1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás

Hasonló dokumentumok
9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

Elektrotechnika 9. évfolyam

A mechanikai alaptörvények ismerete

Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: Tanítási órák száma: 1 óra/hét

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Fizika vizsgakövetelmény

V e r s e n y f e l h í v á s

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Vezetők elektrosztatikus térben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, május-június

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Összefoglaló kérdések fizikából I. Mechanika

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

Az elektromágneses indukció jelensége

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Pótlap nem használható!

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

Magnesia. Itt találtak már az ókorban mágneses köveket. Μαγνησία. (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket)

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Komplex természettudományi tagozat. Fizika 11. osztály

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

Kérdések és törvények a Fizika II. vizsgához 2017/18. tanév

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)

Fizika minta feladatsor

Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések

Érettségi témakörök

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Időben állandó mágneses mező jellemzése

Elektromos alapjelenségek

Optika fejezet felosztása

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Fizika A2 Alapkérdések

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Fizika A2 Alapkérdések

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Kérdések és törvények a Fizika II. vizsgához 2016/17 tanév

Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

Váltakozó áram. A töltések (elektronok) a vezetővel periodikusan ismétlődő rezgő mozgást végeznek

Elektrotechnika. Ballagi Áron

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Elektromos áramerősség

Elektromágnesség gyakorlat II. Elektromágnesség II.

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Mágneses mező jellemzése

Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K

2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel!

Az optika tudományterületei

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

2. Ideális esetben az árammérő belső ellenállása a.) nagyobb, mint 1kΩ b.) megegyezik a mért áramkör eredő ellenállásával

Kérdések a Fizika II. vizsgához 2014/1015 tanév

Rezgések és hullámok

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Elektro- és magnetosztatika, áramkörök

A teljes elektromágneses spektrum

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK

A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.

1. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. 2. Az egyenletes körmozgás. 3. A dinamika alaptörvényei. 4. A harmonikus rezgőmozgás

A tananyag elsajátításának mértékét ellenőrző kérdések

Követelmény fizikából Általános iskola

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.

Elektromosságtan. Farzan Ruszlán SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

A TételWiki wikiből. A Maxwell-egyenletek

Átírás:

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája 1.a. A kitérés-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból 1.b. A sebesség-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból 1.c. A gyorsulás-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból 1.d. A harmonikus rezgőmozgás kinematikai feltétele 2. A harmonikus rezgőmozgás dinamikája 2.a. Rugóra akasztott test mozgásegyenletének megoldása 2.b. A fonálinga kis kitérések mellett harmonikus rezgőmozgást végez 2.c. A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele 3. A harmonikus rezgőmozgás energetikája 4. Harmonikus rezgések összetétele 4.a. Egyirányú, azonos frekvenciájú 4.b. Egyirányú különböző frekvenciájú 4.c. Merőleges azonos frekvenciájú 4.d. Merőleges különböző frekvenciájú 5. Közegellenállással csillapított rezgések 6. Kényszerített rezgések 7. Csatolt rezgések - Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. kötet...... - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (Hullámtan) - Vizsgakérdések, feladatok, versenyfeladatok összefoglaló gyűjteménye fizikából 1. Vizsgakérdések, feladatok, versenyfeladatok összefoglaló gyűjteménye fizikából 1. 1.1.154. 1.1.156. 1.1.157. 1.1.159. 1.1.160. 1.1.161. 1.1.168. 1,2,40. 1,2,41. 1,2,42. 1,2,43, 1,2,45. 1,2,46. 1.2.152. 1.2.153. 1.2.154. 1.2.155. 1.2.158. 1.2.159. 1.2.168. 1,3,5, 1,3,11. 1.5.7. 1.6.5. 1.6.6. 1.6.9. 1.6.16. Dér-Radnai-Soós Fizikai feladatok I. kötet 8.12. 8.22. 8.25. 8.36. 8.37. 8.48.

2. tétel: Hullámtan 1. Mechanikai hullámok (BUDÓ I. 302-304. oldal) 1.a. Transzverzális hullámok (BUDÓ I. 302-304. oldal) 1.b. Longitudinális hullámok (BUDÓ I. 302-304. oldal) 1.c. Transzverzális hullámok hullámfüggvénye (BUDÓ I. 305. oldal) 1.d. Transzverzális hullámok polarizációja 2. húron kialakuló hullámok 2.a. Egyenes mentén terjedő hullámok visszaverődése (BUDÓ I. 306-307. oldal) 2.b. Egyenes mentén terjedő hullámok interferenciája (BUDÓ I. 307-308. oldal) 2.c. Rugalmas húron kialakuló állóhullámok (BUDÓ I. 309-311. oldal) 2.d. Transzverzális hullám terjedési sebessége rugalmas húron 3. Felületi hullámok 3.a. Felületi hullámok terjedési sebessége (BUDÓ I. 312-313. oldal) 3.b. Felületi hullámok terjedése, elhajlása (BUDÓ I. 319-321. oldal) 3.c. Felületi hullámok visszaverődése (BUDÓ I. 321. oldal) 3.d. Felületi hullámok törése (BUDÓ I. 322. oldal) 3.e. Teljes visszaverődés (BUDÓ I. 323. oldal) 4. Hullámok interferenciája 4.a. Huygens-elv és alkalmazása (BUDÓ I. 324. oldal) 4.b. Huygens-Fresnel elv (BUDÓ I. 325. oldal) 4.c. A kétrés kísérlet: erősítési és kioltási irányok. 5. Hangtan (BUDÓ I. 331-347. oldal) 5.a. A hang tulajdonságai (hangerő, hangmagasság hangszín) 5.b. Hangszerek működése (húros, fúvós, dobszerű) 5.c. Doppler-effektus (BUDÓ I. 338-349. oldal) - Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. kötet...... - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (Hullámtan) - Vizsgakérdések, feladatok, versenyfeladatok összefoglaló gyűjteménye fizikából 1. Vizsgakérdések, feladatok, versenyfeladatok összefoglaló gyűjteménye fizikából 1. 1.1.66. 1.1.67. 1.1.68. 1.1.69. 1.1.70. 1.1.71. 1.1.72. 1.1.73. 1.1.74. 1.1.75. 1.1.76. 1.2.48. 1.2.49. 1.2.50. 1.2.51. 1.2.52. 1.2.56. 1.2.57. 1.2.58. 1.2.59. 1.3.45. 1.3.46. 1.3.47. 1.5.12. 1.4.21. 1.4.22. 1.5.12. 1.5.13.

3. tétel: Elektrosztatika 1. Elektromos alapjelenségek (Holics: 414-415. oldal) 2. Az elektrosztatikus tér jellemzése az erőhatás szempontjából: 2.a. Elektromos térerősség (Holics: 416-417. oldal) 2.b. Független szuperpozíció elve (Holics: 417. oldal) 2.c. Coulomb törvénye (Holics: 418-421. oldal) 2.d. Ponttöltés elektrosztatikus tere 3. Az elektrosztatikus tér szemléltetése 3.a. Elektromos erővonalak (Holics: 421-423. oldal) 3.b. Elektromos fluxus (Holics: 423-426. oldal) 3.c. Hány erővonalat húzzunk be? (Holics 428-433. oldal) 3.d. Maxwell I. törvénye (Holics 428-433. oldal) 3.e. Maxwell I. törvényének alkalmazása 4. Az elektrosztatikus tér a munkavégzés szempontjából 4.a. Az elektrosztatikus tér konzervatív (Holics 434-438. oldal) 4.b. Elektromos feszültség (Holics 434-438. oldal) 4.c. Maxwell II. törvénye (Holics 441-443. oldal) 4.d. Maxwell II. törvényének alkalmazása 4.e Elektromos potenciál (Holics 438-441. oldal) 413. oldaltól... - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (elektrosztatika...) - Térerősség, Coulomb-törvény, elektromos fluxus: 6.1.6. 6.1.7. 6.1.16. 6.1.17. 6.1.18. 6.1.28. 6.1.35. 6.1.39. 6.1.46. 6.1.47. 6.1.52. 6.1.57. 6.1.59. 6.1.62. 6.2.1. 6.2.9. 6.2.16. 6.2.22. 6.2.28. 6.2.37. Elektromos tér munkavégzése, feszültség, potenciál: 6.1.67. 6.1.69. 6.1.72. 6.1.81. 6.1.91. 6.1.92. 6.1.94. 6.1.97. 6.1.100. 6.3.47. 6.3.73. 6.3.91.

4. tétel: Kondenzátorok 1. Fémek viselkedése elektromos térben. 1.a. Az elektrosztatikus tér jellemzői a vezetőkben és felszínükön. 1.b. Vezetők feltöltése, a Van de Graaff generátor. 1.c. Árnyékolás: Faraday kalitka, kísérletek. 1.d. Csúcshatás: villámhárító, Segner kerék, gyertya elfújása. 2. Kondenzátor 2.a. Kondenzátor kapacitásának fogalma. 2.b. Sík-, henger és gömbkondenzátor kapacitása, a gömb mint kondenzátor. 2.c. Kondenzátorban tárolt energia, az elektrosztatikus tér energiasűrűsége. 2.d. Dielektrikumok polarizációja és kondenzátor kapacitása. 2.e. Az elektromos eltolásvektor. Maxwell I. törvénye dielektrikumban. 3. Kondenzátorok kapcsolása. 3.a. Kondenzátorok soros kapcsolása. 3.b. Kondenzátorok párhuzamos kapcsolása. 3.c. Végtelen kondenzátorláncok. 3.d. Szimmetrikus kapcsolások egyszerűsítése. 3.e. Kondenzátorok elágazásos kapcsolása. 443-tól a 463 oldalig... - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (elektrosztatika...) - 6.1.103. 6.1.108. 6.1.112. 6.1.115. 6.1.125. 6.1.138. 6.1.150. 6.1.152. 6.1.159. 6.2.66. 6.2.67. 6.2.70. 6.2.85. 6.2.88. 6.2.89. 6.2.92. 6.2.96. 6.2.97. 6.2.100. 6.2.101. 6.2.111. 6.2.112. 6.2.113. 6.2.115. 6.2.116. 6.3.130 6.3.133. 6.3.164. 6.2.89. 6.3.173. 6.3.167. 6.3.169. 6.3.164. 6.3.162. 6.3.171. 6.3.133. 6.3.130. 6.2.122. 6.2.120.

5. tétel: Egyenáramok 1. Alapfogalmak 1.a. Áramerősség 1.b. Ohm-törvény, elektromos ellenállás 1.c. Egyenes vezető ellenállása, fajlagos ellenállás 1.d. Az elektromos ellenállás hőmérsékletfüggése 1.e. A differenciális Ohm-törvény 1.f. Az elektromos áram teljesítménye: Joule-törvény 2. Ellenállások kapcsolása 2.a. Soros és párhuzamos kapcsolás 2.b. Feszültség- és teljesítményviszonyok 2.c. Az Ampermérő méréshatárának kiterjesztése 2.d. Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése 2.e. Végtelen ellenállásláncok 2.f. Kapcsolások egyszerűsítése: ekvipotenciális pontok 2.g. Kirchhoff törvényei (csomóponti- és huroktörvények) 3. Elektromos vezetés folyadékokban 3.a. Elektrolízis: Faraday törvényei. 3.b. Vezetés elektrolitokban: Galvánelemek 3.c. Elektromotoros erő és kapocsfeszültség 3.d. Áramforrások soros és párhuzamos kapcsolása 4. Elektromos vezetés gázokban 4.a. Nem önálló elektromos vezetés közönséges nyomású gázokban. 4.b. Nem önálló elektromos vezetés nagy vákuumban. 4.c. Önálló elektromos vezetés ritkított gázokban. 4.d. Önálló elektromos vezetés közönséges nyomású gázokban. - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (Egyenáramok...) - 6.1.206. 6.1.212. 6.1.219. 6.1.230. 6.1.248. 6.1.264. 6.1.275. 6.1.277. 6.1.283. 6.1.287. 6.1.299. 6.1.300. 6.1.323. 6.1.342. 6.1.404. 6.2.154. 6.2.169. 6.2.169. 6.2.226. 6.2.225. 6.3.226. 6.3.227. 6.3.228. 6.3.257. 6.3.263. 6.3.266. 6.3.267. 6.3.270. 6.3.192. 6.3.202. 6.3.227. 6.3.228. 6.3.229. 6.3.230. 6.3.231. 6.3.232. 6.3.267. 6.3.216. 6.3.224. 6.3.212. 6.3.189. 6.3.235. 6.3.233. 6.2.198. 6.2.191. 6.2.190. 6.2.146. 6.2.209. 6.2.196. 6.2.199. 6.2.200. 6.2.201. 6.2.181. 6.2.149.

6. tétel: Magnetosztatika 1. Mágneses alapjelenségek: 2. Elektromos áram és mágneses tér: 2.a. Oersted és Ampere kísérlete. 2.b. A mágneses tér meghatározása. 2.c. A magnetométerre ható forgatónyomaték. 2.d. A mágneses indukcióvektor mérése. 3. Erőhatások mágneses mezőben: 3.a. Lorentz-erő 1: Áramjárta vezetőre ható mágneses erő. 3.b. Lorentz-erő 2: Mozgó töltésre ható mágneses erő. 3.c. Elektromos töltés mozgása elektromos és mágneses térben. 3.d. A fajlagos töltés meghatározása és a részecske gyorsítók működése. 4. A mágneses mező szemléltetése: 4.a. A mágneses erővonalak tulajdonságai. 4.b. A mágneses indukciófluxus definiciója. 4.c. Maxwell III. törvénye. 5. A mágneses tér jellemzése: 5.a. Maxwell IV. törvénye és alkalmazása. 5.b. Biot-Savart törvény és alkalmazása. - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (Magnetosztatika) - Forgatónyomaték, indukció: 6.1.344. 6.1.436. 6.1.438. 6.1.439. Maxwell IV. törvénye, Biot-Savart: 6.1.460. 6.1.462. 6.1.466. 6.1.469. 6.1.479. 6.1.480. 6.1.483. 6.1.485. 6.1.485. 6.1.477. 6.1.489. 6.1.490. 6.3.300. 6.3.318.* 6.3.323.* 6.3.324.* 6.3.326.* Lorentz-erő: 6.1.496. 6.1.501. 6.1.502. 6.1.505. 6.1.511. 6.1.514. 6.1.517. 6.2.259. 6.2.263. 6.2.264. 6.2.273. 6.2.276. 6.2.280. 6.2.281. 6.2.282. 6.3.312. 6.3.313. 6.3.329.

7. tétel: Indukció 1. Mozgási indukció: 1.a. Mágneses térben mozgó vezetőben indukálódó feszültség. 1.b. Maxwell II. törvénye: örvényes elektromos tér, és Lenz törvénye. 1.c. Jelenségek: Lenz-karika, Lenz-inga, Waltenhoffen inga, örvényáramok. 2. A indukció technikai alkalmazásai: 2.a. Az egyenáramú generátor működési elve. 2.b. Az egyenáramú elektromotor működési elve. 2.c. A váltakozó áramú generátor működési elve. 2.d. Váltakozó áram effektív értékei. 2.e. A háromfázisú váltakozó áramú generátor. 3. Mágneses mező anyag jelenlétében: 3.a. Mágneses térerősség, indukció és mágnesezettség. 3.b. Szuszceptibilitás, és relatív permeabilitás. 3.c. Dia-, para- és ferromágneses anyagok. 3.d. Ferromágneses hiszterézis és Curie-pont. - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (Magnetosztatika: mozgási indukció) - 6.1.520. 6.1.523. 6.2.286. 6.2.292. 6.2.295. 6.3.388. 6.3.393. 6.3.400. 6.3.410. 6.3.417. 6.3.419. 6.3.422. 6.3.423. 6.3.426.* 6.3.432.

8. tétel: Nyugalmi indukció 1. Váltakozó áram: 1.a. Előállítása, jellemzői. A hálózati feszültségforrás jellemzői. 1.b. Az effektív teljesítmény meghatározása. 1.c. Az effektív feszültség és áramerősség meghatározása. 2. Nyugalmi indukció: 2.a. Alapjelenségek: elektromágneses indukció, Lenz-ágyú. 2.b. Faraday indukciós törvénye (Maxwell II. egyenlete kijavítva). 2.c. Az örvényes elektromos tér iránya: Lenz törvénye, balkéz-szabály. 3. Tekercsek kapcsolata: 3.a. A kölcsönös indukció jelensége. 3.b. A kölcsönös indukciós együttható definíciója. 3.c. Az önindukció jelensége és az önindukciós együttható fogalma. 3.d. Egyszerű elrendezések kölcsönös és önindukciós együtthatója. 4. A mágneses mező energiája: 4.a. A mágneses mező energiája és energiasűrűsége. 4.b. Az energia terjedése az áramforrástól a fogyasztóhoz. 4.c. Az energia beáramlása veszteséges vezetékbe. - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (Nyugalmi indukció) - Váltakozó áram: 6.1.551. 6.1.553. 6.1.558. 6.1.561. 6.2.324. 6.2.334. A mágneses tér energiája, Poynting-vektor: 6.2.308. 6.2.342. 6.2.349.! 6.3.481. 6.3.483. 6.3.487. 6.3.492. 6.3.600.! Nyugalmi indukció: 6.1.532. 6.1.536. 6.1.537. 6.1.539. 6.1.546. 6.1.548. 6.2.298. 6.2.304. 6.2.306. 6.3.447. 6.3.451. 6.3.471.

9. tétel: RLC áramkörök 1. Tekercs viselkedése váltakozó áramú áramkörben: 1.a. Be- és kikapcsolási jelenségek 1.b. Tekercs ellenállása a váltakozó árammal szemben. 1.c. Az áramerősség késik a kapocsfeszültséghez képest. 2. kondenzátor viselkedése váltakozó áramú áramkörben: 2.a. Be- és kikapcsolási jelenségek. 2.b. Kondenzátor ellenállása a váltakozó árammal szemben. 2.c. Az áramerősség siet a kapocsfeszültséghez képest. 3. Soros RLC kör: 3.a. Impedancia és a fáziseltolódás szöge. Forgóvektoros ábrák. 3.b. Az effektív- feszültség, áramerősség és teljesítmény. 3.c. Alkalmazás: alul és felül áteresztő szűrők (hangváltók). 4. Párhuzamos RLC-kör: 4.a. Komplex impedancia fogalma, számítása. 4.b. Impedanciák soros és párhuzamos kapcsolása. 4.c. Tekercsek soros és párhuzamos kapcsolása. 5. Rezgőkörök: 5.a. Csillapítatlan és csillapított szabadrezgések. 5.b. Csillapítatlan párhuzamos LC rezgőkör. Áramrezonancia. 5.c. Csillapított soros RLC kényszerrezgések. Rezonanciakatasztrófa. 6. A transzformátor: 6.a. A transzformátor története, felépítése, elnevezések. 6.b. Terheletlen transzformátor: egyenlet és megoldás. 6.c. Terhelt transzformátor: egyenlet és megoldás. 6.d. A transzformátor veszteségei, hatásfoka. 7. Csatolt rezgőkörök. - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (RLC-körök) - Tranziens jelenségek: 6.3.466. 6.3.497. 6.3.498. 6.3.502. Ellenállás, tekercs, kondenzátor (RLC): 6.1.572. 6.1.576. 6.1.595. 6.1.597. 6.1.600. 6.2.354. 6.2.363. 6.2.367. 6.2.371. 6.2.375. 6.2.384. 6.2.381. 6.2.396. 6.2.395. 6.2.408. 6.2.410. 6.3.526. 6.3.527. 6.3.535. 6.3.542. 6.3.547. 6.3.508. 6.3.560.* 6.3.579. Transzformátor: 6.1.558. 6.1.586. 6.1.587. Rezgőkörök: 6.1.618. 6.2.359. 6.2.412. 6.2.416. 6.3.566.* 6.3.576.*

10. tétel: Elektromágneses hullámok 1. Eltolódási áram és Maxwell IV. törvénye helyesen. 2. Szabad elektromágneses hullámok: 2.a. Előállításuk: zárt rezgőkör, dipólus sugárzás, rádióadó. 2.b. Felfogásuk: antenna, hangolható rezgőkör, rádió. 3. Elektromágneses hullámok tulajdonságai: 3.a. Elektromágneses hullámok terjedési sebessége. 3.b. Az elektromos és a mágneses terek rezgése fázisban van. 3.c. Az elektromágneses hullám energiája nyomása, lendülete, tömege. 3.d. Az elektromágneses hullám polarizációja, visszaverődése, törése, 3.e. Az elektromágneses hullám interferenciája, elhajlása. 4. Az elektromágneses spektrum: 4.a. Rádióhullámok 4.b. Mikrohullámok 4.c. Infravörös hullámok 4.d. Látható fény 4.e. Ultraibolya sugárzás 4.f. Röntgent sugárzás 4.g. Kozmikus, vagy gamma sugarak. 5. Maxwell törvényeinek áttekintése. - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek (Nyugalmi indukció) - Rezgőkörök: 6.1.608. 6.1.611. 6.1.616. 6.1.619. 6.2.458. Eltolási áram és Maxwell IV. törvénye: 6.2.427. 6.2.435. 6.2.437. 6.2.431. 6.2.432. 6.2.434. Visszaverődés, törés: 6.1.620. 6.1.621. 6.1.622. 6.2.452. 6.2.454. Sugárzó anyag: 6.2.459. 6.2.460. 6.2.461. 6.2.463. 6.2.464. 6.2.467. 6.3.592. 6.3.593. 6.3.598. 6.3.599.

11. tétel: Hullámoptika 1. Az elektromágneses spektrum. 2. Optikai színképek: 2.a. Folytonos színképek, a diszperzió fogalma. 2.b. Hőmérsékleti sugárzás, színképosztályok (csillagászat). 2.c. Vonalas színképek (abszorpciós és emissziós vonalak). 2.d. Doppler effektus (gravitációs és mozgási vöröseltolódás). 3. Polarizáció. 4. Fény viselkedése közegek határán: 4.a. Fény terjedése homogén közegben. 4.b. Fényvisszaverődés törvénye. 4.c. Fénytörés törvénye, és a törésmutató. 4.d. Teljes visszaverődés és a határszög. 4.e. Plánparalel lemez sugármenete, az eltolódás (interferencia!). 4.f. Prizma lemez sugármenete, az eltérítés (diszperzió!). 5. Interferencia jelenségek: 5.a. Kétsugaras interferencia: a kétrés-kísérlet. 5.b. A Huygens-Fresnel elv, és alkalmazása. 5.c. A koherencia fogalma, és a koherenciahosszúság. 5.d. Soksugaras interferencia: az intenzitásfüggvény. 5.e. Az egyenlő vastagság és az egyenlő beesés görbéi. 6. Elhajlási jelenségek: 6.a. Egyetlen rés elhajlási képe: az intenzitásfüggvény. 6.b. Optikai rács elhajlási képe: az intenzitásfüggvény. 7. A fénysebesség mérése interferencia segítségével. 8. A holográfia alapjai (Gábor Dénes, 1947.). - 10-11. osztályos középiskolás tankönyvek - 7.2.70. 7.2.71. 7.2.72. 7.2.73. 7.2.74. 7.2.75. 7.2.76. 7.2.77. 7.2.78. 7.3.30. 7.3.34.