SZAKUTASÍTÁS AZ EJTŐERNYŐS KIKÉPZÉS VÉGREHAJTÁSÁRA

F/1 sz. soksz. példány SZAKUTASÍTÁS AZ EJTŐERNYŐS KIKÉPZÉS VÉGREHAJTÁSÁRA A MAGYAR HONVÉDSÉG KIADVÁNYA 2003

2 A Szakutasítást a Magyar Honvédségnél a HM HVKF 20/2003. (HK ) számú intézkedésével léptette hatályba. Ezen Szakutasítás hatályba lépésével egyidejűleg az F/8 cikkszámú Szakutasítás az ejtőernyős kiképzés végrehajtására c. szolgálati könyv hatályát veszti.

3 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatáskörök és illetékességek a) A Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) alárendeltségébe tartozó és az MH keretében ejtőernyős ugrást szervező és végrehajtó katonai szervezetek ejtőernyős szakmai számú és egyéb, ejtőernyős kiképzést (ejtőernyős ugrást) végrehajtó személyei ejtőernyős kiképzésének szakmai irányítását, felügyeletét, a feladatok koordinálását a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar felderítő csoportfőnök (továbbiakban: HM HVK f.csf.) látja el. Meghatározza az alaprendeltetési (harci) alkalmazási, békefelkészítési (kiképzési), beosztásból eredő szakmai és osztályba sorolási követelményeket, kidolgozza és kiadja a kapcsolódó intézkedéseket. Felelős az ejtőernyős haditechnikai eszközfejlesztések és beszerzések hadműveleti követelményeinek meghatározásáért, azok tervezéséért, érvényesülésének ellenőrzéséért. b) Ezen Szakutasításban, valamint a HM HVK f.csf. által, az éves szakintézkedésben meghatározott képzési követelmények alapján, az ejtőernyős kiképzési (felkészítési) feladatok közvetlen megtervezését, megszervezését és végrehajtását, a haderőnemi parancsnokok hajtják végre. c) Az ejtőernyők és ejtőernyős szakanyagokkal kapcsolatos valamennyi gazdálkodási feladat az MH Repülőműszaki Szolgálatfőnökség szolgálatfőnök, (továbbiakban MH RMSZF) - mint anyagnem felelős - hatáskörébe tartozik. Gazdálkodással kapcsolatos feladatait: - légijármű vezetők mentőejtőernyői, azok tartozékai, a fékernyők esetében az MH Légierő Parancsnoksággal (továbbiakban: MH LEP); minden más ejtőernyő, ejtőernyő rendszer valamint deszant-technikai eszköz, azok

4 tartozékai beszerzési, rendszeresítési, alkalmazási és gazdálkodási feladatait a Nomenklatúrák alapján, HM HVK f.csf.-el együttműködve, az MH Haditechnikai Ellátó Központ (továbbiakban: MH HTEK) bevonásával valósítja meg. 2. Az ejtőernyős állomány meghatározása a) Az ejtőernyős állomány körébe azok a hivatásos, szerződéses, sorállományú és tartalékos képzésre behívott hadkötelesek tartoznak, akik ejtőernyős szakmai számú beosztásban teljesítenek szolgálatot. b) Ejtőernyős állományba tartoznak a fentieken kívül - a kiképzési (ejtőernyős ugrási) feladatok végrehajtása időszakában: - hivatásos tisztek, tiszt-helyettesek, különböző katonai tanintézetek hallgatói, valamint azok a légijármű vezetők (személyzet), akik részére a kiképzési programokban és képzési (felkészítési) tematikákban, ejtőernyős kiképzés (ejtőernyős ugrás) van meghatározva (engedélyezve). - azok az MH állományába nem tartozó személyek, akik részére - külön intézkedés /engedély/ ejtőernyős kiképzés (ejtőernyős ugrás) van meghatározva (engedélyezve). c) A fent felsorolt állomány - a Szakutasítás értelmezése szerint - a továbbiakban: ejtőernyős katonák. 3. Az ejtőernyős katonák besorolása Az ejtőernyős katonákat az állományilletékes parancsnokoknak parancsban, ejtőernyős ugróállományba kell besorolni, az alábbiak szerint: a) Ejtőernyős ugróállományba csak azt a katonát lehet besorolni, aki az ejtőernyős ugrást önként vállalja és arra egészségileg alkalmas;

5 b) A katonai szervezetek állományába tartozó hivatásos, szerződéses és sorállományú katonát a beosztásba történő kinevezése kezdőnapjával, a leszerelés (a beosztás megszűnése) napjáig kell besorolni; c) A tartalékos kiképzésre behívott hadköteleseket a kiképzésük kezdőnapjától, a leszerelés (a beosztás megszűnése) napjáig kell besorolni; d) Katonai tanintézetek ejtőernyős kiképzést végrehajtó hallgatóit, a kiképzés megkezdése előtt 14 nappal, a kiképzés befejezéséig; e) Nem kell ejtőernyős ugróállományba sorolni azon légijármű vezetőket (személyzetet) akik már repülő beosztásban teljesítenek szolgálatot; f) Nem lehet ejtőernyős ugróállományba sorolni azokat a nem ejtőernyős szakmai számú beosztásban szolgálatot teljesítő hivatásos katonákat, akik részére a HM HVK f.csf. az I. fejezet 7.b. pontban leírtak alapján - meghatározott számú ejtőernyős ugrás végrehajtását engedélyezi. g) Az ejtőernyős ugróállományba besorolt katonák járandóságait (pótlékait) külön jogszabályok határozzák meg, és a járandóságok folyósításánál, felfüggesztésénél a mindenkor érvényes pénzügyi utasítások előírásait kell figyelembe venni. 4. Az ejtőernyős katonák besorolásának megszüntetése a) A besorolást végrehajtó parancsnok köteles a besorolást megszüntetni, azt parancsban rögzíteni, azon személyeknél: - akik egészségileg alkalmatlanná váltak; - akik nem vállalják az ejtőernyős kiképzés végrehajtását; - akik más (nem ejtőernyős) beosztásba kerültek; - akik a beosztásukhoz az adott naptári évre előírt ugrásokat - számukra fel nem róható okok kivételével - minimum 90 %- ra nem teljesítették. (Azok a katonák, akik ejtőernyős beosztásban nem teljes évet szolgáltak, a beosztásban eltöltött hónapok arányában megállapított ugrásszámok ugrásszám /12 x a beosztásban eltöltött hónapok számának - 90 %- a).

6 b) Ezen Szakutasításban támasztott követelmények betartását, valamint a kiképzéssel kapcsolatos egyéb előírásokat - a besoroló parancsnokok szakállományukkal folyamatosan, személyesen évente legalább egy alkalommal; - a haderőnemi parancsnokságok évente egy alkalommal; - a HM HVK FCSF-ség legalább kettőévente ellenőrizzék. 5. Az ejtőernyős ugrás végrehajtásának személyi feltételei a) Valamennyi ejtőernyős ugrás megszervezéséhez, végrehajtásához a Szakutasításban meghatározott ejtőernyős ugrásszolgálatot kell parancsban kijelölni és vezényelni. b) Ejtőernyős ugrási feladatot végrehajtásának általános feltételei: Ejtőernyős ugrási feladatot végrehajthat (ejtőernyő használatot végezhet) - vészhelyzetet kivéve - az a személy, akit: - ejtőernyős ugróállományba besoroltak (beleértve az ejtőernyős kiképzést végrehajtó, nem ejtőernyős szakmai számú légijármű személyzetet), vagy - aki a Szakutasítás I. fejezet 7.b. pontja szerinti engedéllyel rendelkezik; - sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett, a jóváhagyott kiképzési program, illetve képzési tematika szerint; - érvényes egészségi orvosi alkalmassági vizsgával rendelkezik; - addig még nem használt ejtőernyő esetében az adott típusú ejtőernyő kezeléséből (hajtogatásából) felkészítés után vizsgát tett. 6. Az ejtőernyős ugrás egészségügyi követelményei a) Az ejtőernyős katonáknak a honvédelmi miniszter a hivatásos és szerződéses katonák egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről szóló rendeletében meghatározott követelményekkel kell rendelkezniük.

7 Az ejtőernyős ugrások végrehajtásához szükséges egészségi alkalmasság megállapítására a sor- és tartalékos, a katonai tanintézetek hallgatói állománya, valamint a Szakutasítás I. fejezet 7.b. pontja szerinti engedéllyel rendelkezők részére az MH KRK elsőfokú ROB jogosult. Az évente kötelező ejtőernyős orvosi alkalmassági vizsgálatok idejét és végrehajtását, - a HM HVK egészségügyi csoportfőnök éves intézkedése alapján - a parancsnokságok egészségügyi főnökei szervezik, az MH KRK-val való egyeztetés alapján. A 4500 m-t meghaladó magasságból történő ejtőernyős ugrás végrehajtásához szükséges barokamra vizsgálatra kötelezett állomány körét éves szakintézkedésében a HM HVK fcsf. határozza meg. A barokamra vizsgálatot állománykategóriától függetlenül az MH KRK végzi. b) Az ejtőernyős ugrási feladatok végrehajtásához minden esetben egészségügyi biztosítást kell szervezni. Amikor a légijármű felszállási helye és a kiugrás (földet érés) körzete azonos, orvost (szakképzett egészségügyi tiszthelyettes) és sebesültszállító (mentő) gépkocsit kell biztosítani a Szakutasításban meghatározott feladatkörrel. Amikor a légijármű felszállási helye és a kiugrás (földet érés) körzete nem azonos, a földet érés helyére külön mentő (sebesültszállító) gépkocsit és orvost, vagy szakképzett egészségügyi tiszthelyettest (felcsert) kell vezényelni. c) Az ejtőernyős katonáknak az ejtőernyős ugrások végrehajtásához az alábbi feltételeket kell teljesíteniük: - éjszaka (20 óra és 06 óra között) legalább 6 óra alvás, vagy a nap egyéb időszakában 8 óra pihenő kötelező; - az ejtőernyős ugró alkoholt, vagy alkohol tartalmú élelmiszert, az ugrást megelőző 12 órában nem fogyaszthat;

8 - az ugrást megelőző 12 órában az ugró csak az MH KRK ROB szakorvosai által engedélyezett (felírt) gyógyszert fogyaszthat. Más gyógyszert (gyógyszer jellegű készítményt, narkotikumot) nem fogyaszthat. - Mindezekről az ugrónak szóban nyilatkoznia kell! 7. Ejtőernyős ugrások végrehajtásának engedélyezése: Valamennyi végrehajtásra kerülő ejtőernyős ugrást a szervező katonai szervezet parancsnokának parancsban (intézkedésben) kell elrendelni, illetve engedélyezni. a) Az az ejtőernyős katona, aki nem az ugrást szervező parancsnok alárendeltségébe tartozik, ejtőernyős ugrást a szervező parancsnok és saját állományilletékes parancsnoka által jóváhagyott Tervtábla alapján hajthat végre. Kivételt képez az MH szintű ejtőernyős összevonás keretében végrehajtott ejtőernyős ugrások, ekkor a Tervtáblá -t az összevonás parancsnoka hagyja jóvá. b) Nem ejtőernyős beosztású katonák részére az MH alakulatainál ejtőernyős ugrás végrehajtásának engedélyezésére a HM HVK f.csf., magyar és külföldi polgári személyek ejtőernyős ugrásának végrehajtására és ehhez állami légijármű igénybevételének engedélyezésére katonai és polgári rendezvényeken egyaránt - a HM HVK f.csf. javaslata alapján - kizárólag a HVKF jogosult. c) NATO, PfP. gyakorlatok (gyakorlások), közös kiképzések keretében tervezett ejtőernyős ugrások végrehajtását - a végrehajtás helyétől függetlenül a HM HVK f.csf. engedélyezi. Ezen ejtőernyős ugrások végrehajtásakor magyar katonáknak más országban - külföldi katonáknak az MH-ban - rendszeresített ejtőernyő használatához, az adott típus kezeléséből tett vizsga mellett, a HM HVK f.csf. külön engedélye szükséges.

9 d) Valamennyi nem kiképzési ejtőernyős - beugrás, próba, kísérleti, sport, páros, bemutató - ugrás a szervezőtől és a végrehajtás helyétől függetlenül, a HM HVK f.csf. engedélyével hajtható végre. e) Az MH-ban rendszeresített és légijárműnek minősülő ejtőernyők beugrása - a d. pontban meghatározottakon túl - az MH Repülőműszaki Szolgálatfőnökség, mint anyagnem felelős és a haderőnemi parancsnokságok, mint alkalmazók kezdeményezésére, a HM KLH igazgatójának határozata alapján, légialkalmassági vizsgálatok keretében hajthatók végre. Azon ejtőernyők beugrása, illetve ellenőrző ugrása, mely az üzemeltető hatáskörébe tartozik, a haderőnemi parancsnokok intézkedésére történhet. f) Az MH-ban nem rendszeresített ejtőernyők beugrása, (próbaugrások végrehajtása) - a d. pontban meghatározottakon túl - csak a HM Beszerzési és Biztonság Beruházási Hivatal, valamint az MH Repülőműszaki Szolgálatfőnökség igényei alapján, a HM HVK f.csf. kezdeményezésére hozott, HM KLH igazgatói határozat alapján hajtható végre. g) Nem állami légijárművel történő ejtőernyős ugrás - a feladat jellegétől és helyétől függetlenül csak a HM HVK f.csf. engedélyével hajtható végre. h) Bekötött ejtőernyős ugrás kivételével, biztosító készülék nélküli ejtőernyős ugrások végrehajtását kizárólag a HM HVK f.csf. engedélyezheti. Az engedélyeket meghatározott képzettségi szinthez (ejtőernyős oktató, beugró) kell kötni és az állományilletékes parancsnokok aláírásával, az ugrók ejtőernyős ugrókönyvébe dokumentálni kell. i) Bemutató ugrást - a rendezvény jellegétől függetlenül és a d. pontban meghatározottakon túl - a haderőnemi parancsnokok javaslatára, a HM HVK f.csf. által kijelölt személyek hajthatnak végre, az általa jóváhagyott program, vagy - a 11/1999. /VIII.26./ HM rendeletben előírt és a HM KLH igazgató által engedélyezett, az adott feladatra szóló - rendezvényterv alapján.

10 j) Bemutató és egyéb, különleges engedélyhez kötött ejtőernyős ugrást a szervező parancsnok (rendezvényigazgató), a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (továbbiakban: Lt.) 33. (2) pontja alapján köteles a rendezvény területe szerint illetékes rendőrhatóságnak és a légi forgalmi szolgálatnak előzetesen bejelenteni. k) A Szakintézkedésekben meghatározott éves ugrásszámon felül (terven felül) ejtőernyős ugrás végrehajtását és elszámolását indokolt esetben a HM HVK f.csf. engedélyezheti. l) Kényszerugrás végrehajtására a légijármű parancsnoka adhat utasítást.

11 II. FEJEZET AZ EJTŐERNYŐS UGRÁS, FAJTÁI, KÖRÜLMÉNYEI ÉS KÖVETELMÉNYEI 1. Az ejtőernyős ugrás meghatározása Ejtőernyős ugrás-nak minősül bármely légijármű levegőben való tartózkodása közben történő elhagyása, amikor a földet érési sebesség csökkentésére ejtőernyőt használnak. Az ejtőernyős ugrás a Szakutasítás alkalmazása szempontjából az ejtőernyő-használatot is magában foglalja. 2. Az ejtőernyős ugrások osztályozása Az ejtőernyős ugrások végrehajthatók béke és háborús viszonyok között. a) Harci ugrás Veszélyeztetettségi időszakban, békeműveletek végrehajtásakor, fegyveres konfliktus körzetben, valamint a harci alkalmazásra történő közvetlen felkészítés és a harci alkalmazás során végrehajtott ejtőernyős ugrás. b) Kiképzési (gyakorló) ejtőernyős ugrás Békeidőszakban, az alaprendeltetésből származó alkalmazási feladatokra történő felkészítés (kiképzés) érdekében végrehajtott ugrásfajták. c) Nem kiképzési ejtőernyős ugrás A jóváhagyott kiképzési (átképzési) programokban, szakmai intézkedésben, képzési tematikákban, felkészülési (felkészítési) tervekben nem szereplő, illetve attól eltérő jellegű és nehézségi fokú ejtőernyős ugrások.

12 3. Ejtőernyős ugrások felosztása rendeltetés szerint a) Kiképzési (gyakorló) ejtőernyős ugrások: Bevezető ugrás Az első önállóan végrehajtott ejtőernyős ugrás. Ugrásszámtól és képzettségtől függetlenül bevezető ugrásnak számít az MH-n belül végrehajtott, első ejtőernyős ugrás. Gyakorló ugrás A bevezető ugrás után, a kiképzési programok és képzési tematikák meghatározott követelményei, valamint az éves kiképzési intézkedés (terv) alapján, képzési célból végrehajtásra kerülő ejtőernyős ugrás. Távrepülés: A légijárműtől, nyitási módtól, tereptől, időjárástól, felszereléstől függetlenül légcellás ejtőernyővel végrehajtott ejtőernyős ugrás, amikor a tervezett földetérés helyének távolsága a kiugrási ponttól több, mint azt a szél elsodrás indokolna. b) Nem kiképzési ejtőernyős ugrások: Bemutató ugrás Különböző bemutatókon az MH, az ejtőernyőzés népszerűsítése, látványosság stb. céljából végrehajtott valamennyi fajtájú ejtőernyős ugrás, az ejtőernyő típusától és az ugrási magasságtól függetlenül. Sportugrás Amelyeket versenyeken, illetve azokra történő felkészülés során hajtanak végre. Páros ugrás Azt az ejtőernyős ugrást, melyet egy ejtőernyő rendszerrel, két egymáshoz összerögzített hevederzettel, két személy (légijármű parancsnok/oktató és utas/gyakorló) hajt végre, jóváhagyott (engedélyezett) program alapján.

13 Beugrás Különböző gyári új, valamint ipari javításon áttesett ejtőernyőkkel, a légialkalmasság megállapítására végrehajtott első ejtőernyős ugrás. Kísérleti ugrás Az ejtőernyőkkel külön terv szerint végrehajtott ugrások (bábuval végrehajtott dobások), melyek kiterjednek: - kísérleti, (átalakított) új ejtőernyő vizsgálatára; - az ejtőernyő jellemzőinek meghatározására, mérésére; - vészhelyzetek vizsgálatára; - felszerelések, tartozékok biztonsági vizsgálatára; - a légijármű elhagyási lehetőségeinek kidolgozására, bemutatására; - az ejtőernyős ugrással kapcsolatos egyéb kérdések vizsgálatára. Kényszerugrás Amikor a légijármű elhagyása a légijárművön tartózkodók életének, testi épségének megóvása céljából válik szükségessé. 4. Ejtőernyős ugrások felosztása a terep jellege szerint A földet érési körzetben lévő terep (ugróterület) jellege alapján az ejtőernyős ugrások végrehajthatók: a) Egyszerű terepre: Állandó és ideiglenes repülőtér munkaterületén belül, szükségrepülőtéren (ide értve az állandó repülőtér légterein belül kijelölt sík, füves vagy művelt, 10 foknál nem nagyobb lejtőszögű területet) történő ejtőernyős ugrás. b) Bonyolult terepre: Amikor a földet érésre kijelölt terület és annak környéke átszeldelt, a lejtőszög l0 foknál nagyobb, a területen mesterséges és természetes akadályok (lakott terület, házak, csatornák, vasút, horhosok) találhatók, növényzete magas, talaja nem művelt, azon sziklák, fatörzsek vagy egyéb akadályok találhatók.

14 c) Vízre: Azok az ejtőernyős ugrások, amikor az ejtőernyős ugrók részére víz felszínén jelölik ki a leérkezés helyét. 5. Ejtőernyős ugrások felosztása ugrási magasság szerint a) Kis magasságú ugrás: Az ejtőernyő és a légijármű típusának figyelembe vételével, a kiugrás terep feletti magassága 300 méternél alacsonyabb; b) Közepes magasságú ugrás: Amikor ejtőernyő és a légijármű típusának figyelembe vételével, a kiugrás terep feletti magassága 300-4000 méter között van; (helikopterből történő kiképzési ugrások során, a kiugrás terep feletti magassága legkevesebb 400 m. lehet) c) Nagy magasságú ugrás: Ha a kiugrás terep feletti magassága 4000 méter felett van. 6. Ejtőernyős ugrások felosztása napszakok alapján a) Nappali ejtőernyős ugrás: melyek a naptári napkelte, valamint napnyugta között kerülnek végrehajtásra; b) Éjszakai ejtőernyős ugrás: melyek a naptári napnyugta és napfelkelte között kerülnek végrehajtásra. 7. Ejtőernyős ugrások felosztása az ugrók felszerelése alapján a) Felszerelés nélkül: ezen Szakutasításban meghatározott és az engedélyezett felszerelésekkel végrehajtott ejtőernyős ugrások; b) Felszereléssel: a Szakutasításban meghatározott és engedélyezett felszerelésen túl, az ejtőernyős ugró felszereléséhez tartozik:

15 - egyéni fegyverzet (pisztollyal rendelkezők esetében pisztoly is); - hátizsák, vagy málhamellény (málhaöv) a meghatározott felszereléssel (kiképzési ugrásoknál a hátizsák min. 10 kg); - rendszeresített rádió(k), valamint a kollektív felszerelésből az egyes katonára eső rész. Bemutató és sportugrások végrehajtásakor a külön szabályokban előírt (engedélyezett) felszerelés. 8. Ejtőernyős ugrások felosztása nyitási mód szerint a) Bekötött ugrás: Amikor az ejtőernyő nyitása a teljes nyílásig, - a nyílási folyamat megszakítása és az ugró közreműködése nélkül - az ejtőernyő típus műszaki előírásában meghatározott módon, a légijárműhöz rögzített nyitószerkezettel (kioldóval) történik. b) Stabilizátoros (Fékernyős) ugrás: Amelynél az ejtőernyő nyitását az ejtőernyő üzemeltetési utasításában meghatározott módon az ugró- és a légijármű kombinált tevékenysége biztosítja. Az ejtőernyő részleges nyitását a légijárműhöz rögzített kioldószerkezet (kioldó kötél), az ejtőernyő teljes működését - a meghatározott zuhanási idő letelte után - az ugró végzi. c) Kézi kioldású ugrás: Az ejtőernyő nyitását (teljes működését) az ugró végzi, a meghatározott zuhanási idő letelte után. - azonnali nyitású: amikor a légijármű elhagyását követő öt másodpercen belül nyitja (kezdi működtetni) az ugró az ejtőernyőt. - késleltetett ugrás: amikor a légijármű elhagyását követő ötödik másodperc után nyitja (kezdi működtetni) az ejtőernyőt az ugró.

16 d) Automatikus ugrás (katapultálás): Az ejtőernyő teljes nyílási folyamata automatikusan, az ugró aktív közreműködése nélkül megy végbe, meghatározott program (magasság, sebesség, stb.) alapján és az ejtőernyő teljes működését végző nyitószerkezet nincs a légijárműhöz erősítve. 9. Az ejtőernyős katonák csoportosítása képzési követelmények alapján Az ejtőernyős katonákat a kiképzési követelmények eléréséhez, annak szinten tartásához, fejlesztéséhez, az ejtőernyős ugrási feladatok végrehajtásához, az alábbi csoportokba kell beosztani: a) Ejtőernyős ugró I.: Legyen képes egyénileg és akinek a feladata megköveteli, alegység kötelékben, nappal, egyszerű terepre, egyszerű időjárási viszonyok között, közepes magasságból, körkupolás ejtőernyővel, felszereléssel, bekötött nyitási móddal, ejtőernyős ugrás végrehajtására. Ide kell beosztani: - alapképzést végrehajtó állományt; - valamennyi sor- és tartalékos állományú katonát; - fakultatív kiképzést végrehajtó állományt; - ejtőernyő hajtogató állományt. A kiképzés befejezésekor megszerezheti a III. osztályú ejtőernyős címet. b) Ejtőernyős ugró II.: Legyen képes egyénileg és akinek a feladata megköveteli, alegység (csoport) kötelékben, nappal, bonyolult terepre, egyszerű időjárási viszonyok között, közepes magasságból, körkupolás ejtőernyővel, felszereléssel, bekötött nyitási móddal, ejtőernyős ugrás végre-hajtására. Ide kell beosztani: - törzsekbe beosztott állományt; - gyorsreagálású századok állományát.

17 Megszerezheti a II. osztályú ejtőernyős címet. c) Ejtőernyős ugró III.: Legyen képes alegység (csoport) kötelékben, nappal és éjszaka bonyolult terep és időjárási viszonyok között, közepes magasságból, közepes sebességű légijárműből, körkupolás ejtőernyővel, felszereléssel, bekötött nyitási móddal, ejtőernyős ugrás végrehajtására. Ide kell beosztani: - MH 1. k.ve.e. felderítő, műszaki és vs. felderítő állományát; - MH 24. BG. fz. mélységi felderítő állományát; - MH 34. BL. fz. különleges felderítő állományát. Rendelkezzen II. osztályú ejtőernyős címmel. d) Ejtőernyős ugró IV.: Legyen képes alegység (csoport) kötelékben, év és napszaktól, időjárástól, terepviszonyoktól függetlenül, kis és közepes magasságból, különböző típusú légijárműből, felszereléssel, az alkalmazási követelményekhez meghatározott nyitási móddal és ejtőernyőkkel, ejtőernyős ugrás végrehajtására. Ide kell beosztani: - MH 34. BL. fz.-tól kijelölt KFCS-ok állományát; - KM. szolgálat ejtőernyős beosztott állományát. Rendelkezzen legalább a II. osztályú ejtőernyős címmel. e) Ejtőernyős ugró V.: Legyen képes alegység (csoport) kötelékben, év és napszaktól, időjárástól, terepviszonyoktól függetlenül, különböző magasságból, különböző típusú légijárműből, felszereléssel, az alkalmazási követelményekhez meghatározott nyitási móddal és ejtőernyőkkel, ejtőernyős ugrás /távrepülés/ végrehajtására. Ide kell beosztani: - MH 34. BL. fz.-tól kijelölt KFCS-ok állományát; - MH 34. BL. fz. beugró és oktató állományának 10-10 %-a. Megszerezheti a I. osztályú ejtőernyős címet.

18 f) Segédoktató: Legyen képes az Ejtőernyős ugró IV. követelmények teljesítésére. Külön vizsga után legyen képes az adott katonai szervezetnél rendszeresített különböző ejtőernyők kezelésének és használatának oktatására, az ejtőernyős ugrásszolgálat feladataiból a hajtogatásvezető, a földet érés ügyeletes, a felszerelő parancsnoki teendőket ellátására. Ilyen képesítést szerezhetnek: - az állományilletékes parancsnokok által az alegységektől kijelölt személyek Rendelkezzen legalább a II. osztályú ejtőernyős címmel. g) Oktató: Legyen képes az Ejtőernyős ugró IV. követelmények teljesítésére. Legyen képes az ejtőernyős kiképzés valamennyi területén (ejtőernyő elmélet, ejtőernyő hajtogatás, földi felkészítés, ejtőernyős ugrás) a kiképzés vezetésére, oktatására, ellenőrzésére, valamint az ejtőernyős ugrásszolgálat minden beosztása feladatainak ellátására, napszak és időjárástól függetlenül. Rendelkezzen katonai légügyi hatósági oktató szakszolgálati engedéllyel. Legyen felkészült különböző típusú ejtőernyőkkel ellenőrző ejtőernyős ugrások végrehajtására. Ilyen képesítést szerezhetnek: - MH LEP állományából: - KM. szolgálat ejtőernyős állomány maximum 50 %-a; - a többi ejtőernyős állomány 10 %-a. - MH SZFP állományából: - alakulatonként az ejtőernyős ugró állomány 10 %-a; - a többi katonai szervezetnél, akik részére az állományilletékes parancsnok munkaköri leírásban meghatározzák. Rendelkezzenek legalább a I. osztályú ejtőernyős címmel.

19 h) Beugró: Legyen képes év - és napszaktól, időjárástól, terepviszonyoktól függetlenül, különböző magasságból, különböző sebességű légijárműből, felszereléssel, az alkalmazási követelményekhez meghatározott nyitási móddal és ejtőernyőkkel, ejtőernyős ugrás végrehajtására. Legyen képes az ejtőernyős kiképzés valamennyi területén (ejtőernyő elmélet, ejtőernyő hajtogatás, földi felkészítés, ejtőernyős ugrás) a kiképzés vezetésére, oktatására, ellenőrzésére, valamint az ejtőernyős ugrásszolgálat minden beosztása feladatainak ellátására, napszak és időjárástól függetlenül. Rendelkezzen katonai hatósági beugró szakszolgálati engedéllyel. Legyen felkészült különböző típusú ejtőernyőkkel beugrási, ellenőrző és kísérleti ejtőernyős ugrások végrehajtására. Ide beosztott állományt a beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkezők közül kell kijelölni: - MH SZFP állományából: maximum 15 fő - MH LEP állományából: maximum 5 fő A beosztásra kerülő személyeket az állományilletékes parancsnokok javaslata alapján, a haderőnemi parancsnokok jelölik ki. Rendelkezzenek legalább a I. osztályú ejtőernyős címmel. 10. Ejtőernyős ugrást végrehajtó katonák egyéb képzettségi követelményei Az ejtőernyős ugrások végrehajtásával összefüggő feladatok szakszemélyzettel való biztosítása érdekében, - a 4. pontban meghatározottakon túl - az alábbi követelményeknek kell megfelelni: a) A 16/1998. (X. 28) HM, EüM együttes rendelet a légijárműnek minősített ejtőernyőket használó és kezelő ejtőernyős szakbeosztású hivatásos állomány részére, szakszolgálati engedély megszerzését írja elő.

20 b) Az állományilletékes parancsnokok a rendeletben meghatározottak szerint, az adott személyek alaprendeltetési, beosztási és a szolgálati kötelmei alapján, - alapul véve ezen Szakutasításban meghatározottakat - jelöljék ki a szakszolgálati engedély (ejtőernyő beugró, ejtőernyő oktató) megszerzésére kötelezett (általuk javasolt) állományt. c) Az oktató és beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyek ezen kategóriákba történő besorolását /a mindenkori állománytáblák és létszámviszonyok alapján/ a Szakutasítás II. fejezet 9/g., h. pontok szerint tervezzék. d) Az állomány névsorát és a vizsgáztatást megelőző, felkészítő elméleti és gyakorlati tanfolyamok tematikáját az állományilletékes parancsnokok a HM HVK FCSF-en keresztül terjesszék fel a HM KLH igazgatójának jóváhagyásra. A tanfolyamon való részvétel előfeltétele a hatósági vizsgára bocsátásnak. e) Az ejtőernyős oktató és beugró szakszolgálati engedélyek megszerzéséhez szükséges felkészítést a haderőnemek a HM HVK fcsf. Éves szakintézkedésében meghatározottak szerint közösen szervezzék. f) Az oktató és beugró szakszolgálati engedély megszerzése (megvédése) nem vonja maga után ezen kategóriákba történő automatikus besorolást. g) A katonai tanintézeti hallgatók, valamint a fakultatív ejtőernyős kiképzésben résztvevők képzési követelményeit a HM HVK fcsf. külön határozza meg. 11. Évente végrehajtandó ugrásszámok és ugrásfajták a) Az ejtőernyős katonák részére az éves kiképzési feladatok végrehajtásához meghatározott ejtőernyős ugrások számát, fajtáját, az alaprendeltetési feladatokra történő felkészítési követelmények alapján, éves szakintézkedésben, a HM HVK f.csf. határozza meg. b) Az évente előírt kiképzési ugrásokat az alaprendeltetésre történő felkészítés követelményei szerint, az alkalmazáshoz tervezett ejtőernyővel kell végrehajtani.

21 Ezen követelményeket a Pságok alárendeltségébe tartozó ejtőernyős katonák részére a HM HVK f.csf. éves szakintézkedése alapján a haderőnemi parancsnokok, - a többi ejtőernyős katona részére közvetlen szolgálati elöljáróik - alegység (beosztás, személy) szerint határozzák meg. Az MH ejtőernyős válogatott keret tagjai az éves kiképzési ejtőernyős ugrásaik 50%-át légcellás (sport) ejtőernyőikkel is végrehajthatják. c) NATO, PfP. gyakorlatok (gyakorlások), közös kiképzések keretében végrehajtásra kerülő ejtőernyős ugrások - a végrehajtás helyétől függetlenül - az éves ugrásszámokat terheli. Ettől eltérést - indokolt esetben (pld.: előre nem tervezett kiképzés, gyakorlás esetén) - csak a HM HVK f.csf. engedélyezhet. d) Továbbképzések, típusátképzések végrehajtását, valamint ezek keretében tervezendő ejtőernyős ugrások számát és fajtáját, valamint a résztvevők létszámát a HM HVK f.csf. éves szakintézkedésében (eseti intézkedésekben) szabályozza. e) Az ejtőernyős osztályba soroló és a szakszolgálati vizsga, valamint a légialkalmassági vizsgálatok keretében végrehajtott ejtőernyős ugrások (beugrások) mennyisége az éves ugrásszámokat nem terheli. f) Az MH érdekében végrehajtásra kerülő különböző bemutatókra történő felkészülés és a bemutatókon végrehajtott ejtőernyős ugrásokat az éves ugrásszámba be kell számítani. Ettől eltérést haderőnemi parancsnokok javaslata alapján, a HM HVK f.csf. engedélyezhet. g) Az MH keretein kívül (polgári szerveknél, egyesületekben) végrehajtott ejtőernyős ugrások száma, az éves (összesített) ugrásszámba beszámítandó, de az ilyen körülmények között végrehajtott ejtőernyős ugrásokat pénzügyileg elszámolni nem lehet. h) A személyre szóló (képzettségi követelmények szerinti) éves ugrási terveket az állományilletékes parancsnokok hagyják jóvá.

22 12. Naponta végrehajtható ejtőernyős ugrások a) Sor és hallgatói állomány részére: Az MH-n belül végrehajtott első ugrás napján: egy ugrás. Ezt követő napokon: naponta maximum 4 ejtőernyős ugrás (éjszakai ugrás ebből legfeljebb: 2) b) Hivatásos és szerződéses állomány részére: Az MH-n belül végrehajtott első ugrása napján: egy ugrás. Ezt követő napokon: 6 ejtőernyős ugrás (éjszakai ugrás ebből legfeljebb: 4) c) Nem kiképzési ugrások végrehajtásakor: Ejtőernyő beugrások végrehajtásakor a beugrást elrendelő parancsnok intézkedése alapján, de naponta maximum: 6 ugrás. Felkészülési (sport) ugrások végrehajtásakor naponta maximum: 10 ugrás. Egyéb ugrások végrehajtásakor: naponta 6 ugrás Sportversenyek végrehajtásakor a CISM (FAI) versenyszabályok szerint. 13. Ejtőernyős ugrási feladatok leírása Kiképzési (gyakorló) ejtőernyős ugrások l. számú feladat Nappal, egyszerű terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás. 2. számú feladat Nappal, egyszerű terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.

23 3. számú feladat Nappal, bonyolult terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás. 4. számú feladat Nappal, bonyolult terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás. 5. számú feladat Nappal, egyszerű terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés. 6. számú feladat Nappal, egyszerű terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés. 7. számú feladat Nappal, bonyolult terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés. 8. számú feladat Nappal, bonyolult terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés. 9. számú feladat Nappal, vízre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.

24 10. számú feladat Nappal, vízre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás. 11. számú feladat Éjszaka, egyszerű terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 400-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás. 12. számú feladat Éjszaka, egyszerű terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 400-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás. 13. számú feladat Éjszaka, bonyolult terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 400-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás. 14. számú feladat Éjszaka, bonyolult terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 400-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás. 15. számú feladat Éjszaka, egyszerű terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés. 16. számú feladat Éjszaka, egyszerű terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés.

25 17. számú feladat Éjszaka, bonyolult terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés. 18. számú feladat Éjszaka, bonyolult terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés. 19. számú feladat Éjszaka, vízre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás. Nem kiképzési ejtőernyős ugrások 20. számú feladat Gyári új- és nagyjavított gyakorló fő- és tartalék ejtőernyők beugrása különböző típusú légijárműből, 1200-4000 méter közötti magasságból, különböző nyitási módokkal, nappal. 21. számú feladat Gyári új és nagyjavított személyi (légijármű személyzet) mentőernyők ejtőernyők beugrása különböző típusú légijárműből, 1200-1500 méter közötti magasságból, különböző nyitási módokkal, nappal. 22. számú feladat Egyéni stílusugrás, egyéni és csoportos célba ugrás végrehajtása különböző légijárművekből, 800-2200 méter közötti magasságból, különböző típusú légcellás ejtőernyővel. 23. számú feladat Egyéni és csoportos szabadeső, csoportos kupola formaugrások végrehajtása különböző légijárművekből, 800-4000 méter közötti magasságból, különböző típusú légcellás ejtőernyővel.

26 24. számú feladat: Gyakorló (földi) katapultálás végrehajtása különböző típusú földi gyakorló katapult berendezésen. 14. A gyakorlatból való kiesés után, a jártasság helyreállítása a) Azon ejtőernyős katonák, akiknek az utolsó ejtőernyős ugrása óta egy év eltelt, első ugrásukat - képzettségtől függetlenül - bekötött rendszerrel kell végrehajtani. b) 3 hónapnál hosszabb, de 6 hónapnál rövidebb gyakorlatból történő kiesés esetén, a gyakorlatból kiesett ejtőernyős ugrók ugrási követelményeit az állományilletékes parancsnokok az ugró képzettségi fokának megfelelőenfelkészülési terv alapján - határozzák meg. c) 6 hónapnál hosszabb kiesés után, az ugrási körülményeket és a jártasság visszaállításának követelményeit az állományilletékes parancsnok határozza meg, formába hozási határidő megjelölésével. d) Az oktató és beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező ejtőernyős ugrók részére a jártasság visszaállításának követelményeit (az engedély érvényességének fenntartását) külön rendelet határozza meg. 15. Az ejtőernyős ugrások magassága a) A legelső bevezető ugrás legkisebb engedélyezett magassága: 800 méter. b) Bekötött rendszerű kiképzési ejtőernyős ugrás magasságát- az ejtőernyő és a légijármű típusától függően- kell meghatározni. Helikopterből történő kiképzési ejtőernyős ugrást minimum a terep felett 400 méter magasságból lehet végrehajtani! c) A kiképzési ejtőernyős ugrások során, késleltetet nyitás esetén, a késleltetés idejét, magasságát - az ejtőernyő és a légijármű típusától függően- mindenkor úgy

27 kell meghatározni, hogy az ejtőernyő a terep felett minimum 500 méter magasságban teljesen nyitva legyen! Ezen nyitási magasságnál nagyobb magasságot határozhat meg az ejtőernyő típus- és üzemeltetési leírása, valamint az ugró képzettségének figyelembevételével az ugrásvezető. d) A 2500 méter feletti ugrás késleltetési idejét, az ugrásvezető (ugrató parancsnok) határozza meg, a feladat (felszerelés) és az ugrók képzettségének figyelembevételével. Ugrási magasság maximális késleltetési idők 800 m 5 sec. 1000 m 10 sec. 1200 m 15 sec. 1500 m 20 sec. 1800 m 25 sec. 2000 m 30 sec. 2500 m 40 sec. 16. Az ejtőernyős ugrók felszerelése Kötelező felszerelés: a) Ejtőernyő (fő- és tartalék ejtőernyő); b) Ruházat: - fejvédő (ejtőernyős sisak); - olyan ruházat, melyen szabadon lengő, az ejtőernyő biztonságos működését akadályozó rész nincs (akadó rész nélküli ruházatnak minősül a rendszeresített gyakorló ruházat, formaugró ruha); - kiálló rész nélküli lábbeli (rendszeresített bakancs). c) Késleltetett ugrás esetén biztosító készülék. d) Vágóeszköz tokban a tartalék ejtőernyőn, vagy hozzáférhető helyen elhelyezve.

28 e) Tíz másodpercnél hosszabb nyitási késleltetéskor jól láthatóan elhelyezett stopperóra (magasságmérő). f) Éjszakai ugrásnál zseblámpa és a fenti követelmény szerint sötétben is leolvasható (megvilágított) stopperóra, vagy magasságmérő. Légcellás ejtőernyővel történő ugrásnál minden irányból jól látható /helyzetjelző / fény. g) Hosszabb (20 mp. feletti) szabadesés esetén, ha a műszerek bepárásodásának veszélye fennáll, a szándékolt nyitási magasság elérése előtt működésbe lépő, magasság jelzésére szolgáló műszer (készülék). h) Vízi ugrásnál minden ugró részére mentőmellény, mely biztosítja az ugró vízfelszínen maradását, eszméletlen állapotban is. i) Sportugrások végrehajtásakor a ruházat, a kötelező és engedélyezett felszerelés a nemzetközi (CISM, FAI) versenyszabályok szerint viselhető. Nem kötelező felszerelés: A kötelezően előírt felszerelésen kívül csak olyan tárgy, vagy felszerelés lehet az ugrónál, amely nem zavarja az ejtőernyő normális működését, nem veszélyezteti az ugró testi épségét, használatukról kioktatást kapott és viselését engedélyezték. a) Védőszemüveg, mely nem üvegből készült és szilárdanan rögzíthető. b) Fényképezőgép, filmfelvevő és hírközlő berendezés hatósági engedély esetén az ugrásvezető jóváhagyásával. c) Egyéb felszerelés (például: zászló, füstölő, egyéb jelzőanyag) csak az ugrásvezető, illetve az ugrást elrendelő parancsnok engedélyével viselhető.

29 17. Az ejtőernyős ugrás meteorológiai feltételei Az ejtőernyős ugrást abban az esetben szabad végrehajtani (mentőugrás kivételével), ha a meteorológiai körülmények az alábbi követelményeknek megfelelnek: Függőleges látás Az ugrási területen olyan függőleges látás legyen, hogy a kiugrás pontját, az ugrás biztonságos végrehajtása szempontjából meg lehessen határozni. Ereszkedés közben lássák egymást az ugrók. Vízszintes látás Minimum a nyitási magasság háromszorosa. Talajszél sebesség Nem szélárnyékban, a talaj felett legalább 2 méter magasságban mérve nem haladhatja meg: - A legelső bevezető ugrásnál az 5 m/s értéket; - Körkupolás ejtőernyőnél: - Ejtőernyős ugró I.: 6 m/s-ig; II, III.: 7 m/s-ig; a többi állomány: 8 m/s-ig; - Vízi ugrásnál minden állománykategóriának, az ejtőernyő típusától függetlenül: 10 m/s értéket; - Éjszakai ejtőernyős ugrásnál körkupolás ejtőernyőnél 5, siklóernyőnél a 8 m/s értéket; - Fagyott talajra való ejtőernyős ugrásnál (20 cm-nél kisebb hótakaró esetén) körkupolás ejtőernyővel az 5, siklóernyővel a 8 m/s értéket. Szélelsodrás Az ejtőernyő nyitási magasságától földig a szélelsodrás nagysága nem haladhatja meg a nyitási magasság kétszeresét. Hőmérséklet Az adott ejtőernyő technikai leírásában meghatározott paramétereken belül.

30 18. Ejtőernyős ugrás különleges körülmények között Vízre történő ejtőernyős ugrás esetén: - az úszómellény viselése, a szélirány jelzése és vízfelszíni biztosítás (csónak) kötelező; - a vízterület hőmérséklete a szándékolt ugrás idején legalább 16 Celsius fok legyen; Éjszakai ejtőernyős ugrás: - éjszakai ugrást csak azok hajthatnak végre, akik elsajátították a nappali ejtőernyős ugrás szabályait, annak technikáját; - az éjszakai ugrások a Szakutasításban meghatározott kiegészítő felszerelésekkel hajthatók végre. Téli ejtőernyős ugrás: - hótakaró nélküli, egyenletes, fagyott talajra, maximum 5 m/s szélsebesség mellett lehet ugrást végrehajtani; - egyenetlen, jeges, 20 cm-nél kevesebb hótakaróval rendelkező terepre ejtőernyős ugrást végrehajtani TILOS! - egy nap több ejtőernyős ugrás végrehajtása esetén, a személyi állomány részére melegedő helyet, megfelelő ruházatot és védőitalt kell biztosítani. 19. Az ejtőernyős ugróterület és követelményei A tervezett földetérési területet az alábbiak figyelembevételével kell kijelölni. a) Az ejtőernyős ugróterület nagysága: - az ejtőernyős ugróterület legkisebb mérete körkupolás ejtőernyővel történő ugrásnál, az ejtőernyős ugrók egyéni ugratása esetén 300x300 méter, középpontjában célkereszttel; - ahány 100 méterrel nagyobb az ugróterület rárepülési irányú mérete, annyival több ejtőernyős ugorhat ki egy rárepülésből;

31 b) Az ejtőernyős ugróterületen lévő akadályok: Egyszerű terepen kijelölt ejtőernyős ugróterületen, a fenti feltételeken túl, a következő akadályok nem tűrhetők meg: - betonpálya (betonút); - állandó jellegű építmény, kút; - 0,2 méternél nagyobb és 30 foknál meredekebb rézsű szögű terepegyenetlenség. Az ejtőernyős ugróterület szélétől számított 300 méteren belül nem tűrhető meg: - forgalmas közút, ha nincs biztosítva az azon, vagy közelében lévő földet érés esetén a forgalom azonnali leállítása; - vasútvonal; - elektromos légvezeték; - zárt település. Az ejtőernyős ugróterület szélétől számított 300 méteren belül megtűrhető akadályok: - egyedülálló fa, facsoport, bokrok, erdő; - forgalommentes út; - a szélelsodrás irányán kívüli épületek. Az ugróterület szélétől számított 300 méteres körzetben, egy méternél mélyebb vízterület van, a célugrót és a Ejtőernyős ugró I., II. ugrókat mentőmellénnyel kell ellátni és az ugrást a vízterületen mentőcsónakkal, mentőrészleget kell biztosítani. Megtűrt tereptárgyak közelében végrehajtott ugrásoknál, az ugrásvezetőnek fel kell hívni az ugrók figyelmét azok elkerülési lehetőségeire, illetve azokon való földet érés szabályaira.

32 c) Egyéb feltételek: - ejtőernyős ugró IV.,V. és az oktatói és beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkezők ugrásánál ha körkupolás ejtőernyővel hajtanak végre ugrást - az előírt méretek felére csökkenthető az ugróterület; - ejtőernyős ugró V., és az oktatói és beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező ejtőernyős ugrók ugrásánál - ha légcellás ejtőernyővel történik az ugrás - az ugróterület mérete negyedére csökkenthető; - ejtőernyős oktató (beugró) légcellás ejtőernyővel, meg nem tűrt tereptárgyaktól legalább 50 méter távolságra kijelölt célra is hajthatnak végre ejtőernyős ugrást. d) Az ejtőernyős ugróterület berendezése: Az ejtőernyős ugrás területén ki kell jelölni: start helyet, földet-vízre érési területet, gépjárművek parkírozó helyét és hajtogatási területet. A starthely berendezése: ugrásvezető munkahelye, rádió, figyelést (vezetést) segítő eszközök, ejtőernyős okmányok; - Az ejtőernyősök felkészülési helye; - ellenőrzési vonal; - légijármű leszálló és a járműbe történő beszállás helye. A starthelyről állandó, megbízható kétoldalú hírkapcsolatot kell folyamatosan fenntartani a légi járművel (repülésvezetővel). A Szakutasításban meghatározott egészségügyi biztosítás helyét az ugrásvezető pontosítja. Az ugróterület (cél) megjelöléséhez szükséges eszközök: - célterület középpontjában célkereszt (fehér, vagy narancssárga anyagból); - szélirányjelző nyíl (fehér, vagy narancssárga anyagból); - a célkereszt középpontjától 25 méter távolságra elhelyezett szélzsák. Az osztályba soroló vizsgák végrehajtásakor a célterületet, a fentieken túl, az ott meghatározott követelmények szerint kell berendezni.

33 e) Vízi ugrás ugróterületének berendezése: Méretének és kiválasztásának szabályai megegyeznek a szárazföldre végrehajtott ugrásoknál előírtakkal. A kijelölt vízre érési terület közepén sérülést nem okozó úszóeszközzel (csónak, tutaj) és a légijárműről jól megkülönböztethető eszközzel (füstjelzővel) kell megjelölni. A vízre érkezés biztosítása céljából mentőosztagot kell vezényelni, a szükséges mentőeszközökkel, az egy rárepülésből kiugrók számával megegyező motoros mentőcsónakkal és személyzettel. 200x200 méternél kisebb vízfelületű területre végrehajtott ejtőernyős ugrás esetén egyéb mentőcsónak is használható. f) Éjszakai ugrás ugróterülete Az éjszakai ugróterület berendezése csak a jelzések módjában tér el a nappali ugráshoz leírtaktól. Éjszakai ugrásnál meg kell világítani a starthelyet, ellenőrzési és felszerelési vonalat. A célterület középpontjában a rendszeresített (világító) eszközökkel kell a jelzéseket adni. Az ugrási területen a közlekedés szabályait, sérülés esetén használatos fényjelzéseket, a felkészülés során az ejtőernyősökkel ismertetni kell. g) Egyéb jelek-jelzések az ejtőernyős ugróterületen Az ejtőernyős ugróterületen a már meghatározottakon túl az alábbi jelzéseket kell használni: - Bonyolult terepre történő ugrásnál a célkereszt mellett 8-10 méter távolságra a szélerősséget jelző szám, azonos anyagból; - Az egészségügyi biztosító részleghez tartozó mentő gépkocsin nappal fehér zászló, éjszaka működő kék villogó lámpa; - Az ejtőernyős ugrók gyülekezési helyét nappal vörös zászló, éjjel zöld fényű lámpával kell jelölni;

34 - Helikopterek leszálló helyét (gépenként 50x50 méteres terület) nappal piros zászlóval, éjszaka a rendszeresített világító tábori leszállóhellyel kell jelölni. h) Jelzések használata az ugróterületen - Célkereszt két egymás mellett lévő szárának eltávolítása: alacsonyabb képzettségűeknek (kiképzés alatt állóknak) ugrástilalom; - Célkereszt két egymással szemben lévő szárának eltávolítása: ideiglenes ugrástilalom; - Célkereszt eltávolítása: teljes ugrástilalom; - Ugróterület közepét jelző éjszakai fényforrás (világító célkereszt) eloltása: ugrástilalom; 20. Vezényszavak és jelzések a légijárműben "Felkészülni!" vezényszó: utasítás a légijármű elhagyásához szükséges kiindulási helyzet elfoglalására. - rövid kürtszó, vagy - sárga lámpa felkapcsolása, vagy - kar alsó helyzetből történő felemelése. "Ugrás!" vezényszó: utasítás a légijármű elhagyásának megkezdésére. - szóban, vagy - két rövid kürtszó, vagy - zöldlámpa felkapcsolása, vagy - karjelzés az ajtó felé. "Ugrás állj!" vezényszó: utasítás az ugrás azonnali megszakítására. - szóban, vagy - vörös lámpa felgyulladása, vagy - kar keresztbe helyezése az ugró, vagy a gépajtó előtt. "Kényszerugrás!" esetén: utasítás a kényszerugrás azonnali, gyors végrehajtására.

35 - vezényszó szóban, vagy - legalább 4 szaggatott kürtszó Lámpa és kürtszójelzéseket a légijármű parancsnok adja ki. Külföldi katonai légijárműben, az ott használatos jelek- jelzések szerint kell tevékenykedni.

36 III. FEJEZET AZ EJTŐERNYŐS KIKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA 1. Általános rendelkezések Az ejtőernyős kiképzés feladatait, követelményeit és ehhez kapcsolódó egyéb feladatokat, azok végrehajtását az alaprendeltetési feladatokra történő felkészítés követelményei, az éves Feladat/munka/tervek, a HM HVK f.csf. éves és eseti szakintézkedése, a haderőnemi parancsnokságok éves kiképzési parancsa /kiképzési intézkedése/, valamint az állományilletékes parancsnokok által jóváhagyott éves "Ugrási feladatok terve" alapján kell megtervezni, megszervezni és végrehajtani. a) Az egységes követelménytámasztás érdekében a haderőnemek sor, - és hivatásos állománya, valamint a tanintézetek oktatói és hallgatói állománya alap ejtőernyős kiképzését időszakonként, MH szintű összevonás keretében, a haderőnemek közös szervezésében kell végrehajtani. b) Az állomány további ejtőernyős ugrásait az összevont kiképzéseken túl, a haderőnemi parancsnokságok egymással egyeztetett tervei és intézkedései alapján, közös ugrásnapokon szervezzék, figyelembe véve az Szakutasításban biztosított lehetőségeket. c) Típusátképzéseket, továbbképzéseket, MH színtű módszertani foglalkozásokat, tanfolyamokat, osztályba soroló vizsgáztatást a HVK f.csf. éves, vagy eseti intézkedései alapján csak a MH 34. Bercsényi László felderítő zászlóalj szervezésében lehet végrehajtani. d) A két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok tervei alapján, itthon és külföldön végrehajtásra kerülő közös kiképzések (gyakorlatok) ejtőernyős ugrási feladatait, az éves ugrásszámok terhére tervezzék és hajtsák végre.

37 e) A típusátképzéseket, továbbképzéseket, magasabb képesítést biztosító tanfolyamokat úgy kell szervezni, hogy egy személy évente csak egy képzésen, átképzésen vehet részt. f) Azon ejtőernyős állomány, akik polgári szervezésű szabadeső, illetve légcellás tanfolyamon szereztek jogosítást szabadeső vagy légcellás ejtőernyős ugrások végrehajtására, a tanfolyam alól felmentés adható és a kiadott jogosítások elfogadhatók, ha: - a tanfolyam és ennek keretében végrehajtott ejtőernyős ugrásokat igazoló okmány bemutatásával; - az állományilletékes parancsnok által kijelölt bizottság előtt az adott ejtőernyő típusismeretből és hajtogatásból vizsgát tesz, valamint a részére meghatározott feladattal kettő ejtőernyős ugrást eredményesen végrehajt. g) Az osztályba soroló vizsgáztatásához a vizsgabizottság összetételét és kijelölését külön intézkedések szabályozzák. h) Az ejtőernyő oktató és beugró szakszolgálati engedélyek megszerzéséhez és megvédéséhez szükséges vizsgáztatást és a vizsgabizottságot a HM KLH jelöli ki, a HVK f.csf. és a haderőnemi parancsnokságokkal egyeztetve. i) Az osztályba sorolás és a szakszolgálati engedélyek megszerzésének (megvédésének) követelményeit külön intézkedések szabályozzák. 2. Az ejtőernyős kiképzéshez és ugráshoz szükséges okmányok Az ejtőernyős kiképzést az alábbi okmányok alapján kell megtervezni, megszervezni és végrehajtani: - HM HVK felderítő csoportfőnök. éves szakintézkedése; - Haderőnemek éves kiképzési parancsa (intézkedése) az ejtőernyős kiképzésre;