A cédrusok telepítésének lehetőségei Magyarországon, különös tekintettel a Cedrus atlantica Manetti alkalmazására

Barna Tamás A cédrusok telepítésének lehetőségei Magyarországon, különös tekintettel a Cedrus atlantica Manetti alkalmazására Doktori (Ph.D.) értekezés Témavezető: Dr. habil Koloszár József Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar 2002. 82

ÜLTESS EL EGY CÉDRUST A HEGYEN ÉS MEGLÁTOD, HOGY SZÁZ ÉV MÚLVA, LASSAN ERDŐ LESZ BELŐLE A. DE SAINT-EXUPÉRY 24

KÖSZÖNETET mondok mindenkinek aki, hozzásegített ennek a dolgozatnak a megírásához. Közülük feltétlenül ki kell emelnem Dr. TOTH János, franciaországban élő neves erdész kutatót, a cédrusok és a fekete fenyő világszerte elismert szakértőjét, az INRA nyugalmazott vezető kutatóját, aki évek óta nagy lelkesedéssel, szakmai és baráti tanácsaival a legtöbbet segített munkám során. Szintén ki kell emelnem Dr. VEPERDI Gábort, aki a faterméstani fejezet összeállításához nyújtott nagy segítséget, valamint Dr. KOLOSZÁR Józsefet, témavezetőmet, aki sok hasznos tanáccsal segítette a dolgozat létrejöttét. Köszönetet mondok Dr. BARABITS Elemérnek, akinek nagy szerepe volt abban, hogy elkezdtem ezt a munkát és aki munka közben is sokat segített gyakorlati tanácsaival. Köszönet illeti VÉNUSZ Tibort, FOLLY Gyulát azért, mert megosztották velem a cédrusokra vonatkozó gazdag gyakorlati tapasztalataikat. Közvetlen munkatársaim közül SZULCSÁN Gábor erdőmérnöknek tartozom hálás köszönettel a terepi felvételezéshez és a számítógépes megjelenítéshez nyújtott segítségéért. Utoljára, de nem utolsósorban köszönöm az FVM Erdészeti Hivatala, az ÁESZ Kecskeméti Igazgatósága, valamint a KEFAG R.T. folymatos anyagi támogatását, ami lehetővé tette a sok utazást és terepi felvételt igényló munka elvégzését. Kecskemét, 2002. március 24

TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁSI TÉMA ISMERTETÉSE ÉS JELENTŐSÉGE 8 1.1 A kutatási téma ismertetése 8 1.2 A megválaszolandó kérdések 8 2. A CÉDRUSOK KULTURÁLIS JELENTŐSÉGE 9 2.1 A cédrusfa kultusza 10 2.1.1 A cédrus a sumér kulturában 10 2.1.2 A cédrus az egyiptomi kultúrában 11 2.1.3 A cédrus az ugariti kultúrában 11 2.1.4 A cédrus az ószövetsében és a zsidó vallás egyéb írataiban 11 2.1.5 A cédrus metamorfózisai a görög-római kultúrában 14 2.1.6 A cédrus a keresztény kultúrában 15 2.1.7 A cédrus az újabb kori művészetekben 16 2.1.8 A cédrus a magyar irodalomban és képzőművészetben 16 2.2 A cédrusok szerepe a gyógyászatban 20 3. A CÉDRUS NEMZETSÉG JELLEMZÉSE 21 3.1 A cédrusok rendszertani besorolása 21 3.2 A cédrusok morfológiai leírása 22 3.3 A cédrusok természetes elterjedési területe, talajigénye és növénytársulásai 26 3.3.1 Az atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) ekterjedési területe, ökológiai igényei, valamint erdőművelési tulajdonságai 26 3.3.1.1 Elterjedési terület és talajviszonyok 26 3.3.1.2 Az éghajlat 28 3.3.1.2.1 A csapadék 28 3.3.1.2.2 A hőmérséklet 29 3.3.1.3 Faállomány-típusok 30 3.3.1.4 Az atlasz cédrus állományok felújítása és fenntartása Észak-Afrikában 36 3.3.2 A libanoni cédrus (Cedrus libani Barr.) elterjedési területe, ökológiai igényei, valamint erdőművelési tulajdonságai 37 3.3.2.1 Elterjedési terület és talajviszonyok 37 3.3.2.2 Az éghajlat 39 3.3.2.2.1 A csapadék 39 3.3.2.2.2 A hőmérséklet 40 3.3.2.3 Növénytársulások 40 3.3.2.4 Erdőművelési tulajdonságok 41 3.3.2.5 A libanoni cédrus természetes és mesterséges felújítása, valamint fenntartása Törökországban 42 3.3.2.6 A libanoni cédrus állományok telepítése Törökországban 43 24

3.3.2.7 A libanoni cédrus nemesítése 44 3.3.3 Cedrus atlantica Manetti és Cedrus libani Barr. honosítási kísérletek külföldön 44 3.3.4 A Cedrus atlantica Manetti és a Cedrus libani Barr. ökológiai igényének összehasonlítása és összefoglalása 47 4. A MAGYARORSZÁGI CÉDRUS ÁLLOMÁNYOK ÖKOLÓGIAI ÉS FATERMÉSTANI JELLEMZÉSE 50 4.1 A korábbi magyarországi cédrus ültetések 50 4.2 A magyarországi atlasz cédrus állományok ökológiai és faterméstani vizsgálata 52 4.2.1 Gödöllő 53 4.2.1.1 Földrajzi elhelyezkedés, domborzat 54 4.2.1.2 Termőhelyi viszonyok 54 4.2.1.2.1 A klíma 54 4.2.1.2.2 A hidrológiai viszonyok 54 4.2.1.2.3 A talaj 54 4.2.1.2.4 A termőhelytípus változat 55 4.2.1.3 A faállomány jellemzői 55 4.2.2 Agostyán 58 4.2.2.1 Földrajzi elhelyezkedés, domborzat 58 4.2.2.2 Termőhelyi viszonyok 58 4.2.2.2.1 A klíma 58 4.2.2.2.2 A hidrológiai viszonyok 59 4.2.2.2.3 A talaj 59 4.2.2.2.4 A termőhelytípus változat 59 4.2.2.3 A faállomány jellemzői 60 4.2.3 Neszmély 62 4.2.3.1 Földrajzi elhelyezkedés, domborzat 63 4.2.3.2 Termőhelyi viszonyok 63 4.2.3.2.1 A klíma 63 4.2.3.2.2 A hidrológiai viszonyok 63 4.2.3.2.3 A talaj 63 4.2.3.2.4 A termőhelytípus változat 64 4.2.3.3 A faállomány jellemzői 64 4.2.4 Rezi 66 4.2.4.1 Földrajzi elhelyezkedés, domborzat 66 4.2.4.2 Termőhelyi viszonyok 66 4.2.4.2.1 A klíma 66 4.2.4.2.2 A hidrológiai viszonyok 66 4.2.4.2.3 A talaj 67 4.2.4.2.4 A termőhelytípus változat 67 4.2.4.3 A faállomány jellemzői 67 4.2.5 Budafa-puszta 68 4.2.5.1 Földrajzi elhelyezkedés, domborzat 68 24

4.2.5.2 Termőhelyi viszonyok 68 4.2.5.2.1 A klíma 68 4.2.5.2.2 A hidrológiai viszonyok 69 4.2.5.2.3 A talaj 69 4.2.5.2.4 A termőhelytípus változat 69 4.2.5.3 A faállomány jellemzői 70 4.3 A magyarországi Cedrus atlantica állományok összehasonlítása a Pinus nigra fatérfogatával és felsőmagasságával 71 4.4 A Cedrus atlantica törzsfa alkotóvonalának (alaksorának) meghatározása 74 4.5 Az ágasegyházi Cedrus atlantica kísérleti telepítés 82 4.5.1 Termőhelyi viszonyok 82 4.5.1.1 A klíma 82 4.5.1.2 A hidrológiai viszonyok 83 4.5.1.3 A talaj 83 4.5.1.4 A termőhelytípus változat 83 4.5.2 A javasolt és elvégzett telepítési technológia 84 4.5.3 A kísérleti telepítés értékelése 85 4.5.3.1 Fagyállóság 85 4.5.3.2 Egyéb károsítókkal szembeni ellenállóság 85 4.5.3.3 Az ültetés és a pótlás sikeressége 86 4.5.3.4 Az állomány magassági növekedése 87 4.5.3.5 Következtetések 88 4.6 A magyarországi Cedrus atlantica állományok egészségi állapota 89 4.7 A magyarországi Cedrus atlantica előfordulások értékelése 92 5. A HAZAI TERMŐHELYRŐL SZÁRMAZÓ ATLASZ CÉDRUS FIZIKAI ÉS MECHANIKAI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA 93 6. A CEDRUS ATLANTICA MANETTI MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI 96 6.1 Ökológiai feltételek 96 6.2 A szaporítóanyag ellátás: a mag és a csemetetermelés 100 6.2.1 A magforrások minősége 100 6.2.1.1 A magtermelő állományok 100 6.2.1.2 Magtermesztő ültetvények 101 6.2.1.3 A jelenlegi magellátás 104 6.2.2 A cédrusok csemetenevelése 104 7. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 107 7.1 Az ökológiai és erdőművelési összehasonlítás megállapításai 107 7.2 Az elvégzett dendrometriai mérések és elemzések eredményei 107 24

7.3 A tudományos eredmények mellett elért technológiai fejlesztések és egyéb megállapítások 108 7.4 Végső következtetések 108 Irodalom 109 24

1. A KUTATÁSI TÉMA ISMERTETÉSE ÉS JELENTŐSÉGE 1.1 A kutatási téma ismertetése Az utóbbi években néhány erdőgazdaságnál, mind az Alföldön, mind a Dunántúlon, megnőtt az érdeklődés a cédrusok iránt. Különösen az atlasz cédrus váltott ki nagy érdeklődést. A jelenség azzal magyarázható, hogy az utóbbi néhány aszályos évben még a legszárazságtűrőbbnek tartott feketefenyő állományok is országszerte pusztulni kezdtek, az erdei fenyvesek pusztulása pedig ijesztő méreteket öltött a Heterobasidion annosum fokozódó terjedése miatt. A pusztulás leginkább a száraz, homoki termőhelyeken álló fenyveseket érinti, főleg a Duna-Tisza közén. Szerencsés véletlen folytán, a franciaországi cédrus kutatások vezető egyénisége egy magyar származású erdőmérnök, Dr. Jean TOTH, aki számos magyar érdeklődőnek köztük nekem is - mutatta be Franciaországban a cédrus kutatásban elért eredményeit, ezen kívül magyarországi előadásaival is népszerűsítette a cédrusok telepítését. Ennek köszönhetően több erdőgazdaság hajlandó lett volna már néhány évvel ezelőtt is jelentős területű cédrustelepítésekre, illetve a pusztuló erdei- és fekete fenyvesek atlasz cédrussal történő felváltására. A Kiskunsági Erdészeti és Faipari R.T. kezelésében lévő faállományok közül például 25781 ha (a részvénytársaság erdeinek 53 %-a!), pusztuló fenyvest kellene fafajcserével felújítani, amihez azonban egyelőre nincs igazán alkalmas fafaj. Elkerülendő viszont a fenyvesítések során elkövetett korábbi hibákat, ajánlatos a cédrusok nagyobb arányú hazai elterjesztése előtt tudományos elemzést végezni, összehasonlítva az alkalmazni tervezett fafaj ökológiai igényeit az alkalmazási terület ökológiai adottságaival. Jelen dolgozatban ennek az elemzésnek az elvégzésére vállalkoztam. Sajnos Magyarországon erdő jellegű állományai csak az atlasz cédrusnak vannak, melyek területe egyenként eléri az 1500 m 2 -t, tehát az 1996. évi LIV. törvény értelmében is erdőnek tekintendők. Részletes vizsgálatokat tehát csak az atlasz cédrus esetében tudtam végezni. Libanoni és himalájai cédrusból néhány idős, magányos fa található Magyarországon, így ezek esetében részletes faterméstani összehasonlító vizsgálatokra nem volt lehetőségem. Ciprusi cédrusból pedig nem ismerünk hazai előfordulást. A kutatás során felfigyeltem arra, hogy az atlasz és a libanoni cédrus ökológiai igényei nagyon közel állnak egymáshoz. Az idősebb hazai atlasz cédrus állományok elemzéséből kiindulva úgy ítéltem meg, hogy erdőgazdasági jelentősége csak az atlasz és a libanoni cédrusnak várható Magyarországon, ezért a dolgozatban elsősorban az atlasz cédrus sokoldalú vizsgálatával foglalkozom bővebben, de bemutatom a libanoni cédrus ökológiai és erdőművelési tulajdonságait is. 1.2 A megválaszolandó kérdések Alap feladatomnak tekintettem annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy van-e egyáltalán lehetőség a cédrusok magyarországi telepítésére? A kérdés eldöntéséhez először megvizsgáltam a két legfontosabb cédrus faj (Cedrus atlantica Manetti és C. libani Loud) ökológiai igényeit, erdőművelési tulajdonságait, természetes 24

élőhelyeik ökológiai adottságait. Ezeket összehasonlítottam azoknak az élőhelyeknek az ökológiai adottságaival, ahol ma is találunk cédrusokat Magyarországon, illetve a cédrus telepítésre potenciálisan alkalmas élőhelyek adottságaival. Részletes helyszíni, dendrometriai mérésekkel megvizsgáltam az idősebb, hazai atlasz cédrus állományok fatermését és ezt összehasonlítottam az adott termőhelyen őshonos, természetes állományok, illetve a jelenleg érvényes fafajválasztási útmutató szerint, a különböző termőhelytípus-változatokon telepíthető mesterséges faállományok elméleti fatermésével, illetve a cédrusokkal hasonló ökológiai igényű fekete fenyő fatermésével. Az elemzés során nagy hangsúlyt helyeztem a termőhelyi vonatkozásokra, azon belül is a cédrusok éghajlati és talajigényeire. Ezen kívül megvizsgáltam a gazdaságos csemetenevelés és az állománynevelés kérdését, értékeltem az atlasz cédrus faminőségét, valamint elemeztem a cédrusok esztétikai és kulturális értékeit is. A kérdés eldöntéséhez először megvizsgáltam a két legfontosabb cédrus faj (Cedrus atlantica Manetti és C. libani Loud) ökológiai igényeit, erdőművelési tulajdonságait, természetes élőhelyeik ökológiai adottságait. Ezeket összehasonlítottam azoknak az élőhelyeknek az ökológiai adottságaival, ahol ma is találunk cédrusokat Magyarországon, illetve a cédrus telepítésre potenciálisan alkalmas élőhelyek adottságaival. Részletes helyszíni, dendrometriai mérésekkel megvizsgáltam az idősebb, hazai atlasz cédrus állományok fatermését és ezt összehasonlítottam az adott termőhelyen őshonos, természetes állományok, illetve a jelenleg érvényes fafajválasztási útmutató szerint, a különböző termőhelytípus-változatokon telepíthető mesterséges faállományok elméleti fatermésével, illetve a cédrusokkal hasonló ökológiai igényű fekete fenyő fatermésével. Az elemzés során nagy hangsúlyt helyeztem a termőhelyi vonatkozásokra, azon belül is a cédrusok éghajlati és talajigényeire. Ezen kívül megvizsgáltam a gazdaságos csemetenevelés és az állománynevelés kérdését, értékeltem az atlasz cédrus faminőségét, valamint elemeztem a cédrusok esztétikai és kulturális értékeit is. 2. A CÉDRUSOK KULTURÁLIS JELENTŐSÉGE A cédrusoknak az emberek gondolatvilágában, az emberi kultúrában betöltött különleges szerepét fejezi ki W. O. BÜHRICH és H.-J. von MAYDELL nek a W. RIDDER: Die Bedeutung der Zeder für die Forst- und Holzwirtschaft Nordafrikas c. kismonográfiájához írt előszava: A cédrus egy különleges fa. Ez nyilvánvalóan egy szubjektív, emocionális vélemény. Az ember az, aki először mércéket állít fel és ettől függ, hogy milyen nézőpontból vizsgálja meg a dolgokat. Itt kerül szóba az erdő- és fagazdaság álláspontja, amely szerint a cédrus nem egyszerűen csak egy a világ mintegy 30000 fafaja közül. Számára a cédrus maga a történelem, a fagazdaság történelme, hiszen a cédrus egyaránt kapcsolatban volt a főníciai hajózással és kereskedelemmel; de Salamon király nagyratörő jeruzsálemi terveivel is. Különösen érintette a cédrust az emberi erdőpusztítás, másrészről viszont olyan tulajdonságokat mutat, amelyek képessé teszik arra, hogy rendkívül nehéz környezeti feltételek között is fennmaradjon. A legújabb korban úgy bukkan fel, mint terjeszkedő fafaj. Nem csak a Földközi-tenger medencéjében tűnik fel, hanem Angliában, Közép-Európában, sőt Dél-Skandináviában is. 24

Ezekben a menedékekben mint vendéget kezelik: csodálják szépségét, és ellentétben őshazájával - a legjobb termőhelyekre ültetik, mindenekelőtt kertekbe és parkokba. Ebben a fejezetben röviden összefoglaltam azokat a legfontosabb ismereteket, melyek az ókortól napjainkig felhalmozódtak a cédrusokra vonatkozóan. Elsősorban azt mutatom be, hogy mit jelentett az emberi hit- és hiedelemvilágban a cédrus. De foglalkozom azzal is, hogy miként alakult a cédrusok gyakorlati felhasználása, hogyan ábrázolták a különböző művészeti ágakban. 2.1 A cédrusfa kultusza 2.1.1 A cédrus a sumér kultúrában A cédrust az emberi civilizáció szinte létrejöttétől kezdve igen nagyra becsülte, sőt mitikus kultusszal vette körül. Fájának tartóssága az örökkévalósággal azonosította. Ez, valamint az ókorban ismert, viszonylag kis elterjedési területe és annak nehéz megközelíthetősége rendkívül nagy kinccsé tette a cédrus fáját. A fa biológiai, esztétikai és műszaki tulajdonságai, valamint kultúrtörténeti jelentősége miatt ültetésével, honosításával Eurázsiában már az ókorban is foglalkoztak. A fénylő cédrus nevelője vagyok / a facsemete ültetője vagyok / a fehércédrus apja, anyja vagyok olvasható a Mardu isten házassága c. sumer költeményben, amely a Zagrosz környékén keletkezett és az ott élő népek istenvilágának cselekedetei közé emeli a nyilvánvalóan az emberek által végzett faültetést. Ez egyben arra is rávilágít, hogy az emberiség már a civilizáció kezdetén is milyen nagyra értékelte a faültetést, a fák főleg az idős fák tisztelete, kivágásának tilalma egykorú az emberi civilizációval. A cédrus a versben fénylő, ami a fa szépségére, értékére és már a Kr. e. 3-4. évezredben kialakult kultuszára, szentségére is utalhat. A cédrus fája és itt mindenekelőtt a libanoni cédrust kell értenünk ház- és palotaépítésre, hajóácsolásra egyaránt jól használható volt, földbe ásva és vízen egyaránt jól tűri a nedvességet. A cédrusfa és a cédrusolaj olyan nagy kincs volt a bibliai időkben, hogy azokat csak istenek, legfeljebb még királyok birtokolhatták és birtoklásukért gyakran vezettek hadjáratokat. Békésebb időkben és békésebb természetű uralkodók egyszerű kereskedelmi expedíciókkal szerezték be a cédrust, amely építésre, sírládák készítésére volt alkalmas, olaja pedig balzsamok, orvosságok, illatszerek alkotórésze volt. Azok az ókori uralkodók, akiknek országában cédruserdők voltak, féltve őrizték azokat, még be is kerítették egyiket-másikat. A cédrus kultuszának első írásos nyomait az ún. ékírásos kultúrákban lelték meg a kutatók. A sokáig egyetlennek vélt, legmonumentálisabb írásos cédrus ábrázolás a sumer, akkád, hettita és hurrita nyelven egyaránt ismert Gilgames-eposz. Az itt leírt óriás cédrusfa, amely az eposz cselekményének helyszínét tekintve szintén a Zagroszban nőtt, ősidők óta kultikus tisztelet tárgya és eszköze volt, ezért került Lugalbanda sumer király hősi eposzába is, aki egy másik ún. kiseposz szerint Gilgames atyja, de mindenképpen elődje volt. A Gilgames-eposz a cédrussal kapcsolatban több eseményt, végzetes drámát ír le. Kutatók egész sora foglalkozott az eposzban leírt Cédrushegy helyének meghatározásával. Az eposz egyik óbabiloni korban lejegyzett töredékén ugyan egyértelműen szerepel Libanon hegyének 24

neve, de az eposz egyéb földrajzi leírásai azt is lehetővé teszik, hogy a cédrusepizód Felső- Szíriában lezajlott expedíciók, háborúk színhelyét jelentse és így a Cédrushegy a kis-ázsiai Taurus. illetve Amanus-hegység is lehet. KOMORÓCZY Géza ezt a problémát azzal a feltevéssel oldotta meg, miszerint a Gilgames-eposz cédrusepizódja mitikus és nem konkrét térben játszódik és ezt a mitikus teret a különböző, rokon népek a saját történelmük egy-egy hadjáratának helyszínéül konkretizálják, azaz más-más cédrus lelőhely tulajdonságaival ruházzák fel. T. MARSZEWSKI (1969. idézi SZABÓ 2000) ezt a feltevést azzal egészíti ki, hogy ez a mitikus tér kezdetben a Nyugat-Himalája térségére lokalizálódott, ahol valóban él a Cedrus deodara, a himalájai cédrus. Ennek emlékét a protosumérok vitték magukkal nyugatra, és később ők maguk, valamint más népek is, a saját élményeik alapján, a cédrushegyet más cédrus lelőhelyekben (Zagrosz, Libanon, Amanus) látták. Ez az okfejtés a kultúrtörténet oldaláról kiindulva, közvetve alátámasztja azt a paleobotanikai állítást, miszerint a jégkor előtti földtörténeti korokban a cédrusok összefüggő áreát alkottak a Himalájától az Atlanti Óceánig. 2.1.2 A cédrus az egyiptomi kultúrában Még az ékírásos emlékeknél is régibbek a cédrusokra vonatkozó egyiptomi feljegyzések, melyek a Kr. e. 2. évezredre nyúlnak vissza. Kivétel nélkül a Libanon hegyére vonatkoznak és a Libanon környéki népekkel, uralkodókkal való kereskedelmi és politikai kapcsolatokat jegyzik fel. Régészeti leletekből tudjuk, hogy már jóval korábban voltak kereskedelmi kapcsolatok a Libanon környéki népek és Egyiptom között. Az Óbirodalom egyik híres fáraója, Sznofru (Kr. e. 2575-2551.) feliratai közül az egyik megemlékezik arról, hogy a fáraó szolgái negyven hajót hoztak cédrusgerendákkal megrakva, melyekből hajókat építenek s az uralkodó palotájának kapui cédrusfából készültek. A cédrusfát nemcsak az egyiptomi hiedelemvilágban találjuk meg, hanem anyagi mivoltában is gyakran előkerül az ásatások során. Cédrusfából nemcsak a túlvilágra utazó Ámon-Ré hajója készült, hanem múmiák szarkofágja, kapuoszlop, tetőgerenda is. Sőt, amint azt Hérodotosz is feljegyezte, a cédrusolajnak a mumifikálásban is szerepe volt. Ez mindenesetre megerősíti azt az újabb kori feltevést, hogy a cédrusnak erős fitoncid hatása van (lásd a 2.2 fejezetet). 2.1.3 A cédrus az ugariti kultúrában A Kr. e. 2. évezredben fejlett irodalma, epikus költészete volt az ugariti népnek, noha ekkor hettita fennhatóság alatt élt. Az ugaritiak az isteneket melyekből mintegy hetven volt nekik nemcsak templomokban tisztelték, hanem a szabad természetben is, főleg magaslatokon és szent fák alatt. A főistenük Baál templomát a Szapán hegyén építik fel, amelyről egy eposztöredék így emlékezik meg: Sárin cédrusai javából / Tüzet raknak a palotákban, Ezüstöt lemezzé öntöttek / Aranyat téglákká öntöttek. Baál palotájának ezüst és arany díszítését tehát cédrusmáglyán olvasztották. Baál fegyverként is használ cédruságat. Míg a görög Zeusz és a héber Jahve villámot tart a kezében, amivel a hatalmukat jelképezték, addig Baál kezében cédruság látható. Egy szíriai ábrázolást magyarázó egyiptomi szöveg szerint: Baál lesújt rád a cédrusággal, amit a kezében tart. 24

2.1.4 A cédrus az ószövetségben és a zsidó vallás egyéb irataiban Az ókori kelet fennmaradt írásos emlékei közül az Ószövetség tartalmazza a legtöbb utalást a cédrusokra. Gyakran emlegetik a cédrust az égő áldozatok anyagaként, amelyre illatos fája tette alkalmassá. Első említése is ilyen értelemben történik, amikor Mózes 3. könyvében (14; 4-6) részletesen leírják a leprás megtisztulásához alkalmazandó égő áldozat összetételét: a leprás megtisztulásáért két élő, tiszta madarat, cédrusfát, bíborfestéket és izsópot kell elégetni. Ugyanezeket az anyagokat kell elégetni a leprás ház megtisztulásáért is. Az Ószövetségben a cédrust gyakran alkalmazták azon királyok allegóriájaként, akiket az Úr emelt erre a tisztségre. Erre utal Bileám (Bálám) próféta jövendölése is [Mózes 4. (Számok könyve) 24;6], amelyben Jákobot és utódait dicsőíti: Mint a szétterülő völgyek s a kertek a folyó mentén! Itt az Úr ültette tölgyek s a cédrusok végig a parton! Közismert Jótám meséje és átka. Ebben az elbeszélésben a hatalomra méltatlan király a galagonyabokor, aki tűzzel akarja megégetni az igazi királyt, a Libanon cédrusát, hogy hatalmát elnyerhesse (Bírák, 9;15): tűz csap ki a csipkebokorból (galagonyabokor, tövisbokor) és megemészti a Libanon cédrusait. A méltatlan király azonban nem tudja ezt a szentségtörő cselekedetet végrehajtani, hanem elmenekül az ő atyjafia (az igazi cédrus) elől. A Biblia a cédrus hatalmi jelentésszféráit egyszer pozitívan, máskor negatívan értelmezi. A cédrus méltóságát jelző összes jelentésréteg igen árnyaltan megtalálható az Ezékiel próféta könyvének 31. fejezetében leírt költői képsorban. A próféta Egyiptom, illetve Asszíria királyait hasonlítja a cédrusokhoz. Szép ágakkal, árnyékot adó koronával pompázó fának írja le a cédrust:, melynek felhőkig ér a teteje, s magasb növése a mező minden fájánál. A leírás folytatása a mindenség távlataiba helyezi át a politikai hasonlatot: Az ő ágán csinál vala fészket minden égi madár, s árnyékában lakik vala sok mindenféle nép. Ez a cédrusfa azonban nem csupán politikai jelkép volt. A következő versekből ez is kiderül: Isten kertjében egy fa sem vala hasonló hozzá az ő szépségében. Az Úr azonban megbünteti ezt a gyönyörű teremtményt, s így szól hozzá: Mivelhogy magasra nevekedtél és fölemelé tetejét a felhők közé és szíve felfuvalkodott az ő magasságában / Azért adom őt a nemzetek urának kezébe, bánjék el vele! A nemzetek ura a nemzetek legkegyetlenebbjeit küldi a felfuvalkodott uralkodó, a fellegekbe nőtt cédrus ellen, akik kivágják és leterítik. A próféta megrendülten emlékezik meg a szép fa pusztulásáról. A következő versekben a kevélységéért megbüntetett fa az egyetemes halálélmény hordozója lesz. SZABÓ Júlia (2000) fenti, átvitt értelmű értelmezése mellett megengedhetőnek tartok még egy másik, de konkrét értelmezés változatot is. Arról van szó ugyanis, hogy a szentként tisztelt fát, melyet az Isten ültetett (Ezékiel 31.), tilos volt kivágni. A mindennapi életben azonban nem nélkülözhették sokoldalúsága miatt. A rendszeres és egyre nagyobb arányú kitermelését azonban valahogyan meg kellett ideologizálni, indokolni. Talán erre volt jó az a hiedelem, hogy maga az Isten, aki a cédrust ültette, megbüntette és kivágatta a népekkel a cédrusfát. Maga az Ószövetség is elég részletesen beszámol Salamon király templomépítéséről. Hirám, Tirusz (ma Şür) királya megbízottakat küldött Dávidhoz (Salamon apjához), cédrusfával, ácsokkal és kőfaragókkal, hogy építsenek Dávidnak egy palotát. Miután a palota felépült a 24

király így szólt Nátán prófétéhoz: Nézd, magam cédrusfából készült házban lakom, az Úr ládája meg sátorban lakik. A válaszból Dávid megtudta, hogy a templomot már nem ő, hanem utóda, Salamon fogja felépíteni (2 Sám. 5;11 és 7;2-7). Salamon aki olyan bölcs volt, hogy Tudott beszélni a fákról, a Libanon cédrusaitól kezdve egészen a falon növő izsópig (1 Kir. 5;13) megvalósította apja tervét: templomot épített az Úrnak és palotát magának. Hirám, a tíruszi király Salamonhoz is elküldte megbízottait, akikkel Salamon meg is egyezett. Azt üzente Hirámnak: Adj hát parancsot, hogy Libanonban vágjanak fákat nekem, úgy, hogy az én embereim is elmennek a te embereiddel, s én fizetem embereid általad megszabott bérét. Tudod magad is, senki sincs köztünk, aki úgy értene a fadöntéshez, mint a szidóniak. (1 Kir. 5;20-21) (Szidón mai neve Saydã). Hirám megkapta az üzenetet és ezt válaszolta Salamonnak: Megkaptam üzenetedet; minden kívánságodat teljesítem a cédrusokat és a ciprusokat illetően. Embereid szállítsák Libanonból a tengerhez, aztán leúsztatom a tengeren, és arra a helyre vitetem őket, amelyet megnevezel. Ott szétszedetem, s te elvitetheted őket. Hirám tehát annyi cédrus- és ciprusfát szállított Salamonnak, amennyit csak akart. (1 Kir. 5;22-24). Miután létrejött az egyezség, Salamon harmincezer munkást toborzott, akik tízezres turnusokban, felváltva dolgoztak a fakitermelésen. Egy hónapot Libanonban, két hónapot otthon dolgoztak. Salamonnak ezenkívül még hetvenezer teherhordója és nyolcvanezer kőfejtője is volt Juda hegységében, nem számítva a háromezer háromszáz munkafelügyelőt. Ezek a számok érzékeltetik a vállalkozás hatalmas méreteit, amely talán az első írásos leírása egy szervezett fakitermelésnek és a kitermelt rönkök nagy távolságra, szárazföldi és vízi úton történő szállításának. A vízi út egymaga kb. 200 km volt és ehhez jött még a szárazföldi szállítási távolság, ami a kitermelés helyétől a tengerig kb. 50 km lehetett, a tutajok szétbontási helyétől Jeruzsálemig pedig 70-75 km. A szöveg utal arra is, hogy a fadöntés nagy szakmai hozzáértést kívánó munka, amihez nem mindenki ért egyformán. Ugyanígy a vízi úton történő rönkszállítás, a tutajozás, szintén különleges szaktudást igénylő tevékenység. A Libanonból odaszállított cédrusfát részben a templom szerkezeti elemeihez, részben a belső burkolathoz használták fel. A falburkolatot faragott gyümölcs és virágfüzérek díszítették. Belül sehol sem lehetett látni követ. A templom hátsó részében, ahová a szövetség ládáját helyezte, cédrusfából még oltárt is csináltatott Salamon. Végül az egész templomot bevonta arannyal. Ezután fogott hozzá Salamon a saját palotájának építéséhez, ami tizenhárom évig tartott. A palota teljesen cédrusfából épült. A trónteremnek, amelyben ítélkezett, a belső burkolata is cédrusból készült. Ez az építkezés, melyet a biblia részletesen leír, végképp megalapozta a cédrus hírnevét és az évezredek során folytatott, kíméletlen fakitermelés a túl erős legeltetéssel együtt, feltehetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mára szinte teljesen eltűnt Libanonból a libanoni cédrus. Salamon építkezésein kívül számos rövid említés mellett az Énekek énekében esik a legtöbb szó a cédrusról a Bibliában. Az Énekek éneke a Biblia egyik legtitokzatosabb és legköltőibb könyve. Eredetileg valószínűleg termékenységi kultuszokkal összefüggő dalgyűjtemény volt, ami elvilágiasodott, amikor a héber menyegzői rítus részévé vált. Később a hivatalos zsidó vallás része lett, ekkor már jelentése allegorikussá alakult, a Vőlegény Jahvét, a Menyasszony pedig Izrael népét, kettejük szerelmi kapcsolata pedig Isten és az ő népe szellemi nászát jelentette. 24

A cédrusokat említő írott források gazdagsága ellenére jelenlegi ismereteink szerint az ókori zsidó kultúrából egyetlen tárgyi emlék sem maradt a cédrusfa felhasználásáról vagy ábrázolásáról. Salamon jeruzsálemi templomát és palotáját később lerombolták és noha van arra is adat, hogy az újabb templom építéséhez is használtak cédrusfát, ezekből semmit sem őrzött meg az idő. A cédrusfából készült csontládák szintén elégtek, megsemmisültek az évezredek folyamán. 2.1.5 A cédrus metamorfózisai a görög-római kultúrában A görög-római mitológiában a cédrus jóval kisebb szerepet játszott, mint a korábbi kultúrákban. A mítoszokban csak rejtett formában találjuk meg. Annál inkább megjelenik anyagi mivoltában, a fája révén, részben mint építőanyag illetve mint illatosan égő áldozati eszköz, részben pedig a történeti és a földrajzi leírások tárgyaként. Vergilius Aeneisében éppen a cédrussal kapcsolatban még egy érdekes erdészeti vonatkozású utalást is találunk. Aeneas megengedi a latinoknak halottaik eltemetését, békét kötnek egymással, és együtt készítik elő a temetési szertartást. Kőrisfát, fenyőt, tölgyet vágnak ki, és ékkel döntve, illatot ontva a cédrus is ledől. Minden bizonnyal ez az első írásbeli nyoma annak, hogy már az ókorban ismerték az irányított fadöntés módszerét, amihez éppen úgy mint ma, ékeket használtak. Az első tudományos igényű leírást a cédrusokról a Kr. e. IV-III. század fordulóján élt Theophrasztostól ismerjük, aki A növények történetéről című művében részletesen foglalkozik a cédrusokkal: a cédrusoknak két fajtája van, a lykiai és a főníciai, de néhányan, elsősorban az Ida hegyének lakói, azt állítják, hogy csak egyféle cédrus van. A krétai Ida hegyen egykor valóban nőttek cédrusok. A főníciai cédrusról megemlíti, hogy ácsmunkára kiváló, mert a nedves levegőt és a földbeásást egyaránt jól tűri. Sajnos Theophrasztosz művei illusztráció nélkül maradtak fenn. Olyan mű a későbbi századokból sem maradt az utókorra, amiben a cédrust ábrázolták volna. Ez aztán sok félreértésre adott alkalmat, gyakran összekeverték a cédrust a citromfával, sőt néha a ciprussal is. Noha SZABÓ J. (2000) azt írja, hogy maguk a görögök sem ismerték a cédrust, ezt nehéz elhinni, hiszen a mai Törökország fölközi-tengeri partvidéke tele volt görög településekkel, köztük az a vidék is, ahol a tengerparttól nem messze, a Taurus-hegységben még ma is hatalmas, összefüggő libanoni cédrus erdők állnak. A Kr. e. I. szd-ban élt Sztrabón is említi a cédrust Geographikájában. Az ugyanebben a korban élt Vitruvius Tíz könyv az építészetről című műve 9. fejezetében is találunk néhány fontos mondatot a cédrusokról. A szerző az épületfáknál tárgyalja a cédrusokat, de más alkalmazásukat is megemlíti. Mint épületfát a gyertyánnal és a fenyővel, valamint a borókával együtt olyan kitűnő anyagnak tartja, hogy a belőlük emelt épületek örökre fennmaradnak. Hasonlóan ezekhez, a cédrusolajjal bekent dolgok, például a könyvek is örökké fennmaradnak, mert a molyok és a férgek nem ártanak nekik. A könyvek bekenése a cédrusolajjal az írás örökkévalóságát szolgálta, ami fizikailag is kifejezte egy írásmű értékét. A drága cédrusolajjal ugyanis nem kentek be minden könyvet. 24

Horatiusnak a Pisókhoz szóló levele egyik sorából tudjuk, hogy az irodalmi mű értékét jelezte, ha méltóak a cédrusolajra (posse linenda cedro). Hasonló képet használ Persius is Első szatírájának 40. strófájában. Az olyan irodalmi mű értékét érzi a legnagyobbnak, amely cedro digna locutus, vagyis: Mert ki ne vágynék rá, hogy a nép csak / róla beszéljen, hogy művét cédruskenet óvja / s bele majd ne halat s tömjént csomagoljon a boltos? Ezeket a sorokat századokkal később is idézték, együtt két természettudományos művel: Dioszkuridész Pedaniosz: De materia medica és idősebb Caius Plinius Secundus: Historia naturalis című műveiről van szó. Dioszkuridész, aki alapvetően egy gyógyszerészeti könyvet írt, részletesen foglalkozott a cédrusolajnak a mumifikálásban történő felhasználásával. Plinius könyve többek között a cédrusokra vonatkozóan is - sokoldalú forrás. Az egyik legfontosabb megállapítása: a cédrus anyaga maga az örökkévalóság, ezért készítenek belőle istenképmásokat. Plinius leírja, hogy a soractei Apollón templom tetőszerkezete Rómában cédrusfa volt, de cédrus gerendákat használtak az ephesosi Diana-templom, a római Pantheon, az uticai Apollóntemplom, egy hispániai Diana-templom, valamint a trójai háborúk előtt több igen régi auliszi és más templom építéséhez. A szobrászok is gyakran használtak a cédrust, a leghíresebb szobor, melyhez cédrusfát is felhasználtak, Pheidiász olümpiai Zeusz szobra, amely Kr. e. 432-ben készült. Aranyból és elefántcsontból formálta ki Zeusz alakját, aki cédrustrónon ült. A kompozíció 12,5 m magas volt, a világ negyedik csodájaként emlegették. Sajnos Theodosius császár idején, Konstantinápolyból nyomtalanul eltűnt. 2.1.6 A cédrus a keresztény kultúrában A már említett bibliai Ószövetségen kívül amely nemcsak a zsidó, hanem a keresztény kultúrához is kapcsolható a korabeli, de 1947-ben megtalált ún. holt-tengeri tekercsekben is találunk említést egy helyen a cédrusokról, mint életfáról. A későbbi egyházatyák biblia és szentírásmagyarázataiban is több helyen felbukkan a cédrus. Az V. sz-ban élt Alexandriai Szent Cyrill szerint az ószövetségi cédrusfa nem más, mint Krisztus jelképe, mivel fája éppen úgy romolhatatlan, mint Krisztus szent teste. Találkozunk olyan írásokkal is, amelyekben egyszerre kap pozitív és negatív magyarázatot a cédrus, mint jelkép. Például a Theodulf-Biblia kommentárjaiban a cédrusok egyrészt Krisztust, az egyházat, a prófétákat és az apostolokat jelenítik meg, rossz értelemben pedig a hatalmasokat, az eretnekeket, a pogány bölcseket, a démonokat és a gazdag hívőket. A cédrus kezdetben egyszerre jelképezte a középkori keresztény gondolkodásban a superbiát (a gőgösséget), és a humilitást (az alázatosságot). Később, a XII. században élt Lambertusnak, Saint Omer apátjának Liber Floridus (Virágos könyv) című enciklopédiájában ez a jelképkör tovább bővült. A cédrus a nyolc boldogság közül a lelki szegénységhez kapcsolódik és az alázatosság (humilitas) erényét példázza. A könyv egy másik fejezetében a szeretet (charitas), a türelem (patentia) és a remény (spes) szimbólumává válik a cédrusfa, miközben egyik ága lesz az Ecclesiát, (az Egyházat) jelentő jó fának (arbor bona). 24

A VI. századi, ephesosi zsinat a kereszténység dogmájaként fogadta el a Mária-tiszteletet. Szűz Máriát, mint Istenanyát, Istenszülőt kezdték tisztelni, kezdetben különösen Bizáncban. A mennyei hierarchiába bekerült Istenanya szükségképpen kapcsolatba került a romolhatatlanság és a hatalom jelenvényével, a cédrussal. Máriának és a cédrusnak az allegorikus összekapcsolása az Énekek énekére vezethető vissza. Számos himnusz és egyéb költői mű keletkezett még a XII-XIII. században is, amelyek Máriát a Libánus cédrusához hasonlítják, amely a hegyen fénylik. Visszatér a sumér forrásokból már megismert jelző, amely a cédrus fa szépségére utal. A cédrus a középkori Európában inkább csak mint jelkép ismert, a maga anyagi mivoltában legfeljebb a keresztes lovagok találkoztak vele. A már idézett Lambertus a Liber Floridusban fontosnak tartja megjegyezni, hogy Jeruzsálem házai cédrusból és ciprusfából épültek. A cédrus botanikai meghatározását is először arab tudósok kísérelték meg, majd zsidó zarándokok keresték fel a tudományos megismerés szándékával a Libanon hegyét. Ilyen volt például Ibn al Suri (1177-1242) zsidó botanikus, aki növényeket gyűjtött és rajzolt le a Libanon hegyén. A XV.-XVI. századtól kezdve a keresztény növénykatalógusok is felhasználták az útleírások tapasztalatait, így lassan a cédrusfa valódi alakja is ismertté vált. Addig azonban ahogy már korábban említettem gyakran összekeverték más fafajokkal, főleg a citromfával a cédrust. Ennek az alapja az, hogy különösen a középkori Itáliában, de még a reneszánsz idején is a cédrust a Citrus medicával keverték össze, melynek olasz neve cedro. Ezért jelent meg több itáliai freskón és festményen a citromfa olyan szerepkörben, amelyben korábban a cédrust ábrázolták. A XV. században élt neves itáliai humanista, Celio Calcagnini, aki Mátyás király udvarában is megfordult, volt az első, aki egyértelműen megkülönböztette egymástól a citromfát és a cédrust, a De citrio, cedro et citro (A citromfáról, a cédrusról és a citromról) című művében. Ugyanő a De re nautica (A hajózásról) című művében említi a cédrust, mint fontos épület- és hajóépítő fát. 2.1.7 A cédrus az újabb kori művészetekben A festészetben főleg a XIX. századi romantika idején volt gyakori a cédrus ábrázolása. A tájfestészet kedvelt témája volt, mint szent fa, a bibliai tájak és témák központi figurájává vált a cédrus. A festők személyesen utaztak el a Szentföldre, a Libanon-hegységbe és a helyszínen rajzolták, vagy festették képeiket. Ezeken a képeken a libanoni cédrus már élethűen tűnik fel. A képek mindegyike kiemeli a cédrus hatalmas termetét, méltóságos megjelenését. 2.1.8 A cédrus a magyar irodalomban és képzőművészetben A cédrus a magyarországi latin nyelvű irodalomban a kezdetektől fogva jelen volt. A XIV. században a francia Eustache Deschamps Nagy Lajos király leányát, Máriát nevezte magas cédrusnak, édes vadrózsának. Természetesen a köznép elsősorban a Bibliából ismerte a cédrust, különösen a reformáció korától kezdve, amikor megjelentek az első Biblia-fordítások. A biblikus példák alapján került be a cédrus a világi költészetbe és vált főleg a szerelmes versek gyakori allegorikus növényévé. 24

Megjelenik a cédrus Vörösmarty: Tündérvölgy című költeményében is. A vers hőse a sárkányokkal és tündérekkel viaskodó Csaba herceg, Attila fia, aki egy csodálatos erdőben harcol ellenségeivel. Ebben az erdőben: Középen halom kél, / virágos szép halom / egyedül húszöles cédrus áll a halmon / alatta kis patak folydogál szabadon. A cédrusokról szóló, első magyar nyelvű természettudományos leírás Apáczai Csere Jánostól származik, aki a Magyar Encyklopédiában konzerváló szerként, különös nyavalyák orvosságaként jellemzi a cédrust. Molnár János 1760-ban megjelent A régi jeles épületekről című munkájában, mint építőanyagot ismerteti a cédrust. A XIX. század romantikus lelkű utazói köztük szép számmal magyarok is gyakran ellátogattak a Szentföldre, és onnan a cédrusok utáni kíváncsiságból a Libanon hegyére is. Az utazásokról szóló beszámolókban már józan, hiteles adatok szerepelnek a fák méreteiről, és többé-kevésbé a korukról is. Meg kell azt is jegyezni, hogy ebben az időben a XIX. század első harmadában - már több főúri parkban elültették az első cédrusokat, tehát már Magyarországon sem voltak teljesen ismeretlenek. A magyar romantikus festők közül Ligeti Antal nevét kell megemlíteni, aki számos akvarellt és rajzot készített a Szentföldön, amelyek témája gyakran volt cédrus. Ligeti rajzain soha sem ölt allegorikus-szimbolikus formát a cédrus. A művein látható, többnyire idős, göcsös, több ágra szakadó törzsű cédrusfák mindig ámulatba ejtik a nézőt és tiszteletet keltenek benne. A magyar festészet legjelentősebb cédrusfestője mégis Csontváry Kosztka Tivadar volt, aki mint a történelmi tájfestészet kiemelkedő művelője, európai hírnevet szerzett. Művészetének etikus célkitűzései voltak: hazáját akarta szolgálni, mint a XIX. század írói, politikusai és művészei. Tájképfestészetével a magyar művészetet akarta európai rangúvá tenni, s a magyarság történeti küldetését egy (művészeti) területen teljesíteni. Elfogadta a magyarság keleti, a suméroktól levezetett eredetét, s ezzel a tudattal festette meg például híres, Baalbek című festményét. A széles panoráma-kompozícióba belekomponált egy hatalmas kőtömböt, melyet áldozókőnek vélt, és mellé festett egy szentként tisztelt cédrusfát, amivel kinyilatkoztatást akart teremteni: Ősi múltunk a világfejlesztő urunk energiájához való kapcsolódást tárja elénk a hatezer éves cédrusfákkal, melyek még ma is azt hirdetik, hogy itt pihent Attila hunjainkkal. A Baalbek című festmény elkészülte után festett kisebb méretű festményén, az Áldozati kő Baalbekben című olajképen Csontváry ismét egybeszerkesztette az áldozókő és a cédrusok motívumát. Az oltárként felállított kő mögött hét, rendkívül egyenes növésű, szabályos koronájú, azonos magasságú, fiatal cédrus sorakozik egyenletes közökben. Ez a festmény nem természetábrázolás, hanem szépen megfestett látomás. Csontváry cédrusábrázolásai közül a két leghíresebb a Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban, és a Magányos cédrus. A Zarándoklás cédrusa azonos a szimbolikus jelentésű szent fával. Csontváry ezzel a magyar nép szívós fennmaradását, örökkévalóságát akarta szimbolizálni. A nemzeti motívumot hangsúlyozza a fehér ruhás lányok körtánca is. Párhuzamát megtaláljuk több magyar festményen is, pl. Zichy István: Rege a csodaszarvasról c. litográfiáján, amely egyértelműen a magyar őstörténetből vett példa. 24

A feljegyzéseiből tudjuk, hogy Csontváry mint történelmi lényekkel foglalkozott a cédrusokkal. Számára a cédrus a magyar népfaj tehetségét, történelmi életét, múltbeli és jövőbeli hatalmát, kultúrájának, történelmi szerepének jövendő megújulását példázza. Ebben a hit- vagy álomvilágban élvén, a gyógyszerész végzettségű Csontváry, akinek alapos botanikai ismeretekkel kellett rendelkezni, a cédrusokról szóló leírásaiban gyakran túloz: A libanoni cédrus csak a negyedik ezredben bontja ki koronáját, mely gyümölcsöt terem. Ezzel bontakozik ki úgy, hogy magja révén halhatatlanná legyen. Egy kétezer éves cédrusfa még nem fa a harmadik ezredben nő csak meg gyümölcsöt termő koronája. ( 1. ábra) Csontváry írásaiban megemlékezik arról, hogy a cédrus lakhelye a teremtő magány tája, az idea szülőhelye. A Magányos cédrus című festményén azonban nemcsak a teremtő magány van jelen, hanem az erdőn kívüli fa szenvedő magánya is. Lehet, hogy a sors hosszú életet ad nekem, de lehet, hogy egy vihar letörhet, s én nyomtalanul letűntem a föld színéről írta egyszer kétségbeesetten. Ezekben a sorokban egy meg nem határozott fa sorsának képét vetítette fel saját sorsának bemutatására. Akárhogy is, Csontváry válságos óráinak lenyomata tetten érhető a Magányos cédruson, de emellett az a szívósság is, amellyel talajában megkapaszkodott és évtizedeken át alkotott (2. ábra). Az Erdészeti Lapok 1881. évi egyik számában egy ismeretlen szerző így ír a libanoni cédrusról: A cédrus mindig a fák királyának mondatik. Éden szép erdei eltüntenek, és a vándor most kopár sziklákra akad, ahol őt azelőtt gyönyörű lombkúpok fogadták. A valahai szép erdők e majdnem törpe maradványai sem állhattak volna ellen a lakosok pusztításának, ha azokat a kormány s még inkább a néphit nem vett volna oltalma alá. Főképp a körüllakó Maroniták tartották szentségnek, s a szomszéd zárdák szerzetesei a jámbor zarándokokat, kik a Libanont meglátogatták, mindig hozzájuk vezették. 24

1. ábra Csontváry K. Tivadar: Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban, 1907 A XX. századi magyar irodalomban több költőnknél is felbukkan a cédrus. Ezek elemzése meghaladja a dolgozat kereteit. Mindössze egy költőt, Nagy Lászlót idézem, akinek két költeményében is fontos szerepet játszik a cédrus. Az egyik verse, melynek Seb a cédruson a címe, és amelyet egy asszír harcos profiljára emlékeztető formában írt meg, Csontváry festményeinek időtávlatait, ősi, archaikus kultúrkörök cédrusélményét idézi fel, miközben teljesen azonosul a sebzett cédrussal (3. ábra). 2. ábra. ábra Csontváry K. Tivadar: Egy cédrusfa a Libanonon (Magányos cédrus), 1907 24

3. ábra ábra Nagy László: Seb a cédruson Nagy László másik verse a Csontváry, amelyben törvényszerűen felbukkan a cédrus, nem egyéb, mint egy védőbeszéd, egy kiáltás az életében őrültnek tartott, mellőzött festőért. Rikolthat a művész az égen kék és kobalt páváiból, törvény, hogy cédrussá váljon a milliógyökű magány. 2.2 A cédrusok szerepe a gyógyászatban Közismert, hogy sok növényfaj bocsát ki légzése során olyan anyagokat, melyek a levegőben található mikroorganizmusokat elpusztítják (fitoncid hatás). Egyes esetekben a kibocsátott anyagok más növények fejlődését is akadályozhatják (allelopátia). Ebben a fejezetben a cédrusok fitoncid tulajdonságait foglalom röviden össze, rámutatva arra, hogy a cédrusoknak nem csak az erdősítésekben lehet szerepe hazánkban, hanem az egészségügyi létesítmények parkjaiban is. A növények fitoncid képességét B.P. TOKIN, ukrán tudós állapította meg 1928-29-ben. Ez alatt a növényeknek azt a védekező mechanizmusát értette, amellyel más növények, rovarok, gombák és egyéb mikroorganizmusok ellen képesek védekezni. A fitoncid anyagok kémiailag lehetnek alkoholok, glukozidok, aldehidek, szerves savak és cserző anyagok. A növényekben 24

rendszerint illó vegyületek formájában vannak jelen, és a légzéssel, vagy a sejtek sérülése következtében a levegőbe kerülve fejtenek ki védőhatást. Más fitoncidok nem illó vegyületek formájában találhatók a sejtnedvekben és nyomás, sérülés hatására jutnak ki a növény felszínére. A növények fitoncid képessége függ a fajtól, az évszaktól, a napszaktól és a meteorológiai viszonyoktól. A kutatók sorrendet is felállítottak az egyes növények között a fitoncid képesség erőssége szerint: 1. Vöröshagyma 2. Fokhagyma 3. Atlasz cédrus 4. Jegenye fenyő 5. Tiszafa 6. Erdei fenyő 7. Boróka Laboratóriumi kísérletekkel megállapították, hogy a vöröshagyma-fokhagyma-cédrus illóolaj már 3 perc alatt elpusztítja a kórokozókat, a lúcfenyő illóolaja csak 60 perc alatt. Viszonylag erős fitoncid hatása van a tölgyeknek, a gyertyánnak, a juharoknak, a diónak és a nyírnek. Az egykori Szovjetunió kórházainak és szanatóriumainak parkjában tudatosan alakítottak ki gyógyhatású sarkokat erős fitoncid hatású fákból és cserjékből. Magyarországon főleg CEBE Zoltán (1993; 2000) erdőmérnök kezdeményezésére születtek ilyen védőfásítások, például a körmendi kórház parkjában. Sajnos a korábbi, Szovjetunióbeli vizsgálatokról nem áll rendelkezésünkre dokumentáció. Ahhoz, hogy a cédrus lombozatának levegőtisztító hatását tudományosan is bizonyítottnak lehessen tekinteni, jól szervezett kísérletre, (levegő mintavételre) és pontos laboratóriumi kiértékelésre lenne szükség. Feltételezve és elfogadva a cédrus lombozat levegő tisztító hatását, azt azért nem szabad túlértékelni. Hiszen hiába ültetünk néhány cédrus fát egy körház parkjába, ha a kórház tágabb környezetében továbbra is jelentős légszennyező források vannak. Ugyanakkor a cédrusolaj fitoncid hatása bizonyított, hiszen az ókorig visszanyúló adatok tanúskodnak konzerváló, megtisztító hatásáról (lásd a 2.1.2; a 2.1.4 és a 2.1.5 fejezeteket a leprás megtisztulásáról, valamint Vitruvius, Horatius és Persius utalásai a cédrusolaj konzerváló hatásáról), gyógyszertárainkban pedig ma is kapható, mint hatásos sebkezelő, gyulladáscsökkentő és inhaláló szer. 3. A CÉDRUS NEMZETSÉG JELLEMZÉSE 3.1 A cédrusok rendszertani besorolása Törzs: Altörzs: Osztály: Rend: Család: Alcsalád: Gymnospermatophyta Conferophytina Coniferopsida (Fenyők) Coniferales (Pinales) Abietaceae Pinaceae Laricoideae 24

Nemzetség: Cedrus Fajok: Cedrus atlantica Manetti atlasz cédrus Cedrus libani Barr. libanoni cédrus Cedrus deodara Loud himalájai cédrus Cedrus brevifolia Henry ciprusi cédrus Újabban napvilágot láttak más rendszertani besorolások is, melyek az atlasz és a ciprusi cédrust a libanoni cédrus alfajaként írják le (VAN DE LAAR DE JONG 1995). ZANDER (1984) az alábbi szinoním neveket sorolja fel: az atlasz cédrusra C. libani ssp. atlantica (Endl.) Franco C. libanotica Link ssp. atlantica (Endl.) Holmboe a libanoni cédrusra C. libani A. Rich. ssp. brevifolia (Hook. F.) Meikle C. libanotica (Link) C. brevifolia (Hook. f.) Henry C. libani ssp. libani A dolgozatban én magam megmaradtam az általánosan elfogadott négy önálló faj mellett. A cédrusok rendszertani besorolásában mutatkozó bizonytalanság azonban arra utal, hogy különösen az atlasz és a libanoni cédrus elkülönítése morfológiai alapon nem könnyű. Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy korábbi földtörténeti korokban a cédrusok összefüggő áreát alkottak a Földközi-tenger medencéjében és csak kevésbé diferenciálódtak a nagyjából azonos ökológiai körülmények között. Arabul arz el Atlas, berberül idkil vagy idil az atlasz cédrus neve. A libanoni cédrus török neve sedir. A cédrus név eredeti latin elnevezés, ezt a Pinaceae családhoz tartozó, mindössze négy fajból álló kis nemzetséget LINK angol botanikus rendszerezte és írta le 1831-ben. Az alapfajoknak számos változata ismert a kertészeti gyakorlatban (MESTERHÁZY 1995). 3.2 A cédrusok morfológiai leírása Mivel a dolgozatnak nem témája a cédrusok morfológiai kérdéseivel foglalkozni, azért csak röviden összefoglalom az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A cédrusok a tűcsomós fenyőkhöz tartoznak. A vörösfenyőktől abban különböznek, hogy tűik télen is a fán maradnak. Leghosszabb tűi a himalájai cédrusnak vannak (30-70 mm), legrövidebbek a tűi a ciprusi, más néven rövidtűs cédrusnak (4-12 mm). DEBRECY-RÁCZ (2000) szerint az atlasz cédrus tűi 10-25 mm, míg a libanoni cédrus tűi 20-35 mm hosszúak. TOTH (1978) szerint az atlasz cédrus tűi 15-25, a libanoni cédrus tűi 15-35 mm hosszúak. Világosan érzékelhető ezekből az adatokból a bizonytalanság, ami megnehezíti a tisztán morfológiai alapú elkülönítését ennek a két cédrus fajnak. A himalájai cédrus tűi világos zöldek, szinte selymesen hajlékonyak, a többi cédrus tűje sötét, kékes-zöld, kemény, szúrós. 24

A cédrusok pollenjeik formája és mérete alapján is elkülöníthetők egymástól. Legnagyobb pollenje a Cedrus atlanticának van, aztán a C. libani és a C. deodara következik (TOTH 1978). 4. ábra A Cedrus atlantica porzós és termős virágai A többi fenyőfélével ellentétben a cédrusok nyár végén, ősz elején virágoznak. A porzós virágok a tűcsomók közepén, június vége felé, a termős virágok csak mintegy két hónappal később jelennek meg (4. ábra). A termős virágok érési folyamata sokkal gyorsabb, mint a porzós virágoké, így egyszerre érik el teljes érettségüket. A virágpor szóródásának időpontjára a termős virágok beérnek, képesek befogadni a pollent, azonban a megtermékenyítés csak a következő év tavaszán, május végén, június elején történik meg. A megtermékenyülés után az addig nyitott tobozpikkelyek bezárják a magkezdeményt. Innen számítva az atlasz és a libanoni cédrus esetében két évre van szükség a tobozok teljes beéréséhez (TOTH 1978). A himalájai cédrus toboza már a megtermékenyülés évének őszén, a Pinusok tobozához hasonló mechanizmussal szétnyílik A tobozok kezdetben halvány, barnás-zöld színűek, a második év végére lilás színt vesznek fel, végül a harmadik év végére kiszáradva megbarnulnak. A tobozok formája és mérete alapján sem könnyű egymástól elkülöníteni a különböző cédrus fajokat. Az atlasz cédrus toboza szinte szabályos hordó alakú, 50-70 mm, a ciprusi cédrus toboza tojásdad alakú, lapos csúcsú és 70-120 mm hosszú, a libanoni cédrus toboza gyakran szabálytalan, hordó alakú, besüllyedt csúcsú, hossza 70-120 mm, középátmérője 45-70 mm, legnagyobb toboza a himalájai cédrusnak van, hossza 70-110 mm, megnyúlt tojás alakú (DEBRECZY-RÁCZ 2000) (5. ábra). 24

5. ábra Atlasz cédrus toboz A maghullás időpontja erősen függ az időjárástól. TOTH (1978) mutatta ki, hogy az atlasz és a libanoni cédrus toboza nem egyszerűen a hőhatásra esik szét, mint a Pinus fajok toboza, hanem ehhez hozzájárul a levegő páratartalmának változása is. Pontosabban arra van szükség a tobozok széteséséhez, hogy a tobozok megszívják magukat vízzel, megfagyjanak, majd felengedjenek. A magvak kiszabadulásához és szétszóródásához nem elegendő a tobozpikkelyek egyszerű felnyílása, a toboznak teljesen szét kell esni ahhoz, hogy a pikkelyek tövén lévő bemélyedésben elhelyezkedő magvak ki tudjanak szabadulni. A toboz szétesése után a tobozorsó még sokáig a fán marad. A szárnyas magvakat a szél terjeszti. Ilyen módon a cédrusok jelentős területeket képesek meghódítani természetes úton, ha a magvak kedvező csírázási feltételek közé kerülnek. Az atlasz és a libanoni cédrus is 3 évenként hoz jó termést. A természetes elterjedési területükön hektáronként 20-40 fáról gyűjthető be toboz, ami átlagos termés esetén 4-10 hl-t, jó termés esetén 12-32 hl-t jelent. 1 hl friss tobozból 3-4 kg tiszta mag nyerhető ki, azaz átlagos termés esetén 12-40 kg/ha, illetve jó termés esetén 35-130 kg/ha (TOTH 1978). A magvak közepes nagyságúak, ezermagtömegük 65-85 g között ingadozik. A magvakban az embrió egy olajfürdőben úszik. A szárnytalanítást óvatosan kell végezni, hogy az olajtartály meg ne sérüljön, mert ez a mag tönkremeneteléhez vezet. A magvak átlagos csírázóképessége 60-90 % között ingadozik (TOTH 1978). A cédrusok magja átfekszik, a nyugalmi állapotukat azonban könnyű megszüntetni. A legegyszerűbb módszer a korai vetés, ami akár januárban is lehetséges. Későbbi vetéshez rétegelni kell a magot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a természetes 14-15 % nedvességtartalmú magvakat tőzeggel keverjük össze és +3 o C-on tartjuk mindaddig, amíg a magvak 10 %-a csírázásnak indult. Ekkor vetni kell, különben az előcsírázás oly nagy mértékű lesz, hogy erősen görbült gyökérnyakú csemetéket kapunk. A csírázás folyamata 24