Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges: általában önálló jogszabály egységes a szemlélet a szabályozásban; tárgya a védelem. 1
Szabályozási filozófia Hagyományos emberközpontú: alapja a pillanatnyi kihívásra adott gyors jogi válasz; célja a jelen nemzedék problémáinak megoldása. Jövő generáció védelmét szolgáló; Természet egyes környezeti elemeinek önmagában való védelmét szolgáló. Szabályozási módszer Szektoriális-integrált: a környezeti érdekek védelmét szektoronként, vagy a gazdasági-társadalmi élet más területeibe integrálva kezeli (külső integráció) az egyes környezeti elemeket külön-külön, vagy egységben kezeli (belső integráció) a környezetért felelő közigazgatás elkülönül, vagy beépül a közigazgatás egységes rendszerébe 2
Szabályozási módszerek Jogi és állami befolyás érvényesülése szerint: hagyományos eszközök (jellemző a közigazgatás túlsúlya, az állam meghatározó szerepe); gazdasági, piaci eszközök; önszabályozási módszer ( a piaci eszközök továbbfejlesztése - pl. EMAS - környezeti menedzsment és audit rendszerek 761/2001 EU rendelet. Az EU környezetjogának struktúrája 1. Horizontális szabályok: Általánosan vonatkoznak valamennyi környezetvédelmi területre: környezeti hatásvizsgálat, stratégiai hatásvizsgálat; környezeti információ szabadsága, hozzáférhetősége; EMAS; Európai Környezetvédelmi Hivatal; Környezetvédelmi szabályok érvényesítésére vonatkozó jelentéstételi kötelezettség. ökocímke (környezetbarát termékjelzés) 3
2. Levegőtisztasági szabályok: levegőminőségi normákat határoznak meg a légszennyező anyagokra - a kibocsátható mennyiséget korlátozzák -Keretirányelv 1996-ban 3. Hulladékgazdálkodás (legkiterjedtebb) keletkezés megelőzése, anyagok újrahasznosítása előnyben részesítése szemben a környezetre veszély jelentő anyagok ártalmatlanításával 4. Vízminőségvédelem: felszíni, felszín alatti, fürdővíz, ivóvíz (megengedhető határértékek) - település szennyvíz kezelés (szennyeződés csökkentése)keretirányelv -2000 5. Természetvédelem (legtöbb rendeleti szabályozás): madarakról szóló irányelv (vándorló madarak védelme), élőhely irányelv: flóra- fauna védelme + NATURA 2000 (természetvédelmi területek hálózatának létrehozása) LIFE közösségi pü alap az élőhely irányelv és a NATURA 2000 végrehajtására CITES (vadon élő állatok nemzetközi kereskedelméről szóló szabályok) 4
6. Ipari szennyezés: IPPC- integrált szennyezési és megelőzés ellenőrzési irányelv - kibocsátások olyan ellenőrzésének a rendszere, amely az elérhető legjobb technikákon (BAT) alapszik. Ipari létesítménynél: fekvése, környezeti feltételeinek (víz,levegő, talaj) integrált kezelése 7. Vegyi anyagok, GMO: minden kémiai anyagnak egységes bejelentési eljáráson kell átmennie, toxikusság, veszélyesség alapján kategorizálják Seveso (1982) - ipari tevékenységek baleseti kockázata Seveso II. (1996) - megelőzés, következmények korlátozása, védelem magas foka GMO - használata, természetbe való kibocsátás korlátozása, módosított élelmiszerek címkézése. 8. Nukleáris energia 9. Zaj- és rezgés elleni védelem:technikai berendezések, közlekedés zajszintje, egészségvédelem, munkahelyi ártalmak. 5
AZ EU környezeti joganyaga 300 irányelv, rendelet, határozat, ajánlás irányelv: célokat fogalmazza meg, az eszközöket részletszabályokat tagállamok maguk dolgozzák ki keretirányelvek : előnyben - az EU csak a legszükségesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni rendelet: általános, tagországokra közvetlenül hatályos, ezért nem kell átvenni (pl. ökocimke rendelet) - kötelező határozat: az EU konkrét országokra hozza, végrehajtása kötelező ajánlás: nem kötelező jellegű 6