ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
A beszámoló összeállításában közreműködtek: Tirják László Kalivoda Béla Kalán Józsefné Bánfi Péter Ezer Ádám Parczen Balázs Weisz Zoltán Buzás Krisztina Czanka Gábor Danyik Tibor Greksza János Gyenes Nóra Harsányi Dezső Attila Mogyorós Edit Nóra Orcsikné Fazekas Edit Pozderka Imre Pócs Gabriella Pusztai Mátyás Romhányi Józsefné Sallainé Kapocsi Judit Szelényi Balázs Szilágyi Ferencné Velencei Erika Zelenák Krisztián igazgató általános igazgatóhelyettes gazdasági igazgatóhelyettes természetmegőrzési osztályvezető ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezető területfenntartási és őrszolgálati osztályvezető vagyongazdálkodási osztályvezető humánpolitikai ügyintéző erdészeti és vadászati felügyelő ökológiai felügyelő tájvédelmi felügyelő ökoturisztikai-környezetinevelési felügyelő őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő mezőgazdasági felügyelő informatikai felügyelő mezőgazdasági felügyelő ökoturisztikai felügyelő birtokügyi felügyelő földnyilvántartói ügyintéző ökológiai felügyelő zoológiai felügyelő könyvelő számviteli ügyintéző mezőgazdasági felügyelő 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 5. 2. Személyi állomány 6. 3. Területi adatok 7. 3.1. Védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek 8. 3.1.1. Védelemre tervezett természeti területek 9. 3.1.2. Védett természeti területek 9. 3.1.3. Natura 2000 területek 9. 3.1.4. Nemzetközi jelentőségű területek 12. 3.1.5. Megkülönböztetett védelemben részesülő területek 12. 3.1.6. Magas Természeti Értékű Területek 13. 3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai 15. 3.3. Saját vagyonkezelésű területek 16. 3.4. Terület nélküli értékek 17. 3.4.1. Kunhalmok, földvárak 17. 3.4.2. Egyedi tájértékek 17. 4. Kutatás és monitorozás 18. 4.1. Kutatás 18. 4.2. Monitorozás 19. 4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok 23. 5. Kezelési tevékenység 24. 5.1.A) Kezelési tervek 24. 5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek 24. 5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés 25. 5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 25. 5.2.2. Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek 25. 5.3. Élőhely rehabilitáció 29. 5.4. Fajvédelmi tevékenységek 33. 5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 33. 5.4.2. Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése 33. 5.5. Saját állatállomány 39. 5.6.. Erdőterületek, erdőgazdálkodás 41. 5.7. Vadászterületek, vadgazdálkodás 42. 5.8. Halászati vízterek 43. 5.8.1. Védett vízterek 43. 5.8.2. Védett halastavak 44. 6. Projektek 45. 7. Jogi és ügyirat forgalommal kapcsolatos tevékenység 49. 7.1. Az Igazgatóság ügyiratforgalma 49. 7.1.1. Szakvéleményadás, adatközlés a hatóságok számára 49. 7.1.2. Jelentési feladatok a Minisztérium számára 50. 7.1.3. ügyfelekkel történő levelezés 50. 7.2. Szabálysértési ügyek 50. 7.3. Természetkárosítási ügyek 50. 7.4. Büntető ügyek 51. 7.5. Polgári jogi ügyek 51. 8. Természetvédelmi Őrszolgálat 53. 3
9. Költségvetés és vagyon 54. 9.1. Kiadások 56. 9.2. Bevételek 57. 9.3. Vagyon 58. 9.3.1. Befektetett eszközök 58. 9.3.2. Forgóeszközök 59. 9.4. Épületek 60. 9.5. Eszközök 60. 10. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 61. 10.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra 61. 10.1.1. Látogató-, fogadó- és oktatóközpontok 61. 10.1.2. Tanösvények 62. 10.1.3. Egyéb bemutatóhelyek 62. 10.1.4. Társadalmi kapcsolatok 62. 10.2. Programok, szolgáltatások 63. 10.3. Kiadványok 66. 10.4. Látogatóstatisztika 68. 10.5. Tervezett fejlesztések 69. 10.6. Együttműködési megállapodások 69. 10.7. Fontosabb események 70. 11. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel 71. 12. Külföldi együttműködés 72. 13. Ellenőrzések 73. 14. Fontosabb célkitűzések a következő évre 74. 4
1. Bevezetés A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működését 2011-ben a szélsőséges időjárás egy komoly belvizekkel induló koratavasz után rendkívüli csapadékhiány mellett nagyban befolyásolták a kedvezőtlen gazdasági folyamatok is. Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges költségtakarékossági intézkedések rendkívül érzékenyen érintették Igazgatóságunkat, hiszen eredeti előirányzatunk 17,7%-a került zárolásra, majd elvonásra. Tovább nehezítette az eredményes és hatékony működtetést, hogy az intézmény engedélyezett létszáma egy drasztikus több mint 36 %-os csökkentést követően, évek óta mindössze 55 fő. E kedvezőtlen körülmények között különösen komoly szervezési feladatot jelentett az intézmény működőképességének megőrzése. A költségtakarékosság érdekében az intézmény valamennyi tevékenységét átfogó intézkedési tervet dolgoztunk ki és hajtottunk végre, ügyelve arra, hogy a megtakarítási lehetőségek alkalmazása mellett a bevétel- és költséghatékonyság növelő intézkedések is megjelenjenek. Feladataink ellátásának biztosításában jelentős szerepe volt az Európai Uniós források bevonásának, a pályázati lehetőségek kiaknázásának. A fenti korlátozó és támogató feltételek rendszerében Igazgatóságunknak sikerült fenntartania működőképességét és megvalósítania a szakmai célkitűzéseket. Pénzügyi szempontból összes bevételünk a pályázati források eredményes bevonásának köszönhetően közel duplája lett az eredeti előirányzatnak. 5
2. Személyi állomány Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 55 fő volt 2011. évben is. 2011-ben az éves átlagos statisztikai létszám 98 fő, amely az Igazgatóság által 2011. évben elnyert országos közfoglalkoztatási programban résztvevőket és a Maros-ártéren lévő erdősítések kézi ápolására foglalkoztatottakat is tartalmazza. Az Igazgatóság személyi állományában jelentős változást eredményezett a 2011. évben elnyert országos közfoglalkoztatási program, melynek keretében 2011. január 17. és 2011. december 31. között, átlagosan 37 főt foglalkoztatott az igazgatóság közel 12 hónapon át, ezzel elősegítve a munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Tekintettel arra, hogy minden tájegységünkön a foglalkoztatottak helybeliek voltak, ez a program kitűnően szolgálta az Igazgatóság tevékenységének megismertetését és elfogadottságát is. További pozitív hatást eredményezett még, hogy a program keretében 12 fő szerezhetett mezőgazdasági erő-, munka- és rakodógép-kezelői szakképesítést, mely javítja a munkaerő-piaci helyzetüket, elhelyezkedési lehetőségeiket. 2011. június-július hónapjaiban 20 fő vett részt az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Maros-ártér területi egységen található erdőrészletek kézi ápolásában, miután a közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozó visszalépett. Személyi állomány: Dolgozó (fő) Kormánytiszt -viselő Szakképzettség Alapfokú Középfokú Felsőfokú Nyelvismeret 0 7 42 Mt. hatálya alá tartozó 18 27 4 Szerződéses 0 0 0 Összesen 18 34 46 Létszám: 98 angol: 18 német: 5 spanyol: 1 angol: 7 német: 1 2011-ben szerzett vizsgák közig. alapvizsga: 1 közig. szakvizsga: 2 6
3. Területi adatok Működési terület: 799.873 ha Védett Ebből fokozottan Védelemre tervezett védett db ha ha db ha Nemzeti Park 1 51.125 6.419 3 bővítés 333 Tájvédelmi Körzet 0 0 0 1 5850 Természetvédelmi Terület 4 162 0 1 106 Láp 0 0 0 0 0 Szikes tó 10 665 0 0 0 Összesen 15 51.952 6.419 6.289 Ebből Ramsari terület 3 5.464 2016 0 0 Bioszféra Rezervátum 0 0 0 0 0 Világörökség 0 0 0 0 0 Európa Diploma 0 0 0 0 0 Terület nélküli értékek Természeti Emlék 0 Forrás 0 Barlang 0 Víznyelő 0 Kunhalom 573 Földvár 49 Natura 2000 41 150.646 7
3.1. Védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatot ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 3. számú melléklet II. Fejezet 9. a-c. pontja állapítja meg. 8
3.1.1. Védelemre tervezett természeti területek Név Terület (hektár) Védetté nyilvánítás állapota Körös-Maros Nemzeti Park bővítése I 282,9 Tárcaegyeztetésen Körös-Maros Nemzeti Park bővítése II. 23,1 Tárcaegyeztetésen Körös-Maros Nemzeti Park bővítése III. 26,8 Előkészítés alatt Körösközi Tájvédelmi Körzet 5850 Előkészítés alatt Kishomok Természetvédelmi Terület 106 Előkészítés alatt 3.1.2. Védett természeti területek Az Igazgatóság működési területén lévő országos jelentőségű védett természeti területek: Körös-Maros Nemzeti Park Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület Szeghalmi Kéktó Természetvédelmi Terület Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 23. (2) bekezdése alapján védett szikes tavak. Az Igazgatóság működési területén nyilvántartott láp nem található. Az Igazgatóság működési területén lévő két helyi jelentőségű védett természeti területen a természetvédelmi kezelést az Igazgatóság látja el: Anna-liget Természetvédelmi Terület Kondorosi kónya zsálya termőhelye Természetvédelmi Terület 3.1.3. Natura 2000 területek Típus Nyilvántartott terület (db) Terület (hektár) különleges madárvédelmi terület 7 101090,88 jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület 9 6567,79 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 25 94784,13 9
Az Igazgatóság által jelölt különleges madárvédelmi területek listája No. Területkód Név Terület (hektár) 1. HUKM10001 Kígyósi-puszta 8771,93 2. HUKM10002 Kis-Sárrét 8340,35 3. HUKM10003 Dévaványai-sík 25214,04 4. HUKM10004 Vásárhelyi- és Csanádi-puszták 21832,54 5. HUKM10005 Cserebökényi-puszták 28074,66 különleges madárvédelmi terület összesen: 92233,52 Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt különleges madárvédelmi területek listája No. Területkód Név Terület* (hektár) 1. HUKN10007 Alsó-Tiszavölgy 8213,20 2. HUHN10003 Bihar 644,16 különleges madárvédelmi terület összesen: 8857,36 *a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület (hektár) 1. HUKM20003 T-erdő 136,63 2. HUKM20011 Körösközi erdők 5635,16 3. HUKM20020 Gyepes-csatorna 170,25 4. HUKM20021 Sarkad-Fás 117,5 5. HUKM20022 Köles-ér 71,12 6. HUKM20023 Korhány és Holt-Korhány 49,24 7. HUKM20024 Orosi tölgyes 57,13 8. HUKM20025 Gyantéi erdők 221,58 jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 6458,61 10
Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület* (hektár) 1. HUHN20004 Felső-Sebes-Körös 109,18 jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 109,18 *a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület (hektár) 1. HUKM20001 Vásárhelyi és Csanádi gyepek 16419,46 2. HUKM20002 Vásárhelyi Kék-tó 3910,09 3. HUKM20004 Száraz-ér 1521,66 4. HUKM20005 Deszki gyepek 537,06 5. HUKM20006 Mágocs-ér 126,04 6. HUKM20007 Csorvási löszgyep 12,91 7. HUKM20008 Maros 5964,59 8. HUKM20009 Mezőhegyes-Battonyai gyepek 94,73 9. HUKM20010 Gyula-Szabadkígyósi gyepek 10633,92 10. HUKM20012 Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös 1979,86 11. HUKM20013 Bélmegyeri Fás-puszta 652,46 12. HUKM20014 Dévaványa környéki gyepek 14027,2 13. HUKM20015 Hortobágy-Berettyó 3079,21 14. HUKM20016 Sebes-Körös 1455,21 15. HUKM20017 Hármas-Körös 7818,24 16. HUKM20018 Holt-Sebes-Körös 285,25 17. HUKM20019 Dél-Bihari szikesek 6521,54 18. HUKM20026 Tóniszállás-Szarvasi gyepek 586,66 19. HUKM20027 Cserebökény 10000,19 20. HUKM20028 Tőkei gyepek 2985,68 21. HUKM20029 Szentesi gyepek 606,04 22. HUKM20030 Lapistó-Fertő 1902,72 23. HUKM20031 Kurca 198,59 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 91319,31 11
Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület* (hektár) 1. HUKN20031 Alsó-Tisza hullámtér 3264,82 2. HUHN20013 Közép-Bihar 200,00 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 3464,82 *a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága 3.1.4. Nemzetközi jelentőségű területek No. Név Kihirdetés éve Terület (hektár) 1. Kardoskúti Fehér-tó Ramsari Terület 1979 494,9636 2. Biharugrai Ramsari Terület 1997 2780,6883 3. Montág-puszta Ramsari Terület 2008 2188,6805 Ramsari terület összesen: 5464,3320 3.1.5. Megkülönböztetett védelemben részesülő területek Igazgatóságunk működési területén 1 db erdőrezervátum található, Szeged határában, a Maros Hullámtér Erdőrezervátum. Községhatár Tag Részlet Terület (ha) Zóna Szeged 100 A 21,04 Magterület Szeged 99 A 11,56 Védőzóna Szeged 99 B 17,18 Védőzóna Szeged 99 C 3,97 Védőzóna Szeged 99 NY1 0,20 Védőzóna Szeged 99 NY2 0,31 Védőzóna Szeged 100 B 1,92 Védőzóna Szeged 100 E 3,84 Védőzóna Szeged 100 NY 0,42 Védőzóna Szeged 100 UT 0,14 Védőzóna A Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó elemek a Területrendezési Tervek felülvizsgálata során mind az érintett megyei (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok,), mind pedig a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő települési rendezési tervekbe beépítésre kerültek, kerülnek. 12
3.1.6. Magas Természeti Értékű Területek A Magas Természeti Értékű Területek, korábbi nevükön Érzékeny Természeti Területek kialakítása és lehatárolása elsőként a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében történt meg. 1998-ban Igazgatóságunk kilenc Érzékeny Természeti Terület kialakítására és lehatárolására tett javaslatot (Dévaványai sík, Csanádi - Vásárhelyi puszták, Kis-Sárrét, Körösszög, Kígyósi területek, Vésztő -Szeghalom környéke, Gyula - Dobozi ártér, Körös-völgy, Maros-völgy). A program elnevezése, az Európai Unió költségvetési ciklusaihoz, azok magyarországi intézkedéseihez igazodva folyamatosan változott, ahogy a programhoz lehatárolt területek is folyamatosan felül lettek vizsgálva. A jelenlegi Magas Természeti Értékű Területek a 2009. szeptember 1.-2014. augusztus 31. közötti időszakra meghirdetett, az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedéshez igazodva lettek kialakítva. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a fent említett időszakban 3 Magas Természeti Értékű Területet (MTÉT) működik: 1. Dévaványa és környéke MTÉT 2. Békés-Csanádi hát MTÉT 3. Kis-Sárrét MTÉT Ezeken az úgynevezett zonális, azaz egyértelmű lehatárolással kijelölt területeken, az ott jellemző élővilágra specifikusan összeállított, de általában egy faj nevével fémjelzett előíráscsomagok pályázhatóak. Az MTÉT területek adatai térinformatikai szoftverrel generált adatok, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal történő együttműködés keretében átadott adatok, illetve azok alapján számított adatok. 1. Dévaványa és környéke MTÉT Teljes terület: Támogatható terület: Natura 2000 terület: Védett természeti terület: 77 564 ha 68 710 ha 30 459 ha 13 088 ha Érintett települések: Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Kertészsziget, Körösladány, Mezőtúr, Szeghalom, Túrkeve Célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/2 zóna) - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen) 13
2. Békés-Csanádi hát MTÉT Teljes terület: Támogatható terület: Natura 2000 terület: Védett természeti terület: 40 580 ha 38 125 ha 20 194 ha 9 643 ha Érintett települések: Ambrózfalva, Apátfalva, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádpalota, Hódmezővásárhely, Kardoskút, Királyhegyes, Magyarcsanád, Makó, Nagyér, Orosháza, Pitvaros, Székkutas, Tótkomlós Célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/1, B, C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal (C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal (C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/2 zóna) - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen) 3. Kis-Sárrét MTÉT Teljes terület: Támogatható terület: Natura 2000 terület: Védett természeti terület: 40 616 ha 32 404 ha 14 009 ha 8 940 ha Érintett települések: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Okány, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Vésztő, Zsadány Célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (A és C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal (B zóna) - Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal (C zóna) - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen) Igazgatóságunk MTÉT-ekhez kapcsolódó feladatai: - 1. Belső szakmai feladatok: Magas Természeti Értékű Területek: o lehatárolás, o monitoring, o felülvizsgálat, 14
- 2. Külső szakmai feladatok: o szakértői közreműködés a célprogramok, illetve jogszabályi előírások ellenőrzésében, o tájékoztatás, szaktanácsadás, o kaszálási bejelentések fogadása, o a célprogramokhoz kapcsolódó írásos vélemények kiállítása. MTÉT területeken MTÉT célprogramban szereplő területnagyságok (ha) Szántó túzok Szántó vadlúd daru Szántó madár apróvad Szántó kék vércse Gyepgazdálkodás túzok MTÉT össz Természetvédelmi gyeptelepítés Békés- Csanádi-hát 2 026 0 499 1 089 4 147 7 762 0 Dévaványa 13 372 0 0 411 7 783 21 567 135 Kis-Sárrét 1 506 212 0 0 2 748 4 465 13 Összesen: 16 905 212 499 1 501 14 678 33 794 148 3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai Igazgatóságunk működési területén 2011. évben az alábbi jogcímek szerint volt lehetőség növelni az állami tulajdont, illetve került vagyonkezelésünkbe ingatlan. 1./ Környezetvédelem és Energia Operatív Program / KEOP / földvásárlásra fordítható keretéből 34,4943 ha nagyságú 543,24 AK értékű ingatlant vásároltunk meg. A fenti KEOP keret túlnyomó részét jogerős FVM Hivatali határozatok végrehajtására fordítottuk. Ennek során 107 személytől vásároltuk meg AK értékét, kisajátítási eljárás lefolytatása nélkül. 2./ A Vidékfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi kártalanítás elnevezésű 20/02/09/00 számú törvényi soron szereplő fejezeti kezelésű előirányzat terhére biztosítható, a 14/2011. (VIII.19.) VM utasítás 46. -a és a megállapodás 1.) pontjában felsorolt jogszabályok figyelembevételével a Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött megállapodás alapján. A fejezeti kezelésű előirányzat terhére 1 főtől fokozottan védett természeti területet vásároltunk, 2,5316 ha nagyságban 79,24 AK értékben. 3./ Igazgatóságunk költségvetésének terhére 3 személytől vásároltunk összesen 2,0800 ha nagyságban 32,45 AK értékben. 15
3.3. Saját vagyonkezelésű területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezelését részben gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében, részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével, valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi. A területek kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú vagyonkezelési terv (2007-2016), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak alapján történt. A) Saját használatban kezelt területek Saját használatban elsősorban azon területe kezelése történik, amelyek esetében az elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve rehabilitáció, speciális természetvédelmi kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezen felül saját használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel minden évben beavatkozást. Az Igazgatóság használatában kezelt területek közül az egységes területalapú támogatás előírásainak megfelelően kezelt terület nagysága 7882,85 hektár, melyből az agrár-környezetgazdálkodási programban 3117,92 hektár érintett. B) Idegen hasznosításban kezelt területek A védett természeti területek idegen használatban történő kezelése bérleti szerződés keretében történik. A természetvédelmi kezelés szabályait a szerződés részét képező előíráscsomag rögzíti. A használat és kezelés elvégzéséhez olyan megbízható partnereket keresünk, akik az előírások betartását vállalják és az ehhez szükséges erőforrásokkal rendelkeznek. Előnyben részesülnek a legeltető állatállománnyal rendelkezők. A bérleti szerződések számában jelentős része egy éves futamidejű. Az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybe vételéhez a pályázatot nyert gazdálkodók részére 10824 hektár területnagyságban biztosítottunk 2014. augusztus 31. napjáig érvényes bérleti szerződést. 2.2. táblázat: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek fontosabb adatai Vagyonkezelt terület Saját használatban Hasznosításba adott * összes (hektár) hektár % hektár % Szántó 8 320,7543 3 563,7377 42,83 4 757,0166 57,17 Gyep 19 752,5500 7 331,7058 37,12 12 420,8442 62,88 Kert 0,4112 0,4112 100,00 0,0000 0,00 Szőlő 1,1682 1,1682 100,00 0,0000 0,00 Gyümölcsös 1,6414 1,6414 100,00 0,0000 0,00 Nádas 180,2153 154,8106 85,9 25,4047 14,10 Halastó 81,1163 0,2092 0,26 80,9071 99,74 Erdő 2 054,4802 2054,4802 100,00 0,0000 0,00 Kivett 2 416,6258 1440,3137 59,60 976,3121 40,40 Összesen 32 809,8024 14548,4780 44,34 18260,4847 55,66 *Gazdasági évet figyelembe véve (október 30-i állapot szerint) 16
3.4. Terület nélküli értékek Igazgatóságunk működési területén nyilvántartott Természeti Emlék; forrás, víznyelő, barlang nem található. 3.4.1. Kunhalmok, földvárak A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. (3) g) pontja alapján 49 db földvárat tartunk nyilván. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található kunhalmok teljes körű (levéltári, térképi illetve terepi azonosítás) felmérése 2007-2011. évben zajlott le. Mindösszesen 2228 db kunhalom, illetve halom hely (elpusztult egykori halom) került elő, amelyek közül 573 db halom felel meg mindenben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. (3) bekezdés f) pontjának. A 2011.évben a MePAR rendszerbe bekerült halmokszáma 253 db. 3.4.2. Egyedi tájértékek Összesen 29 település 1076 db egyedi tájértéke került eddig felmérésre. 2010-2011. években 12 új település egyedi tájértékeinek számbavételére, illetve TIR-be történő feltöltésére, rendszerezésére került sor. 17
4. Kutatás, monitorozás 4.1. Kutatás No. Kutatási téma megnevezése Helyszín A kutatást végző szervezet/ magánszemély és témafelelős Külső megbízás díja (Ft) Az eredmények rövid ismertetése 1. A Tompapusztai löszgyep bővítés fajkészletének vizsgálata és az egyes sztyeppekre jellemző fajok telepítésének kidolgozása 2. A Tompapusztai löszgyep bővítés részletes talajtani térképének elkészítése 3. Az erdélyi hérics (Adonis hybrida) filogenetikai vizsgálata 4. A dél-tiszántúli pusztagyepek (lösz- és szikes-pusztagyepek) malakológiai feltárása 5. Az atracélcincér (Pilemia tigrina) lárvális fejlődésének vizsgálata 6. Kisemlősök állományalakulásának vizsgálata KMNP Tompapusztai löszgyep bővítése KMNP Tompapusztai löszgyep bővítése Pro Planta 3M Bt. (Csathó András István) Barczi Bt. (Dr. Barczi Attila) KMNP Csorvási löszgyep Debreceni Egyetem KMNP Csorvási löszgyep Tatársánci ősgyep, Kígyósi-puszta, Csanádi puszták, Tompapuszta Csanádi-hát KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták (Dr. Molnár V. Attila- Dr. Sramkó Gábor) Deli Tamás KMNPI (Danyik Tibor) OecoSystem Bt (dr. Tóth László) 250.000.- A KMNP Tompapusztai löszgyepen az előforduló fajok számbavétele és a telepítési koncepció kidolgozása. Elkészült a bővítési terület fajkészletének aktuális listája is. 230.000.- A KMNP Tompapusztai löszgyep területére részletes talajtani térkép készült talajmintavételezés alapján. A löszgyep talaja döntően kiválóan morzsás szerkezetű, szépen fejlett mészlepedékes csernozjom. 300.000.- Genetikai vizsgálat történt több más mintával összehasonlítva, morfológiai vizsgálattal kiegészülve. A csorvási állomány volgamenti héricsnek (Adonis volgensis) bizonyult. 300.000.- A szikesek mikrodomborzati és talajtani tényezőinek, ill. a löszvidékeken végzett visszagyepesítések csigákra gyakorolt hatásvizsgálata. 22 mintavételi helyen 18 faj 5611 egyede került elő. 0.- Mintavételi helyen a fejlődő lárvák fenológiájának és viselkedésének nyomonkövetése történt, melynek ismeretében a területek kaszálása biztonsággal időzíthető a lárvák talajszint alá húzódásához 300.000,-. Mintavételezés élvefogó csapdákkal a kijelölt mintaterületen. Az idei évi mezei pocok (Microtus arvalis) gradáció jól nyomon követhető volt. 18
4.2. Monitorozás A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság monitoring rendszere az alábbi témaköröket tartalmazza, mely magába foglalja az országos programokat is (NBmR, Natura 2000 monitoring): I. A Nemzeti Park élőhelytérképezése VII. Kiemelt jelentőségű gerinctelen fajok monitoringja II. Natura 2000 területek élőhelytérképezése VIII. Gerinctelen fajok közösségi monitoringja III. Kiemelt jelentőségű élőhelyek cönológiai monitoringja IX. Vizes élőhelyek és vízfolyások halfaunisztikai monitoringja IV. Növénytársulások monitoringja (10 társulás, 14 mintaterület) X. Ritka és telepesen költő madárfajok monitoringja (42 faj) V. Natura 2000 élőhelytípusok monitoringja XI. Vizes élőhelyek vízimadárállomány-monitoringja (3 terület) VI. Kiemelt jelentőségű növényfajok monitoringja (23 faj) XII. Kiemelt jelentőségű emlősfajok monitoringja (6 faj) No. Témakör Monitoring téma megnevezése Helyszín A kutatást végző szervezet/magánszemély és témafelelős Külső megbízás díja (Ft) Az eredmények rövid ismertetése 1. II. Tőkei gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület élőhelytérképezése Tőkei-gyepek kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (HUKM20028) Deák József Áron 400.000.- Elkészült a Natura 2000 terület 1:10 000 méretarányú élőhelytérképe 3100 hektáron. 2. III. A Tompapusztai löszgyep bővítés gyepesedésének vizsgálata 3. III. A Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta kiemelt élőhelyeinek monitoringja 4. IV. Növénytársulások felmérése az NBmR keretében - mocsári sásos (Caricetum KMNP Tompapusztai löszgyep és bővítési területe KMNP Kígyósi puszta KMNP Kis-Sárrét Pro Planta 3M Bt. (Dr. Bartha Sándor- Csathó András István) CSEMETE (Dr. Margóczi Katalin) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) 500.000.- Az ősgyepen 4 db 1000 m 2 -es, a bővítési területen 13 db 1000 m 2 -es kvadrát, illetve 2-2 db 52 m hosszú linea felvételezése történt. Az ősgyep jó állapotú, a bővítési terület is fajgazdag, néhány természetvédelmileg jelentős fajjal. 100.000.- A Kígyósi-puszta területén cönológiai kvadrátok újrafelmérése történt 25 ponton, mely a 2007-es felméréssel került összehasonlításra. Jelentős változás nem volt kimutatható. 0.- A társulás felmérése kétévente történik 50x50 méteres mintavételi kvadrátban a Kis-Sárréten. Jelentős változás nem volt kimutatható. 19
acutiformis) társulás 5. IV. Növénytársulások felmérése az NBmR keretében bárányparéjos vakszikes (Camphorosmetum anuuae) társulás 6. IV. Növénytársulások felmérése az NBmR keretében _ bajuszpázsitos-sziki sóballás (Crypsido-Suaedetum maritimae) társulás 7. VI. Volgamenti hérics (Adonis volgensis) monitorozása 8. VI. Kónya zsálya (Salvia nutans) monitorozása 9. VI. Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) monitorozása KMNP Kardoskúti Fehértó KMNP Kardoskúti Fehértó KMNP Csorvási löszgyep, KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták, KMNP Tatársánci ősgyep KMNP Tatársánci ősgyep KMNP Csanádi-puszták KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták, Kondorosi kónya zsálya termőhelye TT KMNP Kis-Sárrét KMNP Mágor-puszta KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) 0.- A társulás felmérése évente, a Kardoskúti Fehértó területén 3x17db egymással érintkező 1x1 m mintavételi kvadrátban történik. A terület a 2010. évi csapadékviszonyok hatására átalakult bárányparéjosból széles és keskenylevelű gyékényessé. 0.- A társulás felmérése évente történik állandó mintavételi területen a kardoskúti Fehér-tó nyugati medencéjének É-i részén 70 db 1x1 méteres mintavételi kvadrátban. A kvadrátban társulás kis borításban volt jelen. 0.- A csorvási és a két telepített állomány esetében történt tőszámlálás az egyes korosztályokat külön számolva. A korábbi évekhez hasonló volt az összes tőszám, azonban a virágzó állomány nagysága az idén kisebb volt. 0.- A faj állományának felmérése történt a két őshonos és a két telepített termőhelyen. A virágzó hajtásszám az elmúlt évekhez viszonyítva alacsonyabb volt, az összes tőszám nem változott jelentősen.. 0.- Új, eddig ismeretlen termőhelyeken került elő a faj Natura 2000 területeken, Sarkadkeresztúr, Vésztő és Szeghalom környékén. 10. VI. Törpemandula (Amygdalus nana) monitorozása 11. VI. Vízilófark (Hippuris vulgaris) monitorozása KMNPI működési területe KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNP Körös-ártér KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) 0.- A faj állományának felmérése a KMNPI működési területén történt 15 mintavételi helyszínen. A legtöbb helyen az állományok kiterjedése csökkent a három évvel ezelőtti felméréshez képest. 0.- A faj állományának felmérése a Körös-ártér Gyigérzugi-mocsarában, az ismert termőhelyen. A korábbi évekhez hasonlóan a növény nem került elő az idei felmérés során sem. 20
12. VI. Sziki lórom (Rumex pseudonatronatus) monitorozása KMNP Bélmegyeri Fáspuszta KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) 0.- A faj állományának felmérése történt a Szolgaerdő tisztásán. A száraz időjárásnak köszönhetően kevesebb tő mutatkozott a korábbi felmérésekhez képest. 13. VI. Heverő iszapfű (Lindernia procumbens) monitorozása KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) 0.- A faj állományának felmérése 4 db 1x1 km-es kvadrátban és egyéb ismert élőhelyein. 2011-ben az ismert termőhelyeken a belvízborítás hiánya miatt nem jött elő a faj. 14. VII. A magyar tarsza (Isophya costata) állományának monitoringja a Maros-gáton 15. VII. A sztyeplepke (Catopta thrips) állományának monitorozása a Csanádi pusztákon 16. VIII. A Kígyósi-puszta lepkefaunájának felmérése 17. VIII. Nagylepkefajok faunisztikai felmérése a Körös-ártéren KMNP Maros-ártér KMNP Csanádi puszták KMNP Kígyósi-puszta KMNP Körös-ártér KMNPI (Danyik Tibor) KMNPI (Danyik Tibor) Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület (Sum Szabolcs) KMNPI (Danyik Tibor) 0.- A faj felmérése ismert élőhelyein, NBmR protokoll szerint. A vizsgált területen a meghatározásra került a faj elterjedése és denzitása. 0.- A sztyeplepke rajzás és állománynagyság vizsgálat a Csanádi pusztákon. A 2011-es évben nagyon gyenge rajzás volt tapasztalható, mindössze néhány példány került megfigyelésre. 500.000.- A Kígyósi-puszta lepkefaunájának felmérése. 256 éjjeli és 46 nappali lepkét sikerült kimutatni, ebből 9 védett faj. 0.- A Körös-ártér védett természeti terület egy szakaszának nagylepke felmérése (2. év). A 2010-es évhez képest lényegesen magasabb fajszám került rögzítésre, 1 védett faj került elő. 18. IX. A Száraz-ér halfaunisztikai monitoringja 19. X. Ritka és telepesen költő madarak monitoringja HUKM20004 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (országhatár-tótkomlós) KMNPI működési terület Vaskos Csabak Bt. (Sallai Zoltán) KMNPI és MME Csongrád és Békés Megyei HCS 500.000.- A Száraz-ér (HUKM20004) site felső szakaszának Natura 2000 halfaunisztikai szempontú felmérése. Az összesen kimutatott 16 faunaelemből 3 faj védett, egyben közösségi jelentőségű faj. 300.000.- Rendszeresen, vagy alkalmilag költő kiemelt jelentőségű madárfajok állományfelmérése (42 faj). 21
20. XI. Vizes élőhelyek vízimadárállománymonitoringja 21. XII. Ürge (Spermophilus citellus) monitoringja 22. XII. Épületlakó denevérek monitoringja KMNP Kis-Sárrét, KMNP Kardoskúti Fehértó, KMNP Csanádi puszták KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták, KMNP Kígyósi-puszta, KMNP KMNPI és MME Csongrád és Békés Megyei HCS KMNPI (Szelényi Balázs) 300.000.- Heti szintű vízimadármonitoring három Ramsari területen: Biharugrai-halastavak, kardoskúti Fehér-tó, Montág-puszta. 0.- Állományfelmérés NBmR modszertan szerint, az összes a korábbi évekbenmégtermészetes állománynál. Idén csak az áttelepítési helyszínen (Kígyósi-puszta) sikerült kimutatni a jelenlétét. Kis-Sárrét KMNPI működési terület Utasi Gabriella 350.000.- 9 jelentős, 5 csonkafülű denevér, 2 nagy patkósdenevér és 2 hegyesorrú denevér kolónia került felmérése. 22
4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Természetvédelmi Információs Rendszer üzemszerű működéséhez a föld- és birtokügyi modult és a vagyongazdálkodási és védett érték modult tölti, teszteli. A biotikai adatok importálási menetrendjét az alábbiak szerint tartjuk kivitelezhetőnek; a központi protokollok megléte illetve a szinkronizációs problémák megoldása ennek a feladatnak feltétele. Kb 10 000 rekorddal az alábbiak: Védett és jelentős növényfajok adatai Kiemelt jelentőségű gerinctelen fajok adatai Gerinctelen fajok közösségi monitoringjának adatai NBmR hal monitoring adatai Ritka és telepesen fészkelő madárfajok adatai NBmR épületlakó denevérek monitoringjának adatai 23
5. Kezelési tevékenység 5.1.A) Kezelési tervek No. A védett vagy védelemre tervezett terület neve Védettség Jogszabályként megjelent Állapot 1. Dénesmajori Csigáserdő TT védett igen kihirdetve 2. Szarvasi Arborétum TT védett igen kihirdetve 3. Szeghalmi Kéktó TT védett igen kihirdetve 4. 5. 6. Szarvasi Történelmi Emlékpark TT Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Zsadány, Mezőgyán) Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Magyarcsanád) védett igen kihirdetve 7. Körös-Maros Nemzeti Park védett nem 8. Körösközi-erdők TK tervezett nem tervezett nem kihirdetés céljából felterjesztve tervezett nem kihirdetés céljából felterjesztve területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült 5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek No. Natura 2000 terület neve Területkód Elkészítés éve Elkészítés forrása 1. Kis-Sárrét KMT HUKM10001 2007 Túzokvédelmi LIFE program 2. Dévaványai-sík KMT HUKM10003 2007 Túzokvédelmi LIFE program 24
5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés 5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások A 2010. év rendkívüli csapadékos időszaka átnyúlt 2011. év elejére is. Tél végén a gyepek jelentős része, sőt a szántók egy része is víz alatt állt. Az enyhe tavaszt aszályos nyár követte, amit a július közepétől augusztus első hetéig tartó esős lehűlés szakított meg. A rendkívüli aszály ősszel is folytatódott, egészen december közepéig tartott. Az év folyamán térségi szinten a csapadékátlag nem érte el a sokéves átlagot, a Nemzeti Park területén mért értékek 265 és 495 mm között alakultak. A szélsőségesen száraz időjárás meghatározó volt a területek ökológiai állapota szempontjából. Az előző évi rendkívüli csapadékviszonyok hatására, a száraz tavasz ellenére a mélyfekvésű területek, mocsarak, mocsárrétek jellemzően csak a nyár elejére, közepére száradtak ki teljesen. Szikes tavainkon is csak júliusban következett be a teljes kiszáradás, őszi vízborításuk azonban szélsőséges módon elmaradt, csak a december közepétől az év végéig lehullott jelentősebb csapadék hatására jelentek meg újra vízfelületek. A szikes gyepek a vízállásos részeken később, máshol már május első felében elkezdtek kisülni. A kaszálások után, a júliusi esők hatására kizöldültek, sarjút hoztak, augusztusban azonban ismét kiégtek. A Hármas-Körösön és a Maroson a legnagyobb árhullám január folyamán vonult le, melyet március utolsó harmadában egy kisebb árhullám követett. Augusztus közepétől az alacsony vízállás következtében a Maroson előtűntek a homokpadok, zátonyok, néhány ponton gázlók alakultak ki. Az év végére a Köröst, a Marost és a Hortobágy-Berettyót is szélsőségesen alacsony vízállások jellemezték. A Körös-ártér holtágai nyár végén, ősz elején kezdek kiszáradni. Kis-Sárrét 5.2.2. Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek Az Igazgatóság Földesi-telepén elhelyezett 48 darabos, négy éves szürkemarha tinó állománya a tájegységi szintű 300 hektáros területkezelésen belül, 60 hektáron legelt. Az előző évhez képes változást jelent, hogy az állatállomány téli elhelyezése Réhelyben valósul meg. A Túzok LIFE program keretében felvállalt kötelezettségeinknek eleget téve összességében 51,25 hektár telepített gyep kezelését végeztük el művelési ág váltás céljából. A fennmaradó, botanikai szempontból értékes gyepterületek kezelését mechanikailag végeztük, az állapotfenntartás, az elnádasodás, becserjésedés megakadályozása végett. A mocsarak vízellátottsága általában optimális volt, vízpótlásra nem volt szükség, sőt Kivágáson túl sok is volt a víz, a terület gyékényesedni kezdett. 25
A biharugrai-begécsi halastórendszert jelenleg három társaság kezeli. A Zöldhalmi, Csík, Szilas, Emlék, Bodorok, Begécs II IX tavakon folyt halgazdálkodás, a Gazdák, Kissziki, Begécs-I, Jankovich, Nagysziki és Ludas tavak kaptak ugyan vízpótlást, de nem voltak halasítva. Az Erdős, Kárászos, Új-tó I-II és a Ludas-ívók szárazon álltak. Begécsen és Ugrán egyaránt komoly fenntartási munkák folytak, a csatornarendszerek kotrása, teleltetők felújítása, halágykotrás. A kis-sárréti térségben a gazdálkodók 1300 marhával és 3680 birkával legeltettek. Az erdőterületeken csökkent az erdészeti tevékenység intenzitása, mind a fahasználat, mind az erdőművelés tekintetében, viszont sok erdőnek nem minősülő területen végeztek szociális célú cserje és favágást, ami rendkívül nagy zavarást okozott. A régi kaszált tisztások helyreállítása az AKG program miatt felgyorsult. Bélmegyeri Fáspuszta A Fáspuszta gyepének állapota jó, bár egyre jobban cserjésedik. A kiszáradó fák pótlását szolgáló mikro-fásításokban a fák növekedése idén a rendkívül kevés csapadék miatt stagnált. Az erdőkben az elmúlt 10 év véghasználatai elsősorban a természetvédelmi szempontból kevésbé értékes állományokat érintették, de így is viszonylag sok a felújítás alatt lévő terület. Az ápolási munkák rendszeresen vegyszeresen történnek, így a talaj bolygatásának elmaradása miatt az erdősítések elegyessége jó, bár néhány helyen gondot jelent az amerikai kőris. Dévaványai-Ecsegi puszták A területei egységben, bemutatási, területkezelési céllal tartott magyar szürke szarvasmarhák, bivalyok és racka és cigája juhok legelőterülete, valamint a téli takarmányszükséglet előállítása szolgáló kaszáló 1421 hektár nagyságot tett ki. A dévaványai Túzokvédelmi Mintaterületen lévő szántókon (115 hektár) a felparcellázott területen váltakozva termesztünk kis parcellákon repcét, lucernát, őszi búzát, őszi zabot, illetve végzünk ugarművelést. A dürgőhelyként is jelentős, a Mintaterületen belül lévő gyepterület kezelése részben legeltetéssel, részben kaszálással, részben szárzúzással történt. A jelentős sziki kocsord állománnyal rendelkező gyepeket kaszálással kezeltük. A Minaterületen kívül további szántóterületeket ugaroltattunk túzokvédelmi céllal, valamint a ködmönösi részen 35 hektár lucernával és 16 hektár gyeppel telepített rész, ebben az évben is mind túzokvédelmi, mind szálastakarmány betakarítás szempontjából nagy jelentősséggel bírt. A Réhelyi parton, mely a túzokvédelmi mintaterülethez közvetlenül, de kerítésen kívül csatlakozik, további 150 hektárt kezeltünk részben KEOP keretében. 26
A Túzok LIFE keretében 152 hektár gyeppel, illetve füvesherével vetett szántóterület kezelését végeztük. A Dévaványai-Ecsegi puszták térségében az Igazgatóság állományán kívül a gazdálkodók 985 marhával, 30 lóval és 1420 birkával legeltettek. Kígyósi-puszta A területi egységben 260 hektár legelőterület kezelését valósítottuk meg a Dévaványai- Ecsegi pusztáról átszállított 252 db üszővel. Téli takarmány előállítására nem volt szükség a területi egységben, mivel az állatállomány téli gondozása a Réhelyben kialakított telelőhelyen történik. A KEOP keretében visszagyepesített 136 hektár terület utógondozása mechanikailag történt. A visszagyepesedés érdekében további parlagszántókat szárzúztunk, ezzel elősegítve a spontán visszagyepesedést. A puszta déli részén a mezei élettérhez kötődő fajok védelmi szempontjai szerint saját használatban művelt területek (109 hektár) kezelését, 2011. évben az eredeti koncepció szerint folytattuk. A kezelés során mind a költési, mind a téli időszakban kedvező kultúrák (őszi búza, évelő rozs, zab, vetett gyep, pihentetett terület, lucerna, vöröshere, cirok, köles, füveshere, édeskömény) kerülnek telepítésre/fenntartásra kisparcellás kialakításban, részben ugarkeverékként. A cserjesáv mentén és a parcellák között füves mezsgyéket alakítunk ki, a munkaműveletek ütemezésére különös figyelmet fordítunk. Ezek a szempontok kiterjesztésre kerülnek a szomszédos, bérleti szerződés keretében kezelt szántóterületekre is, melyek szegélyében cserjetelepítést is végeztünk. Az Igazgatóság által végzett kezelési tevékenységeken kívül a pusztán a gazdálkodók közel 1200 marhával, 37 bivallyal, 60 lóval és 1850 birkával legeltettek. Körös-ártér A legeltetési időszakban 100 db szürkemarha tinó legeltetésével és folyamatos gyalogakác irtással az Álomzug kezelését elvégeztük. A legeltetés mellett az adventív fajok irtása folyamatos munkát jelent, mely során gépi és kézi munkaerővel a területek karbantartása, új területek kezelésbe vonása történik. A terület jelentős részét a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok kezelésében lévő elsődleges árvízvédelmi védvonalak és azok fenntartási sávjai teszik ki. Ezeken a gazdálkodási tevékenység a fenntartási célú kaszálásokra terjedt ki. A KMNP Körös-ártér területi egység kaszálóin a rendkívüli aszályos időjárást ellensúlyozták a kedvező mikroklímai adottságok, így átlagosan 3 t/ha fűtermést volt a jellemző. A Körös-ártérben az Igazgatóság állományán kívül a gazdálkodók 830 marhával és 340 birkával legeltettek. 27
Cserebökény Cserebökényben a gazdálkodók 195 marhával és több mint 5000 birkával legeltettek. 890 hektárnyi gyep kaszálásra is került. A szántóföldi kultúrákat előbb a belvíz, majd az aszály lényegében tönkretette. Kardoskúti Fehértó A tájegységben folytatódtak a korábbi tevékenységek, az itt lévő magyar szürke szarvasmarha, cigája és racka juh törzsállomány révén több mint 1700 hektár kezelését valósítottuk meg legeltetéssel és kaszálással. Ezen felül 91 hektáron végeztünk ugaroltatást, mely részben visszagyepesítési célú, egy része pedig a közelben lévő kék vércse telep egyedeinek is kedvelt táplálkozó helye volt. A 92 hektáron vetett árpa, zab, kukorica, valamit zöldugar egyrészt az állatállomány takarmányaként került felhasználásra, másrészt a Fehértó közelsége miatt a vonuló darvaknak és vadludaknak is táplálkozó helyül szolgált. Az év eleji nagy belvízborítás miatt téli legeltetés nem volt, csak év végén az aszályos decemberben, amikor a puszta déli és északi felén kisebb számban juhokat, néhány lovat és marhát legeltettek. Az aszályos nyár ellenére, a tavaszi belvizeknek köszönhetően közepes mennyiségű és jó minőségű szénát kaszáltak. A kaszálás június közepétől indul és augusztus közepéig tartott. Csanádi puszták A Csanádi-pusztákon összességében 1750 hektár gyep, valamit parlagterület kezelését végezzük szürkemarhák legeltetésével, valamint a szálastakarmány előállítása is ezen a pusztarészen történik. 2011-ben legelő állománnyal sikerült megjelenünk a Királyhegyesi pusztán is. A Montág-puszta északi részében 2005. őszétől túzokvédelmi céllal kerültek szántóföldek saját használatba (51 ha), mely területen a túzokvédelmi munka 2011-ben is folytatódott. Túzokvédelmi céllal további 83,84 hektár lucerna fenntartását végeztük el, melyről a termést az állatállomány téli takarmányszükségletének kielégítésére használunk fel. Ezen felül 36 ha területet ugaroltattunk, szintén túzokvédelmi céllal. A saját vagyonkezelésű területeken kívül jellemző az alullegeltetés. Maros-ártér A réhelyi állatállományból a vegetációs időszakra ideszállított 108 egyedből álló szürkemarha tinó gulya legeltetésével, illetve folyamatos gyommentesítéssel, kézi és gépi gyalogakác irtással történt a területek állapotfenntartása/fejlesztése. 28
Számottevő legelő jószág a Bökényi-öblözetben nyugati felén legelt, másutt inkább csak a gátőrházaktól a gátakra hajtottak ki juhokat. Bökényben a most már évek óta folyó legeltetés következtében erőteljesen szorul vissza a gyalogakác. A vetyeháti részen 2011- ben az erdőgazdálkodó mintegy 6 hektáron végzett véghasználatot, 12 hektáron nevelővágást, 16 hektáron erdőfelújítást. Az év eleji jeges ár erdőfelújításokat károsított, amelyeket ismételni kellett. Tompapusztai löszgyep A 2007-ben bevezetett, sávos kaszálással történő kezelést megszakítva idén magfogás céljából került sor 7 hektáron késői kaszálására. Csorvási löszgyep A védett terület térségében Csorvás településtől nyugat felé több ezer hektáros elöntések alakultak ki télvégén, tavasszal. Az ott lakók szerint ilyen még nem fordult elő tudomásuk szerint. A belvíz a Sarkadi tanyánál a mezsgyét kivéve a teljes bekerített területet elöntötte. A mélyebben fekvő részeken nem kizárt, hogy a még elő nem bújt hérics töveket is érintette. A vasúti árokban szerencsére jelentős és hosszantartó elöntés nem alakult ki. A vasút mellett a Körtefánál a dűlőút menti taposás elkerülése érdekében oszlopokat ástunk le gyep szélére. Ősszel a Csorvási Önkormányzat közmunkásai - szerződés alapján - a vasútmentén a hérics termőhelyeket lekaszálták, a kaszálékot lehordták. 5.3. Élőhely rehabilitáció Kis-Sárrét A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében öt élőhely rehabilitációt szolgáló beruházás zajlott a területen 2011-ben. Az első a Mezőgyáni gyepek két meghatározó részét, a Nagygyantét Mezőgyánnal összekötő 42154. számú közlekedési út északi oldalán lévő Kis-Gyantét, illetve az út déli oldalán fekvő Eperjest érintette. Az egy vízgazdálkodási egységet képező területet szilárd burkolatú utak, földutak, azok árkai, valamint csatornák tagolták több egységre. A beruházás célja a terület vízháztartásának javítása, illetve a közlekedéssel járó zavarások csökkentése. A Kis-Gyantét érintő beruházás során három bukós műtárgy megépítése mellett a csatornák profiljának csészeszelvénnyé alakítása történt meg. A bukós műtárgyak vasbetonból kerültek kialakításra, melyben a szabályozás lehetőségét betétpallók biztosítják. Az Eperjesi legelőt érintő beruházásrész során a legelő egységét megbontó földút, annak árkai, valamint a vízgazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló csatornák megszüntetése megvalósult. 29
A második, a Zsadány 0156/28h hrsz-ú gyepterület rehabilitációja. A terület védetté nyilvánítása előtt, a 80 -as években libatartással foglakoztak itt. Az állattartás során a keletkezett hulladék elszállítása maradéktalanul nem történt meg, majd a telep felhagyásával jelentős mennyiségű törmelék maradt a helyszínen. A gyepen szétszórtan lévő törmelék a terület kezelését megakadályozta, megindult a roncsolt terület csalánosodása, cserjésedése. Tekintettel arra, hogy a mechanikai gyomirtás nem volt megoldható, rövid időn belül nagy növedékkel jelent meg a bodza, illetve a fehérakác sarjhajtásai. A rekonstrukció során a jelentős mennyiségű szemét összeszedése, valamint hulladéktelepre történő elszállítása valósult meg. A szemét eltávolításával, illetve az érintett terület gyepesítésével a roncsolt terület helyreállításának beruházási része megvalósult. Két szervesen összefüggő részprojekt keretében elvégeztük a Madárvártától északra elhelyezkedő, mintegy 6000 m 2 nagyságú betonnal fedett területrész helyreállítását, illetve a Biharugra 0310/3b hrsz-ú ingatlanon lévő két tó rekonstrukcióját. A rekonstrukció során a beton feltörése és elszállítása, az elszállított hulladék helyére a rekonstruált déli tóból kitermelt iszap elhelyezése, a beavatkozási terület gyepesítése, illetve fás szárú növények telepítése valósult meg. A két tó rekonstrukciója során a déli tó esetében az elsődleges cél a vízimadarak részére táplálkozó hely biztosítása, az északi tó esetében pedig őshonos, mocsári halfajok állománymegőrzése, szaporítása. A déli tó kotrásával 0,7370 hektár nyílt vízfelület jött létre. A kotrás során kitermelt anyag felhasználásával a tó nyugati részén áthaladó elektromos távvezeték alatti rész feltöltése és a tó közepére tervezett sziget kialakítása megtörtént. A fennmaradó anyag a gyeprekonstrukcióval érintett részen került elhelyezésre. Az északi tó rekonstrukciójával a tó nádasában kacskaringós vonalvezetéssel, öblözetekkel ellátott nyiladékot valósítottunk meg fenékkotrással. A tavak közvetlen feltöltése gravitációs úton, a beruházás keretében kialakított tolózárral szabályozható átereszekkel történik. A gravitációs töltés határát meghaladó igény kielégítése érdekében megépítésre került a két tó nyugati csatlakozási pontjánál egy szivattyúállás, ahonnan szivattyúval a vízpótlás megoldható. A tavak leürítése az átereszen keresztül gravitációsan, illetve szivattyúzással végezhető el. A Szalontai-legelőn, a Zsadány 0156/28h hrsz-ú gyepen található egy olyan artézi vizet feltáró fúrt kút, amelyben nyomás hatására a felszín fölé emelkedik a víz, ezzel folyamatos vízellátást biztosítva az év teljes időszakában. A kút és annak környékének állapota folyamatosan romlott, a kút mellett található beton itatóvályú összetört, a kút vizét nem fogadta magába, annak feleslegét nem vezette el. A kifolyó folyamatosan vízben állt, ezzel veszélyeztetve a kút hosszú távú üzemelését. A kút az elmúlt évtizedekben elsősorban az állatállomány itatását szolgálta, de folyamatos vízhozamával a környező gyepterület állapotát is természetvédelmi szempontból kedvezően befolyásolja. Bélmegyeri Fáspuszta A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében 20 hektáron történt cserjeírtás a szikes erdei rét társulások megőrzése érdekében. 30
Mágor-puszta Ugyancsak a KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében, szeptember vége és november eleje között, száraz talajállapotok mellett zajlott Mágor-pusztán, mintegy 400 hektárt érintően a korábban öntözést, illetve belvízelvezetést szolgáló árok- és csatornarendszer felszámolása a területen lévő depóniák felhasználásával. A kivitelezés a jelentősebb csatornák esetében lánctalpas és egy gumikerekes erőgéppel, illetve ládás földgyaluval, a kisebb csatornák nyomvonalán tárcsázással történt. A megszüntetett 17 738 fm árok és 3098 fm csatorna nyomvonalain a kivitelezést követően a gyepesítés is megtörtént. A projekt keretében további 10,57 hektár nagyságú, gyepek közé beékelődött szántóterület visszagyepesítését is megvalósítottuk. Dévaványai-Ecsegi puszták A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt több részprojektje érintette a Dévaványai- Ecsegi puszták területét is. A Dévaványa 01034 hrsz-ú major a 80 -as évektől kezdődően folyamatosan leépült. A projekt megkezdéséig funkcióját teljesen elveszítette, a területen csak a romok voltak észlelhetőek. Az ingatlanon található épületmaradványokat maradéktalanul eltávolítottuk, így a terület gépi kezelése megvalósítható, a gyeptársulás helyreállítható. Hasonló beavatkozás történt Udvarnokon, a Gyomaendrőd 01628/1 hrsz-ú területen lévő állattartó épületet romjai esetében is. A KEOP programban rögzített célok megvalósítása érdekében a területi egységben összességében 230 ha kiterjedésben hajtottunk végre gyepesítést, illetve további 85 hektár területen túzokvédelmi ugart alakítottunk ki. Kígyósi-puszta A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0011 projekt keretében a Kígyósi-puszta déli részén, Kétegyháza községhatárban július közepétől szeptember elejéig zajlottak a Török-halom rekonstrukciós munkálatai. A Török-halmot 1968-ban tárták fel, majd a régészeti feltárást követően szinte teljes egészében elhordták (a halom DK-is sarkát már ezt megelőzően). A feltárás révén szintvonalas vázlatok és fényképdokumentáció is rendelkezésre állt a halomról. A halom maradványának felszínéről a jobb állapotú foltok a munkálatok megkezdését megelőzően gyeptéglával felszedésre kerültek, majd a helyreállított halomtest alsó harmadába kerültek visszahelyezésre. A halomtest gyepesítése 2011. szeptemberében történt a Tompapusztai löszgyepről aratott, egyszikűek dominanciája jellemezte keverékkel, illetve kis tételben más halmokról származó kétszikű fajok magjainak elszórásával. Ugyancsak a KEOP pályázat keretében 2010-ben visszagyepesített 136 hektár terület utógondozása történt. 2011-ben telepítésre került 40 db, egyenként 0,5 hektáros cserjefolt és facsoport, egy 1,5 hektáros erdősáv és elegyfajok bevitele történt 40 hektár, korábban tölgymakk vetéssel telepített állományba. A visszagyepesedés érdekében további parlagszántókat szárzúztunk, ezzel elősegítve a spontán visszagyepesedést. 31