Agrárirányítás. MgSzH, Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal. MVH, Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Forrás: Rieger L.

Átírás

1 Agrárirányítás VM MVH, Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal MgSzH, Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Forrás: Rieger L.

2 Vidékfejlesztési Minisztérium -VM a) stratégiaalkotás (közösségi támogatási tervek, programok elkészítése), Irányító Hatóság b) jogalkotás c) költségvetési tervezés d) egyedi hatósági ügyek intézése e) a Közös Agrárpolitika kialakításának végrehajtását szolgáló nemzeti intézményrendszer működtetése f) humánerőforrás-politika, g) irányítás és h) ellenőrzés.

3 Szervezet, vezetők A miniszter: Dr. Fazekas Sándor Államtitkárok: Dr. Ángyán József, parlamenti államtitkár Farkas Imre, közigazgatási államtitkár Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár Dr. Illás Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár Dr. KardevánEndre, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár V. Németh Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár

4 MgSzH, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

5 Az érintett intézmények Fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Megyei földművelésügyi hivatalok Fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Állami Erdészeti Szolgálat és területi igazgatóságai Földművelésügyi Költségvetési Iroda Országos Borminősítő Intézet Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer-és Takarmányellenőrző Intézet Országos Állategészségügyi Intézet Országos Élelmiszervizsgáló Intézet

6 Az MgSzH felépítése Központból és területi szervekből áll Területi szervek megyei szinten szerveződnek, és felelősek többek között az igazgatási feladatok helyben történő ellátásáért Területi szervek körzeti irodákat működtetnek Területi szervek kirendeltséget hozhatnak létre

7 Az MgSzH költséghatékonysága 695 fős létszámcsökkentés (kb fő) Szakigazgatási intézmények közötti munkamegosztás hatékonyabban szervezhető Általános költségek fajlagosan csökkennek Középtávon csökken a fajlagos irodahasználati költség

8 Elnöki Titkárság ELNÖK Humánpolitikai Főosztály Informatikai Igazgatóság Ellenőrzési Önálló Osztály Jogi és Területi Koordinációs Főosztály Élelmiszerláncbiztonsági Elnökhelyettes Természeti és Genetikai Erőforrásokért Felelős Elnökhelyettes Gazdasági Elnökhelyettes

9 Gazdasági és Informatikai Osztály Főigazgató MgSZH megyei szervezet Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgató Járványügyi és Állatvédelmi Osztály Élelmiszerbiztonsági és Minőségellenőrzési Osztály Minőségellenőrzési és Takarmányfelügyeleti Osztály Laborok Növény- és Talajvédelmi Igazgató Növényvédelmi Osztály Talajvédelmi Osztály Laborok Határ-kirendeltség Erdészeti Igazgató Csak 10 megyében! Csak 7 megyében! Földművelésügyi Igazgató Földművelésügyi Hatósági Osztály Vadászati és Halászati Osztály Vetımagfelügyeleti Termelési és Osztály* Ügyfélszolgálati Osztály Vetőmagfelügyeleti Osztály

10 MVH, Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

11 Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal funkciói Az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetése Kifizetések engedélyezése, a kifizetendő összeg közösségi előírásoknak megfelelő eljárás keretében történő megállapítása Rendelkezés a Magyar Államkincstár felé a jogosnak ítélt támogatások végső kedvezményezett részére történő átutalásáról EMGA, EMVA terhére teljesített kifizetések elkülönített naprakész nyilvántartása, könyvelése Kifizetések alapjául szolgáló adatok ellenőrzése EMGA, EMVA javára történő befizetésekkel kapcsolatos feladatok ellátása

12 MVH feladat delegálás Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) FVM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (ÁT.Kft.) Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) Hegyközségek Országos Borminősítő Intézet (OBI) FVM Műszaki Intézet Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Magyar Agrárkamara

13 Az MVH által kezelt támogatások Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) Belpiaci intézkedések Külpiaci intézkedések Intervenció Közvetlen támogatások Közös Agrárpolitika (KAP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) A Közösség hozzájárulása a vidékfejlesztési programokhoz Nemzeti forrás Nemzeti támogatások Nemzeti Kiegészítő támogatás (Top-up)

14 Általános Elnök-helyettes Piaci Támogatások Igazgatósága Intervenciós Intézkedések Igazgatósága Vidékfejlesztési Igazgatóság + EMVA jogcímek Pénzügyi Igazgatóság Jogi Főosztály ELNÖK Belső Ellenőrzési Főosztály Gazdasági Igazgatóság Titkársági Főosztály Fejlesztési Főosztály Humánpolitikai Főosztály Szervezési és Koordinációs Főosztály Biztonsági és Üzemeltetési Főosztály Elnök-helyettes Közvetlen Támogatások Igazgatósága + EMVA jogcímek IT Igazgatóság Területi Ellenőrzési Főosztály Területi Igazgatóság Az MVH megyei kirendeltségei

15 Törzskar KIRENDELTSÉGVEZETŐ Helyszíni Ellenőrzési O. 12 megyei kirendeltség Kérelemkezelési O. Beruházási Pályázat kezelési O Vidékfejlesztési O. 7 regionális illetőségű kirendeltség Jogi O. 15

16 Az MVH személyzete Az MVH alkalmazottainak teljes száma 1440 A Központi Irodában dolgozók száma 503 A Megyei Kirendeltségeken dolgozók száma 937 Felsıfokú oklevéllel rendelkezı munkatársak 1180 Középfokú végzettséggel rendelkezı munkatársak 260 Férfi kollégák aránya 46 % Nıi kollégák aránya 54 %

17 KAP nemzeti végrehajtása Közös piaci rendtartások működtetése Kölcsönös megfeleltetés Támogatásokhoz kapcsolódó végrehajtási feladatok mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. Törvény horizontális szabályozás: az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet

18 a) irányítási feladatokat, illetve b) végrehajtási feladatokat ellátó szervek Illetékes hatóság: a Miniszter - felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért - IH (FVM): felelős az ÚMVP végrehajtásáért - CC: MVH, MgSZH

19 Vis maior elháríthatatlan külső ok előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. a) az ügyfél halála; b) az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége; c) a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterület kisajátítása, vagy jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtása időpontjában nem volt előrelátható; d) a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.); e) a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartást, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények elháríthatatlan külső ok következtében történő megsemmisülése; f) az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés; g) az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása; h) zárlati, vagy a Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés.

20 Földhivatalok Korábban: bíróságok vezette telekkönyv egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer az ingatlanügyi szakigazgatási tevékenység kiterjed a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, az ingatlan nyilvántartás, földértékelés, a földmérés és térképészet hatósági feladatai a) első fokon a körzeti földhivatal b) másodfokon a megyei földhivatal

21 Kölcsönös megfeleltetés (Cross Compliance)

22 A kölcsönös megfeleltetés rendszerének lényege, hogy a közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szakmai követelmények és elírások betartásához kötötte, nem pedig előre meghatározott mezőgazdasági termékek termeléséhez. A rendszer célja a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírások beillesztése a közös piacszervezés keretébe, továbbá a versenyképes, és fenntartható gazdálkodás elősegítése.

23 A kölcsönös megfeleltetés előírásainak rendszere két részre bontható: Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, 18 jogszabály (JFGK) Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) Magyarországon a kölcsönös megfeleltetés rendszerét az alábbiak szerint kell fokozatosan bevezetni, illetve annak előírásait betartatni: 2004-től: HMKÁ 2009-től: HMKÁ + JFGK első csomagja (1-8) 2011-től: HMKÁ + JFGK JFGK tól: HMKÁ + JFGK JFGK JFGK ben az első 8 JFGK ellenőrzése kezdődött meg.

24 A kölcsönös megfeleltetés jogszabályi háttere A szabályozás fontosságát és szigorát jelzi, hogy bevezetését évi tanácsi rendelet, évben ennek végrehajtását szabályozó bizottsági rendelet határozza meg. További alkalmazását a évben elindított Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló tanácsi rendelet, és ennek végrehajtását tartalmazó évi bizottsági rendelet fogalmazza meg. Az EU jogrendjének sajátja, hogy a rendeleti szintű közösségi szabályok a tagállamokban a hatályba lépéssel egyidejűleg közvetlenül alkalmazandók. A gazdálkodók konkrét kötelezettségeit, a betartás ellenőrzésének részleteit, a szankciókat stb. a tagállamok határozzák meg, hajtják végre, a fentiek figyelembe vételével.

25 A kölcsönös megfeleltetés hatálya Mezőgazdasági terület, illetve állatszám alapján megállapított közvetlen kifizetések. Az EMVA II. tengely intézkedéseinek egy része: a hegyvidéki mezgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); a hegyvidéki mezőgazdasági területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések; Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; agrár-környezetvédelmi kifizetések; állatjóléti kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); mezőgazdasági földterület első erdősítés kifizetések; erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); erdő-környezetvédelmi kifizetések. Borpiaci intézkedés (szőlő szerkezet átalakítás és átállás, szőlőkivágási, illetve zöldszüret) támogatottjai.

26 A kötelezettségek ellenőrzése, jogkövetkezmények A helyszíni ellenőrzéseket az -MVH (HMKÁ, Natura 2000) és az -MgSzH (a felszín alatti vizek védelmének, a szennyvíz iszap felhasználás, a nitrátszennyezés elleni védelem követelményei, továbbá az állatjelölési, a növényvédelmi, az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi és az állatjóléti követelmények) A helyszíni ellenőrzés a kérelmet benyújtók 1%-ára terjed ki, kivéve, ha a szakjog ettől eltérő (nagyobb) ellenőrzési arányt határoz meg (pl. az állatok megjelölése esetén szarvasmarha 10%, juh/kecske 3 %). Az ellenőrzések számát növelni kell, ha a meg nem felelések száma magas. A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentését a szükséges legrövidebb időre kell korlátozni, de ez nem haladhatja meg a 14 napot. (Azonban: állatállomány-alapú ellenőrzés esetén, az értesítés nem történhet az ellenőrzés előtti 48 órás időtartamot megelőzően, továbbá, ha szakmai jog nem engedi az előzetes bejelentést, akkor bejelentés nélkül kell elvégezni az adott ellenőrzést). A meghatározott követelmények és elírások be nem tartása esetén az érintett támogatásokat csökkenteni kell. Gondatlanság esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5 %- ot, ismételt megsértés esetén pedig a 15 %-ot. A kötelezettségek szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke főszabályként nem lehet kisebb 20 %-nál, és az érintett mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.

27 JFGK 1. Természetvédelmi követelmények JFGK 1 Vadon élő madarak védelme JFGK 5 Természetes élőhelyek védelme Cél: Natura 2000 területeken a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, illetve az e területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzése, valamint a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területeken bizonyos cselekményeket csak engedély birtokában lehet elvégezni (így például: gyepet felülvetni, gyepet feltörni stb.), illetve meghatározott földhasználati szabályokat (így például: legeltetési szabályok, kaszálási szabályok stb.) kell betartani, melyeket egyelőre csak a gyepterületekre határoztak meg. A védett élőhelyeket meg kell óvni, így például védett madarak fészkét zavarni tilos.

28 JFGK 2. Környezetvédelmi követelmények JFGK 2 A felszín alatti vizek védelme Cél: a felszín alatti vízkészlet mezőgazdasági eredetű szennyezés elleni védelme, a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása, és a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása. A gazdálkodónak be kell tartania a jogszabályban meghatározott határértékeket a felszín alatti vizek szennyezőanyag-tartalmára vonatkozóan. Nem szabad továbbá olyan technológiákat kiépíteni, amelyek a szennyezőanyagot közvetlen felszín alatti vízbe vezetik be (pl. szennyező anyag közvetlen bevezetése kútba csővezetéken keresztül). Kiemelt figyelemmel kell kezelni a szennyezőanyag tárolókat, hogy technológiailag megfelelnek-e az előírásoknak. + adatszolgáltatási kötelezettség

29 JFGK JFGK 3 a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának szabályai Cél: a szennyvíziszap értékes tulajdonságaira alapozva a mezőgazdaságban alkalmazható, de kizárólag olyan feltételek betartása mellett, amellyel elkerülhetők az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások. A szennyvíziszap kihelyezése minden esetben engedélyköteles tevékenység! JFGK 4 a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme Cél: a nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vízszennyezés csökkentése. -tilalmi időszak, lejtős területek trágyázása, védősávok. - a trágya felhasználás felső határa: 170 kg nitrogén hatóanyag/ha/év - a trágyatároló kapacitására és műszaki minőségére vonatkozó előírások -egyes jogszabály által nevesített területeken és/vagy időpontokban nem szabad trágyát kihelyezni, vagy csak engedélybirtokában lehet ezt megtenni. - az ideiglenes trágyatárolás szabályait be kell tartani. + adatszolgáltatási és dokumentációs kötelezettség

30 JFGK 3. Állatjelölés és nyilvántartás JFGK 6 a sertések azonosítása és nyilvántartása JFGK 7 a szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása JFGK 8 a juhok és kecskék azonosítása és nyilvántartása Cél: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége, hogy valamennyi szarvasmarhaféle, juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen. Az állat-nyilvántartási jogszabályok alapján be kell jelenteni a tenyészeteket, illetve a szarvasmarhák esetében az egyedek születését és elhullását, valamint a tenyészetből történő kiszállítását, és oda történő beszállítását is. A gazdálkodás helyszínén mindenesetben dokumentációt kell vezetni az állományról. Az állatok szállítását a jogszabályoknak megfelelően, kellő dokumentáltság mellett kell elvégezni. Alapvető követelmény az állatok jogszabály szerinti jelölése.

31 HMKA 73/2009/EK rendelet III. melléklete szerinti keretrendszer 1. Talajerózió elleni védekezés; 2. A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása; 3. A talajszerkezet megtartása; 4. A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése.

32 HMKA hazai előírásai 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről: ba) őszi kultúra vetésével, vagy bb) a tarló október 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, vagy bc) másodvetésű takarónövény termesztésével. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.

33 HMKA hazai előírásai 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa; b) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: kukorica és dohány c) Több évig termeszthető maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs; d) Minden egyéb növény egy évig termeszthető. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos.

34 HMKA hazai előírásai 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.

35 Az ellenırzések eredményének értékelése A szankció arányos megállapítása érdekében értékelni kell a tényállásokat. A meg nem felelés mértéke különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedésének hatása magára a mezıgazdasági üzemre korlátozódik-e, avagy hatással van-e azon kívül is. A meg nem felelés súlyossága különösen a meg nem felelés következményeinek jelentıségétıl függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy elıírás célját. Annak eldöntése, hogy valamely meg nem felelés tartós -e, különösen attól az idıtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhetı, vagy a szóban forgó hatás ésszerő eszközökkel történı megszüntetésének lehetıségétıl.

36 Értékelés Az ismételt meg nem felelés ugyanazon követelmény, elıírás vagy kötelezettség három egymást követı éven belül több mint egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve hogy a mezıgazdasági termelıt értesítették a korábbi meg nem felelésrıl, és adott esetben lehetısége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az elızı meg nem felelés megszüntetésére. A meg nem felelések értékelését a gondatlanság és a szándékosság szempontjából is el kell végezni.

37 A kölcsönös megfeleltetés szankciórendszere Gondatlanság esetén: 1-5%-os levonás az értékeléstıl függıen; ismétlıdés esetén a szankciót meg kell háromszorozni Szándékosság: %-os levonás az értékeléstıl függıen; szélsıséges esetben több évre történı kizárás A szankciók mindig a teljes évi közvetlen támogatási összeget érintik.

38 Felelısség A mezıgazdasági tevékenységgel és mezıgazdasági területtel összefüggésben. A kérelmet benyújtó gazdálkodó a felelıs a kölcsönös megfeleltetés betartásáért. (bérmunka?!) Moral hazard

39 Javasolt szakirodalom EU ( FVM ( MVH ( MgSzH ( VKSzI ( Kölcsönös megfeleltetés önálló honlapja

40 MVH kifizetések Támogatás típusonként

41 Az MVH kifizetéseinek megoszlása Intervenció 36% Nemzeti 2% Közvetlen támogatás 35% Belpiac 3% SAPARD 2% Külpiac 1% AVOP 10% NVT 11% Közvetlen támogatás NVT AVOP SAPARD Külpiaci intézkedések Belpiaci intézkedések Intervenció Nemzeti támogatások

42 Leggyakoribb problémák: Késés (Ket évi XVII. MVH törvény) A 8 napos hiánypótlás rövid, a kérelmek 60%-a hiánypótlásra szorul (a hiánypótlás megakasztja a többi kérelmet) Rövid pályázati határidık utolsó nap érkeznek be a kérelmek Kifizetési kérelmek feldolgozása ugyanannyi ideig tart Szemle Ellenırzési rendszer: Ellenırzés Monitoring Egyedi problémák horizontális kérdés (pl. átalakulás, utódlás, halálozás) Gyakori jogszabályváltozások ügyfelek érdekében Elıleg (a kormányrendelet kidolgozás alatt) Köztartozás vizsgálat (APEH-val online kapcsolat, heti rendszerességgel frissül)

43 Az Egységes Támogatási Rendszer (SPS) és a Kölcsönös Megfeleltetés bevezetése

44 Az ETR alapelve Szétválasztás:a közvetlen támogatás elnyerésének nem feltétele a mezőgazdasági termelés (a termelés és a támogatás elválnak egymástól) A szétválasztás hatásai: A termelők döntési szabadsága nő A termelők stabil bevételi forráshoz jutnak

45 Az ETR bevezetésének céljai A termelők szabadságának fokozása piaci döntéseik meghozatalában A mezőgazdasági szektor versenyképességének növelése; Környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható mezőgazdasági termelés ösztönzése; Az EU helyzetének erősítése a WTO tárgyalásokon.

46 Kölcsönös megfeleltetés Egyes közvetlen és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének egységes szakmai követelményrendszere 2009-től (SPS-re való átállástól függetlenül) kötelezően bevezetendő Környezetvédelmi, köz-, állat- és növényegészségügyi, állatjóléti előírások 2 fő elemből áll: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények: 19 darab közösségi rendelet és irányelv egyes követelményei

47 Intervenció

48 Legnagyobb gabonaintervenciós országok Legnagyobb gabonaintervenciós országok évben 4 millió tonna Németo. Franciao. Cseho. Lengyelo. Magyaro. Össz felajánlás Jelenleg felajánlás januári adat

49 A intervenció új szereplő a gabonaraktározási piacon Össz raktározási kapacitás: millió tonna Jobb kapacitás kihasználás Új raktárak

50 Intervenció öt éve között felvásárlás (t) értékesítés (t) /05 pü-i év 2005/06 pü-i év 2006/07 pü-i év 2007/08 pü-i év 2008/09 pü-i év

51 Intervenciós felvásárlás és értékesítés megyénként felvásárlás (t) értékesítés (t) Jás Bác Bar Bék Bor Cso Fej Gyı Haj Hev Kom Nóg Pes Som Sza Tol Vas Ves Zal

52 Intervenció hatásai Fix ár, korlátlan kereslet EU minőség, kockázat Hosszú távú raktározás Külkereskedőknek szokatlanul magas az ár Új piacok feltárása lassú

53 Gabonapiac szereplői Termelők Belkereskedők Feldolgozók Integrátorok Külkereskedők Állattartók Fogyasztók Raktárak, közraktár Szállítmányozók Minőségtanúsító szervezetek Növénynemesítők Technológia beszállítok Bankok Tőzsde Biztosítók

54 Intervenció folyamata Raktárak kiválasztása Felvásárlás Tárolás Értékesítés Elszámolás Eu-val

55 Intervenciós raktárak eloszlása

56

57 35 ezer tonna feletti kapacitások

58 A kukoricafelvásárlás korlátozása A felvásárlás kvótához kötése, EU-27 szinten a kvóták: 2007/08 1,5 millió tonna; 2008/09 0,7 millió tonna; 2009/10 0 tonna A felvásárlásnál az értékesítéshez hasonló pályázatos rendszerben működtetése 15 euró/tonna letéti díj alkalmazásával A felvásárlásnál a minőségi követelmények jelentős szigorítása

59 Az elmúlt négy év gabonaintervenciós tapasztalatai Raktárkapacitás nélkül nem lehet bekapcsolódni az intervencióba Olyan időszakban csatlakoztunk, amikor minden tabu megdőlt Duna menti raktárak felértékelődése A raktárfejlesztés intervenciótól függetlenül, hosszú távon pozitív hatást gyakorol a gabonatermesztés jövedelmezőségére Perspektivikusan továbbra is szükség van: gabonapiaci szabályozásra központi gabonakészletre

60 Jelenlegi intervenciós helyzet Magyarország a korábbi felvásárlásból származó mintegy 8,1 millió tonnás készletét mára teljes egészében értékesítette. Jelenleg 611 ezer tonna, a 2008/09. évi intervenciós felvásárlásból származó készlet. Új vonás az értékesítésben: A Bizottság a teljes intervenciós készletet egy éven belül élelmezési segély célra értékesíti. A 2009/10-ben az előző évivel azonos méretű felvásárlással számolunk. Bizonytalan a kukorica intervenció, standard felvásárlás nincs, indokolt helyzetben rendkívüli felvásárlás lehetséges.

61 Felajánlások helyzete Magyarországon Gabonaféle Felajánlás (e. tonna) Diszponált (e. tonna) Felvásárolt (e. tonna) Búza* Árpa* Kukorica 0 Összesen i adat

62 EU Búza árak, 2007-tıl $ /02/ /04/ /06/ /08/ /10/ /12/ /02/ /04/ /06/ /08/ /10/ /12/ /02/ /04/ /06/ /08/2009 $ US SRW FOB Gulf US SRW FOB Gulf Dlvd Rouen (11-12, 5% protein) UK feed FOB Management Committee 10 September /12/2006 quotations in USD and EUR

63 EU Árpa árak, 2007-tıl Management Committee 10 September /01/2007 4/03/2007 3/05/2007 2/07/ /08/ /10/ /12/ /02/ /04/ /06/ /08/ /10/ /12/ /02/ /04/ /06/ /08/2009 Dlvd Rouen feed FOB UK feed Black Sea feed FOB quotations in EUR

64 EU Kukorica árak, 2007-tıl Management Committee 10 September $ /3/07 10/5/07 21/6/07 2/8/07 13/9/07 25/10/07 6/12/07 17/1/08 28/2/08 10/4/08 22/5/08 3/7/08 14/8/08 25/9/08 6/11/08 18/12/08 5/2/09 17/3/09 29/4/09 10/6/09 22/7/09 2/9/09 4/1/07 15/2/07 Bordeaux (FR) Budapest (HU) USYC Gulf FOB eur USYC Gulf FOB $ quotations in USD and EUR/t

65 Az intervenciós szerződésállomány és készlet havi mennyisége szerzıdés (t) készlet (t) hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó

66 Az intervenciós készlet településenként #HIV! Boldogkıúj f alu Gáv av enc Vasmegysellı- e r Tiszaberce Timár l Ny íregy há za Mátészalk a Gyır Hajdúnáná s Hajdúbösz örmény Hajdúnáná s-tedej Nagy kálló Kállósemjé n Ny írgy ulaj Ormándlak Nagy kaniz sa Dev ecser Barcs Kaposv ár Vajta Mohács Adony Dunaf öldv ár Érsekcsan ád Baja Szeged Hódmezıv ásárhely Törökszent miklós Csanádap áca Balmazújv Debrecen áros Hajdúszob oszló Gy omaen drıd Biharkeres ztes Battony a Vésztı Nagy kam arás Ebes Füzesgy ar mat Beretty óúj f alu Derecske Megye Bács-Kiskun 12 Baranya 19 Békés 97 Borsod-Abaúj-Zemplén 13 Budapest 0 Csongrád 22 Fejér 30 Gyır-Moson-Sopron 4 Hajdú-Bihar 118 Jász-Nagykun-Szolnok 128 Somogy 26 Szabolcs-Szatmár-Bereg 127 Tolna 1 Veszprém 1 Zala 7 Végösszeg 612 Készlet (et) t. 66

67 Új vonások a 2009/10 évi magyar gabonaintervenció végrehajtásban Költség takarékossági és egyéb okokból az intervenciós raktárszám radikális csökkentése; A bizonytalan gazdasági és piaci helyzet miatt Míg korábban felajánlás az intervenciós időszak elején, most sok esetben kivárás a felajánlással; A jelentős forint árfolyammozgások esetén ismét várható felajánlások visszavonása és ugyanazon tételek újra felajánlása.

68 Az intervenció jövője a tanácsi kompromisszum után EU-27-re egységes intervenciós felajánlási időszak (november 1-től május 31-ig); Csak a búzánál marad a 101,31 euró/tonna garantált áras felvásárlás, de havi növekmény nélkül és EU-27 szinten 3 millió tonna felső korláttal; Árpa, kukorica, cirok nulla kötelező intervenció, de piaci helyzet függvényében rendkívüli intervenció: Pályázatos formában; Pályázatos ármegállapítással; Tonnánként 15 euró letéti díjjal.