1998. 5. évf. 1. szám Szerkesztõbizottság: Erdei Mihály Heizler György Dr. Prohászka Imre Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Szerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (3) 1-01 Telefon és telefax.: (8) 49-938 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Duna Palota és Kiadó 1363 Bp. Pf. 19. Tel.:331-166, 3313-700/14-948 Fax: 1339-199 MNB 100300-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Bleszity János országos parancsnok Nyomtatta: a Kaposvári Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Mike Ferenc Megjelenik kéthavonta Nyilvántartási szám: 118-959 Elõfizetési díj: egy évre 594 Ft + ÁFA (665) TARTALOM KIÁLLÍTÁS Securex 98... 6 FÓKUSZBAN Tisztítótûzben a tûzoltókészülék piac... 7 A tûzoltó készülékek készenlétben tartásának általános elõírásai... 8 A tûzoltó készülékek készenlétben tartásának speciális elõírásai... 9 Szabályozási elvek... 13 Ellenõrzés, javítás... 13 A készülékek kiválasztása a speciális elõírások alapján... 14 A készülék kiválasztása az általános elõírások alapján... 17 TÉNYKÉP Hazai gyártók és forgalmazók... 0 Tûzoltókészülék választék... Tûzoltókészülék javító mûhelyek... 5 NÉVJEGY Halon-helyettesítõ készülékek... 6 Werner ABC porraloltók... 7 Milyen tûzoltókészüléket válasszunk?... 8 Victoria készülék-család... 31 Regal: új hazai készülék... 3 Glória: hagyomány és újítás... 34 Kodreta tûzoltókészülék-család... 36 FÓRUM Legyen hazai és korszerû... 38 Tûzoltókészülékek vonalkódos azonosítása... 39 TÛZMEGELÕZÉS ARITECH FP000 tûzjelzõ központok III.... 40 Hûtõház veszélyességének megítélése... 4 TÛZ- ÉS KÁRESETEK Égett a Dunaház teteje... 44 SZABÁLYOZÁS A tûzvédelmi szervezetek és mûködési problémáik I.... 46 TECHNIKA Baleseti gyorsbeavatkozó... 49 METZ gépezetes tolólétra... 50 Új mûszaki mentõszer az ûrtechnikából... 51 SZAKIRODALOM Szakvizsga jegyzet... 5 Szabványok 1997-ben... 5 VÉDELEM 1998/1 5
Nagy érdeklõdés elõzi meg az 1998. március 11-15 között a Budapest Vásárközpont C pavilonjában megrendezendõ biztonságvédelmi szakkiállítást. A védelem biztosítéka Az érdeklõdés nem lehet véletlen, hiszen a biztonságvédelmi szakma 1990 óta tartó dinamikus növekedése az új védelmi megoldások és gyártmányok megjelenésével párhuzamosan zajlik, miközben a biztonsággal kapcsolatos fogalmaink is alaposan megváltoztak. Ennek a többoldalú kihívásnak csak a tájékozott szakemberek képesek megfelelni. A tájékozódásnak teremtett fórumot többéves szünetelés után az elmúlt évben a Hungexpo Rt. KIÁLLÍTÁS Securex 98 Az ezévben. alkalommal megrendezendõ megújult és tematikailag kibõvült kiállításon a biztonságvédelmi szakma ágazatai munkavédelem, tûzvédelem, biztonságtechnika, vagyonvédelem, kapnak lehetõséget a bemutatkozásra. A szakkiállítás átfogó tematikájának része a nemzetbiztonság, a védelmi eszközök és berendezések, a komplex biztonságtechnikai rendszerek, a tûz elleni védelem, a bankbiztonság, a pénz- és értékszállítás, a munkavédelem, a balesetelhárítás és biztosítás. Mindezek együttes megjelenése a tûzés katasztrófavédelem területén dolgozók számára is fontos információforrás. Az esemény védnökei A rendezvény jelentõségét mutatja, hogy Kiss Péter munkaügyi miniszter, Forgács László rendõr vezérõrnagy országos fõkapitány, és Dr. Bleszity János tûzoltó vezérõrnagy országos parancsnok vállalt védnökséget. A magyar Biztonságvédelmi Egyesület, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség pedig szakmai támogatásával segítette a szervezõk munkáját. Az új idõpontban (március 11-15 között) és új helyszínen (a C pavilonban) látható Securex kiállítással azonos idõben további szakkiállításokat (Agro + Mashexpo, Szépség és Egészség, Karát, Art Budapest) rendez a Hungexpo Rt. 6 VÉDELEM 1998/1
FÓKUSZBAN Tisztítótûzben a tûzoltókészülék piac A tûzoltókészülékek körül nagy horderejû pozitív és negatív elõjelû változások történtek. Modern és hatékony készülékek, széles választék, bizonytalanság és bizalmatlanság, hamisítási botrányok egyszerre jellemzik a helyzetet. Mindez nem hagyta érintetlenül a szakembereket. A halon kiváltás A tûzoltókészülék piacon hatásaiban az elsõ és kétségkívül legnagyobb változás elindítója a halon forgalombahozatalának tilalma. Az eddig kitüntetett szerepet játszó, 700 ezer darabos készülékkel a tûzoltókészülékek között az egyik legjelentõsebb oltóanyag fokozatos eltûnése látványos változást indított el. A gyártókat, kutatókat és a felhasználókat is új oltóanyagok kutatására illetve a hagyományos oltóanyagok újrafelfedezésére ösztönözte. Ez a választási kényszer valamint a meglévõ készletekkel való gazdálkodás kérdései a felhasználók körében egyfajta bizonytalanságot okoztak. Szabványváltozás A tûzoltókészülékeknél is az európai követelmények teljesítése lehet a cél. Ezt célozta az 1993-as szabványmódosítás is. A tûzoltókészülékek vizsgálati egységtüzeit szabályozó MSZ 1040-3:1993. szinte teljesen azonos az európai elõírással. Ebben a korábbi B egységtüzek vizsgálata hasonló, jelölése azonban teljesen eltér a korábbi szabványban leírtaktól. Az A egységtüzek viszont jelölésükben és tartalmukban is teljesen újak. A következõ lépésként az MSZ 1040-:1993. kiadására került sor. Ennél elsõsorban az egységtûz oltási képesség követelmény jelöléseit változtatták meg. A töltettömeg választékban pedig az addig érvényes méretsort kiegészítették az európai elõírásokban megtalálható értékekkel. A vizsgálati egységtüzekbõl eredõ új fogalmak azonban a napi gyakorlatban még nem rögzültek megfelelõen. Ezt a folyamatot kissé gátolja a régi és az új elõírások együttélése, amely miatt az értelmezés és a konvertálhatóság nehézkes. A régi elõírások merev, betû szerinti értelmezése (pl. 6 kg- Szétszórt szabályozás Szabványváltozás PROBLÉMA A régi és új elõírások együttélése Hogyan válasszunk? A halon forgalmazás tilalma A bõség zavara Kivel javíthatunk? Mi lesz az EN szabványnak sorsa? nem megfelelõ készülék os porral oltó van elõírva) nem ösztönzi a cégek tûzvédelmi szakembereit a modernebb, nagyobb oltóképességû készülékek beszerzésére. Ez az értelmezés képes egy elavult helyzet idõleges konzerválására. Az ABC por megjelenése Már ma is érzékelhetõen nõ az ABC oltóporral töltött tûzoltókészülékek készenlétben tartása. S megjelenése a használatban várhatóan további jelentõs átrendezõdést okoz, mert a jelenleg nagy számban készenlétben tartott B-C jelû tûzoltókészülékek nem alkalmasak szilárd éghetõ anyagok tüzeinek oltására. Mivel ma még nagy számban tartanak készenlétben B-C oltóporral töltött készüléket, ott is, ahol szilárd anyag tüzére kell számítani, így ezeken a helyeken a B-C oltóporral töltött készülékek lecserélése feltétlenül indokolt. Felügyelet A tûzvédelmi jogszabályok változásai (készülék gyártók, javítók, ellenõrök engedélyezés, nyilvántartás, vizsgáztatás, felügyelet) és a tûzmegelõzéssel kapcsolatos viták (hatósági ellenõrzés, tûzvédelmi szervezetek Mit? Hogyan? VÁLASZ Témakörönként bemutatjuk a teljes hazai szabályozást Az új fogalmak és alkalmazásuk bemutatása Fogódzókat és konvertálásra megoldási módokat mutatunk be a A tûzoltókészülékek kiválasztásának fõbb elvei A kiváltás és alkalmazás lehetõségei, alternatív megoldások, új oltóanyagok Bemutatjuk az engedélyezett tûzoltókészülék típusokat Teret biztosítunk javítóknak az engedéllyel rendelkezõ készülék 1999. január 1-tõl gyártásuk megszûnik! A régi készülékek élettartamuk végéig készenlétben tarthatók. önkéntes jogkövetés, tulajdonosi szemlélet stb.) a piaci szereplõk számának ugrásszerû és kontrollálatlan növekedése a készülékhamisításban kicsúcsosodó folyamatot eredményezett. Az ebbõl eredõen megingott bizalom mellett további bizonytalanságot okozott, hogy a megmaradt kevés üzemi tûzvédelmi szakember sem volt képes mindig dönteni. A tûzoltókészülékek korábbi két-három típusa mellett ugyanis 0-30 különbözõ oltásteljesítményû, árú és oltóanyagú készülék közül lehetett választani. Ezekrõl azonban átfogó tájékoztatás a választást segítõ, eligazodást könnyítõ információk csak töredékesen jelentek meg. A jogszabályalkotók és a hatóságok az elmúlt idõszakban érzékelve a problémákat, a tûzvédelmi jogszabályokban és a tûzoltókészülékekre vonatkozó szabványokban igyekeztek ezekre a problémákra megoldást találni. S egyúttal kiépítették a piacgazdaság körülményeihez igazodó hatósági engedélyezés és felügyelet szervezeti feltételeit is. Mindezekre a kérdésekre, problémákra igyekszünk válaszokat adni ebben a kiadványban. VÉDELEM 1998/1 7
FÓKUSZBAN A tûzoltó készülékek készenlétben tartásának általános elõírásai A tûzoltókészülékek készenlétben tartásának általános követelményeit az OTSz a tûzveszélyességi osztály és a veszélyességi övezet alapterületének figyelembe vételével állapítja meg. OTSz 56 (1-) bekezdés Az OTSz nagy szabadságot biztosít a szakmai mérlegeléshez a tûzoltókészülék kiválasztásában, hiszen elõírása értelmében: A létesítményekben az ott keletkezõ tûz oltására alkalmas, a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítõ tûzoltó készüléket kell elhelyezni. A tételes elõírások az alábbiak szerint összegezhetõk:(lsd. táblázat.) Az OTSz keretjellegû szabályozása mellett a megnövekedett tûzoltókészülék választék is lehetõvé teszi a védendõ területre a leginkább megfelelõ tûzoltókészülék kiválasztását. A táblázatból is kitûnik, hogy a 35/1996 (XII. 9) BM rendelettel hatályba léptetett új OTSz-ben a tûzoltókészülékek készenlétben tartásának kötelezettsége szigorodott. Ugyanis az A, B tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek és veszélyességi övezetek alapterületével csökkenteni kell a C - E tûzveszélyességi osztályba tartozó építmények és szabadterületek alapterületét és az így kapott értékek alapján kell a készülékeket elhelyezni. Ez adott esetben több készülék rendszeresítését jelenti. A D tûzveszélyességi osztályban a korábbi 800 m helyett minden megkezdett 600 m után kell legalább 1 db tûzoltó készüléket készenlétben tartani. Ez szintén szigorítást jelent a korábbiakhoz képest. Lakóépületben A lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik nem kell tûzoltó készüléket elhelyezni, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésû (pl. kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó, illetve rendeltetési egységenként a táblázatban foglaltakat kell alkalmazni. Ez a szabályozás korszerûnek tekinthetõ, hiszen típusban, oltóanyagban, oltási teljesítményben, súlyban tág teret ad a szakmai mérlegelésnek. Ez egyben megfelelõ információt és szakmai ismereteket feltételez. Tûzveszélyességi Osztály Helye Az építmény, illetve szabadtér alapterületét csökkentõ tényezõ Követelmény A-B helyiségben, illetve veszélyességi övezetben minden megkezdett 50 m alapterület után 1-1 db A-B építményben, illetve szabadtéren A és B tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével a C - E tûzveszélyességi osztályba tartozó építmény, szabadtér elõírásai szerint C építményben, illetve szabadtéren A és B tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével az alapterület minden megkezdett 00 m -e után, de legalább szintenként 1-1 db D építményben, illetve szabadtéren A és B tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével az alapterület minden megkezdett 600 m -e után, de legalább szintenként 1-1 db E építményben, illetve szabadtéren A és B tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével szükség szerint 8 VÉDELEM 1998/1
FÓKUSZBAN A tûzoltó készülékek készenlétben tartásának speciális elõírásai Az OTSz általános elõírásain túl számos jogszabály, szabvány fogalmaz meg követelményeket a tûzoltó készülékek készenlétben tartására. Ezek csokorba szedésével kívánunk segítséget nyújtani a gyakorló szakembereknek. I. Tûzveszélyes tevékenység A tûzveszélyes tevékenységet az OTSz kiemeli, amikor elõírja, hogy A tûzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelõ az ott keletkezhetõ tûz oltására alkalmas tûzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (OTSz 11 (9). bek) (A kiválasztás elveire a késõbbiekben visszatérünk.) II. Jármûvek, szállítás elõírások és oltástechnikai ismeretek figyelembevételével meghatározta a porral oltók helyettesíthetõségét.. A jármûveken a tûzoltókészülék elhelyezésének általános szabálya, hogy a készülék a jármû és a szállítmány védelmére egyaránt felhasználható legyen. (OTSz 60. (4) bekezdés.) 3. Közúti jármûvek (6/l990. (IV. 1.) KÖHÉM rendelet, illetve BM TOP Tûzmegelõzési Fõosztály 39-l9/l99. számú állásfoglalás.) Lsd. 1. és. táblázat. 4. Gáz szállítása közúton (GOMBSZ) Lsd. 3. táblázat. 5. Veszélyes anyagok szállítása (ADR) Minden veszélyes anyagot szállító szállítóegységet fel kell szerelni: a) legalább egy, legalább kg por (vagy más, azonos hatékonyságú alkalmas tûzoltószer) kapacitású hordozható tûzoltó készülékkel, mely alkalmas a szállítóegység motorjában vagy a vezetõfülkéjében keletkezett tûz oltására, és amely ha a rakományban keletkezõ tûz oltására használják, a tüzet nem súlyosbítja, hanem ha csak lehet, leküzdi; ha azonban a jármû a motorban keletkezõ tûz leküzdésére önmûködõ vagy könnyen mûködésbe hozató, rögzített készülékkel van felszerelve, nincs szükség arra, hogy e hordozható tûzoltó készülék alkalmas legyen a motorban keletkezõ tûz leküzdésére; b) az elõzõ a) pontban leírtakon kívül legalább egy olyan hordozható tûzoltó készüléket, melynek kapacitása legalább 6 kg Engedélyezett össztömeg (kg) 1. táblázat. táblázat Befogadó képesség (fõ) Porraloltó Autóbus z Halonnal (gázzal) oltó 30-ig 1 db, 3 kg 1 db, kg 30-100 1 db, 6 kg 1 db, 5 kg 100 felett Tehergépkocsi, mezõgazdasági vontató, lassú jármû Porraloltó 1 db, 1 kg vagy db, 6 kg Halonnal (gázzal) oltó 1 db, 10 kg vagy db, 5 kg Helyettesíthetõség Helyettesíthetõség Habbaloltó, oltási teljesítmén y 1. Az OTSz 60. (3) bekezdése általános követelményként rögzíti, hogy a a. a jármû forgalomba hozója illetõleg üzemeltetõje, b. külön jogszabályban meghatározott jármûveket, c. meghatározott típusú, nagyságú és számú tûzoltó készülékkel köteles ellátni. Ez a szabályozás (a 6/1990 (IV. 1.) KÖHÉM rendelet) meglehetõsen porraloltó centrikusan jelent meg, kizárva az egyéb oltóanyagú készülékeket. Ezt az ellentmondást kívánta feloldani a BM TOP 199-es állásfoglalása, amely az akkori szabvány- 3500-1000 1 db, 6 kg 1 db, 5 kg 1 db, B 14 1000-4000 1 db, 1 kg 1 db, 10 kg 1 db, B 0 4000- db, 1 kg db, 10 kg db, B 0 Habbaloltó, oltási teljesítmén y 1 db, B 10 1 db, B 14 1 db, B 0 vagy db, B 14 Jármû típusa személygépkocsi tehergépkocsi Megengedett terhelhetõsé g Porraloltó 1 db, 1 kg 3500 kg-ig 1 db, 3 kg 3500 kg felett db, 6 kg 3. táblázat VÉDELEM 1998/1 9
FÓKUSZBAN 4. táblázat Tûzoltó készülék 0,5 kg porral vagy habbal oltó 1 1 1 1 l. Olajtüzeléshez tartozó tároló és kiszolgáló létesítmények (MSZ 990l-5:198) A helyiséghez kötött 600 l névleges ûrtartalom feletti tárolók közelében tárolóhelyiségenként két-két l kg töltetû porraloltó tûzoltó készülék legyen elhelyezve. A tüzelõberendezés helyiségében porraloltó tûzoltó készülék is legyen készenlétben tartva. A készülékek száma és nagysága az olajfogyasztástól függõen az 5. táblázat szerint van meghatározva.. Benzinkút (MSZ 9943:1994) Lsd. 6. táblázat. 3. Autógáz töltõállomás (6/1993. (V. 1.) IKM rendelet) A tûzoltó készülékek ABC egységtüzek oltására legyenek alkalmasak. Lsd. 7. táblázat. 4. Gázüzemû gépjármû javító helyiség (1/1990. (IX. 9.) KHVM rendelet) A gázüzemû gépjármû javító helyiséget el kell látni helyisépor (vagy más, azonos hatékonyságú alkalmas tûzoltószer) és amely alkalmas a gumiabroncs vagy a fék tüzének vagy a rakományban keletkezett tûznek a leküzdésére és amely, ha a szállítóegység motorjában vagy a vezetõfülkéjében keletkezett tûz oltására használják, a tüzet nem súlyosbítja. A 3,5 tonnánál kisebb legnagyobb megengedett össztömegû gépjármûvekben elegendõ egy, legalább kg port tartalmazó hordozható tûzoltó készülék. A szállítóegység tûzoltó készülékében lévõ tûzoltó szereknek olyanoknak kell lenniük, hogy sem a vezetõfülkében, sem a tûz okozta hõ hatására ne fejleszthessenek mérgezõ gázokat. Abban az esetben, ha a szállító egységben pótkocsi van, és a rakott pótkocsit a vontató jármûtõl távol, a közúton lekapcsolják, a pótkocsit legalább egy olyan tûzoltó készülékkel kell felszerelni, amely a b) pontban foglalt elõírásoknak megfelel. 6. Ipari robbanóanyag szállítása (Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat) A jármûvet db l kg-os porraloltóval kell felszerelni. 7. Aeroszol készítmények szállítása közúton (MSZ 0599- l:1975, nem kötelezõ szabvány) A jármûvön db 6 kg-os porraloltót kell elhelyezni. 8. Mezõgazdasági erõ- és munkagép (OTSZ 68 (1) bek.) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban részt vevõ erõ- és munkagépet, valamint egyéb jármûvet legalább egy 13A és 89B vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készülékkel kell ellátni. 9. Kisgéphajók (Közlekedési Fõfelügyelet Hajózási Felügyelet Hajóbiztonsági és Regiszteri Osztály elõírásai alapján) Lsd. 4. táblázat. III. Tárolás 1. Éghetõ folyadéktároló kamra (MSZ 994:1983) A kamra bejárata közelében kívül db, egymás mellé épített kamrák esetén a további kamrákhoz l-l db l kg töltetû porraloltót kell készenlétben tartani.. Éghetõ folyadék tárolása tárolótelepen (MSZ l5633-l:199) Hordós és ballonos tárolóban, üzemanyagkanna konténeres tárolása esetén hordó-, ballon-, illetve konténercsoportonként l db, legalább B 0 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készülékeket, kell készenlétben tartani. Ezen felül a legfeljebb 500 m -nél nagyobbra két db, legalább B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Konténeres tárolónál konténercsoportonként db legfeljebb B 0 jelû és db, legalább B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 3. Gumigyártmányok, kaucsuk és kaucsukoldatok raktározása (MSZ l3587:1985, nem kötelezõ szabvány) A raktárhelyiségben 00 m -enként l db l kg-os porraloltót kell elhelyezni. 4. Polgári felhasználású pirotechnikai termékek raktározása (MSZ l576l:1994) Hajóte st hossza (m) 0-5 5-7 7-9 9-11 11-13 13-15 15-17 17-0 4 kg-os porral vagy habbal oltó 1 1 A raktárépület helyiségeinek bejáratánál egy-egy db l A, a raktárépület bejáratánál egy 34 A vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani A raktárhelyiségben, illetve annak bejáratánál és az átmeneti tárolóhely közvetlen közelében legalább egy-egy db l A, illetve 113 B vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 5. Polgári felhasználású lõszerek raktározása (MSZ l577l:1984) Minden tárolóhelyiség, raktárhelyiség, valamint a központi lõszerraktár helyiségeinek bejárata közelében (elõtérben) legalább l db 6 kg-os porraloltót kell elhelyezni. 6. Kistartályos gázellátás (MSZ 7050-5:1985) A gáztárolók környezetében legalább db 6 kg-os porraloltót kell elhelyezni. 7. Veszélyes árukkal rakott közúti szállítóegységek átmeneti tárolása (MSZ 9935:1993, nem kötelezõ szabvány) A 00 m vagy annál kisebb alapterületû átmeneti tárolóban db, minden további vagy megkezdett 00 m -re 1-1db, legalább 34A és 144B jelû vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétbe tartani. Ezen felül a legfeljebb 1000 m alapterületû átmeneti tárolóban 1 db, az 1000 m - nél nagyobban pedig db, legalább 55A és 33B jelû vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétbe tartani. 8. Veszélyes áruk átmeneti-ideiglenes tárolása (MSZ 9936) Az 50 m vagy annál kisebb alapterületû tárolóban db, minden további vagy megkezdett 100 m -re 1-1db, legalább 34A és 144B jelû vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétbe tartani. Ezen felül az 500 m -nél nagyobbra db, legalább 55A és 33B jelû vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétbe tartani. IV. Létesítmények, helyiségek 10 VÉDELEM 1998/1
FÓKUSZBAN Olajfogyasztás (kg/ó) -tõl 3-ig 3 felett 5-ig 5 felett 50-ig 50 felett 100-ig 100 felett 500- ig 500 felett Porraloltó készülék száma (db) 1 3 4 1 4 Nagysága (kg) 6 6 1 1 1 50 1 5. táblázat V édendõ terület Készülék száma (db) Oltásteljesítmény e TÖLTÕÁLLOM ÁS 34 A és 144 B 3 kútoszlopig 1 34 A és 144 B további megkezdett kútoszlop után 1 34 A és 144 B töltõakna ÖNKISZOLGÁLÓ TÖLTÕÁLLOM ÁS minden kútoszlopához 1 34 A és 144 B PB CSERETELEP 1 34 A, 144 B és C T ARTÁLYOK (földfeletti) I-II. tv. fok folyadék III. tv. fok minden megkezdett db után 1 1 55 A és 33 B 55 A és 33 B 6. táblázat V édendõ terület K észülék száma (db) Töltetsúlya (kg) Földdel nem takart tartály 1 50 Földdel takart tartály dómaknája 1 1 Kimérõhely 1 1 Sûrített földgáz töltõállomás 1 50 1 Egyedi sûrített földgáz töltõberendezés 1 6 7. táblázat genként egy-egy db, 1 kg-os töltõsúlyú porral oltó tûzoltó készülékkel. 5. Éghetõ folyadéktároló kiszolgáló létesítményei ( MSZ 15633-1:199) Vasúti tartálykocsi, továbbá közúti tartályos jármû töltõ- és lefejtõhelyén 1db, legalább B 0 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Tartályhajó lefejtõ- és töltõ kikötõjében lefejtõ - illetve töltõhelyenként l-l db, legalább B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas, a kikötõ központi telephelyén l db, legalább B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Töltõhelyiségben mérleghelyenként, illetve töltõhelyenként l db, legalább B 0 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Szivattyúházba és szabadba telepített szivattyúcsoport esetén minden megkezdett 5 szivattyúnként egy db legalább B 0 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezen felül 500 m -nél nagyobb alapterületû töltõhelyiségenként, illetve szivattyúcsoportonként legalább db B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 6. Acetilén termelõ berendezés (MSZ l5664:198) Helyiségenként, illetve minden megkezdett 50 m alapterület után legalább l db 1 kg-os porraloltót kell elhelyezni. 7. Mozi (MSZ 0-101:1968, nem kötelezõ szabvány) Az elõcsarnokban és a nézõtéri résznél szintenként minden megkezdett 400 m alapterületen l db tûzoltó készüléket kell elhelyezni. Az alapterület nagyságától függetlenül a gépházakban és a központi kapcsolóhelyiségben l-l db tûzoltó készülék elhelyezése szükséges. 8. Színház, mûvelõdési létesítmény (MSZ 0-103:1968, nem kötelezõ szabvány.) A nézõtéri részen és az elõcsarnokban szintenként minden megkezdett 400 m alapterület után l db, a színpadon és a raktárban minden megkezdett 00 m alapterület után l db tûzoltó készüléket kell elhelyezni. Függetlenül az alapterület nagyságától a szivattyúházban, a központi kapcsolóhelyiségben, a faipari megmunkáló mûhelyekben, a parókamosó helyiségben l-l db tûzoltó készüléket kell elhelyezni. A színpadi részt kiszolgáló folyosóknál legalább 15 méterenként kell l-l db tûzoltó készüléket elhelyezni. 9. Villamos üzemû felvonó helyiség (MSZ-04-ll-l:1985) A helyiség bejáratának közelében a villamostûz oltására alkalmas gázzaloltót legalább kg töltetû kell elhelyezni. 10. Gázüzemû berendezés, elgõzölögtetõ berendezése (MSZ 7050-l:1986) Az épület helyiségeiben, közvetlenül a bejárati ajtók mellett, továbbá a szekrényen kívül a berendezés helyiségének ajtaja mellett, valamint a pébé gázpalack készlet tároló helyiségeiben l-l porraloltó kell. 11. Pébé gázzal mûködõ fogyasztói berendezésû lakókocsi (MSZ 7050-3:1986) A lakókocsi bejárati ajtajának környezetében turista lakókocsi esetén legalább l db 3 kg töltetû nem turisztikai célú lakókocsi esetén l db 6 kg-os porraloltó tûzoltó készüléket kell elhelyezni. 1. Felépítményes ponton pébé gázfogyasztói berendezés (MSZ 7050-4:1978) A lakótér legfeljebb 5 m-es körzetében legalább l kg-os porraloltót kell elhelyezni. l3. Turista gázpalack töltõberendezés (MSZ 7050-:1977) VÉDELEM 1998/1 11
FÓKUSZBAN LÉTESÍTM ÉNYRÉSZ Létesítmény Gázátadó állomás 3 5000 m /h-ig Gázátadó állomás 10000 m 3 /h-ig Gázátadó állomás 3 0-40 em /h között Kezelõ épületnél 1 db P6 1 db P6 1 db P6 Gázszagosító anyag tárolónál Technológiai kezelõtérnél Kondenzátor tárolónál é töltõnél 1 db P 1 4 db P 1 1 db P 1 1 db P 50 1 db P 1 4 db P 1 1 db P 1 1 db P 50 Telemechanikai, vagy villkon- ténerenként 1 db P 6 vagy G 5 1 db P 6 vagy G 5 1 db P 6 vagy G 5 Csõgörény indítónál vagy fogadónál Gázmelegítõnél 1 db P 1 4 db P 1 1 db P 1 1 db P 50 1 db P 1 8. táblázat 9. táblázat Összteljesítmény (kw) Porraloltó S záma (db) Súlya (kg) 33-ig 33-580 1 1 580-1160 1 1160-5800 4 1 5800 felett 1 4 50 1 10. táblázat Cseretelep kategória Tárolható (kg) gáz Porraloltó S záma (db) Súlya (kg) 1 1104 1 1 1105-3000 1 3 3001-8000 4 1 4 8001-5000 Kategórián felül 5000-100000 4 1 4 1 1 1 50 1 50 50 A töltõberendezés épületben, helyiségben közvetlenül a bejárati ajtó mellett, illetve a szekrénynél l db 1 kg-os töltetû porraloltó kell. 14. Párhuzamosan kapcsolt, állópalackos rendszerû, pébégáz ellátó rendszer (MSZ 09-96.0161:1990) Az állópalackos rendszer közvetlen közelében tûzoltó készüléket kell elhelyezni, amely legalább: 6 palackig l db 6 kg töltetû MSZ l040- szerinti porraloltó, ezen felül l db 1 kg töltetû MSZ l040- szerinti porraloltó legyen. 15. Gázátadó állomás (GOMBSZ) Készenlétben tartandó tûzoltó készülékek a 8. táblázat szerint. 16. Hõtermelõ gázfogyasztó berendezés (GOMBSZ) A tüzelõberendezés helyiségénél a helyiségbõl és kívülrõl a helyiség érintése nélkül egyaránt jól megközelíthetõ helyen porraloltó tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A szükséges tûzoltó készülékek száma és nagysága (Lsd. 9. táblázat.) l7. Pébé gáz cseretelep (GOMBSZ) A cseretelepeket kategóriától függõen az alábbi porraloltó tûzoltó készülékkel kell ellátni. Lsd. 10. táblázat. 18. Transzformátor állomás (MSZ 15688:1991) A 10 kv névleges feszültség feletti transzformátorállomás legalább 4 db 50 kg- os porraloltó vagy azzal oltóhatásában legalább egyenértékû, bármilyen más tûzoltó készülék legyen elhelyezve. Kivéve: Az atom- és hõerõmûvek (00 MW névleges teljesítmény felett) szabadtéri transzformátorainak területét. Itt tûzoltóvízvezetékhálózatot kell létesíteni, mely 5 bar kifolyási nyomást biztosít. A 400 kv-os és az annál nagyobb feszültségû, valamint a feszültségtõl függetlenül a 50 MVA és az annál nagyobb névleges egységteljesítményû transzformátorok területét, ha ott beépített oltóberendezést létesítettek. A 10 kv névleges feszültségû transzformátorállomások területén legalább db 50 kg-os porraloltó vagy azzal legalább egyenértékû, bármilyen más tûzoltó készülék legyen elhelyezve. A 10 kv alatti névleges feszültségû és a l0 MVA-nál nagyobb névleges teljesítményû transzformátorállomások területén legalább l db 50 kg-os porraloltó vagy azzal legalább egyenértékû bármilyen más tûzoltó készülék legyen elhelyezve. A transzformátorállomások belsõtéri kapcsolóhelyiségeiben: 10 kv névleges feszültségû berendezések esetén l db 50 kg-os halonnaloltó vagy 4 db 1 kg-os porraloltó vagy 4 db 0 kg-os széndioxiddal oltó, 3-35 kv névleges feszültségû berendezések esetén 4 db 5 kg-os halonnaloltó vagy db l kg-os porraloltó vagy db 0 kg-os széndioxiddaloltó legyen elhelyezve. A transzformátorállomások egyéb helyiségeiben: a kondenzátortelepek tûzoltásához db l kg-os porraloltó, a relétermekben db 5 kg-os halonnaloltó vagy ezzel egyenértékû szédioxiddaloltó, a vezérlõtermekben db 5 kg-os halonnaloltó vagy ezzel egyenértékû széndioxiddaloltó legyen elhelyezve. 1 VÉDELEM 1998/1
FÓKUSZBAN Szabályozási elvek Ha a szabályozás erdejében megpróbálunk eligazodni, alapvetõen három szabályozási elvet figyelhetünk meg. Ezek mindegyike szabályozási korszakokhoz kötõdik, s együttélése a gyakorló szakember számára nem problémamentes. Általános A tûzoltókészülékek készenlétben tartását általánosan szabályozó Országos Tûzvédelmi Szabályzat mindennemû kötöttségektõl mentesen fogalmaz: a készülék az ott keletkezhetõ tûz oltására alkalmas legyen. Így típusban, oltóanyagban, oltási teljesítményben, súlyban tág teret ad a szakmai megítélésnek. Ennek megítéléséhez azonban a szakmai közvéleménynek szilárd szakmai fogódzókra és az engedélyezett készüléktípusok teljesítményére vonatkozó információkra van szüksége. Erre teszünk kísérletet a késõbbiekben. Speciális A korábbi 199 elõtti jogszabályi és szabványelõírások alapvetõen a kézi tûzoltókészülékek súlya alapján tartalmaznak kötelezettségeket a felhasználókra. Ezen belül is döntõen a porral oltókra. Ez a régi szabályozás így két szempontból is problematikus. 1. A túlságosan porraloltó-centrikussága akadályozza ezeken a területeken az egyéb oltóanyagú készülékek elterjedését. Ez a hiányosság különösen akkor szembeötlõ, ha figyelembe vesszük, hogy a közelmúltig csak BC oltóporok voltak forgalomban.. A tûzoltókészülékek súlya alapján történõ szabályozási elv nem veszi figyelembe a forgalomban lévõ tûzoltókészülékek eltérõ oltásteljesítményét, így nem ösztönöz korszerûbb, nagyobb oltásteljesítményû készülékek készenlétben tartására, hisz a követelmények csak kilóban és darabszámban fogalmazódtak meg. A merev súlyközpontú szabályozás után a régi és az új szemlélet közötti átmenetet képezõ szabályozás (pl. MSZ 15688) a készülék súlyát veszi ugyan figyelembe, de már választási lehetõséget biztosít az oltóanyagok között. Ide sorolható még a 6/1993. (V. 1.) IKM rendelettel szabályozott autógáz-töltõállomás tûzvédelme. A korszerû a tûzosztály és az oltásteljesítmény szerinti szabályozási elv csak a legújabb elõírásokban jelent meg. pl.: OTSZ - mezõgazdasági erõ- és munkagép (68 (1) bek.) MSZ 15633-1:9 éghetõ folyadék tárolása MSZ 15761:94 pirotechnikai termékek raktározása MSZ 9935:93 veszélyes áruk átmeneti tárolása MSZ 9936:93 veszélyes áruk átmeneti tárolása MSZ 9943:94 benzinkút MSZ 15633:9 éghetõ folyadéktároló kiszolgáló lét. Természetesen ez a korszerû szabályozás sem old meg egycsapásra valamennyi problémát, sõt, több nehezítõ tényezõt is említhetünk. Az elsõ és talán a legfontosabb, hogy a szakemberek hozzá voltak szokva a kész receptekhez. A 6 kg-os porraloltó mindenki számára egyértelmû meghatározást adott. Ezzel szemben a 34A és 144B oltásteljesítményû készülék behatárolása már csak a szakembereknek ad útbaigazítást, s tekintve, hogy az oltásteljesítmény fogalom még nem kellõen rögzült, még a gyakorló szakemberek számára is gondot okoz néha az eligazodás. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a vizsgálati egységtüzekben is nagy változások voltak, s a régi készülékek még a régi vizsgálati egységtüzek szerint lettek minõsítve. Ezek gyártása változatlanul folyik. Hosszú elõkészítés után elkészült a hordozható tûzoltó készülékek ellenõrzését és javítását szabályozó új (MSZ 1040-6) szabvány. (Lapzártánkig nem jelent meg.) Új szabvány A szabvány újrafogalmazza és pontosan rögzíti a készenlétben tartó, az ellenõrzõ és javító gyakorlati és írásbeli teendõit. Részletesen szabályozza az ellenõrzési feladatokat és idõpontokat, valamint nyilvántartásuk módját, illetve a forgalomból való kivonás feltételeit. Újdonság, hogy a tûzoltókészülékek újratöltésének idõpontját is jelölni kell a készüléken. Az eddigi félévenkénti ellenõrzést a gazdálkodó szervek számára kedvezõbb évenkénti alapellenõrzés és javítás váltja fel, de a készenlétben tartó köteles lesz negyedévenként vizsgálni a készüléket. Ez újfajta kötelezettséget és nyilvántartással járó feladatot jelent a létesítményi tûzvédelmi szakembereknek. Ellenõrzés, javítás A készülék típusa Vízzel és habbal oltó Porral oltó Porral oltó törõszeges, állandó nyom. Halonnal oltó Széndioxiddal oltó Ellenõrzés, javítási feladatok Készenlétben tartó Javító szolgáltató A készülékek élettartama Minden ellenõrzési és javítási ciklusidõ tûrési ideje ± hónap, s a ciklusidõket a készenlétbe állítástól, de legfeljebb a készüléken feltüntetett gyártási idõpontot követõ 1 év elteltével kell számításba venni. A halonnal oltók 10 évenkénti teljeskörû ellenõrzése és javítása során a halont visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerû eljárással kell leengedni. VÉDELEM 1998/1 13 Vizsgálat Alap ell. és javítás Közép ell. és javítás Teljes körû ell. és javítás 3 hó ± hét 1 év 5 és 15 év 10 év 0 év 3 hó ± hét 1 év 5 és 15 év 10 év 0 év 3 hó ± hét 1 év 15 év 10 év 0 év 3 hó ± hét 1 év 10 év 0 év 3 hó ± hét 1 év 10 év
FÓKUSZBAN A készülékek kiválasztása a speciális elõírások alapján A gyakorló szakembereknek nyilván még hosszú ideig együtt kell élni a régebbi elõírásokban megjelenõ szabályozási elvvel, de megfelelõ értelmezéssel ezek az ellentmondások feloldhatók, s így mindenütt korszerû, az adott helyre megfelelõ oltóanyagú és oltásteljesítményû készülékek készenlétben tartása érhetõ el. A tisztázandó kérdések Milyen elvek mentén hozhatjuk közös nevezõre a régi elõírásokat a korszerû elvekkel? Ez a kérdés csak elsõ ránézésre tûnik nehéznek. Tisztáznunk kell, hogy melyik oltóanyaggal milyen tûzosztályú tüzek olthatók el (1.a. és b. ábra), ismernünk kell a tûzoltókészülék típusok szabvány által elõírt minimális teljesítményadatait, és ismernünk kell a védendõ létesítményben lévõ anyagok összetételét és a keletkezhetõ tûz feltételezett nagyságát. Szilárd anyagok tüzei (lángolás, izzás kíséretében égnek) Gázok tüzei 1/a ábra. A tûzosztályok jelképei Folyékony anyagok tüzei Fémek tüzei Oltóanyag és tûzosztály A készülék oltóanyagát megismerve kiválaszthatjuk az optimális készüléktípust, majd a készülék méretének (töltettömeg) meghatározásához megvizsgáljuk a szabvány által elõírt minimális teljesítményadatokat s összehasonlítjuk a piacon beszerezhetõ készülékek teljesítményadataival. Az adott létesítmény anyagainak ismeretében az 1/b. táblázat alapján kiválaszthatjuk a felhasználni kívánt oltóanyagot. A készülékek méretének meghatározásához ismernünk kell a szabvány által a töltettömeg függvényében meghatározott minimumkövetelményeket. Ahol szilárd és folyékony anyagok égésére is számítani lehet, s a szabvány 6 kg-os porral oltót ír elõ, ott választhatunk 1. számú táblázat. A tûzoltókészülékek szabvány által elõírt teljesítményadatai Oltóanyag töltettömeg (kg) mûködési idõ (s) hatásos sugártávolság (m) a vizsgálati egység tûzjele Por Víz Hab Halon Széndioxid 1 6 1 3A 13B 6 5A 1B 3 9 5A 34B 4 9 3 8A 55B 6 9 3 13A 89B 9 1 3 1A 113B 1 15 3 34A 144B 6 9 4 5A 9 1 4 8A 10 1 4 8A 6 9 5A 1B 9 1 8A 34B 10 1 8A 34B 1 6 1 13B 6 1, 5 1B 4 9 1, 5 34B 5 9 34B 55B 6 9 6 0, 5 13B 5 9 1, 0 34B 14 VÉDELEM 1998/1
FÓKUSZBAN OLTÓANYAG víz HAB Light water Halon Halotron I. NAFP III Oltópor B-C Oltópor A-B-C CO Fémtûzoltópor Homok TÛZOSZTÁLY A B C D Gazdaságossági szempontok Ezek az értékek a szabvány szerinti minimális tûzoltóképességi követelmények. Egyes tûzoltókészülékek ezeknél jóval nagyobb egységtüzek oltására is képesek. Itt már a gazdaságossági megfontolásoknak is szerepük lehet, ugyanis nagyobb oltóképességû készülékek kiválasztásakor. a, azonos súly esetén nagyobb védelmet biztosítunk, b, az elõírt védelem (vizsgálati egységtûz) választása esetén kisebb súlyú készüléket választva olcsóbb védelmet kaphatunk. A készülékek matricáin azok az egységtûz értékek vannak feltüntetve, amelyek tûzoltására a hazai minõsítés megtörtént. Az engedélyezett készülékek vizsgált teljesítményadatai alapján ez a döntés meghozható. (A hazai forgalomban engedélyezett készülékek teljesítményadatait táblázatban közöljük.) A KIVÁLASZTÁS LÉPÉSEI Szürkeöntványforgács 1/b. ábra. Oltóanyag és oltóhatás habbal oltót, halotronnal oltót, NAF P III. oltókészüléket és ABC porral oltót, ha a készülékek képesek a 13A és 89B vizsgálati egységtûz eloltására. (Az oltóanyagfajta kiválasztását egyéb tényezõk (pl. elektromos áram jelenléte, visszamaradó oltóanyag kizárása stb.) is befolyásolhatják. Ezekre késõbb visszatérünk.) A 3. számú táblázatban példálózó jelleggel összefoglaljuk a vizsgálati egységtûz és a szabvány minimumkövetelménye alapján kiválasztható készüléktípusokat. 3. számú táblázat Vizsgálati egységtûz típusa a tûz eloltására alkalmazható tûzoltókészülék típusa éghetõ anyagok tûzosztály elõírt készülék súly oltóanyag készülék mérete készülék típusa oltóanyag kiválasztása 3A 5A 8A 13A 1A 34A 13B 1B 34B 55B 89B 113B 144B 1kg por, kg halon, kg halotron 3 kg por, 6 kg víz, 4 kg halon 4 kg por, 9 kg víz, 9 kg hab 6 kg por 9 kg por 1 kg por 1 kg por, kg halon kg por, 6 kg hab, 4 kg halon 3 kg por, 9-10 kg hab 4 kg por 6 kg por 9 kg por 1 kg por minimális teljesítményadata a vizsgálati egységtûz meghatározása a piaci készülék választék vizsgálata a készülék típus és méret kiválasztása VÉDELEM 1998/1 15
FÓKUSZBAN A készülék kiválasztása az általános elõírások alapján A speciális elõírásokban rögzített tûzoltókészülékek mai elvek szerinti kiválasztásának, az elõbbiekben rögzített módját egyszerûbbnek tûnik megfogalmazni, mint az általános elõírásban rögzítettek konkrét meghatározását. Itt ugyanis sokkal több tényezõt kell figyelembe vennünk. Mit kell meghatároznunk? 1. Az elhelyezendõ készülékek számát: a tûzveszélyességi osztály és az alapterület figyelembevételével.. Az elhelyezendõ készülékek típusát, amelynek kiválasztásához ismernünk kell: A védendõ területen lévõ anyagok tûzosztályát, vagyis, hogy milyen (ABCD) anyag oltására kell számítani. A feltételezett tûz nagyságát, amely függ az éghetõ anyagoktól, a tûzterheléstõl, a felügyelettõl (állandó vagy idõszakos) a terjedési lehetõségektõl. A védett területen lévõ anyagok, berendezések, oltóanyagok iránti érzékenységét, a járulékos károk megakadályozása ill. minimalizálása érdekében. Készülék egy hotel folyosón, utánvilágító táblával jelölve Széles választékból kell a megfelelõt kiválasztani A védett területen dolgozókat, amely elsõsorban a készülékek súlyát befolyásolhatja. (pl. túlnyomóan nõi munkaerõ) A készülék alkalmazásának meghatározó körülményeit: kültéren vagy beltéren, villamos feszültség alatti környezetben. 3. A konkrét készüléktípus kiválasztását az elõbbiek tisztázása után még további tényezõk befolyásolhatják: A készülék oltóképessége, azaz, hogy mekkora egységtûz oltására alkalmas. Az oltási hatékonyság és a tömeg viszonya. Az oltóképesség és az ár viszonya. A beszerzési, javítási, ellenõrzési költségek, feltételek. A készenlétben tartott készüléktípusok egységesítésének igénye. Oltóanyag és tûzosztály A tûzvédelmi szakembernek körültekintõen kell meghatároznia az éghetõ anyagokat, amelybõl következõen döntenie kell a készülék oltóanyagáról. A 15. oldalon az oltóanyag és az oltóhatás fõ összefüggéseit bemutató 1/b ábra mellett további muníciót ad az O. Wiedetscheh nyomán készült 1. számú táblázat. A fentiek alapján a döntés talán már könnyebb, bár több helyen olyan készülék elhelyezésére van szükség, amely egyaránt alkalmas szilárd éghetõ anyagok, éghetõ folyadékok és gáztüzek oltására is. Erre több készüléktípus alkalmas. Oltásintenzitás és oltóképesség A feltételezett tûz nagyságát már lényegesen nehezebb dolog megadni, hisz az OTSZ az ott keletkezhetõ tûz oltására alkalmas készüléket ír elõ, amelyek értelmezése alapján lehet meghatározni az oltásintenzitást. Erre tájékoztató adatokat az építmények úgynevezett normatív tûzterhelése ad, amelyekre az MSZ 595/7-8. sz. szabvány tartalmaz elõírást. Még nehezebb az idõleges tûzterhelésre számértékeket megadni, mert ez attól függ, hogy mennyi az az éghetõ anyagmennyiség, amelyet a berendezésekkel, illetõleg a technológiával beviszünk. Ezeket az értékeket a KGST SZT 446-77 szabványban találhatjuk meg. Itt kell még megemlíteni a tüzek egyidejûségének a kérdését is, mint feltételt abból a szempontból, hogy mennyi és milyen típusú tûzoltókészülékeket tartsunk készenlétben. VÉDELEM 1998/1 17
FÓKUSZBAN Oltóanyagok A B C D E megjegyzé s sokoldalúság víz kötöttsugár + 3 0 + 1 vízkárok 1 szórtsugár + + 1/ 0 + 1/ 0 1 + 1 kisebb vízkár 1 ködsugár + /+ 1 + /+ 1 + /+ 1 + 1 + /+ 1 leforrázás veszélye s 4 hab + + 3 0 1 vízkárosítás a környezetbe n lángoltó por + 1/ 0 + + 3 0/-1 + 1 elszennyezõdés, pánik a porfelhõtõ l parázsoltópor + + + 3 + 1-1 elszennyezõdés, pánik a porfelhõtõ l 3 fémoltópor 0 0 0 + 0 elszennyezõdé s 1 széndioxid-gáz 0 0 + 3 0 + 3 fulladásveszél y széndioxid-hó 0 + + 1 0 + 3 hidegsok k halonok + 1 + + + 3 ózonkárosítás 3 1. táblázat. Az oltóanyagok és bevetési korlátaik. Jelek: +3 nagyon jó oltóhatás; + jó oltóhatás; +1 csak feltételesen alkalmas; 0 nem alkalmas; 1 a felhasználás meggondolandó; a felhasználás veszélyes Mindezeket még a felügyelet jellege is befolyásolja, hisz olyan munkahelyen, ahol a dolgozók állandó és tömeges jelenlétével kell számolnunk a nagyfelületû tûzterjedés kevésbé valószínû. A különbözõ oltóanyagú és töltetnagyságú kézi tûzoltókészülékek minimális oltóképességét (lásd 14. old., táblázat) szabvány határozza meg. Természetesen a gyártók és a forgalmazók arra törekszenek, hogy a szabvány által megkövetelt minimumkövetelményeket az általuk gyártott termékek meghaladják. Így az alkalmazónak további választási lehetõsége van, amelyben meghatározó lehet: a készülékben lévõ oltóanyag típusa, a készülék töltetnagysága, az oltóanyaggal eloltható egységtûz nagysága, valamint a tûzoltókészülék ára. A. és 3. oldalon a különbözõ gyártók/forgalmazók tûzoltókészülékeinek vizsgálati egységtûz tûzoltási képességét tüntettük fel, amely a forgalmazott készülékek közül a választást hivatott segíteni. A táblázatból látható akár a régi jelölésnél betû és szám akár az új jelölésnél szám és betû a számok mindig a minõsítés során eloltott egységtûz nagyságát jelzik. Értelemszerûen következik: minél nagyobb ez a szám a készüléken, annál nagyobb egységtûz oltására alkalmas. Az is kiderül a táblázatból, amennyiben egyéb elõírások és körülmények nem zárják ki a választás lehetõségét, ajánlatos a kisebb töltetnagyságú és nagyobb oltóképességû tûzoltókészülékeket alkalmazni. Itt arra kell figyelni, hogy az egyes gyártók és forgalmazók milyen követelményekre minimum, illetve maximum kérték a vizsgálat, illetve a minõsítés lefolytatását. Az alkalmazás körülményei A kültéri alkalmazásnál fagyálló oltóanyagot kell választani ez ma már a víz és a habbal oltóknál is lehetséges s gondoskodni kell a készülék idõjárási hatások elleni védelmérõl is. Erre megfelelõ védõdobozok vannak forgalomban, amelyek a nagyértékû készülékek élettartamát jelentõsen megnövelik. A következõ kérdés: Mely készülékekkel lehet feszültség alatti berendezés tüzét eloltatni? A kérdésre ma már egyértelmû válasz adható, hisz hazánkban is az európai szabvány alapján történik ennek minõsítése. Az MSZ EN 3- szabvány 3. pontja szerinti szigetelés vizsgálat alapján végzett mérések szerint feszültség alatti tûzoltásra alkalmas: Valamennyi CO -oltó készülék A porraloltók többsége pl. az Elzett Rt. a Habekorn/Werner a Berstal Kft. a Meldetechnik Kft. a Kodreta a Pastor-Tva a Tranding Team Bt. és készülékei. Valamennyi halonnal oltó készülék a NAF P III. oltógázú (Fire Technics) készülékek A habbaloltók többsége pl. az IFEX Kft. a Victoria és a Tranding Team Bt. készülékei A felsorolt készülékek 1000 V feszültségig 1 m sugártávolságból alkamazhatók feszültség alatti tüzek oltására. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a vizsgálatok az oltóanyag sugárra vonatkoznak és nem vizsgálják a padozaton esetleg összegyûlõ és az oltó személy felé folyó oltóanyagot. Ezért ilyen esetekben nagyfokú elõvigyázatossággal kell eljárni. Alapértékelési kritériumok A legfontosabb szempontokat a kutatók táblázatba foglalva próbáltak segítséget adni a gyakorlat számára, az egyes kritériumokat 0-5-ig (rossz, gyenge, közepes, jó, kiváló) osztályozva. (Lásd. számú táblázat.) Számítógépterem védelme Mindezek figyelembe vételével próbáljuk meghatározni egy számítógépterem védelméhez leginkább ajánlható tûzoltókészüléket. Elsõként a kockázati faktorokat kell meghatározni a megjelölt tulajdonságok alapján. Ami nyilvánvalóan a legfontosabb, hogy szilárd anyag ég, elektromos áram van jelen, az oltósugárnak bonyolult térbe kell behatolnia és a járulékos kár magas lehet. A meghatározott faktort megszorozzuk az oltóanyag osztályzatával. (Lsd. 3. táblázat.) Mindebbõl jól látható, hogy a legalkalmasabb a halon, vagy halon helyettesítõ oltógáz használata. Környezetvédelmi okokból azonban csak utóbbi jöhet számításba. Tulajdonságok és osztályzatok Az egyes szempontokat közelebbrõl vizsgálva a tulajdonságokra kapott osztályzatok jól indokolhatók. Éghetõ szilárd anyagoknál, ahol befelé haladó, mélységi égés (pl. cellulóz) tapasztalható, igen fontos szempont az oltási hatékonyság. Itt a legjobbak a vizes készülékek és az ABC oltóporok, míg a CO - vel a leggyengébb hatás érhetõ el. A folyadéktüzeknél az újragyulladás 18 VÉDELEM 1998/1
FÓKUSZBAN TULAJDONSÁG Oltóanyag Szilárd anyag oltása Éghetõ folyadéoltása k Elektromos árammal szembeni szigetelõ képesség Az égõ térbe való behatolási képesség Az oltósugár koherenciája Hatékonyság és súly Járulékos kár Költség Helyezés /összes pont CO 1 5 5 1 1 5 0 3/0 Halon vagy halon helyettesítõ oltógáz 4 3 5 5 4 5 4 0 1/30 ABC oltópor 5 5 3 1 5 5 0 3 /7 Filmképzõ oltóhab AFFF 5 0 0 4 3 1 5/17 Vízzel oltó 5 0 0 0 5 1 7/15 Szórt vízzel oltó 5 1 1 0 3 6/16 Szórt víz + CO 5 1 5 3 0 0 4/18. táblázat kockázati faktor 5 0 5 5 1 5 3 3. táblázat helyezés/ pontszám CO oltó 5 0 5 5 1 5 0 /83 halon vagy halon- helyettesítõ gáz 0 0 5 5 8 5 0 0 1/103 ABC oltópor 5 0 15 5 10 5 0 9 4/69 Filmképzõ oltóhab AFFF 5 0 0 0 8 3 5 6 6/47 vízzel oltó 5 0 0 0 10 1 10 6 5/5 szórt víz + CO 5 0 5 5 6 0 10 0 3/71 megakadályozása nem követelmény, itt meg kell különböztetnünk a sík felületû és térbeli folyadéktüzeket. A sík felületû tüzekre a habbal oltó, a BC porral oltó, az ABC porral oltó, a CO oltó és a halon helyettesítõ gázzal oltók ajánlhatók leginkább. A térbeli tüzek oltására elsõsorban az ABC porral oltók és a gázzal oltók javasolhatók. Az elektromos vezetõképesség az oltó személy védelme érdekében kitüntetett szempont. A legkevésbé vezetõképes a halon ill. a halon helyettesítõ gáz, és a CO, a tûzoltópor ebbõl a szempontból közepes, a vízalapú oltóanyagok alacsony minõsítésûek. Az a képesség, ahogyan az oltóanyag be tud hatolni az égõ anyag felületébe, illetve a lángzónába, szintén döntõen befolyásolja az oltás sikerét. Egy elektromos szekrény belsejében például a gázok könynyebben jutnak be, mint az oltópor vagy az oltóvíz. Az oltóáram irányíthatósága, koherenciája szempontjából viszont a vízzel oltók kapják a magas, a gázok az alacsony minõsítést. Az oltási hatékonyság és a tömeg viszonya ott lehet fontos, ahol kisebb készülékkel nagyobb tûzfelületet kívánunk eloltani. Ebbõl a szempontból az ABC oltóporok kapják a legjobb minõsítést. Járulékos kárnak nevezzük az oltóanyaggal okozott kárt. A legjobb minõsítést a gázok, a legrosszabbat az ABC oltóporok kapták. Különösen értékes berendezések védelménél ennek figyelembe vételével kell a készüléktípust kiválasztani. Költségek. A tipikus hordozható tûzoltókészülékeknél a CO -os készülék drága a gázpalack miatt. A vizes bázisú készülékek némileg olcsóbbak az ABC töltetû tûzoltóporoknál. Az ODP = 0 gázkészülékek költsége a CO -hoz hasonló. VÉDELEM A SZAKMAI FÓRUM! 1997: 6 lapszám, 34 oldal, 163 cikk, tanulmány, 69 kísérõ anyag, 180 fotó, 174 grafikon/táblázat a szakmáról a szakembereknek. 1998: Ajánlat: Annak, aki holnap jobb akar lenni! Megrendelhetõ: BM Kiadó 1363 Budapest, Pf. 19 vagy Fax: 333-9199 VÉDELEM 1998/1 19
TÉNYKÉP Hazai gyártók és forgalmazók* Rollexco Kft. (Rollexco) 4100 Berettyóújfalu, Bátor Zsolt ig. Széchenyi u. 65. Jászter Ferenc ker. vez. 54/401-010 Elzett Rt. (Elzett) 1138 Budapest, Bence u. 1-3. Kuba Róbert ügyv. 149-6619, 140-9730 Tûzkerék Kft. 1084 Budapest, Vásár u. 4. Rátkai János ig., 313-7401, 334-4569 (TKF, por, CO, Halon, Halotron) (Lev. 1431 Bp. Pf. 181.) Galambos János ügyv. F: 333-8133 Dombóvári ÁFÉSZ (Pastor) 700 Dombóvár, Petõfi u. 15. Kormos László ü. vez. 74/466-719 Fire Technics Kft. 1037 Budapest, Bécsi út 343. Juhász Éva 367-177, Telephely: Toboz u. 34 168-700, 69-7169 Hesztia Kft. (Glória) 096 Üröm, Görgei u. 7 Szemler József ig. 6/350-459, 350-746 IFEX Hungária Kft. 1116 Budapest, (IFEX, Minimax) Hunyadi János u. 16. Kisdaróczi János ig. 04-8678, 04-8669 Mikola és Tsa. Bt. (Jockel) 1016 Budapest, Gellérthegy u. 9. Mikola Zsolt ig. 14-8308 Tûzbiztonság 000 Kft. (Kodreta) 1143 Budapest, Stefánia út. III/35 (Budapest Sportcsarnok) Levélcím: 1158 Bp., Pörge u. 66. Dr. Héra Attila ig. 5-411 Meldetechnik (Victoria) 1116 Budapest, Építész u. 8-1 Schreiber Gábor ig. 04-5963,64,67, F: 04-5968 Fire Brake Kft. (Neuruppin) 1138 Budapest, Madarász V. u. 37. Acsai István ig. 330-09 Respirator Rt. (Regal) 1097 Budapest, Illatos út 9. Palásthy Péter 80-5793 80-1831 Rozmaring Kft. 094 Nagykovácsi, Kossuth u. 1. Bánkuti Kázmér ig. 138-9753 Periodus Kft. (Total) 851 Környe, Koltói A. u. 9. Bella Sándor ig. 34/473-718, 34/473-088 Trading Team Bt. 1131 Budapest, Faludi u. 6/A Horányi Ervin ig. 149-0137, 30/417-373 Haberkom Hungária Kft. 1087 Budapest, Asztalos S. u. 1. Belházi Tamás 303-038, F: 303-06 (Werner) *A gyártók, forgalmazók adatai alapján 0 VÉDELEM 1998/1
TÉNYKÉP Tûzoltókészülék választék Táblázatunkban a Magyarországon gyártott és forgalmazott, engedélyezett hordozható tûzoltó készülék választékot adjuk közre. A készülékek oltóképességi adatainak valamint a szabvány által elõírt minimális oltóképességi táblázat összevetésével a tûzvédelmi szakember döntéséhez további információhoz juthat. Oltóanyag Por Töltet egység Respirator Rozmaring Securitas '83/ Bavaria GYÁRTÓ/FORGALM AZÓ Total/ Periodus Trading Team 1 3A, 13B, C 5A, 34B, C 3 4 8A, 55B, C 5A, 1B, C 8A, 55B, C 8A, 70B, C 6 1A, 133B, C 13A, 89B, C 7A, 183B, C 1A, 144B, C 9 1A, 113B, C 1 34A, 144B, C 43A, 33B, C 43A, 33B, C Tk. I. Sz. 5B, C 3A, 13B, C 7B, C 5A, 34B, C 10B, C 8A, 34B, C 14B,C 13A, 89B, C 0B, C 34A, 144B, C 6 4A Víz 9 40A 10 A0 3 Hab 6 4A, 7B 5A, 34B 9 40A, 0B 8A, 55B 10 0A, 10B 1 1 4B, C 3A, 13B Halon 6B, C, 4B, 4 5A, 1B 5 10B, C CO 5 89B C Haberkorn/ Werner 8A, 34B, C 1A, 113B, C 43A, 183B, C FELHÍVÁS A Belügyminisztérium Tûzoltóság Országos Parancsnoksága 1998. április 6. és -e között tûzvédelmi tanfolyamot, szakvizsgát szervez BEÉPÍTETT TÛZVÉDELMI BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE címmel. A beépített tûzvédelmi berendezések tervezése felsõfokú mûszaki képesítéshez és a 35/1996 (XII. 9.) BM rendelet 4. (3) bekezdése értelmében tûzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység. A BM Tûzoltóság Országos Parancsnokság vizsgabizottsága elõtt tett sikeres vizsga esetén a hallgató a beépített tûzvédelmi berendezések tervezésére jogosító, 5 évig érvényes oklevelet szerez. A tanfolyam pontos helyérõl tematikájáról a jelentkezõk tájékoztatást kapnak. A tanfolyam díja: 45.000.-Ft + 0% ÁFA, amelyet a tanfolyam kezdete elõtt kell kifizetni. A jelentkezéssel együtt kérjük megjelölni a tanfolyam díj fizetõjének nevét és számlacímét. Jelentkezési határidõ 1998. március 31. Jelentkezni az alábbi címen lehet: BELLUS LÁSZLÓ Telefon 436-15-17 vagy a 436-15-14 BM TOP Mûszaki Engedélyezési és Felügyeleti Fõosztály 1033 Budapest, Laktanya u. 33. VÉDELEM 1998/1
TÉNYKÉP Oltóanyag Töltet egység Berstahl Rollecco Pastor/ Dombóvár GYÁRTÓ/FORGALM AZÓ ELZETT Fire Technics Gaál Antal 1 8A, 34B, C Gloria/ Hesztia 5A, 1B,C 8A, 34B, C 3 10B, C 55B, C 5A, 34B, C 4 Por 1A, 183B, C 6 13A, 89B, C 89B, C 34A, 33B, C 13A, 144B, C 13A, 89B, C 89B, C 13A, 89B, C 7A, 183B, C 55A, 33B, C 9 1 34A, 144B, C 144B, C 43A, 33B, C 144B, C 34A, 144B, C 43A, 33B,C 6 Víz 9 8A 13A 10 5A, 55B 3 Hab 6 1A, 144B 9 8A, 34B, C 13A, 144B 10 1 1 5B 13B, C 1B, C Halon 4 34B, C 5 10B 34B, C 1B, C, 10B 13B, C 1B (acél pal. ) 34B CO 5 3B (alu. pal.) 34B 89B Oltóanyag Por Víz Töltet IFEX egység 1 A, 34B, C Jockel/ M ikola A, 34B, GYÁRTÓ/FORGALM AZÓ Tûzbizt. 000/Kodreta M eldetechnic /Victoria A, 13B, Neuruppin/ Firebrake 5A, 1B, 13A, 70B, C 8A, 70B, C 8 8 C 3 C C 13A, 89B, C 13A, 89B, C 5A, 1B, C 5A, 1B, C 3 8A, 34B, C 4 13A, 89B, C 1A, 114B, C 6 34A, 33B, C 34A, 33B, C 7A, 144B, C 1A, 113B, C 1A, 144B, C 7A, 144B, C 7A, 183B, C 34A, 33B, C 43A, 33B, C 9 43A, 33B, C 7A, 144B, C 55A, 33B, C 43A, 33B, C 1 55A, 33B, C 43A, 33B, C 55A, 33B, C 6 5A 9 8A 8A 10 3 11A, 14B 6 5A, 0B 5A, 55B 13A, 183B, C Hab 9 8A, 70B 8A, 113B, C 10 1 50A, 30B 1 Halon 4 5 13B, C 34B CO 5 34B, C 89B Piran 13A, 89B, C VÉDELEM 1998/1 3
TÉNYKÉP Tûzoltókészülék javító mûhelyek Tûzvédelem Biztonságtechnikai GMK 106 BUDAPEST, Torockó u. 4. Tel: 1566-543 ellenõrzés, karbantartás Elzett belsõ palackos és Tûzoltókészülék I. Sz. belenyomott gázos porral oltók teljes javítása Mészáros Sándor képviselõ Tempó Loki Tûzoltókészülék Javító Kft. Telephely: 4400 NYÍREGYHÁZA Család u. 69. Tel./Fax: 06-60/353-000, 06-4/408-448 Wermeser Károly ügyvezetõ igazgató, Vajas Károly ügyfélszolgálati vezetõ Kirendeltség: NÁÉV Telep 3100 SALGÓTARJÁN, Budapesti u. 74. Koós Zoltán, 06-30/55-384 Kirendeltség: 111 SZADA, Székely Bertalan u. 61/b Wermeser Gábor, 06-30/55-391, 06-8/404-45 Hagyományos készülékfajták GLORIA KODRETA VIKTORIA VERNER FIRE TECHNICS FIRE STOP POLIFOAM PASTOR márkaszervíz. Gombos Károly 8600 SIÓFOK, Május 1. u. (84)350-850 Belsõpalackos és belenyomottgázos tûzoltókészülékek ellenõrzése, javítása. Tûzoltókészülékek forgalmazása. Tûzoltó vízforrások és felszereléseik ellenõrzése, javítása. Tûz- és Villamosbiztonságtechnikai Kft. 900 MOSONMAGYARÓVÁR, Kálnoki u. 13. Telefon: 96/17-578. Fax: 96/17-398. Kovács Gyula ügyvezetõ Valamennyi hazai készüléktípus ellenõrzése, javítása, Tûzoltó készülékek forgalmazása Villamos biztonságtechnikai mérések VÉDELEM Tûz-, vagyon- és polgárvédelmi GMK 400 DUNAÚJVÁROS, Pf. 10. Tel: 30/566-909 Kovács László képviselõ Tûzoltókészülék ellenõrzés és javítás Rozmaring Tûzoltókészülék Javító és Szolgáltató Kft. 096 NAGYKOVÁCSI, Kossuth Lajos u. 1. Tel/Fax: 1/138-9753 Bánkuti Kázmér ügyvezetõ igazgató Tûzoltókészülék ellenõrzés, javítás, karbantartás. Önkioltó hulladékgyûjtõ család gyártása Tûzoltókészülék forgalmazás Tisza Volán Rt. Jármûjavító és Ipari Igazgatóság 674 SZEGED, Bakay Nándor u. 48. Tûzoltó készülék javító mûhely Tel: (6) 41-3/4630. Fax: (6) 41-174 Ügyintézõ: Kudász István Tûzoltó készülékek, oltótömlõk, tûzivízcsapok ellenõrzése, karbantartása, felújítása. IFEX, JOCKEL, KODRETTA tûzoltó készülékek értékesítése, újratöltése. PYRO-CONTROLL Tûzvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1057 BUDAPEST, Károly krt. 9. VI. 605 T/F: 68-113. R.tel: 0/347-550 Varga László ügyvezetõ igazgató Valamennyi hazai és hazánkban forgalmazott készülék ellenõrzése, javítása, forgalmazása. Érintésvédelem, lángmentesítés, tûzcsapok, tûzvédelmi dokumentáció. Dombóvár ÁFÉSZ Tûzoltókészülék Javító Üzem 700 DOMBÓVÁR, Petõfi u. 15. Tel/Fax: 74/466-719 Kormos László üzemvezetõ Elzett és Tûzoltókészülék ISZ. készülékek javítása PASTOR tûzoltókészülékek forgalmazása, javítása FUREX ABC 40 oltópor forgalmazása Tüzes Szolgáltató Ipari és Kereskedelmi Kft. 5000 SZOLNOK, Téglagyári út 13. Tel/Fax: 56/40-01 Valastyán Mihály ügyvezetõ Tûzoltókészülékek ellenõrzése, javítása, forgalmazása Tûzvédelmi felszerelések forgalmazása Tüzivízrendszerek ellenõrzése, karbantartása PERIODUS Kft. 851 KÖRNYE, Koltói A. u. 9. Tel: 34/473-088, 0/0-654 Bella Sándor igazgató Szervíz: 851 Környe, Április 4 u. 3. Tel: 34/473-718 Tûzoltókészülékek vizsgálata, értékesítése TOTAL tûzoltókészülékek márkaszervíze és forgalmazása Respirátor Rt. 1097 BUDAPEST, Illatos út 9. Tel: 80-1831, 80-5793. Palásthy Péter Regal, Patrik tûzoltókészülékek forgalmazása, ellenõrzése, javítása Piricoop Bt. 767 PÉCS, Marx út 78. T/F: 7/37-39. Mobil: 60/39-099 Füles Ferenc cégvezetõ Tûzoltókészülék forgalmazás, javítás Lángmentesítés, faanyagvédelem VÉDELEM 1998/1 5
NÉVJEGY Halon-helyettesítõ készülékek A kiváló oltóhatású halonok helyettesítésére a kutatók gázkeverékek alkalmazásával készültek fel. A North American Fire Guardian Technology Inc. dolgozta ki a kézi tûzoltókészülékekben alkalmazható NAF P III. nevû HCFC alapú gázkeveréket. Tiszta oltóanyag A halonok rendkívül jól beváltak oltóanyagként. Kiváló oltóhatásuk fizikai és kémiai mechanizmussal egyaránt magyarázható. Pótolhatatlan mûalkotások, levéltárak, múzeumok, számítógéptermek, bankok, elektromos berendezések, telefonközpontok védelmére ki- NAF P III gáz fizikai tulajdonságai és környezetvédelmi adatai Molekulatömeg (g/mol) 140,0 Forráspont @ 1 atm. ( C) 1- Kritikus hõmérséklet ( C) 177 Kritikus nyomás (bar) 45,6 Kritikus sûrûség (kg/m3) 0,5 Folyadéksûrûség @ 5 C (g/ml) 1,36 Fagyáspont ( C) 100 Folyadék viszkozitása @ 5 C (cp) 0,36 ODP (ózonbontó képesség) 0,017 GWP (globális felmelegítési tényezõ)* 90 ALT (atmoszférikus élettartam) (év) 3,3 *viszonyítási alap: CO 100 év Az USA Környezetvédelmi Hivatala, mérések és számítások alapján megállapította, hogy 0,-nél kisebb ODP a környezet számára elviselhetõ terhelést jelent. A NAF P III 1-szer kisebb mértékben gyakorol káros hatást környezetünkre, a gáz 3,3 év alatt elbomlik a légkörben. A NAF P III gázzal töltött kézi tûzoltó készülékek jellemzõi A készülék típusa FT NAF FT 4 NAF Engedélyszám BM TOP 116/53-1/1996 Oltóanyag töltet NAF P III tûzoltógáz Töltet tömege (kg) -0,1 4-0, Oltási telj. 3A, 1B, C 5A, 34B, C Hatásos sugártáv. (m) 1,5 Hõm. határok ( C) 0 +60 Külsõ átmérõ (mm) 111 140 Magasság (mm) 350 450 Össztömeg (kg) 4, 7,5 A tartály anyaga FeP04 Euronorm terjedten alkalmazták, mivel a keletkezõ tüzet gyorsan elfojtja, nem okoz kárt az oltott tárgyon, nem hagy maradékot és nem vezeti az elektromos áramot. Egyetlen hátránya, hogy káros a környezetre. Ezt a hátrányt hivatott kiküszöbölni a NAF P III. gázkeverék úgy, hogy közben megközelíti a halonok kiváló oltási tulajdonságait. Ezért különösen ott ajánlható alkalmazásuk, ahol nagy vagy pótolhatatlan értékeket oltási maradék (járulékos kár) nélkül kell megvédeni. A belenyomottgázos készülékek rendkívül egyszerûen kezelhetõk, kialakításuk megfelel az EN 3 szabvány elõírásainak. A betöltött NAF P III. gáz mint HCFC vegyület átmeneti halonhelyettesítõként 030-ig alkalmazható. Hazánkban a Fire Technics Kft. gyárt és forgalmaz NAF P III. gázzal töltött kézi tûzoltókészülékeket. Fire Technics Kft. 1037 Budapest, Toboz u. 34. T/F: 367-177, 168-700