Szakdolgozati tematikák Ingatlanjog 1. Az ingatlan anyagi jogi fogalma; az önálló ingatlan jogi fogalma;a telek, az építési telek, építési terület fogalma 2. Az építmény, műtárgy, speciális építményfajták, épület fogalma 3. Az építési jog; Az építmény és a telek tulajdonjoga; a dologkapcsolat ingatlan-nyilvántartási megjelenítése; 4. A település belterületének, külterületének fogalma, meghatározásuk forrása, fogalma, jellemzői. A közterület fogalma; 5. A beépített és beépítésre szánt területek fogalma, építési övezeteik, alövezeteik; 6. Az építési övezetekre vonatkozó előírások alapjai. 7. A beépítésre nem szánt területek fogalma, alövezeteik. 8. A mezőgazdasági és erdőgazdasági övezet fogalma; alövezeteik; beépítésük szabályozása. 9. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld, a művelési ág, az alrészlet és a minőségi osztály fogalma;tanya, zártkert; 10. A természetvédelmi területek típusai; Az utak típusai;a bányatelek; 11. A kulturális örökségvédelem alá eső ingatlanok típusai; műemlékingatlanok; történelmi emlékhelyek; 12. Az építési jog gyakorlásának magán jogi és közjogi feltétel rendszere; 13. Az épületen belüli önálló használati egységek; lakás és nemlakás céljára szolgáló helyiségek; 14. Az önálló tulajdonú épület, illetőleg építmény; az épület, építmény rendeltetésváltoztatásának rendje; 15. A sajátos egyéb önálló ingatlanok: társasház; Önálló ingatlan kialakítása társasházban; A közös használatú épületrészek, telekrész külön ingatlanná alakításának feltételei és módja; 16. A sajátos egyéb önálló ingatlanok: lakásszövetkezeti épület; közös udvar; részház; tanya 17. A lakás- és helyiségbérlet sajátos rendszere; lakás- és helyiség használat forgalmának szabályozása 18. A földfelszín alatti épületek: pincék, nem lakás céljára szolgáló épületek; barlangok, föld alatti egyéb létesítmények
19. A földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok; 20., A településrendezés sajátos jogintézményei: a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás. 21., A településrendezés sajátos jogintézményei: a) elővásárlási jog, b) kisajátítás, c) helyi közút céljára történő lejegyzés 22., A településrendezés sajátos jogintézményei a) útépítési és közművesítési hozzájárulás, b) településrendezési kötelezések, c) kártalanítási szabályok. 23., A településrendezés sajátos jogintézményei a) településrendezési szerződés, b) közterület-alakítás. Agrárjog 1., Megkülönböztetett jogállású személyek a földforgalomban és földhasználatban: tagállami állampolgár, a külföldi fogalma; a földműves és a mezőgazdasági termelőszervezet fogalma. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld fogalma; (Földforgalmi törvény); A földrészlet, alrészlet, alosztály fogalma. (ingatlan-nyilvántartási törvény; FVM rendelet). 2., Az állam, az önkormányzat, az egyház és a jelzáloghitelintézet mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjog szerzési feltételei a Földforgalmi törvény alapján. 3., A földművesek és a földművesnek nem minősülő tagállami állampolgárok mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjog szerzésének közjogi korlátozása. 4., A külföldi és belföldi, a tagállami székhelyű jogi személyek mező-erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonszerzésének közjogi korlátozása.
5., A külföldiek mező-erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonszerzésének közjogi korlátozása. ( földforgalmi törvény; EUMSZ 63-64.cikkek) 6., Mező-erdőgazdasági hasznosítású földtulajdonjog adásvétele esetén fennálló közjogi elővásárlási jogi rendszer; Az eladó közjogi kötelezettségének tárgya: a szerződés hirdetményi közlése; alaki feltétel: okirati bizonyító erő; tartalom; a hirdetményi kézbesítés eljárásjogi határideje; a hirdetményi kézbesítés joghatása; az elővásárlási jog gyakorlása, határideje, annak jellege; az elővásárlási jogosultság fenn állásának időpontja és időtartama; a vevő kiválasztása a hatóság által; 7., A hatósági engedély kiadásának feltételei mező-erdőgazdasági hasznosítású földtulajdon szerzése esetén (eljárás megindulása; előzetes vizsgálat korlátozott köre; földbizottság, mint közvetett magánjogi érdekelt állásfoglalásának kötőereje a hatóság felé; a teljes felülvizsgálat; a hatósági engedélyez jogi hatálya a benyújtott szerződésre) 8., A földforgalmi törvény, illetőleg a termőföldvédelmi törvény szerinti földhasznosítási bírság eltérő tartalma és kiszabásának feltételei; a földszerzési korlátok megsértése és a kényszerhasznosítás tartalma; elrendelésének feltételei 9., A földhasználat taxatív jogcímei mező-erdőgazdasági hasznosítású földön. a földhasználati jogok forgalomképességének kizártsága; a földhaszonbérleti jog (haszonbérbe adó, illetőleg haszonbérlő; időtartam; alhaszonbérlet; haszonbérleti díj, és annak mérséklése közjogi szabályai; a haszonbérlet átruházása; az örökösök felmondási joga a haszonbérleti jogviszonyban; határozott idejű haszonbérlet felmondásának eseti) 10., Az előhaszonbérleti jog közjogi szabályozása és gyakorlása mező-erdőgazdasági hasznosítású föld esetén. közjogi előhaszonbérleti jogi rendszer; A haszonbérbe adó közjogi kötelezettségének tárgya: a szerződés hirdetményi közlése; alaki feltétel: okirati bizonyító erő; tartalom; a hirdetményi kézbesítés eljárásjogi határideje; a hirdetményi kézbesítés joghatása; az előhaszonbérleti jog gyakorlása, határideje, annak jellege; az előhaszonbérleti jogosultság fenn állásának időpontja és időtartama; a haszonbérlő kiválasztása a hatóság által; 11., A felesbérlet vagy a részesművelés és a szívességi földhasználat fogalma, e jogcímeken történő földhasználati jogosultság szerzés szabályai 12., A Nemzeti Földalap vagyoni köre, az e körbe tartozó ingatlanok feletti tulajdonosi joggyakorlás, a hasznosítás főbb szabályai, a vagyonkezelői jog (létrejötte, alanyai, tartalma.) 13., Az erdőbirtokossági társulat (fogalma; zártkörű alapítók, az alapítás módja; a jogi személy létrejövetele;
14., Az erdőbirtokosssági tagok szervezeti illetőleg vagyoni jogai; a társulati érdekeltség és az erdőtulajdonjog viszonya; forgalomképessége; elővásárlási jogok az erdőbirtokossági társulatban) 15., A földvédelem: a termőföld és a talaj fogalma; A termőföld igénybevétele művelési ágai szerint; a művelési ág megváltoztatása) 16., A földhasználati kötelezettség jelentése a termőföldvédelmi jogban; formái. 17., A föld mennyiségi: készletének védelme; A termőföld más célú felhasználásának jogi szabályai. A talajvédelem (épület-beruházás esetén; a talaj felhasználása a területen; a termőtalaj, mint ingódolog elidegenítése) 18., Az erdő jogi fogalma; rendeltetés, természetességi állapot; rendelkezés szerinti felosztása;, az erdőigazgatási egységek (erdőrészlet fogalma). 19., Az erdőgazdálkodói jog fogalma, tartalma, alanya, forgalma. Az erdészeti haszonvételi jogok alanya; tárgyi köre; gyakorlásuk átengedhetősége; 20., Harmadik személyeket megillető jogok az erdőn (belépés, tartózkodás; a birtokvédelem feloldása; a haszonvételek gyakorlása; erdészeti szolgalmak, és azok jellege;) 21., Az erdő telepítésére jogosultság; az erdő rendeltetésének megváltoztatása; az erdő más célú használatának feltételei; az újratelepítési kötelezettség alanya; erdőgazdálkodót kötelező üzemterv; 22., A hegyközség fogalma; A hegyközség tagjai; A tagsági viszony keletkezése és megszűnése;elővásárlási jog a hegyközségben; A hegyközségi jogosultságok az eredetvédelem területén; 23., A szellemi tulajdonjog agrárjogi jogintézményei 24.,A vadászati jog fogalma, tartalma, alanya, forgalma. A vad tulajdonjoga. 25., A vadászati jogosultság megszerzésének feltételei; a vadászati gyakorlásának formái; a vadászati jog haszonbérlete, vagyonkezelői joga. 26., A vadászterület fogalma; vadászterületbe nem vonható területek; a vadászterület kialakításának eljárási szabályai. A földtulajdonos és a hatóság jogai és kötelezettségei a vadászterület kialakítása során. 27.,A vadkárfelelősség, illetőleg a vadkár telepítési rendszer elkülönülése; a Vtv. szerinti vadkár típusok; 28., A természeti és a védett természeti területek a természetvédelmi törvény alapján (fogalom, típusok, tulajdoni és használati korlátozások). 29., A védetté nyilvánítási eljárás rendje, annak típusai. 30.,A vizek, vízi-ingatlanok tulajdona (állami, önkormányzati, magántulajdon)
31., A halgazdálkodási jog, halgazdálkodási vízterület fogalma, tartalma; A halgazdálkodási jog alanya, forgalma. A hal tulajdonjoga. 32., A haszonvételi jogok haszonbérlete és vagyonkezelői joga; (vadászati jog, halászati jog). Alhaszonbérleti jog haszonvételi jogoknál. 33., A mezőgazdasági vállalkozási szerződések 34., Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés komplexitása és jog szabályozása ellentmondásai 35., A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés komplexitása és jog szabályozása ellentmondásai ]34., A közös mezőgazdasági és halászati politika szabályozása az unió belső piacszabályozása keretében történeti tükörben; 35., A közös mezőgazdasági és halászati politika szerződéses feszültségpontjai más közösségi politikákkal 36., A mezőgazdasági termelő eltérő jogállása a mezőgazdasági termékek piacán, illetőleg a földpiacon; 37., A mezőgazdasági termelőt megillető jövedelem támogatások és a földhasználati jogok; A mezőgazdasági termelőt megillető jövedelem támogatások szerződéses megosztása a földhaszonbérleti szerződésekben és az uniós jog feszültségviszonya 38., A letelepedési jog, mint uniós alapszabadság, és annak korlátozása feltételei a mezőgazdasági földforgalomban; (EUMSz 49 és EUMSz 63.Cikkei tükrében és választás szerint a C-302/97.sz. ügy Klaus Konle kontra Republik Österreich, vagy C-452/01. számú ügy Margarethe Ospelt und Schlössle Weissenberg Familienstiftung kontra Österreich, vagy C-370/05. számú ügy Uwe K. Festersen kontra Dánia) ítélet alapján. 39., A tőkeáramlás szabadsága, és annak korlátozása feltételei a mezőgazdasági földforgalomban; (EUMSz 49 és EUMSz 63.Cikkei tükrében és választás szerint a C- 302/97.sz. ügy Klaus Konle kontra Republik Österreich, vagy C-452/01. számú ügy Margarethe Ospelt und Schlössle Weissenberg Familienstiftung kontra Österreich, vagy C- 370/05. számú ügy Uwe K. Festersen kontra Dánia) ítélet alapján. 40.,, Az állami tulajdonban lévő agrárüzem és tárgyi elemei; Osztott tulajdon: tulajdonosi irányítási jog és vagyonkezelői jog; az állami földtulajdon hasznosítási rendszere az NFA törvény tükrében 41., Törvényes elővásárlási jogok és ütközésük feloldása a mező-és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmában; Ptk.a földforgalmi törvény, az erdőbirtokossági társulati
törvény, a hegyközségi törvény, az épített környezet védelméről szóló törvény alapján, a bírói joggyakorlat tükrében; 42., A földtulajdon átruházási adásvétel szerződés eredeti és utólagos érvénytelensége és az elővásárlási jog gyakorlása; 43., A földforgalmi törvény alkotmányjogi feszültségpontjai az alkotmánybírósági ítéletek tükrében I. tulajdonjog szerzési korlátok ; 44., A földforgalmi törvény alkotmányjogi feszültségpontjai az alkotmánybírósági ítéletek tükrében II., az elővásárlási és előhaszonbérleti jogok gyakorlása közjogi szabályozásában; 45., A földforgalmi törvény alkotmányjogi feszültségpontjai az alkotmánybírósági ítéletek tükrében III., A haszonélvezeti jog közjogi korlátozási rendszere 46., A földforgalmi törvény alkotmányjogi feszültségpontjai az alkotmánybírósági ítéletek tükrében IV., Az öröklési jog; 47., A földforgalmi törvény alkotmányjogi feszültségpontjai az alkotmánybírósági ítéletek tükrében V. A jogi személy és a természetes személy eltérő tulajdonjogszerzési szabályozása; Ingatlan-nyilvántartási jog 1., Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés joghatályai; a földhasználati nyilvántartásba vétel joghatálya; az ingatlan-nyilvántartási előző elve; 2., Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételrendszere. (anyagi, alaki, eljárásjogi, ingatlannyilvántartási) 3., Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének tartalma a Ptk. alapján, az Inytv. 5. -a szerint; A közhitelesség korlátai. 4., Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének tartalma a Ket és az Inytv. tükrében; Origo és secunder közhitelesség 5., A ranghely és a rangsor jogvédő hatása; a bejegyzés ranghelyének biztosítása. 6., A nyilvánosság elve dologi jogi, illetőleg alkotmányjogi metszetben; a nyilvánosság korlátai; a közérdekű adatok versus információs önrendelkezési jog. 7., A kérelemhez kötöttség elve, versus a hivatalbóli eljárások. 8., Az okirati elv, az okiratok kellékei (belföldi-külföldi okirat) A bejegyzéshez szükséges igazolások. 9., Az ingatlan-nyilvántartás tárgya (az ingatlan anyagi jogi fogalma; az önálló ingatlan fogalma, földrészlet/telek; egyéb önálló ingatlanok, külön ingatlanok)
10., Az ingatlan-nyilvántartás tartalma (dologi és személyi adatok, jogok, jogilag jelentős tények) 11., A joglátszat centruma: a tulajdoni lap, az egyszerű és összetett tulajdoni lap; a tulajdoni lap részei. A földhasználati lap; Az ingatlan-nyilvántartási térkép és az okirattár tartalma. A birtok, illetőleg a tulajdoni lap eltérő joglátszat konfliktusának feloldási módja a polgári jogban, történeti metszetben; 12., Az ingatlan-nyilvántartás rendszere és módja; 13., A társasház, a szövetkezeti ház, a közös udvar fogalma; a társasház nyilvántartása 14., Az ingatlan-nyilvántartási eljárás fő szabályai, adatváltozás, illetve jog, tény változása esetén ( ügyfél fogalma; kérelem, megkeresés, az okiratok iktatása, széljegyzése, közbenső intézkedések) 15., Az ingatlan-nyilvántartási döntések: a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi felülvizsgálata; a nyilvánvaló érvénytelenség észlelése; önállóan fellebbezhető végzések; 16., Az ingatlan-nyilvántartási fellebbezési eljárás; jogorvoslat saját hatáskörben, annak feltételei, korlátai, a másodfokú felülvizsgálat és döntések. Specifikumok és lényegi eltérések a Ket. hez képest 17., Bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem; Specifikumok és lényegi eltérések a Ket. hez képest 18., Az ingatlan-nyilvántartási perek. 19., A törlési perek és a jogvédelem 20., A kiigazítási perek és a jogvédelem 21., A földhasználati nyilvántartás elvei, módja, tartalma, tárgya, részei. 22., A földhasználati nyilvántartás nyilvánossága, illetőleg közhitelessége és jogvédelem 23. A földhasználati nyilvántartásba bejegyzett jogok hivatalbóli kiigazítása, törlése 24., Az erdőgazdálkodói nyilvántartás tartalma, elvei; különösen a bejegyzési elv; 24., Az ingatlan-nyilvántartás jogi fogalma; rendszere,módja; az egyszerű és összetett tulajdoni lap 25., Az ingatlan-nyilvántartás tárgya: az egyéb önálló ingatlanok, a külön ingatlanok. 26., Az ingatlan-nyilvántartás tartalma: jogok, tények, adatok; kényszerű és fakultatív ingatlan-nyilvántartási jogok. 27. Az ingatlan-nyilvántartás részei; a térkép, az okirarattár; törölt bejegyzések állománya;. 28. Az összetett tulajdoni lap tartalma, részei a társasház, szövetkezeti ház nyilvántartásában 29. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem, okirat, beadvány; iktatás, széljegyzés, alaki rangsor; egyidejű érkezés, soronkívüliség.
30. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges külföldön kiállított okiratok tartalmi és formai kellékei. ( hitelesítés, felülhitelesítés, apostille, eltérő szabályok)