Oltóanyagok
ÉGÉS MEGSZÜNTETÉSÉNEK MÓDJAI Az égés megszüntetésének módjai, az égés feltételeinek kizárását, illetve csökkentését jelentik. Az égéshez szükséges három feltétel alapján megkülönböztetünk: az éghető anyag eltávolításán, az oxigén elvonásán, az égő anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási módokat.
OLTÁSI MÓDOK
ÉGHETŐ ANYAG ELTÁVOLÍTÁSA Éghető anyag eltávolításán alapuló mód Az éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása Az éghető anyag eltávolítása a tűz környezetéből Az égő anyag eltávolítása a tűz területéről
OXIGÉN ELVONÁSA Az égő helyiségek (tartályok) lezárása Az oxigén csökkentése az égés intenzitásának csökkentését eredményezi. Jól zárható helyiségekben alkalmazható módszer. Az égő helyiségek elárasztása, feltöltése A helyiségek feltöltése nem éghető (oltó) anyaggal, vagy az oxigén kiszorítása, illetve az éghető gőzök-gázok és az oxigén koncentráció felhígítása oltógázokkal.
HŰTÉS Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló mód Az égő anyag gyulladáspontja alá való hűtése
OLTÓHATÁSOK
OLTÓHATÁSOK FŐ OLTÓHATÁSOK hűtő fojtó inhibíciós oltóhatás
AL OLTÓHATÁSOK Hűtőhatás: /Az égő anyag hőmérsékletének csökkentését jelenti./ párolgási hatás(1l víz, 1750l vízgőz, 2684 KJ), szublimációs hatás /CO2 szénsavhó /, bomlási hatás, kiegyenlítő hatás /éghető folyadékok közötti hőkiegyenlődés/, gátló hatás / az oltóanyag rossz hővezető/.
AL OLTÓHATÁSOK Fojtóhatás (elzárja az éghető anyagot a levegőtől) kiszorító hatás /1l víz, 1750l vízgőz/ elválasztó hatás /oltóhab terjedése az éghető folyadék felszínén/ takaró /fedő/ hatás emulgáló hatás
ALOLTÓHATÁSOK Inhibíciós hatás (beépül az égési folyamatba) homogén inhibíció heterogén inhibíció
OLTÓANYAG MEGVÁLASZTÁS Az oltóanyag-megválasztás általános szempontjai: az égő (éghető) anyag kémiai tulajdonsága, a rendelkezésre álló oltóanyag-választék, a tűz helyzetéből adódó taktikai lehetőségek, a felhasználandó oltóanyag értéke, az oltóanyag felhasználásakor keletkező másodlagos károk.
VÍZ A víz a legrégebben és a leggyakrabban használt oltóanyagok egyike. Kedvező oltási jellemzői mellett gyakori feltalálási helye is elősegíti sűrű alkalmazását. A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete (H2O). Vegyileg tiszta állapotban, színtelen, szagtalan, ízetlen folyadék. Ez a természetben ritka állapot.
FIZIKAI TULAJDONSÁGAI Fagyás: 0 ºC (térfogata 1,1 szeresre nő) Forrás: 100 ºC (térfogata 1750 szeresre nő) Legsűrűbb +4 ºC-on. Jó hőelvonó képessége magas fajhőjével magyarázható. Párolgáshő: 2684 kj/kg (jó oltóhatása azzal is magyarázható, hogy nagy a párolgási hője) Kiváló oldószer, s mint ilyen képes többé-kevésbé minden anyagot oldani, gázt elnyelni. Felületi feszültség (belső kohéziós erő): az az ellenállás amelyet a vízfelszín tanúsít megnövelésével szemben. Más folyadékokhoz képest a víz felületi feszültsége nagy, ezért a víz az égő anyagról nagyrészt lepereg, nehezen vagy egyáltalán nem szívódik be a porózus anyagokba. A víz felületi feszültségét nedvesítőszerrel, 1-2% habképző anyag bekeverésével csökkenteni lehet.
KÉMIAI TULAJDONSÁGAI A víz oldott anyagtartalmának mennyiségétől függően lágy és kemény vizet különböztetünk meg. A víz keménysége elsősorban a tűzoltóhabok képzésénél játszik szerepet. Csökkenti a képződő hab mennyiségét, állékonyságának időtartamát. A víz az oldott sótartalma miatt jól vezeti az elektromos áramot. A sóktól mentes víz viszont elektromosan nem vezetőképes. A víz termikus bomlásra képes, magas hőmérsékleten alkotórészeire bomlik: 2 H2O + hő = 2 H2 + O2 Hidrogén és oxigén, azaz durranógáz keletkezik. 3000ºC-nál a bomlás fokozódik, és bekövetkezhet a robbanás. A víz és bizonyos anyagok egymásra hatása következtében kémiai reakció zajlik le, ami anyagátalakulással jár. Az anyagátalakulás külső energia hatására indul meg és robbanásveszélyes gáz keletkezik (magnézium, alumínium égése, koksz, szén izzása). Alkáli fémek és földfémek (Na, Li, K, Ca) víz hatására meggyulladnak, illetve robbanásveszélyes gázt fejlesztenek.
VÍZ OLTÓHATÁSAI Hűtőhatás: A víz hőelvonó képességén alapul, hatékonysága függ a vízszemcsék méretétől, illetve a tűzhöz juttatás formájától. A vízcseppek a lángzónába jutva felmelegszenek, a hőelvonás révén a forró égéstermékek és az égő felület lehűl. Fojtóhatás: Kiszorító hatáson keresztül érvényesül, mivel a gőzzé váló víz az égő anyag körüli teret kitölti, ezért a térfogat növeléssel kiszorítja az égési zónából a levegőt (oxigént) és az égő anyagból felszabaduló éghető gázt, azaz higítja a reakció zónájában levő anyagokat. Takaró hatás elárasztásnál. A másodlagos károk miatt használata nem javasolt. Ütőhatás: A nagy mechanikai energiával rendelkező víz az égő anyagról fizikailag leszakítja a lángot és megbontja az égő felületet. Használata csak indokolt esetben célszerű, amikor a porlasztott sugár használata már nem jár eredménnyel, illetve amikor a konkrét feladat a tűz fészkének szétverése, vagy az épületrész megbontása.
SUGÁRKÉPEK Kötött sugár: Alkalmazása az ütőhatás érvényesülése céljából, valamint olyan esetekben célszerű, amikor nem tudjuk megközelíteni a tűz fészkét. Nagy vízkár. Porlasztott sugár: A vízcseppek átmérője a 0,5-1 mm tartományba esik. Használata gyors hőlekötő képességet, kisebb vízkárt eredményez. Jó a sugárzó hőt elnyelő képessége, védve ezáltal a kezelőt. Vízköd: A vízcseppek nagysága mikrométer nagyságrendű. Igen jó hőelvonó képességgel rendelkezik. Előnye az igen jó hatásfok, az alacsony oltóanyag szükséglet, valamint az okozott vízkár minimális. Megvalósítási formája a turboreaktív oltójármű és az impulzusoltó.
A VÍZ ELŐNYEI viszonylag olcsó gyakorlatilag nem összenyomható semleges kémhatású, nem mérgező tömlővezetéken jól szállítható nagy hőelvonó képességű szinte mindenütt fellelhető
A VÍZ HÁTRÁNYAI fagyásveszély 0 C alatt éghető folyadékoknál sűrűség különbség miatt vízkár (dokumentumok, muzeális értékek, épületszerkezetek, fémrészek estén) porózus anyagok oltása
ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK szilárd, éghető anyagok oltásánál (általában) éghető folyadékok oltásánál (feltételekkel) légnemű (gázok) anyagok oltásánál (speciális esetekben)
NEM ALKALMAZHATÓ A VÍZ ahol reakcióba léphet az éghető anyaggal (alkáli, alkáliföldfémek és egyes vegyületeik) magas hőmérsékletű, megolvadt fémek esetén (termikus bomlás)
FELTÉTELESEN ALKALMAZHATÓ porveszélyes helyeken feszültség alatt álló elektromos berendezéseknél éghető folyadékok egy részénél
EGYÉB LEHETŐSÉGEK savak, lúgok hígítása (az elfolyás veszélyére ügyelni kell) porok lekötése gőzök, gázok hígítása, lecsapatása vasszerkezetek és/vagy a környezet hűtése megolvadt fémek megszilárdítása
TŰZOLTÓ HABOK A tüzek oltása során a víz után a leggyakrabban a tűzoltó habok kerülnek bevetésre. Kiemelt jelentőségük van az oltóanyagok között, mert bizonyos anyagok (pl. éghető folyadékok) tüze illetve nagy tüzek megbízhatóan csak habbal olthatók el.
MI IS A HAB? A tűzoltó hab olyan gázzal töltött buborékokból álló rendszer, amelynél a buborékokat egymástól folyadékhártya választja el. Előállítható habképző anyag tartalmú vizes oldatból levegő vagy más gáz (CO2) alkalmas eszközzel történő hozzákeverése révén. A tűzoltó hab az ásványolajnál és származékainál, ill. a víznél kisebb sűrűségű anyag. Képes összefüggő, zárt takarót képezni az égő folyadék felszínén és kellő erővel odatapad az égő anyag akár vízszintes, akár függőleges felületére.
CSOPORTOSÍTÁS Csoportjai: - vegyi hab - mechanikus léghabképző-anyagok Habkiadósság: Viszonyszám, amely megmutatja a keletkezett hab térfogatának és a létrehozásához szükséges oldat (habképző anyag és víz) térfogatának arányát. HK = VH / VF Habkiadósság (nagyon alacsony kiadósságú hab) (3-5) nehézhab 5-20 középhab 20-200 könnyűhab 200-1500
Nagyon alacsony kiadósságú hab A habosodás a folyadéksugár röppályája mentén levegő bekeveredéssel megy végbe. A habok közül a legnagyobb hűtőhatással rendelkezik, a legnagyobb távolságra lőhető, habsugárcső nélkül előállítható.
Nehézhab Előállítása léghabsugárcsővel, habágyúval történik. Magas víztartalommal rendelkezik. Nagy a sűrűsége, gördülékeny, jó a terülőképessége, nagy távolságra lőhető.
Középhab Előállítása középhab sugárcsővel történik. Nedvességtartalma alacsonyabb mint a nehézhabé. Lövőtávolsága kisebb, mint a nehézhabé
Könnyűhab Előállítása habgenerátorral történik. Kevés víz és habképző anyag kell az előállításához. Rendkívül kicsi a sűrűsége, ennek megfelelően a súlya is. Lövőtávolsága nincs. Terülőképessége, gördülékenysége nagyon rossz.
JELLEMZŐK Habállékonyság: Azt az időtartamot jelenti, amíg a habtakaró vastagsága felére csökken. Az állékonysággal rokon fogalom a habtartósság. Habmegsemmisülés: A habtartósság fordított értelmezése. A habból történő folyadék kiválással és az ezzel összefüggő buborék megszűnéssel jellemezhető. Habtörés: amikor a habtakaró veszít térfogatából. A habtörést okozhatja: a hősugárzás, felhevült izzó fémrészek a hab nem megfelelő tűzrejuttatása (nagy magasságból való zuhanása, megmerülése, belövelése az égő folyadékba) alkohol és egyéb más poláros folyadékok vegyileg roncsoló hatása rosszul alkalmazott oltási módszer (a hab bevetése után porral történő oltás)
JELLEMZŐK Folyadékkiválás: A habból kiváló víz mennyisége is jellemző érték a hab tartósságára, stabilitására. Két mérési módszer van: Ötperces vízkiválás: öt perc alatt a habból hány százalék oldat válik ki. Félmennyiségű vízkiválás: az oltóhabban lévő oldat fele hány perc alatt válik ki. Habviszkozitás: Jellemzi a hab szétterülési képességét. Gördülékenység: A hab adott időegység alatti terjedését jelenti. Követelmény a felszakadásmentes terülőképesség, a hőmérséklettől való függetlenség. Habsűrűség: Az oldat és a habban levő gáz viszonya. Minél kisebbek a habot képező buborékok, annál sűrűbb a hab. Filmképzőképesség: Lényege, hogy bizonyos habképzőanyagok oldatának felületi feszültsége alacsonyabb, mint az oltandó folyadéké. Az éghető folyadékkal érintkező habból kiváló oldat filmszerűen szétterül annak felszínén és a gőzzárás megvalósulhat.
JELLEMZŐK Oldatintenzitás: Meghatározza, hogy egységnyi felületű tűzre, időegység alatt mennyi (habképző + víz) oldatát kell juttatni. [liter/perc/m2] Alkalmazási koncentráció: A habképzőanyag és a víz térfogatszázalékos arányát kifejező érték, amely megmutatja, hogy a habképző koncentrátumot hány százalékos töménységben kell alkalmazni. Ez az érték 1-3-5-6 tf% lehet. A bekevert koncentrátum mennyiségének csökkentése rontja a hab stabilitási jellemzőit, az oltóképesség gyengül. Az oltóanyag koncentrációjának növelése számottevő habstabilitás növekedést nem okoz, az oltási teljesítményt nem befolyásolja. Felületi feszültség (belső kohéziós erő): Az az ellenállás amelyet a folyadék felszíne tanúsít megnövelésével szemben. Más folyadékokhoz képest a víz felületi feszültsége nagy. A víz felületi feszültségét nedvesítőszerrel csökkenteni lehet.
OLTÓHATÁSOK Tűzoltó habok oltóhatása: Fojtó: - megakadályozza az oxigén bejutását a gőztérbe (takaró hatás) - elszigeteli a folyadékfelszínt a környezetétől (elválasztó hatás) - kiszorítja az oxigént a térből (térfogati oltás) Hűtő: - a habból kiváló víz hűti a folyadékréteget
ALAPANYAG A mechanikus léghabképző-anyagok: a fehérje vagy protein alapú habképzők szintetikus, tenzid alapú habképzők
PROTEIN ALAPÚ Protein alapú habképzők: alapja állati fehérje (szaru, patavagdalék) lúgos hidrolízise, melyhez stabilizáló: fagyáspontcsökkentő, korrózió-gátló, baktériumpusztító, viszkozitást szabályozó adalékokat adnak. alkalmazásuk 4000 m2 tűzfelületig izzó felületen habsülés lehetséges (az elpárolgott folyadékfázis után visszamaradó fehérje megég) stabil és tartós nehézhabot lehet előállítani belőlük bekeverés: 3-6%
FLUOROZOTT Fluorprotein alapú habképzők: speciális fluorozott szintetikus felületaktív adalékot tartalmaz jobb oltási tulajdonság, jobb terülőképesség, jobb hőtűrő képesség Fluorozott alkoholálló protein alapú habképzők: filmképző tulajdonságokkal is rendelkezik poláros folyadékok oltására
DETERGENS Detergens habképzők: fő alkotója szintetikus felületaktív anyag, összetétele hasonló a háztartási mosó és mosogatószerekhez, igen intenzív habzási tulajdonsággal bír az apoláros anyagok tüzeinek oltására alkalmazható nehéz-, közép- és könnyűhab előállítására alkalmasak hátrányuk a viszonylag gyors folyadékkiválás, ezért a protein habokhoz viszonyítva nagyobb a visszagyulladási hajlamosság
SZINTETIKUS Szintetikus filmképző tulajdonságú habképzők: 4000 m2 feletti tűzfelületek oltására is alkalmasak az apoláros éghető folyadékok tüzeinek oltására tartósítani szükséges Alkoholálló filmképző tulajdonságú habképzők: poláros és apoláros éghető folyadékok tüzeinek oltására egyaránt használható
INSTANT Instant hab: tűzoltóhab előállításának új módja, előre elkészített hab alkalmas: szilárd anyagok, éghető folyadékok, elektromos berendezések tüzeinek oltására
ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK éghető folyadékok tüzeinél (takaró-hűtő hatás) szilárd anyagok tüzeinél (vízkár csökkentés) közlekedési tüzeseteknél oltóvízhiány esetén mérgező anyagok párolgásának megakadályozása ferde felületek oltása és védelme
ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK A nehézhab alkalmazása: éghető folyadékok, valamint lánggal és izzással égő szilárd anyagok oltására tartályparkok, hordós tárolók, építmények hősugárzás elleni védelmére folyadékfelületek letakarására
ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK A középhab alkalmazása: nehézhabbal azonos felhasználási terülten, de a kisebb sugártávolság miatt a tüzet jobban meg kell közelíteni igen hatékony magas gőznyomású habtörő tulajdonságú anyagok ellen szabadtéri alkalmazása esetén a kiszáradó habtakarót a légmozgás könnyen felszakítja 80-100-as habkiadósság esetén hatékonyabb az oltás
ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK A könnyűhab alkalmazása: elsősorban zárt terekben, térkitöltéses oltásra, megelőzésre ajánlott (fojtókiszorító hatás) szabadban történő felhasználáskor számolni kell a kis sűrűségből eredő hátrányokkal (a szél, vagy a gázcsere könnyen megbontja, eltávolítja a védendő felületről)
ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK Nem alkalmazhatók a habok: gáztüzek, cseppfolyósított gázok tüzeinek oltására (pl. propánbután) magasból lezúduló folyadéksugár tüzek, nyomás alatti berendezésekből kiáramló folyadékok tüzeinek oltására olyan anyagok tüzének oltására, amelyek vízzel hevesen reagálnak (pl. fém, Na, Kálium) feszültség alatt lévő elektromos berendezések tüzeinek oltására egyes oltóporok habtörő hatása miatt azokkal egyidőben alkalmazva hatástalanok a protein és fluorprotein habok nem alkalmasak a vízben oldódó (poláros) folyadékok tüzeinek oltására a fokozott habtörés miatt.
Tűzoltó porok Általános jellemzése (fizikai-kémiai tulajdonságok): porszemcse nagysága: meghatározó az oltóhatás és a szállítás szempontjából. A Por lángtérbe történő behatolása, az általa képzett fajlagos felület nagysága - lebegés a lángtérben optimális méret: 15-80 m. a hagyományos NaHCO3 (nátrium-hidrokarbonát) hatóanyagú porok nem mérgezőek elektromos vezetőképesség nem mutatható ki. oltási hatások: az időegység alatt a láng m3-enként felhasznált por tömege. hajtógázzal szembeni közömbösség CO2, N2 /nem kerül vele kémiai kapcsolatba/ víztaszító képesség (hidrofóbítás) az oltópor általában nedvszívó ezért adalék anyagokat kevernek bele. tömörödésre, csomósodásra való hajlam - rázkódás, nedvesség hatására betömörödhet. Ez ellen is adalékokkal kezelik.
Oltóporok összetétele - hatóanyag 90-97%, - hidrofobizáló anyag 1-2% - folyóképesség növelő 2-3%, - egyéb 2-5% Tűzosztály: oltópor hatóanyaga: "A" ammonium-foszfát, ammónium-szulfát "B" és "C NaHCO3 "D" ammónium-klorid, alkálifém-klorid
Az oltópor oltóhatásai: Főhatás: homogén és heterogén inhibíció - homogén inhibíció: az égés gyökös láncreakciójának akadályozása. - heterogén inhibició: (falhatás) a láncreakciót tovább vivő atomok a por felületének ütközve elveszítik energiájukat. Alhatások: hűtő, kiszorító, ütő, takaró, hűtőbomlási hatás, oltópor termikusan bomlik, gáz halmazállapotú bomlástermékek révén csökkenti az oxigén-koncentrációt. (fojtó, kiszorító hatás)
Oltópor felhasználás lehetőségei: - hordozható oltókészüléken, amely alkalmas gáz és éghető folyadék kisméretű tűzeire - tűzoltó gépjárművekben, nagy mennyiségű oltópor nagyobb méretű tűzekhez, - feszültség alatti elektromos ber. tűzeinek oltására - kombinált oltási mód esetén (víz-por, hab-por) Hátrányai: - szilárd éghető anyagok, alkáli fémek oltása speciális oltóporral - forgó alkatrészeknél koptató hatás - másodlagos károkozás - költséges, rövid idejű beavatkozást tesz lehetővé - utántöltés komplikált
Oltópor típusok: Tűzoltóságnál rendszeresített: ANTIPIRÓ 100 ill. 200 (nátriumhidrogén-karbonát alapú kerámiahordozó "B","C" tűzek oltására) Általános jellemzés: - porszemcse nagysága: - mérgező hatás - elektromos vezető képesség - oltási hatásfok - hajtógázzal szembeni közömbösség - víztaszító képesség (hidrofóbitás) - agglomerálódási képesség (tömörödés, csomósodás)
Általános összetétel: - hatóanyag - hidrofobizáló anyag - folyóképesség növelő - egyéb
PORFAJTÁK Tűzosztályok alapján: - lángoltó porok: B C - parázsoltó porok: A B C - éghető fémtüzek oltására: D
Az oltóporok oltóhatásai: a,inhibíció heterogén (falhatás) homogén b,kiszorítás c,hűtőhatás d,hűtés - tömegének hő kapacitásából - kémiai bomlás
A tűzoltóságnál található oltóporok és ezek milyen tüzek oltására használhatóak? Antipiro - 100, illetve 200: "B", "C" tüzek oltására használható lángoltó por Monnex oltópor: kiváló lángoltó tulajdonságú, a lángba jutva további apró részecskékre esik szét
- Heterogén inhibíció (falhatás): a lángtérben lévő szabad gyökök ütköznek a porszemcsékkel és elvesztik energiájukat - Homogén inhibíció: a szabad gyökök láncreakcióját akadályozza - Termikus bomlás (fojtó-, kiszorító hatás): gáz halmazállapotú bomlástermékei csökkentik az oxigén koncentrációt - ömledék képződés (fojtó- takaró hatás): Az égő anyag felületén olvadékkéreg képződik, megakadályozza az éghető gőzök-gázok lángtérbe jutását
Felhasználás - elsősorban kisebb gáz és folyadék tüzekhez, elektromos áram jelenlétében is. - vízzel reagáló anyagoknál csak ez használható - kombinált oltásnál láng leverésre. - nincs hűtőhatás (visszagyulladás), drága, bonyolult eltakarítani másodlagos kár. - érzékeny berendezésben károsodást okozhat, fémek tüzéhez spec. por kell. - újra málházása problémás antipiro 100 (Na H carbonát), monex (K carbamát), totalit v. furex (ammónium szulfát/foszfát
OLTÓGÁZOK Alkalmazás: - elsősorban zárt térben (gépek, berendezések védelme, gáz bejuttatása, a szellőző rácsain, szűk nyílásokon) - laborban, ahol más oltóanyag nem megfelelő - ha más oltóanyagú készülékkel a másodlagos kár jelentősen növekedne. Csoportosításuk: Semleges (inert) gázok CO2, N2 Kémiailag aktív gázok (halogén tartalmú szénvegyületek)
Semleges vagy (inert) gázok oltóhatásai - Fojtó, kiszorító - Hűtő, kiegyenlítő - Szublimációs hatás
Semleges gázok oltóhatásai - fojtó - kiszorító hatás: Az oxigént és az éghető anyag gőzeit, gázait hígítja fel, szorítja ki az égéstérből - hűtőhatás - kiegyenlítő hatás: A lángtér hőmérsékletét hűti. - szublimációs hatás: hőt von el
CO2 CO2 (szénsavval) oltó: nem vezeti az áramot, elektromos tüzek olthatók vele, szennyezés mentes, nem okoz gondot; oltható vele: gáz, égő folyadék, magas hőmérsékleten bomlik, nyílt téren oltóhatása nagyon csekély, fulladás veszélyt okozhat, mérgező, viszonylag olcsó oltóanyag.
Kémiailag aktív gázok oltóhatása Homogén inhibició: Szénhidrogén vegyületek, amelyeknél a H atomokat részben vagy teljes egészében halogén elemek atomjaival (klór, fluór, bróm) helyettesítik. (a szabad gyökök láncreakcióját megakadályozva nagyságrendekkel jobb oltóhatás!!!) Vegyi alapon szünteti meg az égést, 3 térf. % eloltja a tüzet. B és C tüzek oltására alkalmas, nem mérgező annyira. Nyílt téren is jól alkalmazható.
Napjainkban még használatos halonok: - H 1211 (difluór-klór-bróm-metán) CF2CBr vagy BCF- főleg hordozható készülékben
- H 1301 (trifluór, bróm, metán) CF3Br vagy BTM-stabil oltóberendezésekben
A halonok mérgezősége Hidegen mérgezőség: halon jelenléte a levegőben Melegen mérgezőség: a tűz során keletkezett bomlástermékek
A halonok nem alkalmasak: Oxidálószerek Éghető fémek fémhidridek Foszfor tüzeinek oltására alkalmasak: B és C tűzosztályú elektromos tüzek (A-nál akkor, ha a lángolás leverése után biztosított a hűtés) oltására
HALONPÓTLÓK Halonokat kiváltó gázok anyagok: INERGEN HALOTRON I -II FM 100 PYROGÉL NAF S-III PASZ 47