KERTTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ Városliget Budapest, XIV. kerület Az igazi szépség karaktere a nyugodalmas nagyság. Kazinczy Ferenc (1806) 2016
Megbízó: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1086 Budapest, Dózsa György út 41. Megbízott: Szécsi Zsolt okl. építészmérnök, vezető tervező (É1-03-0104) műemlékvédelmi szakmérnök műemléki szakértő műemléki érték dokumentálása szakterületen (21-0036) Örökségvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. Ombódi Ildikó okl. tájépítészmérnök műemléki szakértő történeti kertek szakterületen (21-0198) TUSCULANUM STUDIO Kft. Remeczki Rita okl. tájépítészmérnök (K 01-5192) Open Air Design Kft. Kerttörténész konzulens: Dr. Fatsar Kristóf okl. táj- és kertépítész mérnök műemléki szakértő történeti kertek szakterületen (21-0313) 3
Figyelmeztetés! A jelen kutatási dokumentáció mellékleteivel és minden részletével együtt a szerzők kizárólagos szellemi tulajdona. A dokumentáció nem minősül publikációnak, és a szerzők fenntartják maguknak a publikálás jogát. A dokumentációban szereplő tudományos eredmények és adatok nem használhatóak fel másra, mint a Városliget Zrt. műemlékvédelmi céljaira! A dokumentációban szereplő forrás-átírásokhoz és illusztrációkhoz szerzői és gyűjteményi jogok fűződnek, ezért felhasználásukhoz a szerzők és a jogtulajdonosok hozzájárulása szükséges!
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 9 1.1. A dokumentáció célja, tárgya és aktualitása... 9 2. Kutatás... 13 2.1. A források bemutatása... 13 2.2. Az építtetők bemutatása... 20 2.2.1. Boráros János... 20 2.2.2. Batthyány József... 21 2.2.3. Batthyány (Tódor) Tivadar... 22 2.2.4. József nádor... 22 2.2.5. Királyi Szépítő Bizottság... 25 2.2.6. Fővárosi Közmunkák Tanácsa... 28 2.3. A tervezők, főkertészek bemutatása... 33 2.3.1. Rudolf Witsch... 33 2.3.2. Christian Heinrich Nebbien... 34 2.3.3. Id. Pecz Ármin... 35 2.3.4. Fuchs Emil... 37 2.3.5. Ilsemann Keresztély... 38 2.3.6. Räde Károly... 40 2.4. A Városliget építéstörténetének kronológiája... 42 1
2.5. A Városliget állapotának változásai... 69 2.5.1. A Városliget története a 18. században... 69 2.5.2. A Városliget története a 19. század első felében... 75 2.5.3. A Városliget története a 19. század második felében... 113 2.5.4. A Városliget története a 20. század első felében... 149 2.5.5. A Városliget története a 20. század második felében... 167 3. A Városliget mai állapotának ismertetése... 194 3.1. Jelenlegi jogi státusz, tulajdonviszonyok... 194 3.2. A Városliget jelenlegi kiterjedése, szerkezete, stílusjegyei, azok értékelése... 196 3.3. A Városliget elhelyezkedése, szerepe a település zöldfelületi rendszerében... 200 3.3.1. Budapest zöldfelületi rendszerének kialakulása, történeti előzmények... 200 3.3.2. A Budapest zöldfelületi rendszere, azon belül a Városliget helyzete... 203 3.4. Épületek, építmények állapota, funkciója... 207 3.5. A növényállomány ismertetése, értékelése... 213 3.5.1. Vizsgálati módszer... 213 3.5.2. A Városliget meglévő növényállományának vizsgálata... 216 3.5.3. A növényállomány történeti elemeinek vizsgálata... 245 3.6. Vízügyi létesítmények... 286 3.7. A kert egyéb elemeinek állapota és értékelése (berendezési tárgyak, szobrok, térplasztikák, játszóterek)... 290 2
4. A Városliget értékelése történeti szempontból... 299 4.1. A Városliget helye a korszak hazai és nemzetközi kertművészetében, a történeti kertek sorában... 299 5. Javaslatok A kert helyreállításának kérdései és feladatai... 305 5.1. Prioritások és módszerek... 305 5.2. Építmények... 306 5.3. Növényállomány... 309 5.4. Vízügyi létesítmények... 326 5.5. Egyéb elemek (berendezési tárgyak, szobrok, térplasztikák, játszóterek)... 328 6. Gondozás, fenntartás feladatai... 332 6.1. Építmények, növényállomány, vízügyi és egyéb létesítmények... 332 7. Hasznosítási kérdések... 338 8. Rövidítések jegyzése, mértékegységek átváltása, szakkifejezések magyarázata... 339 8.1. Rövidítések jegyzéke... 339 8.2. Mértékegységek átváltása... 342 8.3. Szakkifejezések magyarázata... 343 9. Bibliográfia... 349 9.1. Források... 349 9.2. A Városliget területére készült kertépítészeti tervdokumentációk jegyzéke... 351 9.3. Irodalom... 351 9.4. Képek forrása... 374 3
10. Mellékletek 10.1. A Városliget létesítését adományaikkal támogatók listája... 1. kötet 10.2. Képmelléklet... 1. kötet 10.3. A Városliget szobrai, térplasztikái... 1. kötet 10.3.1. A Városligetben jelenleg álló szobrok, térplasztikák... 1. kötet 10.3.2. A Városligetben egykor állt, máshová áthelyezett szobrok, térplasztikák... 1. kötet 10.3.3. A Városliget megsemmisült szobrai, térplasztikái... 1. kötet 10.3.4. A Városliget jelenleg nem felmérhető szobrai, térplasztikái... 1. kötet 10.4. Értékleltár... 2. kötet 10.4.1. Értékleltár... 2. kötet 10.4.2. Történeti növények értékleltára... 2. kötet 10.5. Problématérkép... 2. kötet 10.5.1. Problématérkép 1.... 2. kötet 10.5.2. Problématérkép 2.... 2. kötet 10.6. A Városliget területi változásának bemutatása... 2. kötet 10.7. A Városliget növényállományának vizsgálati lapjai... 2. kötet N1 JELENLEGI ÁLLAPOT N1_1.1.1 MEGLÉVŐ HÁROMSZINTES NÖVÉNYÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_2016. MÁJUSI ÁLLAPOT N1_1.1.2/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_TÖMBÖNKÉNTI ELOSZLÁSOK N1_1.1.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.3/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.2.1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_FASOROK ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.1/1-5 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_FASOROK KÉPES MELLÉKLETE N1_1.2.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_ERDŐS RÉSZEK KÉPES MELLÉKLETE N1_1.2.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_LIGETEK, SZOLITEREK KÉPES MELLÉKLETE N1_1.2.4 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_CSERJÉK ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.4/1-14 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_CSERJÉK KÉPES MELLÉKLETE N1_1.2.5 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_ÉVELŐK ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.5/1-4 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_ÉVELŐK KÉPES MELLÉKLETE 4
N1_1.2.6 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_GYEPEK KÉPES MELLÉKLETE N1_2.1.1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE_TERÜLETI ELOSZLÁS N1_2.1.1/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE_TERÜLETI ELOSZLÁS N1_2.1.1/3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTEL N1_2.1.2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY ELHELYEZKEDÉSE N1_2.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE (DIAGRAMOK) N1_2.2.1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ACER N1_2.2.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_AILANTHUS ALTISSIMA N1_2.2.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_CATALPA BIGNONIOIDES N1_2.2.4 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_CELTIS OCCIDENTALIS N1_2.2.5 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_FRAXINUS N1_2.2.6 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_GLEDITSIA TRIACANTHOS N1_2.2.7 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_KOELREUTERIA PANICULATA N1_2.2.8 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE _PINUS NIGRA N1_2.2.9 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_PLATANUS HISPANICA N1_2.2.10 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_POPULUS N1_2.2.11 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_QUERCUS ROBUR N1_2.2.12 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ROBINIA PSEUDOACACIA N1_2.2.13 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_SALIX N1_2.2.14 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_SOPHORA JAPONICA N1_2.2.15 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_TILIA N1_2.2.16 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ULMUS LAEVIS N1_2.2.17 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_VEGYES N1_2.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA N1_2.3.1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_FASOROK N1_2.3.1/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_FASOROK (DIAGRAMOK) N1_2.3.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_KORONKÉNT N1_2.3.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_FAJONKÉNT 5
N2 TÖRTÉNETI ÁLLAPOT N2_1 FŐBB ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE N2_1.1.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1803 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1816 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1818 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.3 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1820 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.4 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1851 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.5 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1850-ES ÉVEK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1871 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.1/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1871 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1872 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.2/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1872 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.3 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1882 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.3/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1882 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.4 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1885 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.4/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1885 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1893 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.1/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1893 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1896 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) 6
N2_1.4.2/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1896 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.3 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1903 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.3/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1903 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.4 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1908 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.4/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1908 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.5.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1928 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.5.1/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1928 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.6.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1962 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.6.1/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1962 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_2 A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI ÉS KERTMŰVÉSZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, RENDSZEREZÉSE N2_2.1 TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _FASOROK N2_2.2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _ERDŐS TERÜLETEK N2_2.3 TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _LIGETEK N2_2.4 TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _SZOLITEREK N2_2.5.1-5 TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _SZABAD GYEPES TERÜLETEK N2_3 A FENNMARADT TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY DIFFERENCIÁLT MEGHATÁROZÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE N2_3.1 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY ELHELYEZKEDÉSE_75CM FELETTI EGYEDEK N2_3.2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_ACEREK N2_3.3 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_AESCULUS HIPPOCASTANUM N2_3.4 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_CELTIS OCCIDENTALIS N2_3.5 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_GLEDITSIA TRIACANTHOS N2_3.6 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_PLATANUS X HISPANICA 7
N2_3.7 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_POPULUS N2_3.8 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_QUERCUS ROBUR N2_3.9 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_ROBINIA PSEUDOACACIA N2_3.10 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_SALIX N2_3.11 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_SOPHORA JAPONICA N2_3.12 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_ULMUS LAEVIS N2_3.13 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_VEGYES N2_4 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK N2_4.1 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK_19. SZÁZAD N2_4.1/2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK_19. SZÁZAD N2_4.2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK_20. SZÁZAD N2_4.2/2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK_20. SZÁZAD N2_5 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE N2_5.1-3 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY ELEMZÉSE_EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT N3 N3_1 N3_2 N3_3 JAVASLATOK HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLATOK_ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_1. TÖMB HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLATOK_ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_2. TÖMB HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLATOK_ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_3. TÖMB 8
1. BEVEZETÉS 1.1. A dokumentáció célja, tárgya és aktualitása Az Országgyűlés a Városliget megújításáról és fejlesztéséről a 2013. évi CCXLII. törvénnyel rendelkezett. Magyarország Kormánya az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójáról szóló 1397/2013. (VII. 2.) számú határozatában rendelkezett arról, hogy az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes (Múzeum Negyed) létrehozásával összhangban, azzal egyidejűleg a 2014 2020 közötti időszakban megvalósuljon a Városliget egészének megújítása, családi kulturális-szabadidős élményparkká történő átfogó fejlesztése, önálló turisztikai és szabadidős arculatának, márkájának kialakítása és az ehhez szükséges fejlesztések (Liget Budapest projekt) végrehajtása. A Városliget a magyarországi tájképi stílusú kertépítészet egyik kimagasló emléke, amely a szélesebb nagyközönség körében is jól érzékelhető népszerűségnek örvend. A Városliget területe Pest szabad királyi város határában fekvő homokos, mocsaras terület volt, amelynek fásítása a Mária Terézia által hozott erdőtörvény alapján indult meg a 18. század közepén. A kezdetben meddő és sikertelen telepítés II. József uralkodása alatt vett újabb lendületet, amikor az uralkodó megerősítette Mária Terézia rendelkezését. 1 Az 1780, 1790-es években jelentős fásítások fejlesztések mentek végbe. A folyamatok egyik irányítója, kezdeményezője Boráros János várospolitikus volt, aki indítványozta, hogy a fásított Új Városerdőben a pesti polgárság számára mulató- és üdülőhelyet hozzanak létre. A munkák szervezését nagy lendülettel kezdte meg, azonban anyagi fedezetet nem biztosítottak számára. A terület fejlesztésében mérföldkövet jelentett, hogy 1799 júliusában Batthyány József hercegprímás 24 évre bérbe vette a területet. A hercegprímás Rudolf Witsch mérnököt bízta meg a terület rendezésével. Annak ellenére, hogy Witsch katonai mérnök volt, jártas volt a kertépítészetben is, számos hazai tájképi kert kialakításában vállalt szerepet. A munkák elkezdődtek, azonban Batthyány 1799 év végén bekövetkezett halála nem tette lehetővé azok befejezését. Örököse nem teljesítette a bérleti szerződés rá eső részét, a város hiába járt elöl 1 A kert részletes építéstörténetét l. jelen dokumentáció a 2.5 a Városliget állapotának változásai című fejezetében. 9
példával, teljesítette a szerződés rá eső részét és építette ki a mai Városligeti fasort. A szerződésszegés eredményeként 1805-ben a város visszavette a Városliget területét, amelynek fejlesztésére azonban nem volt forrása. Az újabb fordulatot József nádor személye és a Királyi Szépítő Bizottság életre hívása jelentette. A szenvedélyes kertész hírében álló nádor kezdeményezésére 1813-ban nemzetközi tervpályázatot hirdettek a terület rendezésére. A pályázatot a német származású Heinrich Nebbien nyerte. Nebbien aki gazdasági tanácsosnak tartotta magát olyan pályaművet dolgozott ki, amely nemcsak átfogó koncepciót kínált, de javaslatot tette a létesítés költségeinek és a fenntartás költségeinek fedezésére is. sajnálatos módon terve maradéktalan kivitelezésére nem nyílt lehetőség az anyagi források szűkössége miatt, egy csökkentett programterv kivitelezési munkái indultak meg felügyelet alatt 1817-ben. A kezdeti fellendülést gyors hanyatlás követte a 19. század derekán. A Városliget területe ekkor csökkent le. Első ízben a Budapest Vác vasútvonal építése miatt csonkították meg északi részében, majd az Állatkert létesítése miatt hasítottak le belőle egy sávot. Az újabb lendületet a 19. század utolsó negyedének kiállításai jelentették. Az 1885. évi országos kiálltás és az 1896-ban megrendezett Millenniumi Kiálltások kapcsán számos korábbi elképzelés megvalósulhatott. Ugyanakkor ezek a kiállítások jelentős károkat is okoztak a Városliget növényállományában, rendkívüli fakivágásokat vontak maguk után. Nem alaptalanul attól tartottak, hogy a vásárok felemésztik a Városligetet, az megszűnik park lenni. A terület azonban átvészelte vásárok okozta negatív hatásokat, amiben nagy szereppel bírtak a Városliget, illetve az 1867-ben megalapított Fővárosi Kertészet kertészei, elsősorban Fuchs Emil, Ilsemann Keresztély és Räde Károly. A páratlan szaktudású főkertészek tevékenységének hatására a Városliget képes volt megújulni, igazodni az új elvárásokhoz. A 20. század számos kedvezőtlen fordulatot hozott. A Városligetben komoly károkat okozott az I. és a II. világháború, majd a 20. század derekán a propagandaépítkezések jegyében történt területcsonkítás, a Felvonulási tér létesítése. A Városliget nemcsak a mai Dózsa György út mentén vesztett jelentős területet, de az Iparcsarnok környékén is egyre nagyobb területet kebelezett be a Budapesti Nemzetközi Vásár. 1972-ben született határozat a BNV kiköltöztetéséről, így 1975-ben nyílt tervpályázat után indult el a Városliget átfogó rendezése, felújítása. A mai napig ez volt az utolsó, nagyobb jelentőségű helyreállítási, kertépítészeti munka a Városligetben. A főváros lakossága által kedvelt helyszín erős igénybevételnek van kitéve, így állapota mára teljesen leromlott. Burkolatai, berendezési tárgyai elavultak, tönkrementek, 10
növényállományának állapota jelentősen leromlott, felszaporodtak az agresszíven terjeszkedő invazív fajok, a Városliget térszerkezete felbomlott. Annak érdekében, hogy a művelődéstörténeti, kultúrtörténeti, szakmatörténeti jelentőséggel bíró Városliget megmaradjon, szükséges teljes körű helyreállítása. A Városliget építéstörténetét ismertető kerttörténeti dokumentáció a kert hiteles műemléki helyreállításának megalapozásához készült. A Városliget hazánk egyik kiemelkedő, országos jelentőségű történeti kertje annak ellenére, hogy történeti kertként nem élvez műemléki védelmet. 2 A Városliget, amely nemcsak Budapest és Magyarország, hanem Európa egyik legelső közparkja, nem áll természetvédelmi oltalom alatt és történeti kertként sem védett. Ennek ellenére műemléki védettséget élvez a területén fekvő műemléki védettségű épületek miatt, további műemléki területnek minősül. 3 Ez azonban nem biztosíthatja a Városliget mint történeti kert fennmaradását. A kert ugyanis növényállománya révén belső tereit felélő, vagyis folyamatosan gyarapodó és sűrűsödő entitás, és a biomassza növekedése a kert szerkezetét és számos elemét veszélyezteti, ami a történeti értékek elpusztulásával jár. Szükségessé vált a kert teljes körű helyreállítása szerkezetének rekonstrukciója, úthálózatának és épített elemeinek helyreállítása, növényállományának felújítása, gyarapítása. A Városliget mint az egyik első közpark a magyarországi és a nemzetközi kerttörténet számára is egyedi és izgalmas emlék. Jelen dokumentáció a Városliget levéltári forrásainak feldolgozására és a szakirodalmi ismeretek összefoglalására vállalkozott. A levéltári adatok sokrétűek, feldolgozásuk eleddig csak részlegesen történt meg, többnyire nem is a Városliget kerttörténetével kapcsolatban, hanem a létesítésben részt vevő személyek vagy testületek kapcsán. Jelen dokumentáció készítésekor cél volt a kapcsolódó levéltári anyagok lehető legszélesebb körének áttekintése kerttörténeti szempontból, tehát jelen dokumentációban csak a kertépítészettörténeti vonatkozású forrásokat ismertetjük. Jelen dokumentáció felöleli a kert létesítésének, átalakításának fázisait, megismerteti a megbízókat, a tervezőket, elemzi a történeti korok kertalakításának koncepcióit. Bemutatja továbbá a kert jelenlegi állapotát, ismerteti a helyreállítási tervezés szakmai alapelveit. A dokumentáció felhívja a figyelmet arra, hogy a kivitelezés során nem szabad valamilyen elképzelt kerti állapotot megvalósítani, hanem a műemléki irányelvek szellemében kell a kertet helyreállítani. Ehhez ismerni kell annak részletes 2 A védelem hiánya a hazai örökségvédelmi rendszer hiányosságaira, elmaradásaira mutat rá. 3 Lsd. tulajdoni lap I. rész 4. és 5. pontját. 11
történetét, tehát az évek során bekövetkezett változásokat, változtatásokat, minekutána az egymásra rakódott, történetileg igazolható kertrétegek megismerése révén a kert történeti értékeinek megtartásával és a történeti hitelességet mindenkor szem előtt tartva kell a helyreállítást végrehajtani. 12
2. KUTATÁS 2.1. A források bemutatása A kerttörténeti szempontból legnagyobb értékű forrásanyagot a kartográfiai források jelentik, hiszen a kert szerkezetét és annak változásait a legláthatóbb módon dokumentálják. Ezek egyik csoportját a katonai felmérések 4 alkotják. A HM HIM Térképtárában őrzött 1783-ban készített 1. katonai felmérés, illetve az 1861 és 1866 között készített 2. katonai felmérés 1:28.800 méretaránnyal ábrázolja a térképezett területet. E színezett, kéziratos térképek aránylag pontosak, a 2. felmérés kimondottan az, de az 1. felmérés is megbízható annyira, hogy a díszkert ábrázolásának hiánya annak későbbi létesítését igazolja. A 3. katonai felmérést 1882-ben végezték két méretarányban (1:25.000 és 1:75.000). A monokróm technikával előállított, nyomtatott térképeken feltüntették ugyan a Városligetet, de annak szerkezetét kevésbé pontosan ábrázolták (az 1:75.000 méretaránnyal készült felmérés leginkább csak stilizáltan jeleníti meg a jelentős kiterjedésű tájképi kertet). Tehát a három katonai felmérés térképlapjai közül kerttörténeti vonatkozásban a 2. felmérést lehet leginkább használni, ez szolgáltatja a legtöbb információt a jelentős kiterjedésű kertről. A kerttörténeti kutatások szempontjából még a katonai felméréseknél is fontosabb kartográfiai forráscsoportot alkotnak a kataszteri felmérések és a várostérképek, tematikus térképek. A Városliget területét ábrázoló első ismert kataszteri felmérés 1867 és 1872 között készült. A színezett, kéziratos térképlap részletesen megörökítette a Városliget belső szerkezetét, építményeit, növénycsoportjait. A felmérés pontos képet ad a terület kiterjedéséről, belső szerkezetéről, úthálózatáról, vízfelületeiről. A kutatást segítik a térkép feliratai is. A következő kataszteri felmérés 1878-ban készült, ez Budapest méterrendszerben készült első kataszteri felmérése. A színes, kéziratos térképlap nagy részletességgel ábrázolja a Városliget területét, de erősen kopott, így egyes részletek nehezen vehetők ki a felmérésen. A következő ismert kataszteri felmérés 1912-ben készült. Ez már egy egyszerűbb, feketefehér kivitelezésű változat. A Városliget keleti területeit megörökítő szelvény hiányzik a felmérésből. Ezen túl a felmérés nem olyan részletes, mint a korábbiak, a szerkezeti elemek 4 HM HIM 1. kat. Coll. XIV Sect. 20 (1783), 2. kat. Coll. XXXII Sect. 50 (1861 1866), 3. kat. 4962/3, 4962/4, 5062/1, 5062/2 (1882). 13
utak, vízfelületek, beépítési vonalak ábrázolása mellett megjelennek rajta a közlekedési nyomvonalak földalatti és egyes villamosvonalak pályája, de ezeken túl nem terjed ki az egyes növényfelületek feltüntetésére, szoliter egyedek ábrázolására. Hasonló részletezettségű az 1918 és 1946 között készült kataszteri felmérés is, amely szintén fekete-fehér kivitelű. A kartográfiai források egyik kiemelkedő fontosságú csoportját alkotják a várostérképek. A Városliget területével kapcsolatban 1775-ből, 1793-ből és 1903-ból ismerünk várostérképet. Ezek kidolgozottsága, adattartalma változó. Az 1755-ben készült várostérképen még egyszerűen mocsaras, homokos pusztaságként tüntették fel Pest város határában a Városliget területét, majd a következő, 1793-ban készült felmérésen (X. ábra) már szerepel a fásítási törekvések eredményeként kialakult Új Városerdő, amely a további rendezések, fejlesztések alapjává vált. Az 1903-as várostérkép (X. ábra) kissé sematikusabb, de érzékletesen mutatja be a kiállítások eredményeként átalakított városligeti úthálózatot, az épületeket, megváltozott növénytömegeket. A tematikus térképeken belül is több alcsoport különíthető el. Meg kell említeni azokat a város- és városkörnyék ábrázolásokat, amelyeket alapvetően katonai céllal készítettek. 1810 és 1820 között, valamint 1823-ban született ilyen jellegű felmérés. Ezeknél a felméréseknél kevésbé volt fontos a Városliget belső növénycsoportjainak részletes ábrázolása, a szerkezeti vonalak, épületek ábrázolására, egy-egy terület karakterének a jelölésére törekedtek. Szintén a tematikus térképek közé tartoznak a vízrajzi térképek. 1833- ban és 1838-ban készült olyan vízrajzi felmérés, amelye a Városliget területére is kiterjedt. Annak ellenére, hogy ezeknek a felméréseknek elsődleges célja a vízrajzi elemek ábrázolása volt, a Városliget belső szerkezetét, épületeit, növénytömegeit, úthálózatát is viszonylag pontosan szerepeltetik. Topográfiai térkép 1852-ben és 1882-ben készült. Ezek fekete-fehér kéziratos felmérések, a Városliget belső szerkezetének, épületeinek ábrázolására is kiterjednek. Közigazgatási céllal készült térkép 1895-ből, 1908-ból, 1937-ből és 1945-ből maradt fenn. Ezek jellemzője, hogy az úthálózatot, vízrendszert és épületeket nagy pontossággal tüntetik fel, azonban a növényállomány terén egyfajta sematikusabb ábrázolást követnek. Meg kell említeni a városrendezési, városszabályozás céllal készült térképeket is. Az 1872-ben készült rendezési térkép és az 1873-ban készült szabályozási térkép hasonló kidolgozottságúak. A térképek egy különleges példánya az 1837-ben készült Pest-Buda Óbuda áttekintő térképe a jelentős középületek rajzával és látképekkel. A térképet Vasquez készítette, szerepeltette rajta a Városligetet is jelentősebb elemeivel Rondó, tó és szigetek, a 14
Városligeti fasor folytatásában a Ligetet kettészelő fasort, az épületeket, továbbá a térképet keretező metszetek között helyet kapott a Városliget látképét bemutató alkotás is. A kert 20. századi állapotát, területi és növényállománybeli változásait kiválóan szemléltetik a katonai és polgári használatra készített ortofotók. 5 A katonai légifelvételeket az egész országra kiterjedő rendszeres légifényképezések keretében 1926-ban, 1927-ben, 1928- ban, 1930-ban, 1933-ban, 1939-ben, 1940-ben, 1941-ben, 1944-ben, 1951-ben, 1953-ban, 1955-ben, 1958-ban, 1962-ben, 1980-ban, 1986-ban, 1987-ben készítették. Az időjárási viszonyok és a fényképezett területek lehatárolása miatt nem minden alkalommal készült olyan felvétel, amely a Városliget kerttörténeti kutatását segíti. Annak ellenére, hogy a nagy méretarányú kb. 1:15.000, kb. 1:20.000 felvételeket katonai felhasználásra szánták, fontos kerttörténeti információkat is hordoznak. A polgári felhasználásra szánt felvételek közül ki kell emelni az Élelmiszeripari Minisztérium megrendelésére, 1963 októberében készült légifelvételeket, amelyek felbontása nagy, jól kivehetők rajtuk a Városliget kisebb egységeinek részletei is. A katonai és polgári felhasználásra szánt fekete-fehér, aránylag jó minőségű felvételek az írott forrásokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem dokumentált változások datálásához elengedhetetlen támpontot nyújtanak. A források másik nagy, és kerttörténeti szempontból hasonlóan beszédes csoportját alkotják a képi források, amelyek a kert szerkezetéről és megformálásának részleteiről egyaránt nyújtanak adatokat. Ezek legkorábbi darabjai a 19. század közepén készült litográfiák, amelyek a Városliget egy-egy jellemző nézetét, többnyire a tavat és valamelyik szigetet ábrázolják. A metszetek közül ki kell emelni Vasquez munkáját, amely a Drót-híd első ismert ábrázolásának is tekinthető, valamint Rudolf Alt munkáit. Alt 1845-ben albumba rendezve adta ki Buda és Pest látványosságait bemutató metszetsorozatát rövid szöveges leírásokkal kiegészítve. A Városliget területéről két metszet is bekerült a válogatásba. Az említett ábrázolások meglehetősen nagy pontosságúak, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy ezek művészi alkotások, tehát nem tekinthetők minden részletükre kiterjedően hiteles forrásoknak. A Városliget 19. század végére és 20. század első évtizedeire jellemző állapotát mutatják be az ekkor kiadott képeslapok. 6 Az értékes és hiteles forrásként szolgáló ábrázolások jelentős része a Széchenyi-sziget és az Iparcsarnok előtt kialakított korzó 5 HM HIM 1926 Nyt. sz.: 65863 és 65864, 1928 Nyt. sz.: 66460, 1944 Nyt. sz.: 60047, 1951 Nyt. sz.: 30641, 1955 Nyt. sz.: 30670, 1958 Nyt. sz.: 30734, 1962 Nyt. sz.: 30756, 1980 Nyt. sz.: 63825, 1987 Nyt. sz.: 63828; FENTRŐL 1963 ksz.: 3117, ksz.: 3118, ksz.:3119, ksz.: 3120. 6 ZM Képeslapgyűjteménye, OSZK Képeslapgyűjteménye, MMGM Képeslapgyűjteménye. 15
állapotot tárják elénk. A különböző gyűjteményekből származó lapok között azonban akadnak olyanok is, amelyek a megszokottól eltérő nézőpontból örökítik meg a Városligetet. A fotográfiákról készült képeslapokkal lényegében azonos forráscsoportot alkotnak az archív fotók. Ezek egy jelentős része az 1896. évi Millenniumi Kiállítás eseményeit örökítették meg. A kiállítási forgatag hátterében azonban megfigyelhetők a kertészeti alkotások, a kiállítás kertépítészeti rendezése. Szintén bőséges fotóanyag áll rendelkezésre a Budapesti Nemzetközi Vásár üzemelésének évtizedeiből. A fotókon jól nyomon követhető a vásár folyamatos terjedése, bővülése, a növényzet eltűnése. A nyomtatott források közül kiemelkednek a Városliget létesítésével, alakításával, éppen aktuális állapotával kapcsolatban tájékoztató leírások, képes beszámolók. Itt nemcsak a kimondottan a Városligettel foglalkozó munkákat kell megemlíteni, hanem az olyan útleírásokat, városleírásokat is, amelyek kitérnek a Liget területének említésére. Fontosak a korabeli lapokban pl. Vasárnapi Ujság, A kert, Kertészeti Lapok közölt tudósítások is. A Városligettel kapcsolatban az első, tudományos igényű publikációk 7 Schmall Lajos nevéhez köthetők. Schmall levéltári források alapján mutatta be a Városliget 18. század végi történetét. Tisztázta Batthyány szerepét a Városliget kialakításában, valamint a feledésbe merült FUIT feliratú sírkő hátterét. A Városliget rendezésének, fejlesztésének korai korszakában fontos szereppel bírtak a város vezetői, közülük is kiemelkedett Boráros János. Az életével, politikai pályafutásával kapcsolatos tanulmányok 8 rámutatnak céljaira, látásmódjára, a Városligettel kapcsolatban megfogalmazott javaslataira és tetteire. A Városliget történetével, kertépítészeti alakításának a 19. század első felére eső korszakával számos tanulmányában foglalkozott Jámbor Imre. E tanulmányok 9 nemcsak a Városliget történetében kiemelkedően fontos eseménnyel a Szépítő Bizottság által kiírt tervpályázattal foglalkoznak, de részletesen elemzik is a nyertes pályaművet. Heinrich Nebbien munkásságáról, városligeti tervéről eddig a legátfogóbb munkák Dorothee Nehring publikációi. Az 1981-ben megjelent, Heinrich Nebbien, Ungarns Folks- Garten der Koeniglichen Frey Stadt Pesth 1816 című munkájáról számos recenzió jelent meg a hazai szaklapokban is. 10 7 Schmall 1894a; Schmall 1894b; Schmall 1899. 8 Katona 2000, 52-56. 9 Jámbor 1998, 44-47.; Jámbor 2015a, 48-54. 10 Pamer 1981. 16
Gróf Széchenyi István Buda-pesti por és sár című munkájában konkrétan nem írt a Városligetről vagy Buda és Pest parkjairól, sétatereiről, azonban általános megállapításokat tett művében. A munkájához 1834-ben írt első bevezetésben 11 többször is utalt a kellemetlen pesti porra, ami komoly problémát jelent, megkeseríti a városlakók életét. A por forrását a rendezetlen városhatárban, a pesti sík megkötetlen homokos síkjában jelölte meg. E területnek része a kézirat keletkezésekor még rendezés alatt álló városligeti terület is. A kézirat másik fontos tétele a fák jelentőségének felismerése. Széchenyi szerint a magyarnak kötelessége felruházni hazáját a növényvilágnak ékességivel ott, hol most kopárság díszteleníti azt 12. Hangsúlyozta, hogy fel kell ismerni, százados fát pótolni nem lehet, mert az időt nem lehet legyőzni. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarország legtöbb részeiben fát kivágni, legyen fiatal, legyen vén, valódi gyilkosság 13, s e tett a közvélemény legnagyobb megvetését érdemli. A Budapest folyóiratban számos olyan cikk jelent meg, amelyek érdekes információmorzsákat tartalmaznak a Városliget múltjával kapcsolatban, 14 tudósítanak a Városligetben zajló fejlesztésekről, esetleg hangot adnak a terület hasznosításával kapcsolatos aggályoknak. 15 A Városligeti-tó 1950-es években végzett rendezésével, a vízkormányzó műtárgyak és a partfalak helyreállításával kapcsolatos forrás Borókay Ferenc és Várbíró György tanulmánya. 16 A 19. század utolsó harmadának, a 20. század első évtizedeinek budapesti közparkjaival Magyar Erzsébet foglalkozott tanulmányaiban. 17 Ezek felvilágosítást nyújtanak a korabeli viszonyokról, Budapest zöldfelületeinek fejlődéséről, a korszak kertépítészeti kultúrájáról és közparkjainak számáról, állapotáról. A tanulmányok fontos kiindulópontjai a Városliget kontextusba helyezéséhez. A Városliget 20. század elején végzett átalakításának eseményeiről viszonylag bőséges forrásanyag maradt fenn. Ezek közül kiemelkednek az akkori kertészeti igazgató, Räde Károly publikációi. A számos cikk mellett 1929-ben jelent meg átfogó munkája a budapesti kertészet kezelésében lévő parkok, sétányok, kertek, fasorok terveiről. 18 A kötetben 11 Széchenyi 1995, 9-21. 12 Széchenyi 1995, 136. 13 Széchenyi 1995, 134. 14 Balogh 1967, 12-13.; Berti 1967, 40.; Seenger 1967, 46.; Radó 1967, 34-36.; Kindzierszky 1968, 42-44. 15 Korn 1967, 26-27. 16 Borókay Várbiró 1956, 39-42. 17 Magyar 2013, 89-117. 18 Räde 1929, s. p. 17
79. tételként kapott helyet a Városliget kertterve. Az 1:1.440 méretarányú fekete-fehér tervlap fontos információkat tartalmaz a 20. század első negyedének nagyszabású átalakításáról. A kert műemléki helyreállításának tervanyaga is a forrásanyagok közé sorolandó. A Forster Gyula Nemzeti örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtárában két olyan dokumentációt őriznek, amely a Városligethez mint kertépítészeti alkotáshoz kapcsolódnak. Ezek egyik Zugló 2002-es kerületi szabályozási terve, 19 amely általános irányelveket fogalmaz meg a Városliget területével kapcsolatban. A másik a Kós Károly sétány fasor-rekonstrukciójának engedélyezési tervdokumentációja, 20 amelyet a FŐKERT Tervezési Stúdió Kft. készített 2000-ben. Az engedélyezési tervdokumentáció a történeti kutatást segítő fontos része a fafelmérési jegyzőkönyv, amely dokumentálta az akkor kivágásra, cserére ítélt egyedek adatait. A 20. század második felében zajlott felújítások, átépítések, korszerűsítések ismertetései szintén egy fontos forráscsoportot jelentenek. A tanulmányok között találhatóak szakmai ismertetések és a közvélemény tájékoztatását szolgáló ismeretterjesztő jellegű publikációk is. A forráscsoportból ki kell emelni Dr. Pálhegyi Ferenc tanulmányát 21, amely az 1972-ben átadott Vakok kertjének kritikai értékelése. A tanulmány reflektál a műszaki leírásban említett tervezői szempontokra, a végeredményt értékeli a vakok és csökkentlátók szemszögéből, olyan javaslatokat, észrevételeket fogalmazott meg, amelyeket érdemes figyelembe venni a kert helyreállításakor. Értékes forrásanyagnak tekinthető az 1970-es években indult nagyszabású helyreállításnak a leírásai, tervismertetői. A Budapesti Nemzetközi Vásár kitelepítéséről való döntéssel párhuzamosan elhatározás született a Városliget teljes körű helyreállításáról. Erre vonatkozóan 1974-ben írtak ki tervpályázatot, amely eredménye alapján 1974 és 1978 között zajlott a helyreállításról. A tervpályázat eredményéről, a Városliget rendezéséről számos cikk 22 jelent meg, amelyek ismerete elengedhetetlen az 1970-es évek eseményeinek rekonstruáláshoz. E cikkek ismertetnek meg a főbb tervezői elképzelésekkel, motivációkkal, a rendezéssel kapcsolatos elvárásokról, a munkák ütemezéséről. Radó Dezső 1962 és 1984 között volt a Fővárosi Kertészet igazgatója, munkájának fontos helyszíne volt a Városliget. Igazgatósági ideje alatt zajlott a Városliget utolsó, teljes 19 Forster 42133. 20 Forster 38252. 21 Pálhegyi 1973, 125-132. 22 Csorna 1975; Kecskés 1975; Kovács 1975; Mészáros 1975. 18
kapott. 26 A kéziratban maradt írott források köre nagyon széles, és eddig egyetlen kutatás körű rendezése. Ezzel kapcsolatban számos cikket 23 jelentetett meg, amelyekben olyan műszaki adatok is szerepelnek, amelyek más forrásokban nem jelennek meg. A viszonylag bőséges szakirodalom jelentős része nem szentel kellő figyelmet a Városligetnek mint történeti kertnek, sokkal inkább csak egy városi közparkként vagy arborétumként mutatják be, kezelik a területet. Mészöly Győző 1984-ben megjelent könyve 24 dendrológiai szempontból közelít a történeti kerthez, azt a benne fellelhető vegetáció miatt tartja kiemelkedőnek. Nem lehet említés nélkül hagyni a műemléki-topográfiai munkákat sem. Genthon István 1951-ben megjelent jegyzékében 25 magáról a Városligetről mint történeti kertről nem tett említést, csak néhány szobrot és T. Horváth Jakab síremlékét tartotta említésre méltónak. Ezeken túl felsorolta és ismertette a Városliget területéhez tartozó műemlékeket. Örsi Károly 1990-ben adta közre a hazai történeti kertek jegyzékét, amelyben a Városliget is helyet sem tárta fel teljes körűen ezeket, holott a Városliget hiteles műemléki helyreállítása nem nélkülözhetné a bennük rejlő adatokat. A helyreállítási tervezésnek támaszkodnia kell ezekre. 23 Radó 1967; Radó 1970; Radó 1985; Radó 1993a; Radó 1993b; Radó 2001. 24 Mészöly 1984, 31-32., 44-46. 25 Genthon 1951, 88. 26 Örsi 1990, 5. 19
2.2. Az építtetők bemutatása 2.2.1. Boráros János Boráros János Antal (1755 27 1834) Pest városának vezető tisztviselője volt. Görög eredetű, de a 18. század közepére már erősen elmagyarosodott kereskedőcsaládból származott. 28 Boráros Pest egyik leginkább figyelemre méltó, köztiszteletben álló polgára és városvezetője volt. 29 Boráros János 1775-ben jegyzői vizsgát tett, majd 1777-ben ügyvédként megszerezte a pesti polgárjogot négy forint befizetése ellenében. Szintén az 1770-es évek közepén ügyvédként praktizált, adószedőként Pest vármegyében vállalt hivatalt, s a külső tanács tagjai közé tartozott. 30 Boráros közéleti pályafutása kezdetben töretlenül ívelt felfelé. 1785-ben lett Pest város tanácsosa, azaz a belső tanács tagjává vált. Sikeres tanácsnoki működésének eredményeként 1790-ben, a jozefinista városigazgatás bukása után, a város főbírájává választották. Ezt a tisztségét egészen 1807-ig viselte. 1803 és 1807, valamint 1827 és 1829 között ügyvezető helyettes polgármester volt. Egy időben Pest város országgyűlési követe is volt, a francia háborúk idején ezredesként szolgált a pesti polgárőrségben. 31 Boráros kiváló szakember volt, lelkesen dolgozott a köz érdekében, lehetőségeihez mérten a város szépítésére, korszerűsítésére törekedett. 1810-től haláláig a pesti nemzeti iskolák főigazgatói tisztét viselte, szorgalmazta a magyar tanítási nyelv bevezetését. Boráros közreműködött a Királyi Szépítő Bizottság városrendezési terveinek kidolgozásában is. Bírói hivatala alatt, 1799-ben nyújtotta be tervét a tanácshoz, hogy a pesti polgárok számára az 27 Boráros pontos születési dátuma ismeretlen, de mivel keresztlevelét 1756. január 1-jén állították ki, minden bizonnyal 1755 decemberének végén született (Katona 2000, 53.; Fodor 2001.; http://www.orzse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). 28 Berza 1993a, 148.; Katona 2000, 52.; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/abc00523/02083.htm; http://www.or-zse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). Az újabb kutatások megkérdőjelezik Boráros görög származását, mivel azonos családnévvel már a 16 17. században is éltek köztiszteletben álló családok Pozsonyban. Ezt a származási vonalat látszik erősíteni a tény, hogy Boráros apja Győrben született, onnan költözött Pestre, s maga Boráros János latinul, németül, magyarul és szlovákul tudott (Fodor 2001). 29 Fodor 2001. 30 Katona 2000, 53.; Fodor 2001; http://www.or-zse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm. 31 Kovács 1943, 96.; Berza 1993a, 148.; Katona 2000, 53., 55 56.; Fodor 2001; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/abc00523/02083.htm; http://www.orzse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). Közéleti pályafutásában törést okozott 1807, amikor Tinberger András feljelentése nyomán vizsgálat indult ellene, amely kisebb szabálytalanságokat állapított meg. A mulasztásért királyi megrovást kapott, amelyet nyugalommal fogadott, s ennek hatására a következő bíróválasztáson már nem mérette meg magát. 20
Ökördűlő területén későbbi Városliget üdülő- és mulatóhelyet alakítsanak ki. A kialakításnak kezdeményezője és lelkes támogatója volt. 32 Boráros 1834. október 15-én halt meg, akaratának megfelelően a terézvárosi templom kriptájában temették el. Végrendeletében jelentékeny vagyonának nagy részét jótékony célokra hagyta. 33 Tiszteletének adózva a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1875-ben az addigi Fa teret átnevezte, a tér neve Boráros tér lett. 34 2.2.2. Batthyány József Gróf Batthyány József (1727 1799) érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, egyházszervező, Batthyány Lajos nádor fia volt. Batthyány jelentős szerepet játszott a politikai, vallási, gazdasági életben. Nagy műveltségénél és családi összeköttetéseinél fogva gyorsan emelkedett az egyházi pályán. Mária Terézia tanácsadója volt, majd közvetítői szerepet vállalt VI. Pius és II. József között a pápa bécsi látogatása során, megkoronázott két királyt. 35 Mária Terézia intézkedéseit támogatta, később viszont szembefordult II. József reformjaival. A rendeletek ellen (pl. türelmi rendelet, rendek eltörlése, vagyonjogi rendelet) beadványokkal tiltakozott. 36 Jelentős kultúrapártoló tevékenységet folytatott. Támogatta a hazafias katolikus történetírókat, nagy zenész és zeneértő hírében állt, szenvedélyes sakkjátékos volt. Híres volt könyvgyűjteménye, iskolákat alapított, megépíttette a pozsonyi prímási palotát. Emellett Pesten is volt palotája szép kerttel a mai Magyar Nemzeti Múzeum helyén. Kertszeretetének és haladó szellemiségének jele, hogy 1799 júliusában 24 évre bérbe vette a Városerdőt, hogy annak fejlesztésével a pesti polgárok mulató- és üdülőhelyévé alakítsa. 37 32 Berza 1993a, 148.; Fodor 2001; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/abc00523/02083.htm; http://www.orzse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). 33 Berza 1993a, 148.; Fodor 2001; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/abc00523/02083.htm; http://www.orzse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). 34 Katona 2000, 52.; Fodor 2001; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/abc00523/02083.htm. 35 http://bok.kormend.hu/a_batthyanyiak_es_kormend/csaladtortenet/grof_batthyany_jozsef.html.; http://www.kislexikon.hu/batthyany_jozsef_grof.html#ixzz4m9ivwbql; Thaly 1958, 37 38. Batthyány egyházi pályafutása gyorsan felívelt, 25 évesen már esztergomi kanonok, 1759-ben Erdély püspöke, egy évvel később kalocsai érsek volt. 1776-ban Mária Terézia kegye folytán esztergomi érsek, hercegprímás lett. 1790-ben II. Lipótot, 1792-ben I. Ferencet koronázta. 36 http://bok.kormend.hu/a_batthyanyiak_es_kormend/csaladtortenet/grof_batthyany_jozsef.html; http://www.kislexikon.hu/batthyany_jozsef_grof.html#ixzz4m9ivwbql; http://lexikon.katolikus.hu/b/batthyány.html.. 37 Thaly 1958, 38.; http://www.kislexikon.hu/batthyany_jozsef_grof.html#ixzz4m9ivwbql; http://bok.kormend.hu/a_batthyanyiak_es_kormend/csaladtortenet/grof_batthyany_jozsef.html. 21
2.2.3. Batthyány (Tódor) Tivadar Gróf Batthyány (Tódor) Tivadar (1729 1812) Batthyány Lajos nádor fia, Batthyány József hercegprímás öccse műszaki érdeklődésű, tervező, feltaláló, gépészettel, ipari vállalkozásokkal foglalkozó főúr volt. A műszaki, technikai, gazdasági érdeklődés mellett a politikai eseményeket is nyomon követte. Felvilágosult nézeteket vallott, bírálta az ősiség törvényét, a földek elzálogosításának jogát, a részrehajló igazságszolgáltatást. Magyarország felemelkedésében nagy szerepet tulajdonított az ipar fejlesztésének, a korszerű közlekedési hálózat kiépítésének, a külföldi tőke bevonásának. 38 Batthyány (Tódor) Tivadar igazi szenvedélye a hajóépítés volt, szabadalmat nyert Bécsben egy víz ellenében járó hajóra, 39 ami közismertté tette nevét. Hajóépítő műhelye Horvátországban, majd Pozsony mellett működött. Horvátországban vas- és rézbányát üzemeltetett, birtokain manufaktúrákat alapított. Posztógyárat, kénsavgyárat, tűkészítőüzemet is üzemeltetett, a kisbéri birtokon majolikagyára és szépfestőműhelye volt, míg bécsi palotájában porcelánüzemet létesített. Alkotó szellemiségének eredménye, hogy tervet dolgozott ki és valósított meg a Kulpa-folyó hajózhatóvá tételére. 40 Bátyja, Batthyányi József hercegprímás 1799-ben bekövetkezett halálakor rászállt a Városerdő bérleti szerződése, azonban a városi park létesítését nem látta jövedelmezőnek, ezért nem fektetett hangsúlyt a bérlemény gondozására, fejlesztésére. Figyelemmel kísérte a technikai újításokat, kiemelkedő, 30 ezer kötetes könyvtárat hozott létre rohonci birtokán. Az ő nevéhez köthető Magyarország legelső nagy műszaki könyvtárának összegyűjtése is. Az 1360 műszaki könyv felölelte a vegyészet, építészet, mezőgazdaság, textilipar, bányászat, járművek, gépészet, faipar, mélyépítés stb. területeit. 41 2.2.4. József nádor Habsburg József Antal János főherceg (1776 1847), azaz József nádor II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fia 1796-ban lett Magyarország nádora, s fél 38 http://bok.kormend.hu/a_batthyanyiak_es_kormend/csaladtortenet/grof_batthyany_tivadar.html; http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b01261.htm. Az ő nevéhez köthető a bicskei Batthyány-kastély építése 1796 és 1799 között. A kastély három szárnya által körülzárt területen cour d honneurt, a kastély körül tájképi kertet létesíttetett. 39 http://bok.kormend.hu/a_batthyanyiak_es_kormend/csaladtortenet/grof_batthyany_tivadar.html; http://www.kislexikon.hu/batthyany_tivadar.html. Hajózási tekintetben ez volt az első magyar ipari szabadalom. 40 http://bok.kormend.hu/a_batthyanyiak_es_kormend/csaladtortenet/grof_batthyany_tivadar.html; http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b01261.htm. 41 http://bok.kormend.hu/a_batthyanyiak_es_kormend/csaladtortenet/grof_batthyany_tivadar.html; http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b01261.htm. Ezt a könyvtárat unokája, Batthyány Kázmér a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. 22
évszázadot felölelő nádorsága alatt amely a jakobinus mozgalom megtorlásától az 1848-as szabadságharc előestéjéig terjedt nemcsak saját birtokának, hanem az ország felvirágoztatásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett. József nádor 1795-ben érkezett Magyarországra. A nádori feladatok kettősségének problémáját, miszerint a birodalmi és az ezzel gyakran ellentétes magyarországi érdekeket egyaránt képviselnie kellett, sikerrel oldotta meg. Hazai elismerését jól mutatja, hogy a forradalom évében érdemeit törvénybe foglalták és a kiegyezés előtt Pesten szobrot állítottak a tiszteletére. Kezdeményezte, irányította, illetve támogatta a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudós Társaság, a Ludoviceum, a Vakok Intézete, az első magyar bank, 1844-ben a József Ipartanoda (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje) létrehozását, vele a polgári Magyarország megszületését. Jelentős a fővárost támogató tevékenysége is, amely a városrendezéstől az állandó híd létrehozásán át a kertművészeti jelentőségű parkok kialakításáig terjedt. Négyévi előkészítő munka után 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, és felkérte Hild Jánost Pest rendezési munkálatainak tervezésére. 42 József nádor családi életét sorscsapások kísérték, élete során háromszor nősült, s nyolc gyermeke közül csak öt élte meg a felnőttkort, akiket polgári szellemben és értékrend szerint nevelt. Alcsúti otthonukban oly egyszerűen nevelte gyermekeit, hogy a falubeliek csak Palatinus Pista és Palatinus Jóska kiabálásokkal hívták gyermekeit játszani. 43 Amikor 1819-ben Alcsút birtokosa lett, elhatározta, hogy megfelelő otthont építtet családjának, így még ebben az évben felkérte Pollack Mihályt, hogy tervezze meg alcsúti kastélyát. A tervezést követően 1820-ban kezdődött az U alaprajzú klasszicista kastély építése, s majd egy évtizeden át tartott a teljes befejezésig. A nádor ezzel párhuzamosan elkezdte a dombon álló kastélyt övező klasszikus tájképi kert kialakítását is a kor neves kertépítészeinek, többnyire a Tost dinasztia tagjainak bevonásával. A kert egyik sajátosságát adja, hogy a nádor minden jelesebb családi eseményt faültetéssel tett emlékezetessé, s e kertrészeket az érintettek után nevezte el. E hagyomány alapján született a fenyvessel betelepített István-halom és a Mária-Henrietta-bereknek keresztelt nyírfaliget is. 44 42 Galavics 1999, p. 96.; Erdős 2002b, p. 89. Később Pollack Mihály lett a Szépészeti Bizottság elnöke, aki a megalapítástól aktív szerepet vállalt a szervezet működésében. 43 Erdős 2002b, pp. 87-89., 90. 44 Vasárnapi Ujság 1881, 277.; Füredi 1904, 15., 22.; Rapaics 1940, 208. A tájképi kertekben gyakori volt az efféle emlékállítás, a tiszteletnek és a szeretetnek ez a fajta kimutatása. Olykor elvont fogalmakról vagy rég halott emberekről is neveztek el impozáns fákat, kertrészeket. Erre a jelenségre a hazai kertművészetből is ismertek példák; Kazinczy pannonhalmi látogatásakor 1830-ban az apátság kertjében számos fát nevezett el a barátaról, a fatörzseket az érintett személy monogramjával jelölte meg. Másik példa ugyanerre a jelenségre az alsókorompai Brunszvik-kastély kertjéből ismert (Galavics 1999, 82.). 23
József nádor érdeklődésében és tevékenységében kiemelkedő szerepe volt a kertnek, számára a kertművészet lehetőséget jelentett egy adott táj, akár egy pusztaság megváltoztatására, mezőgazdasági modernizálására. Az ázsiai sivataggá pusztult Magyarországot éden kertjévé bűvölni át, ez volt lelkének ideálja, melynek csodálatosan sokoldalu tevékenységét szentelé 45 írta 1881-ben a Vasárnapi Ujság. A nádor kertek iránti érdeklődése gyermekkorából fakadt, hiszen gyermekéveit a firenzei Pitti-palotában és kertjében töltötte, ahol apja, II. Lipót az osztrák fennhatóság alatt álló Toscanát kormányozta. József nádor neveltetése részeként tanult mesterségének a kertészetet választotta, kortársai a kertművészet és a botanika kitűnő ismerőjeként tartották számon. 46 Botanikai szenvedélyének tudható be, hogy 1817-ben 7000 forintért megvásárolta Kitaibel Pál, a budapesti egyetemi füvészkert igazgatójának herbáriumát és botanikai kéziratait, amelyek neki köszönhetően kerültek a Magyar Természettudományi Múzeumba. 47 József nádor testvérei, Ferenc császár (a laxenburgi tájképi kert építtetője), Sándor Lipót nádor és Rainer főherceg is magas szintű botanikai ismeretekkel rendelkeztek. 48 József nádor kerttörténeti jelentőségét mutatja, hogy a pusztaságra telepített alcsúti kerten kívül az ő nevéhez fűződik még a margitszigeti kert, a Lágymányoson megépült Nádor-kert, továbbá a budai vár egykori tájképi kertjének létrehozása is. 49 A nádor kertészei kezdetben szinte kivétel nélkül mind a Tost családból származtak. Az apa, Joseph Tost Schönbrunn, majd Schlosshof császári kertjében tevékenykedett, s mind a négy fia az ő mesterségét folytatta. Örökébe a legfiatalabb, Albert Tost lépett, a másik három fiút József nádor 1808-ban Magyarországra hívta. Tost Antal a budai vár, 50 Tost Károly a 45 Vasárnapi Ujság 1881, 273. 46 Galavics 1999, 96.; Erdős 2002b, 84., 89. 47 Riedl-Dorn Szabó 1991, 92. 48 Galavics 1999, 96. 49 A Margitsziget ideális terület volt egy tájképi kert számára, az áradások miatt jó talajú, hatalmas fákkal benőtt terület, sajátos mikroklímával. Viszonylag későn kezdték kertté alakítani. Az 1790-es években Sándor Lipót nádor egy házat és két gloriettet építtetett. József nádor folytatta a munkát, 1808-tól több mint négy évtizeden át alakította a kertet Tost Károly főkertész segítségével. A sziget központja József nádor egyemeletes, erkélyes nyaralója volt, amelyet hollandi háznak is neveztek, mivel téglafalai vakolatlanok voltak és egyik oldalával a középkori ferences kolostor falához csatlakozott. Tudatosan komponálták egybe a villa és a rom látványát. Az 1820-as évek elejére kialakult kert vonzotta a környékbelieket. A kertművészet alkotó keze a Duna hullámai által összehordott földtest természetes ültetvényéből a paradicsom mását teremtette meg, amely elragadja és elbájolja a látogatót (Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königl. Freystadt Pest in Ungarn, Pest, 1821 alapján közli Gombos 1974, 204.). Az 1838-as árvíz hatalmas kárt okozott a kertben, szinte az összes növény elpusztult. A ma látható koros növényállományt az árvíz után telepítették. József nádor korában került a szigetre több igazi növénykülönlegességnek számító fafaj, mint például a tulipánfa, a japánakác, az amerikai kőris, a fekete dió, néhány fenyőfajta és természetesen a platán, a nádor kedvelt fája, amelynek néhány példányát ő maga hozta Itáliából és ültette el a szigeten (Galavics 1999, 99.). 50 A budai várkertről ld. részletesebben Fatsar 2008, 83. valamint Gombos Zoltán: Budavári kertek (Budapest, 1969) és Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban (Budapest, 2001). 24
Margit-sziget, Tost Vencel pedig a lágymányosi Nádorkert 51 kertésze lett. Alcsúton a Tost dinasztiát az 1830-as években bizonyos Puskovics János főkertész követte, majd a következő évtizedben már Müller főkertész és segédje, Fuchs Emil vezették a nádor birtokán a kertészeti ügyeket. József nádor 1847. január 13-án bekövetkezett halálát követően az uradalmat elsőszülött fia, István Viktor főherceg (1817 1867) örökölte, aki 1847. november 2-tól 1848. szeptember 25-ig Magyarország utolsó nádora volt. 2.2.5. Királyi Szépítő Bizottság A Királyi Szépítő Bizottság 52 életre hívása József nádor nevéhez köthető. A nádor felismerte, hogy Pest fejlődését gátolják a műszaki hiányosságok, a Duna szabályozatlansága, az utak rossz állapota és rendezetlensége, a közművesítés hiánya. 1805. június 1-jén József nádor az uralkodó elé terjesztette memorandumát Pest város szépítéséről. 53 Hild János városrendezési tervével kísért munkájában tételes listát adott a teendőkről, ismertette a költségeket és azok fedezésének lehetőségeit, illetve javaslatot tett a szervezetre, amellyel a kitűzött célok elérhetőek. 54 A Szépítő Bizottság működéséhez irányadó volt Hild János városrendezési terve, amely a mai Nagykörúton belüli területre terjedt ki az országutakból kialakult sugárútrendszerrel. 55 Hild szabályozási terve a Fővárosi Közmunkák Tanácsa működéséig Pest legfontosabb városrendezési tervének számított. Miután az uralkodó jóváhagyta Hild városrendezési tervét, József nádor 1808. szeptember 16-án Pozsonyból érdeklődött a várostól, hogyan állnak a kötelezettségek, a 51 A Nádorkert történetéről ld. részletesebben Fatsar 2008, 85-86. 52 A testületet számos néven említették, többek között Verschönerungs-Comission, Szépítő Bizottság, Szépítő Biztosság, Szépítő Bizottmány. Jelen dokumentáció a Királyi Szépítő Bizottság vagy a rövidebb, Szépítő Bizottság formát használja. 53 Berza 1993b, 455. A nádor első városfejlesztési lépése egy 1798-as felterjesztés volt I. Ferenchez a Margitsziget átengedésérő, ezt követően 1801. november 14-én felterjesztést intézett a királyhoz Pest szépítése tárgyában, amit egy évvel később tárgyalt a kancellária és az udvari kamara (Siklóssy 1931, 22.; Preisich 2004, 51.). Ezt követően általános tervet és költségvetést kértek a nádortól hangsúlyozva, hogy Pest városának vannak vállalt kötelezettségei (Siklóssy 1931, 22.; Preisich 2004, 52.). A kötelezettségek között szerepelt templom, iskola, színház, redut építése. 1804. november 16-án József nádor és a Helytartótanács elnöke leiratban közölte Pest város tanácsával Ferenc császár és király kérését, hogy mutassák be neki, mi módon lehetne a várost mindenki számára kényelmessé, egyben megjelenésére tekintve is rendezni. A leiratban foglaltaknak megfelelően a város megbízta a feladatra kijelölt Hild Jánost, hogy készítse el a város szabályozási tervét (Siklóssy 1931, 22.). 54 Siklóssy 1931, 25.; Preisich 2004, 58. József nádor hangsúlyozta, hogy a feladatokkal egy, a városi elöljáróságtól független szervezetet kell megbízni, amelynek elnöke királyi biztosi minőségben egy helytartótanácsos, tagjai között pedig két városi tanácsos, a rendőrkapitány és Hild építőmester kap helyet. A Bizottság közvetlenül a királyi Helytartótanácsnak felelős (Siklóssy 1931, 25.). 55 Berza 1993b, 455.; Preisich 2004, 51., 53. Hild János már korábban elkészült tervei programvázlatként szolgáltak a Szépítő Bizottság megalakulásakor. Hild Hülff Móric Bálint támogatásával készítette terveit (Siklóssy 1931, 22.). 25
színházépítés, a hajóhivatal áthelyezése. 56 Ezt követően 1808 októberében a nádor több évi előkészítő munkája és felterjesztése eredményeként királyi elhatározásból megalakult a Királyi Szépítő Bizottság, hogy előkészítse a város szabályozási és szépítési tervét, összehangolja a munkák végrehajtását. 57 A Szépítő Bizottság létrehozásáról a nádor október 3-án tájékoztatta a Helytartótanácsot, majd október 25-én első ízben összeült a Szépítő Bizottság József nádor vezetésével. 58 A nádor az osztrák monarchia (sic!) egyik első városává kívánta fejleszteni Pestet, 59 ennek megfelelően a Szépítő Bizottság hatásköre Pestre korlátozódott, s a cél a város rendezése, szabályozása, szépítése, végső soron fővárossá fejlesztése volt. 60 A városi hatóságtól független, egyedül a kormányzó közigazgatási hatóságtól függő Szépítő Bizottság vezetője helytartósági tanácsosként József nádor lett királyi biztosi minőségben, tagjai közé három városi tanácsnok, három választott polgár, a városi főkapitány, Hild János építőmester, egy mérnök, egy kőművesmester, egy ácsmester került, illetve az üléseken a városi mérnök is helyet kapott. 61 A nádor a tagok közé kinevezte Szlatiny Ferenc városbírót és Hoffmann Antal városi tanácsnokot. A városi elöljáróság meghallgatása után taggá nevezték ki Kemnitzer János, Liedemann Sámuel, Stankovits Ignás városatyákat, Kundt János kőművest és Kardetter Tóbiás (Tamás) ácsmestert. A pénzbeszedésre id. Kiss Józsefet, ellenőrül Lechner Ferencet nevezték ki. 62 A Szépítő Bizottság létrehozását, a szépítési tervet nemcsak kihirdették, kiplakátolták, de újságok útján is közhírré tették, hiszen úgy tekintették, hogy Pest rendezése, szépítése nemcsak a város, hanem az egész ország hasznára válik. 63 A Szépítő Bizottság működéséhez szükséges forrást a Szépítési Alap létrehozásával kívánták biztosítani. 64 56 Siklóssy 1931, 25. 57 Siklóssy 1931, 26. 58 Hunfalvy 1859, 51.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 114.; Siklóssy 1931, 26.; Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 158-159.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 55.; Magyar 2013, 89. Preisich az első ülést 1808. november 21. napjára datálta. 59 Siklóssy 26., 32. Erre utal az első ülésen felvett jegyzőkönyv: Im kurzer Zeit denen ersten Städten der Österreichischen Monarchie billiig zugezählet werden könne. Ezzel szemben Széchenyi István nem Pest, hanem a testvérvárosok fejlesztésében gondolkodott, Budapestet nemzeti fővárossá, majd a világ egyik legszebb városává kívánta fejleszteni. 60 Siklóssy 1931, 36.; Preisich 2004, 51. 61 Siklóssy 1931, 26., 36. 62 Siklóssy 1931, 26. 63 Siklóssy 1931, 26. 64 Siklóssy 1931, 27.; Preisich 2004, 59. A Lechner-féle hagyaték 125.857 forintja mellett az eladott lipótvárosi és városligeti telkekből még be nem folyt 135.920 forint összeget is ide irányozták, valamint határoztak a városi pénztár évenkénti 5.000 forintos kiegészítéséről, valamint a további telekeladások tervezett bevételeinek idesorolásával. 26
A Szépítő Bizottság fennállási időszakának az első, 1820-ig tartó korszaka volt a legtermékenyebb. Ekkor számos kitűzés megvalósult. 65 A Bizottság első, de igen jelentős rendelkezése volt, hogy minden építkezésnek legyen az új építés vagy homlokzati átalakítás, amely a városfalon belül történik, a terveket jóváhagyásra a Szépítő Bizottságnak kell bemutatni. 66 A következő, 2-4-6 éven belül megvalósítandó munkák között is fontos feladatok szerepeltek, többek között a Városliget tervszerű elrendezése. 67 A Szépítő Bizottság érezve a Városliget fejlesztésének jelentőségét, 1813-ban tervpályázatot írt ki a Városerdő megújítására, amit Heinrich Nebbien nyert meg. 68 Három évnyi munka után Nebbien beadta munkáját Ungarns Folks-Garten der Koeniglichen Frey-Stadt Pesth (Magyarország Népkertje Pest szabad királyi városában) címmel, amellyel első díjat nyert. A német származású szakember pályaművét 1817. március 9-én kivitelezésre is elfogadták, s még ebben az évben elkezdődtek a kiviteli munkák. 69 A tervben foglaltak megvalósítása azonban többek között a szükséges anyagiak hiánya miatt nem volt lehetséges. A hat évnél távolabbi fejlesztések között is fontos, a város szerkezetét befolyásoló fejlesztések szerepeltek, többek között a piarista gimnázium áthelyezése a szervita kolostorba, a szerviták kertjének a megszüntetése, hogy az Invalidusok palotája szabad térre kerüljön, a központi városháza környezetének rendezése. 70 A Szépítő Bizottsággal először jelent meg a tudatos városrendezési tevékenység, építési szabályzatai biztosították a klasszicista Pest városképi egységét, valamint a 65 Siklóssy 1931, 29.; Preisich 2004, 63. 1820-ig megtörtént az új színház építése, a városkapuk és városfalak eltüntetése, az Invalidusok palotájának hátsó oldalán álló árnyékszékek felszámolása, a kovácsműhelyek elhelyezése a forgalmas utcákból, a vágóhidak kihelyezése, új hajóhivatal építése, a Haltér szabályozása, a Fűvészkert áthelyezése a Hatvani utcából az Országútra (ma Múzeum körút) való áthelyezése, a sóhivatal és a dohányhivatal építése, a város tulajdonában lévő üres telkek bérbeadása, a hóhér házának a városi vonalon túlra való kihelyezése, az épületfakereskedők rendszabályozása, a Káposztáspiacnak (ma Deák tér) a kóklerbódéktól és mészárszékektől való megtisztítása, a vesztőhely a pellengér áthelyezése (Siklóssy 1931, 29.). Mindez annak ellenére sikeresen megvalósult, hogy a Szépítő Bizottság egyik oszlopos tagjának számító Hild János 1811-ben meghalt. Hozzá hasonló állandó építész-szakértő nem tűnt fel többé, a Széchenyi építészeként számon tartott Pollack Mihály vett részt a munkákban (Siklóssy 1931, 27.; Berza 1993b, 455.; Preisich 2004, 60.). 66 Siklóssy 1931, 27. Egy építési bizottság véleményezte a terveket, a bizottság tagja volt Hoffmann Antal városi tanácsnok, Hild János építőmester, Degen Jakab városi mérnök. Gyakran elnökölt Szilágyi Ferenc városbíró, majd báró Perényi Lázár (Siklóssy 1931, 27.). 67 Siklóssy 1931, 30. A tervezett fejlesztések között szerepelt még az Üllői úti fasor folytatólagos telepítése, a város vonalán kívüli új utak létesítése, a Molnár- és Halász-tó betemetése, a Dunapart szabályozása és burkolása, a partok és utcák feltöltése és kibővítése, a városból levezető csatornák építése a Dunába, a Duna-parti sétány meghosszabbítása, az utcák és a házak szabályozása a városban és a külvárosokban, a redutépület befejezése (Siklóssy 1931, 30.). 68 Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 159.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Jámbor 1998, 44.; Galavics 1999, 77, 88.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Magyar 2013, 102.; Jámbor 2015a, 48 49. 69 Rexa 194?, 29.; Thaly 1958, 55.; Galavics 1999, 88.; Jámbor 2015a, 53. 70 Siklóssy 1931, 30. 27
szabályzatok másik nagy célja az újabb árvízkár elkerülése volt. Nagy jelentőséggel bírt és jelentősen befolyásolta Pest városképének alakulását az 1839-ben kihirdetett építési szabályzat, amely az emeletmagasságok megkötését, az axistávolságok rögzítését, az egységes főpárkány-magasságot, a nyugodt tetőkialakítás és síkban tartott homlokzatok megkövetelését tartalmazta. Tíz évvel később ezt a szabályzatot dolgozták át, fejlesztették tovább. 71 A Szépítő Bizottság legfontosabb munkái közé tartozik a Pesti Német Színház, Szent István-templom, a hajózási hivatal, a só- és dohányhivatal házainak felépítése, a városkapuk és városfalak részbeni lebontása (célja, hogy Pest egybeolvadhasson a külvárosaival), a Halpiac (mai Roosevelt tér) és a Városliget rendezése, Ferencvárosban a Molnár-tó feltöltése, az Üllői úti fasor telepítése, a Duna-part kikövezése. 72 A Szépítő Bizottság munkáját jelentősen hátráltatta a pénzinfláció megszűnése, 73 majd az 1838-as nagy árvíz után munkája adminisztratívvá vált. Az árvíz okozta nagy károk miatt sokan a Szépítő Bizottságot is felelőssé tették. 74 A hanyatlást erősítette József nádor halála. Ezt követően a Helytartótanács már csak rendelkezett, nem delegált új elnököt. 75 1856. november 19-én elnöki leirat született a Szépítő Bizottság megszüntetéséről. 76 Helyét, feladatait az újonnan létrehozott Építési Bizottmány vette át, 77 ez a szerv azonban igen rövid életűnek bizonyult. A Szépítő Bizottság valódi folytatásának a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tekinthető. 78 2.2.6. Fővárosi Közmunkák Tanácsa A Királyi Szépítő Bizottság megszüntetését követően nem maradt igazi szerve a városfejlesztési törekvéseknek, mígnem 1870-ben létrejött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amelynek szellemi elődje a Szépítő Bizottság, 79 de törekvéseiben felfedezhető Széchenyi István és Táncsics Mihály Budapest-gondolata is. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozását az országos és helyi érdekeket is figyelembe véve Gróf Andrássy Gyula 71 Berza 1993b, 455.; Preisich 2004, 63 64. 1839-ben alkották meg a Közönséges építési rendszabás szabad királyi Pest városára nézve és a Különös építési rendszabás Pest külvárosának szélső részeire nézve című szabályzatokat. A Szépítő Bizottság a homlokzati tervek alapján stíluskritikai bírálattal is élt, ezzel gyakorolt nagy hatást a városkép alakítására. (Siklóssy 1931, 34., 38.). 72 Siklóssy 1931, 29.; Berza 1993b, 455.; Preisich 2004, 61. 73 Siklóssy 1931, 32. 74 Siklóssy 1931, 34.; Preisich 2004, 63 64. Az árvíz után a Szépítő Bizottság a gátak létesítését, a város feltöltését, a Duna szabályozását tekintette elsődleges feladatoknak. 75 Siklóssy 1931, 34. Az alapítóra az 1847. január 24-én tartott ülésen emlékeztek meg. 76 Siklóssy 1931, 35. 77 Siklóssy 1931, 35.; Berza 1993b, 455. A testület hivatalos neve Verschönerungs-Bau-Amt volt. 78 Siklóssy 1931, 20. 79 Siklóssy 1931, 20. 28
miniszterelnök kezdeményezte. Az 1870 tavaszán a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslata alapján elfogadott 1870. évi X. törvénycikk szabályozta a szervezet működését, amelynek előképe az angol Metropolitan Board of Works volt. 80 A törvény 81 elsődlegesen a Duna fővárosi szakaszának szabályozását, a Buda-Pest néven említett főváros ipari és kereskedelmi központtá fejlesztését irányozta elő. Ezek alapján a Fővárosi Közmunkák Tanácsának legfőbb hivatását a közlekedési főútvonalak nyitásában és a Fővárosi Pénzalap kezelésében jelölték meg. 82 A törvény érelmében a Tanács egy elnökből és 18 rendes tagból állt, szükség esetén egy alelnök is segíthette a munkát. Az elnököt szükség esetén az alelnököt is a minisztérium nevezte ki. A rendes tagok közül hatot Pest szabad királyi város, hármat Buda szabad királyi város delegált, kilenc tagot pedig a minisztérium nevezett ki. 83 Tanácskozási joggal tag lehetett Buda és Pest egy-egy tanácsosa, a két város középítési bizottságainak két-két képviselője, a két város főmérnökei, illetve azok a szakértők, akiket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felkért. 84 A rendes tagok közül háromévente hat tagot sorsolás alapján felmentettek és helyükre új választást írtak ki. A kiléptetett tagok ismét választhatók, kinevezhetők voltak. 85 Általános elvként került megfogalmazásra, hogy amíg a főváros szabályozási terve el nem készül és az építkezési ügyeket törvényileg nem szabályozzák, a két város középítési bizottságai kötelesek a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által meghatározott szabályozási tervek, elvek és utasítások szerint eljárni. 86 A Tanács általános feladatait között 80 Siklóssy 1931, 36 37., 40., 54.; Berza 1993a, 461.; Preisich 2004, 131. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa monografikus ismertetését l. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Budapest, 1931. 81 1870. X. tc. Hatásköre Buda, Pest és Óbuda területére terjedt ki kezdetben. 82 1870. X. tc. 1.. a-d), 2. és 4-9.. A pénzalap létesítésének feltételeit, a kölcsön sorsolási jegyeinek kibocsátását, valamint a kölcsön törlesztőrészleteinek fedezetét is pontosan szabályozták, ezzel megteremtették a Tanács működésének alapfeltételét. Az alapról minden évben zárszámadást kellett készíteni, amelyet egy jelentés kíséretében a minisztérium és a két városi tanács elé kellett beterjeszteni, illetve be kellett mutatni a törvényhozásnak és nyomtatásban is közzé kellett tenni (1870. X. tc. 27..). Az évente kiadott beszámoló és annak felépítése is erősen hasonlít a mintaként szolgáló Metropolitan Board of Works jelentéseihez (Siklóssy 1931, 83.). 83 1870. X. tc. 11.. 84 1870. X. tc. 11.. A törvény elrendelte, hogy mind Pest, mind Buda képviselőtestületének közgyűlése köteles felállítani egy-egy középítési bizottságot. A bizottságok feladata a város építésügyeinek koordinálása, tervjavaslatok készítése költségvetéssel, a végrehajtás ellenőrzése (1870. X. tc. 18-19..). A középítési bizottság véleményeit, terveit és javaslatait a költségvetésekkel együtt a városi tanács és a képviselőtestület elé kellett terjeszteni. Az általuk hozott határozatokat végrehajtás előtt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elé kellett terjeszteni jóváhagyásra. Amennyiben nem volt konszenzus, a belügyminisztérium volt illetékes a döntésben (1870. X. tc. 20-21..). 85 1870. X. tc. 12.. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztályát 1870 és 1874 között Reitter Ferenc vezette (Berza 1993a, 461.). 86 1870. X. tc. 22.. 29
az egész fővárosra, vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozási munkák előkészítése, tervek készíttetése, az ehhez szükséges mérnöki felvételek elrendelése; az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtása; az utak, utcák irányának és szintjének meghatározása; az utcák és közterek elnevezése, a házszámok szabályozása; az építési ügyet szabályozó javaslat kidolgozása szerepelt. 87 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa alakulásakor Pest felmérési munkálatai folyamatban voltak, Buda felmérését már a Tanács rendelte meg. 88 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa korai, nagy jelentőségű munkája volt az 1871-ben meghirdetett nemzetközi tervpályázat Budapest általános rendezési tervének elkészítésére. 89 A pályaművekben foglaltak figyelembevételével 1876-ig készült Pest, Buda és Óbuda szabályozási terve, amely nem terjedt ki a beépítés és a területfelhasználás módjára, csak az útvonalak meghatározására és szabályozására korlátozódott. 90 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a város zöldfelületeinek rendezésével, fejlesztésével, bővítésével is foglalkozott. Az 1870. évi törvény 14.. a) pontja ugyanis az általános feladatok közé sorolta az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozási munkák előkészítését, a tervezési feladatokat, kiemelten a közterek, parkok mulatóhelyek stb. elhelyezésére is. 91 A törvény 17.. f) pontja kimondta, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elé minden esetben fel kell terjeszteni a nyilvános parkok és faültetvények fenntartásával, létesítésével kapcsolatos valamennyi határozatot, tervet és költségvetést. 92 Kimondottan nem szerepelt a feladatok között új parkok létesítése, de Széchenyi szellemében ez mindig is megjelent a tervezetek között egészségügyi és esztétikai 87 1870. X. tc. 14..; Preisich 2004, 138. A Szépítő Bizottsággal ellentétben általánosságban nem gyakoroltak stíluskritikai bírálatot a homlokzati tervekről, de ahol a történelmi vagy művészi szempontok megkívánták, megkövetelték a környezethez való illeszkedést és ilyen esetben a homlokzati kialakítás is a bírálat tárgyává vált (Siklóssy 1931, 39.). 88 Siklóssy 1931, 104.; Berza 1993a, 461. 89 Siklóssy 1931, 104.; Berza 1993a, 461.; Preisich 2004, 139 153. Az I. díjat Lechner Lajos, a II. díjat Feszl Frigyes, a III. díjat S. Klein és S. Fraser nyerték el. 90 Berza 1993a, 461. A beérkezett pályaművek alapján, azokat felhasználva maga a Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztálya készítette el a szabályozási tervet (Siklóssy 1931, 104., 129.). 91 1870. X. tc, 14.. a). 92 1870. X. tc, 17.. f). 30
szempontok miatt is. 93 Ennek megfelelően a Fővárosi Közmunkák Tanácsának ülésein a zöldfelületek kérdése több ízben is napirendre került. Határoztak a fásításokkal, ültetvényekkel kapcsolatos általános elvekről, illetve arról, hogy a várost egy zöld gyűrűvel kell övezni. A zöld gyűrű kiindulási pontjainak a már meglévő városi parkot, a kicsinek bizonyuló és hiányokkal küzdő Városligetet tekintették. A tervek szerint ennek folytatásában észak felé a Dunáig, dél felé a Kerepesi úti temetőig terjedtek volna a nyilvános kertek és a parkosított magánbirtokok. 94 Sajnálatos módon a fásítás, a Városliget kiterjesztése nem haladt az elvárt ütemben, így a nagyratörő terv a zöld gyűrű létesítéséről kudarcba fulladt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa azonban nemcsak a Városligettel, annak kibővítésével a város körüli zöld gyűrű létesítésével foglalkozott. Tervet készítettek a Felsőrákosi-rétek rendezésére, parkosítására, a Népliget rendezésére, bővítésére. Mindezek mellett a belvárosi terek fásítására, A mai József nádor tér és Erzsébet tér parkosítására, a Széchenyi sétatér és a Múzeumkert rendezésére is figyeltek. 95 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatásköre szabályalkotó, intézkedő, jóváhagyó, fellebbviteli és felügyeleti feladatokra kiterjedően került meghatározásra. 96 Fontos ugyanakkor, hogy országos szempontok figyelembevételével, az egész nemzet előmenetele szempontjából szervezték a főváros fejlesztését. 97 A legnagyobb hiányosság azonban az volt, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa nem rendelkezett kisajátítási joggal, amely nagyban nehezítette céljainak elérésében. 98 A másik hiányosság, hogy megalapításakor nem volt egységes építésügyi szabályozás. Ezt a hiányt kívánta betölteni az 1870-ben kiadott Ideiglenes utasítás, amelyet 1886-ban az Utasítás, majd 1894-ben az Építésügyi Szabályzat Budapest fő- és székváros területére követett. 1914-ben új építésügyi szabályzatot adtak ki, amely a korábbi négy helyett nyolc övezetet határozott meg. Ezek a szabályzatok a főváros teljes területét építési területnek tekintették, közintézmény-területekről, 93 Siklóssy 1931, 296. Erre a legkézenfekvőbb példa a pesti zöld gyűrű létesítésének gondolata. 94 Siklóssy 1931, 297. A hivatkozott ülés 1870. augusztus 4-én volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a temetőt eleve nemkívánatos elemnek tekintette, hiszen a város gyors terjeszkedése miatt az már lassan beépült a városszövetbe. 1873. június 8-án újfent napirenden volt a fásítás kérdése, ekkor azt határozták, hogy amennyiben a tulajdonosok nem tesznek eleget ennek, akkor kisajátítják az adott telkeket és a város végzi el a munkát. 95 Siklóssy 1931, 302-322. 96 Berza 1993a, 461. 97 Siklóssy 1931, 54. 98 Az 1868. évi LVI. törvénycikk a kisajátitásról (sic!) Buda és Pest városok területén címet viselő törvény 1868. december 9-én került szentesítésre és kihirdetésre. A törvény alapján kisajátítási joga csak a közlekedési miniszternek, valamint Buda és Pest városok törvényes képviseleteinek volt. 31
zöldterületekről nem rendelkeztek. Ennek következménye a belső városrészek túlzsúfoltsága, bár az újonnan létesített külső városrészek határozottan fellazultak. 99 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa jelentőségét mutatja, hogy a kormány 1937-ben kiterjesztette a hatáskörét a főváros körüli elővárosokra és falvakra is. Ezt követően, 1940-ben kidolgozták az új építésügyi szabályzatot és Budapest városfejlesztési programját. Ebben merült fel első ízben a beépítési javaslatot is tartalmazó részletes rendezési terv fogalma. 100 A II. világháború pusztítása után új kihívás várt a Fővárosi Közmunkák Tanácsára. 1947-ben készült el az az új városfejlesztési program, amely az újjáépítést is tartalmazta. Ennek megvalósítását azonban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa már nem irányíthatta, nem követhette nyomon, mert 1948-ban az országgyűlés feloszlatta. 101 A Tanács volt Buda és Pest egyik első közös szerve, léte hozzájárult, felgyorsította az egységes Budapest létrehozását. 102 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870 és 1948 közötti működésének legfontosabb eredményei közé tartozik a a Duna szabályozása, a Sugárút (később Andrássy út) és a Nagykörút, valamint a Stefánia út kiépítése, az Országház, a Halászbástya, a Millenniumi Emlékmű felépítése, az Újépület terének (ma Szabadság tér) rendezése, a budavári Nagyboldogasszony-templom restaurálása. 103 99 Berza 1993a, 461. 100 Berza 1993a, 461. 101 Berza 1993a, 461. 102 Buda és Pest egyesítését Wahrmann Mór országgyűlési képviselő indítványozta 1870. július 16-án, aminek hatására 1871 márciusában már szaktanácskozás folyt a kérdésről. 1871. november 9-én a belügyminiszter benyújtotta az egyesítést kimondó törvényjavaslatot. Az 1872. évi XXXVI. törvénycikk Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról (sic!) és rendezéséről című törvény mondta ki Buda, Pest, Óbuda és a Margitsziget egyesítését. A tényleges egyesítés csak 1873-ban történt meg (Siklóssy 1931, 106.). 103 Siklóssy 1931, 165.; Berza 1993a, 461. 32
2.3. A tervezők, főkertészek bemutatása 2.3.1. Rudolf Witsch Rudolf Witsch (1773 1826) a németországi Koblenzben született hadmérnök és kerttervező volt. Nemcsak hozzáértő és olvasott földmérőként és kerttervezőként, hanem ismert szakíróként tartották számon. Witsch katonaként a német-bánáti ezrednél szolgált, de tervezőként főként a Batthyány család foglalkoztatta. 104 Rudolf Witsch első ismert hazai munkáját gróf Batthyány (Tódor) Tivadar (1730 1812) felkérésére készítette. Ez a tarcsai birtokra (ma Bad Tatzmannsdorf, A) tervezett pavilon volt, amely a Lábadozás temploma nevet viselte. Minden bizonnyal a kerti építmény mellett magára a kertre is készített tervet Witsch. Ennek kapcsán kapta a megbízást Batthyány József hercegprímástól az általa bérbe vett pesti Városliget rendezésére. Ez Witsch kertépítészeti munkásságának egyik megkiemelkedő példája. 105 Witsch kerttervezői érdemeit a kertművészet iránt fogékony Kazinczy Ferenc is kiemelte. Witsch munkája többek között az alsóludányi (ma Ludányhalászi) Ráday-kastély kertje, a tóalmási Prónay-kastély kertje is. 106 Ezen túl Podmaniczky (I.) László (1747 1803) ezredes szintén őt kérte fel aszódi kertjének megalkotására valamikor 1788 és 1803 között. 107 Ezeken túl minden bizonnyal köze volt a galgóci (Hlohovec, Sk) Erdődy-kastély és a veszelei (később Vígvár Veselé, Sk) Mednyánszky-kastély kertjeihez is. 108 Rudolf Witsch munkái során számos esetben foglalkozott a homok megkötésével, a sivár területek termőre fordításával. Többek között az ő érdeme a Duna és Tisza közötti homokos rész fásítása is. Tapasztalatait német és magyar nyelven is megjelent munkáiban 109 összegezte. Írásaiban a Városliget területén végzett tevékenységét is bemutatta. Witsch 104 Szinnyei 1914, 1594.; Sisa 1992a, 202.; Magyar 2008, s. p.; Fatsar 2010, 279.; Fatsar 2015, 12. 105 Fatsar 2010, 279.; Fatsar 2015, 12 13. Witsch a hercegprímás felkérésére egy nemzeti múzeum tervét is elkészítette, amely minden bizonnyal Pesten valósulhatott volna meg (Fatsar 2015, 12.). Witsch Városligetben végzett munkájáról l. részletesen jelen dokumentáció 2.5.1. és 2.5.2. fejezeteit. 106 Fatsar 2010, 279.; Fatsar 2015, 13. 107 Kazinczy 1987, 310. Kazinczy és Witsch személyesen is találkoztak, amikor a költő Prónay bárónál tett látogatást. Ekkor azt kérte, hogy a kertésszel egy szobában szállásolják el, hogy tőle, kertrajzolótól új gondolatokat vehesen. Kazinczy leveleiből ismert, hogy Witsch nem reagált leveleire, a Kazinczy által olyannyira kívánt és szorgalmazott levelezés nem indult el közöttük. 108 Fatsar 2010, 279 280.; Fatsar 2015, 13. 109 Witsch 1808; Witsch 1809. A munka első ízben német nyelven jelent meg, majd sikerének köszönhetően egy magyar nyelvű, bővített kiadás is napvilágot látott 1809-ben. 33
munkája olyan sikert aratott, hogy maga Károly főherceg (1771 1847) írt neki köszönőlevelet. 110 2.3.2. Christian Heinrich Nebbien Christian Heinrich Nebbien (1778 1841) kerttervező, tájépítész, gazdasági szakember, mezőgazdasági reformer volt. A 19. század elején Magyarországra érkező és itt alkotó kiemelkedő tervezők egyike. 111 Az észak-németországi Lübeckben született (D), autodidakta módon sajátította el a kerttervezés elméletét és gyakorlatát, a gazdasági ismereteket. Macklenburgi és holsteini birtokokon, mintagazdaságokban dolgozott. Értett a mezőgazdasági, gazdaságszervezési, kertészeti, építészeti kérdésekhez, e témák szakirodalmában is jártas volt. Saját magát elsősőran gazdasági tanácsosnak tartotta. Tanulmányutat tett Németország több vidékén, Oroszországban, Angliában, Hollandiában és Észak-Olaszországban. 112 Magyarországra 1806 körül érkezett először. Első magyarországi munkája nagy valószínűséggel a tóalmási kastély kertjéhez kapcsolódik (1812), megbízója Prónay Sándor (1760 1839) volt. Ezt követően éveken át dolgozott a Brunszvik család felkérésére. Báró Brunszvik József (1750 1827) Nebbient bízta meg alsókorompai (ma Dolná Krupá, Sk) kertjének tervezésével, amellyel a szakember 1812 és 1818 között foglalkozott. Az alsókorompai munkával párhuzamosan 1815 körül Brunszvik József Arad melletti soborsini (ma Săvârșin, Ro) birtokán egy másik kertet is tervezett Nebbien, illetve megtervezte Brunszvik József unokaöccsének, Brunszvik Ferencnek (1777 1849) a martonvásári kertjét is. 113 A tervei nyomán létesített kertek olyan jól sikerültek, hogy újabb megrendeléseket hoztak számára. 1818 előtt a Torontál megyei Elemér (ma Elemir, Srb), 1821 előtt a szintén 110 Bp-i Hírlap 1927, 19. 111 Galavics 1999, 55. Nebbien saját magát minden esetben gazdasági tanácsosnak nevezte. Magyarországon alkotó kortársa volt a szintén német származású Bernhard Petri és a francia Charles Moreau. 112 https://www.deutsche-biographie.de/gnd100219047.html#ndbcontent; Nehring 1985, 261 262.; Galavics 1999, 76.; Fatsar 2015, 14. A magyar szakirodalomban sokáig élt az a téves nézet, hogy Nebbien francia vagy belga származású volt. Nebbien részletes életrajzát Dorothee Nehring közölte. 1979-ben készült doktori disszertációjában Nebbien városligeti terveit összevetette a korszak nagy európai és amerikai városi parkjaival, forrásközlése Nebbien 1816-os teljes pályázati anyagának közlése mellett kiterjedt a részletes életrajzra és szakmai életútra, publikációs listáira. 113 https://www.deutsche-biographie.de/gnd100219047.html#ndbcontent; Nehring 1985, 261.; Galavics 1999, 77.; Knight 2013, 177. Nebbien alsókorompai munkájáról l. részletesebben Galavics 1999, 77 82. és Knight 2013, 177 195. A martonvásári kertről l. részletesebben Galavics 1999, 82 87. 34
ottani Szent György (ma Žitište, Srb) és Écska (ma Ečka, Srb) kastélykertjeinek terveit készítette el. 114 Nebbien kerttervezés, birtokrendezés témakörbe tartozó magyarországi munkái közül kiemelkedik a Városliget rendezése. 115 Nebbien az ideális városi park megteremtésére törekedett. A tájképi stílusú kertben a klasszicista és gótikus építészet elemeit is felsorakoztatva a város valamennyi rétege számára megfelelő kikapcsolódási, szórakozási, tanulási-oktatási színhelyet kívánt megteremteni. Ezzel Nebbien úttörő szerepet vállalt a városi parktervezésben. Az 1813-ban kiírt pályázatra benyújtott munkák közül az ő tervét fogadták el kivitelezésre. A részletes tervezési programot ez a felmérési tervlap mellett tartalmazta a tervezett állapot alaprajzát, a fontosabb részletek alaprajzát és nézetrajzait, szöveges leírást Nebbien 1816-ban készítette el. Ezt követően a költséges elképzelés számos elemének elhagyásával, Nebbien közreműködésével indult el a Városliget átalakítása 1817-ben. 116 A jelenleg ismert adatok alapján Nebbien 1821-ig tartózkodott Magyarországon. Innen Lengyelországba és Németországba költözött, többek között Kelet-Poroszországban dolgozott. 117 1818 után kezdett aktívabban publikálni. Tanulmányaiban a tájkertészettel, tájszépítéssel, birtokrendezéssel és birtokberendezéssel, erdészettel, gyümölcsészettel, házikertekkel, kapcsolatos kérdések mellett a répa cukortartalmáról, az eperfákról, a takarmányozásról is értekezett. Nebbien publikálási tevékenysége az 1830-as években tovább erősödött, de emellett 1841-ben bekövetkezett haláláig még mintegy nyolcvan további többek között kerttervezési felkérésnek tett eleget. 118 2.3.3. Id. Pecz Ármin Id. Pecz Ármin (1820 1896) a kereskedelmi kertészet, a korszerű magyar faiskola egyik úttörője, neves kerttervező és kertépítő volt. Pesten született és iskoláit is itt végezte. Miután 114 Galavics 1999, 77.; Knight 2013, 177. Az écskai kertről önálló leírást is készített ahogyan korábban a tóalmási munkájával kapcsolatban is tett, ennek ellenére a Nebbien által tervezett bánáti kertek még nem kerültek a kutatások fókuszpontjába, keveset tudni ezen alkotásairól. 115 https://www.deutsche-biographie.de/gnd100219047.html#ndbcontent. Nebbien Városligettel kapcsolatos munkájáról l. részletesen jelen dokumentáció 2.5.2. fejezetét. 116 Galavics 1999, 77.; Knight 2013, 177 178.; Fatsar 2015, 15. 117 Galavics 1999, 77.; Knight 2013, 178. 118 Galavics 1999, 76 77. Írásai többsége Lipcsében jelent meg. Ezek közül néhány jelentősebb: C. H. Nebbien: Einrichtungskunst der Landgüter auf steigende Rente. Leipzig, 1830.; C. H. Nebbien: Der schuldenfreie Staat, oder landwirthschaftliche Ansichten und Erfahrungen in hinsicht auf allgemeine Schuldentilgung, sowohl der Landgüter, als der Staaten. Berlin, 1834.; C. H. Nebbien: Praktisch-naturgemässe Bodenverbesserungskunde für Land- und Gartenbau. Leipzig, 1840. 35
gyógyszerész édesapja 1828-ban meghalt, anyja egyedül nevelte hat testvérével. 1837. március 1-jén a 16 éves Pecz kertésztanulóként kezdett dolgozni a Füvészkertben. A három évi tanulóidő és a külön vizsgák letétele után 1840. március 1-jén kertészsegédnek nevezték ki. A segédlevél birtokában a budai várban Tost Antal udvari főkertész alkalmazta, s egy hónap híján két évet szolgált a Nádor-kertben. 119 Miután kilépett a Nádor-kertből, külföldi tanulmányi útra indult. Bécsben a Mühlbeck-féle kertben helyezkedett el, s a mostoha munkakörülmények és egy baleset folytán kórházba került. Ezt követően már nem tért vissza a Mühlbeck-féle kertbe. Rövid ideig a Metternich-kertben állt alkalmazásban, majd 1843. október elején Bécsből Prágán keresztül Poroszországba utazott. A hosszú utat gyalog tette meg, a nagyobb több napot időzött és felkereste a jelentősebb kerteket és kertészeteket is. 120 Németországba érve 1843. december 4-től Potsdamban, a királyi kertben kapott próbaidős állást. Szakmailag sokat fejlődött a 15 hónap alatt, hetente kétszer kerttervezésből órákat vett a Potsdamban működő királyi kertészképezdében. Ahogy írta: a kertrajzolást megtanultam. Potsdamból 1845. március 2-án indult tovább, Hamburgba ment, ahol Reinhardt Bieker kereskedelmi kertészetében dolgozott. 121 Egy családi haláleset miatt 1846 októberében hazautazott, s végül kereskedelmi kertészetet alapított. Átvette nővére növényházát, szegfű- és rózsagyűjteményét. Bővítette a telepet, új hideg- és melegházat, szaporítót épített. A következő évben, 1847. szeptember 29- én a Váci úton Virág és növény kereskedő bolt -ot nyitott. Az év végén meghalt a Ludoviceum főkertésze, az állást pedig Pecz megpályázta. A szabadságharc után Eötvös József nevezte ki főkertésznek, s egészen 1867-ig, 19 éven át volt a Ludoviceum főkertésze. 122 Pecz Ármin 1856-ban faiskolát alapított és kerttervek készítésével, kertek alakításával is foglalkozott állandó munkája mellett. Pecz több nyilvános parkot, sétányt, intézményi kertet tervezett Budapesten. Ilyen jellegű munkái közül kiemelkedik a Múzeumkert és az Üllői úti gyermekkórház kertje. Fuchs Emil előtt ő volt a Városliget főkertésze 1863-tól, ő alkotta meg az Állatkert kertjét. Pályafutása során több mint 240 kerttervet készített, ezek nagyobb részének kivitelezését is maga végezte. 123 119 Für Pintér 1988, 692., 694. 120 Für Pintér 1988, 692. 121 Für Pintér 1988, 693. 122 Für Pintér 1988, 693. 123 Thaly 1958, 120.; Für Pintér 1988, 693 694. Faiskoláját 1864-ben Kőbányára, a Gyönrői útra telepítette és bővítette. Területre és választékra nézve is ez volt az ország legnagyobb faiskolája. 36
Pecz termékeivel és terveivel egyaránt számos díjat, elismerést nyert. Ő volt a Magyar Országos Iparegyesület Kertészeti Szakosztályának elnöke, majd az Országos Magyar Kertészeti Egyesület egyik alapítója, 1891 és 1895 között alelnöke. Ezek mellett állandó résztvevője és szervezője volt a virág- és kerti termény kiállításoknak. Nemcsak termékeivel, hanem terveivel is számos díjat, elismerést nyert. Sok kisebb írása jelent meg a Kerti Gazdaság, a Falusi Gazda hasábjain. 124 Id. Pecz Ármin 1882. május 30-án adta át kertészetét fiának, ifj. Pecz Árminnak. 76 éves korában, 1896. április 6-án hunyt el Budapesten. 125 2.3.4. Fuchs Emil 1844-ben Fuchs Emil (1830 1896) a gimnáziumi tanulmányai végeztével, uradalmi kertészetetekben sajátította el kertészeti szakismereteit. A nagylángi uradalmi kertészetben szerzett gyakorlata után Alcsútra szegődött, hogy ott tovább gyarapítsa kertészeti ismereteit. Az a Müller főkertész volt a mestere, aki 1848 1849 során átalakította az alcsúti kertet. 126 Fuchs a nádor vidéki birtokán kertészsegéd volt, Müller mellett kitanulta a kertészmesterséget, sikerült kivívnia főnöke legnagyobb elismerését. Munkáját oly nagy sikerrel végezte, hogy Alcsútról az esztergomi hercegprímási kertészetbe került, ahol rá hárultak a prímási palota parkírozási munkái. Az 1850-es évek második felében került Pestre, a Városliget főkertészeként, majd a városegyesítéskor városi főkertészből fővárosi főkertésszé nevezték ki, amely tisztségét 1891-es, önként kér nyugdíjazásáig töltött be. Kortársa, Gillemot Vilmos lelkiismeretes, szigorúan becsületes, szolgálatát pontosan teljesítő emberként jellemezte, ugyanakkor sokan bírálták takarékossága miatt. Fuchs nevéhez olyan fővárosi munkák kapcsolódtak, mint az akkoriban elhanyagolt Városliget rendbetétele, nagy közutak fásításai, városi faiskolák létesítése a szükséges növényanyag biztosítására, valamint a Margitszigeten létrehozott kísérleti kertészet vezetése, továbbá a fővárosi gyermekotthon lakóit oktatta a kertészmesterségre. 127 Fuchs számos fasort ültetett, megkezdte a Városliget korszerűsítését. Fuchs működésének kezdetén jelentek meg 124 Für Pintér 1988, 693 694. Többek között az 1870-es zombori kertészeti kiállításon és az 1873-as bécsi világkiállításon is érmet nyert parkterveivel. 125 Für Pintér 1988, 693 694. 126 Gillemot 1896, 715.; Fuchs 1904, III. Számos forrás (többek között Erdős 2002, 145.; Entz Sisa 1998, 30.; TKMK 2005, 3.) tévesen azt írja, hogy Fuchs 1844-ben főkertészként került Alcsútra. Fuchs ekkor még csak 14 éves volt, vagyis túl fiatal és tapasztalatlan egy ekkora kert vezetéséhez, s kortársai által írt nekrológjában is szerepel a tény, hogy segédként dolgozott, tanult Alcsúton. 127 Fekete 1896, 250-252.; Nyugdíjazás 1891, 54.; Gillemot 1896, 715.; Balogh 1968, 35. 37
az első virágágyak a városligeti Rondóban, s a szépségükről és nemességükről híressé vált rózsák. Munkásságának leglényegesebb eleme, hogy felismerte a hasznos parkosítás alapjait, melyek mind a mai napig megállják helyüket a park- és zöldterület gazdálkodásban. 128 A hazai kertésztársadalom oszlopos tagja volt nyugdíjazását követően is, egészen haláláig aktívan részt vett a tudományos munkában, a Kertészeti Lapok című folyóirat egyik állandó szerzője volt. 129 Fuchs 1896 őszén bekövetkezett haláláról a szakmai lapok egyöntetűen beszámoltak. A kortárs Gillemot által írt nekrológ kiemelte, hogy Fuchs nagyra tartotta a fehér akácot tág tűrőképessége miatt, a nemzet fájának titulálta azt. Ezért is szeretne a nagy kertész sírjára akácot ültetni. 130 2.3.5. Ilsemann Keresztély Christian Ilsemann, azaz Ilsemann Keresztély (1850 1912) a németországi Kielben született jómódú kertészcsaládban. Az 1870-es években került Magyarországra. Kezdetben uradalmi kertészetekben dolgozott, majd a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára került, ahol először segédkertészként tevékenykedett, majd Villási Pál (1820 1888) utódaként a kertészeti ismeretek oktatta. Ilsemann kiállt a dísznövénytermesztés fejlesztése mellett, elsőként hozott létre Magyarországon fajtahiteles díszfaiskolai termesztést. Az 1880-as évek végére már több mint másfélezer díszfa- és díszcserjefajta, illetve változat szaporítása történt az általa irányított magyaróvári akadémiai kertészetben. 131 38 Fuchs Emil halála után 1892-ben őt kérték fel Budapest főkertészének, s egészen haláláig volt Budapest székesfőváros nyilvános parkjainak és sétányainak kertészeti főnöke. A 19. század utolsó évtizedében Budapest jelentős beépítettségénél és rohamos fejlődésénél fogva már igazi nagyvárosi képet festett, a közkertek és közparkok jelentősége erőteljesen felértékelődött. Ilsemann működésével egyidőben átalakulóban volt a parkkultúra, megváltoztak az igények. Már nem volt egyeduralkodó a tájképi stílus, a parkok már nem csak sétahelyül szolgáltak, sok ember egészségét, szórakozását, pihenését kellett szolgálniuk. 128 http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/ 129 Fontosabb publikációi: Fuchs Emil: Közutaink fasorai. Kertészeti Lapok. 1886. március, 3. sz. 83-86., 111-114.; Fuchs Emil: A főváros parkjai. Kertészeti Lapok. III. évf., 12. sz. (1888. december), 311-312.; Fuchs Emil: A cserjék elhelyezése tekintettel a napjárásra. Kertészeti Lapok. IV. évf., 3. sz. (1889. március), 66-68.; Fuchs Emil: Kisebb-nagyobb kertjeinkben gyakran minő hiányt tapasztalunk virágzó cserjék rendezésénél és felosztásánál? Kertészeti Lapok. X. évf., 1. füzet (1895. jan.), 9-11.; Fuchs Emil: Vezérkönyv a gazdasági fanevelés, szaporítás és rendezés, valamint a kiültetett fák évenkénti kezeléséről. A magyar népiskolák számára, kézikönyvül. Pest, 1864.; Fuchs Emil: A fővárosi városliget, annak környéke és a beltelki fasorok. Budapest, 1882. 130 Fuchs halálhír 1896, 684.; Gillemot 1896, 715-716. 131 Für Pintér 1988, 12. Nyilvánvalóan jól megtanult magyarul, mert 1884-ben az addig német és magyar oktatási nyelvű iskola a magyar nyelve váltott, azonban Ilsemann maradhatott oktatóként.
A megváltozott igényekhez a parkok szerkezetében, elrendezésében, funkcióiban, növényállományában, berendezési tárgyaiban is alkalmazkodni kellett. 132 Ilsemann gondoskodott a Duna-part fasorainak Pesten akác, Budán vadgesztenye megóvásáról, állandó pótlásáról, továbbá a fasorok menti kis tereket parkokká alakította. Ilsemann főkertészi működése során bontották el az Újépületet (Neugebäude), aminek a helyén parkot alakított ki és összekötötte a Széchenyi kezdeményezésére létesített platánsoros sétánnyal. Hasonló módon rendezte a sokáig vásártérként funkcionáló mai II. János Pál pápa teret is. Szintén Ilsemann felelt a Városliget rendezéséért az 1896-ban tartott Millenniumi Kiállítást követően, aminek részeként új sétányok létesültek fasorokkal, nagy számban telepítettek cserjéket, alakítottak ki virágtáblákat. 133 Ilsemann a többi városi nagypark átalakításával is foglalkozott. A Népligetet dendrológiai parkká alakította át számos sétánnyal, s a Margitszigeten is jelentős növénytelepítéseket végzett. 134 Ilsemann kiemelkedőt alkotott a korszakot meghatározó virágszőnyegek terén. Az általa tervezett szőnyegágyakban a virág nem mértani elemként jelent meg, hanem a virág színe, formája adta a kellő hatást. Impozáns szőnyegágyai nemzetközi elismerésben részesültek, a német nyelvű szakkönyvek követendő példaként hivatkoztak Ilsemann ilyen jellegű alkotásaira. 135 Ilsemann volt 1898-tól az Országos Magyar Kertészeti Egyesület főtitkára, valamint az egyesület lapjának, a Kertészeti Lapoknak a főszerkesztője. Emellett szerkesztette a Der Fruchtgarten és A Kert című szaklapokat is és aktívan közreműködött a kertészeti kiállítások szervezésében, a kiállítások területének kertészeti rendezésében. 136 Ilsemann a magánkertek létesítésében is élen jért, az ő útmutatásai alapján alakították ki Darányi Ignác földművelésügyi miniszter dunaörsi és báró Hatvani Sándor hatvani parkját. 137 Ilsemann 1912. június 4-én meghalt Budapesten. A főváros által adományozott díszsírhelyre temették. 138 Egyik kiemelkedő publikációja Díszkertészet címmel a 132 Für Pintér 1988, 12 14.; http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/. 133 Für Pintér 1988, 13., 15. Annak ellenére, hogy Ilsemannt követően számos alkalommal módosították, alakították a Városligetet, a főbb sétányok és fasorok felismerhetően megmaradtak. Ilsemann másik jelentős munkája az Állatkert parkjának átépítése, amelyet utódjával, Räde Károllyal végzett. 134 Für Pintér 1988, 13.; http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/. A Margitszigetet a Habsburg család 1908-ban adta el a fővárosnak, ezt követően kezdte Ilsemann a főleg virágcsoportok telepítéséből álló munkákat. Támogatásával a szigeti főkertész, id. Magyar György által kialakított Rózsakertet is gyarapították. 135 Für Pintér 1988, 14. 136 Für Pintér 1988, 14. A kertészeti kiállításokon rendszeresen az Ilsemann vezette FŐKERT volt a legnagyobb kiállító, s egyben a főváros kertészete kapta a legtöbb aranyérmet és díszoklevelet. 137 Für Pintér 1988, 14. 138 Für Pintér 1988, 14. 39
Magyarország közgazdasági és közművelődésügyi állapota az ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye című sorozat VI. kötetében jelent meg 1897-ben. 2.3.6. Räde Károly Karl August Räde (1864 1946) Németországban a Bautzen melletti Jessnitzben született. Szülei kistermelő kertész édesapja is az 1866-os kolerajárvány áldozatául estek, ekkortól egy kertészcsalád nevelte Bautzenben. A bautzeni Obst- und Gartenbau-Schule intézményében tanult majd ugyanitt Schindele kertészetében dogozott. 139 Szakmai fejlődését elősegítette, hogy Hermann Pückler-Muskai herceg özvegyének lett a főkertésze, az uradalmi kertészetben végzett munka során sokat tanult, a herceg gazdag könyvtárában képezhette magát. Hosszabb tanulmányutat tett Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Angliában, Ausztriában, Olaszországban, Romániában, Svájcban és Szerbiában. Az erfurti Möller s Deutsche Gärtner Zeitung munkatársaként is tevékenykedett. 140 A csehországi Bělohradban főkertészként dolgozó Räde Károlyt 1893 nyarán a felkereste gróf Bethlen András magyar földművelésügyi miniszter, aki állást ajánlott neki az akkor szerveződő budapesti Kertészeti Tanintézetben. Räde elfogadta a felkínált munkát, tervei alapján kezdték meg az addig túlnyomó részben szőlővel hasznosított területen a Budai Arborétum kialakítását. Mindezek mellett megtervezte és üzembe helyezte a termesztőberendezéseket (növényházak, hajtatószekrények, teleltetőszekrények, melegágyi ablakok), az intézményben magyar nyelvű előadásokat tartott. 141 Räde pályájának következő szakaszában a kerttervezés, kertépítés vette át a főszerepet. Ilsemann Keresztély budapesti főkertésszel közös munkája volt az állatkerti Pálmaház megtervezése és berendezése, valamint a park kialakítása 1907 és 1912 között. Talán ez a közös munka segítette hozzá, hogy Ilsemann halála után őt kérték fel a város főkertészének. Hivatalosan 1913. február 1-től töltötte be e tisztséget, ami miatt megvált az oktatói munkától és az iskolától. Ő volt az első főkertész, aki kertészeti igazgatóként töltötte be az állást. Munkássága a mai napig kiható nyomot hagyott Budapest köztereinek, parkjainak kertépítészeti kialakításában. A városfejlődés során kialakult, de kopáran maradt tereket 139 Für Pintér 1989, 41. A bautzeni Obst- und Gartenbau-Schule a pillnitzi iskola elődje volt. 140 Für Pintér 1989, 41. A lexikon helytelenül, Möllner néven közölte a folyóirat címét, amelyet Ludwig Möller adott ki 1886-tól. Ebbe a lapba írt Friedrich Kunert potsdami udvari kertész is, akivel Räde baráti kapcsolatba került. 141 Für Pintér 1989, 41 42. Räde Károlyt Wilhelm Hampel királyi kertészeti igazgató ajánlotta Bethlen figyelmébe. Oktatási segédletként 1905-ben kézírásos, litografált jegyzeteket készített. 40
meghatározó módon fásította, a 19. században fásított köztereket virág- és vízfelületekkel gazdagította, figyelt az új városrészekben a klímajavító zöld szigetek kialakítására. 142 Räde pályájának nagy kihívása volt az I. világháború utáni kertészeti helyreállítások levezénylése. Helyreállította, megújította a budapesti közparkokat és fasorokat, a tervezés során kiemelten figyelt a parkok korszerűsítésére, gyermekjátszóhelyek kialakítására és madáretetők kihelyezésére. Az útsorfák ökológiailag és esztétikailag helyes kiválasztásának tanulmányokat szentelt. Räde számos városi park, köztér, kert áttervezésénél és átalakításánál is közreműködött. Nagyléptékű kertrendezési munkáinak sorában kiemelkedő helyet foglal el a Városliget, amelyet a megnövekedett igénybevételnek megfelelően átrendezett, korszerűsített. A Városmajorban az 1923-ban végzett kisebb munkálatok után 1929-ben komplex átalakítást vezényelt le. 1925 és 1927 között a Gellért-hegy kertészeti rendezésével foglalkozott, majd a Népliget Ilsemann Keresztély által létrehozott gyűjteményes kertjét tervezte át és számos dendrológiailag értékes fajjal gazdagította azt. 143 Räde az Országos Magyar Kertészeti Egyesület választmányi tagja és alelnöke volt, 1926-ban az Országos Kertészeti Szaktanács tagjává nevezték ki. Rendszeresen kiváló eredménnyel vett részt kertészeti kiállításokon, több alkalommal szervezőként is közreműködött. Támogatta a Virágos Budapest Virágos Magyarország mozgalmat. Rendszeresen publikált különböző folyóirítokban. Munkatársa volt a Gyümölcskertész (1895 1912), a Kertészet (1913 1919, 1921 1924), a Kertészeti Lapok (1894 1912, 1924 1932), A Kert (1895 1919) című szaklapoknak. A Kertészeti Szemle (1931 1943) és alkalmanként egyéb folyóiratok számára is írt cikkeket, amelyeket saját rajzaival, fotóival illusztrált. Tervrajzainak gyűjteményét Budapest székesfőváros kertészetéhez tartozó park-sétány és kertek tervei címmel adták ki 1929-ben. 144 Kitüntetési közül jelentősebbek az 1918-ban elnyert Ferenc József-rend lovagkeresztje és az 1930-ban szerzett gazdasági főtanácsosi cím. Räde 1930-ban vonult nyugalomba, ezt követően főleg magánkerteket tervezett és publikált. 1946. február 20-án halt meg Budapesten. 145 142 Für Pintér 1989, 42.; Illyés 1993, 27. Räde Sckell, Pückler és Lenné munkásságát tekintette példaadónak. Pückler nyomán vizsgálta a parkosítandó terület talajtani és éghajlati adottságait, ehhez igazodva válogatta a növényeket. Kerttervein a korra jellemző szecessziós stílusjegyek is felismerhetők. 143 Für Pintér 1989, 42 43.; Illyés 1993, 26 27.; http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/. 144 Für Pintér 1989, 43 44. Räde Rerrich s. a.; Räde 1929. 145 Für Pintér 1989, 44.; Illyés 1993, 27. 41
2.4. A Városliget építéstörténetének kronológiája 18. század A területet Ökördűlőnek (Ochsen Flur) hívták. 146 1751 Mária Terézia elrendelte a terület fásítását. 147 1752 Véget ért a pereskedés Pest városa és a margitszigeti domonkos apácák jogutódja, a klarisszák között, a Városliget területe Pest város tulajdonába került. 148 1755 1757 Pest városa jelentős fatelepítéseket főleg füzekkel hajtott végre a területen Mária Terézia rendeletének hatására. A terület azonban a kezelés hiányában továbbra is elhanyagolt maradt. 149 1780 1780. március 16-án kelt az a helytartótanácsi rendelet, amely a korábban kiadott faültetési rendeleteket megerősítette, továbbá jelentést kért az eredményekről. 150 1780-as évek II. József rendeletére újraindultak a fásítási munkálatok. A területen jelentős akác-, szeder- és fűzfaligetek jöttek létre. Ekkor kapta a terület az Új Városerdő nevet. Az akkori polgármesterek mind támogatták a terület rendezését. Az 1780- as évek közepén a fásítási munkák irányításával Stolcz János selyemtenyésztési felügyelőt bízták meg, akinek közvetlen munkatársa, segítője Tréfa János erdőkerülő volt. 151 1785 1794 A folyamatos fásítások eredményeként a korábbi mocsaras, homokos pusztát már Újvároserdőnek hívták. 152 1794 Boráros János javaslatot tett a már nagyrészt fásított terület parkosítására. 153 1795 Boráros János kezdeményezésére felépült a Városliget akkori legnagyobb látványosságát jelentő városi vendéglő. 154 146 Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 89.; Szikra 2011, 170. 147 Radó 1985, 23.; Tarjányi Pesti 1992, 1. 148 Schmall 1899, 108.; Rexa s. a., 28.; Csengeryné 1956, 1.; Lovas D. 2013a, 7. 149 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 108.; Csengeryné 1956, 1.; Thaly 1958, 31.; Tóth 1961, 251.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1993a, 31.; Örsi 1996, 9.; Szikra [2011], 170. 150 Gárdonyi 1921, 3. 151 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 31.; Tóth 1961, 251.; Balogh 1967, 12.; Tarjányi Pesti 1992, 1.; Radó 1993a, 31.; Katona 2000, 54.; Lovas D. 2013a, 7. 152 Szikra 2011, 170. 153 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Megyery 1937, 103.; Rexa s. a., 28.; Borókay Várbiró 1956, 39.; Balogh 1967, 12.; Radó 1985, 25.; Radó 1993a, 31.; Katona 2000, 54.; Lovas D. 2013a, 7. 42
1799 A látogatottság előmozdítására 1799-ben Boráros János városbíró mulató-üdülő helyre tett javaslatot. Áprilisban jelentést nyújtott be a terület állapotáról, a szükséges munkák akadályáról. Jlenetésének eredményeként a város vizsgálóbizottságot állított fel, amelynek tagja volt Boráros is. A bizottság munkája azonban szükségét vesztette, mert a területet bérbe vette Batthyány József hercegérsek. 155 1799. július Miután Batthyány József megkötötte a várossal a bérleti szerződést, megbízta Rudolf Witsch mérnököt a Várolsiget rendezésével. 156 1799. október 23. A Városligetet bérbe vevő Batthyány hercegprímás váratlanul meghalt, a bérlet unokaöccsére, Batthyány (Tódor) Tivadar grófra szállt. 157 1799. november 6. A városi tanács határozott a Városligeti fasor mielőbbi kiépítéséről, a tavaszi fásításról, ezzel kívánt jó példát mutatni Batthyány (Tódor) Tivadarnak. Ekkor rendelte el a tanács az új út azaz a Városligeti fasor menti területek parcellázását és értékesítését is. 158 1800. február 13. A tanács levelében ismét kérte Batthyány (Tódor) Tivadar grófot, hogy folytassa a rendezési munkákat a már Batthyányerdő nevet viselő területen, ahol a város márványszobrot kíván állítani az elhunyt hercegprímásnak. 159 1800 tavasza A Városligeti fasor két oldalán kiparcellázott telkeket elárverezték. 160 A telkek értékesítéséből befolyt összeget 1817- ben a Városliget létesítési munkáira csoportosították át. 161 154 Thaly 1958, 40.; Radó 1985, 25.; Tarjányi Pesti 1992, 1.; Radó 1993a, 31.; Galavics 1999, 90.; Lovas D. 2013a, 8.; Saly 2013, 115. 155 Schmall 1894a, 1.; Tóth 1961, 251.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 54 55 156 BQ 0910/116 3. tétel, 1.; Hunfalvy 1859, 50.; Schmall 1899, 109.; Rexa s.a., 28.; Thaly 1958, 38.; Tóth 1961, 251 252.; Gombos 1974, 158.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 89.; Katona 2000, 55.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Saly 2013, 115.; Magyar 2013, 114. 157 BQ 0910/116 3. tétel, 1.; Schmall 1899, 109.; Thaly 1958, 41.; Radó 1985, 25.; Katona 2000, 55.; Lovas D. 2013a, 7. Schmall 1799. október 28-ra datálta a halálesetet (Schmall 1894a, 2.). 158 Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 112. 159 Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 112.; Rexa s. a., 25.; Thaly 1958, 42.; Radó 1985, 25. 160 Hunfalvy 1859, 50.; Thaly 1958, 43.; Tóth 1961, 252. 161 Gombos 1974, 169. 43
1802 Lóversenyt szerveztek a Városligetben, amire nagy tömegek voltak kíváncsiak. Ez volt az első ilyen rendezvény a Városligetben. 162 1805. február 14. 1805. február 14-én a városi tanács elindította a Városligetre vonatkozó bérleti szerződés felbontását, mert a hercegprímás örököse nem teljesítette a bérleti szerződésben rögíztett kötelezettségeket, sőt fakivágásokat hajtott végre a területen. A tényleges visszavétel 1805. október 1-jén történt meg, amiről a feladattal megbízott bizottság jelentést tett 1805. október 26-án 6048. szám alatt. 163 1806 Januárban a város megvizsgálta a Városliget fásítási munkálatait, majd a szépítési, rendezési munkákat Weidinger városkapitány irányítása alá rendelte. 164 December 14-én eltemették a Városligetben T. Horváth Jakab ügyvédet. A FUIT feliratot viselő sírkő Okenfus János kőfaragó munkája. A néhány méterre fekvő sírboltot Zitterbarth Mátyás kőműves építette téglából. 165 1807 Batthyány (Tódor) Tivadar tiltakozott a visszavétel ellen, felségfolyamodással élt bérletbe való visszahelyezésért, amit 1807. május 29-én elutasított a magyar királyi udvari kancellária a Felség nevében Pestmegye útján a 4924. számú rendelettel. 166 Ezzel lezárult a bérlet körüli jogi vita. 1808 Megjelent Rudolf Witsch munkája a homokos területek fásításáról, amelyben a Városligetben végzett munkáit is összegezte. 167 A Pest városából kitiltott komédiások egy része tanyát vert a Városliget szélén. 168 Októberben József nádor több évi előkészítő munkája és 162 Thaly 1958, 43.; Granasztói 2013b, 44.; Saly 2013, 115. 163 BQ 0910/116 3. tétel, 2.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 113.; Rexa s. a., 28.; Thaly 1958, 41 42.; Tóth 1961, 253.; Balogh 1967, 12.; Mészöly 1984, 44.; Örsi 1996, 9.; Katona 2000, 55.; Szikra 2011, 170. 164 Tóth 1961, 253. 165 S. a. 1806, 409-410.; Thaly 1958, 44.; Tarjányi Pesti 1992, 7. 166 Schmall 1899, 113. 167 Mészöly 1984, 44. 168 Saly 2013, 115. 44
felterjesztése eredményeként királyi elhatározásból megalakult a Királyi Szépítő Bizottság, hogy előkészítse a város szabályozási és szépítési tervét, összehangolja a munkák végrehajtását. A Bizottság létrehozásáról a nádor október 3-án tájékoztatta a Helytartótanácsot. 169 1811 Az 1800-ban értékesített fasori telkek kapcsán még jelentős kintlévőség állt fenn. 170 H. H. Kraskovits és emberei léggömbbel a levegőbe emelkedtek. 171 1813 A Szépítő Bizottság tervpályázatot írt ki a Városerdő megújítására, amit Heinrich Nebbien nyert meg. 172 1816 Három évnyi munka után Nebbien beadta munkáját Ungarns Folks-Garten der Koeniglichen Frey-Stadt Pesth (Magyarország Népkertje Pest szabad királyi városában) címmel. 173 1817 A Városliget tervszerű rendezését indokolta, hogy eddig tervek nélkül 45.262 forintot költöttek a terület rendezésére. 174 1817. március Nebbien pályaművét kivitelezésre is elfogadták. Még ebben az évben elkezdődtek a kiviteli munkák. József nádor alcsúti és margitszigeti kertjének kertészetéből adományozott csemetéket, magokat a telepítésekhez, a városligeti faiskola megalapításához. 175 1817 1832 Nebbien tervei alapján megépültek a Városliget térszerkezetének lényegi elemei, kialakították a park térszerkezetét, vízfelületeit, növényzetét, sétányrendszerét. 176 1818 A Liget létesítési költségeinek fedezésére hirdetményt adtak ki, amely szerint várják az ország és a város lakóinak adakozását. 177 169 Hunfalvy 1859, 51.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 114.; Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 158-159.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 55.; Magyar 2013, 89. 170 Thaly 1958, 43. 171 Thaly 1958, 43. 172 Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 159.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Jámbor 1998, 44.; Galavics 1999, 77, 88.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Magyar 2013, 102.; Jámbor 2015a, 48-49. 173 Nebbien 1816. 174 Schams 1821, 370. 175 Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 114.; Thaly 1958, 55.; Gombos 1974, 168.; Csorna 1975, 417.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 170-171.; Lovas D. 2013a, 7.; Jámbor 2015a, 53. 176 Jámbor 2015a, 48. 45
1820-ig A talajt feltöltötték, kiszárították, kivágták a régi akácfákat és újakat telepítettek. 178 1821 Nebbien jelenlegi ismereteink szerint eddig tartózkodott Magyarországon. 179 1826 A Városligeti-tó déli, kisebb szigetére az elavult fahíd helyett egy Drót-hidat építettek Anton Fritz tervei alapján. A hidat 1826. augusztus 9-én adták át. A sziget a híd után kapta a Drótsziget nevet. 180 1830-as évek A mutatványosok mellett katonazenekar szórakoztatta a Városliget látogatóit, s nagy tömegeket vonzó halászati ünnepélyeket rendeztek a Városligeti-tavon. 181 1830 Kivágták a Városligethez vezető fasor nyárfáit. Erre maga József nádor adott engedélyt a rendkívüli hideg tél miatt. 182 1832 Megindult a társaskocsi a Városligetbe, elérhetőbbé vált a park. Az első, óránként közlekedő kocsikat Kratochwill János vendéglős indította 1832. július 1-jén. 183 1833 Megnyílt a korcsolyapálya a Városligeti-tavon. 184 1837 Tauber Fülöp tánchelyiség építésére kapott engedélyt. 185 1838 A nagy pesti árvíz idején menedékhelyként szolgált a Liget területe. A menedékkeresők sok akácfát kivágtak a Városligetben a Stolcz-féle telepítésből. 186 Bizonyos Wexlehner Sebestyén pesti polgár megnyitotta az első, nem ideiglenes mutatványos bódét a Városligetben. 187 177 Schmall 1894a, 3.; Schmall 1899, 115.; Thaly 1958, 56.; Gombos 1974, 169.; Galavics 1999, 94. 178 Radó 1985, 25. 179 Galavics 1999, 77.; Jámbor 2015a, 53. 180 Hunfalvy 1859, 154.; Csengeryné 1956, 7.; Thaly 1958, 57.; Berti 1967, 40.; Seenger 1967a, 38.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 25.; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 9. 181 Thaly 1958, 68.; Lovas D. 2013a, 9 10.; Horgas 2005, 7 14. 182 Schmall 1899, 117.; Thaly 1958, 63.; Szalai 1966, 9.; Pereházy 1978, 15.; Mészöly 1984, 45.; 183 Thaly 1958, 65.; Mészöly 1984, 45.; Lovas D. 2013b, 15.; Magyar 2013, 93.; Saly 2013, 115. 184 Radó 1985, 26.; Szikra [2011], 171. 185 Saly 2013, 115. 186 Hunfalvy 1859, 51.; Thaly 1958, 70 71.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Szalai 1966, 9. 187 Thaly 1958, 81.; Granasztói 2013b, 53. 46
1839 1840 Megépült a város nyaralószállója a Városligetben, azaz az elős épület a Városligeti-tó nagyobb szigetén, a Páva-szigeten. 188 1840-es évek A Városliget népszerű üdülőhelynek számított a városi polgárság körében. 189 A Városliget északkeleti részéből mintegy 42 hold területet leválasztottak a vasútépítés miatt, amiből 7 hold volt a pályatér, 35 hold pedig a főváros tulajdonát képező faiskolának jutott. 190 Walthier Antal vállalkozó ez időben szerződést kötött a parkosítás folytatására. 191 1841 A Városliget Király utcán át való megközelítését egyre többen és hangosabban kritizálták, Kossuth Lajos javasolta, hogy egy fákkal szegélyezett utat építsenek a Lánchídtól egészen a Városligetig a Király utca kikerülésével. 192 1842 1854 A Városliget keleti határát jelentő Hermina út egyik telkén felépítették a Hild József tervezte Hermina-kápolnát, amelynek költségeit közadakozásból fedezték. A berendezett kápolnát 1856. szeptember 8-án Scitovszky János hercegprímás szentelte fel. Az ünnepségen maga Liszt Ferenc vezényelte Esztergomi Miséjét. 193 1845 Megjelentek Rudolf Alt litográfiái, amelyek megörökítették a Városliget pezsgő életét. 194 1845 1846 József nádor számos csemetét adományozott a Városliget fásítására, valamint a Városligeti fasor második sorának kiültetésre további 181 db vadgesztenyefát ajándékozott. 195 1846 József nádor elültette a Hattyú-tó partján azt a mocsárciprust, amely 1992-ben már csúcsszáradással küzdött. 196 188 Saly 2013, 115.; Jámbor 2015a, 53. 189 Borókay Várbiró 1956, 39.; Örsi 1996, 9. 190 Fuchs 1882, 3.; Jámbor 2015a, 53. 191 Tarjányi Pesti 1992, 2. 192 Antalffy 1982,. 193 Hunfalvy 1859, 154.; Genthon 1951, 88.; Csengeryné 1956, 14.; Thaly 1958, 65 67.; Szalai 1966, 10. 194 Alt 1845, 22 23., 44 45., 54 55. 195 Hunfalvy 1859, 154.; Schmall 1899, 117.; Thaly 1958, 70. 196 Thaly 1958, 70.; Tarjányi Pesti 1992, 2. 47
1849. április 15. 1849. április 15-én még osztrák csapatok állomásoztak a Városligetben, majd májusban a park a pesti lakosok menedékhelyévé vált, amikor Hentzi generális a várból lövette a várost. 197 1850-es évek Az 1850-es évek első felében a híres ügyvéd és földbirtokos Cséry Lajos mintatehenészetet rendezett be a Páva-szigeten. 198 Az 1850-es évek végén a Városliget állapota a fenntartás hiányosságai miatt erősen leromlott. Az elsődleges problémát a fák kiszáradása jelentette. 199 1856 A Városliget területén még gabonatermesztést is folyt, ahogyan a kaszálásról Bene Klára is megemlékezett egy júniusi naplóbejegyzésében. 200 Egy új körhintát (ringelspiel) állítottak fel a Városligetben. 201 1856. november 9. Döntés született a Szépítő Bizottság feloszlatásáról, ennek eredményeként a Városliget visszakerült Pest város tanácsának felügyelete alá. 202 1860-as évek A Nebbien tervezte ültetések és térformák formája eddig többékevésbé megmaradt. 203 1860 Megnyílt a Pesti Aréna, ahol színházi előadásokat tartottak. 204 1861 Az egykori Drót-szigetet átnevezték, új neve Széchenyi-sziget lett. 205 A Városliget gondozását 1861 után a Pest városa, majd a Fővárosi Kertészet végezte. 206 Lukácsy Sándor a Kerti Gazdaság hasábjain közölt cikkében sürgette a Városliget rendezésének folytatását. 207 197 Hunfalvy 1859, 58., 60.; Thaly 1958, 71.; Szalai 1966, 9.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi Pesti 1992, 2. 198 Lovas D. 2013a, 11. 199 Lovas D. 2013a, 7., 10.; Magyar 2013, 90 91. 200 Magyar 2005, 128. 201 Magyar 2005, 128. 202 Thaly 1958, 76.; Jámbor 2015a, 53. 203 Galavics 1999, 94. 204 Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 205 Thaly 1958, 57.; Radó 1985, 25.; Tarjányi Pesti 1992, 2. 206 Schmall 1894a, 4.; Kecskés 1975, 69.; Radó 1985, 26.; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 7.; Jámbor 2015a, 53. 207 Magyar 2013, 102-103. 48
1862. január 29. Az Állatkert alapítását ekkor határozta el Kubinyi Ágoston (a Nemzeti Múzeum) igazgatója, Gerenday József (a Füvészkert igazgatója), Szabó József egyetemi tanár, Xantus János világjáró tudós. 208 1862 Megindultak az omnibuszok. 209 Egy óriáskerék és 10-15 ringlispíl működött a Városligetben. 210 1862. augusztus Szabadtéri ünnepélyt rendeztek a Városligetben, hogy a bevételből finanszírozni tudják a Városligeti-tó újraszabályozását. 211 1863 A tó rendezésére gyűjtött pénz elfogyott, ezért 1863. szeptember 13-án díszelőadást rendeztek a munkák további finanszírozására a városligeti színházban. 212 Pecz Ármin főkertész tervei és irányítása szerint a tavat újraszabályozták, és a területet változatos növényfajokkal telepítették be. Az ő munkája eredményeként jelentek meg a virágágyak a Városligetben is. 213 1864 Kijelölték az Állatkert 16 ha-os területét és létrehozták az Állatkerti Társulatot részvénytársaság formájában. A részvénytársulat 80.000 forint alaptőkével jött létre. A társulat 31 hold és 600 négyszögöl területet vett bérbe a Városliget területéből 30 évre jelképes összegért. 214 1865 Számos pályázó közül az akkor 35 éves Fuchs Emit (1830 1896) választották a Városliget főkertészévé. A városi kertészet ligeti megalakulásával felügyelői épületet és növényházat építettek a Páva-szigetre. 215 A pesti gazdasági kiállításra ellátogató Ferenc József 208 Mészöly 1984, 31. Tarjányi Pesti az eseményt 1861-re datálja (Tarjányi Pesti 1992, 2.). 209 Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 210 Granasztói 2013b, 55. 211 Thaly 1958, 82. 212 Thaly 1958, 82-83. 213 Thaly 1958, 83.; Mészöly 1984, 45.; Lovas D. 2013a, 10. 214 Fuchs 1882, 3.; Thaly 1958, 89.; Mészöly 1984, 31.; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Jámbor 2015a, 53. 215 Radó 1985, 26.; Für Pintér 1987, 589. 49
személyesen is megtekintette a svájci minta alapján működő városligeti tehenészetet. 216 1866. augusztus 9. Megnyílt az 500 állatot bemutató Állatkert, amelynek ebben az évben már 67 ezer látogatója volt. 217 1867 Megalakult a Fővárosi Kertészet, amelynek a központját a Városligetben, a Páva-szigeten alakították ki. 218 A kertészet faiskolája számára ebben az évben jelöltek ki egy mintegy 32 hold területet, amely bérbe volt adva, s egyúttal határoztak egy kertészlak felépítéséről. 219 A Városliget ügyeiért az ún. Városligeti Bizottmány volt a felelős. 220 1868 November 15-én Zsigmondy Vilmos elkezdte próbafúrásait a mai Hősök tere területén. 221 Wampetics Ferenc megnyitotta vendéglőjét az Állatkert területén. 222 1869 Megindult a lóvasút a Városligetbe. 223 1869. március 19. Pest Város Tanácsa létrehozta a Fővárosi Kertészetet, ekkortól Fuchs az intézmény vezetőjeként Budapest főkertészeként működött. 224 1869. december 2. Megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet, rögtön egy kis fabódét emeltek a mai csarnok helyén. 225 1870 1870. január 29-én Rudolf trónörökös jelenlétében megnyitották a korcsolyapályát. 226 Létrejött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 227 216 Lovas D. 2013a, 11. 217 Thaly 1958, 89.; Mészöly 1984, 31., 45.; Radó 1985, 26.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013a, 13.; Persányi 2013, 91. Tarjányi Pesti az eseményt augusztus 8-ra datálja (Tarjányi Pesti 1992, 2.). 218 Lovas D. 2013d, 42.; Magyar 2013, 95. 219 Radó 1967, 34. 220 Radó 1967, 34. 221 S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 93.; Csorna 1975, 417.; Tarjányi Pesti 1992, 3. 222 Lovas D. 2013a, 13. 223 Thaly 1958, 106. 224 Für Pintér 1987, 589. 225 Thaly 1958, 90-91.; Kindzierszky 1968, 42.; Tarjányi Pesti 1992, 3.; Majkó 2013a, 83. 226 Kindizierszky 1968, 42. 227 Thaly 1958, 88.; Magyar 2013, 90. 50
1870-es évek Felmerült a Városliget bővítésének gondolata. 228 A rondó mellől a mutatványosokat átköltöztették a Hermina út mellé. Ez lett a Városliget Népliget nevű része. 229 1872 Elkezdődött a Sugárút, a mai Andrássy út kiépítése. 230 1873. február 13. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa határozatot hozott a Városliget fejlesztéséről, a megközelíthetőség javításáról, tehát a Stefánia út kiépítéséről. 231 1874 Létrejött a Városligeti Színkör. 232 1874. január 14. A Budapesti Korcsolyázó Egylet fabódéját tűzvész érte, aminek hatására a főváros engedélyezte egy állandó épület emelését. Az épületre kiírt tervpályázatot Lechner Ödön nyerte. Az épületet 1875-ben adták át. 233 1875 Az 1826-ban épített Drót-hidat lebontották és új vashidat emeltek a helyén. 234 1870 1876 A Közmunkák Tanácsa kiépíttette a Sugárutat (mai Andrássy út) Andrássy Gyula miniszterelnök hatékony támogatásával. 235 1878 Zsigmondy Vilmos mérnök artézi kutat fúrt, a fúrás 1878. január 17-én fejeződött be. Január 21-én napi 11.917 hektoliter 73,8 C -os víz tört fel a forrásból. 236 A vurstli fokozatosan szorult ki a belsőbb területekről, ekkor került az egykori tűzijátéktérnek nevezett helyre. A vurstlit palánkkal vették körül. 237 1879 Feld Zsigmond kibérelte az Aréna út és az István út sarkán álló deszkaépületet, amelyben 1889-től magyar nyelven játszottak. 238 228 Örsi 1996, 9. 229 Granasztói 2013b, 45.; Saly 2013, 115. 230 Vigand 1909, 247.; Csengeryné 1956, 2. 231 Radó 1985, 26. 232 Tarjányi Pesti 1992, 6. 233 Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 83., 85. 234 Shmall 1899, 117.; Darvas 1948, 375., 385.; Berti 1967, 40.; Gáll 1970, 247.; A híd lebontását számos forrás tévesen 1865-re datálja (Thaly 1958, 57.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 25 26; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 9.). 235 Vigand 1909, 247.; Mészöly 1984, 45.; Magyar 2013, 103. 236 S. a. 1914, s. p.; Mészöly 1984, 45.; Tarjányi Pesti 1992, 3.; Majkó 2013b, 131. 237 Granasztói 2013b, 53. 238 Ligetfalvi 2013a, 70. 51
Megszületett a Városliget végleges szabályozására és rendezésére vonatkozó javaslat. 239 1881 A főváros megnyitotta a Nádor-szigeten korábbi nevén Pávaszogeten az első fürdőházát. 240 A város vezetése a park bejáratainál kihelyezte az első figyelmeztető/tiltó táblákat a Városliget védelmében. 241 1882 Fuchs Emil kiadta könyvét a városligeti rendezési munkákról. 242 1882 1885 Kiépült a Stefánia út. 243 1883 Az országgyűlés törvénybe iktatta egy országos kiállítás megrendezését. 244 1885 Az 1885. évi Országos Kiállítás kapcsán a mintegy 300.000 m 2 nagyságú kiállítási területen mintegy 70.000 m 2 területet építettek be, száznál több kiállítási pavilont emeltek. A május 2- án megnyitott kiállítás előkészítésekor több, mint 800 fát vágtak ki. A kiállítás alkalmából a nagyobb utakat makadámburkolattal látták el, a kisebb utakat fövenyezték. Ekkor épült fel az Iparcsarnok és a régi Műcsarnok, azaz az Olof Palme-ház. 245 A Sugárutat Andrássy útra nevezték át, beéípették az utolsó üres telkét is, és a végében felépítették az Ybl Miklós által tervezett gloriettet. 246 1886 Czigler Győző terveket dolgozott ki az artézi fürdő bővítésére, ezek azonban nem kerültek megvalósításra, mert bebizonyosodott, hogy nem lehet megfelelően, korszerűen bővíteni a régi épületet. 247 239 Magyar 2013, 96. 240 Thaly 1958, 94.; Mészöly 1984, 32. 241 Lovas D. 2013a, 14. 242 Für Pintér 1987, 590. 243 Thaly 1958, 95.; Örsi 1996, 9.; Tarjányi Pesti 1992, 4.; Magyar 2013, 103. 244 Lovas D. 2013c, 25. 245 Csengeryné 1956, 16.; Thaly 1958, 104 105., 114.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi Pesti 1992, 4.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013c, 26 27.; Lovas D. 2013f, 147.; Magyar 2013, 103.; Mélykuti 2013, 107. 246 Vigand 1909, 247.; Thaly 1958, 106.; Lovas D. 2013b, 15.; Ligetfalvi 2013c, 139-140.; Magyar 2013, 103. 247 S. a. 1914, s. p. 52
1887 A főváros engedélyezte egy kisegítő, ideiglenes jégpálya létesítését. Az itt emelt épületet Hofhauser Antal tervezte. 248 1888 A kertészet a Páva-szigetről átköltözött a Vágány utcai telephelyre, a Páva-szigeten álló kertészlakot elbontották. 249 1889 Wampetics Ferenc átvette Klemens vendéglős Állatkerttel szomszédos üzletét. 250 1889. június 27. Megnyitották az állandó cirkuszt az Állatkert területén. 251 1890. május 1. Magyarországon először itt ünnepelték meg a május elsejét. 252 1891 A főváros javasolta az országgyűlésnek az Ezredéves Emlékmű létesítését. 253 1892 Fuchs Emilt aki önként kezdeményezte nyugalmazását Ilsemann Keresztély váltotta fel a főváros kertészetének élén. 254 A Millenniumi Kiállítás megrendezéséről elfogadták az 1892. évi II. törvénycikket. 255 1890-es évek A Városliget állapota jelentősen leromlott, felújítását a Millenniumi Kiállítás részeként tervezték. 256 1893 A Lechner Ödön által tervezett korcsolyapavilont felváltotta a Francsek Imre által tervezett épület. 257 1893 őszén megindultak a Millenniumi Kiállítás előkészítő munkái. 258 1894 1896 Egymást követték a Millenniumi Kiállítás előkészítő munkái. Felépült a Feszty-körképnek helyet adó rotunda a Szépművészeti Múzeum helyén. 259 Az 1894. évi XXVIII. törvénycikk megnyitotta az utat az új Műcsarnok felépítése előtt. Az épületet Schickedanz Albert és 248 Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 85. 249 Radó 1967, 34. 250 Saly 2013, 118. 251 Lovas D. 2013f, 65. 252 Radó 1985, 26. 253 Tarjányi Pesti 1992, 5. 254 Kecskés 1975, 69.; Für Pintér 1987, 591.; Für Pintér 1988, 12.; Lovas D. 2013d, 42. 255 Kolbenheyer Staud 1892, 232.; Lovas D. 2013c, 29.; Magyar 2013, 103. 256 Örsi 1996, 9.; Alföldy 2004, 25. 257 Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 83. 258 Magyar 2013, 103. 259 Lovas D. 2013c, 36.; Ligetfalvi 2013c, 140. 53
Herzog Fülöp tervezte. 260 A Városligeti-tavat a Rákos-patak vizével kívánták táplálni, ezért a Szőnyi útnál megépítették a vízkivételi műtárgyat. 261 Bevezették a tóba a Rákos-patak vizét, a tófeneket kitisztították, kikavicsozták, az állandó hídon túli szakaszon fél méterrel mélyítették a medret. 262 1894 májusában háromnyílású fahidat építettek, amely az Iparcsarnok irányából vezetett a Széchenyi-szigetre. 263 Felépült az Andrássy út folytatásában az állandó híd Millenniumi-híd Zielinszky Szilárd tervei alapján. 264 Ekkorra a Nádor-sziget északi és keleti oldalán futó mederszakaszokat feltöltötték, a szigetet félszigetté alakították. 265 1895 szeptemberében Alpár Ignác tervei alapján átépítették a Széchenyi-szigetre vezető hidat. 266 1895 Megrendezték a Városligetben az első Gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságot. 267 1896 Május 2-án megnyitották a mintegy 200 épületben, 55 ha területen megrendezett Millenniumi Kiállítást. A kiállítás miatt újabb 600-800 fát vágtak ki, feltöltötték a Városligeti-tó északi és keleti részét, ezzel a Nádor-sziget félszigetté vált. A kiállításra épült fel a mai Közlekedési Múzeum Ulrich Keresztély tervei alapján. Az Iparcsarnok előtti korzó szökőkútját átépítették, ebben kapott helyet a Sió tündér regéjét ábrázoló szoborcsoport. 268 Megépült a kontinensen az első kéregvasút Siemens-Halske műveként. A földalattit a kiállítás megnyitásának napján, 1896. 260 Vigand 1909, 254.; Genthon 1951, 88.; Thaly 1958, 111.; Ligetfalvi 2013c, 139 140.; Mélykuti 2013, 107. 261 Borókay Várbiró 1956, 39. 262 Borókay Várbiró 1956, 39.; Csengeryné 1956, 7.; Thaly 1958, 92. 263 Borókay Várbiró 1956, 40. 264 Schmall 1894a, 1.; Vigand 1909, 267.; Borókay Várbiró 1956, 40. 265 Schmall 1894a, 1. 266 Borókay Várbiró 1956, 40. 267 Majkó 2013a, 83. 268 Vigand 1909, 259.; Thaly 1958, 114.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Für Pintér 1988, 13.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013b, 18.; Lovas D. 2013c, 25., 29.; Lovas D. 2013f, 154.; Magyar 2013, 103.; Jámbor 2015a, 53. 54
május 2-án helyezték forgalomba. 269 Május 1-jén nyitott meg az Ős-Budavár nevű mulatóegyüttes. 270 A november 3-án bezárt kiállítás után Ilsemann Keresztély tervei alapján rendezték a Városligetet. Új sétányok létesültek fasorokkal, nagy számban telepítettek cserjéket, alakítottak ki virágtáblákat. A munka 96 hold területet érintett. 271 1897 A Budapesti Korcsolyázó Egylet megszerezte a kizárólagos korcsolyázási jogot a Városligeti-tavon. 272 A Vajdahunyadvárban megnyílt a Mezőgazdasági Múzeum. 273 1898 Megszűnt az alig két évtizedig üzemelő lóvasút, mert a síneket átvették a gyorsabb villamosok. 274 Tervpályázatot írtak ki a Szépművészeti Múzeum épületére. 275 1899 Az év tavaszán a főváros szerződést kötött Wulff Edével egy állandó cirkuszépület emelésére. 276 A főváros ingyen átengedte a telket a Szépművészeti Múzeum építésére. 277 A Vajdahunyadvár olyan rossz állapotba került, hogy kiköltözött belőle a Mezőgazdasági Múzeum. 278 A Millenniumi Kiállítás közlekedési pavilonjában, annak kiállítási anyagából megnyílt a Közlekedési Múzeum. 279 1896 1905 A Hősök terén felépítették az Ezredéves Emlékművet Zala György és Schickedanz Albert tervei alapján. 280 19 20. század fordulója Az Ős-Budavár mulatóhely helyén felépült a Vidámpark. 281 269 Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi Pesti 1992, 4. 270 Lovas D. 2013d, 37. 271 Morbitzer 1932, 5.; Für Pintér 1988, 13.; Lovas D. 2013b, 20.; Lovas D. 2013c, 35. Magyar Erzsébet 1896. október 31-ét jelölte meg a kiállítás zárásaként (Magyar 2013, 103.). 272 Majkó 2013a, 83. 273 Ligetfalvi 2013b, 75. 274 Lovas D. 2013b, 15. 275 Lovas B. 2013, 123. 276 Granasztói 2013b, 61. 277 Lovas B. 2013, 123. 278 Ligetfalvi 2013b, 75. 279 Magyar 2013, 104. 280 Szikra 2011, 171. 281 Szikra 2011, 171. 55
1900 A Műcsarnokkal szemben megkezdték a Szépművészeti Múzeum építését Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. 282 Megrendezték az első hazai korcsolyabajnokságot. 283 1902 A Budapesti Korcsolyázó Egylet saját költségén megemeltette a Városligeti-tó mederszintjét. 284 1903 November 8-án felavatták Ligeti Miklós Anonymus szobrát. 285 A kisegítő jégpálya feleslegessé vált, ezért a területet a bérleti idő lejárta előtt 3 évvel visszaadta a Budapesti Korcsolyázó Egylet a fővárosnak. 286 Az itteni épületet 1902-ben lebontották. 287 1904 1908 Átadták a tartós anyagokból, kisebb módosításokkal újjáépített Vajdahunyadvárat. 288 Az újjáépített Vajdahunyad várban végleges elhelyezést nyert a Mezőgazdasági Múzeum. A múzeumot Ferenc József nyitotta meg 1907. június 9-én. 289 1906 Elbontották a Boráros János polgármester kezdeményezésére 1795-ben épített vendéglőt, mert kedvezőtlen hátteret nyújtott a Washington szobornak. 290 A BNV idején a román pavilon állt a vendéglő helyén. 291 Felállították a Washington szobrot, amely Bezerédi Gyula alkotása. 292 Szabadság-fát is ültettek a szoborállítás alkalmából, de az néhány év után kipusztult. 293 Megnyílt a Szépművészeti Múzeum. 294 1907 Az Állatkert üzemeltetését, fenntartását átvette a főváros, a felújítás kertépítészeti tervei 1908-ra elkészültek. A kert terveit 282 Genthon 1951, 88.; Mészöly 1984, 45.; Szikra 2011, 171. 283 Majkó 2013a, 90. 284 Majkó 2013a, 83. 285 Vigand 1909, 268.; Radó 1903, 33.; Tarjányi Pesti 1992, 6.; Ligetfalvi 2013b, 80. 286 Thaly 1958, 92. 287 Majkó 2013a, 85. 288 Thaly 1958, 112.; Lovas D. 2013c, 32. 289 Thaly 1958, 112.; Ligetfalvi 2013b, 75., 80. 290 Thaly 1958, 41., 124; Tarjányi Pesti 1992, 1.; Lovas D. 2013a, 8. 291 Thaly 1958, 41. 292 Vigand 1909, 256.; Radó 1985, 33.; Tarjányi Pesti 1992, 6.; Lovas B. 2013, 130. 293 Thaly 1958, 124. 294 Ligetfalvi 2013c, 139. 56
Räde Károly, Ilsemann Keresztély és Witzel Nándor készítették. 295 Az 1885. évi kiállításra Pfaff Ferenc tervei alapján emelt régi Műcsarnok épületében 1907. július 1-jén megnyílt a Fővárosi Múzeum. 296 Megrendezték az Iparcsarnokban és környékén az első városligeti áruminta vásárt. 297 1907 1912 Ilsemann Keresztély és Räde Károly megtervezték és berendezték az állatkerti Pálmaházat, valamint foglalkoztak az állatkerti park kialakításával. 298 1908 1908. május 28-án a Budapesti Korcsolyázó Egylet újabb, 28 évre szóló bérleti szerződést írt alá a fővárossal. Az Egylet magára vállalta az általa is használt Városligeti-tó mederbetonozási költségeinek felét, a másik felét a főváros fizette. 299 Ősszel leleplezték Rudolf trónörökös és gróf Károlyi Sándor szobrát. 300 Feld Városligeti Színköre számára a Vágó fivérek a huzatos deszkaépület helyett egy modern színházat terveztek. 301 1909 Miután Czigler 1905-ben váratlanul meghalt, a főváros 1909 májusában a fürdő terveinek elkészítésével, átdolgozásával Czigler munkatársát, Dvorák Ede műépítészt bízta meg. Ő átdolgozta a terveket, amelyek alapján kezdetét vette az építkezés. 302 A Széchényi Fürdő építéséhez a vurstli egy részét is igénybe vették, ezért az elköltöztették a Mutatványosok terére. 303 295 Vigand 1909, 260.; Thaly 1958, 90.; Mészöly 1984, 31.; Lovas D. 2013d, 41. 296 Vigand 1909, 256.; Csengeryné 1956, 16. 297 Lovas D. 2013f, 147. 298 Csorna 1975, 417.; Für Pintér 1989, 42.; Persányi 2013, 95-99. 299 Vigand 1909, 267.; Thaly 1958, 92.; Tarjányi Pesti 1992, 7.; Ligetfalvi 2013a, 74. 300 Vigand 1909, 256., 268.; Ligetfalvi 2013b, 78.; Lovas B. 2013, 130. 301 Ligetfalvi 2013a, 71. 302 S. a. 1914, s. p. 303 Granasztói 2013b, 61.; Majkó 2013b, 132. 57
1909 Megépítették a Feszty-körkép új csarnokát, a mai is álló körhinta épülete mögött, a Mutatványosok terén. 304 1910 Október 1-jén a Wampetics vendéglőt felváltotta a Gundel. 305 A Meinhardt család létrehozta az Angolparkot, a Vidámpark elődjét. 306 Az Ős-Budavára tűzveszélyessé vált, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elrendelte a lebontását. 307 1911 Rendeletileg szabályozták, kisebb kőházakba szorították a mutatványosokat. 308 1912 Meghalt Ilsemann Keresztély, helyét a főváros kertészetének vezetésében Räde Károly vette át. 309 A 18. század közepén végzett telepítésekből még megvolt egykét-három öreg fűz, de ezek állapota igen rossz volt. 310 A rondó nyárfákból ültetett belső körének fái mind kipusztultak. 311 1912 1930 Räde Károly volt a kertészeti igazgató, aki a Városliget fejlesztéséért is felelt. 312 1913 Felavatták Szent Kristóf szobrát, amely Hűvös László munkája. 313 Kipusztult az utolsó öreg nyárfa is a Korcsolyacsarnok bejáratától jobbra. 314 1913 A Széchenyi Fürdő előtt Räde Károly tervei alapján neobarokk stílusú kertrészt alakítottak ki. 315 1913. február 1. Räde Károly hivatalosan megkezdte munkáját a fővárosi kertészet élén. 316 304 Granasztói 2013b, 56. 305 Tarjányi Pesti 1992, 3.; Saly 2013, 119. 306 Granasztói 2013b, 60. 307 Lovas D. 2013d, 41. 308 Granasztói 2013b, 53. 309 Kecskés 1975, 69.; Für Pintér 1989, 42.; Lovas D. 2013d, 42. 310 Thaly 1958, 37. 311 Gombos 1974, 262. 312 Ligetfalvi 2013a, 74. 313 Thaly 1958, 154.; Tarjányi Pesti 1992, 6.; Mélykuti 2013, 113. 314 Thaly 1958, 37. 315 Majkó 2013b, 138. 316 Für Pintér 1989, 42.; Illyés 1993, 26. 58
1908 1913 Felépítették a Széchenyi fürdő épületét, amelyet 1913. június 16-án adott át a főváros használatra. 317 1913-ban a Széchenyi Fürdő előtt Räde Károly tervei alapján neobarokk stílusú kertrészt alakítottak ki. 318 1914 Felállították Bartha Miklós szobrát, amely Istók János alkotása. 319 1914 1918 Az I. világháború alatt a tüzelőanyag hiánya miatt megszaporodtak a Városligetben a falopások, valamint a lakosság rájött, hogy az Iparcsarnok mellett az egykori Hattyú-tó helyén tőzeget tudnak bányászni. 320 1919 Létrehozták a város első játszóterét a Városligetben. 321 1920-as évek A 18. század végi akáctelepítés néhány matuzsáleme még megvolt a Városligetben. Ezeket kivágták, hogy dekoratívabb fákat telepítsenek helyükre. 322 A Tanácsköztársaság leverésének emlékére felépítették a Városliget Dózsa György út felőli részén a Regnum Marianumtemplomot. 323 Räde Károly az új igények figyelembevétele mellett rendezte a Városligetet. 324 Az 1920-as évek elején műjégpálya létesült a Városligeti-tavon, ezért annak fenékbetonozását részben átépítették. Az 5.600 m 2 alapterületű műjégpálya 1926-ra készült el, amikor jégkorong Európa bajnokságot tartottak a Városligeti-tavon. 325 1926 Zsigmondy Vilmos szobrát áthelyezték a mai helyére, a Széchenyi fürdő főhomlokzatával szembe. 326 317 S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 94.; Tarjányi Pesti 1992, 4.; Szikra 2011, 171.; Majkó 2013b, 131-132. 318 Majkó 2013b, 138. 319 Thaly 1958, 125.; Lovas B. 2013, 130. 320 Thaly 1958, 132.; Magyar 2013, 95. 321 Radó 1985, 28. 322 Thaly 1958, 37. 323 Boros 2005, 74. 324 Für Pintér 1989, 42. 325 Borókay Várbiró 1956, 40.; Majkó 2013a, 83. 326 Csengeryné 1956, 8.; Thaly 1958, 95. 59
1926 1927 Befejeződött a Széchenyi fürdő kibővítése Francsek Imre tervei alapján. 327 A szabadtéri részleggel bővített fürdőt augusztus 19- én adták át. 328 1928 Felállították az Ifjúság kútját, amelyet Cserhalmi Jenő tervei alapján Horváth Géza készített. 329 Felavatták a Pányvavető szobrát, a Vízhordó fiú szobrát és Toldi szobrát is. 330 Az Iparcsarnokban és környezetében rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár olyan népszerűvé vált, hogy a kiállítási területet bővíteni kellett. 331 Helyükre kerültek az utolsó királyszobrok az Ezredéves Emlékmű együttesében. A honfoglaló vezérek szoborcsoportja előtt elhelyezték a Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét. 332 1929 Felavatták Kisfaludi Strobl Zsigmond Íjász szobrát. 333 Felállították Stróbl Alajos Olvasó lányok című szobrát. 334 Május 26-án megtartották az Ezredéves Emlékmű végső felavatását. 335 1930 Räde Károly nyugdíjba vonult. 336 Felavatták Pósa Lajos szobrát, amely Margó Ede munkája. 337 A köztudatból teljesen kiveszett, kinek állít emléket a FUIT feliratú sírkő, ezért felirattal látták el, amely téves dátumot tartalmaz. 338 1930-as évek Felépítették az állandó városligeti kertészeti kiállító csarnokot. 339 327 Thaly 1958, 94.; Tarjányi Pesti 1992, 4.; Szikra 2011, 171.; Majkó 2013b, 131., 134.; Saly 2013, 120. 328 329 Thaly 1958, 133.; Radó 1985, 33.; Tarjányi Pesti 1992, 6. 330 Thaly 1958, 133. 331 Lovas D. 2013f, 151. 332 Ligetfalvi 2013c, 139. 333 Thaly 1958, 133.; Radó 1985, 33.; Tarjányi Pesti 1992, 6. 334 Thaly 1958, 133. 335 Thaly 1958, 122.; Ligetfalvi 2013c, 139., 143. 336 Für Pintér 1989, 44.; Illyés 1993, 27. 337 Thaly 1958, 134.; Radó 1985, 33.; Tarjányi Pesti 1992, 7. 338 Thaly 1958, 44. 339 Lovas D. 2013f, 154. 60
1931 A főváros rendkívül magas költségen helyrehozatta a világháborúkban megsérült Sió-szökőkutat. 340 Felállították Alpár Ignác szobrát, amelyet Telcs Ede készített. 341 Felavatták Darányi Ignác szobrát. 342 1933 Felállították Liszt Ferenc szobrát. 343 1933 A Fővárosi Kertészet első alkalommal alkalmazott magyaros motívumokat a Városligetben az Iparcsarnok előtti geometrikus kertrész szőnyegágyainak kiültetésében. 344 1934 Arany János-emlékpadot állítottak. 345 1936 1938 A Pápai-Vajna Ferenc főgeológus által irányított újabb fúrás eredményeként létrejött a Szent István-forrás. 346 A fürdőt kiszolgáló új kút fölé kis pavilont, Szent Istvánról elnevezett ivócsarnokot emeltek. 347 1937 1938 A polgármesteri II. ügyosztály elvégezte a Városligeti-tó fenékbetonozását. 348 1937 Az addig parkosított Hősök terét ezt a nevet 1932-ben vette fel a tér az Eucharisztikus Kongresszus megrendezése miatt leburkolták. 349 1941 Megszűnt a Fővárosi Múzeum a régi Műcsarnok (mai Olof Palme-ház) épületében. 350 1942 A Rákos-patak 1925-ben kezdett rendezésével 1941-ben elértek a Szőnyi útig, ahol a szabályozás következményei miatt szivattyútelepet létesítettek a Városligeti-tó további táplálásának biztosítására. 351 340 Thaly 1958, 123.; Lovas D. 2013f, 154. 341 Thaly 1958, 134.; Ligetfalvi 2013b, 79. 342 Ligetfalvi 2013b, 79. 343 Thaly 1958, 134. 344 Morbitzer 1933, 253-256.; S. a. 1933b, 2. 345 Thaly 1958, 134. 346 Thaly 1958, 94.; Tarjányi Pesti 1992, 4.; Majkó 2013b, 136. 347 Csorna 1975, 417.; Majkó 2013b, 131. 348 Borókay Várbiró 1956, 41. 349 Mészöly 1984, 46.; Radó 1985, 28.; Tarjányi Pesti 1992, 6. Ligetfalvi a tér leburkolását és a kongresszust 1938-ra datálta (Ligetfalvi 2013c, 139., 141., 144.). 350 Csengeryné 1956, 16.; Thaly 1958, 105. 351 Borókay Várbiró 1956, 41. 61
1944 A bombázások és harctéri esemény a Városliget épületeiben és 62 növényállományában is komoly károkat okoztak. Bombatalálatot kapott a Korcsolyacsarnok, az Iparcsarnok, a Közlekedési Múzeum, a Kolegerszky-kioszk és az egykori Király-pavilon Számos bomba landolt a Városligeti tóban. 352 1945. január 9. A Vörös Hadsereg átlépte a Hungária körutat, majd a Városligetben napokig tartó közelharc folyt. A Városliget január 12-én került a szovjet csapatok ellenőrzése alá. 353 1945 ősze A háború után kivágták az összes cserjét a Városligetben a kedvezőtlen közbiztonsági és erkölcsi viszonyok miatt. 354 Elkezdték a háborúban kiveszett fák pótlását. A munkákat Haraszti Károly, a ligeti kertészek avatott vezetőjének az irányításával végezték. 355 1947 A háború után újranyitották a Budapesti Nemzeti Vásárt. 356 1949 Bartha Miklós szobrát lebontották a Városligetben. 357 1950 Elkezdődött a világháborúban megrongálódott Vajdahunyadvár 1950-es évek legeleje helyreállítása. Az épületben 1951-ben nyílt meg a Mezőgazdasági Múzeum háború utáni első kiállítása. 358 Meghívásos pályázatot írtak ki Sztálin szobrának elkészítésére. 359 Elbontották a Regnum Marianum-templomot és a délnyugati sarokban álló színházat a Felvonulási tér létesítése miatt. A tér létesítése miatt számos értékes fát is kivágták, megcsonkították a rondót. 360 1951-ben felavatták a Sztálin-szobrot, amely Mikus Sándor szobrászművész alkotása volt. 361 1953 és 1957 között a mai Dózsa György út Ajtósi Dürer sor és 352 Thaly 1958, 114., 134.; Csorna 1975, 417.; Lovas D. 2013f, 148.; Majkó 2013c, 83., 155. 353 Radó 2001, 84.; Majkó 2013c, 155. 354 Thaly 1958, 131., 136. 355 Radó 1985, 28. 356 Radó 1985, 28. 357 Lovas B. 2013, 130. 358 Tarjányi Pesti 1992, 5. 359 Csengeryné 1956, 20. 360 Thaly 1958, 137.; Mészöly 1984, 32.; Boros 2005, 74.; Ligetfalvi 2013a, 71. 361 Csengeryné 1956, 20.
Hősök tere közötti szakasza hivatalosan Sztálin tér volt az ott állt Sztálin-szobor után. 362 1951 1955 Ekkor létesítették a Művész-sétányt számos köztéri szoborral. 363 1955 Cserjeültetés közben rátaláltak T. Horváth Jakab elfeledett sírboltjára. 364 1956 Helyreállították a Hősök terén az ismeretlen katona emlékművét. 365 Ledöntötték a Sztálin-szobrot. 1954 1956 A Városligeti-tó műtárgyainak és partfalának helyreállítására a Budapesti Városi Tanács Mélyépítési Tervező Vállalata elkészítette a terveket. 366 1957 Kiss István nyerte a Tanácsköztársaság emlékművének megtervezésre kiírt tervpályázatot. 367 1958 Thaly könyve írásakor a József nádor által adományozott 181 gesztenyéből maximum 18-at tudott azonosítani. 368 Anghi Csaba és Nyékes István sokakhoz hasonlóan aggódtak a Városliget megmaradásáért, féltették a vásárok okozta teljes beépítéstől. Az az ötlet merült fel bennük a Városliget megmentésére, hogy skanzent kell kialakítani a területén. 369 1960-as évek Jelentős vásárokat rendeztek a Liget területén, amelyek komoly károkat okoztak. 370 1962 A Fővárosi Kertészet, a Budapesti Parképítő Vállalat, valamint a Dísznövénytermesztő és Értékesítő Vállalat 90 virágüzlet összeolvadásával megalakult a Fővárosi Kertészeti Vállalat. 371 1965 Felavatták a Pátzay Pál által készített Lenin-szobrot a Felvonulási téren. 372 362 Boros 2005, 69., 81. 363 Csengeryné 1956, 13.; Thaly 1958, 137. 364 Thaly 1958, 44. 365 Radó 1984, 28. 366 Borókay Várbiró 1956, 41. 367 Boros 2005, 73. 368 Thaly 1958, 70. 369 Anghi Nyékes 1958, 445. 370 Szikra [2011], 171. 371 Radó 1993a, 33. 372 Radó 1985, 33.; Boros 2005, 71. 63
1966 körül A Művészsétány szobrainak egy részét átszállították a Margitszigetre. 373 1966 Elbontották a Fővárosi Nagycirkusz korábbi, elavult épületét. 374 1967 A Fővárosi Kertészeti Vállalat centenáriumának alkalmából a Fenyves-kör helyén kialakították a Kis Botanikus Kertet, amelynek megálmodója Moór Zoltán volt. 375 A Közlekedési Múzeum mellett megnyitották a Wagons Lits étkezőkocsiban kialakított presszót. 376 1968 A BTM magánkézből megvásárolta Nebbien pályaművét. 377 1968 nyarán lebontották a kisegítő jégpálya kiszolgálására emelt csarnokot. 378 1969 Felavatták a Tanácsköztársaság emlékművét, amely Kiss István alkotása volt. Az emlékmű építészeti tervezője Hofer Miklós volt. 379 Az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út által határolt részen létrehozták az ún. rönkvárat. 380 1970 A Lenin-szobor mögött álló vörösmárvány pilon fényét vesztette, ezért kicserélték a márványt időtállóbb svéd vörösgránitra. 381 1971 Januárban átadták a Fővárosi Nagycirkusz új épületét. 382 Meghosszabbították a kisföldalatti vonalát, ami a Városliget egy részének átalakításával járt. A földalatti új nyomvonala elvágta a Városligeti-tavat a Rákos-patak vizétől, megoldatlanná vált a tó vízpótlása. 383 1972 eleje Összhangban a BNV várható kitelepítésével Csorba Vera a FŐKERT tervező mérnöke elkészítette el a Vakok Kertje 373 Kecskés 1975, 69.; Pereházy 1978, 45. 374 Tarjányi Pesti 1992, 6. 375 Gombos 1974, 157.; Mészöly 1984, 46.; Radó 1985, 28., 32.; Tarjányi Pesti 1992, 8. 376 S. a. 1967, 33. 377 Gombos 1974, 157, 260.; Radó 1985, 33. 378 Kindzierszky 1968, 43. 379 Boros 2005, 73-74. 380 Kecskés 1975, 71. 381 Boros 2005, 71. 382 Tarjányi Pesti 1992, 6. 383 Kecskés 1975, 69. 64
létesítéséhez szükséges kertterveket. A kertet 1972 augusztusában adták át. 384 1972 Lecserélték a földalatti kocsijait, valamint a végállomást áthelyezték a Városligetből a Mexikói útra. 385 Felépítették a Fővárosi Kertészet új épületét. 386 1974 Határoztak a Budapesti Nemzetközi Vásár Városligetből történő kitelepítéséről, új helyét a Mezőgazdasági Kiállítás területén jelölték ki. 387 1974. január 9-én a Budapesti Főváros Tanács Vb. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága és a Városrendezési és Építési Főosztály Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának határozata alapján a Városliget rendezésének tárgyában nyílt és titkos tervpályázatot hirdetett. 1974 márciusában írták ki a tervpályázatot a Városliget rendezésére, amelyet dr. Krizsán Zoltánné és Baraczka Katalin nyert meg, de a végleges tervhez felhasználták más pályamunkák elemeit is. A részletes terveket Kiácz György és az általa irányított tervezőcsoport készítette. A tervpályázat eredményét 1974. július 10-én hozták nyilvánosságra. 388 1974 1978 Ebben az időszakban zajlott a Városliget utolsó nagyszabású helyreállításának kivitelezése, amelynek költsége meghaladta a 100 millió forint volt. A munkákat 1974 őszén kezdték meg három ütemre bontva. 389 1975. április 4. Átadták a Közlekedési Múzeum előtt az Ifjúsági Közlekedési Játszóteret. 390 1975. március 26. Elfogadták a Városliget rendezési tervét a Fővárosi Tanács Vb. ülésén. 391 384 Pálhegyi 1973, 125.; Gombos 1974, 157, 260.; Csorna 1975, 420.; Kecskés 1975, 71.; Radó 1985, 28., 31.; Tarjányi Pesti 1992, 7 8. 385 Tarjányi Pesti 1992, 4. 386 Tarjányi Pesti 1992, 8. 387 Gombos 1974, 157., 260.; Jámbor 2015a, 53. 388 Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 71.; Mészáros 1975, 92., 94.; Radó 1985, 28. 389 Kecskés 1975, 71 72;. Radó 1985, 29.; Tarjányi Pesti 1992, 8. 390 Csorna 1975, 420.; Kovács 1975, 78. 391 Kecskés 1975, 76. 65
1977 A HUNGEXPO irodája mellé átültettek egy télizöld tölgyet, amely 1977-ben, 70 éves korában került a Vágány utcai kertészeti telepről a Várolsigetbe. 392 1978 Elkészült a Kerényi Jenő szobraival díszített szökőkút a Széchenyi Fürdővel szemben. 393 1979 Elhelyezték a Paál László sétány mellett Kovács Ferenc térplasztikáit. 394 1980-as évek Szükségessé vált a Lenin-szobor újabb restaurálása. 395 1981 A Wünsch-hidat társadalmi munkában helyreállították a Hősök tere felújítását végző vállaltok KISZ-szervezetei. 396 1983 A Kolegerszky-kioszk romjain kialakított szánkódombot Királydombnak nevezték át. 397 1984 előtt Felújították a Hősök terét, rendezték a Városligeti-tó partját, befejeződött a volt vásárterület rendezése Killer István tervei alapján. 398 1984 Az Iparcsarnok mellé ültették azt a kőrist, amit a Dózsa György úti szökőkút keleti oldaláról telepítettek át 1984 tavaszán a Nemzeti Színház tervezett, de meg nem valósult építkezése miatt. 399 1984 telén az Ifjúsági Park átköltözött a Városligetbe. 400 Kiácz György elkészítette a Széchenyi fürdő előkertjének helyreállítási tervét. 401 1984. március 22. Az 1983-ban megalakult Budapesti Városszépítő Egyesület vezetősége 15 fát ültetett a Városligeti körút és a Hermina út közötti szakaszon, a Bethesda utca vonalában. Ezek juhar, berkenye és cseresznyeszilva fajok. 402 392 Radó 1985, 34.; Tarjányi Pesti 1992, 10. 393 Radó 1985, 31.; Rajna 1988, 544. 394 Tarjányi Pesti 1992, 15. 395 Boros 2005, 71. 396 Ráday 1989, 75. 397 Radó 1985, 32. 398 Mészöly 1984, 46. 399 Tarjányi Pesti 1992, 12. 400 Ráday 1989, 54. 401 Ráday 1989, 163. 402 Radó 1985, 34. 66
1986 László Árpád magánember saját forrásából felújíttatta a Nádorhidat. 403 1989 Restaurálásra hivatkozva néhány nappal Nagy Imre és társai újratemetése előtt leemelték a talapzatáról a Lenin-szobrot, majd soha nem állították vissza a helyére, a Szoborparkba szállították. 404 1999 A FŐKERT Tervezési Stúdió Kft. elkészítette a Kós Károly sétány fasorának rekonstrukciós tervét. 405 1992 A 19. század első felében telepített platánok közül még 13 példány állt a Washington-szobor környékén. 406 2005 A Sztálin-szobor helyére 56-os emlékművet terveztettek. 407 2006 A Városligeti-tó északi mederszakaszában Felső-tó lezajlott algavirágzást követően leeresztették a tavat és kikotorták a medrét. 408 2009 A Városligeti-tó északi részét Felső-tó baktériumkultúrákon alapuló bioremediációs kezelésnek vetették alá. 409 2011 A Városligeti-tó északi mederszakaszát Felső-tó az üledékréteg újratermelődése miatt ismét kotorták. 410 2015 Lezajlott a Városligeti-tó összetett vízkezelése, amely az Aranyponty Kft. kezelése mellett vízforgató/szökőkút telepítését tartalmazta. 411 Kertészek, tervezők listája 1799. július Rudolf Witsch mérnök 1800-as évek Weidinger városkapitány irányította a munkákat 403 Ráday 1989, 295-296. 404 Boros 2005, 73. 405 Forster 38252, s. p. 406 Tarjányi Pesti 1992, 11. 407 Boros 2005, 69. 408 BME VIT 2016, 3. 409 BME VIT 2016, 3. 410 BME VIT 2016, 3. 411 BME VIT 2016, 4. 67
1813 1821 Heinrich Nebbien gazdasági tanácsos 1865 1892 Fuchs Emil városligeti, majd egyben fővárosi főkertész 1892 1912 Ilsemann Keresztély fővárosi főkertész 1913 1930 Räde Károly fővárosi kertészeti igazgató 1931 Morbitzer Dezső, kertészeti igazgató 1918 után Csákvári főkertész 1910 Rácz István kertész 20. század közepe Haraszti Károly városligeti üzemvezető főkertész 1955 körül Toldi István segédmunkás Gábor István Rácz István 1962 1984 Radó Dezső kertészeti igazgató (Fővárosi Kertészet) 68
2.5. A Városliget állapotának változásai 2.5.1. A Városliget története a 18. században A török időkben elnéptelenedett, elmocsarasodott terület volt a mai Városliget és környéke, amelyet I. Lipót király (m. k.: 1657 1705) Pest városának adományozott. 412 Az adományozás ellen azonban felléptek a margitszigeti domonkos rendi apácák jogutódai, a klarisszák, így pereskedés kezdődött a tulajdonosi jogokért. A per 1752-ben a klarisszák vereségével zárult, az Ökördűlőnek Ochsenried, Ochsen Flur nevezett terület Pest város tulajdona lett. 413 Ekkor a területet ahogyan azt a neve is mutatja rétként, legelőként hasznosították. Pest városa 1755 és 1757 között jelentékeny fásítást végzett, a mocsaras részeken füzeket (Salix sp.) telepítettek. A fásítási program hamar abbamaradt, mert a városnak sem pénze, sem megfelelő szakembere nem volt a munkára. A terület gondozásának, őrzésének hiányában a telepítés jelentős része kipusztult, lelegelték az állatok. 414 Mária Terézia ( m. k.: 1740 1780) 1769. december 22-én osztrák mintára kiadta a Magyar Királyság területére vonatkozó erdőrendtartási rendeletét, amely német és magyar nyelven is megjelen 1770-ben Pozsonyban. 415 A rendelet kimondta, hogy a gazdaságilag hasznosíthatatlan területeket be kell fásítani, a telepítéseket gondozni kell. A szabad királyi városok számára a rendelet kötelezően végrehajtandó és betartandó parancsot jelentett, azonban Pest városa nem igyekezett eleget tenni az uralkodói rendeletnek. Ennek egyik oka a munkák anyagi fedezetének hiánya, a másik a városi legelők szűkössége volt. 416 Az 1775-ben készült színezett térképlap 417 (A1. ábra) is ezt az állapotot örökítette meg. Pest rohamosan növő népessége a városfalak közé szorított, viszonylag kis alapterületű városmagon túl már jelentékeny területet épített be. Mivel a várost nyugatról a Duna határolja, 412 Gombos 1974, 158. 413 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 108.; Rexa s. a., 28.; Csengeryné 1956, 1.; Thaly 1958, 10., 27.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 89.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7. 414 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 108.; Csengeryné 1956, 1.; Thaly 1958, 31., 33.; Tóth 1961, 251.; Balogh 1967, 12.; Jancsó 1967, 24.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1993a, 31.; Örsi 1996, 9.; Szikra 2011, 170. 415 A rendelet a következő címen jelent meg: A fáknak, és erdöknek neveléséről, és megtartásáról való rendelés. A fákban szegény vidékeken a gabonatermesztésre és szőlőtermesztésre alkalmatlan területek minősültek gazdaságilag hasznosíthatatlannak. E területeket az előírás szerint fel kellett szántani és fákkal kellett betelepíteni. A rendelet 48. pontja kimondta, hogy a mocsaras erdőket le kell csapolni, meg kell tisztítani és nyárfákkal, égerekkel be kell telepíteni. Az érintett területeken a legeltetés is tiltottá vált. A mintául szolgáló osztrák erdőrendtartási rendelet 1766-ban jelent meg. 416 Thaly 1958, 28., 31.; Jancsó 1967, 24.; Radó 1985, 23.; Tarjányi Pesti 1992, 1. 417 BFL XV.16.b.221/cop1. 69
terjeszkedése leginkább a déli és keleti irányokban történt. A pesti határ ábrázolása megfelel a leírásoknak, kisebb mocsarakkal, lápos részekkel tarkított fátlan, homokos terület volt. A városból csak kisebb dűlőutak vezettek ki ezekre a területekre. Az 1783-ban végzett első katonai felmérés színezett kéziratos térképszelvénye 418 (A2. ábra) alapján az egyre terjeszkedő város mellett továbbra is egy fátlan, homokos határ terült el. Mária Terézia erdőtörvényét fia, II. József (m. k.: 1780 1790) megújította, s szigorúan megkövetelte annak végrehajtását, ellenőriztette az elvégzett munkákat. 419 Pest városa ennek megfelelően a felülvizsgálatot követő évben tervet dolgoztatott ki a fásításra és a mocsaras tó szabályozására, csatornaépítésre. 420 1785-ben Hülff Móric (1734 1801) polgármester és Lechner Tóbiás (1730 körül?) bíró vezetésével újra megindult a Városliget területének fásítása, a futóhomok megkötése akác- és szederfacsemeték (Robinia sp., Morus sp.) telepítésével. 421 A fásítást a Városliget délnyugati sarkában kezdték akáctelepítéssel (Robinia pseudoacacia), s innen haladtak kelet felé. A fásítás eredményeként akác- és szederfaligetek jöttek létre, amelyek gondozását, felügyeletét, a további munkák irányítását 1786-ban Stolcz János (??) selyemtenyésztési felügyelőre bízták. Stolcz egyetlen segítsége Tréfa János (??) erdőkerülő volt, aki őrizte és gondozta a friss telepítéseket. 422 Stolcz megbízatásának megfelelően erdészeti módszerekkel végezte a telepítést, természetesen nem kertnek, hanem erdőnek tekintette a Városliget területét, s ez az elgondolás jellemezte munkáját is. A területet mély árokkal vette körül, s az eperfatelepítésre helyezte a hangsúlyt, mivel bízott a terézvárosi Valero selyemgyár által a vidék selyemtermelésének fellendülésében. 423 A fatelepítések során Stolcz néhány kisebb, egyenes utat is kijelölt, de ezek csak az egyes telepítések megközelítését szolgálták. Az egész területet 418 HM HIM, Col. XIV, Sec. 20. 419 Gárdonyi 1921, 3.; Jancsó 1967, 24. Az erről szóló helytartótanácsi rendelet 1780. március 16-án kelt. 420 Tóth 1961, 251. 421 Schmall 1894a, 1.; Thaly 1958, 31., 35.; Jancsó 1967, 25.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1993a, 31.; Katona 2000, 54. Pest szabad királyi város vezetéséről, a vezetői rendszerről l. részletesebben Kovács Lajos: Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. In Tanulmányok Budapest múltjából. 10. évf. (1943), 54 118. 422 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 31., 35., 37.; Tóth 1961, 251.;Balogh 1967, 12.; Tarjányi Pesti 1992, 1.; Lovas D. 2013a, 7. 423 Thaly 1958, 35., 37.; Balogh 1967, 12. A Valero selyemgyárat 1776-ban alapították a spanyol származású Valero fivérek, István és Tamás a mai Király utca Akácfa utca Dob utca Kürt utca határolta területen. A gyár kezdetben selyemfátyolt, majd kreppet, bársonyt és taftot gyártott. Az 1780-as években 150, majd 300-400 munkás dolgozott, 80-100 szövőszéken mintegy 50-60 mázsa selyemfonalat dolgoztak fel. Az alapítók leszármazottja, Valero Antal új, nagyszabású gyárat építtetett Hild János tervei alapján 1839 és 1841 között a Honvéd utca 26-30. szám alatt, majd a gyár 1851-ben bezárt (Berza 1993b, 591.). 70
egy nagyobb, kelet-nyugat irányú egyenes fasorral szelte ketté a mai Városligeti fasort és Erzsébet királyné útját összekötő szakaszon. 424 Stolcz munkája nem hozhatott teljes sikert, mivel az eperfa az akácnál kevésbé alkalmas a homok megkötésére, így a telepítés hiányos és szakszerűtlen volt. Ennek ellenére az 1785 és 1794 között végzett fásítások eredményeként a területet már Városerdő, Új Városerdő néven emlegették. 425 Ezt az állapotot mutatja az 1793-ban, Franz Neuhauser által rajzolt színes, kéziratos térképlap 426 (A3. ábra) is. A szabálytalan alakú, termékenynek minősített, erdőszerűen fásított területtől északra nagyobb kiterjedésű mocsaras vidék terült el. Ennek egy részén nyílt vízfelületű tó feküdt, amelynek szélein haltenyésztésre alkalmas, téglány alaprajzú egységeket alakítottak ki 427 (A4. ábra). A fásítási, szépítési munkákat a 18. század utolsó évtizedében Boráros János 428 (1755 1834) városbíró, későbbi ügyvezető helyettes polgármester szorgalmazta. Boráros javasolta egy szórakozóhely létrehozását, miután felismerte a Városliget vonzerejét. Előterjesztésének, eredményeként a városi tanács meg is bízta a felvázolt munkák elvégzésével, azonban ezek a pénzhiány miatt igen lassan haladtak. Kezdeményezésére végül 1795-ben felépült a Városerdő legnagyobb látványosságának számító vendéglő, amely kezdettől fogva kedvelt helynek számított. 429 A munkák ezt követően ismét visszaestek, a költségek túllépték az engedélyezett keretet, s a város vezetősége is hátráltatta a terv megvalósulását. Komoly akadályt jelentett, hogy 1798-ban maga Boráros vonakodott kifizetni a már leszállított facsemeték ültetésének napszámbérét. Boráros 1799. április 9-én nyújtotta be jelentését a Városerdő állapotáról, a szükséges munkák akadályáról. Boráros ismét kérte a városi tanácstól az Új Városerdő tervszerű kiültetését, egy mulató- és üdülőhely kialakítását, az ehhez szükséges anyagi fedezet biztosítását. Erre a tanács 1799 áprilisában bizottságot küldött ki terv és költségvetés készítése céljából. A bizottság amelynek tagjai közé Boráros 424 Thaly 1958, 35. 425 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Megyery 1937, 103.; Rexa s. a., 28.; Borókay Várbiró 1956, 39.; Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 31., 35., 37.; Balogh 1967, 12.; Jancsó 1967, 25.; Gombos 1974, 157.; Radó 1985, 25.; Radó 1993a, 31.; Katona 2000, 54.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7. Az ekkor kiépülő új városrész hatására németül Neustadtwald, Neustadtwäldchen néven emlegették a magyarok által csak Városerdőnek, Újvároserdőnek nevezett területet. 426 OSzK, TM 8952. 427 BFL XV.16.b.225/82. 428 Boráros Jánosról l. részletesebben jelen dokumentáció 2.2.1. fejezetét. 429 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Megyery 1937, 103.; Rexa s. a., 28.; Borókay Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 37., 40.; Balogh 1967, 12.; Gombos 1974, 158.; Radó 1985, 25.; Tarjányi Pesti 1992, 1.; Radó 1993a, 31.; Galavics 1999, 90.; Katona 2000, 54.; Lovas D. 2013a, 7 8.; Saly 2013, 115. A vendéglő egészen 1906-ig állt, amikor a többször átépített, bővített, de már korszerűtlen épületet lebontották, mert kedvezőtlen hátteret nyújtott volna a felállítandó Washington-szobornak. Később a vendéglő helyére épült a BNV román pavilonja (Thaly 1958, 41.). 71
mellett a korábban polgármesteri címétől megfosztott Hülff Móricot is beválogatták munkája azonban feleslegessé vált, mert Boráros megnyerte ügye pártfogójának Batthyány József (1727 1799) hercegprímást. 430 1799. július 1-jén a hercegprímás bérbe vette az Új Városredőt. 431 A 24 évre szóló bérleti szerződés értelmében Batthyánynak nem kellett bérleti díjat fizetnie, ehelyett parkosítania kellett a területet és épületeket kellett emelnie. A város vállalta, hogy az épületeket a bérlet végén becsáron megváltja. A város mindezekért cserébe magára vállalta a Király utca folytatásában a Városligetig vezető út kiépítését, fásítását. A város egyik kereskedelmi gócpontjának számító szűk és rendezetlen Király utca a mai Lövölde térig tartott, onnan csak szőlőkkel (Vitis vinifera) határolt dűlőút vezetett a Városligetbe. 432 Batthyány nagy lendülettel kezdett a munkákhoz, a terület rendezésére Rudolf Witsch (1773 1826) mérnököt kérte fel, 433 aki a pesti határban végzett munkálatokra két könyvében is referenciaként hivatkozott, ezért részletesebben leírta az általa irányított munkálatokat. 434 Witsch kiemelte, hogy a pesti határ fásítása, a homokos, mocsaras területen a pesti polgárok számára egy sétálóhely létesítése Batthyány József hercegprímás önzetlenségének, a közjóért vállalt szolgálatának eredménye. A hercegprímás kérésére Witsch 1799 júliusában készítette el tervét, 435 amely alapján a kivitelezés közel kétezer napszámos bevonásával indult el. A mérnök a rendezésnek két fő súlypontját határozta meg. Egyrészt a jelentős kiterjedésű mocsaras terület lecsapolását emelte ki. Ennek részeként a területen 10.000 négyszögölnyi, 436 egy vízi mulatságokra alkalmas csatornát (Recreation-Kanal) ástak, amely eredményeként kialakult a Városligeti-tó a két szigettel. A nyílt vízfelületű tavat az Óhegy alján eredő forrásokból táplálkozó, a Kuttó-dűlőben eredő Városligeti-patak kiszélesedésének helyén alakították ki. Ezek alapján tehát a Városligeti tó és az Állatkerti-tó 430 Schmall 1894a, 1.; Thaly 1958, 37.; Tóth 1961, 251.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 54 55. Batthyány Józsefről l. részletesebben jelen dokumentáció 2.2.2. fejezetét. 431 Schmall 1894a, 1.; Jancsó 1967, 25.; Katona 2000, 55. Balogh tévesen írta, hogy Batthyány (Tódor) Tivadar vette bérbe a területet, hiszen ő csak megörökölte a bérleti szerződést (Balogh 1967, 12.). A város és Batthyány József között létrejött szerződés szövegét Shmall közölte (Schmall 1899, 364 366.). 432 Schmall 1894a, 1.; Thaly 1958, 34., 38.; Gombos 1974, 158.; Katona 2000, 55. 433 BQ 0910/116 3. tétel, 1.; Hunfalvy 1859, 50.; Schmall 1899, 109.; Thaly 1958, 38.; Rexa s. a., 28.; Tóth 1961, 251.; Gombos 1974, 158.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 89.; Katona 2000, 55.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Saly 2013, 115.; Magyar 2013, 114. Rudolf Witschről l. részletesebben jelen dokumentáció 2.3.1. fejezetét. 434 Witsch 1808; Witsch 1809. 435 Witsch 1809, 53 54. Terve Hartleben könyvkereskedésében is fellelhető volt. Hartleben Konrád Adolf (1778 1863) a kor egyik legjelesebb könyvkereskedője és kiadója volt. Könyvesboltja a Váci utcában üzemelt és 1848 előtt a legforgalmasabb üzletek közé tartozott. Könyvkiadóként leginkább tudománynépszerűsítő műveket jelentetett meg (https://hu.wikipedia.org/wiki/hartleben_konrád_adolf). A terv megjelent Balla Antal várostérképén is. 436 Ez egy mintegy 36.000 m 2 nagyságú területnek felel meg. 72
is történelmi felszíni vízfolyások maradványai. 437 A terület fásítása során Witsch többnyire geometrikus rend szerinti telepítéseket és útkijelöléseket végzett, s kialakította a területet határoló körsétányt, belt-walkot. 438 Witsch koncepciója nyomán a Batthyány-telepítés valamennyi egyenes fasora a vendéglő felé terelte a látogatókat. 439 Az egyenes utak hegemóniáját egyedül a tópartot kísérő, lágyan kanyaródó út és a belt-walk egy-egy szakasza törte meg. Witsch értékelése szerint a telepítések három év múlva már igen kedvező képet mutattak. Az akácok (Robinia sp.), nyárfák (Populus sp.), jegenyék (Populus nigra Italica ) szépen nőttek, s a 20 köbláb 440 nagyságú ültetőgödrökbe telepített gyümölcsfák és gesztenyék (Aesculus sp.), juharok (Acer sp.), hársak (Tilia sp.) is szépen megeredetek, a gyümölcsfák már termőre fordultak. Witsch kiemelte, hogy a virágtelepítések sikere is a megfelelő talajelőkészítésen múlt, a homokot jó minőségű termőfölddel kellett keverni. 441 A másik lényeges beavatkozás a terület megközelítését szolgáló, 10 öl széles, 500 öl hosszú, 442 egyenes allé nyitása volt. Ennek kialakításakor el kellett egyengetni a területet szabdaló homokbuckákat is. Az utat kísérő négy fasort vadgesztenyékből (Aesculus hippocastanum) és azokat védő, gyorsan növő nyárfákból (Populus sp.) hozták létre. A homokos talajon különösen körültekintően kellett eljárni a fatelepítéseknél, ezért minden facsemetét 30 köbláb 443 méretű, tápdús földdel feltöltött gödörbe ültették. Witsch tapasztalata szerint ez elegendő volt ahhoz, hogy homokos talajon is szépen megeredjenek és megmaradjanak a csemeték annak ellenére, hogy gyökérzetük a homokos rétegekbe lenyúlik. 444 A Batthyány József rövid bérlete alatt bekövetkezett jelentős fejlesztés eredményeként a századfordulóra a Városerdőt már Batthyány-erdő néven emlegették. 445 A 437 Borókay Várbiró 1956, 39. 438 Thaly 1958, 41.; Tóth 1961, 252. Ez a belt-walk a későbbi tervezések során is megmaradt, nyomvonala azonban módosult a 19. századi területlevágások miatt. Maradványa a Városliget határán ma is futó Városligeti körút (Thaly 1958, 41.), amely ma szakaszonként más-más nevet (Konrad Adenauer sétány, Ferencsik János út, Asztana út, Ocskay László út) visel. 439 Thaly 1958, 40. 440 A 20 köblábnyi ültetőgödör 0,6315 m 3 nagyságú. 441 Witsch 1809, 59 60. 442 Ez átszámítva egy 18,9648 m széles, 948,24 m hosszú útnak felel meg. 443 A 30 köblábnyi ültetőgödör 0,9473 m 3 nagyságú. Ez megközelíti a ma is használt általában 1 m 3 nagyságú ültetőgödrök méretét. 444 Witsch 1809, 55. 445 Schmall 1894a, 1 2. A Batthyány-erdő elnevezés a városi iratokban és a közbeszédben egyaránt elterjedt. Az 1799 és 1800 folyamán használt elnevezés olyan téves következtetésekre sarkallta az embereket, hogy a Városligetet még a 19. század végén is Batthyány József hercegprímás adományának gondolták. Schmall Lajos több írásában is hangsúlyozta e feltételezés téves voltát hivatkozva arra, hogy Batthyány sosem volt tulajdonos, csak bérelte a területet (Schmall 1894a, 1.). 73
terület kiépítettsége lényegesen javult, amit egy korabeli felmérés 446 74 (A5. ábra) is szemléletesen mutat. A Balla Antal által 1803-ban készített felmérés színezett, kéziratos térképszelvényén maga Rudolf Witsch ábrázolta a Király utca folytatásaként kialakított, a Városligetbe torkolló fásított utat és a parkosított Városerdőt. 447 A Király utca meghosszabbításaként létesített út a Stolcz által kialakított széles, egyenes alléba torkollt, amely a parkon átfutva a területet két részre osztotta. A dúsabban betelepített és utakkal jobban feltárt terület az allétól dél-délkeleti irányban feküdt. A nagy allétól északra, az egykori mocsaras terület egy részén jól kivehetők a Witsch által kialakított levezető csatornák és szigetek. A Városligetnek a nagy allétól északra fekvő részén lényegesen kevesebb a feltáró út, a sétányok a tó keleti partján összpontosulnak. A felmérésen megjelenik a területet körbefutó körsétány is. Balla felmérése a terület egyes részeinek művelésére, hasznosítására vonatkozó jelölést, feliratot nem tartalmaz. A látványosan induló munkákat megakasztotta Batthyány József hercegprímás 1799. október 23-án Pozsonyban váratlanul bekövetkezett halála. A bérlet örökösére, Batthyány (Tódor) Tivadarra (1730 1812) szállt. 448 A város a hercegprímás halála után példát kívánt mutatni az örökösnek, 1799. november 6-án elkezdte a tervezett út kiépítését, határozott a fasorok tavaszi létesítéséről, elkezdte annak előkésztését. Az út két oldalán fekvő területet felparcellázták és értékesítésre bocsátották. A telkekkel kapcsolatban a város szigorú előírásokat tett. 449 Erre Witsch is kitér munkája ismertetésében, megemlítette, hogy a cél az volt, hogy a telket vásárló birtokosok a város kikötésének megfelelően betelepítsék telkeiket, ezzel is hozzájárulva a homokfúvások elleni küzdelemhez. Ennek ellenére Witsch a telkek értékesítését elkótyavetyélésnek tartotta. A Városerdő környékének kihasználásából Witsch egyedül a Rumbach Sebestyén (1775 1844) doktor által létesített fürdőt ismerte el, mert nemcsak hasznos volt a vasas vizű fürdő, de környezetét is szépen rendeztette a doktor. 450 A város látva Batthyány (Tódor) Tivadar vonakodását a szerződés rá eső részének teljesítésével kapcsolatban, több ízben is emlékeztette a grófot kötelezettségeire. A 446 BFL XV.16.b.221645. 447 Witsch 1809, 54. Witsch hivatkozott arra, hogy a Városliget rendezésére készített terve megjelent a város térképén, s ez elérhető bárki számára Hartleben könyvkereskedőnél, könyvkiadónál. 448 BQ 0910/116 3. tétel, 1.; Witsch 1809, 54.; Schmall 1899, 109.; Thaly 1958, 41.; Radó 1985, 25.; Katona 2000, 55.; Lovas D. 2013a, 7. Schmall 1799. október 28-ra datálta a halálesetet (Schmall 1894a, 2.). Batthyány (Tódor) Tivadarról l. részletesebben jelen dokumentáció 2.2.3. fejezetét. 449 Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 112.; Hunfalvy 1859, 50.; Thaly 1958, 43.; Tóth 1961, 252. 450 Witsch 1809, 56.; Hunfalvy 1859, 50. Miután Rumbach gyógyhatásúnak bizonyuló vizet talált a Városliget határán, engedélyt kapott a várostól egy fürdő létesítésre. A Schams által 18 fürdőszobás, lakószobákkal és vendéglővel is rendelkező fürdőként leírt épület (Schams 1821) a Városliget és a tüzérségi szertár (Lőportár dűlő) között feküdt. A város terjeszkedésével még a nyoma is eltűnt, mivel területén át vezették a Podmaniczky utca nyomvonalát.
levelezések és üzengetések során Tivadar ígérgette, hogy folytatja a megkezdett munkákat, de semmilyen erre utaló lépést nem tett. A város vezetése ösztönzésként 1800. február 13-án kelt levelében tájékoztatta a grófot, hogy amennyiben az megvalósítja a szerződésben foglaltakat, a város márványszobrot állít az elhunyt hercegprímás emlékére a nevét viselő Batthyányerdőben. 451 Tivadart azonban nem érdekelte a város fejlődése, a bérleti szerződést anyagi szempontok alapján nézte. Mivel nem bízott abban, hogy a rengeteg befektetés megtérül, leállíttatta a munkákat, s fakitermelésbe kezdett. 452 A város emiatt 1805-ben elindította a bérleti szerződés felbontását. 1805. február 14-én a városi tanács felterjesztést intézett a magyar királyi udvari kamarához, hogy az erdőt földesúri jogánál fogva vissza kívánja venni, majd 1805. március 1. napjával a gróf ellen a károkozás miatt eljárást kíván indítani. 1805. február 27-i keltezéssel, 3643. szám alatt az a leirat érkezett a kamarától, hogy a város élhet jogaival. Erről 1805. március 23-án levélben értesült a gróf, de a visszaadás napját a hátráltató okok miatt csak 1805. október 1-re tűzte ki a városi tanács. A bérleti szerződés felbontásának lebonyolítására, a visszavétel felügyeletére1805. július 16-án a 3903. számú határozatával a városi tanács bizottságot hozott létre. A bizottság tagja volt Wittmesser Mátyás és Ebenhöch Antal tanácsosok, Makk Antal tiszti ügyész, Vass Jakab szószóló és Jagschütz Mátyás telekbíró. A kinevezett bizottság a kitűzött napon visszavette az erdőt, s erről az 1805. október 26-án 6048. szám alatt kelt jelentésében számolt be a városi tanácsnak. Batthyány (Tódor) Tivadar természetesen tiltakozott a visszavétel ellen, felségfolyamodással élt bérletbe való visszahelyezéséért, ezt azonban 1807. május 29-én a 4924. sz. rendeletben elutasította a magyar királyi udvari kancellária a Felség nevében, Pest megye útján. A Városligetre kötött bérleti szerződés megszűnt, a terület minden joga visszaszállt a városra. 453 2.5.2. A Városliget története a 19. század első felében A sikertelen bérletet követően a Városliget fejlesztése megtorpant. A visszavételt követően a 19. század első éveiben a Városerdővel kapcsolatos szépítési munkákat Weidinger városkapitány irányította. Feltehetően ő is részt vett a fásítási munkálatok felülvizsgálatában, 451 Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 112.; Rexa 194?, 25.; Thaly 1958, 42.; Radó 1985, 25. 452 Schmall 1894a, 2.; Thaly 1958, 41.; Mészöly 1984, 44. 453 BQ 0910/116 3. tétel, 2.; Witsch 1809, 54.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 113.; Thaly 1958, 41 42.; Rexa s. a., 28.; Tóth 1961, 253.; Balogh 1967, 12.; Jancsó 1967, 24.; Örsi 1996, 9.; Katona 2000, 55.; Szikra 2011, 170. 75
amelyet a városi tanács kezdeményezett. 454 Az állapotfelmérésen túl azonban a város anyagi fedezet hiányában nem tudta folytatni a szépítési, rendezési munkákat. A Városerdő fejlesztése azonban nem került le a napirendről, mert társadalmi és egészségügyi szempontból is fontosnak mutatkozott a terület megfelelő kihasználása a kedvezőtlen pesti viszonyok között. A városhatárból a szél állandóan bekavarta a port és a homokot a városba, aminek megkötésén már évtizedek óta fáradoztak több-kevesebb sikerrel. 455 Pest városa szegény volt a zöldfelületekben, azonban a dinamikusan fejlődő város polgárai igényelték a terület fejlesztését, hiszen egyetlen, tágasabb sétahelyük a nehezen megközelíthető Orczy-kert volt. 456 A Városliget fekvése igen kedvezőnek bizonyult sokkal kedvezőbb volt, mint az Orczy-kerté, mert viszonylag közel feküdt a városhoz, a Király utcán és az annak folytatásában létesített fasoron át akár gyalog is megközelíthető volt. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Városliget hiányosságai ellenére hamar a pesti polgárok kedvelt helyévé vált. A Városliget lassan benépesült, 1802-ben már lóversenyt szerveztek a területen, amire nagy tömegek voltak kíváncsiak. Ez volt az első, de nem az utolsó ilyen jellegű rendezvény. 457 Amikor a város belső területeiről 1808-ban kitiltották a szemfényvesztőket, csepűrágókat, vásári komédiásokat, kötéltáncosokat, állatszelidítőket és egyéb népmulattatókat, azok a Városliget nyugati szélén, a Városligeti fasor torkolatának szomszédságában ütöttek tábort. 458 A városból kitiltott komédiások ezzel megvetették a parkon belül többször költöző mutatványos telep, a vurstli alapjait. A szórakoztatás minden formáját meghonosították a parkban, erre példa, hogy H. H. Kraskovits és emberei 1811-ben léggömbbel a levegőbe emelkedtek a park területén. 459 Szintén a hely népszerűségére utal, hogy 1806-ban itt temették el a Martinovics-per védőügyvédjeként híressé vált Toporczi Horváth Jakabot (1738 1806). A tudományokat kedvelő, gazdag könyvtárral rendelkező ügyvéd végrendeletében kérte ezt, s e célra 700 forintot hagyott hátra. Horváth megszabta továbbá azt is, hogy egyszerű sírkövet állítsanak emlékére, a sírkő felirata egyetlen szó legyen: FUIT, azaz volt. A város végakarata szerint járt el, az obeliszk formájú vörösmárvány sírkövet Okenfus János kőfaragó készítette. A néhány 454 Witsch 1809, 54.; Tóth 1961, 253. 455 Thaly 1958, 34. 456 Schmall 1894a, 2.; Thaly 1958, 34. 457 Thaly 1958, 43.; Granasztói 2013b, 44.; Saly 2013, 115. 458 Fodor 2003, 218.; Saly 2013, 115. 459 Thaly 1958, 43. 76
méterre fekvő földalatti sírboltot Zitterbarth Mátyás kőműves építette téglából. 460 Minden bizonnyal ez az első emlékmű a területen. 461 A 19. századi elején bekövetkezett stagnálást csak József nádor (1776 1847) szerepvállalása, a Királyi Szépítő Bizottság 1808-as megalapítása változtatta meg. A Szépítő Bizottság elsődleges célja a város szabályozási és szépítési tervének elkészítése és a munkák végrehajtásának ellenőrzése volt, hatásköre kiterjedt a Városerdőre is, foglalkozott annak sorsával. 462 Annak ellenére, hogy József nádor ellenezte a városon belüli fásítást véleménye szerint szép és egészséges fát nevelni és a fásítást városon belül fenntartani igen nehéz feladat, felismerte, hogy városszépítési és egészségügyi szempontból is fontos a növényzet jelenléte. A nádor felismerte, hogy a parkok önérzetfokozó, a nemzeti érzést erősítő és fejlesztő hatásúak, s látta a Városliget iránti igényt is. Ez ösztönözte a városiak üdülőhelyének, a Városligetnek a fejlesztésére. Az eredeti elképzelés alapján hat év alatt kívánták rendezni a mintegy 116 ha nagyságú területet. 463 A Szépítő Bizottság figyelembe vette, hogy már történt fatelepítés a homok megkötésére, valamint tettek lépéseket a mocsár lecsapolására, a tóvá szélesített patakmeder szabályozására is. A Szépítő Bizottság ezeket a megkezdett munkálatokat folytatta, első lépésként a Stolcz és Witsch által kezdett telepítéseket egészítették ki, amivel a futóhomokos területeket kívánták megkötni. Ezek a munkák azonban nem egységes koncepció alapján történetek, a kialakult állapot fenntartása a rengeteg befektetett pénz mellett is kevés eredményt hozott és gazdaságtalan volt. 464 460 Schmall 1894a, 4.; S. a. 1806, 409 410.; Gerlai 1909, 752 753.; História 1928, 46.; Thaly 1958, 44.; Tarjányi Pesti 1992, 7. A temetést 1806. december 14-én tartották. A város a sírboltért 190 forintot fizetett Zitterbarthnak, a sírkőért 150 forintot Okenfusnak, a megmaradt 360 forint a városi pénztárba került. A sírkövet a Millenniumi Kiállítás miatt elmozdították helyéről, s az útrendezések miatt eredeti helyére nem tudták visszahelyezni. A főváros 1928-ban felújította a sírkövet, amelyre rávésette a FUIT szó magyarázatát is, majd 1995-ben Herminamező Polgári Köre felkutatta a sírkamrát és a sérült sírkövet Antal Sándor kőfaragó mesterrel újrafaragtatta (História 1928, 46.; Fodor 2003, 60., 95.). 461 A sírkő egyszerű felirata miatt a 19. század végére teljesen feledésbe ment, ki nyugszik a Városligetben, s mindenféle mendemondák kaptak szárnyra. Az egyik szóbeszéd szerint egy meghasonlott, szerelmi csalódástól életunttá vált magyar költő sírhelye volt. A másik elbeszélés szerint egy magyar főúr egy csodaszép magyar grófkisasszony iránt érzett vonzalmának kisiklása miatt véget vetett életének, s az öngyilkos főúr sírját jelölte az obeliszk (Schmall 1894a, 4.; Gerlai 1909, 752.). Schmall Lajos ezek eloszlatására törekedve hangsúlyozta, hogy T. Horváth Jakab nyughelye az (Schmall 1894a, 4.). 462 Alt 1845, 55.; Hunfalvy 1859, 51.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 114.; Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 158 159.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 55.; Magyar 2013, 89. József nádorról részletesebben l. jelen dokumentáció 2.2.4. fejezetét, a Királyi Szépítő Bizottságról részletesebben l. jelen dokumentáció 2.2.5. fejezetét. 463 Borókay Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 49.; Podmaniczky 1984, 21. 464 Thaly 1958, 47., 49.; Gombos 1974, 159. 77
A mintegy 116 ha 465 területű Városliget jelentős részén mezőgazdasági, halgazdálkodási tevékenységet folytattak, a bérleti díj azonban elenyészőnek bizonyult. Lipszky János 1810-ben kiadott rézmetszetes térképén 466 (A6. ábra) nemcsak a Városliget szerkezete, fásított foltjai, 19 kisebb-nagyobb épülete és építménye, valamint úthálózati elemei jelennek meg, de az ábrázolási mód utal a mezőgazdaságilag hasznosított táblákra is. A térképen látszik a Király utca folytatásában kiépített, négysoros fasorral kísért út, amelynek kétoldalán a felparcellázott telkek mindegyikén valamilyen dísz- vagy haszonkertet hoztak létre. A díszkertek zöme már irreguláris stílusú, a geometrikus elemek pl. allék, csillagsétánnyal feltárt boszkék mellett a tájképi stílusra utaló szabálytalan elemek pl. íves nyomvonalú utak is megjelentek. A Városligeti fasor a park területén hatsorossá bővülve folytatódott. Az út tengelyében állt a Boráros János kezdeményezésére épített, U alaprajzú városi nagyvendéglő, amelynek vonzáskörzetében két kisebb, téglány alaprajzú építmény helyezkedett el. A vendéglő nyugati homlokzata előtt félköríves terasz jelent meg, szárnyai kelet felé nyúltak. A Városliget délnyugati részét a vendéglőtől kifutó, a Witsch-féle telepítésekből származó lúdlábsétányok tárták fel, amelyek a délnyugati részen az irreguláris stílusra jellemző íves úthálózattal kerültek fellazításra. Az irreguláris kertrészben több kisebb épület is állt, ezek minden bizonnyal vendéglátóhelyek, kisebb pavilonok lehettek. A Városligetnek ettől kelet-északkelet felé eső részét gazdaságilag hasznosították. A fasorokkal kísért belt-walkon belül fekvő terület kisebb táblákra osztva mezőgazdasági művelés alatt állt. A terület északnyugati szélén kis épület állt, ami nagy valószínűséggel a szántók őrzésére szolgáló csőszház lehetett. A terület keleti határán szőlőtelepítés terülhetett el, a szőlő és a vendéglő közötti területet rétként, legelőként hasznosították. A szőlőt amely gondozatlan volt és a városi tanács terhére volt 1813-ban Joseph Steiner (??) pesti kertészmester szerette volna megvásárolni, s a szőlő kiirtása után a területet jegenyenyárral betelepíteni. 467 Az egykori mocsaras terület délnyugati részét már nyílt vízfelületű kis tó foglalta el, az ebből kiinduló csatorna ölelte körül a Witsch-által kialakított két szigetet. A szigeteken fekvő fás ligeteket íves úthálózat tárta fel. A kisebb déli és a nagyobb északi szigetre is két-két kisebb híd vezetett, a szigeteken pavilonok álltak. A vízrendszert, szigeteket fasorral szegett utak kísérték. A térképen megjelent a tavat tápláló vízfolyás is, amely csak a Városliget területén, az irreguláris kertrész szélén lépett a felszínre. A délnyugatról északkelet felé futó egyenes 465 Borókay Várbiró 1956, 39. 466 OSzK, TR 3031. 467 Kulcsár 2016, s. p. Steiner kérvényét minden bizonnyal a Városliget már ekkor tervbe vett rendezése miatt elutasították, mert nem ismert adat a szőlő kiirtásáról és a tervezett fatelepítés végrehajtásáról. 78
csatornával párhuzamosan markáns fasorokat telepítettek, a fasorok és a csatorna közötti sávot erdőszerűen fásították. A csatorna egy, a Városligetet nyugat-keleti irányban átszelő nagy alléval párhuzamosan futó másik csatornába futott. A Városliget északi részén a fatelepítés sokkal jelentéktelenebb, a terület rétként, legelőként volt hasznosítva. Annak ellenére, hogy Lipszky térképe a város egészét tekintve meglehetősen pontosnak tekinthető, a Városliget esetében számos megkérdőjelezhető része van. Többek között ilyen a nagyvendéglő, mert az nem pontosan a fasor folytatásában állt, hanem attól kissé északra, tájolása is eltért a térképen ábrázolttól. A térképről hiányzik a Városligeti fasor folytatásában a park egész területén átvezetett markáns fasor, ami nemcsak Balla Antal felmérésén (A5. ábra), de számos későbbi térképen, felmérésen is megjelent a 19. század közepéig. Szintén megkérdőjelezhető a nagyobb sziget délnyugati csücskénél, a mocsaras területre jelölt kisebb fás folttal övezett épület megléte, ahogyan a mocsártól nyugatra fekvő magaslati pont is kétkedésre ad okot. Ez az öt úttal feltárt kilátódomb a Városliget keleti határában feküdt, ahogy azt számos más felmérés, térkép (A14 A15., A26. ábra) is rögzítette. Ezek a pontatlanságok, hiányok arra engednek következtetni, hogy Lipszky felmérése a Városliget területére vonatkozóan nem tekinthető hiteles, pontos forrásnak. A Lipszky-féle térkép (A6. ábra) mezőgazdasági művelésre utaló jelöléseit igazolja a Degen Jakab (1760 körül 1823 után) városi mérnök által készített felmérés 468 (A9. ábra). Ez a színezett kéziratos felmérés lényegesen sematikusabb, de a főbb szerkezeti elemek megjelennek rajta. A Városligeti fasor menti telkek és tágabb környezetük szőlőskert (Weingaerten) felirat alatt szerepelnek, kialakításukra semmilyen egyéb jelölés nem utal. A Városliget délnyugati széléhez csatlakozó, téglány alaprajzú tér az egyszerű szántó (Ackre) feliratot viseli. A Városligeten belüli épületeket csak utólag rajzolták fel ceruzával a felmérésre. A városligeti nagyvendéglő elhelyezése és tájolása helytálló. Ettől enyhén keletre, a Városligeti fasor folytatásában futó nagy allé déli oldalán álló téglány alaprajzú épület mellett már jelölték a Városligetben létesített első faiskola (Baumschule) területét. A vízrendszer alapvető elemei a Lipszky-féle ábrázolásnak (A6. ábra) megfelelően kerültek rögzítésre. A kisebb és nagyobb szigetre vezetően is két-két hidat jelölt a városi mérnök, s feltüntette a szigetektől nyugatra fekvő nagyobb kiterjedésű mocsaras részt is, ahogyan a Városliget délnyugati részéből északkelet felé futó nagy csatornát és az arra nagyjából merőleges csatornát is. A Városliget keleti határán megjelent a szőlős ábrázolása, ahogyan utólagosan néhány utat is berajzoltak. A felmérés újdonsága, hogy megjelent a Városliget 468 BFL XV.17.b.311 SzB 875. 79
keleti határán a mai Hermina út szabályozási vonala és a déli határon a mai Ajtósi Dürer sor szabályozási vonala. A két utca lehatárolta azt a területet, amely a mezőgazdasági művelésű parcelláktól délkeletre feküdt, s csak az utak kijelölésének következtében került a Városligethez. A Városliget bevételi forrásai közül kiemelkedett a városligeti nagyvendéglő, amely a Városligeti fasor folytatásában futó, a parkot átszelő allé északi oldalán állt. A 18. század legvégén emelt vendéglőt 1811-ben Pollack Mihály (1773 1855) tervei 469 (A7 A8. ábra) alapján átalakították, kibővítették. Az eredeti épület a bővítés eredményeként a nagyvendéglő jobb oldali oldalszárnyává alakult. Ehhez kapcsolódott az előreugró, négy dór oszloppal alakított, timpanonnal lezárt portikusz, amelynek másik oldalára tükrözték a régi épület adta oldalszárnyat. A földszintes épületbe (A139 A141. ábra) a főhomlokzaton három bejárat nyílt, egy a középtengelyben, egy-egy pedig az oldalszárnyak közepén. A klasszicista épület környezete a korabeli ábrázolások (A139 A141. ábra) alapján ligetes kialakítású volt. A nagyvendéglőt a város Ignaz Kleisnernek (??) adta bérbe az 1813 és 1815 közötti időszakra évi 1.300 forintért. A bérlet azonban nem bizonyult tartósnak, Kleisner fizetésképtelensége és a vendégek elégedetlensége miatt a város új bérlőt keresett. Annak ellenére, hogy többen is pályáztak a vendéglő üzemeltetésére, annak bérletét nyilvános árverés nélkül Christian Wilhelm Thekusch (Tekusch) (??) evangélikus kereskedő nyerte el. 470 Tekusch 1819. április 1. napjáig kapta meg a bérletet sör- és bormérési engedéllyel. Kötelezettségei között előírták a vendéglő megkezdett mázolási munkáinak befejezését, a kedves és színvonalas kiszolgálást, továbbá a vendéglő környékének locsolását. Utóbbira azért volt szükség, hogy a nagy homok és por kavargását megakadályozzák, s így kellemessebbé tegyék az arra sétálók időtöltését. 471 A Városliget bérbe adott területei között igen fontosak voltak a csatornák. A 19. század első évtizedében még mindig csak a Városliget délnyugati részét használták a sétálni, kikapcsolódni vágyók, a mocsaras részeken a gazdasági tevékenység volt a domináns. A Witsch által kialakított két sziget körüli mocsaras vizeket egyenes csatornák vezették el, s az áradások ellen gátakkal védekeztek. Ezeket a csatornákat mint halászterületet a város bérbe adta 1809. január 1. napjától 10 évre a pesti halászcéh céhmesterének, Rottenbiller 469 BFL XV.17.b.311 SzB 550a; BFL XV.17.b.311 SzB 550b. 470 Kulcsár 2016, s. p. Tekusch 1818-ban a Városliget létesítését támogató felhívás adakozói között is szerepelt, 25 forint adományt tett 1818-ban (BFL IV.1207 SzB 04186). Az adományozók listáját l. jelen dokumentáció 10.1. fejezetében. 471 Kulcsár 2016, s. p. 80
Fülöpnek (1765 1834) és Grossinger Lipótnak (??). 472 A halászat sikerességét erősen befolyásolta a területen végzett tőzegásás, ami miatt elvezették a mocsár vizét, így szárazabb időszakokban a halászterület is kiszáradt, elpusztult a telepített halállomány. A másik negatív tényező a gátak átvágása volt. A víz szabad, de irányított áramlásához átvágtak egy-egy gátszakaszt, ami miatt a halállomány egy része is rendszeresen odalett. Ezekre a tényekre hivatkozva a két bérlő 1815-ben kezdeményezte bérletük újabb 10 évvel történő meghosszabbítását, mondván a hátralévő három év kevés az elpusztult, elúszott halállomány szakszerű pótlására. Kérvényükhöz csatolták az érintett terület helyszínrajzát is (A10. ábra). A helyszínrajz a Városliget mocsaras részeit ábrázolja közvetlen környezetükkel. A nagyvendéglő (Wirtshaus) a jól ismert formájában, helyes tájolással szerepel a felmérésen. Ettől északnyugatra egy centrális alaprajzú épület jelenik meg a felmérésen. Az északkeleti homlokzaton kis beugróval bővített, nyolcszög alaprajzú épület körhintaként (Ringelspiel) üzemelt, e körül telepedtek meg a városból kitiltott mutatványosok. A nagyvendéglőtől északkeletre egy kutat (Brun) is feltüntet a felmérés. A mocsaras terület (Morast) központi elemei a szigetek, a kisebb déli szigetre egy ácsolt szerkezetű híd vezetett. A szigetek körüli mocsaras részeket gátak és csatornák szabdalták kisebb területekre. A bérlők feladata volt ezeknek a karbantartása, a csatornák tisztítása. A bérlők 1815-ben nemcsak bérletük újabb 10 évre történő meghosszabbításáért folyamodtak a városi tanácshoz, hanem a bérelt terület kibővítéséért is. Mivel ekkor már folyamatban volt a Városliget rendezésére kiírt tervpályázat, a város vezetése nem támogatta a bérlők kérvényét. 473 A Városliget bejáratánál megtelepedett mutatványostelep fejlődésében mérföldkő volt 1814. Ekkor a bécsi kémikus, Johann Mahliard (??) tűzijátéktér létesítésének igényével folyamodott a városi tanácshoz. 474 A tanács a Városliget bejáratától balra három holdnyi területet 475 kívánt e célra bérbe adni a Mahliard által kínál 40 forint helyett 100 forintért. Előírták továbbá, hogy a területet a körhintától és a nagyvendéglőtől megfelelő távolságban kell kijelölni és a tűzijátékteret kettős kerítéssel és fákkal kell keríteni. Az engedély kiadását először a rendezési terv elkészültéhez kötötték, majd eltekintettek attól. 476 A Városliget rendezését a Szépítő Bizottság már megalakulásakor napirendre tűzte, de az érdemi lépésekre az 1810-es évekig kellett várni. József nádor ekkorra felismerte, hogy 472 Kulcsár 2016, s. p. 473 Kulcsár 2016, s. p. 474 Kulcsár 2016, s. p. Mahliard a bécsi példa alapján kívánta meghonosítani Pesten a tűzijátékot. Példaadója a bécsi pirotechnikus, Johann Georg Stuwer (Johannes Stubenrauch, 1732 1802) volt. 475 Három kataszteri hold 1,7280 ha területnek, három magyar hold 1,2960 ha területnek felel meg. 476 Kulcsár 2016, s. p. 81
a Városliget rendezésére, szépítésére tett lépések nem elégségesek, ezért szorgalmazta egy díjazással járó nyílt tervpályázat kiírását. A pályázati felhívás a Vereinigte Ofner Pester Zeitung 1813. évi 5. számában jelent meg. 477 Az 1813. január 17-én nyomtatásban megjelent kiírás megfogalmazása szerint a Városerdőnek nevezett terület rendezésére a Szépítő Bizottság olyan tervet vár, amely a városlakók minden osztálya számára megfelelő, hasznos és kellemes mulatóhelyet létesít. A pályázati anyagok kidolgozására szűk két hónapot adtak, a leadás határidejét 1813. március 10. napjában határozták meg. A díjazás is ismertetésre került, az első helyezett számára 200 aranyat, a második részére 150 aranyat, a harmadik számára 100 aranyat kívántak megítélni. A felhívás kitért arra, hogy a terület helyszínrajza és a különböző vizsgálatok, mint a talajvizsgálat, elérhetőek a pályázók számára. A pályázati anyagot Bécsben Kinnerernél a Harrach-házban és Pesten az Ürményi-házban egyaránt meg lehetett tekinteni. 478 A pályázatra számos szakember jelentkezett, 479 de csak három pályamű maradt fenn. Ezek színvonala, kidolgozottsága, stílusa igen vegyes. Az első fennmaradt munka egy színezett kéziratos tervlap 480 (A11. ábra), amely címe szerint a már véghezvitt és tervezett telepítéseket is ábrázolja. A meglévő adottságok mellé halványan rajzolta be a terv készítője a tervezett elemeket, s minden elemet, területet számmal vagy betűvel jelölt. 481 A terv alapján a Városliget változatlanul a Király utca folytatásában kiépített fasoron át volt megközelíthető, s az allé a park területén átfutó része is megmaradó elemként jelent meg. A terven jól látható, hogy a meglévő növénytelepítések az allétól délnyugatra összpontosultak, ezen a részen a tervező lényeges változtatást nem is szerepeltetett. A terület úthálózatából csak a Városligeti fasor és a park találkozásához futó sétányt és a faiskola keleti oldalához kifutó sétányt ábrázolta a tervező. Feltüntetésre kerültek az egyenes sétányok déli végeit fellazító íves útszakaszok is. A terven szerepelnek a vendéglő környékéről kifutó sétányok, amelyek mindegyikét fasorok kísérik. Ezen a területen a meglévő növényzet ábrázolása sematikusnak tűnik, leginkább a meglévő fás foltok érzékeltetésére, a fasorok jelenlétének hangsúlyozására törekszik. A park nyugati határa mentén fekvő sétány keleti oldalát kísérő facsoport esetében megadásra került, hogy azt nyárfák alkotják. 477 Preisaufgabe 1813, 47.; Thaly 1958, 49.; Balogh 1967, 12.; Gombos 1974, 159. 478 Preisaufgabe 1813, 47. A pesti Ürményi-ház a mai Erzsébet téren állt. 479 Gombos 1974, 159. 480 MNL MOL S70 No. 2. 481 A számok és betűk feloldását tartalmazó jelkulcs vagy tervleírás nem ismert, lappang vagy az évek során megsemmisült, elveszett. Ennek következtében az egyes jelek jelentésére csak a tervlap alapján lehet következtetni. 82
A nagyvendéglőtől északra, a körhintától keletre eső, a tópartig nyúló területen a terv egy szabályos úthálózattal feltárt kertrészt mutat. Az észak-déli irányú utak egymással párhuzamosak, ezeket a terület északkeleti sarkából kiinduló két sétány keresztezi. A ferdesétányok közül az egyik a körhintához, a másik a vendéglőhöz vezet. A körhintát és a vendéglő keleti sarkát egy további sétány köti össze. Az utakkal sűrűn feltárt kertrésztől nyugatra szabályosan telepített facsoport kapott helyet. A park területére belépő allé északi oldalán szépen kivehető a fasorral elkerített tűzijátéktér (Feuerwerks Platz) is. Ezek az elemek változatlan formában megjelennek egy másik fennmaradt terven (A13. ábra), így ezek egészen bizonyosan meglévő elemek voltak. A vendéglő melletti, már korábban is ábrázolt kút mellett a terv a faiskola szomszédságában egy másik kutat jelölt. A terület vízhálózatában lényeges változás nem figyelhető meg. A terven megjelenik a park délnyugati részéből kiinduló, fasorral kísért csatorna, amely becsatlakozik a nagy alléval párhuzamosan futó csatornába. A mocsaras terület kiterjedése a szigetek körül változatlan, ezen túl a terv újabb jelentékeny kiterjedésű vizes részeket tüntet fel a kisebb szigettől keletre. A kis szigetre a déli oldalon álló fahíd vezetett, a nagyobb szigetre a keleti oldalon vezetett két pallós átjáró. Szintén pallós átjárók vezettek át a csatornákon az utak nyomvonalában. Az északi nagy szigeten a terv két épületet jelölt a sziget északnyugati részébe, míg a déli kis szigetre épületet nem tervezett az alkotó. A kis sziget egészén egy igen intenzív új telepítés került ábrázolásra, amelyet a tájképi kertekre jellemző íves úthálózattal tárt fel a tervező. A mocsaras terület délnyugati részében a korábbi felmérésekről, térképről (A4., A10. ábra) ismert formában megjelent a két, szabályos téglány alaprajzú mederrész, amelyek haltenyésztési célokat szolgáltak. A terv jelentős változásokat az addig be nem telepített, gazdaságilag hasznosított részek rendezésében hozott. A gazdaságilag hasznosított területekből egyedül a nagy allé keleti végénél elhelyezkedő szőlőskert (Weingarten) maradt meg. A mai Hermina út és a mai Ajtósi Dürer sor által határolt rész esetében az egyenes utak által kijelölt kisebb belső kertrészeket már íves úthálózattal kívánta a tervező feltárni. Ezen a részen helyezkedett el Toporczi Horváth Jakab síremléke, amit egy kisebb íves út lezárásába komponált bele a terv készítője. A terven a Városliget északi, északkeleti részeit geometrikus úthálózat tárja fel, amelynek egyik csomópontja a park keleti határa melletti magaslaton álló csőszház körüli teresedés, a másik a park nyugati határa mellé tervezett épület körüli teresedés. Utóbbi épület közvetlen közelében egy babszem alakú vízfelület is megjelenik. A tervező halványan behúzta és feliratozta a szerkezetet uraló és formáló látványtengelyeket. Az északi, 83
északkeleti újonnan telepítendő részekre vonatkozó terv esetében a barokkra jellemző egyenes utak dominálnak. Az épületektől legyező formában szétfutó utak, látványtengelyek határozzák meg a létesítendő park stílusát, az ide tervezett növénytelepítések nem kerültek ábrázolásra. A terv egészén a barokk szerkezeti elemek uralkodnak, a tájképi jellegű elemek pl. íves vezetésű utak csak kisebb kertrészekben jelentek meg. A terv alapvetően változatlan formában kívánta megőrizni a meglévő elemeket, utakat, épületeket, növénycsoportokat, az újonnan parkosítandó részek esetében barokk és tájképi elemeket egyaránt felvonultatott, így összességében egy irreguláris kert létesítésére tett javaslatot a terv ismeretlen készítője. 84 A másik fennmaradt terv 482 (A12. ábra) egy kiforrott, egységes, érett tájképi stílusú kert létesítésére kínált lehetőséget. A színezett, kéziratos tervlap felső keretében a PL betűcsoport olvasható, ami a terv kvalitásával együtt Peter Joseph Lennét 483 (1789 1866) sejteti a terv készítőjeként. A klasszikus tájképi kertek stílusában készült terven a lágy ívekkel vezetett utak, oldott növénycsoportok, a tisztások és ligetek egymásba folyó rendszere dominál. A terven a park főbejárata a Városligeti fasor folytatásában helyezkedik el, ami valójában egy oldottabb, kissé szabálytalan formájú rondó. A rondó belső tere kisebb facsoportokkal, szoliter fákkal tagolt gyepes tér. A rondóból északra és délre kifutó utak a belt-walk nyugati szakaszát alkotják. A rondóból keletre induló út lágy ívekkel kanyarogva kétfelé ágazva tárja fel a kert belső szerkezetét. A terv látványos eleme a vízrendszer. A korábbi mocsaras terület helyén szabálytalan alakú, nagy tó jelenik meg, amelynek keleti határán a korábbi két szigetből egy földnyelvvel összekötött, tagolt partvonalú, elnyújtott sziget jelenik meg. A szigetnek csak a déli részén az egykori kis szigeten területén került úthálózat kijelölésre, területét nagy tisztások és kisebb clumpok uralják. A tó levezető csatornája a park területén még egyszer kiszélesedik, egyfajta elnyújtott öblöt alkot, ennek következtében a tó a korszakban olyannyira kedvelt szerpentin alakot veszi fel. A park határán a megfelelő zárást csak néhány helyen áttört, masszívabb növénysávval biztosította a tervező. A növényekből alkotott térfalat a park nyugati oldalán, a város felé egy kettős fasor 482 MNL MOL S70 No. 3. 483 Peter Joseph Lenné (1789 1866) a korszak ismert és elismert német tájépítésze. Lenné Bonnban született nagymúltú udvarikertész-család gyermekeként. Alaptanulmányait 1809-ben Brühlben fejezte be, majd Párizsba utazott, ahol főleg botanikát és építészetet tanult. 1812-ben már Bécsben dolgozott, Schönbrunn után Laxenburgban volt kertész, ő felelt a kert átalakításáért. 1816-ban kezdte meg munkáját Potsdamban. A potsdami kertek mellett az ő terve nyomán alakították ki a berlini Tiergartent a Brandenburgi-kapu mögött, valamint Charlottenburg tájképi kertjét is. Jelentősek voltak tájalakítási, tájszépítési munkái is. 1824-ben Magdeburgban népkertet tervezett, a tervezés során támaszkodott az 1822-es angliai útján látottakra, s alternatívát kívánt kínálni az általa bírált szigetországi népkertekre. Nagyvonalú csoport- és térformálása, terepfelületeinek modellálása és rajzstílusa erősen hasonlít Sckell stílusára. Lenné kerttervein az épületek környezetében már megjelentek a geometrikus elemek is (http://kulturporta9l-west-ost.eu/biographien/lenne-peter-joseph-2; Buttlar 1999, 203 209., 211 212., 214 216., 218 220, 226., 234.).
tovább erősítette. A klasszikus tájképi kertek jellemző eleme a szépségvonal, ez az elnyújtott S alakú útszakasz a terven is jól azonosítható a belt-walk északnyugati szakaszaként. Szintén kedvelt elem volt a szőlővel betelepített kilátódomb, ami a minden bizonnyal Lenné által készített terven a már meglévő szőlőskert helyén, organikus formában jelenik meg. A terv teljes mértékben szakított a korábbi, még a barokkra jellemző szabályos fasorokkal, egyenes utakkal. A terv felszámolta a Városligeti fasor folytatásában a parkot átszelő nagy allét, a faiskolát, a központi helyen emelt épületeket pl. nagyvendéglő, körhinta, faiskola melletti épület, a tűzijátékteret, a kutakat, a központból kifutó egyenes sétányokat. A terv alapján egyetlen nagyobb épület kapott volna helyet a parkban, annak déli széléhez közel. Az itt jelölt épület alaprajzában nagyban hasonlít a város által emelt nagyvendéglőére, ezért elképzelhető, hogy annak áttelepítésével, újbóli felépítésével számolt a terv. A Lennének tulajdonított kertterv teljes egészében újragondolta a Városliget szerkezetét és szerepét, szakított a széttagolt, egymás mellett létező kertrészekkel, a korábbi fejlesztésekből származó barokkos elemekkel, geometrikus úthálózattal. A terv egy nagyszabású, klasszikus tájképi kert kialakítását irányozta elő. A harmadik fennmaradt pályamunka merőben eltér az előző két munkától. A színes, kéziratos terv 484 (A13. ábra) egy elaprózott, felszabdalt, a meglévő barokkos elemeket tájképies elemekkel vegyítő, irreguláris kert koncepcióját tartalmazza. A terv a mai Városligeti fasor folytatásában futó nagy allét változatlan formában megőrizte, a többi allét kisebb átalakításokkal ezek többnyire enyhe íveket kaptak szintén megtartotta. A terv változatlan formában megőrizte a mocsaras tavat tápláló, délnyugatról felfutó csatornát a kapcsolódó csatornaszakaszokkal, illetve ezeket kacskaringósan vezetett, a park egészét behálózó csatornákkal egészítette ki. A csatornák kiszélesítésével több kisebb nyílt vízfelületet, tavacskát alakított ki. A nagy mocsaras területet a terv kiszárított rétként kívánta hasznosítani, nyílt vízfelület csak a két sziget közötti, az egykori halászathoz használt gát által határolt területen, valamint a nyugati, haltenyésztésre használt, téglány alaprajzú mederszakaszban jelent meg. A terv a meglévő növénytelepítéseket amiket sötétzöld foltok jelölnek változatlan formában megtartotta, az új telepítéseket amiket világoszöld alapon sötéttel pöttyözött foltok jelölnek elaprózta a sűrű úthálózattal. A terven megjelenik a nagyvendéglőtől északra, a körhintától keletre a tóig terjedő szakaszon a jellegzetes, geometrikus úthálózattal feltárt terület, amely egy másik terven (A11. ábra) azonos formában szerepel, így ez egészen biztosan meglévő elem volt. Szintén meglévő elem volt az ettől 484 MNL MOL S70 No. 4. 85
nyugatra fekvő szabályos telepítés, illetve az attól nyugatra fekvő, kettős fasorral kerített tűzijátéktér. Ezeket az elemeket a terv változatlan formában kívánta megtartani. A terv érdekességei a nagy felületeken alkalmazott virágágyak, amelyek köré kisebb kertrészeket épített a tervező. Az úthálózat új szakaszain sok a szerpentin, a labirintusjellegű elem. A terv nem számolta fel teljesen a mezőgazdasági tevékenységet sem a Városliget területén, a délkeleti részen szabályos táblákra osztott szántó jellegű terület jelenik meg a terven. Az északnyugati és déli részen szintén a szabályos elrendezés utal a mezőgazdasági hasznosításra, ezeken a részeken talán szőlő vagy gyümölcsös kialakítására tett javaslatot a tervező. A meglévő épületek nagyvendéglő, körhinta, csőszház stb. mellett több tucat kisebb épület, építmény is helyet kapott. Ezek funkciója, felépítménye a tervről nem derül ki. 485 A terv elaprózott, nem mutat egységes koncepciót, a tervezett szerkezet kaotikus. A pályázatot kiíró Szépítő Bizottság az eredeti elképzelésével szemben nem hirdetett győztest, nem ítélte oda a pályaművek legjobbjaira szánt díjakat. Ennek oka ismeretlen, csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni. Talán az igen kiforrott, érett Lenné-tervet (A12. ábra) szerették volna megvalósítani, azonban a pályázat kiírásakor még Laxenburgban dolgozó szakember időközben Potsdamba költözött. Talán őt kívánták megnyerni a munkára, s ez indokolhatja, hogy csak a végleges visszautasítás hatására, közvetlenül Lenné költözése után határoztak a Városliget rendezési tervéről. A kivitelezésre Heinrich Nebbien (1778 1841) tervét 486 (A14 A25. ábra) fogadták el. 487 A könyvbe kötött tervismertetővel, költségvetéssel, részlettervekkel és látványtervekkel ellátott terv (A14 A25. ábra) 1816-ban készült, előzménye nem ismert. Ez már önmagában is okot ad a kétkedésre, hogy Nebbien indult-e az eredeti tervpályázaton vagy egy későbbi, közvetlen megbízás során nyerte el a munkát. Utóbbi feltételezést látszik alátámasztani az a tény, hogy Nebbien terve ismertetőjében az általa legfontosabbnak ítélt Népcsarnok (Volkshalle) részlettervét nem készítette el, s ezt időhiánnyal indokolta, 488 ami csak abban az esetben fogadható el, ha nem 1813 óta dolgozott tervén, hanem a fedlapon feltüntetettnek megfelelően csak 1816-ban alkotta meg azt. Heinrich Nebbien Magyarország Népkertjét kívánta megvalósítani, tervét 1816-ban nyújtotta be a Királyi Szépítő Bizottságnak Ungarns Folks-Garten der Koeniglichen Frey- 485 A tervhez kapcsolódó, a terven látható jelöléseket feloldó jelkulcs, irat nem ismert, lappang vagy az évek során elveszett, megsemmisült. 486 Nebbien könyvbe kötött munkáját a BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteménye őrzi a 66.165 ltsz. alatt. 487 Thaly 1958, 44., 49.; Gombos 1974, 159.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Jámbor 1998, 44.; Galavics 1999, 77, 88.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Magyar 2013, 102.; Jámbor 2015a, 48-49. 488 Nebbien 1816. 86
Stadt Pesth, azaz Magyarország Népkertje Pest szabad királyi városában címmel. 489 A német szakember tervében és tervismertetésében a magyarok nemzeti öntudatára, a kötelező tradíciókra épített. Jelmondata Qui fait aimer les champs, fait aimer la vertu, vagyis aki megszeretteti a természetet, az az erényt szeretteti meg. 490 Nebbien terjedelmes bevezetőt írt tervéhez sok francia versrészlettel. Értekezett a kertművészetről, a kertész szerepéről. A művészeteket két csoportra bontotta, a szobán belüli és a szobán kívüli művészeteket különítette el. Álláspontja szerint az utóbbiakhoz tartozik a kertművészet és az építőművészet, amelyek földhöz kötött művészetek. Álláspontja szerint a kertművészet a legkevésbé sem mondható könnyűnek, mert ez az egyetlen olyan művészet, amely nem holt anyaggal, hanem élővel dolgozik. 491 Ez az állítása munkája bonyolultságát, az ahhoz szükséges szaktudás elismerését ösztönzi. Nebbien röviden összefoglalta a kertművészet történetét, és kihangsúlyozta, hogy ezidáig nem létesült igazi népkert. Állításának igazolására felsorolja, hogy a Prater, az Augarten, a St. James Park és Hyde Park, a Linden és a Tiergarten, a Tuilleriák, a hamburgi Jungferstieg, az Eldorado Madridban és a többi, közparknak tekintett létesítmény csak szükségletből és kényszerből jött létre. 492 Nebbien csak a bevezetője végén tért át a Városerdő állapotának ismertetésére. Helyszíni felmérésén (A14. ábra) a valóságnak megfelelően ábrázolta az általa nyers, formátlan, értelmetlen és visszataszító állapotokat. 493 Ismertette a mocsaras, eliszaposodott, elhanyagolt terület általa végzett vizsgálatainak eredményét. A területet homoksivatagnak titulálta, amelyen nagy terjedelmű mocsár és forrásbő mező terül el. Megállapítása szerint a tavat talajvíz táplálja, nem külső vízforrás. Helyszíni mintavételezéseket folytatott a talajminőség megállapításához, felmérést készített a terület növényállományáról, amelyben a cserjékre és fákra egyaránt kitért a korábban tehát Witsch munkájának eredményeként létrejött angol ízléssel alakított tisztások és fasorok mellett. A növényállománnyal kapcsolatban az ezüstfák és égerek néhány példányát emelte ki, illetve hangsúlyozta, hogy a rossz ízléssel, tudatlansággal alakított területet egyenes fasorok, spalírok tagolják. Véleménye szerint a helyszín adottságai alapvetően jók, de borzasztó állapotok uralkodnak a mintegy 116 489 Nebbien 1816. 490 Nebbien 1816, Gombos 1974, 160., 174. Nebbien tervének eddigi legrészletesebb ismertetését Dorothee Nehring publikálta, l. Nehring 1983. és Nehring 1985. 491 Thaly 1958, 50.; Gombos 1974, 161. 492 Thaly 1958, 50.; Gombos 1974, 161. 493 Gombos 1974, 161. 87
ha kiterjedésű területen. 494 Nebbien kiemelte, hogy terve elkészítésekor műszaki adatok nem álltak rendelkezésére, csak helyszíni megállapításaira tudott támaszkodni. 495 A felmérési rajzon (A14. ábra) Nebbien megjelenítette a tervezési területen álló épületeket, építményeket, a jellemző fasorokat és csatornákat, a mocsaras területet a két szigettel, valamint a terület keleti határán húzódó kimagasodó terepalakulatokat. Nebbien a teljes tervezési területet négy nagy részre különítette el, amelyeket A, B, C és D betűvel jelölt, s ezen túl további 68 pontot jelölt arab számmal. Az A és B jelű területeket vizes rétként definiálta. Nebbien a B jelű terület esetében kiemelte az azt kedvezőtlenül kettéosztó fasor meglétét, továbbá azt, hogy a területet szabdaló árkok és gödrök, dombok és halmok, facsoportok és bozótosok miatt a terület formátlannak hatott. 496 A C jellel ellátott részt tartotta Nebbien a legértékesebbnek, ezt nagy ligetnek nevezete. Ehhez a területhez sorolta a mocsárvidék két szigetét is. A D jel magát a nagy kiterjedésű mocsarat jelölte. Ezen a felmérésen a kiindulási állapot mellett már felfedezhetők Nebbien halványan behúzott, a tervezett állapotot előrevetítő vonalai. A tervezett állapotot bemutató tervlapon (A15. ábra) Nebbien A, B és C betűkkel jelölte a nagyobb kertrészeket, amelyeket részletes tervismertetőjében ő maga festményeknek tekintett. Ezeken belül az abc kisbetűivel és számokkal jelölte meg az egyes kertrészek jellegzetességeit, fontosabb épületeit, növénycsoportjait, szerkezeti elemeit. Nebbien tervén szerepelnek árnyas és napos pihenőhelyek, vendéglők, kioszkok, a vízi szórakozást biztosító gondolások, kisebb-nagyobb játszóterek. Nebbien a fontosabb részekhez további részletterveket, látványrajzokat (A16 A25. ábra) dolgozott ki. Nebbien meghagyta, illetve kisebb mértékben korrigálta a park határán futó beltwalkot, mert ennek vonalvezetését, hajlásait művészien alakítottnak ítélte. Ez a körsétány és a park széleire tervezett sűrű növénykiültetés adta a keretet a belső területekre tervezett kertrészeknek. Az A és B jelű kertrészek felesleges vizeinek elvezetésére Nebbien az egykori egyenes csatorna helyett egy ívesen kígyózó patakot tervezett, amely a B rész legmélyebb részén kis tóvá duzzadt. Innen egy rövid csatornaszakaszon áramlott a víz a nagy babszemre emlékeztető tóba, ahonnan egy ívesen kanyargó csatorna biztosította a levezetést észak felé a 494 Thaly 1958, 50.; Gombos 1974, 160. Tervén 62 pontot jelölt meg, amelyek kapcsán ismertette a talajtani viszonyokat. A 20. század derekén Thaly e pontok egy részén ellenőrizte Nebbien megállapításait, s azokat helytállónak találta (Thaly 1958, 51.). 495 Thaly 1958, 51. 496 Ez az a nagy allé, amely a Városligeti fasor folytatásaként kelet felé áthaladt a parkon. A sok gödör és halom annak következtében alakult ki, hogy ez a terület volt a környék tőzegnyerőhelye. A pesti határ homokos rétegeinek mélyedéseiben mocsarak alakultak ki, ahol a növényzet folyamatosan elpusztult, aminek eredményeként tőzeg képződött (Borókay Várbiró 1956, 39.). 88
C jelű kertrészen át. A bevezető és levezető csatornák a szépségvonal ívét idézik. Nebbien a patakon különböző vízijátékok elhelyezését javasolta. 497 Nebbien az A rész nyugati sávjában megtartotta a már meglévő sűrűbb beültetést, a terület közepén alakított ki egy nagyobb tisztást, amelyen átkanyargott a patakká alakított csatorna, s a terület keleti felét egy szintén sűrű, erődszerű beültetésként képzelte el. A beltwalk a nyugati és a déli szakaszon nem ágazott le a kert határához, végig masszív ültetést kísérte azt. A sétányból csak a keleti részen, az A és B területeket határoló út mentén nyílt egy kivezető sétány. Az A kertrészben két olyan épület, építmény is elhelyezést nyert, amelyekhez Nebbien részlettervet készített. Az egyik ilyen a park délnyugati sarkába tervezett amfiteátrum (A21. ábra). Az amfiteátrum három szintre osztott lelátójának első két szintjén két-két sorban, harmadik szintjén három sorban helyezte el Nebbien a nézők ülőhelyeit. Az egyes szinteket adó falak falazott szerkezetűek, de az ezek közötti padozatok és az ülőhelyek ácsolt szerkezetűek. Az egyes szintekhez pofafalak közé rejtett lépcsősorok vezetnek. A szintek lezárását, a lépcsők pofafalára helyezett plasztikák jelentik, a legalsó és a legfelső szinten egy-egy kőváza, a középső szinten egy-egy szobor. A lelátó hátfalát adó fal két végét egy-egy nagyobb volumenű szoborcsoport lovaskocsit hajtó alak, míg közepét két lószoborral kísért obeliszk hangsúlyozza. Az amfiteátrum lelátója mögött sűrű növényzet alkot térfalat, ebben dominálnak az oszlopos nyárfák. A nézőtér egy kör alaprajzú porondhoz csatlakozik, ami mögött ovális gyepes tér terül el. A gyepes tér határán kisebbnagyobb facsoportok állnak, amelyek kijelölik a nagyobb, ovális pálya belső oldalát. Nebbien elképzelése szerint a színházi előadások mellett lovas- és sportversenyek, szabadtéri játékok, katonai parádék megtartására is alkalmas a tervezett kialakítás. Az amfiteátrumtól északra, nagyjából a rondó és az amfiteátrum között félúton nyert elhelyezést Nebbien tervén a tánccsarnok (A15. ábra). A tánccsarnok egy földszintes, téglány alaprajzú, három helyiségből álló épület (A20. ábra). A két ovális formájú, szabályos rendben telepített fákból álló csoport közé illesztett épület klasszicista stílusú. A téglány alaprajzú épület középső helyisége nyitott, az épület hosszoldalain négy-négy oszloppal tagolt. A nyitott részből egy-egy ajtó vezetett a szélső, zárt helyiségekbe, amelyekből háromfokú félköríves lépcsők vezettek ki az épület rövidebb oldalain. A zárt egységeket fűthetőre tervezte Nebbien, erre utalnak a tetőn látható alacsony kémények. A homlokzat alsó része 497 Gombos 1974, 161. A kis előülepítő tó a későbbi forrásokban Hattyú-tó néven szerepel. 89
nem vakolt, látszanak a tégla vagy szabályos kő elemek, erre ül rá a két félkör alakú üvegablak. A vakolt falfelületet girlandok díszítik. 498 Nebbien az egyenes fasor és kisebb-nagyobb facsoport, bozót, domb és halom miatt formátlannak ható B részt átszelő nagy allét felszámolta, az egyenetlen terepet rendezte. A B rész markáns eleme lett a kisebb facsoportokkal szegett tisztás, amelynek közepén helyet kapott a csatorna felduzzasztásával kialakított kis tó. A főbb utak egyike a tisztásnak az északi oldalán futott a tópart mellett kelet felé és déli oldalon a délkeleti, erdősebb részek felé. A park keleti határán Nebbien meg kívánta őrizni a természetes terepalakulatot, a magaslatot egy utakkal feltárt kilátódombként kívánta hasznosítani, ahonnan nemcsak a park, de a táj minden szépsége is feltárult volna. A B kertrész nagy tisztásától nyugatra Nebbien megtartotta a városligeti nagyvendéglő épületét, de a körhintát és az egyéb kisebb épületeket szanálta. Nebbien elképzelése szerint a park fő megközelítési útvonala változatlanul a Király utca folytatásában létesített fasor marad, így ennek végébe, a park nyugati szélére helyezte az impozáns bejáratot. A bejáratról az alaprajz (A16. ábra) mellett két látványrajzot (A18 A19. ábra) is közölt, az egyik a Városligeti fasor felől (A18. ábra), a másik a park belsejéből (A19. ábra) mutatja a klasszicista kapuépítményt. Maga a bejárat (A 16., A18 A19. ábra) íves kialakítású, a tájépítészeti és építészeti elemek ötvözete. A bejárati kapu egy kolonnád, amelynek tetejét látványos szoborcsoport két szarvas vontatta szekéren a tájépítészet istennője utazik díszíti. A szoborcsoporttal díszített baluszteres kilátóteraszra az oszlopok közé rejtett két lépcsőház vezet. A klasszicista kapuépítmény kétoldalához sűrű, falszerű hatást keltő növényzet csatlakozik. A 14 oszloppárral alakított bejárati építményhez kanadai és oszlopos nyárfák csoportja csatlakozik, amelyek park felőli oldalán akácok, azok előtt díszcserjék sorakoznak. A klasszicista bejárati kapu mögött a park egyetlen geometrikus eleme, a rondó helyezkedik el (A15. ábra). A rondó amelyet Nebbien tervleírásában Circus vagy Cirque néven említett egy sétálásra, lovaglásra, kocsizásra szolgáló korzó volt, ahol a látni és látva lenni elve érvényesül. A mintegy 80 m sugarú, gyepes teret fasorokkal és cserjecsoportokkal tagolt utak kísérik (A17. ábra). Nebbien elképzelése szerint a központi gyepes térbe kilenc félköríves beharapásban a várakozók pihenését szolgáló padokat kell elhelyezni. A fából készült, háttámlás padok mögé cserjékből alakított, a padsorok vonalát kísérő, félköríves kiültetést tervezett. A koncentrikus köröket alkotó utak közül a legkülsőt dúsabb, több sorból 498 Nehring felvetése, hogy Nebbien a tánccsarnok tervezésekor a wörlitzi kert nyári termét vehette alapul (Nehring 1983, 35.). 90
álló növénykiültetés övezi; legkívül oszlopos termetű nyárfák, majd egyfajta határt képező alacsony gátra ültetett cserjék, azon belül cserjékkel kísért lombos fák sora áll. A bakhátas kialakítású, kocsizásra és lovaglásra szánt utak között két sorban egymáshoz képest eltolva terebélyes lombhullató fák állnak. A Nebbien által legértékesebbnek tekintett C jelű kertrész korábban nem volt szervesen a park része, a város bérbe adta azt, s a bérlők szántóként, rétként hasznosították a terület nagy részét. Nebbien a mocsarat amelyet Batthyány gróf megbízásából Witsch alakított cvikker formájúra kellemes alakú és arányú tóvá formálta. A mocsaras terület lecsapolásával kívánta kialakítani az impozáns, a kertrész jelentős részét kitöltő csónakázható vízfelületet. Nebbien a kialakítandó tavon kedvezőnek ítélte a Witsch által létrehozott két szigetet, így azok megtartásával számolt. A tótól keletre, északra és nyugatra fennmaradó területet dús rétként képzelte el. Nebbien a tó két szigetét is bevonta koncepciójába, terve meghatározó elemeiként tekintett rájuk. A dúsan beültetett déli, kis szigeten csak egyetlen kisebb építményt helyezett el, de ezt csak az áttekintő tervén (A15. ábra) jelenítette meg, erről külön részletrajzot nem készített. A kis sziget megközelítését csónakon át kívánta megoldani, ne tervezett a szigetre vezető hidat. Az északi, nagyobb szigettel kapcsolatban lényegesen nagyvonalúbb tervet vázolt, fel, amelyhez több részletrajzot (A22 A25. ábra) is készített. A szigetre keleti irányból, egy platáncsoport mellől induló hidat vezetett, amely egy sűrű, fenyőkből álló facsoportnál ért a szigetre. Nebbien terve alapján a sziget déli részén a növényzet dominált a fenyők mellett mimózák, rózsák, ezüstlevelű juharok, cédrusok, platánok szerepelnek a terven, míg az északi részt a tervezett majorság foglalta el. A majorság elrendezésének részletesebb bemutatásához külön alaprajzot is csatolt (A22. ábra) három látványrajz (A23 A25. ábra) kíséretében. A gótikus stílusjegyeket mutató majorsági épületegyüttesbe istállókat, színeket, górékat, karámokat tervezett. Nebbien az állattartás, a majorsági gazdálkodás valós színhelyeit kívánta megidézni csikókkal, szarvasmarhákkal, az udvarokon szárnyasokkal, aprójószággal. Elképzelése szerint a majorságban a városi embernek módja nyílik betekinteni a vidéki életbe, a vendéglőben állandóan kapható lenne friss tej, túró, sajt, egyéb tejtermékek. A majorság két emeletes épületét egy oszlopokon nyugvó, pergolajellegű egység köti össze. Az egyik épülethez a kerítéssel övezett gazdasági udvar, a másik épülethez az akácok és gyümölcsfák szaporítására kialakított faiskola csatlakozik. Nebbien látványtervein (A24 A25. ábra) megjelentek a majorsághoz tartozó állatok és a szigeten sétálgató emberek is. 91
Nebbien elképzelése szerint a park északnyugati részében további két épület létesült volna, illetve a park különböző pontjain emlékműveket állítottak volna, hiszen a Városligetnek egyfajta nemzeti emlékhely szerepét is szánta. Ennek szellemében Nebbien maga a legfontosabb épületnek a népcsarnokot (Volkshalle) tartotta, amit azonban időhiány miatt nem tudott részletesen kidolgozni. Ez egyfajta nemzeti panteon lett volna híres férfiak szobraival, egy ógörög stílusú csarnok, amely a festett és faragott képek kiállítási helyévé vált volna, továbbá a társasági életet szolgáló játékszobák, kaszinó is helyet kapott volna benne. Nebbien a szigeteken szintén emlékműveket kívánt elhelyezni. A nagyobb szigeten obeliszk és oszlopos csarnok kapott volna helyet, a panteon metaforájaként a fenyőliget közepén híres embereknek állított volna emléket szimbolikus növényekkel. A kisebb sziget egyfajta Rousseau-sziget szerepét töltötte volna be, ahol a fájdalom és melankólia szimbólumaként a mezőszerűen alakított partot ciprusszerű növények pl. tuják (Thuja orientalis, Thuja occidentalis) és tiszafák (Taxus baccata) kísérik. Nebbien tervismertetőjében pontosan megfogalmazta a fásítással kapcsolatos elképzeléseit is. Véleménye szerint a hasáb, piramis, cilindrikus, kúp, gömb, felhő formában ültetett facsoportokban azonos fajú fáknak kell helyet kapniuk. A telepítendő fajok meghatározásakor Nebbien hangsúlyt fektetett az őszi lombszínre, a szín tartósságára, a virágszínre, virágzási időre, a zöld árnyalataira árnyékzöld, halványzöld, szürkészöld. A talajtani és éghajlattani vizsgálatainak eredményei alapján úgy gondolta, hogy a terület alkalmas számos olyan faj és fajta telepítésére, amelyek addig ismeretlenek voltak vagy nem alkalmazták. Nebbien különösen fontos szerepet szánt a Waldstein és Kitaibel által leírt hársnak, amelyet fehér magyar hárs néven említett. Nebbien tervében a növényzettel körbeépítette az épületeket, kísérte az utakat. A cserjéket többnyire szegélysávként, valamint épületek, építmények, szobrok kereteként kívánta alkalmazni, s előnyt biztosított a nagy, illatos virágú fajoknak. Nebbien felismerte, hogy a homokos-mocsaras terület fásítási költségei igen magasak, ezért az egyes facsoportok telepítésére az ismert nevű családokat kívánta rábírni. Ezeket a facsoportokat emlékligetek, suttogó árnyékcsarnokok, széllengette dómok kifejezésekkel illette. Nebbien tervismertetésében javaslatot tett terve megvalósításának finanszírozására is, amelyre a legmegfelelőbbnek a közadakozást tartotta. A fenntartás költségeit a vendéglő, a tó, az amfiteátrum és a kaszinó bevételeiből, a Városliget fahozamából és a szénatermés értékesítéséből kívánta fedezni. 92
Az átfogó, minden részletre kiterjedő munkát 1817 márciusában fogadták el kivitelezésre, 499 amikorra már mintegy 45.262 forintot költöttek a terület rendezésére megfelelő koncepció és tervek nélkül. 500 Hiába kívánt a nádor és a Szépítő Bizottság takarékosan és gazdaságosan eljárni, már Nebbien tervének elfogadásakor nyilvánvaló volt, hogy a szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésre. A költségek finanszírozására vonatkozóan több elképzelés is született. A nádor egy részvénytársaság létrehozását javasolta, amit csakhamar elvetettek. Nebbien javaslata sem volt helytálló, amely szerint a fahasználat, a legeltetés és a szénaeladásból fedezzék a költségeket. A többi bevételi forrás létesítéséhez csónakázótó, vendéglő, stb. már beruházásra lett volna szükség. 501 Az igencsak elhúzódó munkakezdés miatt 1817-ben felmerült az ötlet, hogy magánszemélyek számára adják bérbe a még műveletlen területeket. Amennyiben a bérlők megfelelően művelték, trágyázták volna a sivár területet, a város elengedte volna a bérleti díjat, mert így sem neki kellett volna elvégeznie a munkát. A magánbérlők többek között kukoricát, őszi gabonát termeszthettek volna a megtrágyázott földön, ami termőre fordítva már a későbbi fatelepítésekre is alkalmasnak bizonyult volna. 502 Végül ez sem nyert támogatást. Nebbien terve túlságosan költséges volt. 503 A Szépítő Bizottság a megoldást keresve első lépésben a költséges épületek, az amfiteátrum, a kolonnád, a népcsarnok, a táncház építésének elhagyásával az eredeti, közel 700.000 forintról közel 300.000 forintra szállította le a kivitelezési költségeket, illetve a tervezett munkákat szakaszonként, egy évtized alatt kívánta megvalósítani. Az induláshoz az erdő már befolyt bevételeiből és a fasor két oldalán az 1800-ban eladott telkek, házhelyek vételárából 27.332 frt 59 kr pénzalapot létesítettek. További bevételek reményében a Szépítő Bizottság a mai Dózsa György út akkor Aréna út város felé eső oldalán lévő területet értékesítésre átengedte. Ezen felül József nádor javaslatára 1818. január 14-én egy hirdetményt adtak ki, amely szerint várják az ország és a város lakóinak adományait, amellyel a Városliget rendezéséhez hozzájárulnak. 504 A legnagyvonalúbb adományozó maga József nádor volt, aki évi 600 frt-ot, 10 év alatt összesen 499 Schmall 1894a, 2.; Thaly 1958, 55.; Balogh 1967, 12.; Gombos 1974, 168.; Jámbor 2015a, 53. 500 Schams 1821, 370. 501 Gombos 1974, 168. 502 Kulcsár 2016, s. p. 503 Schmall 1894a, 3.; Thaly 1958, 49. 504 Schmall 1894a, 3.; Schmall 1899, 115.; Thaly 1958, 55 57.; Gombos 1974, 169.; Galavics 1999, 94. A Városligeti fasorban értékesített telkek vételárai is nehezen folytak be, 1811-ben még jelentős kintlévőségek voltak (Thaly 1958, 43.), ezért az újabb telekértékesítések önmagukban nem jelentették garanciát a költségek fedezetére. Gombos a hirdetmény megjelenésének dátumát öt hónappal későbbre, 1818. június 14-re tette (Gombos 1974, 169.). Az 1818. január 14-én, Weidinger János polgármester és Szepessy Ferenc főjegyző által aláírt felhívás szövegének átiratát Schmall tette közzé (Schmall 1899, 366 370.). 93
6.000 frt-ot ajánlott fel a munkákra. A főurak szerepvállalása azonban a várttól elmaradt, csak 27-en vették ki részüket a közadakozásból. Összesen 340 aláíró mintegy 45.000 forint fizetését vállalta. 505 Az anyagi fedezet hiánya miatt Nebbien is felajánlotta a 200 aranyat jelentő díjazását a Városliget kivitelezésének első munkáira, egyúttal az ingyenes tervezői művezetést is felkínálta. A nemes gesztust a Szépítő Bizottság honorálni akarta, ezért Pest városánál indítványozta Nebbien felvételét a díszpolgárok sorába. A díszpolgári cím adományozása azonban a város feledékenysége miatt elmaradt. 506 Mivel a felajánlásokból nem folyt be a munkák finanszírozásához szükséges fedezet, a város úgy határozott, hogy a munka megkezdéséhez 10.000 frt, a következő évre 20.000 frt kölcsönt vesz fel, majd kérte a nádor engedélyét, hogy a hiányt a Szépítő Bizottság pénztárából kamatra megelőlegezhesse. A nádor ehhez hozzájárult, így a munkák elkezdődtek, de soha nem fejeződtek be. 507 A magas költségek miatt a kivitelezéssel kapcsolatban a kezdetektől gondok voltak. Nebbien első lépésként korszerű faiskolát létesített, amely a gazdasági központtal együtt a nagyobb szigeten nyert elhelyezést. A faiskola alapját Nebbien a nádor engedélyével a Margitszigeten gyűjtött magvakból és egyéb szaporító anyagokból vetette meg. A nádor nemcsak ekkor, hanem később is számos alkalommal ajándékozott csemetéket a telepítéshez a margitszigeti és az alcsúti kertészetéből. 508 Mivel a kivitelezés megkezdésekor nem akartak addig várni, amíg a magokból csemeték fejlődnek, Nebbien a rondó platánkiültetéséhez a nádor által is legjobbnak ítélt helyről, a báró Prónay-féle faiskolából, készpénzért vásárolta a platáncsemetéket. 509 A munkák Nebbien vezérterve (A26. ábra) alapján zajlottak, s a tevékenységekről egyfajta építési naplóban számoltak be. A kivitelezés 1817 őszén indult meg, az első írásos feljegyzés 1817. november 24-én kelt, az utolsó 1818. május 23-án. A feljegyzésekből kitűnik, hogy a napszámosok a hét hat napján, hétfőtől szombatig dolgoztak. 510 A munkák 505 BFL IV.1207 SzB 4186, 161 173.; Schams 1821, 371.; Thaly 1958, 55 56.; Gombos 1974, 170. A befolyt összegből a 27 főúr köztük egy püspök összesen 17.420 frt adományt tett. Végül a gyűjtés során az adakozók által vállalt összeg sem folyt be (Thaly 1958, 56.). Érdekes, hogy a korszak fejlesztéseiben elöljáró Széchenyi elutasította a gyűjtést, nem tett adományt a Városliget létesítésére, ugyanis nem hitt a vállalkozás sikerében (Balogh 1967, 13.). 506 Schmall 1894a, 2.; Thaly 1958, 55.; Gombos 1974, 168 169. A felterjesztésről a városi tanács megfeledkezett, így Nebbien sosem kapta meg a kitüntetést (Gombos 1974, 168.). 507 Gombos 1974, 170. Az első elképzelések szerint hat év alatt akarták megoldani a Városliget rendezését (Schams 1821, 371.), de az egyéb sürgető városrendezési feladatok felemésztették a Szépítő Bizottság erejét, így a rendezést egy évtizedes időtartamra ütemezték át. 508 Thaly 1958, 57.; Gombos 1974, 168., 170 171.; Csorna 1975, 417.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 170-171.; Lovas D. 2013a, 7. 509 BFL IV.1207 SzB 4186, 156.; Thaly 1958, 57.; Gombos 1974, 171. 510 BFL IV.1207 SzB 4186, 72 132.; Radó 1985, 25.; Jámbor 2015a, 53. 94
első szakaszában a mocsaras részek kiszárítása, a talajfeltöltések, a régi akácok kivágása és új növénytelepítések domináltak. 511 A növénybeszerzésekkel kapcsolatban két növénylista is fennmaradt, amelyek jelentős átfedést mutatnak. A listából kitűnik, hogy Nebbien a honos fajok mellett számos új fajt is betervezett, a lomblevelűek mellett tű- és pikkelylevelű fák, továbbá cserjék és évelők is helyet kaptak az inventáriumokban. 512 A mocsarak lecsapolásának eredményeként sokkal egészségesebbé vált a Városliget levegője. A területen végzett fásítások és a Városligeti fasor mentén létrehozott kertek segítették a por megkötését. 513 Nebbien jelenlegi ismereteink szerint 1821-ig tartózkodott Magyarországon, ezalatt az idő alatt személyesen is részt vett a munkák irányításában. Távozását követen az ő tervét követve a városi mérnökök felügyelete mellett zajlott a kivitelezés. 514 Nebbien tervei alapján 1817 és 1832 között megépültek a Városliget térszerkezetének lényegi elemei, létrejött a térszerkezetet nagyban meghatározó, látványos nyílt vízfelületű Városligeti-tó a két szigettel, a területet feltáró sétányrendszer és a hangsúlyképző növénycsoportok, az egyetlen geometrikus elemnek szánt rondó. 515 A Nebbien által megálmodott épületeket, építményeket elhagyták, a kanyargós patakká alakított csatornára tervezett Hattyú-tó létesítéséhez hozzá sem kezdtek, ahogyan a nagy allét sem számolták fel. Ezek lényegesen torzították az eredeti, de még az egyszerűsített koncepciót is. Ez a felemás állapot köszön vissza az 1820-ban készült kézi színezésű, kőnyomatos térképen 516 (A27. ábra) is. A katonai hadgyakorlatra készített térkép igen pontos. A Városliget területén belül a térkép jelöli a rondót, az ettől keletre fekvő épületeket, a 18. század legvégén telepített allékat és kialakított egyenes csatornákat, amelyeket Nebbien tervében felszámolt, de az akadozó kivitelezés miatt ez még nem valósult meg. Jól látható, hogy a Városligeti-tó egy jelentős részét még mindig mocsárként ábrázolták, nyílt vízfelület csak a kis hídon át megközelíthető déli sziget mellett látható. Az északi, északkeleti területeket is fátlan, inkább mezőgazdasági hasznosítású területként tüntették fel. A park délkeleti részében látható jelölés minden bizonnyal Toporczi Horváth Jakab sírjára utal. A felmérésen már egyértelműen láthatók a megindult kivitelezés kezdeti eredményei. Ehhez hasonló, lényegében ezzel megegyező állapotot rögzített a három 511 BFL IV.1207 SzB 4186, 72 132. 512 BFL IV.1207 SzB 4186, 40 42., 137. A növénylisták átiratát l. jelen dokumentáció 3.5.2.10. fejezetében. 513 Cassius 1866, 3. 514 Galavics 1999, 77.; Jámbor 2015a, 53. 515 Jámbor 2015a, 48. 516 OSzK, TA 3416. 95
évvel később, szintén katonai használatra szánt térkép 517 (A28. ábra) is. Ezen a térképen egyértelműen jelölték, hogy a terület északi felében mezőgazdasági művelés folyik. A térképlapra utólag berajzolták a vasútvonalat is, amely az északi sávot levágta a park területéből. A munkák korai szakaszában a kocsmaépület kibővítése mellett megépítették a kisebb szigetre délről vezető Drót-hidat. 518 A Szépítő Bizottság egyik munkatársa, Fischer Jakab 1825. szeptember 1-jén jelentette a Szépítő Bizottságnak, hogy a Kis-szigetre vezető fahíd életveszélyes állapotban van, a tartócölöpök teljesen elkorhadtak. 519 Néhány nappal később Lechner János felügyelő is szemrevételezte a híd állapotát, s javaslattal kiegészített jelentést tett a Szépítő Bizottságnak. A híd javítását Kardetter Lipót ácsmester 161 frt 38 kr összegre becsülte, azonban a híd olyan rozoga, hogy ez a javítás is csak átmeneti megoldást jelenthetne. Erre tekintettel Lechner azt javasolta, hogy egy új hidat építsenek a fahíd pótlására. Mivel a Kis-szigeten üzemelő vendéglő igen népszerű volt, fontos volt a helyzet gyors rendezése oly módon, hogy a forgalomnak megfelelő nagyságú és minőségű hidat létesítsenek. A kiugróan magas költségek miatt a kőhíd építését elvetették, s az akkor még újdonságnak számító függőhíd létesítésén kezdtek gondolkodni. A bécsi szitásmester, Anton Fritz első, a helyszín ismerete nélkül készült hozzávetőleg ajánlata 1.011 frt 72 kr költségre becsülte az építkezést. Fritz felajánlotta, hogy személyesen is megtekintené a helyszínt, napidíja mindösszesen 3 forint lenne. A helyszíni bejárásra 1826. március 6-án került sor, ekkor egy 12 öl hosszú és 6 öl széles híd építéséről határoztak, amelynek költségei a megváltozott paraméterek miatt 9167 frt 29 és ½ kr összegre rúgott. Ezt követően a tárgyalások során tovább pontosították a műszaki tartalmat és a költségvetést, így a híd végleges és tényleges megépítése 5978 forintot emésztett fel. 520 Anton Fritz nemcsak egy vázlatot 521 (A29. ábra) készített a tervezett hídról, hanem referenciamunkakánt a pozsonyi Pálffy-kertben 1825-ben létesített dróthidat bemutató nyomatot 522 (A30. ábra) is megküldte. Az akkor még Kis-szigetnek nevezett szigetre vezető alkotásról lelkesen számolt be a korabeli sajtó. Hangsúlyozták valójában tévesen, hogy ez az első függőhíd Magyarországon, amely 517 BFL XV.16.d.241/cop1. 518 A híd német neve (Kettenbrücke) megtévesztő, mert lánchidat sugall az egyszerűbb dróthíd (Drathbrücke) helyett. 519 Darvas 1948, 380 381. 520 Darvas 1948, 381., 383 385. 521 BFL XV.17.b.311 SzB 3771a. 522 BFL XV.17.b.311 SzB 3771b. 96
olyan lánchíd, ami tulajdonképpen vasdrótokból áll. 523 A híd hossza 72 láb, szélessége 6 láb volt. 524 A híd két végén négy üreges vasoszlop állt az eredeti koncepció (A29. ábra) még falazott oszlopokkal készült, amelyek magassága 4 láb 10 hüvelyk, átmérője 4 és ½ hüvelyk volt. 525 Ezek az oszlopok a híd terhelésétől függően előre és hátra mozoghattak. A középvonalban magasabb járófelület fából készült, 3 lábnyi távolságban vörösfenyő gerendák kerültek lehelyezésre, amelyeken vörösfenyő karókból alakították ki a híd járófelületét. A korlátok dróthálóból készültek, amelyek filigrán benyomást keltettek. 526 A régi színes fahíd helyén, annak pótlására épült a Drót-híd három hónap alatt elkészült. Pest városa szerette volna a hidat István főhercegről elnevezni, azonban ezt a gesztust a nádor szívélyesen elhárította, de az 1826. augusztus 9-én tartott ünnepélyes avatására elküldte István főherceget és Hermina főhercegnőt is. 527 A híd jelentőségét mutatja, hogy a Kis-szigetet Drót-szigetnek nevezték át. 528 A hídról három korabeli ábrázolás (A134 A136. ábra) is ismert. A legkorábbi Tomala Ferdinánd munkájában jelent meg. 529 A színes grafika (A134. ábra) oldalnézetben mutatja a hidat, amelyen sétálók kis csoportja ácsorog, a híd alatt csónakázó emberek láthatók. A magas partfalakon álló hídfők között feszül a filigrán megjelenésű átkelő. Az ábrázoláson markáns elemként jelenik meg a Drót-sziget buja növényzete. Hasonló képet fest az egy évtizeddel később, Vasquez munkájaként megjelent színes kőnyomat 530 (A135. ábra) is. Ez nagyobb részletet tár fel a csónakázókkal tarkított Városligeti-tóból és a környezetből. Az ábrázolás látványosan érzékelteti a Drót-sziget növényállományát, amelyből kirínak a magasba törő, karcsú nyárfák. Vasquez metszetén látható a Drót-szigeten lévő hídfő melletti lépcsősor, amely minden bizonnyal a csónakon érkezők kikötési pontját jelöli. Ez a lépcsősor a Schwindt által néhány évvel később közölt téli ábrázoláson (A136. ábra) is markáns elemként jelent meg. Mindkét ábrázolás hátterében kivehető egy nagyobb épületegyüttes. Ez 523 HM 1826, 311. 524 HM 1826, 312. Átváltva ezeket a híd hossza mintegy 22,75 m, szélessége 1,89 m volt. 525 HM 1826, 312. Átváltva ezeket az oszlopok magassága 1,52 m, átmérője 11,85 cm volt. 526 BFL IV.1207 SzB 3771.; HM 1826, 311 314.; Hunfalvy 1859, 154.; Darvas 1948, 375 386.; Csengeryné 1956, 7.; Thaly 1958, 57.; Berti 1967, 40.; Gombos 1974, 171. A híd létesítésének költségeiről egészen eltérő adatok maradtak fenn, amit a folyton változó költségvetés félreértelmezésével lehet magyarázni. 527 Darvas 1948, 385. 528 Hunfalvy 1859, 154.; Thaly 1958, 57.; Berti 1967, 40.; Seenger 1967a, 38.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 25.; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 9. Ez a megnevezés egészen 1861-ig élt, amikor a szigetet átnevezték, új neve Széchenyi-sziget lett, amelyet a mai napig visel. 529 Tomala 1827 1828, 22. és 23 oldal között. A 10x14,9 cm méretű rézkarc ismertetésére Seenger is kitért néhány mondatban (Seenger 1967b, 46.). Seenger a kép ismeretlen készítőjeként Hofbauer Jánost valószínűsítette. 530 OSzK, TR 2520. A metszetet Berti Béla a Drót-híd első ismert ábrázolásaként mutatta be (Berti 1967, 40), tévedésére Seenger világított rá (Seenger 1967b, 46.). 97
minden bizonnyal a Városliget északi határán túl fekvő lőportárépületnek feleltethető meg, mivel a korabeli felmérések (A27 A28., A32 A37. ábra) igazolják, hogy a park északi határára tervezett növénykiültetés ekkor még nem valósult meg, szabad kilátás volt észak felé. A rendezési munkák az 1820-as évek végére lelassultak. Az 1827. augusztus 3-án kelt jelentés szerint 1817. november 1-től 1826 októberéig 107.385 frt 25 kr volt a rendezéssel kapcsolatos kiadások összege. 531 Az ekkor készült várostérkép 532 (A31. ábra) a már leírt állapotot örökítette meg. Elkészültek ugyan egyes elemek pl. a rondó, a tó és némely telepítések, de számos tervezett munka pl. az északi területek parkosítása, növényzet telepítése, a nagy allé felszámolása várattak magukra. A várostérkép sematikusan, enyhén idealizált állapotban ábrázolta a Városliget területét. Hasonlóan elnagyolt, de a lényeges elemeket mutató ábrázolás látható egy 1830-ban készült várostérképen 533 (A32. ábra) is. A Samuel Benjamin Blaschnek által készített színezett térképlapon jól kivehető a rondó és a nyílt vízfelületű tó a két szigettel, a rondóból kifutó nagy allé, valamint az íves patakká alakított egykori csatorna is. A Hattyú-tó a felmérésen még csak a patakká alakított csatorna egy kis kiöblösödése. Jelentősebb növénycsoportok a Városliget délnyugati részében, a szigeteken, a rondó környezetében és a tótól keletre figyelhetők meg, az északnyugati rész jelölése továbbra is mezőgazdasági művelést mutat, ahogyan az északkeleti részen látható szabályos ábrázolás is valamilyen faiskolára, erdőre utal. Az épületek között megjelenik a nagyvendéglő és a körhinta, a rondótól délkeletre a faiskolához tartozó kertészház, valamint a park keleti határán álló csőszház. A felmérés elnagyoltsága ellenére is feltüntette a Drótszigetre délről vezető Drót-hidat. Az 1830 1831. év tele rendkívül hideg volt. Mivel hiány volt fűtőanyagban, József nádor ezért engedélyt adott a Városligeti fasor nyárfáinak (Populus sp.) kivágására, hogy a faanyagot a rászorulók között ki lehessen osztani. A fakivágás sokakban rossz érzéseket keltett annak ellenére, hogy ezeket a gyorsan növő csemetéket Witsch csak az igényesebb 531 BFL IV.1207 SzB 4186, 23 38. 532 BFL XV.16.b.221/6. Ennek a térképnek a fekete-fehér változatát közölte Dorffinger 1827-ben (Dorffinger József András: Wegweiser für Fremde und Einheimische durch die königl. ung. Freystadt Pesth. S. l., 1827.) és 1829-ben megjelent könyveinek mellékleteként (Dorffinger József András: Wegweiser durch die königlich ungarische Freistadt Pesth. Pesth, 1829.). 533 OSzK, TR 3027. 98
gesztenyék (Aesculus sp.) védelmére telepítette átmeneti jelleggel. 534 A kivágott két fasort négy sor gesztenyével pótolták, aminek eredményeként kialakult a hat fasoros elrendezés. 535 Az 1833-ban Vörös László készített fekete-fehér térképet 536 (A33. ábra), amely annak ellenére, hogy egy áttekintő térképnek készült, viszonylag részletesen örökítette meg a Városliget területét, jelentős létesítményeit feliratokkal látta el. A Város Erdeje felirattal ellátott területen belül díszkertre utaló, nagyobb növénytelepítéseket csak a rondó környezetében és a délnyugati területen ábrázolt. A park délkeleti és északi területében kaszáló és legelő művelés alatt álló táblákat jelöl a térkép. A központi részen álló épületeket, építményeket magyar feliratok jelölik. A vendéglő, a körhinta és a kertészház mellett egy egyenes vonallal jelölt elem az Ereszkedő játék nevet kapta. Ennek azonban pontos kinézete, használata nem ismert. A Vörös-féle felméréssel egybecsengő állapot figyelhető meg Matkowitz litografált várostérképén 537 (A34. ábra). A térképen a városból a Király utca folytatásában négyes fasor vezet a Városligethez. A találkozási pontál pici, félköríves teresedés áll, amely mögött a rondó fekszik. A rondóból nyílegyenes út vezet a park keleti határához, illetve azon túl a határba. A park délnyugati területe utakkal feltárt, ligetes terület, ahol kisebb növényszigetek kerültek jelölésre. Hasonló kialakítást mutat a térkép a tótól keletre fekvő területen is, amely magába foglalja a Nebbien tervén (A15., A26. ábra) ábrázolt kilátódombot is. A Városliget délkeleti és északi részei továbbra is a mezőgazdasági művelésre utaló jelölést kapták. A park épületei a rondó környezetében összpontosulnak, látszik a nagyvendéglő, a körhinta, a kertészház. A dús növényzettel ábrázolt Drót-szigetre vezető Drót-híd Ketten-Br[ücke] felirattal szerepel a térképen. A nagyobb szigeten feltüntetett vegyes ábrázolása nem ad pontos tájékoztatást a terület alakításáról. Matkowitz térképével egyidőben, 1836-ban készült Erhárd Ágoston felmérése 538 (A35. ábra). A színes, kéziratos felmérés igen pontosan örökítette meg a Városliget szerkezetét, úthálózatát, növénycsoportjait, épületeit, építményeit. A délnyugati részek ligetes beültetésével rokonítható, egyértelműen a rendezés eredményeként kialakított telepítések 534 Schmall 1899, 117.; Thaly 1958, 63 64.; Szalai 1966, 9.; Pereházy 1978, 15.; Mészöly 1984, 45.; Podmaniczky 1984, 20. 535 Thaly 1958, 63 64.; Podmaniczky 1984, 20. Lehetséges, hogy már Nebbien is felhívta a nádor figyelmét, hogy a nyárfákat ki kell vágni a gesztenyék szabad fejlődésének érdekében. Ráadásul Nebbien nem is kedvelte a növénycsoportok keverését, ahogyan József nádor is ellenezte a városon belüli fásítását. Álláspontja szerint a fák nem valók a városba Die Bäume gehören nicht in die Stadt (Thaly 1958, 64.; Podmaniczky 1984, 20.). Podmaniczky naplójában úgy emlékezett, hogy a gesztenyetelepítés évek múlva is csak senyvedett (Podmaniczky 1984, 20.). 536 OSzK, TR 3032. 537 OSzK, TR 8109. 538 BFL XV.16.b.225/79. 99
jelennek meg a tótól keletre, északkeletre. A tavon fekvő két sziget szintén ligetes kiültetést mutat, ahogyan a rondó környezete is. Érdekes módon a felmérés a rondó külső körében ábrázol terebélyes lombkoronájú fákat, s a belső körben oszlopos habitusúakat, vagyis Erhárd Nebbien tervével (A17. ábra) ellentétes ábrázolást alkalmazott, ami lehet egyszerű pontatlanság is. Az épületek a rondótól keletre összpontosulnak, ahol a nagy allé is kifut a park keleti határáig. Erhárd üres, sárgával színezett foltokként hagyta meg a park mezőgazdaságilag hasznosított részeit, amelyek északon és délkeleten összpontosulnak. Az északkeleti mezőgazdasági foltban pirossal jelölt gúlaként jelenik meg Toporczi Horváth Jakab síremléke. A felmérésnek ezen a részén látható, hogy valaki utólag berajzolta a Nebbien vezértervén (A15., A26. ábra) feltüntetett sűrű, erdős kiültetést az azt feltáró utak nyomvonalával. Egy másik utólagos jelölés figyelhető meg az északi területen, ahol halványan, pirossal feltüntették a vasút által leválasztott sávot. 1837-ben jelent meg a Carl Vasquez által készített, a város jelentős helyeit ábrázoló képekkel kísért térképsorozat 539 (A36. ábra), amely a Városligetet is bemutatta. A színes kőnyomat egyik szelvénye Pest átnézeti térképét tartalmazza a Városliget teljes területével, s ennek a szelvénynek a keretében szereplő metszetek közül a felső sor 2. és 6. képe városligeti vonatkozású. Az egyik kép (A140. ábra) a városligeti vendéglőt, a másik (A135. ábra) a Dróthidat ábrázolja. A Városliget ábrázolásából kitűnik a belt-walk, a rondóból kelet felé egyenes kifutó fasor. A felmérés megmutatja a növénytömegeket, főbb szerkezeti vonalakat. A térképen szerepelnek a rondó környezetében álló épületek, építmények, amelyek némelyikhez felirat is tartozik (Kaffee H., W. H., Rutsch B.). A sorozat egy másik szelvénye Pest belvárosát ábrázolja. Ennek a szelvénynek (A36. ábra) a szélén a Városliget nyugati fele jelenik meg. Vasquez igen megbízhatónak tekinthető ábrázolása díszkerti kialakítást csak a rondó, a délnyugati rész és a tó közvetlen környezetére, a szigetekre mutat. Szépen kirajzolódik a rondó úthálózata, a különböző épületek, a déli szigetre vezető Drót-híd. A kisebb sziget területének dús növényzetét egyenes utak tárják fel. Az 1838-as nagy pesti árvíz átmeneti visszaesést eredményezett a fejlődésben. A Városliget ekkor menedékhelyként szolgált, az otthonaikból elmenekültek számos akácfát kivágtak a Stolcz-féle telepítésből. 540 Az árvíz elvonulása után készített felmérés 541 (A37. ábra) azonban nem mutat változást a Városliget szerkezetében. Ennek oka lehet az, hogy a 539 OSzK, TR 2520. 540 Hunfalvy 1859, 51.; Thaly 1958, 70 71.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Szalai 1966, 9. Az akácfa nedvesen is jól ég, ezért kedvelt tűzifa. 541 BFL XV.16.d.241/4a. 100
fakivágások nem voltak olyan jelentősek, hogy azok befolyásolják az ábrázolást, vagy ami sokkal valószínűbb a felmérés során a jelentős károkat elszenvedett belvárosi részek állapotának rögzítésére törekedtek. A Városliget egyes részeit ábrázoló felmérések az 1840-es években megszaporodtak. 1840-ben a Városligeti-tóról készült felmérés 542 (A38. ábra), amely az északi, nagyobb sziget tervezett kialakítását is részletesen tartalmazza. A körsétánnyal és abból leágazó íves utakkal feltárt szigetet egy összetett alaprajzú épület osztja két, jól elkülönülő részre. Az épület a város nyaralószállójaként, majorsági funkciókat is betöltve létesült. 543 Az északi terület egyszerű gyepes térként, a déli erdős-ligetes területként került ábrázolásra. A szigetre keleti irányból, nagyjából a Nebbien tervén (A15., A26. ábra) is kijelölt helyen kívántak egy hidat vezetni. A terv készítője, Demeter Jovannovich, városi mérnök a jellemző látványtengelyeket is behúzta, s feliratozta azokat. A feliratok utalnak a távoli látványelemekre pl. Celli Szűz Mária-kápolna, János-hegy, Sváb-hegy, budai vár, a park jellemző növénycsoportjaira pl. fehér nyárfák (Populus alba) alkotta csoport északkeleten, akácültetvény nyugaton, platáncsoport (Platanus sp.) délnyugaton, a rondó irányában, a park jellemző épületeire pl. őrház keleten, a körhinta és a nagyvendéglő délnyugati irányban. A felmérésen megjelent a Drót-sziget üresen hagyott területe is a névadó híddal, valamint a tó délnyugati öblében egy ácsolt szerkezetű stég is, ami minden bizonnyal csónakkikötő is volt. Szintén csak a Városliget egy részét, a rondótól és a nagy allétól északra eső részt örökítette meg az a felmérés 544 (A39. ábra), amelyet 1844-ben készítettek a Budapest-Vác vasútvonal előkészítéseként. A felmérésen jól látható, hogy a Szépítő Bizottság által kezelt és a város tulajdonában lévő park északnyugati részét elfoglaló nagy kiterjedésű mezőgazdasági területen át jelölték ki a vasúti pálya nyomvonalát. A 312 hold 120 négyszögöl területű parkból a vasútvonal létesítése miatt egy mintegy 42 hold területű sávot hasítottak le. A leválasztott területből 7 hold volt maga a pályatér, 35 hold pedig a főváros tulajdonát képező faiskolának jutott. 545 542 BFL XV.16.b.225/85. 543 Saly 2013, 115.; Jámbor 2015a, 53. A Páva-szigetet később Nádor-szigetre nevezték át (Borókay Várbiró 1956, 39.). 544 BFL XV.17.b.311 SzB 10560a. 545 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 54.; Fuchs 1882, 3.; Jámbor 2015a, 53. 101
A vasútépítés előkészítéseként a Szépítő Bizottság kivágatta a fákat egy 20 öl széles és 378 öl hosszú sávban. 546 Ezt követően a Szépítő Bizottság szorgalmazta, hogy becsüljék fel a vasút számára átadott terület értékét. Az ár megállapításánál a Szépítő Bizottság négy, általa igen fontosnak tartott szempontot hangsúlyozott. 547 Az első szempont arra tért ki, hogy a Városliget Pest egyetlen nyilvános kertje, mulatóhelye és a vasút számára kiszakított részt nem lehet máshol pótolni. A második szempont hangsúlyozta, hogy az elszakított és a lőportár felé eső rész a park szempontjából teljesen hasznavehetetlenné válik, tehát ez a terület is veszteségnek minősül. A harmadik szempont kitért arra, hogy a kihasított rész volt a kert legtermékenyebb része. A sok költséggel és sok munkával rendezett terület egy része zöldségesként haszonbérbe volt adva és igen jól jövedelmezett. Az utolsó szempontban a Szépítő Bizottság kiemelte, hogy a leválasztott rész miatt kevesebb lett az árnyékos sétahely a parkban. Ezeknek a figyelembevételével állapították meg a becsárat, amely szerint a telek értéke négyszögölenként 2 pfrt 30 kr, a zöldséges négyszögölenként 24 pkr értékű, a kivágott 12 db nyárfa 3 pfrtjával 36 pfrtra becsültetett, s mivel a többi kivágott fát a Szépítő Bizottság elhordatta, azok nem lehettek a becslés tárgyai. 548 A vasúti társaság sokallotta a becsült árat, így nem fogadta el azt, hanem hosszas egyezkedést kezdeményezett az ügyről. 549 Az egyezkedés nem ment gördülékenyen, mert a vasúti társaság mindig új igényekkel, ötletekkel állt elő. Egy ízben azért fordultak levéllel a Szépítő Bizottsághoz, a kivágott akácfákat szerszám- és eszközkészítésre meg kívánják vásárolni. Kérték, hogy a Szépítő Bizottság mondjon a faanyagra egy eladási árat. 550 Egy másik alkalommal újabb területi igénnyel állt elő a vasúti társaság, mondván a vasúti pálya mellé őrház is szükséges, amely nem fér el a korábban kért területen. Erre a célra további 373 négyszögölet kértek. 551 A vasútépítés mindamellett, hogy jelentős és szükséges közlekedési vállalkozás volt megsértette a Városliget területi integritását. A területvesztést követően az átalakítási munkák minimálisak voltak, csak a körsétány nyomvonalát korrigálták, illetve a terület szélén 546 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 54. Az ügy részleteit Kacskovics Lajos főjegyző 1844. november 4-én kelt jelentése összegezte (BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 54 56), amelynek fennmaradt egy kivonata (BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 134 135.) is. 547 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 55. 548 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 55 56. Egy 1844. augusztus 27-én kelt becslevél a Szépítő Bizottság kezelésében lévő 36.000 négyszögöl területet négyszögölenként 1 pgő frt és 12 x értékűre minősítette, így a becsár 43.200 frt volt (BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 71.). 549 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 56. 550 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 111. 551 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 204. 102
a növénysávokat (A46. ábra). A parkosítási munkákra ekkortájt Walthier Antal vállalkozóval kötöttek szerződést. 552 A Városliget térképezése, a meglévő felmérések másolása a mérnökképzésnek is része volt, erről tanúskodnak a fennmaradt kéziratos rajzok (A40 A43. ábra). A Mocsy Béni által másolt, színezetlen tusrajz 553 (A40. ábra) a Városliget délnyugati sarkát ábrázolja. A felmérésen megjelenik legalul egy L alakú épület, ami vendéglő volt, s mellette szabályos díszkerti táblák. Mivel a felmérés átrajzolása a mérnökhallgatók gyakorlását szolgálta, az is elképzelhető, hogy a szabályosan alakított díszkerti táblák csak a jelölések gyakorlását szolgálta, s nem volt ennek valós kiindulási alapja. Jellegzetes motívum a vendéglő fölötti kör három fával, ami árokkal határolt szabályos kör benyomását kelti. Szintén jellegzetes elem az északnyugati sarokba jelölt fáskör, amelyben összesen féltucat oszlopos habitusú fa jelenik meg. A térkép egyéb kitöltései sablonszerűek, semmilyen egyedi jelölést nem tartalmaznak. Szintén Mocsy Béni rajzolta meg a Városliget keleti részének térképét 554 (A41. ábra). A színezett felmérés a Városligeti-tó fölötti részt mutatja a jellegzetes, X alakú utakkal. A halványzöldre színezett gyepfelületekben a fák jelölése sematikus, az ábrázolásból nem lehet következtetni magára a növényállományra, a telepítés sűrűségére. Minden bizonnyal Mocsy Béni hallgatótársa volt az a Markus Blaskovich, aki a Városligeti-tó fölötti részt örökítette meg a színezett kéziratos térképén 555 (A42. ábra). Az előzőeknél nagyobb területet felölelő térkép bal felső részén megjelenik pirossal egy téglány alaprajzú épület, ami minden bizonnyal a csőszháznak feleltethető meg. Nagyjából a térkép közepén, a park keleti határán négyszög alaprajzú tér, mellette szabálytalan szürke folt látható. Talán ez a rondó mellől áthelyezett tűzijátéktér helye. Ezektől jobbra azaz délre pici, sárgával jelölt, ácsolt szerkezetű, téglány alaprajzú épület látható. Az úthálózat megfeleltethető az egyéb térképekről ismertnek, a növényállomány terén szintén nem ad új információt a térkép. A mérnökhallgatók által rajzolt térképek közül a legnagyobb területet ábrázoló, színezett térképet (A43. ábra) az I. évfolyamba járó Lárics István rajzolta 1847-ben. A térkép a rondó előtt egy félkörívben beugró szaggatott vonalat jelöl, ami Nebbien tervén (A15., A26. ábra) a bejárati kapuépítmény helye. A rondó belseje egyöntetű gyepes térként jelenik meg, 552 Tarjányi Pesti 1992, 2.; A Városliget területének változását térképes formában l. jelen dokumentáció 10.6. fejezetében. 553 BTM, 4223. 554 BTM, 4221. 555 BTM, 4222. 103
amelynek közepén egy lombos fa áll. A rondótól északra a facsoportok előtt és a rondó mögötti épületek pl. nagyvendéglő, kertészház, körhinta környezetében látványos, szabálytalan alaprajzú virágágyak szerepelnek. A két sziget egyaránt parkosított formában jelenik meg a felmérésen. Az északi, Páva-szigetre egy híd vezet keleti irányból, a szigeten jelölve van a korábbi tervekről, térképekről (A38 A39. ábra) ismert, majorságként funkcionáló épületegyüttes is. A kisebb szigeten építmény nem áll, de szerepel a térképen a Drót-híd, valamint a Városligeti-tó délnyugati öblében a kis stég. A keleti részen látható a csőszház, valamint egy körülfalazott téglány alaprajzú terület, ami mellett egy szabálytalanabb forma látható. Feltehetően ez a tűzijátéktér. Fontos és valós változásnak tekinthető, hogy a rondóból kelet felé kifutó fasor megvan, de már nem éri el park határát, beköt egy íves keresztútba, valamint nem tűnik fel a patakká alakított csatorna északi szakaszán a Hattyú-tónak megfeleltethető öblösödés. A felmérésen szerepelnek az olyan kisebb, de lényeges elemek is mint Toporczi Horváth Jakab síremléke és a csúszkapálya. A növényállomány jelölése sematikusnak tűnik, de azért szembeötlő a kert szélén futó sétány fasora, valamint egy-egy fenyőfolt jelölése. A park nagy részén a növényállomány jelölése sematikus, inkább a jelek gyakorlásának tűnik. Az 1840-es évek közepén, a vasút miatti területelcsatolást követően a Városliget rendezése ismét napirendre került. Ennek részeként készült a rondóval kapcsolatban két ábrázolás 556 (A44 A45. ábra). Az egyik rendezési változat (A44. ábra) szerint a Városligeti fasor folytatásában két, egymással párhuzamos, fasorral kísért utat vezetnek át a rondón. Az utaktól északra és délre fennmaradó gyepes területekben pedig kisebb clumpok jelennek meg. Az ábrázolás érdekessége, hogy az Erhárd-féle felméréshez (A35. ábra) hasonló módon mutatja a rondót határoló utakat, vagyis az oszlopos habitusú fákat a belső körben, a terebélyesebb termetűeket a külső körben. A másik ábrázoláson (A45. ábra) a rondó közvetlen környezete is megjelenik. Az egyes kis növényszigetek jellemző facsoportjait az ismeretlen rajzoló megnevezte. Ennek megfelelően a bejárattól északra, vagyis balra lent diók (Juglans sp.), fölötte platánok (Platanus sp.), afölött, a körhinta mögötti csoportban juharok (Acer sp.), keleten, a vendéglővel szemközti épületeket befoglaló növényszigetben akácok (Robinia sp.), attól jobbra két csoportban juharok (Acer sp.), majd jobbra lent nyárfák (Populus sp.) alkotják a ligetes csoportokat. A rondó előtt, a Városligeti fasor tengelyében oszlopos habitusú fákból, félkörívesen hátraléptetett bejárat látható. Ez a megfogalmazás egyértelmű utalás a Nebbien tervében (A15 A16., AA18 A19., A26. ábra) szereplő, de a 556 BFL XV.17.b.311 SzB 11541a.; BFL XV.17.b.311 SzB 11541b. 104
költségvetési hiányok miatt soha meg nem épített kapuépítménynek. Mivel a későbbi felméréseken, térképeken nem ismerhető fel a párhuzamos utakkal átvágott rondó semmilyen nyoma, minden bizonnyal a második változat kivitelezése mellett döntöttek. Ennek megvalósítására utal a későbbi térképeken (A51. ábra) felfedezhető, ívben ültetett fákból alakított bejárat, valamint az a Szépítő Bizottság által megfogalmazott álláspont, hogy Nebbien tervét kell követni, nem kell attól eltérni. 557 A Szépítő Bizottság olyannyira tartani akarta magát Nebbien tervéhez, hogy az 1840- es évek második felében összeíratta a növénytelepítésben mutatkozó hiányokat, hogy azok pótlására mihamarabb sort keríthessen. A pótlások során előírták, hogy a Nebbien tervén rögzítetteknek megfelelően, az ott megnevezett fajokkal kell végezni azt. A Szépítő Bizottság Raar (?) N. András urat és segédjét bízta meg, hogy Alcsútról szerezzék be a szükséges növényeket. 558 A beszerzési listán szerepelt 299 db platán (Platanus sp.), 187 db szivarfa (Catalpa bignonioides), 400 db kőris (Fraxinus sp.), 200 db hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), 400 db zöld juhar (Acer negundo), 31 db vadgesztenye (Aesculus sp.), 600 db szil (Ulmus sp.), 200 db fehér eperfa (Morus alba) és 448 db egyéb facsemete. 559 A beszerzési lista jól érzékelteti, hogy igen jelentős fatelepítést irányoztak elő a 19. század első felének utolsó éveiben. A munkák lebonyolításához egy térképet is kívánt készíttetni a Szépítő Bizottság, de nagy volt a bizonytalanság ennek készítője körül. A városi mérnökök olyan elfoglaltak voltak, hogy nem tudták vállalni a munkát. Javasolták, hogy bízzák meg a térkép elkészítésével Weisz János mérnököt, aki 60 pfrt-ért vállalta volna a munkát. A városi tanács azonban nem szívesen fizetett volna külső mérnöknek, ezért azzal a javaslattal állt elő, hogy a Szépítő Bizottságnak van állandóan fizetett mérnöke és tudomásuk szerint nincs annyira elfoglalva, hogy ne tudná elkészíteni a városligeti térképet. 560 Sajnálatos módon az iratok és az iratok közül kiemelt tervek, térképek között nem szerepel olyan térkép, amely megfeleltethető lenne a szóban forgó felmérésnek. Miután a vasút építése miatt lecsapták a park északi sávját, a semmibe futó utakat összekötötték, rövidebbre zárták a park határán futó belt-walkot, s a megváltozott kiterjedéshez igazították a terület telepítéseit. 1845-ben lényeges fásítási munkákat végeztek, amikhez a csemetéket József nádor alcsúti birtokáról hozták. 561 Ennek a fásításnak a részeként 557 BFL IV. 1207 SzB 12616, 54 57. 558 BFL IV. 1207 SzB 12616, 54 57. 559 BFL IV. 1207 SzB 12616, 58. 560 BFL IV. 1207 SzB 12616, 58 61. 561 Hunfalvy 1859, 154.; Thaly 1958, 70. 105
a vasút számára leválasztott terület határán sűrű akáctelepítvényt hoztak létre a megfelelő lehatárolás érdekében, 562 továbbá gondoskodtak a Városligeti fasor rendezéséről is. A fasor második sorának kiültetéséhez József nádor 181 db vadgesztenyefát (Aesculus sp.) ajándékozott. 563 A Városliget már megcsonkított északnyugati részét ábrázolja egy, az 1840- es évek végén keletkezett színezett, kéziratos térkép 564 (A46. ábra). Az ábrázolás egyetlen érdekessége a lecsökkentett terület mellett az első ízben megjelenő, téglány alaprajzú lovaspályának a feltüntetése. A pályára déli irányból nyílt a bejárat, s masszív növénytömegek határolták. A fellendülés, ismét meginduló fejlesztések másik bizonyítéka, hogy elhatározás született a Nebbien által tervezett, de addig nem megfelelően kivitelezett Hattyú-tavat kialakítására. Erre vonatkozóan két tervváltozat (A47 A49. ábra) is készült. Az első elképzelés (A47. ábra) igazodott a Nebbien által felvázolt koncepcióhoz, egy egyszerű, lekerekített sarkú téglalap alakú vízfelületet kívánt létrehozni, amelyet keltről dúsabb növényzet keretezett. A tó közepére egy kör alaprajzú, kitöltés nélküli elemet rajzoltak, ami méretéből adódóan leginkább valamilyen hattyúháznak feleltethető meg, szigetnek túlságosan kicsi. A másik változat (A48. ábra) egy csepp alakú tavat ábrázol, amelynek közepén egy szintén csepp alakú sziget kapott helyet. A szigeten és a tóparton füzeket, a szigeten kis pavilont, a tavon hattyúházat jelöltek. A későbbi térképek, felmérések, ábrázolások alapján ez a változat nyerte el a bírálók támogatását, így érthető, hogy ennek a színezett változatnak egy egyszerűbb tusrajzos változata (A49. ábra) is fennmaradt. Maga a kialakítás és elrendezés változatlan, azonban ezen a terven már feliratok is segítik az épületek, növénycsoportok azonosítását. A tavat úgy alakították ki, hogy annak partjára került a József nádor által 1846- ban elültetett mocsárciprus. 565 A tó kiásására 1849. október 3-án kötött szerződést a Szépítő Bizottság Balla János és Szilassy Bálint palotai lakosokkal, valamint társaikkal. 566 A szerződés értelmében a vállalkozóknak a tavat a Szépítő Bizottság által jóváhagyott terv alapján, a kijelölt helyen kellett kiásniuk a mérnöki utasításoknak megfelelően. A munka része a part gyepesítése és a 562 Hunfalvy 1859, 154. 563 Schmall 1899, 117. 564 BFL XV.17.b.311 SzB 12616d. 565 Thaly 1958, 70.; Tarjányi Pesti 1992, 2. A mocsárciprus a Hattyú-tó 1896-os felszámolása után is a kertrész meghatározó egyede volt, a 20. században a BNV pavilonjait is ehhez igazítva helyezték el. A fa állapota a 20. század végén indult erős romlásnak, 1992-ben már csúcsszáradással küzdött. Kivágásának, kipusztulásának pontos éve nem ismert. 566 BFL IV. 1207 SzB 12616, 62 63. A szerződés másodpéldánya szintén fennmaradt (BFL IV. 1207 SzB 12616, 66 67.). 106
környező rét tereprendezése, a föld elegyengetése is. A vállalkozók kötelezték magukat, a munkát köbölenként 1 frt és 12 kr pengő forintért végzik, s fizetés minden héten a munka után, szombatonként esedékes, amennyiben a mérnökök átveszik az elvégzett munkát. A fizetés alapja a mérnöki becslés volt. A szerződés rendelkezett arról is, hogy minden héten visszatartásra került a fizetés egynegyede, amit az utolsó fizetéssel együtt kaptak meg a vállalkozók. Az előírásnak megfelelően a tavat 3 láb mélységűre kellett kiásni, s a munkához szükséges 25 szál deszkát a Szépítő Bizottság biztosította. 567 A fejlesztésekkel párhuzamosan a Városliget népszerűsége is nőtt a pesti polgárok körében, a park az eredeti elképzelésnek megfelelően hiányos kialakítása ellenére népszerű mulató- és üdülőhellyé vált. 568 1830-ban szigorú rendeletet hoztak, amely részben a látogatókat, részben a vendéglősöket védte. Egyrészt kitiltották a csavargókat, másrészt betiltották a süteményárusítást. 569 Szintén a terület fellendülését segítette, hogy 1832. július 1- jén megindult az első társaskocsi a Városligetbe. A vállalkozást Kratochwill János vendéglős indította, a megfizethető járatok óránként közlekedtek. 570 Az egyre növekvő számban megjelenő látogatókat az 1830-as években a mutatványosok mellett vasárnaponként és ünnepnapokon katonazenekar is szórakoztatta. 571 A Városligetben ekkor már több, igen változó állapotú vendéglő- és mulatóhely volt. A vendéglők szomszédságában körhinták és komédiások szórakoztatták a látogatókat. Az egyik fő látványosságnak a rondó mellett álló, Ördögmalom nevű körhinta számított. 572 Ez a legkorábbi, vurstlihoz kapcsolódó épület, amely megjelent a Városligetben. Ennek elhelyezkedése nagyban befolyásolta a mulatókomplexum kialakulását, maga a tűzijátéktér is sokáig a körhintától délre helyezkedett el. 573 Szintén nem messze, enyhén délre kapott helyett a Rutschbahn, vagyis a csúszda, amelynek a felépítését a Királyi Szépítő Bizottság engedélyezte Stóger Józsefnek. 574 A folyamatos fejlesztés jegyében 1837-ben Tauber Fülöp engedélyt kapott egy tánchelyiség létesítésére, 575 majd egy évvel később Wexlehner 567 BFL IV. 1207 SzB 12616, 62 63. 568 Alt 1845, 55.; Borókay Várbiró 1956, 39.; Örsi 1996, 9. 569 Fodor 2003, 219. 570 Thaly 1958, 65.; Mészöly 1984, 45.; Saly 2013, 115.; Lovas D. 2013b, 15.; Magyar 2013, 93. 571 Cassius 1866, 23.; Lovas D. 2013a, 9 10. 572 Fodor 2003, 219. 573 Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20. 574 Fodor 2003, 219. 575 Fodor 2003, 219.; Saly 2013, 115. 107
(Vlechner) Sebestyén pesti polgár megnyitotta az első, nem ideiglenes mutatványos bódét a Városligetben. 576 Ekkor engedélyezték Schmidt Alexander számára egy nyári színház, aréna létesítését is. 577 Ez minden bizonnyal a Városliget délnyugati sarkában létesült. Az egyik legizgalmasabb látványosság az 1847-ben felépített a Centrifugal Bahn 578 (A50. ábra) volt. 579 Hruska Antal fordult javaslattal a Szépítő Bizottsághoz, hogy engedélyezzék számára ennek a látványosságnak a felállítását. Kérvényében ismertette, hogy angol és porosz gépészeknek sikerült a központi súlyerejű vasutat, azaz a Centrifugal Eisenbahnt felállítani, ami Londonban és Berlinben a közönséget nagy sikerrel szórakoztatja. Hruska is egy ilyen szerkezetet kívánt felállítani a Városligetben. Tervének ismertetésekor kitért arra, hogy segítségére van a magyar születésű, Európa szerte ismert műgépész, Danner Frigyes is. Vállalkozásához 60 négyszögöl területet igényelt, ahol felállíthatja a fedél nélküli deszkabódét és a pályát. A látványosság egy 6 7 ölnyi magas, 16 öl kerületű lemezekkel ellátott vasút, amelyben egyedül a gépész ül. Hruska érvelése szerint az átfordulást a gépész nem észleli, s ki sem esik, ezzel szemléltetni lehetne a föld forgását, amelyet az emberek nem éreznek és ezért nehezen értenek meg. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy a nézők csak nézők, nem ülhetnek be a kocsiba, tehát egészen biztosan nem lesz baleset. A Királyi Szépítő Bizottság megfontolásra érdemesnek tartotta a javaslatot, ezért azt 1847. április 1-én továbbította a Városligeti Bizottságnak döntésre. Ez utóbbi április 11-én tárgyalta az ügyet, s értesítette pozitív döntéséről a Szépítő Bizottságot. Ezt követően köthették meg a területre vonatkozó bérleti szerződést. 580 A szórakoztatás jegyében nagy tömegeket vonzó népünnepélyeket pl. 1829. augusztus 20-án és halászati ünnepélyeket rendeztek a tavon. 581 Utóbbira minden bizonnyal rendszeresen sort kerítettek, egy 1837-es eseményről és a József nádor védnöksége alatt 1829- ben megrendezett halászati ünnepélyről is maradt fenn említés. 582 Szintén a fellendülés jele volt, hogy 1833-ban megnyílt az első korcsolyapálya a Városligeti-tavon. A téli korcsolyázás mellett nyaranta sokan csónakáztak a tavon. 583 A Városligeti-tó kikötőjében sorakozó csónakokkal lehetett megközelíteni a tó két szigetét. A csónakázás a korabeli ábrázolásoknak 576 Thaly 1958, 81.; Granasztói 2013b, 53. 577 Szky 1840, 29.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20.; Fodor 2003, 219. 578 BFL XV.17.b.311 SzB 11699. 579 BFL IV. 1207 SzB 11699.; BFL XV.17.b.311 SzB 11699.; Fodor 2003, 219. 580 BFL IV. 1207 SzB 11699, 1-4.; BFL XV.17.b.311 SzB 11699. 581 Lovas D. 2013a, 9 10. 582 Thaly 1958, 68.; Horgas 2005, 7-14. 583 Szky 1840, 29.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20.; Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 108
(A137., A144., A146 A147., A149. ábra) is az egyik központi eleme volt. A művészek így többek között Barabás Miklós és Rudolf Alt is a tó déli partjáról ábrázoltak a tavat, amelyen a csónakok ringtak, a háttérben feltűnik a képeken a Páva-sziget, amelynek dús növényzete között megbújt a vendégeket váró majorság, emeletes nyári lak és étkező. A tópartról, de leginkább a Páva-szigetről szép kilátás kínálkozott a budai hegyekre is, 584 ami szintén több ábrázoláson megjelent (A144 A145., A147. ábra). A látogatók nagy örömére a tavon hattyúk úszkáltak, de a Városligeti-tó vízjárása ingadozó volt, így nyaranta gyakran kiszáradt. 585 Rudolf Alt 1845-ben Pesten adta ki litográfiáit 586 rövid, német és magyar szöveges ismertetőkkel kiegészítve. A kötetet megjelentető Hartleben a munkát József nádornak, Pest felvirágzása s minden ujabb épitési emlékek mik azt a nagyszerű városok rangjára emelik magasztos alapitójának ajánlotta. A fekvő formátumú kötet több képének is a városligeti élet adta a témáját. A korszak egyik legnagyszerűbb alkotásának nevezte a kötet a városerdőcskét. A szép és változatos helyeket magába foglaló, ismert park területét legalább 400.000 négyszögölre becsülte, amit a gyalogosok és kocsizók egyaránt tudják használni. 587 Az egyik metszet 588 (A144. ábra) a Páva-szigetet örökítette meg. A kép előterében rendezett sétányok, a sétány mellett támla nélküli deszkapad, a gyepben virágágyás látható. A sétányokon kalapos urak és elegáns nők vonulnak, a tavon számos csónak tűnik fel, s a háttérben felbukkan a Páva-sziget és az azon álló emeletes épület, amelynek jobb oldalán magasra törő jegenyenyárak csoportja áll. A szöveges bemutatás szerint a Városliget évről évre gazdagabb lesz kies virányokkal. 589 A park legszebb részének tekintett Páva-sziget rendezését az 1840-es évekre datálta a leírás, s a szigetet Walthier Antal, pesti választópolgár birtokának mondta. Ez a birtokosság a bérletet takarta, amely értelmében Walthier magára vállalta, hogy a puszta szigetet a pesti közönséget szolgáló nyilvános kertté alakítja, a csinos majorsági épületben nyári lakokat alakít ki. 590 Alt egy másik metszete 591 (A145. ábra) a Városliget egy belsőbb kertrészének látványát örökítette meg. A metszet előterében cserjékkel, fákkal szegélyezett sétautak láthatók, amelyeken egy család és egy ember kutyával sétálgat. Az út mellett támla nélküli 584 Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20. 585 Cassius 1866, 20. 586 Alt 1845. 587 Alt 1845, 55. 588 Alt 1845, 22. 589 Alt 1845, 23. 590 Alt 1845, 23. 591 Alt 1845, 54. 109
fapad látható, a háttérben feltárul a Városligeti-tó, majd azon túl a budai várhegy és a Gellérthegy, tetején a Citadella romjaival. Szintén kapcsolódik a Városliget rendezéséhez, gyarapításához a Kisfaludy tiszteletére tervezett emlékmű. Kisfaludy Károly (1788 1830) 1830. november 21-én bekövetkezett halála után barátai és tisztelői szoborral kívántak méltó emléket állítani neki. A szobor felállítására gyűjtést rendeztek, megalakult a Kisfaludy Károly emlékére és munkái kiadására ügyelő társaság, amely felkérte Ferenczy István szobrászművészt a mű elkészítésére. A felkérésnek Ferenczy 1831-ben eleget tett, bemutatta a szobor tervét. Egy évvel később az Auróra hasábjain rézkarc jelent meg a szobortervről, a szobor helyét pedig a Városligeti-tó egyik szigetén jelölték ki. A szobor tervezett elhelyezéséről (A150 A151. ábra) látványterv is készült. Ferenczyvel szerződést kötöttek, s a szobor avatását legkésőbb 1835. november 21-re tűzték ki. A ruszkabányai kő azonban csak 1835-ben érkezett meg, így a szobor 1836-ra készült el. Ekkor maga az alkotó javasolta, hogy a szobrot ne a Városligetben, hanem az éppen épülő Nemzeti Múzeumban állítsák fel. 592 Nem a Városliget területén, de annak közvetlen szomszédságában építették fel a Hermina-kápolnát (A156 A158. ábra). A Városliget keleti határának egyik kedvelt pontjává vált a kápolna és szépen parkosított környezete. 593 József nádor fiatalon elhunyt lányának 594 szerettek volna emléket állítani a nádor hívei. Hild József tervei alapján, közadakozásból kezdték meg az építkezést. A kápolna alapkövét 1842. október 10-én rakták le a Heinrich János Mátyás által adományozott telken. Maga az építkezés 1843 és 1854 között zajlott, a munkát hátráltatta a szabadságharc és az anyagi fedezet hiánya. Ezek egy öt éves szünetet is eredményeztek a munkában. 595 A zárókő letételével kapcsolatos szertartást 1854. július 23-án Scitovszky János hercegprímás végezte, majd két évvel később, 1856. szeptember 8-án sor került a már berendezett kápolna felszentelésére. Az ünnepi mise keretében Liszt Ferenc személyesen vezényelte férfikari miséjét. 596 A kápolna szomszédságában nyaralókat, villákat 592 https://www.kozterkep.hu/~/17001/kisfaludy_emlek_budapest_1875.html#. A szoborra a szükségesnél több, mintegy 11.000 forint gyűlt össze, így a maradék pénz hasznos kezelésére létrehozták a Kisfaludy Társaságot. A szobrot végül csak Ferenczy halála után, 1875-ben avatták fel. A szobor 1944-ben bombatalálatot kapott és elpusztult. A Kisfaludy Társaság 1952-ben feloszlatásának évében újrafaragtatta az oszlopot és a mellszobrot és eredeti helyén, a Múzeumkertben felállította. 593 Hunfalvy 1859, 155.; Cassius 1866, 20. 594 Habsburg Lotaringiai Hermina Amália Mária főhercegnő (1817 1842) József nádor második házasságából született a későbbi István nádor (1817 1867) ikertestvéreként. 595 Genthon 1951, 88.; Csengeryné 1956, 14.; Thaly 1958, 65-67.; Szalai 1966, 10. 596 Hunfalvy 1859, 154.; Thaly 1958, 67.; Szalai 1966, 10. A kápolna műemléki oltalom alatt áll (műemléki törzsszám: 15767), 2004. szeptember 10. óta a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságának lelki székhelye. Erről Erdő Péter bíboros rendelkezett 76-5/2004. számú határozatában. 110
építettek a tehetősebbek, szépen rendezett kertek, szőlők sorakoztak egymás mellett. 597 Itt létesült Fischof doktor hidegvíz-gyógyintézete (A159. ábra), amelynek szintén szép kertje volt, s nagy népszerűségnek örvendett. Az intézetben gyógyulók gyakran sétálgattak a Városligetben. 598 Az 1847-ben, Erhárd Ágoston által készített telekosztási, szabályozási terv 599 (A51. ábra) kellő részletességgel mutatja be a Városliget rendezésének eredményeként kialakult állapotot. A növénytelepítések megtörténtek a park nagy részén, mezőgazdasági művelés már csak az északnyugati területen és lényegesen kisebb kiterjedésben, a délkeleti részen folyt. Az egykori fasorokat, allékat átalakították, egyedül a parkot a rondótól kelet felé átszelő nagy allé maradt meg, amely csak keleti szakaszát számolták fel. A Városliget fejlesztésének eredményeként megszaporodtak az épületek, már nemcsak a rondó mögötti központi téren várták a látogatókat, hanem a délnyugati részen emelt vendéglőben és a Páva-szigeten létesített majorságban is. A felmérésen jól kivehető a Városliget keleti határát jelentő út (ma Hermina út) mellett a Hermina-kápolna épülete és a Fischof-féle gyógyintézet együttese is. A térképen jól látható, hogy az egyre növekvő város mindjobban eléri a Városligetet, a parkot övező utak mentén megindult a telkek kiparcellázása, felépültek az első, többnyire nyaralónak szánt épületek. A 19. század század közepén jelent meg Aemanuel Ziffer méretarány nélküli várostérképe 600 (A52. ábra). A látványos grafikájú térkép sokkal sematikusabb, mint az Erhárd-féle felmérés, illetve egy elavult állapotot rögzít. A térkép alapjául szolgáló felmérés minden bizonnyal az 1840-es évek előtt készült mert még teljes kiterjedésében, a vasúti elcsatolás nélkül ábrázolja a Városliget területét, továbbá a Páva-szigeten épült igen jelentős épületeket sem szerepelteti. A Városliget népszerűségét mutatja, hogy egy 1840-ben kelt beszámoló szerint olly kies ez, s a szépitő biztosság fáradhatatlan ügyekezete által olly terjedelmes és olly szép, hogy egyedülálló Magyarországon. 601 A látogatók a Városligeti fasorból a gyepes közepű rondóba érkeztek, amely körül angol ízléssel alakított pázsitos és ligetes kertrészek terültek el nagy erdők rendszerével, amelyeket kanyargó utak, látványos növénycsoportok tettek változatossá. 602 Ide vezetett Pest leghosszabb utcája, a Városligeti fasorban folytatódó Király utca. A két utca találkozási pontjában állt a társasági élet kedvelt helye, a polgári lőhely 597 Szky 1840, 29.; Hunfalvy 1859, 155.; Cassius 1866, 20. 598 Hunfalvy 1859, 153.; Cassius 1866, 21 22. 599 BFL XV.16.b.229/12. 600 OSzK, TM 634. 601 Szky 1840, 29. 602 Szky 1840, 29.; Alt 1845, 44 45.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20. 111
(A138. ábra). A városi lövészegyletet a korábbi, hatvani kapu melletti helyéről helyezték át ide. Az egylet számára az épületét az 1738 és 1742 között lezajlott pestis áldozatait befogadó temető helyén emelték, miután az 1838-as árvízben elpusztult a régi épület. 603 Pest a 19. század első felében igen szegény volt a megfelelő sétaterekben, közparkokban, amiket a korabeli leírások 604 rendszeresen kihangsúlyoztak. Fényes Elek 1847- ben megjelent munkájában szintén kitért arra, hogy a város nagy hiányosságokat mutatott a parkok, kertek, sétaterek terén. Meglátása szerint a lakosság felüdülését csak az Orczy-kert, a Széchényi-sétatér és a távolfekvő város erdeje biztosította. 605 Annak ellenére, hogy egészségügyi és rekreációs okok is indokolták a sétaterek, fasorok létesítését, Pest nem bővelkedett ilyen helyekben. Ezért is volt jelentős a Városliget és az oda vezetett fásított út a rendezett magánkertekkel. A Városligeti fasor igen kellemes sétahelynek bizonyult, az utat négyes vadgesztenye- és hársfasor kísérte, kétoldalt harmincnál is több ízlésesen rendezett kert sorakozott. Az út közepén a kocsiút foglalta el, aminek kétoldalán gyalogút és lovaglóút feküdt, 606 így mindenki kényelmesen tudott a Városligetbe jutni. Ekkor már az omnibuszok is közlekedtek, amelyekkel a belvárosból a Király utcán és a Városligeti fasoron át lehetett olcsón kijutni a Városligetbe. Ugyanakkor a Városligeti fasorba vezető Király utcát számtalan bírálat érte szűkössége, zsúfoltsága, koszossága miatt. 1841-ben Kossuth Lajos javasolta, hogy egy fákkal szegélyezett utat építsenek a Lánchídtól egészen a Városligetig a Király utca kikerülésével. 607 Nagyszabású és előremutató terve azonban ekkor nem valósulhatott meg, csak a század második felében talált valós támogatásra a gondolat. 608 A Szépítő Bizottság a 19. század második negyedében már nem tudta folytatni gyorsan megkezdett munkáját, hivatallá vált, amely minden teendőt sokáig fontolgatva, lassan intézkedett. 609 Ez rányomta a bélyeget a Városliget rendezésére, a munkák leálltak. A tervek szerinti kiépítés megvalósulása előtt a Városliget hanyatlásnak indult. Nem a népszerűsége vagy a látogatottsága csökkent, hanem a fenntartása és fejlesztése. A területet a látogatottsága miatt egyre több mutatványos lepte el, ami miatt már nem is parknak nevezeték a kortársak, 603 Szky 1840, 29.; Palugyay 1852, 482.; Hunfalvy 1859, 153. 604 Palugyay 1852, 482.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866 Palugyay szintén a már a Ludovicemuhoz tartozó Orczy-kertet és az Újépület melletti Széchenyi-ligetet emelte ki a városi erdő mellett. Ezen kívül a cukorgyár melletti sörcsarnok nyújtott felüdülést. 605 Fényes 1847, 216. 606 Szky 1840, 29.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20. 607 Antalffy 1982. 608 Kossuth elképzelése a mai Andrássy út kiépítését vetítette előre. 609 Thaly 1958, 58. 112
hanem egyszerűen mulatóhelynek. 610 A szabadságharc szintén megviselte a Városligetet, 1849 tavaszán először osztrák csapatok állomásoztak a területen, majd miután Hentzi generális a várból ágyúztatta a pesti oldalt, a rémült lakosságnak nyújtott menedéket. 611 2.5.3. A Városliget története a 19. század második felében A Városliget 1840-es években lendületet kapott fejlesztése az 1850-es évek elején még éreztette hatását. Ezekben a park kiültetése, épületállománya lényeges gyarapodáson, rendezésen ment át. Talán ez a fellendülés indokolta, hogy 1851-ben a Városliget egészét ábrázoló, az alpolgármester által hitelesített felmérés 612 (A53. ábra) készült a parkról. Az 1850-es években a mezőgazdasági tevékenység még szervesen illeszkedett a Városligetben folytatott gazdasági tevékenységek sorába. A rétek és kaszálók mellett egyes területrészeken gabonatermesztést is folytattak. 613 A magyar és német feliratokkal ellátott, 1851-ben készült felmérésen (A53. ábra) az üresen hagyott helyek szántók (Ackergrund) voltak. Ezek a park északnyugati, északkeleti és délkeleti részein, valamint a rondó belső területén jelentettek nagyobb, egybefüggő területeket. A másik jelentős használat a kaszáló (Wiesen-grund) volt, ami a rondótól keletre fekvő nagy tisztást és a rondótól délre fekvő tisztás területét jelentette. A konyhakerti művelés bevont terület (Küchenfeld) a Városligeti-tó északnyugati partja melletti táblákra terjedt ki. A felmérés szerint a többi terület parkosítva volt, a növényállomány ábrázolásában jól elkülönül a park keleti határán fekvő nagyobb tűlevelű tábla. A rondót övező fasoroknál az oszlopos habitusú fák a belső. a terebélyeseb lombozatú fák a külső kört alkotják. A Városligetben álló épületeket, építményeket is többnyire felirattal együtt jelölték. A park központi, legsűrűbben beépített része változatlanul a rondó mögötti rész. A nagyvendéglővel szemben több épületből álló kocsma helyezkedett el, amitől keletre az istálló állt. A vendéglő és a kocsma szomszédságában egy-egy körhinta is helyet kapott, amelyeket Mulatoka felirattal láttak el a térképen. A park keleti határán összesen négy építmény került jelölésre. Ezek közül a legészakibb az őrház téglány alaprajzú épülete. A rondó mellől a keleti 610 Thaly 1958, 64. 611 Hunfalvy 1859, 58., 60.; Thaly 1958, 71.; Szalai 1966, 9.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi Pesti 1992, 2. A Hentzi-féle bombázás 1849 májusában zajlott. 612 BFL XV.16.b. 225/117. Az igen részletes, színes, kéziratos térképet Otto Petzval vezetésével a császári és királyi mérnöki intézet növendékei készítették. A térkép jobb alsó sarkában Weisz János mértanszéki segéd neve is olvasható. 613 Magyar 2005, 128. Az 1856 nyarán folytatott kaszáláshoz Bene Klára is megemlékezett egy júniusi naplóbejegyzésében (Bene naplóját Magyar idézte hivatkozott munkájában). 113
parkszélre telepített tűzijátékteret egy falazott kerítéssel körbevett téglány alaprajzú térként jelölték. A nagy allé kifutásának határán, a park szélén állt a vámház, amely egy igen kicsi, téglány alaprajzú épület. A legdélebbi nagyjából a Hermina-kápolna vonalában álló épülethez feliratot nem rendeltek, funkciója ismeretlen. Az épület közvetlen környezetében három kis híd vezetett ki a park területéről. További épületek a park délnyugati sarkában álltak. Itt emelkedett a viszonylag nagyméretű aréna, amelynek szomszédságában egy L alaprajzú vendéglő feküdt. A Városliget építményei közé tartoznak a felmérésen rögzített kis hidak is. Ezek a park délnyugati határától induló, a Városligeti-tóba torkolló és az onnan észak felé futó patakon vezettek át. A hidakat minden esetben ácsolt szerkezetűnek jelölték, tehát minden bizonnyal egyszerű kivitelű pallós átjárók voltak. A déli, épület nélküli, dús növényzetű sziget a Kis-sziget (Kleine Insel) nevet viseli a térképen, amelyen jelölték a déli irányból a szigetre vezető hidat is. A felmérésen az északi, nagyobb sziget a Páva-sziget (Pfauen Insel) nevet viseli. A sűrű úthálózattal feltárt szigetre keleti irányból vezetett híd. Az átjáró folytatásában létesített út vezetett a sziget központi épületegyütteséhez. A belső udvart közrezáró épülethez déli irányba előrenyúló oldalszárnyak csatlakoztak. Az épület keleti homlokzata előtt egy kisebb, négyzet alaprajzú épület is állt, a sziget északi részében pedig további három épület, építmény helyezkedett el. Ezek közül a legnagyobb egy téglány alaprajzú épület volt, amely a központi épületegyüttessel párhuzamosan feküdt. Egy kisebb, kör alaprajzú épület a sziget északkeleti részét elfoglaló szőlőültetvény közepén, míg egy igen pici, négyzet alaprajzú építmény a sziget északnyugati szélén állt. Ezek minden bizonnyal kerti pihenők, kioszkok lehetettek. A sziget képét a ligetes kiültetések, ívesen kanyargó utak mellett a központi épület környezetében, leginkább annak északi homlokzata előtt kialakított kert határozta meg. A táblákra osztott kert a központi épület és a téglány alaprajzú épület között kialakított sétány két oldalán terült el, illetve egy félkör alaprajzú területen a téglány alaprajzú épület északi homlokzata előtt. A táblás kialakítás, illetve az épületben megtelepedett majorsági funkció alapján lehet következtetni, hogy ezekben a táblákban konyhakerti növényeket, a vendéglőben használt növényeket termesztették. A fentebb ismertetett módon kialakított Páva-szigeten az 1850-es években Cséry Lajos megalapította svájci típusú mintatehenészetét (A154 A155. ábra). 614 Ez teljes mértékben illeszkedett Nebbien elgondolásához, aki maga is egy díszmajorságot álmodott a területre. A tehenészet igen nagy hírnévre tett szert, 1865-ben a pesti gazdasági kiállításra 614 Lovas D. 2013a, 11. 114
ellátogató Ferenc József személyesen is megtekintette a svájci minta alapján működő tehenészetet (A155. ábra). 615 Az 1850-es években készült fekete-fehér felmérés 616 (A54. ábra) az 1851-es felméréssel (A53. ábra) szinte minden részletében megegyezik. Lényeges eltérés a park középső részén mutatkozik. A már Nebbien által is felszámolni kívánt nagy allé megszűnt, a parkot nyugat-kelet irányban átszelő egyenes fasor megszűnt. Egy kisebb szakaszát egy lágy ívvel kanyarodó út részeként tartották meg. A másik fontos eltérés az 1840-es évek végén kiásott Hattyú-tó ábrázolása. Az ovális vízfelület közepén egy nyújtott babszem alakú szigettel hozták létre a szintén Nebbien tervéről átemelt elemet. A Városliget északnyugti részében fekvő szántó közepén ligetes kiültetéssel övezve ábrázolták a téglány alaprajzú lovaglópályát. A pálya környezetében húzódó szántóföldek helyén 1860 körülre faiskolákat telepítettek, ahogyan az egy szakadt térképlapon 617 (A55. ábra) is szerepel. Friwisz Ferenc a topográfiai térképen a déli szigeten már egy kisebb, kör alaprajzú pavilont is feltüntetett közvetlenül a híd tengelyében. A Városliget fenntartásáért, gondozásáért felelős Királyi Szépítő Bizottság szerepe és jelentősége a 19. század közepére erősen lecsökkent, majd 1856. november 9-én feloszlatták a Szépítő Bizottságot, s a Városliget visszakerült Pest város tanácsának felügyelete alá. 618 A park 1850-es évek végén, az 1860-es évek elején a fenntartás hiányosságai miatt erősen leromlott. 619 Az elsődleges problémát a fák kiszáradása, a tó mocsarasodása, a megkötetlen homok jelentette. 620 A Városliget hanyatló állapota miatt egyre többször és többen indítványozták a rendezési munkák folytatását. Lukácsy Sándor a Kerti Gazdaság hasábjain közölt cikkében a park rendezésének folytatását sürgette. 621 A munkák végül a Városligeti-tó újraszabályozásával kezdődtek el. Az állapotromlás egyik legbeszédesebb jele volt, hogy az 1850-es évek végére már erősen elmocsarasodott a Városligeti-tó, vize büdössé vált. 622 A feltöltődés, mocsarasodás miatt a tó medre folyamatosan szűkült, vize elposványosodott. A kedvezőtlen folyamatok eredményeként a csónakázás sem volt lehetséges, a ladikok a kikötőben sorakoztak. Ahogyan 615 Lovas D. 2013a, 11. 616 BFL XV.16.b.225/75. 617 BFL XV.16.b.221/8. 618 Schmall 1894a, 4.; Thaly 1958, 76.; Siklóssy 1931, 35. A Városerdő gondozását Pest városától az 1867-ben megalapított Fővárosi Kertészet vette át (Schmall 1894a, 4.; Kecskés 1975, 69.; Radó 1985, 26.; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 7.; Jámbor 2015a, 53.). 619 Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 88.; Lovas D. 2013a, 7., 10.; Magyar 2013, 90. 620 Magyar 2013, 91. 621 Magyar 2013, 102-103. 622 Thaly 1958, 82-83. 115
egy híradás fogalmazott,...vége azon szép időnek, midőn nyáron kényelmesen belefulhatott a szerencsétlen szerelmes a tó vizébe. 623 Egyedül a békáknak kedvezett a kialakult állapot. 624 A tó rendezése azonban sok pénzt igényelt, ami nem állt rendelkezésre. 1862 augusztusának végén szabadtéri ünnepélyt rendeztek a Városligetben, hogy a bevételből finanszírozni tudják a tó újraszabályozását. A gyűjtött pénz azonban nem fedezte a munkálatok teljes egészét, ezért 1863. szeptember 13-án díszelőadást rendeztek a városligeti színházban a munkák további finanszírozására. 625 A tó újraszabályozását, a meder kitisztítását részben az ilyen rendezvények során befolyt pénzből kezdték meg. A hírlapok és a nagyközönség is folyamatosan hangot adott elégedetlenségének, így a város vezetése is belátta, hogy a Városliget fő dísze nem maradhat csúfos állapotában. A Vigadó épületéhez rendelt költségvetésből fennmaradt összeget a tó rendbetételére csoportosították át. 626 A kemény fizikai munkát jelentő mederásásra (A152. ábra) 10.000 forintot irányoztak elő, a munkák befejezését pedig 1866 tavaszára ígérték. A közönség örömét csorbította, hogy a tavat keskenyebbre szabták, de ennek köszönhetően mérséklődtek a költségek, valamint nőtt az 1861 óta már Széchenyi-szigetnek nevezett Drót-sziget ahogy a köznyelv akkor nevezte, sodrony-sziget területe. Egy bő évtizeddel később, 1875-ben a sziget korábbi nevét adó Drót-hidat elbontották állapota miatt menthetetlenné vált, s pótlására új vashidat emeltek. 627 Ami magyarázat nélkül maradt és a munkát figyelemmel kísérők értetlenségét vonta maga után, hogy a mederből kitermelt termő iszapot miért nem a rondó sövénye mögé, annak meddő földjére hordták ahelyett, hogy a rondót befoglaló sétányra hordták, amelyet amúgy sem lehetett öntözni. Ez a lépés problémát okozott a látogatóknak, főként az uszályos ruhákban sétáló hölgyeknek, mert a zsíros föld megtapad a ruháikon, lábuk bokáig süpped az iszapban. 628 Az 1860-as évek első felében végzett munkákat így a tó újtóraszabályozását, az ahhoz kapcsolódó rendezési munkákat Nebbien terve alapján Pecz Ármin irányította. Pecz nemcsak a vízrendszer újraszabályozásáról, de a tó környezetének változatos növényfajokkal történő betelepítéséről is gondoskodott. Munkája eredményeként megjelentek az első 623 VU 1865, 541. 624 VU 1865, 542. 625 Thaly 1958, 82-83. 626 VU 1865, 542. 627 Shmall 1899, 117.; Darvas 1948, 375., 385.; Berti 1967, 40.; Jancsó 1967, 25.; Gáll 1970, 247.; A híd lebontását számos forrás tévesen 1865-re datálja (Thaly 1958, 57.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 25 26; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 9.). VU 1865, 542. 628 VU 1865, 542. 116
virágágyak a Városligetben, az ültetések és térformák többé-kevésbé a Nebbien tervezte formákban valósultak meg. 629 A Városliget területét a 19. század második harmadának végén, 1864-ben csonkították meg második ízben. Ekkor jelölték ki a létesítendő Állatkert 16 hektáros helyét a park északi részében, a vasút szomszédságában. 630 Az Állatkerti Részvénytársulat 1865 elején alakult meg 80.000 forint alaptőkével, s a parkból 31 hold és 600 négyszögöl területet vett bérbe 30 évre. A bérleti díj jelképes évi egy aranyban került megállapításra. Ezzel a Városliget területe 236 h 532 négyszögölre csökkent. Egy év alatt id. Pecz Ármin tervei alapján újraparkírozták a területet a botanikus kertből hozott növényekkel, a csatornát kis tóvá szélesítették a vízimadaraknak, Sklaniczky Antal és Heinrich Koch tervei alapján állattartó épületeket emeltek. 631 Az Állatkert végül 1866. augusztus 9-én, mintegy ötszáz állatot bemutatva megnyílt. 632 Hat év múlva a részvénytársaság átalakult Állat- és Növényhonosító Társulattá. 633 Az 1870-es években az Állatkert területének újraparkírozására is sor került Mark Ferenc kertész vezetésével. 634 Az évek múlásával a létesítmény a bérelt terület nyugati felébe szorult, a keleti részt elfoglalta a vurstli, amiből idővel kialakult az Angol Park. 635 Az állandó cirkusz számára szintén az Állatkert területén jelöltek ki helyet, az intézmény 1889. június 27-én nyitotta meg kapuit. 636 Egy évtizeddel később a főváros főváros szerződést kötött Wulff Edével egy korszerű, állandó cirkuszépület emelésére. 637 Szintén az Állatkert területébe, annak nyugati felébe nyúlt be Klemens vendéglője. A vendéglő a 19. század utolsó évtizedeiben már meghatározó vendéglője volt a Városligetnek, üzemeltetését 1889-ben Wampetics Ferenc vette át. 638 1894-ben nyílt meg Wampetics Ferenc vendéglője. A vendéglő 629 Thaly 1958, 83.; Mészöly 1984, 45.; Galavics 1999, 94.; Lovas D. 2013a, 10. 630 Cassius 1866, 23.; Thaly 1958, 88.; Mészöly 1984, 31.; Preisich 2004, 200.; Jámbor 2015a, 53. Thaly nem vette figyelembe a vasútépítés miatti területcsonkítást, ezért ő az Állatkert leszakítását tekintette az első esetnek. Az Állatkert létesítését hosszas előkészítő munka után Kubinyi Ágoston (1799 1873), a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József (1813 1862), a Füvészkert igazgatója, Szabó József (1822 1894) egyetemi tanár és Xántus János (1825 1894) világjáró tudós határozta el (Mészöly 1984, 31.; Tarjányi Pesti 1992, 2.). 631 Fuchs 1882, 3.; Thaly 1958, 89.; Mészöly 1984, 31.; Tarjányi Pesti 1992, 2.; Jámbor 2015a, 53. 632 Thaly 1958, 89.; Mészöly 1984, 31., 45.; Radó 1985, 26.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013a, 13.; Persányi 2013, 91. Tarjányi Pesti az eseményt tévesen augusztus 8-ra datálja (Tarjányi Pesti 1992, 2.). 633 Thaly 1958, 89. Az intézmény fennállása óta többször nevet váltott. 1866 és 1873 között Pesti Állatkert, 1873 és 1907 között Budapesti Állatkert, 1907 és 1912 között Székesfővárosi Állatkert, 1912 és 1948 között Székesfővárosi Állat- és Növénykert, valamint Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje, 1948 és 2001 között Budapest Főváros Állat- és Növénykertje néven üzemelt. 2001 óta viseli a Fővárosi Állat- és Növénykert nevet. 634 Mészöly 1984, 31. 635 Thaly 1958, 89. 636 Lovas D. 2013f, 65. 637 Granasztói 2013b, 61. 638 Saly 2013, 118. 117
eredeti épülete Bauer Ervin tervei alapján épült. 1910-ben a vendéglőt Gundel János és fia, Károly vette át. 639 A Beketow cirkusz fémvázas, közel 2.300 főt befogadó épületét Wulff Ede német vállalkozó építette 1891-ben. 1904 ás 1919, majd 1922 és 1929 között Beketow Mátyás üzemeltette, őt követően fia, Sándor vezette a cirkuszt 1929 és 1934 között. 1934 és 1944 között Fényes György volt a bérlő, a cirkusz a Fényes cirkusz nevet viselte. 640 1966-ban bontották le, a jelenlegi épületet Fazekas István tervezte. Az új cirkuszt 1971 januárjában nyitották meg. 641 Az 1867-ben készült felmérés 642 (A56. ábra) jól mutatja a változásokat. A tó újraszabályozásának eredményeként kismértékben módosult annak alakja, aminél jelentősebb változás a Széchenyi-sziget alakjának változása, a sziget területének növekedése. Minden bizonnyal a vízrendezési munkákkal egyidőben létesítettek egy újabb hidat, amely a Pávasziget déli részére vezetett. A szigeteken újabb pavilonok létesültek. A térképen a Városligetitótól északra, egy szaggatott vonalakkal behúzott út jelzi a Városliget és az 1866-ban létesített Állatkert közötti határt. Ez a szabályozási vonal jelölte ki a mai Állatkerti körút és Gundel Károly út vonalát. Az1866-ban megnyitott Állatkert területén a a térkép a korábbinál tagoltabb, több épülettel gazdagított, sűrűbb úthálózattal feltárt területet mutat. Az 1861 és 1866 között végzett második katonai felmérés 643 (A57. ábra) az egyéb felmérésekhez, várostérképekhez, topográfiai térképekhez viszonyítva sematikus ábrázolásnak tekinthető. A színezett szelvényen megjelennek a park legjellemzőbb elemei a rondó, a nagy tó a két szigettel, a rondó mögötti terület és a délnyugati rész épületei, a tavat tápláló és levezető patakká alakított csatorna, az úthálózat sematikus ábrázolása, valamint a növényszigetek tömegei. A felmérésen nem szerepeltették az északi parkrészben kialakított Állatkertet. Ennek egyik oka az lehet, hogy a terület továbbra is a park része volt, azt csak bérelte az Állatkert, a másik ez tűnik valószínűbbnek a felmérést még az Állatkert területének kijelölése, az átalakítási munkák előtt végezték a területen. Az 1860-as években, a tó rendezésével a Városliget ismét fellendült, 1862-től omnibuszok jártak a városból a parkba. 644 Ebben az időszakban több épületet is létesítettek a parkban. A legjellemzőbbek a kioszkok (A59 A62. ábra) voltak, amelyekben kisebb 639 Fodor 2003, 51. 640 Fodor 2003, 46. 641 Fodor 2003, 46. 642 BFL XV.16.d.241/7. 643 HM HIM, Col. XXXII, Sec. 50. 644 Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 118
vendéglátóhelyek telepedtek meg. A Széchenyi-szigetre 1860-ban Feszl Frigyes tervezett centrális alaprajzú, oszlopsoros tornáccal kísért pavilont (A59 A60. ábra). A végül felépült pavilon építésze Strohoffer István és Szumrák Pál volt. 1867-ben Gundy György kívánt a nyári színkör számára épületet emelni, amelyhez a terveket 645 (A63 A65. ábra) Kováts József építész készítette. Az egyszerű, ácsolt szerkezetű épület homlokzatát díszesen faragott hatoszlopos tornác egészíti ki, középtengelyében zászlótartó rúd magasodik. A hat faoszlop által kijelölt nyílásokból a két-két szélső egyenes záródású, a szélesebb középső nyílás félköríves. A patkóívben elhelyezett lelátó szintén fából ácsolt, külső oldalát fasorral kívánták szegni. Két évvel később Kratochvill Ferenc gyermekszínházat kívánt építeni a Városligetben. A terveket (A66. ábra) Buzzi Bódog építész készítette a szintén ácsolt szerkezetű épülethez. A színházat a rondótól északra, a park nyugati határán kívánták elhelyezni. Helyét a Friwisz Ferenc által 1863-ban készített térképen 646 (A58. ábra) jelölték meg. Az építtetők között Pest városa is feltűnt. A városi tanács 1872-ben talán a park növekvő népszerűségét látva tervbe vette egy vendéglő építését is. Az emeletes épület terveit 647 (A68 A70. ábra) Ybl Miklóssal készítette el. Zsigmondy Vilmos geológiai kutatása szintén jelentős előrelépés a Városliget fejlődésében. 1868-ban a főváros megbízta a geológust, hogy fúrjon kutat a Városligetben. Ebben az időszakban ismét kolerajárvány fenyegetett, Pest vízhálózata pedig korszerűtlen volt. A város vezetői az új kúttal a vízellátás problémáját igyekeztek enyhíteni, valamint innen remélték táplálni a Városligeti-tavat, s megoldani az öntözés kérdését. Senki sem számított a víz jótékony, gyógyító hatására. 648 Zsigmondy 1868-ban kezdett hozzá a mintegy tíz éven át tartó fúráshoz a mai Hősök tere területén. Egy 8 lóerős gőzgéppel kezdte az 1878 januárjában befejeződő fúrást, amikor is napi 11.917 hektoliter 73,8 C -os víz tört fel a forrásból. 649 Munkájáról 1878-ban könyvet adott ki A városligeti artézi kút Budapesten címmel. 650 Már a fúrás során vegyelemzést végeztettek a vízről. Molnár János gyógyszerész, aki a hazai ásványvizek vizsgálatában szerzett érdemeket, kimutatta a víz kedvező összetételét, amiről tanulmányt publikált 1877-ben. 651 A vizet eleinte a tóba vezették, majd átvezették a Nádor- 645 BFL XV.17.b.312 290. 646 BFL XV.17.b.312 741c 647 BFL XV.17.f.331.b 169/1.; BFL XV.17.f.331.b 169/3.; BFL XV.17.f.331.b 169/2. 648 Csengeryné 1956, 9.; Thaly 1958, 93. 649 S. a. 1914, s. p.; Mészöly 1984, 45.; Tarjányi Pesti 1992, 3.; Majkó 2013b, 131. 650 S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 93.; Csorna 1975, 417.; Tarjányi Pesti 1992, 3. Szikra szerint (Szikra 2011, 171.). Zsigmondy 1872-ben a mai Széchenyi fürdő területén is végzett próbafúrásokat, s melegvizet talált, ezt azonban semmilyen más forrás nem erősíti meg. 651 Thaly 1958, 94. 119
szigetre, ahol a majorsági épületben fürdőházat rendeztek be. A Nádor-szigeten kialakítandó fürdőház vízvezetékei 1880-ban engedélyezték, 652 majd a következő évben már meg is nyitották a primitív fürdőt. A hely népszerűsége miatt a főváros tervbe vette a fürdő bővítését, korszerűsítését (A90 A91.ábra). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a jelentősebb nyilvános és középítkezések között be is számolt az artézi fürdő 1885-ös bővítéséről. 653 Ezt követően Czigler Győző (1850 1905) 1886-ban újabb terveket készített a modernizáláshoz, majd 1894- ben is készült egy változat (A91. ábra). A tervek ellenére hamar bebizonyosodott, hogy nem lehet megfelelően, korszerűen bővíteni a régi épületet. A bővítés helyett egy új fürdő építése lett a cél, ami azonban csak a 20. század elején kezdődött el. 654 A feltörő artézi víz azonban némi kellemetlenséget is okozott. A feltörő víz egy részét ideiglenes megoldásként a sugárúti csatornákba vezették, azonban a palotatulajdonosok panaszkodtak az épületkárokat okozó kipárolgásra és a kellemetlen bűzre. 1878-ban A Fővárosi Közmunkák Tanácsának meg kellett oldania a forró víz elvezetését, így 1878-ban határoztak, hogy a vizet a Városligeten át, az Állatkert felé vezetik el. Az ehhez kapcsolódó munkákat 1879-re be is tervezték. Ez a megoldás azonban nem bizonyult sikeresnek, a víz még az 1880-as évek elején is okozott kellemetlenségeket az Andrássy úti ingatlantulajdonosoknak. A problémát csak 1882-ben oldották meg, amikor a kút csövéből kiömlő víz útját a föld alatt elzárták. 655 1869. december 2-án megalakult meg Kresz Géza kezdeményezésére és vezetésével a Pesti Korcsolyázó Egylet, amelynek célja a pesti korcsolyaélet felvirágoztatása volt. Kresz Géza a Bécsben működő Wiener Eislauf-Verein mintájára szervezte a hazai korcsolyaéletet. 656 A sportélet helyszínéül a Városligeti-tavat szemelték ki, azonban csak hosszas utánajárás után kaptak engedélyt a városi tanácstól a tó egy részének használatára. Horváth Ferenc terve 657 (A67. ábra) alapján egy két helyiségből álló fabódét emeltek a mai Korcsolyacsarnok helyén, ami a melegedő, csatoló, iroda, büfé szerepét is betöltötte (A161. ábra). A korcsolyapályát végül 1870. január 29-én Rudolf trónörökös (1858 1889) jelenlétében nyitották meg. 658 Az egyesület dinamikusan fejlődött, Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor felvette a Budapesti Korcsolyázó Egylet nevet. Ekkor már edzőt alkalmaztak, 652 FKT 1880, 4. 653 FKT 1885, 56. 654 S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 94. 655 FKT 1878, 4.; FKT 1882, 57. 656 Thaly 1958, 90-91.; Kindzierszky 1968, 42.; Tarjányi Pesti 1992, 3.; Majkó 2013a, 83. 657 BFL XV.17.b.312 1822. 658 Thaly 1958, 90-91.; Kindzierszky 1968, 42.; Tarjányi Pesti 1992, 3.; Majkó 2013a, 83. 120
korcsolyát kölcsönöztek, ideiglenes kerítéssel elkerítették a pályát, és különböző jégmulatságokat rendeztek. A várossal kötött szerződésük értelmében a kiszolgálófunkciókat ellátó épületet minden tavasszal el kellett bontaniuk és minden ősszel újra fel kellett építeniük. Ez jelentős költséget jelentett, majd 1874. január 14-én az épületet tűzvész érte. Ennek hatására a főváros hozzájárult egy állandó épület létesítéséhez és 20 éves bérleti szerződést kötött a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének hatására már a Budapesti Korcsolyázó Egylet nevet használó szervezettel. A szerződés szerint a bérlet lejárta után a csarnok a főváros tulajdonába került. Az új épületre tervpályázatot írtak ki, amelyet a fiatal Lechner Ödön nyert. Az új, immár állandó Korcsolyacsarnokot 1875-ben adták át (A172. ábra). 659 A fejlődés folyamatos volt, 1878-ban bevezették a pályavilágítást, ennek köszönhetően esténként is lehetett korcsolyázni. Eleinte petróleumlámpákkal, majd ívfénnyel, később izzólámpával biztosították a sötétedés utáni korcsolyázást. 660 Lechner épülete gazdagon díszített, kioszkszerű épület volt, amely csaknem két évtizedig szolgálta a korcsolyázókat. 661 Miután lejárt a 20 éves bérleti időszak, a főváros csak azzal a kikötéssel engedte az újabb 35 évre szóló bérletet, ha a Budapesti Korcsolyázó Egylet vállalja, hogy legalább 200.000 korona értékű csarnokot építtet és a befolyt jövedelemből 3-10 %-os részesedést ad a fővárosnak. Ezekkel a feltétekkel kötötték meg a bérletet, majd a Budapesti Korcsolyázó Egylet 1893-ban új épületet terveztetett Francsek Imrével. 662 Az építkezéssel egyidejűleg, az 1896. évi Millenniumi Kiállítás előkészítéseként a főváros megkezdte a tó szabályozási munkálatait. 663 Mivel a tó vize korábban is büdösödött, az 1880- as évek legvégén, az 1890-es évek legelején már határoztak a Rákos-patak vizének bevezetéséről, hogy elérjék a megfelelő vízcserélődést. A vízrendezési munkákat a Millenniumi Kiállításra el akarták végezni, így az 1890-es évek elején új tervet készítettek. A tavat a munkák megkezdésekor leeresztették és kikotorták, a tó fölös vizét a csatornák átöblítésére használták. 664 659 FKT 1875, 29.; FKT 1876, 38.; Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 42 43.; Majkó 2013a, 83., 85. A gyors fejlődést, a korcsolyasport népszerűségét jól mutatja, hogy az alapításkor a tagok létszáma 35 volt, ami az idény végére 432-re nőtt. Néhány év múlva a tagok és részjegyesek száma több, mint kétezerre növekedett (Kindzierszky 1968, 42 43.). 660 Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 43. 661 Kindzierszky 1968, 43. 662 Thaly 1958, 92.; Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 83. A terveket már 1893-ban engedélyezték is (FKT 1892 1894, 212.). 663 Thaly 1958, 92. 664 FKT 1889 1891, 326.; FKT 1892 1894, 26. A Városligeti-tó vízellátása korábban is megoldatlan volt, 1881- ben egy víztároló medencét létesítettek a lóversenytéren, s annak a fölös vizét engedték a tóba (FKT 1881, 16.). 1882-ben a tó büdös vizét azzal magyarázták, hogy a kőbányából a tóba vezetett árokban megposhad a víz, ezért 121
A rendezés a kedvező hatások mellett kellemetlenségeket is okozott. A patak sok hínárt és moszatot hozott a tóba, ami előnytelenül befolyásolta a jégképződést. Megoldásként a korcsolyázásra használt területet feltöltötték és kibetonozták a medret. A vízállás így 40 50 cm-re csökkent, ami lehetővé tette a nyári csónakázást, majd télen a víz leengedése után öntözéssel mesterséges jeget lehetett létrehozni az előkészített területen. 665 Ezt követően 1897-ben a Budapesti Korcsolyázó Egylet megszerezte a kizárólagos korcsolyázási jogot a Városligeti-tavon. 666 A Városligeti-tó jégpályája rangos korcsolyaesemények színhelye volt. 1895-ben itt rendezték meg a sporttörténeti jelentőséggel is bíró, első Gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságot. 667 Öt évvel később itt rendezték az első hazai korcsolyabajnokságot is. 668 Az 1870-es, 1880-as években azonban még problémát okozott, hogy a tó enyhébb teleken lassan fagyott be, így felmerült az igény egy kisegítő, mesterséges pályára. 1887-ben a főváros engedélyezte egy 10.168 négyszögöl 669 méretű terület bérletét a célra. A Városliget délnyugati részében, egy kis vízcsatorna medrében és környezetében üzemelő ideiglenes jégpálya épületét (A173 A174. ábra) Hofhauser Antal tervei alapján építették fel. 670 A Városligeti-tó 1890-es években véghezvitt vízrendezésének és a meder kibetonozásának eredményeként a korcsolyázási helyzet stabilizálódott, az ideiglenes pálya feleslegessé vált. Az Egyesületet a pályateret és a kis csarnokot 1903. március 15-én átadta a fővárosnak, 3 évvel a bérleti idő lejárta előtt. 671 A 19. század második felében a Városliget fejlesztésében nagy szerepet játszott Fuchs Emil, illetve az általa igazgatott Fővárosi Kertészet. Fuchs Emilt (1830 1896) 1865- ben számos pályázó közül választották a Városliget főkertészévé. 672 Két évvel később az ő vezetésével alakult meg a Fővárosi Kertészet, 673 amelynek székhelyét a Páva-szigeten kívánták kialakítani. Ennek okán Pest Szabad Királyi Város Gazdasági Választmánya felbecsültette a területet. Az 1867. február 15-én kelt jelentés alapján a Páva-szigeten lévő gyümölcsfák és szőlők becsült ára 733 forint 5 korona volt. Mivel a terület jelentős része a csatornák rendezését is célul tűzték ki (FKT 1882, 57.). A Rákos-patak vizének bevezetésére létesített 2.100 m hosszú, 0,8 m átmérőjű vezetéken egy nap alatt 23.328 m 3 vizet tudtak a tóba juttatni. 665 Thaly 1958, 92. A Rákos-patak vízkivételi műtárgyát 1894-ben építették meg a Szőnyi útnál (Borókay Várbiró 1956, 39.). 666 Majkó 2013a, 83. 667 Majkó 2013a, 83. 668 Majkó 2013a, 90. 669 Ez átszámítva mintegy 36.605 m 2 területnek felel meg. 670 Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 85. Az ideiglenes jégpályát kiszolgáló csarnokot 1968-ban bontották el (Kindzierszky 1968, 43.). 671 Thaly 1958, 92. 672 Für Pintér 1987, 589. 673 Jancsó 1967, 25.; Für Pintér 1987, 589.;Lovas D. 2013d, 42.; Magyar 2013, 95. 122
bérbe volt adva, így csak a telephely fokozatos kiépítésére volt lehetőség. A kertészet telephelyeként, a szükséges faiskola számára ebben az évben kijelöltek egy mintegy 32 hold nagyságú területet, s egyúttal határoztak egy kertészlak és növényházak építéséről. A bérlet felmondását több ütemben tervezték: 1867-ben 10 holdat, 1868-ban szintén 10 holdat, majd 1869 októberében a maradék területet kívánták birtokba venni. A döntéssel és a megtett lépésekkel a városi kertészet a Páva-szigeten nyert elhelyezést. 674 A kertészet központja egészen 1888-ig volt a Páva-, későbbi nevén Nádor-szigeten. Ekkor a kertészlakot elbontották, a telephelyet a Vágány utcai területre költöztették. 675 Fuchs véleménye szerint a Városliget nyilvános sétahelyül és üdülőhelyül létesült a főváros közönsége számára, ezért a rendezésnél sosem szabad figyelmen kívül hagyni a közönség igényeit, a közönségre a legkedvezőbb hatást gyakorló, általa még ismeretlen újításokat. Fuchs ennek az elvnek a szellemében végezte munkáját, amelyről 1882-ben könyvet 676 adott ki, hogy a nagyközönség is megismerhesse ténykedését, a rendezési munkák részleteit, koncepcióját. 677 A főkertész fontosnak érezte a terület múltjának és akkori helyzetének bemutatását, hogy a jövőbeni fejlesztések irányát a legmegfelelőbben lehessen meghatározni. Fuchs munkájában hangsúlyozta a Városliget jelentőségét, népszerűségét, rávilágított arra, hogy a parkot ekkor már nemcsak a budapestiek, hanem a vidékiek és külföldiek is látogatták. 678 A látogatók a Városliget kialakítását elég csinosnak, nagyvonalúnak tartották, 679 de álláspontja szerint ez nem elegendő, mert az igények folyamatosan változnak, amikhez igazodni kell. Fuchs vezetésével jelentős változások vették kezdetüket, az ő nevéhez köthető a Városliget átfogó rendezésének a megindítása, az első jelentős kezdeményezés a Városliget egységes kezelésére. Amikor Fuchs átvette a Városliget fölötti kertészeti felügyeletet, alig volt rendezett kocsi- és gyalogútja a parknak, mert mindenhol süppedő homok vagy sás volt. 674 Jancsó 1967, 25.; Radó 1967, 26., 34.; Lovas D. 2013d, 42.; Magyar 2013, 95. Ebben az időszakban a terület ügyeiért a Városligeti Bizottmány volt felelős (Radó 1967, 34.). Az 1867. március 19-én tartott tanácsülésen a faiskola és a kertészeti épület létesítésére 5.000 forintot szavaztak meg (Jancsó 1967, 25.). 675 Radó 1967, 26., 34.; Lovas D. 2013d, 42.; Magyar 2013, 95. Ebben az időszakban a terület ügyeiért a Városligeti Bizottmány volt felelős (Radó 1967, 34.). Radónak az a megállapítása viszont téves, hogy az elbontott kertészlak helyén épült fel a Millenniumi Kiállítás alkalmából a Történelmi Főcsoport (Radó 1967, 34.), mert az a Városligeti-tó másik szigetén, a Széchenyi-szigeten nyert elhelyezést. A főváros 1910-ben felvette építési programjába a kertészet Vágány utcai, több, mint 14.000 négyszögöl nagyságú telkének a beépítését. Ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy a telephely itt már nem bővíthető a magas telekárak miatt, s az ideiglenes jelleggel épült üvegházakat is az artézi kút vizével fűtötték, ami az új fürdő felépítése után már nem tűnt lehetségesnek. Mindezek miatt a kertészeti telephelyet a Népliget mellé költöztették (FKT 1910, 68.). 676 Fuchs 1882. 677 Fuchs 1882, 5.; Für Pintér 1987, 590. 678 Fuchs 1882, 3. 679 Fuchs 1882, 3. 123
Munkája eredményeként szinte a Városliget egész területét behálózták a jól járható, célszerű utak. Fuchs különös gonddal válogatta össze a telepítendő díszfákat és díszcserjéket, hogy azokkal a megfelelő hatást tudja elérni a város pihenő- és üdülőhelyén. 680 124 Fuchs megállapította, hogy a Városliget létesítése óta jelentősen javultak a talajviszonyok, a hajdani homoktalaj átalakult. A talaj átalakulását nagyban segítette a földmozgatás és a földhordás is, továbbá a nagy kiterjedésű lápos, vizenyős területek megfelelő kiszárítása. A homokterületeket faiskolák váltották fel, e csemeték szolgáltak a park fásításához. 681 Fuchs szívesen kísérletezett az egyes fajokkal a városligeti faiskolában, s munkájáról előadásokat tartott az érdeklődőknek. A főkertész szívesen telepített akácot, amit a magyar nemzeti fának is nevezett. 682 A talajjavítási munkák eredményeként már a leglátványosabb fa- és cserjefajok egyedei is megéltek a területen, még a silányabbnak minősülő területeken is dús volt a gyep. A látványos eredményhez szükséges volt a folyamatos kezelés, ami azonban tetemes anyagi ráfordítással járt. 683 Az egyik legnagyobb földmunkával járó munka a Hattyú-tó kiásása, időközönkénti javítása és tisztántartása járt. 684 Fuchs a Városliget rendezésekor a közegészségi, szépészeti, rendőri szempontokat helyezte az előtérbe. 685 Fuchs már ismerte az erdő egészségre gyakorolt jótékony hatását, hogy a növényzet jobb levegőt biztosít, számos egészségre ártalmas anyagot megköt. Ezáltal a buja növényállomány segít megakadályozni betegségek, járványok kialakulását. Ahogy Fuchs fogalmazott,...maga a természet törvénye is mindenkit a jóról a jobbra nevel, s ezzel magyarázta a vágyat, amivel az erdőkhöz, kertekhez, növényültetvényekhez viszonyulnak az emberek. 686 Fuchs vallotta, hogy egy gondosan tervezett és jól karbantartott park nemcsak fizikai felüdülést, de lelki feltöltődést is eredményez. A szép nemesiti érzésünket, gondolkozásunkat, erkölcseinket. 687 Álláspontja szerint a természet és a kertek szépsége egyforma hatást gyakorol gazdagra és szegényre, 688 ezért a kertek tervezésekor mindenki igényeit ki kell szolgálni. A fa- és cserjecsoportok összeválogatásánál figyelemmel kell lenni a növények színeire, hogy azok festői élményt adjanak, fontos a virágokkal hímzett pázsit, a változatos terepplasztika halmok és völgyek, nagy fák, zártabb erdők, ezeken 680 Fuchs 1882, 5.; Für Pintér 1987, 589. 681 Fuchs 1882, 5. Az Üllői úton létesített faiskolát és a terézvárosi erdőt is a városligeti faiskolából látták el, ahonnan az egész országba szállítottak jutányos áron csemetéket. 682 Fuchs 1882.; Für Pintér 1987, 590. 683 Fuchs 1882, 4. 684 Fuchs 1882, 5. 685 Fuchs 1882, 6.; Für Pintér 1987, 590. 686 Fuchs 1882, 6. 687 Fuchs 1882, 10. 688 Fuchs 1882, 11.
átvezető látványtengelyek és nyiladékok, tágas rétek, a víz jelenléte. Ezeket a szépségeket nyújtja a természet és a kertészet művészete, 689 s ő maga is ennek megvalósítására törekedett a Városligetben. A festői képek létrehozására való törekvésében erősen rokonítható elgondolása Nebbien hitvallásával. Fuchs kitért arra, hogy az embert kellemes érzés fogja el a zöld lombok, sima pázsit, illatos virágok látványától, de az embert gyönyörködtető növényeknek is vannak szükségleteik, megkövetelik a világosságot, meleget, vizet. Meglátása szerint a Városligetben sok helyen a fák sűrűn, tömötten voltak ültetve, fényt nem kaptak, ennek hiányában felnyurgultak, magasak voltak, de nem terebélyesek. Fuchs ezen kívánt javítani. Nem arra törekedett, hogy egymástól egyenlő távolságban legyenek a fák, csak legyen annyi helyük, amit a fa természete és a kertészet esztétikai szabályai megkövetelnek. 690 A fák szoros egymás mellé ültetését azért sem tartotta praktikusnak, mert a levegőtől, napfénytől elzárt részen a fű sem lehet megfelelő. Ennek következtében a sétáló is csak a talaj kipárolgását lélegezheti be friss levegő helyett. A Városligetben ilyen kedvezőtlen, sűrű ültetésű hely volt a Sugárúttal szemben, a tópart több részén, valamint a Hattyú-sziget árnyas partjain. Fuchs a közegészségre ártalmasnak tartotta a Hattyú-tó délkeleti partjától nyugatra fekvő, majdnem a mai Dózsa György útig tartó lápos, nedves gyepes részt, ahol rendszeres volt a ködképződés a talaj kipárolgása miatt. Ezen a területen nem voltak jellemzőek a nagyobb facsoportok, amelyek akadályozták volna a légmozgást, ezért Fuchs a terület feltöltését, a talajvíz tóba vezetését szorgalmazta. Meglátása szerint a feltöltéshez bőségesen lehetetett volna olcsó földet szerezni, s ez a munka nemcsak az egészségügyi helyzet javítását szolgálta volna, hanem szépészeti szempontból is előrelépésnek számított volna. 691 Nagy problémát jelentett a szárazság is, a város kertjei használhatatlanná váltak, ha a túlságos melegben üdébb, frissebb légáramlat nem érte őket, a száraz és meleg levegő gyakran porral telített volt. Fuchs szerint egy kertben kellemetlen, meleg levegő ott alakul ki, ahol a kisebb-nagyobb facsoportok miatt nincs légáramlás, megszorul a levegő. Ezeken a helyeken kellemetlen a tartózkodás. 692 A sűrű ültetésű, levegőhiányos helyeken már nyár elején hullatták leveleiket a fák és cserjék, kiégett a fű. A növények száradásának elkerülése miatt Fuchs tervbe vette, hogy megoldja az egész 689 Fuchs 1882, 11. 690 Fuchs 1882, 6. 691 Fuchs 1882, 7. 692 Fuchs 1882, 8. 125
Városliget és teljes környékének vízellátását, mert a megfelelően öntözött növények a nyári szárazságot is jobban tűrik. 693 Fuchs működésének kezdetén a Városliget az üdülő, szellős és látványos terekben igen szegényes volt, erre alkalmas tér csak a Korcsolyacsarnok előtt és a Nádor-szigeten volt, továbbá ilyennek számított a városligeti nagyvendéglő és a Városligeti-tó közötti terület, a Blondin rét és a déli részen fekvő fenyves rész. 694 Fuchs saját bevallása szerint a század első harmadában, Nebbien tervei alapján végzett telepítésekből számos szép díszcserje és díszfa megtalálható volt, de a kert szerkezete már nem mutatta hűen Nebbien elgondolásait, s nem is felelt meg a kor ízlésének. 695 Sok helyen a facsoportok már erdőszerű állományt alkottak, ezek fellazítását, a Városliget nyugati sávjának rendezését szorgalmazta. A várostól távolabb eső keleti, magasabban fekvő, szárazabb területet a természet erejére és alkotására kívánta bízni. Úgy fogalmazott, hogy a tájkertésznek lényeges feladata, hogy a kerti képlet szépségeit minél változatosabban, ellentétesebben csoportosítsa, alkossa; legyen tekintettel a rendelkezése alatt álló növények leveleinek szinére, alakjára, árnyára, s világosságára, nemkülönben a különféle éghajlatból származó növények érdekességére. 696 Ez az elv a klasszikus tájképi kertekre jellemző. A különböző tájakat megidéző, változatos növénycsoportok egy részét már a 19. század első felében kialakították, de elhanyagolva vagy a sűrű ültetés következtében elnyomva nem érvényesültek, a 19. század második harmadának végére, silány megjelenésűek voltak. 697 Fuchs a sűrű, elhanyagolt csoportok esetében egy átgondolt ritkítással szép tereket alakított ki. A növényszelekciók kapcsán hangsúlyozta, hogy a megfelelő ritkítással javítható a növények élettartama, mert sok egyed gyakran a nem megfelelő telepítés miatt hal ki a várható életkoránál hamarabb. Fuchs igyekezett megértetni a közvéleménnyel, hogy a kertész a növények dajkája, irtani csak indokolt esetben fogja őket. 698 Fuchs felismerte, hogy különös átalakításra, szépítésre szorulnak a Városliget fogadóterei, a Sugárút végében lévő térség, ahol a látogató elé tárul a tó, a Korcsolyacsarnok 693 Fuchs 1882, 9. 694 Fuchs 1882, 8. 695 Für Pintér 1987, 590. 696 Fuchs 1882, 13 14.; Für Pintér 1987, 590 591. Fuchs a Városligettel kapcsolatos munkájáról 1882-ben könyvet adott ki. 697 Fuchs 1882, 11. 698 Fuchs 1882, 12 13. 126
és a rondó. 699 A hiányosságok ellenére kényelmes utak, díszes épületek, hidak, virágdíszítések már voltak, utóbbiak számát folyamatosan gyarapították. Fuchs kimondta, hogy a tiltakozók ellenére sem maradhat egyszerű erdő a Városliget, egységes koncepció mentén kell fejleszteni azt. Célként tűzte ki, hogy a szép látványok és a kisebb-nagyobb fa- és cserjecsoportok mellett terebélyes szoliterek jelenjenek meg a Városligetben. 700 A helyzet pikantériája, hogy 1880-ban még mindenki a terület rendezését követelte, s mire meglett a rendezéshez szükséges pénz és csak a döntés meghozatala hiányzott, megugrott a terv ellen tiltakozók száma. Annak ellenére, hogy Fuchs a park korszerűsítésére, a látogatói igények kiszolgálására törekedett, munkájának ellenzői azt vallották, hogy nem kell a Városligethez nyúlni, maradjon az egyszerű erdő. 701 Fuchs ezért 1882-es munkájának zárásaként bizalmat kért a közönségtől a kertészek és szakemberek számára. Kérte, hogy legjobb belátása szerint rendezhesse legalább a Városliget nyugati területeit, kérte, hogy az emberek adjanak neki szabad kezet a telepítésekre, kivágásokra, gyepfelületek létesítésére, fenyőligetek kialakítására vonatkozóan. A növénytelepítések és növényszelekció mellett széles kocsi- és gyalogutakat kívánt létesíteni, mivel ezek elengedhetetlenek egy fővárosi népkert megfelelő használatához. Kérte, hogy legyenek tekintettel addig végzett munkájára, minek eredményeként a Városliget egy része már különböző tájakat megidéző növénytömegekkel, kényelmes úthálózattal rendelkezett. 702 Fuchs és a Fővárosi Kertészet mellett a fejlesztéseknek újabb lendületet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben történt megalapítása adott. 703 A Közmunkák Tanácsának egyik meghatározó munkája volt a Sugárút ma Andrássy út létesítése. 704 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa felismerte a pesti városszerkezet hiányait, vagyis azt, hogy városszövetből hiányoznak a városrészeket összekötő körutak és a belvárost a vidékkel összekötő sugárutak. Ennek megfelelően első lépésként a Lipótvárost és a belvárost a környékkel összekötő sugárút megnyitását tűzték ki célul. Az elhatározás értelmében ennek az útnak érintenie kellett a Városligetet is, amely Pest egyetlen üdülőhelyeként volt nyilvántartva. 705 Ezzel nemcsak a sűrűn lakott Terézváros közegészségügyi állapotain, de a Városliget megközelítését is javítani kívántak, mert ekkorra mindennaposakká váltak a közlekedési zavarok a szűk Király utcában. 699 Fuchs 1882, 12. A rondó átalakítását 1882-re vették tervbe. 700 Fuchs 1882, 12 13. 701 Fuchs 1882, 12 13. 702 Fuchs 1882, 11., 14. Fuchs érvei között szerepelt, hogy a rendezés kedvezően hat majd a Városliget madárvilágára és a sűrű növénytömegek ritkítása segít az erkölcstelenség visszaszorításában. 703 Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 88.; Magyar 2013, 90. 704 Vigand 1909, 247.; Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 88.; Mészöly 1984, 45.; Magyar 2013, 103. 705 FKT 1870 1871, 6. 127
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az új út helyét a vasút és a Király utca közötti szakaszon határozta meg, s a lehetséges nyomvonalakat ennek megfelelően vizsgálták meg. A négy alternatíva mindegyikének a Városliget volt a végcélja. Az egyeztetések során azt a változatot támogatták, amely a Zsigmondy Vilmos által fúrt artézi kúthoz, azaz a mai Hősök terére vezetett. 706 Az út létesítése kapcsán felmerült igényként a Városliget új berendezése, azaz a parkosítás modernizálása és a park megnagyobbítása, azaz a pesti zöld gyűrű kiépítése. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése rögzítette, hogy a tervek már készen állnak, a tárgyalások azonban még nem indultak meg. 707 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa nagy sikert könyvelt el 1873-ban, mivel a Sugárút a mai Andrássy út nyomvonalát egészen a Városligetig megnyitották. 708 Az új út, az Andrássy út a város szerkezete mellett a Városliget fejlődésére is jelentős hatást gyakorolt, mivel a park legfontosabb megközelítési útvonalává vált. 709 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Sugárút építésével párhuzamosan a Városliget fejlesztését, rendezését és bővítését is napirendre tűzte. 1872-ben már megindultak a park rendezéséről a tárgyalások, azonban ekkor az ide vezető útról az Andrássy útról, annak a parkon történő átvezetéséről és a bővítésről még nem született döntés. 710 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a rendezés előkészítése során a bővítés kiváló helyszínének tartotta a városi homokbányák területét, ennek a parkosításáról és kényelmes kocsi- és gyalogutak létesítéséről már ekkor tárgyalt a városi hatósággal. 711 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1872. június 8-án tartott ülésén kimondta, hogy szükséges a jelenlegi jóformán összhangzatos terv nélkül csoportosított részletekből álló Városligetnek a modern parkművészet színvonalán álló mulatóhellyé leendő átalakítása megtörténjen. Ugyanekkor döntöttek a volt homokbányai területeken a Városliget bővítéséről és a két részt összekötő út kiépítéséről. 712 1872-ben egy régi óhajt is teljesítettek, amikor a Városliget közelében jelölték ki az új lóversenyteret, amit eleve a park kiterjesztésének, a por ellen védekező fásítási öv részének tekintettek. A lóversenytér megközelítésére két új utat terveztek, amelyek egyike a Városligeten átvezetni kívánt sugárút 706 FKT 1870 1871, 6., 9. A Városliget előtti tér átmérőjeként ekkor 15 ölet adtak meg. 707 FKT 1870 1871, 29. Az említett terv nem lelhető fel a Fővárosi Közmunkák Tanácsa iratai, tervanyagai között. Minden bizonnyal megsemmisült, vagy lappang. 708 FKT 1873, 15. 709 Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 88. A Sugárút építésének ugyanakkor sok ellenzője akadt, mondván, az csak a Városligetbe vezet. Az ellenzők felvetették a kérdést, hogy szabad-e ennyi pénzt a fasorokkal szegélyezett út építésére költeni. 710 FKT 1872, 6. 711 FKT 1872, 77. 712 Preisich 2004, 200. A homokbányai terület az 1880-ban létesített lóversenyteret jelenti, az új út a Stefánia útnak felel meg. 128
volt. 713 1873-ban felmerült, hogy a Városligeti fasorral párhuzamosan, a díszkerteken át is nyitnak egy-egy utcát. Ezeket az utcákat azonban nem ítélték jelentősnek, mivel már léteztek párhuzamos utak. Ugyanakkor a közlekedési vonalak átszervezésétől azt várták, hogy a kertek a városligeti üdülőövezet kiterjesztésévé válnak. 714 A Városliget bővítésére amit a parkkal kapcsolatos legfontosabb feladatnak ítéltek, az utak rendezése csak ezt követte is több alternatíva kínálkozott. A bővítést két irányból képzelték el. A fásítási övben kijelölt új lóversenytér létesítésével párhuzamosan határoztak a homokbányák felhagyásáról és az ezen a területen történő parkosításról. A bővítési tervek elkészítéséről a Fővárosi Közmunkák Tanácsának kellett gondoskodnia, ahogyan az új részeket a Városligettel összekötő utak építéséről is. 715 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1873. február 13-án tartott ülésén határozott a fejlesztés mellett a megközelíthetőség javításáról, s felmerült a Stefánia út kiépítésének gondolata is. 716 Az 1878. év nagy eredménye volt, hogy a Városligetből az új ligetbe és a lóversenytérre vezető Corsó-út a mai Stefánia út elkészült. 717 Az 1870-es évek elején, a városfejlesztésre kiírt tervpályázat eredményeinek figyelembe vételével Friwisz Ferenc elkészítette egy, a javaslatokat összegző tervet 718 (A71. ábra). Ezen a színezett terven megjelenik az a zöld parksáv, amelynek kiindulópontját a Városliget jelentette. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Városliget észak és déli irányú meghosszabbításával kívánta elérni a túlterhelt Városliget bővítését, a várost körbeölelő zöld gyűrűt. A terven már szerepelt a Sugárút nyomvonala, ahonnan észak és dél felé is egy-egy ferdesétány indult el. A déli sétány nyomvonala a Városligeti-tó és a rondó között haladt a park déli határáig. Az út nyomvonala megfeleltethető a később kivitelezett Stefánia útnak (városligeti szakasza ma az Olof Palme sétány nevet viseli). Az 1870-es években elkészült a Városliget rendezésére vonatkozó térrajz 719 (A72. ábra), amely elsősorban az úthálózat korszerűsítésére, rendezésére, bővítésére fókuszált. A terven elkülönítették a gyalogos (pirosas színű), a lovas (kékes színű) s és a kocsis (barnás színű) közlekedésre szánt utakat. A 713 FKT 1872, 8. 714 FKT 1873, 8 9. 715 FKT 1873, 45 47. A Városligetből az új parkba vezetendő út létesítési költségének első részletét 10.000 forintban határozták meg, ezt a részt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa finanszírozta a fővárosi pénzalapból (FKT 1873, 56.). Jó viszonyítási alapul szolgál, hogy két évvel később 1875-ben a Városligetben végzett munkák 497 frt 40 kr kiadást jelentettek (FKT 1875, 33.). 716 Radó 1985, 26.; Örsi 1996, 9. 717 FKT 1878, 30. Az útépítés 14.910 frt 39 kr kiadással járt. Az útépítésre felvett kölcsönt az 1879. évben fizette vissza a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT 1879, 23.). 718 BFL XV.16.d.241/8. 719 BFL XV.16.b.225/86. 129
terv egyértelműen kijelölte a következő évek, évtizedek fejlesztéseit, azokat az utakat, amelyek a mai szerkezetben is mérvadók. A park nyugati oldalán már az újonnan tervezett városszerkezethez igazodóan több nagyobb bejárata nyílt. A tervezett Sugárút folytatásaként egy új, jelentős bejáratot terveztek, amitől északabbra az Állatkert határán vezetett be az Állatkertet a park tényleges részétől elhatároló út (mai Gundel Károly út és Állatkerti körút). A terv megbontotta volna a rondó egységét, a Városligeti fasor folytatásában keresztülszelte volna azt, s ebből a bevezetésből tervezett két íves leágazást a szintén újonnan létesítendő Stefánia út városligeti szakaszához. 720 Az Olof Palme sétány feladata az Andrássy út meghosszabbítása, a parkon való átvezetése volt. Az utat a park déli határán túl korzózásra alkalmas formában tervezték, s végső célként megfogalmazásra került. hogy ez az út szelje át a zöld gyűrűt, kösse össze a Városligetet a Népligettel. A terv alapján az Olof Palme sétány keletről belemetszett a rondóba, annak megbontását irányozta elő. A terv a belt-walk déli, délkeleti szakaszát érintetlenül hagyta, ahogyan az egykori nagy allé kiváltásaként létesült, lágy ívvel kanyaródó utat és a tavon körbefutó sétányt sem bolygatta. Új gyalogos utak a kert délnyugati részének nagy tisztásán át, továbbá az északkelti rész tisztásán át kerültek kijelölésre. A nagyobb utakat makadámburkolattal, közvilágítással kétoldalt nyílt árokkal és fasorral kívánták kialakítani. A gyalogos közlekedést az utat kísérő fasorok külső oldalára szánták. Az 1871-ben végzett kataszteri felmérés kapcsán a Városliget területe több, eltérő minőségű, kidolgozottságú felmérésen (A73 A75. ábra) is megjelenik. Ezek az első olyan, ismert felmérések, amelyeken a nagyobb sziget a Páva-sziget, a kisebb sziget a Széchenyisziget nevet viseli. 721 A kataszteri felméréseken szerepelnek a Városliget jellemző szerkezeti elemei, épületei mellett az 1860-as évek fejlesztéseinek, átalakításainak eredményei is. Ilyen például az Állatkert területének leválasztása, újraparkírozása, az állattartó épületek és az Állatkerti-tó létesítése, a Széchenyi-sziget kioszkjának felépítése, a park nyugati határán megjelent új beépítések. A Városliget délnyugati határától a tó felé kígyózó patak partján több. ácsolt szerkezetű épület is szerepel. A kataszteri térképen feltüntetett állapot köszön vissza változatlan formában az 1871-ben készült topográfiai térképen 722 (A76. ábra) és az egy 720 A Stefánia út városligeti szakasza ma az Olof Palme sétány nevet viseli. A könnyebb azonosíthatóság, valamint az út parkon belüli és kívüli szakaszának elkülönítése érdekében a Városliget területére eső szakaszra a dokumentáció a mai nevén hivatkozik. 721 Kivételt jelent a BFL XV.16.b.221/29 jelzetű térkép (A74. ábra), amely pont ellentétesen nevezi meg a szigeteket. 722 OSzK, TM 1116. 130
évvel későbbi várostérképen 723 (A77. ábra). A Halácsy Sándor által szerkeszett, részben színezett térkép (A77. ábra) csak 1873-ban jelent meg nyomtatásban. A Városliget esetében a vízfelület kapott kék színt, az épületek pirosat. Az épületek közül csak a tartós szerkezettel emelteket jelölte a felmérés pirossal, az ácsolt szerkezetek nem kaptak színezést. A növényállomány jelkulcs alapján rajzolt, de kivehetők a Városliget úthálózati elemi és növénytömegei, a növényzeten belül elkülöníthetők a lombos és tűlevelű csoportok. Tűlevelűek leginkább a park déli határának közepe körül fordulnak elő. A felmérésen látható a vasút és az Állatkert által lehasított terület is. A vasútvonalon túl a kertészeti terület fekszik, amelynek közepén egy épület áll. A Páva-sziget északi részén két kisebb épület az egyik kör alaprajzú, a másik téglány is látható a főváros nyaralóján túl, a szigetre keleti irányból két kisebb híd vezet. A Széchenyi-szigetre csak a délről vezet híd, a szigeten egyetlen centrális alaprajzú épület került ábrázolásra. A Városligeti-tavat tápláló patakon kialakított Hattyúszigetre egy híd vezet a számos épülettel övezett rondó felől. A park keleti határán látszik a kilátópont, a terep sraffozása kiugrik a térképből. Ettől nem messze terül el a tűzijátékok téglány alaprajzú helyszíne. A Hermina-kápolna homlokzatára teresedéssel bővített sétány fut. A rondótól a Hermina-kápolnához vezető út középső szakaszán két szoliter fa figyelhető meg, ami azért érdekes, mert az egész felmérésen csak ez a két szoliter egyed került feltüntetésre. A park délnyugati részében több épület került feltüntetésre, többek között a villamos várócsarnoka is. Ez az állapot szerepel az 1873-ban készült városi szabályozási térképen 724 (A78. ábra) is. A Városliget nyújtotta szórakozási lehetőségek is folyamatosan bővültek. 1860-ban megnyílt a Pesti Aréna, ahol színházi előadásokat tartottak, 725 1874-ben pedig létrejött a Városligeti Színkör. 726 Feld Zsigmond 1879-ben bérelte ki a Városliget délnyugati az Aréna út (ma Dózsa György út) és az István út (ma Ajtósi Dürer sor) sarkán álló deszkaépületet, amelyben 1889-től már magyar nyelven játszottak. 727 Ez a hely azért is jelentős, mert az előtte kialakult téren ünnepelték meg először 1890-ben a május 1-jét Magyarországon. 728 A Városliget területén egyre nagyobb problémát jelentettek a különböző árusok, a vurstli jelenléte és terjeszkedése. A meglévő körhinta mellett 1856-ban egy újabb körhintát 723 OSzK, TM 815. 724 MNL MOL S74 U No 31. 725 Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 726 Tarjányi Pesti 1992, 6. 727 Fodor 2003, 211.; Ligetfalvi 2013a, 70. 728 Radó 1985, 26. 131
létesítettek, 729 de a folyamatos gyarapodás miatt 1862-ben már egy óriáskerék és 10-15 ringlispíl működött a Városligetben. 730 A vurstli fokozatosan szorult ki a frekventáltabb területekről, mígnem az 1870-es években indult rendezés eredményeként a rondó mellől valamennyi mutatványost kiköltöztették. Az 1878-as szabályozás eredményeként a Hermina út mellett, az egykor fallal övezett tűijátéktérnek nevezett területen nyert a vurstli elhelyezést. Ez lett a Városliget Népliget nevű része. 731 Az 1870-es ével második felében nagy előrelépés volt a vízvezetékhálózat kiépítése a Városligetben. Az 1876-ban elindult vízvezeték-építési munkák kiterjedtek a Városliget területének egy részére is. A beruházást a közegészségügyi és takarékossági szempontok egyaránt megkövetelték. A vízvezeték kiépítésével nyáron is biztosítható volt a Városligetben a frissesség a tikkasztó melegben, valamint védekezni lehetett locsolással a por ellen is. Mindez költségmegtakarítást is eredményezett, mert a korábbi években ezreket és ezreket költöttek a Városliget locsoltatására. 732 A következő évben is folytatódtak a munkák az esőhálózat és az öntöző csapok kiépítése az 1876-ban elfogadott tervek alapján. Az összes megépített csőhálózatból 12.215 fm futott a Városliget területén, ami kiépítési költségnek majdnem a felét emésztette fel. 733 1882-ben a szűretlen Duna-vizet szolgáltató vezetékhálózatot kiterjesztették a rondó és a Széchenyi-sziget területére is. 734 A következő évben a városligeti épületek körüli csatornahálózatot létesítették. 735 1878-ban készült el a város méter rendszerben rögzített, kataszteri jellegű felmérése 736 (A79. ábra). A színes felmérés jelentős változásokat rögzít. Az egyik legszembetűnőbb elem, hogy a Sugárút folytatásaként kijelölték a Városliget déli határához futó korzóutat, az Olof Palme sétányt. Ennek két jelentős szakasza meg is épült, a rondó környékén elhelyezkedő szakasz azonban még hiányzott. Ennek oka, hogy a rondó és a nagyvendéglő helyzete miatt az utat nem lehetett az eredetileg tervezett szélességben úgy elhelyezni, hogy a két határoló elem megmaradjon. Szintén jelentős változás, hogy a rondó környéke kitisztult, eltűntek a kisebb épületek, bódék. A vurstli ácsolt létesítményei a park 729 Magyar 2005, 128. 730 Granasztói 2013b, 55. 731 Mészöly 1984, 32.; Sisa 1996, 71.; Fodor 2003, 219.; Granasztói 2013b, 45., 53.; Saly 2013, 115. 732 FKT 1876, 24. 733 FKT 1877, 15 16. A teljes költség 115.953 frt 84 kr volt, amiből a városligeti munkák 52.000 frt-ba kerültek. Ez a tervezett kiadáshoz képest mintegy 12.000 frt-tal drágább volt, az áremelkedés oka az volt, hogy a városligeti hálózatot összekötötték a Sugárút hálózatával, illetve a tervezettnél több öntözőcsapot létesítettek. A vezetéképítésen túl a parkra fordított rendes kiadások 196 frt 20 kr költséget jelentettek (FKT 1877, 39.). 734 FKT 1882, 42. 735 FKT 1883, 25. 736 BFL XV.16.e.251/23. 132
keleti határán, a tűzijátéktér területére kerültek. Ez az első olyan felmérés amelyen megjelent a Páva-sziget északi csücskébe vezető híd is a sziget másik két hídja mellett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1879. évben végzett munkája kapcsán beszámolt arról, hogy a Városliget rendezése körül évek óta viták dúltak a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a főváros között. Az ellentétek feloldására egy vegyes bizottságot állítottak fel, amely a helyszínen eljárva orvosolta az ellentéteket és végleges megállapodást kötött a rendezési kérdésekben. 737 A Városliget végleges szabályozására és rendezésére vonatkozó javaslat hosszas előkészítés után, 1879-ben született meg. 738 A következő évben a munkák el is kezdődtek, engedélyezték a Városligeti-tavon létesítendő hidakat, valamint megtervezték az ekkora teljesen elkészült lóversenytér és Andrássy út közötti utat ma Olof Palme sétány, amely egy lovagló- és gyalogúttal kísért kocsiút volt. 1880 első felében már el is indul a fő kocsiút építése. 739 A Corsó-út néven emlegetett út VI. és VII. kerületi szakasza vagyis a mai Stefánia út a 1881-ben épült ki. 740 1882-ben megoldandó problémaként merült fel, hogy a Városligetet átszelő korzóútnak nincs megfelelő végpontja. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a fővárosi hatóság közös bizottságot állított fel, amely javaslata az út kiépítését a víztoronyig, mondván ott megfelelő forduló alakítható ki. Az út folytatólagos kiépítését azért is fontosnak tartották, mert ebben az évben döntöttek arról, hogy az 1885. évi Országos Kiállítást a Városligetben rendezik meg, s a kiállítás egyik fő közlekedési útjának szánták a Stefánia utat. 741 Az 1879-ben elfogadott átfogó terv alapján kiépültek a Nádor-sziget, a rondó, a nagyvendéglő környékének az útjai. 742 Az utak mentén a kőolajlámpák is megszaporodtak. 743 Azonban a fejlesztések, rendezések nem oldottak meg minden problémát, amire érzékletesen világít rá, hogy 1881-ben a város vezetése a Városliget bejáratainál kihelyezte az első figyelmeztető/tiltó táblákat a park védelmében. 744 A szabályozási terv nyomán megkezdődtek Fuchs Emil vezetésével a munkák, de ahogy az korábban ismertetésre került, a tervnek sok ellenzője is akadt, mire a szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre állt. Ezen a felemás állapoton változtattak a század utolsó évtizedeinek fejlődését meghatározó kiállítások. 737 FKT 1879, 18. 738 Magyar 2013, 96. 739 FKT 1879, 18.; FKT 1880, 4., 9. 740 FKT 1881, 22. 741 FKT 1882, 43 44. 742 FKT 1883, 39. 743 FKT 1883, 45. A Stefánia úton, az István úton és a Városligetben az első kőolajlámpák felállítására 1882-ben került sor (FKT 1882, 49.). 744 Lovas D. 2013a, 14. 133
Az 1880-as évek legelején indultak el a nagyobb szabású munkák, amelyek már Nebbien koncepcióját is erősen felülírták. Az Olof Palme sétány létesítése mellett a másik látványos beavatkozás a rondó átalakítása volt. Az addig gyepes közepű rondót a Városligeti fasor tengelyének folytatásában áttörték egy sétánnyal, amelyre merőlegesen további két sétányt alakítottak ki. Ez a beavatkozás teljes egészében átalakította a rondó funkcióját, térszerkezetét, látványát, hasznosítását. Ennek eredményeként a rondó a park egyik legintenzívebb fenntartású, virágágyakkal, majd szökőkúttal alakított kertrészévé vált. Ez az átalakítás nemcsak a harmadik katonai felmérés szelvényein 745 (A80 A81. ábra) látható, hanem Budapest 1882-ben készített átnézeti térképén 746 (A82. ábra) is. Ez az első olyan felmérés, amelyen a Páva-sziget már a Nádor-sziget nevet viseli. Két évvel később, 1884-ben született az a színes, kéziratos térkép 747 (A83. ábra), amely a Városliget délnyugati részét ábrázolja különös hangsúllyal a növényzetre, növénycsoportokra. A felmérés a déli csoportokat illette a nagyobb fák felirattal, ezek származhattak a 18. század végén, 19. század elején végzett ültetésekből, a többi helyen a csoportot alkotó faj nevét fűz, nyír, kőris, platán, nyár, éger adta meg. A felmérés alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy milyen utak léteztek A század utolsó két évtizedében a fejlődés motorját a kiállítások jelentették. Az 1885. évi Országos Kiálltás és az 1896. évi Millenniumi Kiállítás kapcsán számos korábbi elképzelés megvalósulhatott. Ugyanakkor ezek a kiállítások jelentős károkat is okoztak a Városliget növényállományában, rendkívüli fakivágásokat vontak maguk után, jelentősen átalakították a térszerkezetet. Az 1885. évi Országos Kiállítás megrendezését 1883-ban iktatta törvénybe az országgyűlés. 748 A földművelésügyi, iparügyi és kereskedelmi miniszter hatáskörébe utalt kiállítás helyszíne ekkor még nem volt eldöntve. Az általános országos kiállítás költségeinek fedezésére az 1883 és 1885 közötti években évente 25.000 forint állami segélyt és összesen 400.000 forint állami előleget szavaztak meg az állami költségvetés terhére. 749 A törvény értelmében az előleget a kiállítás bevételeiből legkésőbb 1885 végéig kellett törleszteniük a 745 HM HIM, 5062/1. A katonai felmérések furcsasága, hogy szerepel rajtuk az 1885. évi Országos Kiállításra épített Iparcsarnok. Amennyiben nem utólag nyomták rá az épületet a térképekre, azok minden bizonnyal 1885 után készültek. 746 OSzK, TM 820. 747 BFL XV.16.e.265/9. 748 1883. XII. tc. A törvénycikket 1883. március 9-én szentesítették és 1883. március 13-án hirdették ki. 749 1883. XII. tc. 3.. A 400.000 forintos segélyből 1883-ban 75.000 forint, 1884-ben 225.000 forint, 1885-ben 100.000 forint volt lehívható. 134
szervezőknek. A siker és a megfelelő látogatottság eléréséért a törvény kimondta, hogy a kiállítás befejezéséig az ország egyéb részein korlátozzák a kiállításrendezéseket. 750 A közeledő kiállítás miatt rohamtempóban fejlesztették a közlekedési vonalakat. 1884-ben kiépült az Állatkerti körút és a mellékutak egy része is, amelyek többnyire az 1885- ös kiállítás miatt létesültek. A városligeti utak mentén, a hidakon és a szigeteken új olajlámpákat állítottak fel. A kiállítási területen minden utat rendeztek, részben új utakat is létesítettek. Rendezték az Állatkert körüli gyalogutakat, valamint makadámburkolattal látták el a víztorony környékének utcáit is. A kiállításra való tekintettel lecseréltek a Városligetben és az oda vezető utcákban 99 kőolajlámpát, amin felül 68 új kőolajlámpát is felállítottak. 751 A városligeti villamosvonalon felszedtek 1.758 fm sínt, új vágányt fektettek 1.793 fm-en, ideiglenes vágányt 143 fm-en. 752 Egy magánvállalkozó engedélyért folyamodott, hogy a kiállítási területen vaspályát létesítsen. Az engedélyt ugyan megkapta, de az abban rögzített kikötések miatt elállt a tervtől. 753 1883-ban a Stefánia út meglévő szakaszát makadámburkolattal látták, 754 Fővárosi Közmunkák Tanácsa szorgalmazására a főváros döntött az út folytatólagos kiépítéséről. Az erre vonatkozó tervet elfogadták, de a főváros kérése ellenére a Fővárosi Közmunkák Tanácsa anyagilag nem kívánta támogatni az építkezést. Miután azonban az út elengedhetetlenül szükségessé vált az 1885. évi Országos Kiállítás miatt, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felajánlott 13.000 forintot, amennyiben az út 1884-ben átadásra kerül. 755 Az 1885. évi Országos Kiállítás jegyében 1882 és 1885 között kiépítették a Stefánia út Városligeten is áthaladó szakaszát, amely az Andrássy út folytatásaként így már kivezetett egészen az 1880-ban megnyitott új lóversenytérig. 756 Az átadást követően a Stefánia út lett a kocsikorzó, a rondó ilyen jellegű szerepe megszűnt, sétány és pihenőhely lett belőle. 757 Ez is okot adott a rondó átalakítására, belső terének utakkal történő feltárására, növénykiültetésének gazdagítására. A kiállítási területet a Városliget keleti részében, a mai Hermina út, Ajtósi Dürer sor, Olof Palme sétány, Városligeti-tó által határolt területen (A86 A87., A163. ábra) jelölték ki. 750 1883. XII. tc. 5 6.. A törvény értelmében az esetlegesen maradó haszon az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére fordítandó, erről a törvényhozás dönt. 751 FKT 1884, 63., 67 68., 71.; FKT 1885, 48., 53. 752 FKT 1884, 63., 67 68. 753 FKT 1884, 69. 754 FKT 1883, 16. 755 FKT 1883, 38.. 756 Thaly 1958, 95.; Örsi 1996, 9.; Tarjányi Pesti 1992, 4.; Magyar 2013, 103. Az út létesítésekor a teljes szakasza Stefánia út néven szerepelt, csak később kapta a városligeti szakasz az Olof Palme sétány nevet. 757 Thaly 1958, 95. s a 135
Az előkészítési szakaszban a mintegy 330.000 m 2 kiállítási területen közel 800 fát vágtak ki és több, mint száz pavilont húztak fel. Az épületek, építmények mintegy 70.000 m 2 területet foglaltak el. 758 A kiállítás alkalmából a nagyobb utakat makadámburkolattal látták el, a kisebb utakat fövenyezték. 759 A Városliget új bejáratát jelentő utat, a Sugárutat ebben az évben nevezték át, új neve a létesítését pártoló Andrássy Gyula után Andrássy út lett. Az út városligeti végpontját jelentő artézi kút fabódéját egy méltóbb építményre kívánták cserélni a kiállítás kapcsán. A kútház helyén, egy utakkal határolt, lekerekített sarkú háromszög alakú területbe tervezte Ybl Miklós a gloriettet. 760 A gloriett tervét 761 (A84 A85. ábra) Ybl 1884- ben készítette el. A nyolcszög alaprajzú, baluszteres kilátó két lépcsőkaron át volt megközelíthető, az építmény közepén kör alaprajzú posztamensen zászlótartó rúd állt. A gloriett főhomlokzatát vízarchitektúra tette látványosabbá. Ybl nemcsak az Andrássy út új lezárását tervezte meg, hanem a kiállítás egyik fontos épületét, a Király-pavilont (A88 A89. ábra) is. Ez egy viszonylag kis alapterületű, de gazdagon díszített épület volt, amelyet a kiállítást követően sem bontottak el. A királypavilont az Olof Palme-ház (A167. ábra) keleti homlokzata előtt építettek fel. Ezt az épületet a Stefánia út városligeti szakaszán építették fel, s műcsarnoknak szánták. 762 A kiállítás legjelentősebb, központi és a kiállítás után is megmaradó épülete az Ulrich Keresztély által tervezett Iparcsarnok volt, amelyet az osztrák Kohn János, a Schlick-gépgyár későbbi vasszerkezeti tervezőjének vezetésével építettek fel (A164 A165. ábra). A 12.472 m 2 alapterületű csarnoképület 50 m magas kupolájával a park meghatározó elemévé vált. 763 Az 1885. május 2-án megnyitott 764 kiállítás főbejárata (A166. ábra) a rondó mögött nyílt. A kiállítás központi épülete az Iparcsarnok volt, amelyet a rondó vonalában, a park keleti határához közel helyeztek el. Az utakkal feltárt, közepén szökőkúttal díszített rondó volt a Városligetben kialakított korzó nyitóeleme, amely az Olof Palme sétány és az Iparcsarnok között egy látványos, szökőkúttal, szőnyegágyakkal, zenepavilonnal díszített reprezentatív kertrészben folytatódott. A rondó területe bárki által szabadon látogatható volt, 758 Thaly 1958, 104 105., 114.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Sisa 1996, 59.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013c, 26-27.; Lovas D. 2013f, 147.; Magyar 2013, 103. 759 Csengeryné 1956, 16.; Thaly 1958, 104. 760 Thaly 1958, 106.; Lovas D. 2013b, 15.; Ligetfalvi 2013c, 139-140.; Magyar 2013, 103. Az Andrássy út utolsó üres telkét is ekkor építették be (Vigand 1909, 247.). 761 BTM KM, ltsz.: 542.2.; 542.3. 762 Mélykuti 2013, 107. 763 Berza 1993a, 591.; Fodor 2003, 65. 1884-ben a Főváros Közmunkák Tanácsa a kiválóbb köz- és nyilvános építkezések felsorolásában emlékezett meg az Iparcsarnokról és Műcsarnokról (mai Olof Palme-ház), a Városligetben felállított rendőrházról és az állatkerti díszkapuról (FKT 1884, 73.). 764 Tarjányi Pesti 1992, 4.; Lovas D. 2013c, 26. 136
míg a díszesebb kialakítású keleti részre csak a kiállítás látogatói léphettek. Az Iparcsarnok előtt elterülő korzó keleti felében volt a kör alaprajzú szökőkút, a nyugati részében kapott helyet a zenepavilon. A korzótól északra fekvő Hattyú-tó és kis szigete is a kiállítási terület szerves részét képezték. A kisebb-nagyobb kiállítási pavilonok szabálytalan rendben kerültek elhelyezésre a kijelölt területen. Láthatón igyekeztek igazodni a meglévő szerkezethez, úthálózathoz, növényállományhoz. A Városliget szerkezete a kiállítási területen jelentősen módosult, ahogyan érdemi változás volt a rondó átalakítása is. Jelentős változás volt továbbá, hogy a Városligeti-tó két szigete között hidat létesítettek. A szigeteket összekötő híd és a Széchenyi-szigetet a szárazfölddel összekötő híd építését 1882-ben hagyták jóvá. Ezek csinosnak mondott, csak gyalogos közlekedésre tervezett hidak voltak. 765 A kiálltást követően három épület az Iparcsarnok, a Király-pavilon és az Olof Palme-ház kivételével minden pavilont lebontottak (A92 A94. ábra). Egy ideig állt egy negyedik épület is a korzó déli oldalán, de 1893 és 1895 között azt is felszámolták. A lakosság folyamatosan és egyre erélyesebb szorgalmazta a kiállítási terület helyreállítását, újraparkozását. 1885 után jelentős fásításokat végeztek a letarolt területen, de a park úthálózatában érdemi változtatást nem végeztek. A Városligeti fasor vége és az Iparcsarnok között elnyúló díszesen alakított, szökőkutakkal és szőnyegágyakkal díszített korzót fenntartották. A Városliget egészének tájképi stílusától elütött a kiállítási korzó szabályos kialakításával, geometrikus virágágyaival. A rendezést követően ezek a virágágyak a park egyéb frekventáltabb területein pl. a rondó belseje is megjelentek. A park északkeleti részén ebben az időszakban látványosan megnőtt a vurstli területe, elszaporodtak a mutatványosok bódéi. A rendezési folyamat Fuchs Emil vezetése alatt elindult, de Fuchs 1892-ben önként kezdeményezte nyugalmazását, így a munka folytatása utódjára, Ilsemann Keresztélyre maradt. 766 1885-ös kiállítást követően az útépítések inkább a Városligeten kívülre, annak megközelítésére fókuszáltak. Ezekben az években épült ki a Stefánia út vége, valamint a Városligetben az új vendéglőhöz vezető út. A kötöttpályás közlekedés fejlesztése is előtérbe került, a Podmaniczky utcán át nyílt egy új vonal, s a nyaralótulajdonosok is támogatták a fejlesztést. Ennek hatására a városligeti kiépítés is a vizsgálatok tárgyát képezte. 767 Az 1880- as évek legvégére, az 1890-es évek elejére kimondott vezérelvvé vált, hogy a Városliget útjain és területén nem vezethető vasút, azért az Iparcsarnok ilyen megközelítését mellőzték. 765 FKT 1882, 57. 766 Kecskés 1975, 69.; Für Pintér 1987, 591.; Für Pintér 1988, 12.; Lovas D. 2013d, 42. 767 FKT 1886 1888, 136., 147 149. 137
Engedélyezték viszont a a Hermina úton a lóvasút kiépítését, s a nyomvonal elvezetését az Állatkertig. 768 Szintén ezekben az években Pucher József tanácstag kezdeményezésére tárgyalások kezdődtek a Városliget és a Népliget között egy megfelelő korzóút létesítéséről. Ennek a nyomvonalát megállapították, de egyéb paraméterekről nem döntöttek. 769 A Népliget fejlesztése az 1896. évi Millenniumi Kiállítás előkészítése során több ízben is felmerült. A Népliget fejlesztését szorgalmazták, mivel a tervezett kiállítás a a Városliget jelentős részére kiterjedt, valamint a Városliget egyre jobban elvesztette üdülőhely jellegét. 770 A Népliget fejlesztése kapcsán határoztak a Stefánia út fejlesztéséről is, a korzóutat egészen a Népligetig ki akarták építeni. 771 1892 nemcsak Ilsemann kinevezése miatt bizonyult fontosnak, hanem ekkor határoztak a Millenniumi Kiállítás megrendezéséről is. A minden korábbit felülmúló, látványos és nagyszabású ezredéves kiállítás fontos mérföldkőnek számít a Városliget történetében. Nemcsak a kiállítás idejére, de az azt követő időkre is nagyban meghatározta a park fejlődését. A Millenniumi Kiállítás megrendezéséről az 1892. évi II. törvénycikkben határoztak. 772 Ekkor a helyszín még nem volt eldöntve, a kiállítás tervezett időpontját 1895-re tűzték ki. Az előkészítés során több helyszín is felmerült, komolyan érveltek az egyes helyszínek mellett és ellen a kiállítás megrendezésének hírére. 773 A kiállítási helyszín megválasztására Lukács Béla kereskedelmi miniszter vezetésével az Általános Országos Nemzeti Kiállítás előkészítő bizottsága egy albizottságot állított fel 1892. augusztus 8-án. 774 A bizottság feladata volt, hogy a komolyan szóba jöhető helyszíneket Városliget, Lágymányos, Népliget és Pékerdő tanulmányozzák. A bizottság 1892 szeptemberében készült jelentése összegezte az egyes helyszínekkel kapcsolatos megállapításokat. Kiindulási feltétel volt, hogy a kiállítási területnek legalább 25 %-kal kell meghaladnia az 1885. évi kiállítás területét, amely 330.000 m 2 volt. 775 A bizottság a Pékerdő ismertetésénél megállapította, hogy annak rendezése jelentős lépés lenne városépítészeti, városrendezési 768 FKT 1889 1891, 289 290. 769 FKT 1889 1891, 254. 770 FKT 1892 1894, 27.; FKT 1895, 103. 771 FKT 1892 1894, 143. A fejlesztések részeként a Stefánia úton és a városligeti korzó területén légszeszvilágítást építettek ki (FKT 1892 1894, 135.). 772 1892. II. tc.; Kolbenheyer Staud 1892, 232.; Sisa 1996, 57.; Lovas D. 2013c, 29.; Magyar 2013, 103. 773 Az egyes helyszínek mellett és ellen érvelőkről l. részletesebben Sisa tanulmányát (Sisa 1996). 774 Sisa 1996, 59. A kiállítási helyszíneket vizsgáló bizottság tagja volt Matlekovics Sándor nyugalmazott államtitkár, Gerlóczy Károly polgármester-helyettes, Pucher József a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja, Szkalla Oszkár és Zsigmondy Géza A fővárosi Közmunkák Tanácsának főmérnökei, Németh Imre miniszteri tanácsos, a Kereskedelmi Múzeum igazgatója, Jármay fő- és székvárosi főmérnök Heuffel Adolf főmérnök képviseletében, Robitsek S. MÁV igazgató, Müller Béla középítészeti felügyelő. 775 Sisa 1996, 59. 138
szempontból is, ugyanakkor a parkosítás sok éves munkát igényelne, a temető közelsége és a kőbányai sertéstelepek szaga pedig igen kedvezőtlen. 776 A Népliget már kedvezőbbek bizonyult, de az ültetvények fiatalságuk miatt nem tudtak kellő árnyékot biztosítani, a terület messze esett a városközponttól, s itt is érezhető volt a kőbányai sertéstelepek szaga. A lágymányosi helyszín elnyerte a bizottsági tagok tetszését, három beosztási vázlatot is készítettek a területre. Hátrányként szerepelt viszont, hogy nem volt megfelelő híd a pesti oldallal való összeköttetésre, továbbá a hídhoz csatlakozóan egy 30 m széles, a kiállítási területhez vezető út kiépítése is szükséges volt. 777 A Városliget esetében a bizottság három lehetséges elrendezést vizsgált, mindhárom esetben felhasználva az 1885. évi kiállításból fennmaradt épületeket, tereket. Az első változat szerint a nagyméretű pavilonok elhelyezése céljából a régi lóversenytérrel bővült volna a kiállítási terület. A variáns hátránya, hogy a két területet kb. 850 m távolság választja el egymástól, ami villamos- vagy lóvasút létesítését indokolta. A második változat szerint a kiállítási terület az Erzsébet királyné útja és a vasúti pálya mentén fekvő területtel lett volna bővíthető. Ebben az esetben is két részre oszlott volna a kiállítás, de a távolság lényeges kevesebb, kb. 400 m lett volna. A harmadik változat a kiállítás teljes területét a Városligeten belül jelölte ki a régi kiállítási terület kibővítésével. A tervezet alapján a kiállítási terület a Városligetet kettéosztó Stefánia út nyugati felére nyúlt volna át, a két részt a nyilvánosság számára a kiállítás ideje alatt is szabadon látogatható Stefánia út áthidalásával kötötték volna össze. A jelentés kihangsúlyozta, hogy az új területen a növényzet kímélése miatt csak kisebb épületeket lehet elhelyezni. A jelentés elismerte, hogy a Városliget választásával a közönség elveszítené egyetlen jelentős üdülőhelyét, aminek orvoslására az Állatkert ingyenes megnyitását javasolták. 778 A jelentés kitért az egyes helyszínek kiállítási területté alakításának költségbecslésére is. Ezek alapján a legolcsóbb a Városliget, majd jelentősen drágább a Népliget, annál kicsit költségesebb a Pékerdő, a legdrágább a lágymányosi terület átalakítása lenne. 779 A bizottság a kiállításra meghatározott közeli dátum és a költségbecslés alapján a városligeti második 776 Sisa 1996, 60. Ez a helyszínjavaslat a későbbi Budapesti Nemzetközi Vásárközpont helyét előlegezte meg. 777 Sisa 1996, 60. A beosztási tervvázlatok közül egyet Lechner Lajos, egyet Gerster Kálmán és Mirkovszky Géza, egyet Müller Béla jegyzet. 778 Sisa 1996, 59 60. A Városligetre kidolgozott tervvariáns valójában a park kibővítését jelentette, az elképzelés tekinthető az 1871. évi nagy tervpályázatban megfogalmazott parkgyűrű felélesztésének is. 779 Sisa 1996, 60. A Városliget három változata 1.927.000 frt, 1.908.000 frt, 1.717.000 frt, a Népliget 2.900.000 frt, a Pékerdő, 3.412.000 frt, a lágymányosi terület 4.535.000 frt becsült költséggel szerepelt a jelentésben. Utóbbi esetében a becsült ár nem tartalmazta a dunai híd és a rakparti út létesítésének költségeit (Sisa 1996, 74.). 139
tervvariánst találta a legcélszerűbbnek, azonban felvetette, hogy amennyiben el lehetne halasztani a kiállítást az 1898. évre, a lágymányosi helyszín lenne az ideális. 780 A jelentés alapján Lukács Béla kereskedelmi miniszter a városligeti második variánst fogadta el, s hangsúlyozta, hogy gondja lesz az igénybe vett terület növényzetének minél nagyobb kíméletére. Ezt a döntést azonban hamarosan módosították, kiállítási területként a Stefánia út városligeti szakaszának két oldalát jelölték meg, azaz a harmadik változatra módosították a döntést. 781 A helyszín választása melletti érv lehetett, a Városliget frekventált elhelyezkedése, könnyű megközelíthetősége, a kedvező költségbecslési adatok. Ezt követően 1893. február 8-án pályázatot hirdettek a kiállítás tervére. Az 1893. március 31. napjára kitűzött határidőig 32 pályamű érkezett be, majd késve további kettő. A bizottság minden pályaművet értékelésre bocsátott és négy pályaművet tartott a legjobbnak, további hármat dicséretben részesített. 782 A bíráló bizottság a kiemelt pályaművek egyesítését javasolta, a munkák legjobb ötletei közül a következőket javasolta beépítésre a végleges koncepcióba: a főbejárat kialakítását az Andrássy út tengelyében, a Nádor-szigetre vezető híd építését, a két sziget Nádor- és Széchenyi-sziget bevonását a kiállítási területbe, a történeti kiállításépület valamelyik szigetre helyezését, a tó tisztítását, medrének betonozását és a Rákos-patak vizének bevezetését, a Nádor-sziget keleti oldalán futó csatorna feltöltését vagy lefedését, a kiállítási területet átszelő és az Iparcsarnoknál kétfelé ágazó körút kiépítését, a második főbejárat elhelyezését a korzó elején. 783 Gerlóczy Károly alpolgármester a pályázatot követően kérte, hogy pontosan jelöljék meg az igényelt területet, de tartsák szem előtt, hogy a bal parti városrész egyetlen üdülőhelye a Városliget. A kikötések között szerepelt, hogy a park egy részét fenn kell tartani a kiállítás alatt is szabadon látogathatónak, biztosítani kell az Állatkert ingyenes látogathatóságát és a 780 Sisa 1996, 61. Az érvelés szerint a kiállítást a lágymányosi helyszínen sokkal díszesebben és fényesebben lehetne rendezni és ez által a... városrendezési nagy czélokat is segítene elérni. 781 Örsi 1996, 9.; Sisa 1996, 61.; Alföldy 2004, 25. 782 Sisa 1996, 61 62. A kiírás az első helyezettnek 2.000 frt, a második helyezettnek 1.000 frt jutalmat tűzött ki. A zsűri tagja volt gróf Andrássy Tivadar, Czigler Győző építész, Dr. Darányi Ignác országgyűlési képviselő, Gerlóczy Károly alpolgármester, Hauszmann Alajos építész, Lechner Lajos miniszteri tanácsos, Helfy országgyűlési képviselő, Kauser József építész, báró Lipthay Béla, Müller Béla kiállítási főmérnök, Lukács Antal földhitelintézeti igazgató, Németh Imre miniszteri tanácsos, báró Podmaniczky Frigyes, Schnierer Gyula miniszteri tanácsos, gróf Szapáry Géza. A zsűri az értékelést követően nem talált egyetlen kiemelkedő, mindennek megfelelő pályaművet, így a négy legjobbat egyenként 1.000 frt jutalomban részesítette. A négy legjobb pályamű között volt Korb Flóris és Giergl Kálmán Vitam et sanguinem című munkája, Schikedanz Albert Magyarország nem volt, hanem lesz jeligéjű munkája, Gerster Károly és Mirkovszky Géza 1000 év című munkája, Neuschloss Károly és fia Szerencse fel című munkája volt. Dicséretben Justh Ferenc és Farkas Ferenc Rondó jeligére beadott munkája, Gönczy Béla Pro patria című műve és Weber Károly Árpád jeligéjű munkája részesült (Sisa 1996, 62.). 783 Sisa 1996, 65. 140
Stefánia út városligeti szakaszának szabadon hagyását, valamint meg kell őrizni a köröndöt, amelynek kertészeti arculatát nagy költségek árán alakították ki. Ezek alapján a kiállítás műszaki osztálya 1893 tavaszán elkészítette a véglegesnek szánt tervet. 784 A főváros 1893. június 21-én tartott közgyűlésén határozott a kért terület átengedéséről, de az 1892-ben megadott feltételeken szigorított. A városligeti kiállítás ellenzői ugyanis féltették a Városliget parkfunkcióját, érvelésük az 1885. évi Országos Kiállítás károkozására, fakivágásaira támaszkodott. Erre alapozva kikötötték, hogy a kiállítási területen nem lehet állandó épületet emelni, amennyiben ez elkerülhetetlennek bizonyul, külön vizsgálatot kell arról folytatni és a kiállítási épületek a rendezvényt követően ingyen a főváros tulajdonába kerülnek, valamint előírták, hogy a kiállítási körút 30 méternél keskenyebb legyen. Külön kihangsúlyozták a növényállomány, a park védelmét, s azt, hogy a Városligetet a kiállítás után megfelelően parkosítva kell visszaadni a főváros részére. A kiállítást igyekeztek kedvező lehetőségként feltüntetni, a rendezési munkáktól várták többek között a szigetek mögötti elhanyagolt akácos átalakítását és a tó rendezését is. A parkosítás véghatáridejét 1897 végére tűzték ki. 785 Még a tervpályázat lebonyolításával egyidőben az országgyűlés határozott a kiállítási költségek fedezéséről és a kiállítás egy évvel való elhalasztásáról. 786 A kiállítás megtartására egy biztosítási alapot létesítettek, amelyhez az állam 1.000.000 forinttal járult hozzá. Ebből az 1893. évben 100.000, az 1894. évben 200.000, 1895-ben 600.000, 1896-ban 100.000 forint vehető igénybe. 787 A kiállítás céljaira 472.000 m 2 területet jelöltek ki, erről azonban hamar kiderült, hogy nem elégséges. Az igényeknek megfelelően további 22.000 m 2 -t engedtek át, s mivel a Városligeti-tavat is szinte teljes egészben körülölelte a rendezvény, annak területével a végleges kiállítási helyszín 520.000 m 2 -re duzzadt (A95. ábra). A helyszín kiválasztása után, 1893 őszén megindultak a Millenniumi Kiállítás előkészítő munkái. 788 A kivitelezést a kiállítás műszaki osztálya irányította, vezetője Müller Béla országos középítészeti felügyelő volt. A több, mint kétszáz kiállítási épület pavilonok, kioszkok és egyéb építmények 784 Sisa 1996, 65., 70. 785 Örsi 1996, 9.; Sisa 1996, 66., 69.; Alföldy 2004, 25. 786 1893. III. tc. 787 1893. III. tc. 1 2.. A biztosítási alap fel nem használt részét a kiállítási bevételekből legkésőbb 1897. július 1-ig kellett az államkincstárnak visszafizetni. 788 Sisa 1996, 66 67.; Magyar 2013, 103. Az egyes források a kiállítási területről eltérő adatokat közölnek, ennek oka a tó területének beszámítása vagy figyelmen kívül hagyása lehet. Mészöly és Galavics 53 hektárban állapította meg a kiállítási területet (Mészöly 1984, 45.; Galavics 1999, 94.) Thaly szerint a kiállítási terület 640.000 m 2 volt (Thaly 1958, 114.), Borókay Vírbíró ugyanezt 548.500 m 2 -ben határozta meg (Borókay Várbiró 1956, 39.). 141
mintegy 114.000 m 2 területet foglalt el, az állatkiállítás épületeivel együtt 124.000 m 2 volt a beépített terület. 789 Mivel jelentős megkötést jelentett a meglévő úthálózat, a minél inkább kímélendő növényállomány és a már álló épületek, a kiállítási területet nem lehetett a korszak nagy világkiállítási helyszíneihez hasonlítani. Hiányoztak a nagyobb terek és útvonalak, a helyszűke miatt egyes épületek kis teret kaptak, ezért nem tudtak megfelelően érvényesülni, néhol a sűrű beépítés miatt az épületek egymással konkuráltak. A kiállítási területbe a kiállítási körút vitt némi rendszert, ennek mentén igyekeztek a jelentősebb épületeket is elhelyezni. A körút a Városligeti-tavat átívelő híd folytatásaként indult, majd enyhe ívvel délkeletnek kanyarodott, s futott végig a park határán. A fasorral kísért látványos út érintette az Erzsébet királyné útja felől nyitott bejáratot, majd a Városliget délkeleti részén nyugatnak fordulva befutott a Stefánia útba. Ez a nyomvonal igazodott a 19. század első felében, Nebbien tervei alapján kialakított belt-walkhoz, egyes szakaszokon átfedésbe került vele. A deszkakerítéssel határolt kiállítási terület megközelítését két főbejáraton és három mellékbejáraton át biztosították. Az első főbejáratot, egy ívelt, kétkaréjos kolonnádot Frommer Lajos (később Jámbor Lajos) tervei alapján létesítették az Andrássy út tengelyében (A195 A196. ábra). A második főbejáratot Kolbenheyer Viktor tervei alapján a korzó nyugati végében állították fel (A197. ábra). A székelykaput mintázó déli bejárat Huszka József tervei alapján a kiállítási terület Stefánia úti torkolatában épült. További bejárat létesült az Erzsébet királyné útja felől, valamint egy az északi oldalon, az Ős-Budavára mulatóhely felé. 790 A kiállítási épületek, pavilonok létesítésére az engedélyeket folyamatosan, túlnyomórészt 1894- ben és 1895-ben adták ki. 791 A kiállítási terület közművesítésének fejlesztéséről is gondoskodtak, 1895-ben lefektették a vízvezetékeket, illetve fejlesztették a közvilágítást. 792 Az Iparcsarnok, amely már az 1885. évi kiállításnak is központja volt, szintén jelentős szerephez jutott. 793 Főhomlokzatát részben átalakították, az épület előtt látványos balusztrádos teraszt hoztak létre. A kiállítás egyik leglátványosabb helyszínét jelentette az csarnok előtti korzó, amelyet az 1885. évi Országos Kiállításhoz képest jelentősen átalakítottak. Elbontották a régi zenepavilont és szökőkutat, elegyengették a talajt. A korzó tengelyében új, színesen világító szökőkutat az ún. fontaine lumineuse létesítettek. A 789 Thaly 1958, 114.; Mészöly 1984, 45.; Galavics 1999, 94. 790 Sisa 1996, 68. A főbejáratok 1895-ben létesültek. Az Andrássy út lezárásaként emelt kapu az Ezredéves Emlékmű előzményének is tekinthető. 791 FKT 1892 1894, 217.; FKT 1895, 126 127. 792 FKT 1895, 51., 54 55. 793 Borókay Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 107. Borókay Várbíró és Thaly ezt tévesen az 1885. évi Országos Kiállítás előkészületeihez sorolták (Borókay Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 107.). 142
Mátrai Lajos szoborkompozíciójával díszített szökőkutat a bécsi Oskar Marmorek tervezte, a gépészetet a Ganz vállalat. A mintegy 60.000 forintba kerülő látványosság 1895 augusztusa és 1896 februárja között készült el. 794 A szökőkút uralta korzó növénykiültetéseit a korszak legjelentősebb műkertészei alakították, minden arra érdemes szakember egy-egy elem növénykiültetését tervezhette meg. Hasonló módon, látványos kiültetésekkel emelték az egyes kiállítási pavilonok környezetét is. 795 A jelentős beépítés miatt ismét több száz fát vágtak ki, 796 de a magas szám ellenére az építkezés során törekedtek a növényzet védelmére, igazodtak a meglévő viszonyokhoz. A kiállításon készült felvételeken jól látható, ahogyan a meglévő növényzet kínálta szabad terekbe igyekeztek beilleszteni az épületeket. A kiállítási terület növényállományát jelentős ültetésekkel is gyarapították. A kiállítási terület kertészeti alakításáért ifj. Pecz Ármin (1855 1927) volt a felelős. 797 A parkosítás során 15.000 díszcserjét virágzó, takaró bokrok használtak fel a csoportok kialakításához, 1.000, 10-20 cm törzskerületű díszfát a csoportok alakításához, további 1.000, 1-2 m magas fenyőt szintén csoportok létesítéséhez, a fasorok kiültetéséhez 100 db 2 m magas fasorfát használtak, illetve szoliterként elültettek 500 cserjét, 250 lombhullató fát, 200 fenyőfélét, de telepítettek 700 tő puszpángot és 200 fm sövényhez elegendő mahóniát. A kertépítészeti anyag szállítására és telepítésére vonatkozó pályázatot ifj. Pecz Ármin budapesti kertész és faiskolatulajdonos nyerte. A 19.310 forintért végzett munka esetében a növények megeredésére 1897. március 1-ig kellett garanciát vállalnia. 798 A közlekedés és térszervezés szempontjából jelentős lépés volt, hogy 1894 és 1895 között felépült az Andrássy út folytatásában az állandó híd Millenniumi-híd, amelynek alépítményét Zielinszky Szilárd, építészeti részét Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte. A 82 m hosszú, 16 m pályaszélességű, háromnyílású, kőpilléres, vasszerkezetű híd kivitelezési munkáit a Schlick gépgyár végezte, s 1895 májusában készült el a munkával. 799 Ez a híd lett a Városligeti körút kiindulópontja. A körút építésére 1893. december 15-ig három ajánlat érkezett be, amelyek közül a legkedvezőbbet fogadták el. Az útépítés befejezési határidejét 1894. április 15-re tűzték ki. Az 1430 m hosszú körút előképe a Stefánia út volt. Szélességét 794 Sisa 1996, 68 69., 72. Egyes források tévesen a régi szökőkút átalakításáról írnak (Lovas D. 2013f, 154.). 795 Sisa 1996, 68 69. 796 A fakivágással kapcsolatban eltérő adatok maradtak fenn. Egyes források 600 fa (Galavics 1999, 94.; Jámbor 2015a, 53.), más források 800 fa (Kecskés 1975, 69.; Für Pintér 1988, 13.) kivágásáról számoltak be. 797 Für Pintér 1988, 694.; http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/. 798 Sisa 1996, 68. A növényanyag beszerzésénél kikötés volt, hogy a telepítendő egyedek csak hazai faiskolákból voltak beszerezhetők. 799 Schmall 1894a, 1.; Vigand 1909, 267.; Borókay Várbiró 1956, 40.; Sisa 1996, 67. A híd tervezésére a tervpályázatot 1893. október 7-én írták ki. A 82 m hosszú és 16 m széles építményre beérkezett pályaművek közül 1894 februárjában hirdettek győztest. 143
25 méterben határozták meg, amely egy 13 m széles makadámburkolatú kocsiútból és annak kétoldalán 6-6 m széles, kavicsozott járdából állt. A járdák mentén platánokból, hársakból és juharokból fasorokat létesítettek, majd a kiállítás közönségének szállítására 1895-ben megbízást adtak a körút teljes hosszában egy keskenynyomtávú villamosvasút kiépítésére. 800 144 A tó rendezése szintén fontos feladat volt, mivel annak területe és szigetei is a kiállítási helyszín fontos részeivé váltak. A híd építésével párhuzamosan a Nádor-sziget északi és keleti oldalán futó mederszakaszokat feltöltötték, a szigetet félszigetté alakították. Az addig szabályozatlan Városligeti-tó szabályozásáról is gondoskodtak. 1895 tavaszán a tavat lecsapolták, medrét kikotorták és fehér kavicsréteggel borították, az állandó hídtól északra fekvő szakaszon fél méterrel mélyítették a medret, bevezették a Rákos-patak vizét, s a tó délnyugati részén a partfal újjáépítéséről is gondoskodtak. 801 A vízrendszer átalakításához kapcsolódóan a Hattyú-tavat is betömték. 802 A lóvasút társaság a Sugárút megnyitásától kezdve folyamatosan próbált engedélyt szerezni a sínpálya kiépítésére, hogy a Sugárúton járatokat indíthasson a Városligetbe. Ennek a lobbinak azonban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kitartóan ellenállt. 803 A közlekedési fejlesztések eredményeként az 1890-es években vasúton három irányból a Podmaniczky utcán, a Király utcán és a Kerepesi úton is ki lehetett jutni a Városligetbe. Részben ezzel, részben az omnibuszhálózat fejlesztési lehetőségeivel magyarázták, hogy az Andrássy úton nem támogatják a felszíni kötöttpályás közlekedés fejlesztését. 804 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa kitartott elhatározása mellett, nem engedélyezte, hogy a fakockaburkolatú Andrássy úton felszíni kötöttpályás közlekedés létesüljön, ezért más megoldást kellett keresni a Millenniumi Kiállításra igyekvő tömegek kulturált és gyors utaztatására. Ekkor merült fel a földalatti vasút építésének gondolata, az ötletgazda Balázs Mór mérnök volt. A kontinens első kéregvasútjának teljes pályája a Vörösmarty tértől a Városligetig 20 hónap alatt épült meg. A Millenniumi Földalatti Vasutat 1896. május 2-án helyezték forgalomba Ferenc József jelenlétében. Ennek emlékére egy ideig a vonal az uralkodó nevét viselte. 805 földalatti nyomvonalának végállomását a városligeti Nádor-szigeten álló fürdőház elé 800 Sisa 1996, 67. 801 Schmall 1894a, 1.; Borókay Várbiró 1956, 39 40.; Csengeryné 1956, 7.; Thaly 1958, 92.; Kindzierszky 1968, 43.; Kecskés 1975, 69.; Sisa 1996, 67 68.; Galavics 1999, 94.; Jámbor 2015a, 53. A Nádor-sziget keleti oldalán húzódó csatorna feltöltéséhez felhasználták a földalatti építkezésénél kitermelt földet (Borókay Várbiró 1956, 39.). 802 FKT 1889 1891, 326 327.; FKT 1892 1894, 26.; Sisa 1996, 68. Borókay Várbíró és Thaly ezt tévesen az 1885. évi Országos Kiállítás előkészületeihez sorolta (Borókay Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 107.). 803 Thaly 1958, 88. 804 FKT 1892 1894, 144. 805 Radó 1985, 26.; Mészöly 1984, 45.; Tarjányi Pesti 1992, 4. A
terveztette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, hogy könnyebb legyen a népszerűnek számító fürdő megközelítése. Szintén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kérte, hogy az épülő Műcsarnok miatt legyen megálló az Andrássy út és az Aréna út (mai Dózsa György út) kereszteződésében is. 806 Az Andrássy út végében kialakuló tér, a mai Hősök tere is jelentős átalakuláson ment át a 19. század utolsó éveiben. A kiállítás 1. számú főbejáratát az Andrássy út tengelyében jelölték ki, aminek következtében a rendezési munkák ide is kiterjedtek. Már 1894-ben felépítették a tér északi oldalán a Feszty-körkép számára helyet adó rotundát (A171. ábra). 807 Az újonnan alakuló tér másik, déli térfalát az új Műcsarnok épülete alkotta. A kiállítási helyszín tervének készítésekor, teljesen új elképzelésként jelent meg a kiállítás részeként építendő Műcsarnok kiállítási területen kívüli elhelyezése. Ennek építéséhez az utat az 1894. évi XXVIII. törvénycikk nyitotta meg. A 4.000 m 2 területű telket a főváros 30 évre ingyenesen átengedte az államnak, továbbá engedélyezte, hogy az építkezésért felelős vallásés közoktatásügyi miniszter 300.000 forintig terjedő kölcsönt vehessen fel. 808 A Schickedanz Albert (1846 1915) és Herzog Fülöp (1860 1925) tervei alapján létesített épület 1895-ben készült el. 809 1898-ban tervpályázatot írtak ki a Feszty-körkép rotundájának helyén létesítendő Szépművészeti Múzeum épületére, 810 majd a következő évben a főváros ingyen átengedte a Műcsarnokkal szembeni telket az építkezéshez. 811 Az építkezés 1900-ban indult Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. 812 A tér alakításának jelentős momentuma volt az Ezredéves Emlékmű felépítése. Ennek létesítését az országgyűlés javasolta 1891-ben. 813 Az építkezés 1896 és 1905 között zajlott Zala György és Schickedanz Albert tervei alapján. 814 A tér rendezésére készült terveket a főváros 1906-ban mutatta be. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok közötti terület végleges rendezését az Ezredéves Emlékmű felállításával tervezték megoldani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa elfogadta a tervet, de kérte, hogy 806 FKT 1892 1894, 144 145. A tervezés során a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kikötötte, hogy csak abban az esetben engedélyezik a földalatti építését, amennyiben garantált annak kiállítás előtti elkészülte. 807 Lovas D. 2013c, 36.; Ligetfalvi 2013c, 140. A rotunda építésére 1892-ben adták ki az engedélyt (FKT 1892 1894, 201.). 808 1894. XXVIII. tc.; Sisa 1996, 65.; Mélykuti 2013, 107. Az építkezést lehetővé törvényt 1894. július 31-én szentesítették és 1894. augusztus 15-én hirdették ki. A törvény értelmében a folyósított kölcsönt 30 év alatt kellett visszafizetni (1894. XXVIII. tc. 3..). 809 Genthon 1951, 88.; Thaly 1958, 111. Vigand ezt 1894 és 1896 közé datálta (Vigand 1909, 254.). Ligetfalvi az átadást 1896-ra datálta (Ligetfalvi 2013c, 139-140.). 810 Lovas B. 2013, 123. 811 Lovas B. 2013, 123. 812 Genthon 1951, 88.; Mészöly 1984, 45.; Szikra 2011, 171. 813 Tarjányi Pesti 1992, 5. 814 Szikra 2011, 171. 145
először a Szépművészeti Múzeum előtti burkolatot cseréljék keramitburkolatra, az Állatkert és a Cirkusz között pedig építsék ki a szilárd burkolatot és javítsanak a közvilágításon is. További igény volt, hogy a földalatti végállomásához építsenek kövezett átjárót és fejlesszék a végállomás világítását. 815 Az Andrássy út megfelelő lezárását az 1885. évi Országos Kiállítás munkálataival nem tudták megoldani. A Zsigmondy-féle artézi-kút bódéját (A162. ábra) leváltotta ugyan a gloriett, de arányai miatt csak fogpiszkálónak csúfolták az építményt. Az 1896. évi kiállításra készülve új főkaput kívántak létesíteni az Andrássy út végében, ezért a gloriettet a Széchenyi-hegyre szállították, ahol kilátóként helyezték forgalomba. 816 A Millenniumi Kiállítás miatt jelentős változás érte a Városligeti-tó megmaradt, kisebb szigetét, a Széchenyi-szigetet (A96. ábra) is. A Széchenyi-szigetre két híd vezetett a 19. század végén, az egyik az északról vezető, 5 m széles vasszerkezetes híd, a másik a déli oldalról futó vasszerkezetes gyaloghíd volt. 817 Ezek azonban kevésnek, illetve nem megfelelőnek bizonyultak a Millenniumi Kiállítás előkészítésekor. 1894 májusában egy új, háromnyílású fahidat vezettek a szigetre az Iparcsarnok irányából a jobb összeköttetés érdekében. Az északi hidat 1895 szeptemberében Alpár Ignác tervei alapján 13 m szélességre bővítve, fával burkolt kivitelben építették újjá. A délkeleti oldalon pedig 1894 májusában egy új, háromnyílású fahidat építettek az Iparcsarnokkal való jobb összeköttetés érdekében. Ez utóbbinak hossza 20 m, pályatestének szélessége 15 m volt. 818 A sziget területének jelentős részét a kiállítás egyik attrakciója, a Történelmi Főcsoport foglalta el. Az épület egyik legjellegzetesebb része, a tó felé néző, négy konzolon nyugvó loggiát az erdélyi Vajdahunyad váráról mintázták, s az épületegyüttes ez után kapta a közhasználatban a Vajdahunyadvár megnevezést. 819 Az épületegyüttes Alpár Ignác tervei alapján, a kiállítás alkalmából ideiglenes anyagokból épült fel. 820 A kiállítási terület északkeleti részében, a kiállítási körút és a mutatványos telep közötti háromszögben alakították ki az ország népi építészetét és népi életét bemutató néprajzi 815 FKT 1906, 65. 816 Csengeryné 1956, 3.; Thaly 1958, 96. Az 1890-es évek elején felmerült az igény, hogy Andrássy Gyula tiszteletére szobrot állítsanak a róla elnevezett út városligeti végében. A szobor helyének az artézi kutat fedő ideiglenes épület helyét nézték ki. A szobrot az út végében, egy teraszon kívánták elhelyezni, vagyis a szoborállítás érintette volna a gloriettet is. Azonban a szobor felállítása előtt új javaslatként felmerült, hogy jobb lenne a szobrot az országház környékén felavatni (FKT 1889 1891, 323.; FKT 1892 1894, 26.), így meghiúsult annak Hősök terén történő elhelyezése. 817 Borókay Várbiró 1956, 40. 818 Borókay Várbiró 1956, 40. 819 Fodor 2003, 204. 820 Fodor 2003, 204. 146
falut. A területen a különböző nemzetiségi porták mellett iskola, községháza és templom is volt. A falu főutcájának északi végében nyílt az átjáró az Ős-Budavára nevet viselő mulatókomplexumba. Az Állatkert területének keleti végében épülő látványosság létesítését 1895-ben hagyták jóvá. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa kikötötte, hogy a fákat és a cserjéket nem lehet az építkezés miatt kivágni, s a látványosság csak ideiglenes lehet, a kiállítást követően azonnal el kell bontani. 821 A kiállításhoz kapcsolódó, de önálló bejárattal is rendelkező mulatófalut a hivatalos megnyitó előtti napon, május 1-jén a látogatók rendelkezésére bocsátották. A vendéglő- és vurstlivilág koncentrátumának tekinthető mulatóhely az eredeti tervekkel és engedéllyel ellentétben a kiállítást követő években is megmaradt, csak a 20. század elején bontották el. 822 A kiállításra épült a Hermina út és Ajtósi Dürer sor által határolt részen a Közlekedési Múzeum épülete. Az Ulrich Keresztély tervei alapján emelt épület is ideiglenes kiállítási csarnokként létesült, de elbontása helyett múzeumként hasznosították a jellegzetes kupoláival hangsúlyképzőnek bizonyuló épületet. 823 1899. május 1-jén nyílt meg benne a Közlekedési Múzeum. 824 Az 1896. május 2. és október 31. között látogatható kiállítást követően megindult a kiállítási épületek bontása, a terület tervszerű rendezése. 825 A parkosítást, kertészeti munkákat a kiállítás előtt kötött megállapodás alapján 1897 végére kellett elvégezni, 826 a kertépítészeti terveket az akkori főkertész, Ilsemann Keresztély készítette. Ilsemann 1897 elején megfogalmazta a szükséges feladatokat, célkitűzésében elutasította a parkot elfoglaló vendéglőket, helyette árnyat adó, egybefüggő, nagy területeket kívánt jól kiépített kocsi- és gyalogutakkal, nagy játszóterekkel, virágos ültetvényekkel. 827 A rendezés során igazodni kellett a kiállítás okozta tartós változásokhoz. A park szerkezetében új elemként jelent meg az állandó híd és annak folytatásában a fasorral kísért kiállítási körút, továbbá az átalakított, geometrikus rendszerével, épített elemeivel markáns korzó, a kiállítási épületek közül fennmaradt Közlekedési Csarnok és Történelmi Főcsoport, a 821 FKT 1895, 122. 822 Sisa 1996, 72.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013d, 37.Később ezen a helyen épült fel az Angol Park, majd a Vidámpark. 823 Vigand 1909, 259. A források egy jelentő srésze (Thaly 1958, 104-105.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013c, 26-27.; Lovas D. 2013f, 147.) 824 Fodor 2003, 77. 825 Radó 1985, 26.; Sisa 1996, 69.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013b, 18., 20; Lovas D. 2013c, 25., 29., 35.; Magyar 2013, 103. Az egyes források néhány napos eltéréssel jelölik meg a kiállítás végét, de egyöntetűen mindannyian október 31. és november 3 közé teszik. 826 Örsi 1996, 9.; Sisa 1996, 66., 69.; Alföldy 2004, 25. 827 Sisa 1996, 72. 147
még néhány évig létező Fővárosi Pavilon és az 1885. évi kiállításra épített Iparcsarnok, régi Műcsarnok és a Királypavilonból lett Gerbeaud-kioszk. Új sétányok létesültek fasorokkal, nagy számban telepítettek cserjéket, alakítottak ki virágtáblákat. A munka 96 hold területet érintett. 828 Ekkor nemcsak a park rendezése volt fontos, hanem az eredeti elképzelések ellenére megmaradt épületek hasznosítása is. 1897-ben a Vajdahunyadvárban megnyílt a Mezőgazdasági Múzeum, 829 azonban az épületet nem úgy építették, hogy az megmaradjon, ezért az erős állagromlás miatt 1899-ben a múzeumnak ki kellett költöznie. 830 A Millenniumi Kiállítás közlekedési pavilonját sem bontották el a Hermina út és Ajtósi Dürer sor sarkán. 1899-ben megnyitották benne a Közlekedési Múzeumot a Millenniumi Kiállítás válogatott anyagával berendezve. 831 Az Iparcsarnokban a Kereskedelmi Múzeum rendezkedett be. 832 A Millenniumi Kiállítást követő rendezések kapcsán ismét felmerült a Városliget bővítésének gondolata. A város lakossága dinamikusan nőtt, a Városliget és a Népliget együttvéve is kevésnek bizonyult az igények kielégítésére, a közönség egyre jobban kiszorult a Városligetből. Mérlegelve a lehetőségeket, javaslat született a ligettelki dűlőkön egy erdő vagy park létesítésére. Ezt indokolta az is, hogy a Városliget környéke beépült, a park elvesztette természetközeli jellegét, ezért azt már igazi városi parkká kellett alakítani a rendezések során. A kiállítást követő rendezési munkák már egy korszerű városi park kialakítására irányultak. 833 Mivel a Városliget városi parkká alakítását tűzték ki célul, a kapcsolódó városrészek Herminamező és Istvánmező szabályozásakor cél volt, hogy a teherforgalom elkerülje a Városligetet. Ehhez az elgondoláshoz a 20. század elején is igazodtak. 834 A 19. század utolsó évtizedeiben attól tartottak nem alaptalanul, hogy a vásárok felemésztik a Városligetet, az megszűnik park lenni. A Városliget azonban átvészelte a kiállítások okozta negatív hatásokat, amiben nagy szereppel bírtak a Városliget, illetve az 1867-ben megalapított Fővárosi Kertészet kertészei, elsősorban Fuchs Emil, Ilsemann 828 Morbitzer 1932, 5.; Für Pintér 1988, 13. 829 Sisa 1996, 72.; Ligetfalvi 2013b, 75. 830 Sisa 1996, 72.; Ligetfalvi 2013b, 75. 831 Sisa 1996, 72.; Magyar 2013, 104. 832 Sisa 1996, 72. 833 FKT 1897, 8. 834 FKT 1899, 15.; FKT 1907, 16 17. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa fontosnak tartotta, hogy az érintett területeken erdők létesüljenek, mert a közönség nagy része kiszorult a rendezésre szoruló Városligetből, amely a Népligettel együtt sem tudta kiszolgálni a városi lakosságot. Az erdőnek kinézett terület kétszer akkora volt, mint a Városliget. 148
Keresztély és Räde Károly. A páratlan szaktudású főkertészek tevékenységének hatására a Városliget képes volt megújulni, igazodni az új elvárásokhoz. 835 2.5.4. A Városliget története a 20. század első felében A nagy országos kiállítások után egy kicsit csendesebb korszak köszöntött be. A 20. század első két évtizedét a Millenniumi Kiállítást követő helyreállítás, rendezés töltötte ki a kisebb fejlesztések mellett. Az 1896. évi Millenniumi Kiállítás a mai napig meghatározó módon befolyásolta a Városliget szerkezetét, épület- és növényállományát. A 20. század első éveiben egyértelműen az 1896 évi kiállításból visszamaradt állapot uralta a Városligetet. Egy 1903-ban készült, Homolka József által szerkesztett várostérképen 836 (A97. ábra) szembetűnő, mennyire megszaporodtak a parkban álló épületek. A Hősök terének déli oldalán már állt a Műcsarnok, a park bejáratánál pedig épült az Ezredéves Emlékmű. A félszigetté alakított Nádor-szigeten az artézi fürdő előtt a fővárosi pavilon épülete feküdt, keletre tőle a földalatti végállomásának épülete. Az Ős-Budavára mulatókomplexum az eredeti tervekkel ellentétben nem került elbontásra, továbbra is elfoglalta a park északkeleti részét. A mulatóhelytől délre a mutatványosok bódéi foglaltak el jelentős területet. Az Iparcsarnok környezetében változatlanul állt a már Gerbeaud-kioszkként funkcionáló egykori Király-pavilon és a rendeltetését kereső régi Műcsarnok, az Olof Palmeház. Új épületként csak a park északkeleti szélén a Közlekedési Múzeum jelent meg. A Széchenyi-sziget szintén megőrizte a kiállítás kapcsán nyert beépítését, elrendezését. A térképen szerepel a rondótól keletre álló nagyvendéglő, valamint az egykori patakmeder mélyedésében kialakított ideiglenes jégályához tartozó csarnoképület is. A park úthálózata lényegesen besűrűsödött, a nagyobb utakat több kisebb, lágy ívekkel kanyargó sétány köti össze. Az Iparcsarnok homlokzata előtti korzó geometrikus rendje változatlan, a táblák között feltűnik a zenepavilon és a világító szökőkút. A korzószerű kialakítás folytatódik az Olof Palme sétánytól nyugatra is, a rondót több út tárja fel, közepét szökőkút díszíti. A korzó nemcsak egy erőteljes főtengelyt alakított ki, de a zenepavilon és a szökőkút közötti szakasza egy hangsúlyos kereszttengelyt is kijelölt. Ennek következtében a Városliget központi részét a mértani rend alapján szerkesztett kertrész uralta. 835 Morbitzer 1932, 5.; Für Pintér 1988, 13. 836 OSzK, TM 800. 149
A Városliget kertészeti fénykora a századfordulótól az I. világháborúig tartott, kertészetileg ekkor volt a legrendezettebb a park. A legkorábbi, 1750-es években végzett telepítésből két fűzfa (Salix sp.) is megvolt még. Az egyik a Korcsolyacsarnok bejáratánál, a másik az Iparcsarnok mellett állt. A park területén akadt még néhány akác (Robinia sp.) a Stolcz-féle telepítésből, tehát ezek mintegy 115 évesek voltak a századfordulón. A Batthyányféle telepítés platánjai (Platanus sp.) ekkor 100 évesek voltak, a rondó platánjai (Platanus sp.) 80 évesek, a rondó jegenyéi (Populus nigra Italica ) valamivel fiatalabbak voltak. A Városligetben sok bizonytalan korú, de idős nyárfa (Populus sp.) is volt a József nádor által adományozott vadgesztenyék (Aesculus sp.), mocsárciprus (Taxodium distichum) példányai mellett. A park déli végében fekvő ún. Nagyfenyves fái a századfordulón kb. 25 évesek voltak, szépen díszlettek. Szépek voltak a cserjék, cserjecsoportok, a hordókban pálmák, amelyeket nyaranta a rondótól északra, a fővárosi tejcsarnok környékén ültettek ki. Látványosak voltak a rondó rózsái és az egy- és kétnyári fajok, évelők alkotta virágkiültetések, szőnyegágyak (A182 A184., A189 A192., A308 A314. ábra). 837 Az első telepítésekből megmaradt egyedek a 20. század első felében fokozatosan elérték természetes életkoruk végét. 1912-ben még megvolt két öreg fűz (Salix sp.) a 19. századi telepítésből, de ezek állapota már igen rossz volt. A széteső törzseiket körülfalazták, korláttal vették körül, mert félő volt, hogy a hatalmas odvakba bezuhan valaki. A legutolsó fűzmatuzsálem 1913-ban pusztul ki a Korcsolyacsarnok bejárójától jobbra. A Stolcz-féle eperfatelepítésből (Morus sp.) 1910 körül már egy sem élt, de néhány akác (Robinia sp.) még 1920-ig megvolt. Akkor kivágták az érintett, nagyjából egy tucat fát, hogy dekoratívabb fákkal pótolják a helyeiket. A II. József rendelete nyomán az 1780-as évek második felében, 1790-es évek első felében végzett fásításnak a 20. század közepén már hírmondója sem volt. 838 A 20. század elején rohamosan gyarapodott a Városliget szoborállománya, a század első felében összesen három szökőkút a Sió-szökőkút, a rondó szökőkútja és a Széchenyi fürdő előtti kút és hét szobor díszítette a Városligetet. 839 A Széchenyi-szigeten 1908. október 21-én felavatták gróf Károlyi Sándor szobrát (A360. ábra). 840 Ugyanebben az évben, a park egy másik frekventált részén felállították Rudolf trónörökös szobrát. 841 A szobor 837 Fuchs 1882, 3.; Thaly 1958, 120. 838 Thaly 1958, 37. 839 Thaly 1958, 123., 125. 840 Vigand 1909, 268.; Ligetfalvi 2013b, 78. 841 Vigand 1909, 256.; Thaly 1958, 124.; Lovas B. 2013, 130. A szobrot a II. világháborút követően eltávolították a Városligetből. 150
felállítását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hagyta jóvá. 842 Ligeti Miklós alkotása az Olof Palme sétány melletti gyepes-ligetes táblában (A99. ábra) kapott helyet, közel az Olof Palmeházhoz. A Műcsarnok oldalában a Hűvös László alkotása, a Szent Kristóf-szobor (A369. ábra) kapott helyet. 843 A szobrot maga a szobrász ajándékozta a fővárosnak, amelyet ideiglenesen a városháza I. számú udvarában helyeztek el. A végső helyszínről a főváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa közösen határozott. 844 Istók János alkotását, Bartha Miklós monumentális szobrát (A333 A335. ábra) 1914-ben állították fel az Olof Palme sétány déli végében. 845 A szobrot eredetileg az Iparcsarnok előtt, a korzó nyugati végében akarták elhelyezni, de ezt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megvétózta, mert a szobor és a már ott álló szökőkút kedvezőtlen látványt keltett volna. A vétót követően a szoborbizottsággal közös bejárás során jelölték ki az alkotás helyét. 846 Az enyhén megemelt dombon álló szobor környezetében geometrikus növénykiültetéseket, virágágyakat hoztak létre. Az Andrássy út megépítésével, de még inkább a Zielinszky-híd átadásával a Városliget főbejárata a rondótól átkerült a későbbi Hősök terére (A294 A307. ábra). A tér kiépülésének első lépése a Műcsarnok (A297., A306. ábra) felépítése volt az Ezredéves Kiállítás alkalmából. A Műcsarnokkal szemben az 1890-es években épített rotunda (A171. ábra) állt, amelyben a Feszty-körképet mutatták be. Ennek a helyén épült fel a Szépművészeti Múzeum (A294 A295., A298 A300., A306 A307. ábra), amelyet 1906-ban nyitottak meg. 847 Miután felépült a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, az Andrássy út lezárására az Yblféle gloriett (A84 A85., A168 A169., A195. ábra) és kiállítási főkapu (A195 A196.ábra) helyén létrehozták az Ezredéves Emlékművet (A294 A296., A301 A304., A306 A307., A339. ábra). 848 A szobrászati programért Zala Gábor volt a felelős, aki az arkangyal szobrával megnyerte az 1900. évi párizsi kiállításon a Grand Prix-t. 849 A Millenniumi Emlékművet az 842 FKT 1907, 91. 843 Thaly 1958, 124. Az 1910. évi párizsi tárlaton dicsérő elismerésben részesített, carrarai márványból készült szobor a II. világháború során megsérült, kitört a szent kezéből a bot. Az eredeti márványszobrot az 1950-es évek végén cserélték a ma is látható bronz másolatra. 844 FKT 1912, 85 86. 845 Thaly 1958, 125. 846 FKT 1912, 86. 847 Ligetfalvi 2013c, 139. A Feszty-körkép számára a Mutatványosok terén, a mai Állatkert északkeleti részében emeltek új épületet 1909-ben (Granasztói 2013b, 56.). 848 Thaly 1958, 121.; Sisa 1996, 72. 849 Thaly 1958, 122. Amikor a 36 m magas, belül vassal erősített oszlopot tetején a szoborral felállították, kipróbálták a szél ellenállása céljából, hatalmas hidraulikus nyomás alá helyezték. Túl nagynak, a sóskúti kőzet megrepedt, ezért haraszti kővel helyettesítették. 151
egyes szobrok elkészültével folyamatosan vették át, a végső felavatás 1929. május 26-án volt. 850 A tér amely 1932-ben kapta a Hősök tere nevet kialakításakor parkosították a terület nagy részét. 851 Az Andrássy út folytatásaként egy egyenes út vezetett be, amely kétfelé ágazott a Gábriel arkangyalt tartó oszlop előtt. Az út déli ága az Olof Palme sétányba kötött be, az északi az Állatkerti körútba. Ennek platánsora egészen kifutott a tér közepéig. A zöldfelületek két csepp formájú szigetet alkottak a tér északi és déli oldalán a múzeumok előtt. Ezekben a gyepes szigetekben egy-egy szökőkút kapott helyet a gazdag növénykiültetés, látványos virágágyak mellett (A295 A296., A301 A303., A304., A306. ábra). A Hősök tere az 1930-as évek közepén radikálisan átalakult. Az addigi parkosítást felszámolva, az 1937-ben Budapesten tartott Eucharisztikus Kongresszus miatt felszámolták a zöld szigeteket, a növénykiültetéseket és szökőkutakat, a tér egészét leburkolták (A307. ábra), és ezzel kialakult a mai állapot. 852 A Városligeti-tó meghagyott déli szigetén, a Széchenyi-szigeten épített Történelmi Főcsoport olyan sikert aratott, hogy közkívántra az épületeket 1904 és 1908 között tartós anyagból újjáépítették (A341 A345. ábra). Alpár Ignác kismértékben módosította az eredeti terveket, hogy az épület megfeleljen a kívánt használatnak. Az egyes részek tervezésében Jámbor Lajos, Osztrinszky Rudolf és Knötger Gusztáv is részt vett. A különböző korokat megidéző épületcsoportok átadása folyamatos volt. Először a gótikus és reneszánsz-barokk részek készültek el, utolsóként a román csoportot adták át 1908-ban. Az újjáépített Vajdahunyadvárban a köznyelvben ez a megnevezés honosodott meg végleges elhelyezést nyert a Mezőgazdasági Múzeum, amelyet maga az uralkodó, Ferenc József nyitotta meg 1907. június 9-én. 853 Szintén az uralkodó nevéhez köthető a Széchenyi-szigeten az Anonymusszobor (A357 A358. ábra) felállítása. Ferenc József 10 szobrot ajándékozott a fővárosnak 1897-ben, mert barátja, Vilmos császár kifogásolta, hogy kevés szobor volt a városban. Az adományozott szobrok egyike a Ligeti Miklós által készített Anonymus-szobor, amelyet, 1903. november 8-án avattak fel. 854 A szobrot eredetileg a királyi vár nyugati oldalán, a palotatéren akarták felállítani, csak később választották a szobor helyének a Széchenyi- 850 Thaly 1958, 122. 851 Thaly 1958, 129. 852 Mészöly 1984, 46.; Radó 1985, 28.; Tarjányi Pesti 1992, 6. Ligetfalvi a tér leburkolását és a kongresszust 1938-ra datálta (Ligetfalvi 2013c, 139., 141., 144.). 853 Thay 1958, 112.; Fodor 2003, 205.; Ligetfalvi 2013b, 75., 80.; Lovas D. 2013c, 32. 854 Vigand 1909, 268.; Thaly 1958, 123. Radó 1993, 33.; Tarjányi Pesti 1992, 6.; Ligetfalvi 2013b, 80. 152
szigetet. Miután a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elfogadta a javaslatot, a szobor helyét a múzeumépület főtengelyében jelölték ki egy parkosított területen. 855 Az 1905-ben a Városligeti-tóról és környezetéről készített helyszínrajzon 856 (A98. ábra) is szerepelt a Széchenyi-szigeten álló, oda tervezett épületcsoport (A341 A345. ábra) és a két évvel korábban avatott Anonymus-szobor. A szigetet íves utakkal feltárt, növénycsoportok szegték keleten és délen. A déli rész térszervező eleme egy kör alaprajzú központi tábla volt, amelyet szabálytalan alakú növényszigetek öveztek. A felmérésen látható, hogy a szigetet övező tószakaszt két gát határolja, segítve a vízkormányzást. A felmérés jelöli továbbá a keleti öbölben a Rákos-pataknak a beömlési pontját (A349 A350. ábra) is. A patak torkolatánál mészkőből faragott, hídszerű műtárgy áll, amelynek tó felőli oldala víztartó tálcás, vízesészerű benyomást keltő kialakítású volt. A műtárgy kőkorlátjának keleti, park felé oldalán állnak azok a Feszl-féle delfinszobrokat, amelyeknek sárkánypárjai (A289 A291. ábra) is a Városligetben kerültek elhelyezésre. 857 A nyugati parton álló Korcsolyacsarnoktól (A283., A351., A353., A355. ábra) délre íves öböl fekszik, ami csónakkikötőként (A351 A352. ábra) szolgált. A Városligeti-tavon télen rendszeresen korcsolyáztak, nyaranta pedig a csónakázás volt a legfőbb szórakozás. A 20. század elején különböző mulatságokat is rendeztek a tavon, ilyen volt például az ún. Művész-majális. Az 1907. június 7-én lebonyolított ünnepséget több korabeli képeslapon (A354 A356. ábra) is megörökítették. Ezeken jól látható, hogy meglepő díszítésű, formájú csónakokat, vitorlásokat, gályákat bocsátottak vízre. A gólya, vagy éppen sárkány orrdíszes csónakok nagy feltűnést kelthettek. A század elején a Széchenyi-szigetet még körül lehetett csónakázni, a sziget déli felén húzódó kis csatornába is be lehetett evezni (A348., A350. ábra) Egy 1908-as közigazgatási térkép 858 (A100. ábra) részletesen rögzítette a Városliget állapotát. A fekete-fehér nyomtatott térképet a székesfőváros mérnöki hivatalának földmérési szakosztálya szerkesztette, a lényegesnek ítélt elemeket feliratokkal is ellátták a felmérésen. A felmérés szinte mindenben megegyezik az 1903-as várostérképen (A97. ábra) ábrázoltakkal. Eltérés csak a két felmérés közötti időszakban állított szobrok Anonymus-szobor és Washington-szobor ábrázolásában és az elbontott nagyvendéglő elhagyásában mutatkozik. Ezen felül a közigazgatási térkép részletesen bemutatja az ideiglenes jégpálya és a Kolegerszky-kioszk környezetét. A két terület közötti, elnyújtott ívvel kanyarodó úttól 855 FKT 1902, 47 48. 856 Bazsó Szikra 2012, 33. 857 A delfinek változatlanul a Városligetben állnak, a sárkányok azonban átkerültek a Kiscelli Múzeumba. 858 OSzK, TA 6956. A Városliget a 23. szelvényen található. 153
északnyugatra egy geometrikus rendben alakított kertrész fekszik. A felmérésen fenyőféléket csak a park délkeleti részében jelöltek. A térkép érdekessége, hogy a tervezett új fürdőépület kontúrját halványan berajzolták a Zielinszky-híd folytatásában induló út tengelyének végébe. A 20. század elején az új artézi fürdő építésével párhuzamosan egyre többször merült fel az Andrássy út meghosszabbításának gondolata és ezzel együtt a Városliget területének szabályozásával és kiegészítésével kapcsolatos igény is. 859 Erre vonatkozóan alapvetően két elképzelés volt. Az egyik elgondolás szerint (A101. ábra) az Andrássy út a Városligetben a Kiállítási körút nyomvonalán, tehát egy meglévő úton haladt, a park keleti határát az egykori nagy allé végpontjában, az Erzsébet királyné útjánál hagyta el. Innen kisebb-nagyobb terekkel tagolt, sugárútszerű kiépítéssel haladt tovább. A másik elgondolást Hein János (1866 1935), a korszak ismert és elismert tájépítésze vázolta fel. 860 Ez az elgondolás (A102. ábra) az Andrássy utat nem egy más meglévő úton vezette át a Városligeten, hanem a Zileinszky-híd tengelyében egy új, egyenes utat nyitott, aminek Városligeten túli folytatása az Andrássy út meghosszabbításának felelt volna meg. Az út nyomvonalának kijelölése nemcsak az Andrássy út meghosszabbításának irányát határozta meg, de befolyásolta a Széchenyi fürdő épületének elhelyezését is. A régi artézi fürdő helyett az új fürdő építése jelentette az egyik legjelentősebb változást. Amikor Czigler megkapta megbízását, még nem volt eldöntve a fürdőépület helye, ezért 1906 áprilisában a felmerült két változatról kidolgoztak egy-egy helyszínrajzot 861 (A103 A104. ábra). Miután Czigler 1905-ben meghalt, a tervezést Dvorak Ede és Gerster Kálmán (1850 1927) vették át, elképzelésük szerint az Andrássy út tengelyében épült volna a fürdő, vagyis a Zielinszky-híd folytatásában nyitandó új út lezárásának szánták az épületet 862 (A103. ábra). A Székesfővárosi Mérnöki Hivatal középítési igazgatója által szignált helyszínrajzon a fürdőépület főhomlokzata hídtengelyre merőlegesen állítva jelent meg, vagyis maga az épület jelentette volna az út lezárását. A főhomlokzat előtt az út rondószerű íves felhajtóvá bővült, az épület környezetében historizáló, geometrikus kertrészek jelentek meg. Az épület főhomlokzatán két ivócsarnok kialakításával, az egyik mellékszárnyhoz kapcsolódóan pálmaházzal, a másiknál szállodával számoltak. Az uszoda önálló épületben, a 859 FKT 1907, 8., 20. 860 Hein Jánosról l. részletesebben Alföldy Gábor: Tájkertész a századfordulón. Hein János (1866 1935. Szalon. II. évf. 1. sz. (1998. január), 49 51. 861 OSzK, TM 599., OSzK, TM 738. 862 FKT 1907, 20. 154
fürdőépület mögött, azaz attól keletre került elhelyezésre. A főhomlokzathoz vezető úton két félköríves teresedés kialakítását javasolták, amelyek közül a déli betüremkedett a tómederbe. Ezzel szemben Hein János, kora neves kertművésze és társai 863 tervet nyújtottak be, amely szerint az Andrássy utat a Városligeten át tovább vezetnék, s a fürdőt az új mentén, arra merőlegesen helyeznék el (A104. ábra). Ezt a változatot szintén a Székesfővárosi Mérnöki Hivatal középítési igazgatója szignálta, magát a rajzot Mottl János készítette. A javaslat szerint a Millenniumi-híd tengelyének folytatásában egy új utat jelöltek ki, amely végighalad a parkon és annak keleti határát áttörve kijelöli az Andrássy út meghosszabbítását is (A102. ábra). Ennek az útnak az északi oldalán helyezték el a fürdőépületet. A külön épületben szereplő uszoda ettől nyugatra, a kisföldalatti végállomásánál kapott helyet. A fürdőépület nyugati szárnyában az ivócsarnok, keleti szárnyában a szálloda került elhelyezésre. A pálmaház épülete a szállodával szemben, az újonnan nyitandó út déli oldalán nyert elhelyezést. A Millenniumi-híd tengelyében a Hermina útig vezető új út tengelyében, a fürdőépület előtt egy vízmedencével alakított parter kapott helyet. A terv szerint az Iparcsarnok főhomlokzata elé futó út merőlegesen futna rá az új útra, pontosan a fürdőépület főhomlokzatának középtengelyében. Ezt az utat az elképzelés ugyanúgy fasorral szegné, ahogyan az újonnan nyitandó utat is. A terv kitért a Városliget északi részén az utak újraszabályozására is, amely így igazodna az épületegyütteshez. Az áthelyezés okaként Heinék arra hivatkoztak, hogy az első elgondolás alapján a fürdőépület közel lenne a Mezőgazdasági Múzeumhoz és az épületek rontanák egymás látványát. A magyar építőművészeket tömörítő szövetség 1906 januárjában Hein javaslatával azonos előterjesztést tett. 864 Végül a második elképzeléshez igazodtak, azonban az építendő fürdő tervei jelentősen módosultak, elmaradt a pálmaház és az uszoda megépítése, ahogyan az ivócsarnokok és a szálloda sem épült fel. Az új utat megnyitották ugyan a Városligeten át, de annak kiépítését jelentősen leegyszerűsítették, elhagyták a fürdő előtti vízmedencés kiteresedést. A fürdőépület terveinek kidolgozásával, módosításával Czigler 1905-ben bekövetkezett váratlan halála után a főváros Czigler munkatársát, Dvorák Ede műépítészt bízta meg. Az építkezés a módosított tervek alapján 1908 1909 folyamán kezdődött. Az új fürdő 1913-ban készült el, június 16-án adták át hivatalosan. 865 863 FKT 1907, 20. Hein társai budapesti lakosok voltak, nevük nem maradt fenn. 864 FKT 1907, 20. 865 S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 94 95.; Tarjányi Pesti 1992, 4.; Szikra 2011, 171.; Majkó 2013b, 131-132. A fürdőépítés jóváhagyásával nagyjából egyidőben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kimondta, hogy a Városliget 155
A fürdő környezetét már annak létesítése előtt is impozánsnak szánták (A316. ábra). A felépített fürdő előtt Räde Károly tervei alapján alakították ki a neobarokk neobarokk stílusú kertrészt 1913-ban (A315 A324. ábra). 866 Az ovális díszkert két jól elkülöníthető, mégis szerves egészet alkotó egységből állt. A nagyobb rész a fürdő előtti kiültetésnek adott helyet (A315., A317 A324. ábra), de az új út déli oldalára is átnyúlt az előkert (A318., A322. ábra). A közvetlenül a fürdő homlokzata előtti nagyobb területet elfoglaló rész kiültetése jól elkülöníthető részekre tagolódott. Az épület középtengelyének vonalában egy szélesebb sétány közepén egy gazdag virágkiültetéssel, alacsony puszpángszegélyekkel alakított gyepes sáv kapott helyet. A sétányok mellett nagyobb gyepes területetek feküdtek, amelyek egészen az íves kocsifelhajtóig tartottak. Ezeknek a középső sétány felé eső oldalát négy-négy, kúp formára nyírt topiária és geometrikus mintájú virágkiültetés kísérte, ahogyan hasonló topiáriákat telepítettek a kocsifelhajtó belső íve mentén is. A topiáriák között jukkák is megjelentek a dús virágkiültetésben. A nagyobb gyepes táblák szélein kör formájú kiültetéseket hoztak létre. A koncentrikus körök mindegyike más-más növényből került kiültetésre, ez adta a lenyűgöző látványt. A gyepes tér külső részeit ligetes fenyőtelepítések vezették át a park területébe. A fürdő homlokzatával párhuzamos sétány a mai Kós Károly sétány déli oldalán fekvő kisebb részt egy rétben is megmozgatott szőnyegágy uralta. Ez a terület impozáns szőnyegággyal került díszítésre. A fürdő létesítése kapcsán nyitott utat az 1910-es évek második felében, az 1920-as évek elején is az Andrássy út folytatásaként kezelték. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervbe vette, hogy az utat a parkon túl is reprezentatív sugárútként építi ki egészen az alagi versenypályáig. Annak ellenére, hogy a nagyszabású tervről megkezdték a tárgyalást, a sugárútépítés elmaradt. 867 Az átadott fürdő hiányossága volt, hogy nem volt szabadtéri medencéje. Ennek korrigálására az 1920-as évek közepén Francsek Imre építész tervei alapján kibővítették a fürdőt, s egy kültéri részt is létesítettek. A szabadtéri részleggel kibővített fürdőt 1927. augusztus 19-én adták át. 868 Nagyjából ezzel egy időben, az addig a fürdő belső udvarán álló Zsigmondy-szobrot áthelyezték a fürdő főhomlokzatával szemközt. A Szécsi Antal által sokat vesztett ligetszerű jellegéből a különböző középületek odatelepítése folytán (FKT 1907, 23.). Ez egy igen érdekes megállapítás egy olyan testület részéről, amely támogatta a városligeti építkezéseket, fejlesztéseket, s nem emelt kifogást a nagy kiállítások városligeti megrendezése ellen sem. 866 Majkó 2013b, 138. 867 FKT 1916 1922, 16. 868 Thaly 1958, 94 95.; Szikra 2011, 171.; Majkó 2013b, 131., 134.; Saly 2013, 120. Ugyanezt Thaly és Tarjányi Pesti 1926-ra datálták (Thaly 1958, 94.; Tarjányi Pesti 1992, 4.). 156
készített, haraszti mészkőtalapzaton álló bronzszobrot egy szőnyegággyal díszített teresedésben helyezték el a főhomlokzat középtengelyének vonalában. 869 A Széchenyi fürdő fejlesztése nem merült ki az új fürdőépület felépítésében, annak szabadtéri részleggel történő bővítésében, mert 1936-ban felmerült egy új forrás létesítésének gondolata is. A fúrási munkákat Pápai-Vajna Ferenc főgeológus irányította, ennek eredményeként létrejött a Szent István-forrás, amelyet 1938-ban adták át. 870 Az új kútból nyert vízmennyiség messze meghaladta a fürdő vízszükségletét, azért Szendy Károly polgármester javaslatára szökőkutat és ivócsarnokot létesítettek. A forrás közelében egy 12 méter átmérőjű, faragott kőperemmel ellátott medencét, egy bronz szökőkutat és egy könnyed szerkezetű pavilont építettek (A325 A328. ábra). A pavilon, azaz a Szent István-forrás ivócsarnoka az 1930-as évekre jellemző lekerekített formákat és anyagokat (acél, üveg) alkalmazta, tetején a korra jellemző neonfelirat állt. A medencés, szökőkutas kertrészt alacsony, öntöttvas kerítés határolta. A csarnokot 1939. augusztus 17-én adták át. 871 A régi forrás amely a világ legmélyebb artézi kútja volt a maga korában vizét ezt követően már csak középületek fűtésére használták. 872 A Széchenyi fürdő építésére kijelölt terület egy részét a vurstli foglalta el (A100., A104., A106 ábra). Az építkezés megkezdése előtt az útban lévő vurstlit átköltöztették a Mutatványosok terére (A105., A107 A108. ábra). Az új mutatványos telep kialakítását, rendezését egy 1911-ben kiadott rendelettel is segítették. A rendelet értelmében a mutatványosokat kisebb kőházakba szorították. 873 A 20. század elején a rondó és a Városligeti-tó közötti, addig nagyjából érintetlen terület is jelentős változáson ment át. A még a 18. század utolsó évtizedében emelt, majd több ízben átépített városligeti nagyvendéglőt elbontották. Az amerikai egészen pontosan a 869 Csengeryné 1956, 8.; Thaly 1958, 95. 870 Csorna 1975, 417.; Thaly 1958, 94.; Tarjányi Pesti 1992, 4.; Majkó 2013b, 131., 136. 871 A pavilonban helyezték el Szentgyörgyi István Mécses című női aktszobrát, amelyet a művésze 1924-ben készített, de a főváros csak 1928-ban vásárolta meg a szobrot a fürdő számára. Az alkotás minden bizonnyal a fürdő épületében vagy annak valamelyik belső udvarában állt az ivócsarnokba helyezése előtt. A neonfelirattal reklámozott, kecses pavilont az 1960-as években egy jellegtelen pavilonra cserélték. A Városligetbe egyáltalán nem illő pavilont csak az elmúlt években cserélték egy, az eredeti pavilont megidéző, építészeti értéket hordozó épületre. 872 Thaly 1958, 95. 873 FKT 1908, 80 81.; Granasztói 2013b, 53., 61.; Majkó 2013b, 132. A főváros a vurstli elhelyezését az állatkerti területen csak ideiglenesnek szánta, de végül konzerválódott ez az elhelyezés. A vurstli fejlődéséről, átalakulásáról l. részletesebben Perczel Olivér: Az Angol Parktól a Vidám Parkig. Archivnet. XIV. évf. 4. sz. (2014); Perczel Olivér: A Mutatványos-telep, avagy a Vurstli születése. Budapest. XXXVI. évf. 8. sz. (2013. augusztus), 24 26.; Perczel Olivér: Hétköznapok az Angol Parkban (1911 1945). http://ujkor.hu/content/hetkoznapok-az-angol-parkban-1911-1945; Perczel Olivér: Az Angol Park története, 1911 1945. In Tanulmányok Budapest múltjából. XL. Budapest, 2015. 265 300. 157
clevelendi magyarok adományaként készült Washington-szobrot (A359. ábra) a Városligetnek ezen a részén állították fel 1906-ban, s az impozáns szobornak kedvezőtlen hátteret adott volna a vendéglő elavult épülete. 874 Bezerédi Gyula szobra mellé a szobor leleplezésekor egy ún. szabadság-fát is ültettek, ami azonban néhány év alatt kipusztult. 875 Az 1885. évi Országos Kiállításra emelt épületet ugyan műcsarnoknak szánták, de hamar belátták, hogy a Pfaff Ferenc által tervezett épület erre alkalmatlan. Az 1896-os kiállítás alatt egészségügyi pavilonként szolgáló épületnek 1907-ben találtak viszonylag tartós funkciót. Ekkor a Fővárosi Múzeum költözött az épületbe és egészen 1941-ig működött ott. 876 Az Olof Palme-házzal szemben, attól keletre állt a szintén az 1885. évi Országos Kiállításra épített Király-pavilon, amely Gerbeaud-pavilonként vált a Városliget látogatóinak kedvelt kirándulóhelyévé. 877 A 20. század első évtizedében a Városligeti-tó medrének szerkezet jelentősen átalakult, ekkor készült a nyitott övcsatorna, valamint a tó fenékbetonozása. 1908. május 28- án a Budapesti Korcsolyázó Egylet újabb bérleti szerződést írt alá a fővárossal. A bérlet további 28 évre szólt (1958. május végéig), s a szerződés értelmében az Egylet magára vállalta a mederbetonozás költségeinek felét, a másik felét a főváros fizette. A mederbetonozás mintegy 1.000.000 koronát emésztett fel. 878 A tó nyugati partján álló Korcsolyacsarnok előtti mederszakaszban az 1920-as évek elején kialakították a műjégpályát. Ennek kapcsán a tó fenékbetonozását részben átépítették. Ezzel azonban nem oldották meg a tó vízkormányzását, ezért 1932-ben a halastó ez a Felső-tó vízszintjének és a betonozott tórész ez az Alsó-tó vizének függetlenített leeresztésére két helyen keresztgátat építettek szabályozható zsilippel. Nem sokkal később, 1937 és 1938 nyarán a polgármesteri II. ügyosztály a tó fenékbetonozását átépítette. A tavat az 1896-os kiállításhoz kapcsolódóan végzett munkák során a Rákos-patak vizével táplálták. A patak rendezése a 20. század második negyedében zajlott. Az 1925-ben kezdett rendezéssel 1941-ben értek a Szőnyi útig, ahol a szabályozás következményei miatt szivattyútelepet létesítettek a Városligeti-tó további 874 Thaly 1958, 41., 124; Tarjányi Pesti 1992, 1.; Lovas D. 2013a, 8. A BNV idején a román pavilon épült fel az egykori vendéglő helyén (Thaly 1958, 41.), ami szintén nem adott kedvező hátteret. 875 Vigand 1909, 256.; Thaly 1958, 124.; Radó 1985, 33.; Tarjányi Pesti 1992, 6.; Lovas B. 2013, 130. A fa pótlásáról csak jóval később, 1990-ben gondoskodtak a szobortól kissé távolabb, kelti irányban. 876 Vigand 1909, 256.; Csengeryné 1956, 15 16.; Thaly 1958, 105. A Fővárosi Múzeum 1907. július 1-jén nyitotta meg kapuit az Olof Palme-házban. 877 Csengeryné 1956, 16. 878 Vigand 1909, 267.; Borókay Várbiró 1956, 40.; Thaly 1958, 92.; Tarjányi Pesti 1992, 7.; Ligetfalvi 2013a, 74. Ekkor a Széchenyi-szigettől keletre fekvő öblöt és a várárkot még nem betonozták ki (Thaly 1958, 92.). 158
táplálásának biztosítására. 879 A rendezés során úgy tervezték a patakmedret a Kerepesi úttól a Szőnyi úti elágazásig, hogy abban csupán a Városligeti-tó táplálásához szükséges vízmennyiség folyhasson le. A tó vizét a záporcsatornán át a Dunába vezették le. 880 1907-ben a belügyminiszter feloszlatta az Állat- és Növényhonosító Társulatot. A főváros átvette az Állatkert üzemeltetését, fenntartását, az állatokat 65.000 koronáért megvásárolta. Ezt követően a főváros nagy befektetéssel új, korszerű Állatkertet hozott létre. A felújítás kertépítészeti tervei 1908-ra készültek el, a terveket Räde Károly, Ilsemann Keresztély és Witzel Nándor készítették. Az állatkerti Pálmaház tervezését és berendezését szintén Ilsemann Keresztély és Räde Károly végezte. A korszerűsített, felújított Állatkertet 1912-ben nyitották meg. 881 A Városligetben a szórakoztatás a 20. században is fontos szerephez jutott. Ennek jegyében nemcsak a vurstli szabályozásáról és az Állatkert létének biztosításáról gondoskodtak, de a Városligeti Színkör is állandó épületet kapott. 1908-ban Feld Zsigmond a huzatos deszkaépület helyett a Vágó fivérekkel egy modern színházat terveztetett. A színház változatlan helyen, a park délnyugati sarkában épült fel. 882 Az értékes faállomány pusztításában a világháború okozta tüzelőanyag hiánya is szerepet játszott. Az I. világháború alatt megszaporodtak a Városligetben a falopások, de emellett a lakosság rájött, hogy az Iparcsarnok mellett az egykori Hattyú-tó helyén tőzeget tudnak bányászni. 883 Ezek a beavatkozások jelentősen lerontották a park állapotát. A pusztítás a háború végével sem fejeződött be. Az I. világháború után az Ezredéves Emlékmű Habsburgkirályszobrait eltávolították, összetörték, lecserélték. 884 Az 1920-as években a Tanácsköztársaság leverésének emlékére felépítették a Regnum Marianum-templomot (A329 A331. ábra) a Városliget nyugati határán. A Kotsis Iván által tervezett templom alapkövét 1925-ben rakták le, de a tényleges építkezés csak a következő év nyarán vette kezdetét. A templom hivatalos neve Magna Domina Hungarorum felszentelésére 1931-ben került 879 FKT 1923 1927, 47 48.; Borókay Várbiró 1956, 40 41. 880 FKT 1923 1927, 47 48. 881 Vigand 1909, 260.; Thaly 1958, 90.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 31.; Für Pintér 1989, 42.; Lovas D. 2013d, 41.; Persányi 2013, 95 99. 882 Ligetfalvi 2013a, 71. A színház 1909-től Fővárosi Városligeti Színház néven működött, majd Feld Zsigmond 1912-ben Budapesti Színházra változtatta a nevet, s az 1920-as években átadta helyét fiának, Feld Mátyásnak. Az 1930-as években a színház többször gazdát cserélt, helyet adott az Aréna filmszínháznak is, majd 1935-től Erzsébetvárosi Színház néven futott. Az épületet a század közepén bontották le a Dózsa György út kiszélesítése miatt (Fodor 2003, 213.). 883 Thaly 1958, 132.; Magyar 2013, 95. 884 Thaly 1958, 122. 159
sor. 885 A templom környezetében geometrikus kertrészeket alakítottak ki, a négyzet agy téglány alaprajzú gyepes táblákat virágszegélyek, alacsonyra nyírt sövények szegték, a táblák közepét egy-egy magasabb növény hangsúlyozta. A templom parkba helyezése már akkor is vita tárgya volt, de végül kihasítottak az értékes növényállománnyal rendelkező kertrészekben egy darabot az építkezéshez. A templom közvetlen közelében, annak déli oldalhomlokzata mellett állították fel Csengery Antal szobrát (A331 A332. ábra). A Zsákodi Csiszér János által készített, 220 cm magas, egészalakos bronzszobrot 1937-ben avatták fel. 886 Az 1926-ban készült katonai légifotók (A118 A119. ábra) annak ellenére, hogy katonai célra készültek, viszonylag jó felbontásban megörökítettek a Városliget területének nagy részét is. A fekete-fehér felvételeken szépen kirajzolódik a parkosított Hősök tere a kör alaprajzú díszmedencékkel, az innen kifutó, fasorokkal kísért utak, a Városligeti-tó kibetonozott, víz nélküli medre. A tónak egyedül a Széchenyi-sziget keleti oldalán lévő öblében volt víz A fényképeken jól látszik, hogy még állt a Millenniumi Kiállításra épített fővárosi pavilon az artézi fürdőtől délre, valamint az is látszik, hogy megkezdődött a Széchenyi fürdő kibővítése, az épület északi homlokzata és az Állatkerti körút közötti terület építési területnek mutatkozik. A fürdő déli homlokzata előtt létrehozott neobarokk kert főbb szerkezeti vonalai is kirajzolódnak, azonban a Szent István-forrás fúrási munkáinak még semmilyen nyoma nincs. Az egyik felvételen (A119. ábra) jól látható, hogy a Széchenyi fürdő építése kapcsán nyitott új út, a mai Kós Károly sétány nyugati szakaszát idős fák szegélyezik, csak az új útszakaszon fedezhetők fel a kisebb csemeték. Az Iparcsarnok és az előtte fekvő korzó területe is feltűnik a felvételeken (A118 A119. ábra), a terület még intaktnak mondható, kirajzolódnak a növényszigetek, valamint a középtengelyben a zenepavilon és a világító szökőkút A központi tér körül fasorok figyelhetők meg, amelyek Räde Károly tervén (A109.ábra) is hangsúlyképzők. A Műcsarnok déli homlokzata előtt egy patkó alakú gyepes szigetet fogtak közre az épülethez vezető utak. A rondó esetében jól látható (A118. ábra), hogy a külső, az Olof Palme sétányt érintő körének nagyobb fáin belül egy több fasorból álló belső gyűrű is elhelyezkedik. Az utakkal feltárt rondó közepén a kör alaprajzú medencét nagyobb burkolt tér övezi. A párhuzamos sétányok által közrefogott gyepes táblákat ornamentikus kiültetés gazdagít. A rondótól délnyugatra azonosítható a villamosvonal végállomásának épülete, valamint a színházépület a park délnyugati sarkában. A park 885 Boros 2005, 74. A templomot 1951-ben lebontották, mert a Dózsa György út tervezett kiszélesítésének sávjába esett. 886 A szobor nem állt sokáig a Városligetben, a Dózsa György út kiszélesítése miatt 1950-ben elbontották és az Almássy térre helyezték át. 160
délnyugati, utakkal gazdagon feltárt, idősebb faállománnyal rendelkező részéből elnyúlú tisztás formájában tűnik ki az egykori ideiglenes jégpálya helye. A felvételen építési területként már megjelenik a Regnum Marianum-templom helye is. A két évvel később, 1928-ban készült katonai légifotón (A120. ábra) a Városligetnek leginkább a déli része látható, azok a területek, amelyeket az 1926-os fotózás nem érintett. A felvétel vegetációs időszakon kívül, de hómentes időszakban készült. A park délkeleti részében az 1896-os Millenniumi Kiállítás miatt letarolt területen a növényállomány igen gyér, jelentősebb növénycsoportok csak az Olof Palme-ház szomszédságában és a Közlekedési Múzeumtól délre fekvő területen figyelhető meg. A kertrész két meghatározó eleme az utak gyűjtőpontjaiként szolgáló kör és ovális alakú burkolt területek. Az Olof Palme sétány mellett az egykori Király-pavilon, az Olof Palme-ház és a Kolegerszky-kioszk jelöl ki egy átlós tengelyt, amelynek északkeleti végében az Iparcsarnok, délnyugati végében a színház áll. A felvételen jól látható, hogy a Regnum Marianum-templom építése jelentősen előrehaladt, s a parknak ez a része igen bolygatott. Egyéb változás a felvételen nem figyelhető meg. A helyreállítás bonyolult feladata egyfajta korszerűsítéssel is járt. A munkálatokat az akkori főkertész, Räde Károly igazgatta, aki az új igények figyelembevétele mellett rendezte a Városligetet (A109.ábra). Räde a Városligetet a nagy forgalom miatt átrendezte és alkalmassá tette a nagyobb tömegek befogadására. A kor kertművészeti szabályai szerint újrarendezte a séta- és közlekedési utakat, pihenőket, változtatott ezek arányain. Vezetésével 1919-ben létrehozták a város első játszóterét a Városligetben. Räde új utakat és tágas pázsitmezőket létesíttetett, gazdagította a Városliget dendrológiai állományát. Ebben a telepítési hullámban került a parkba amuri parafa (Phellodendron amurense), szomorú bükk (Fagus sylvatica Pendula ) a rondóban, kanadai vasfa (Gymnocladus canadensis), amerikai feketedió (Juglans nigra Americana ), tulipánfa (Liriodendron tulipifera) és számos díszalma (Malus floribunda, Malus floribunda Atropunicea ). Ezeket a látványos növényeket Räde a park leglátogatottabb gócpontjaiba, vagyis a rondót is magába foglaló, az Iparcsarnokig húzódó korzóra és ennek vonzáskörzetébe, valamint a Széchenyi fürdő elől induló díszkertbe telepítette. Räde tervén (A109. ábra) a tájképi kertekre jellemző kötetlen formák, íves utak, kisebb ligetek, facsoportok, tisztások rendszere mellett megjelentek a markáns, geometrikus elemek, a sarokkal kísért egyenes utak, a fő- és kereszttengelyek, a szabályos formájú teresedések. A terv alapján a fontosabb utakat fasorokkal szegélyezték, a rondó 161
növénykiültetését dúsították, újabb körökben ültettek fasorokat. A park épületeinek környezetét egyértelmű mértani rend alapján parkosították. A geometrikus rendszerű utakkal feltárt rondó egy szőnyegágyakkal díszített gyepes tér volt, amelynek közepén kör alaprajzú szökőkút állt (A182 A184., A189 A192., A310. ábra). A gyepfelületben a látványos szőnyegágyak mellett díszfák és díszcserjék is helyet kaptak. A fennmaradt felvételeken azonban megfigyelhető, ahogyan a rondó kiültetése leegyszerűsödött, letisztult. A század elején még bonyolult elrendezést mutató szőnyegágyakat az I. világháború után már lényegesen egyszerűbb virágágyakra cserélték, a gyepfelület hangsúlyosabbá vált. A rondón túl, az Olof Palme sétány másik oldalán díszlett a rozárium százféle rózsatővel, a világító szökőkút 250 sugarával és szoboralakjaival (A207 A209., A213 A214. ábra) vonta magára a figyelmet, az Iparcsarnok előtt virágszőnyegek feküdtek. 887 Ezen a területen is érvényesült a virágágyak egyszerűsödése, a századforduló túlburjánzó kiültetéseinek helyét visszafogottabb növénydíszítések vették át. Az I. világháború során a Városliget egyik legnagyobb látványossága, a világító szökőkút is megsérült, sokáig üzemen kívül állt. A főváros végül 1931-ben, rendkívül magas költséggel helyrehozatta. A szobrászati munkákat a művész fia, Mátrai Lajos végezte, a műszaki részért Zaitz László főmérnök felelt. Mivel a szökőkút üzemeltetése igen költséges volt, csak rendkívüli alkalmakkor, vasárnapokon és ünnepnapokon üzemeltették teljes pompájában. 888 Räde terve nyomán a park másik, látványos növénykiültetéssel alakított centruma a Széchenyi fürdő körül jött létre. Räde felújította a neobarokk kertet a főbejárat előtt, s innen kiindulva egy intenzívebb fenntartást igénylő zónát alakított ki nyugat felé, ami érintette a Vajdahunyadvárat is. 889 A 19. század utolsó évtizedeiben tartott nagy vásárok 1885. évi Országos Kiállítás és 1896. évi Millenniumi Kiállítás következményének tekinthető, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) szintén a Városligetben nyert elhelyezést 1925 és 1972 között. 890 A Budapesti Nemzetközi Vásár néven híressé vált rendezvény ősének a Kossuth Lajos kezdeményezésére szervezett, 1842. augusztus 25-én megnyitott Első Magyar Iparműkiállítást lehet tekinteni. 891 Az árumintavásárok azonban csak a 20. század elején jelentek Magyarországon, így a BNV közvetlen előzménye az 1906-ban a Vigadóban tartott ún. 887 Thaly 1958, 129.; Radó 1985, 28.; Für Pintér 1989, 42. 888 Thaly 1958, 123.; Lovas D. 2013f, 154. 889 Thaly 1958, 129. 890 Sisa 1996, 73. 891 Hajdú 2000, 111.; Lovas D. 2013f, 147. 162
Márciusi Vásár volt. Népszerűsége és nagy látogatottsága miatt a következő évben már a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg Tavaszi Vásár néven. 892 Már 1914-ben, a IX. Tavaszi Vásár előkészítésekor felmerült a gondolat, hogy a vásárt nemzetközivé bővítsék, de ezt az I. világháború megakadályozta. Az első, nemzetközi részvétellel lebonyolított kiállításra 1918-ban került sor Keleti Vásár néven. 893 A vásárt 1920-ban Budapesti árumintavásár, majd ismét Keleti Vásár néven szervezték meg, majd 1925-ben megkapta az állandósult Budapesti Nemzetközi Vásár nevet, s ettől az évtől lehetett igazi nemzetközi vásárnak tekinteni. 894 Az I. Budapesti Nemzetközi Vásárt maga a kormányzó, Horthy Miklós nyitotta meg 1925. április 18-án. A 822 kiállító mintegy 10 %-a külföldi volt. Számukra az Iparcsarnok már kicsinek bizonyult, ezrért bevonták a Műcsarnokot, a Mezőgazdasági Múzeumot és ideiglenes pavilonokat is építettek. A mintegy 9.000 m 2 -en elterülő kiállítási területen 18 főcsoportba rendezve mutathatták be a kiállítók termékeiket. A vásár sikerét mutatja, hogy 10 napos nyitvatartása alatt mintegy 248.000 ember kereste fel. 895 A rendezvény látogatottsága évről évre nőtt, amihez hozzájárult, hogy 1933-tól ún. filléres vásárvonatokon utazhattak a látogatók a fővárosba. A látogatói rekord 1941-ben dőlt meg, amikor 1.300.000 látogató kereste fel a rendezvényt. A következő évben már érezhető volt a II. világháború hatása, háborús vásár volt a rendezvény. 896 A BNV területe kezdetben az Iparcsarnokra és közvetlen környezetére korlátozódott (A110 A111., A383 A390. ábra). A rendezvény déli keleti határát maga az Iparcsarnok, déli határát a mai Zichy Mihály út, nyugati határát a Paál László út, északi határát a mai Vajdahunyad sétány jelentette. A pavilonok az egykori korzó területét fogták közre, beszűkítve a szőnyegágyakkal, szökőkúttal zenepavilonnal díszített sétatér területét. A vásár sikerének növekedése magával hozta az épületek szaporodását, állandósulását, a terület kiterjedését (A112. ábra). A vásár jelentőségének hangsúlyozására egyre látványosabb, a park szerkezetéből, léptékéből kilógó épületek létesültek, a korzó magját egy teljes épületcsoporttal kívánták határolni. Mivel a BNV pavilonjai ekkor még többnyire csak a rendezvény idejére kerültek felállításra, a közigazgatási térképen (A108. ábra) ezek nem jelentek meg, de az 892 Berza 1993a, 245.; Hajdú 2000, 111. 1911-ben a Városliget városi parkká alakítása kapcsán felmerült a gondolat, hogy egy állandó kiállítási helyszínt létesítsenek, de hamar felismerték, hogy a park a változó viszonyok miatt nem alkalmas erre a célra, ezért a lágymányosi terület fejlesztését szorgalmazták (FKT 1911, 83.). 893 Berza 1993a, 245.; Hajdú 2000, 111. 894 Berza 1993a, 246.; Hajdú 2000, 111. 895 Hajdú 2000, 112. 896 Berza 1993a, 246. 163
Iparcsarnok előtti korzó területének pusztaságként való jelölése érzékelteti, hogy a vásárterület miatt az egykori díszes kialakítás már eltűnt. A II. világháború után az Iparcsarnok egy torzó volt (A391. ábra), teljesen kiégett az épület, a puszta vázszerkezet fölött szinte teljes épségében lebegett a nyolcszögletű tamburon álló kupola. A helyszín alkalmatlan volt 1946-ban a vásár megtartására, ezért azt az Állatkert területén rendezték meg Ipar a mezőgazdaságért címmel. 897 A következő évben a Vajdahunyadvár adott otthont az Őszi Vásárnak. Ekkor komolyan elgondolkodott a vásár szervezősége, milyen irányban fejlesszék a vásárterület. Az egyik lehetőség egy nagy, központi csarnok építése volt, a másik a sok önálló pavilon állítása. Végül utóbbi mellett döntöttek, s ennek megfelelően jelölték ki az elpusztult Iparcsarnok környékén a vásárterületet (A392. ábra), ahová a nyugati oldalon, az Olof Palme sétány irányából nyíló, A 3 éves terv kapu nevet viselő főkapun lehetett bejutni. 898 A kiállítási terület elrendezésében 1949-ben következett be nagyobb változás, amikor az Őszi Vásárra a központi teret négy nagyobb épülettel vették körül. Az elpusztult Iparcsarnok pótlására ezekben az években építették fel a vascsővázas szerkezetű Petőfi- és Kossuth-csarnokokat. 899 Az Iparcsarnokot elbontották és lényegesen egyszerűbb formájú csarnokot emeltek megmaradt alapjain. 900 A BNV mellett az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) is rendszeresen szervezett kiállításokat a Városligetben. Az évek során felmerült az igény egy állandó kiállítási helyre, ahol a kertészeti kiállításokat, gyümölcsbemutatókat meg tudják tartani. Ennek megfelelően 1938-ban tervpályázatot írtak ki az állandó pavilon megtervezésére. A pályázati kiírás rögzítette, hogy a pavilonnak az OMKE igényei mellett divatbemutatók megtartására is alkalmasnak kell lennie, valamint kávézónak, cukrászdának, gondnoki lakásnak, transzformátorháznak és egyéb kiszolgáló létesítményeknek is helyet kell biztosítania. A létesítmény helyéül a II. világháborúban elpusztult Kolegerszky-kioszk (A374. ábra) helyét jelölték ki az Olof Palme sétány nyugati oldalán, a régi Műcsarnokkal majdnem szemközt. 901 A tervpályázaton Weichinger Károly tervét találták a legjobbnak. A modern stílusú, földszintes, lapostetős épület vasbetonvázzal épült, alaprajza két, a sarkán egymásba metsző téglalapot alkotott (A406 410. ábra). A szélfogóval kiegészített főbejárat az Olof 897 Prakfalvy 2000, 143. 898 Radó 1985, 28.; Berza 1993a, 246.; Prakfalvy 2000, 143. A háború utáni éledés jele, hogy 1948-ban a Tavaszi Vásár mellett Őszi Vásárt is rendeztek. A főkaput Kaesz Gyula tervezte. 899 Prakfalvy 2000, 143 144. 900 Fodor 2003, 65. 901 Hajdú 2000, 131. 164
Palme sétány felől nyílt, az északi udvar felől folyosó kötötte össze a két épületszárnyat, amelyet vasbetonból és fából készített pergolák egészítettek ki. Az építkezés 1939 tavaszán indult, és az év második felében már felavatták a pavilont. Az épület kertje geometrikus kialakítást követett, a sétányok közötti gyepfelületben téglalap és négyzet alaprajzú ágyásokban a legújabb kertészeti sikereket bemutató növényekből létesítettek látványos kiültetéseket. A szalagágyakban magas törzsre oltott vagy kúp formájúra nevelt cserjék is helyet kaptak. Az épület a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, ezért a háborút követő helyreállítások során elbontották. 902 Az 1944-es bombázások előtti állapotot az év első felében készült katonai légifotók (A121 A122. ábra) örökítették meg. A felvételeken szépen kirajzolódik a Városliget szerkezete, úthálózata, növényállománya, épületei. A parkba a már burkolt Hősök terén át vezet az út. A Zielinszky-híd a vízzel telt Városligeti-tavon ível át. A tó medrében a Korcsolyacsarnok előtti részen a műjégpályaként használt terület rajzolódik ki. A Széchenyisziget kialakítása nem mutat változást, a Vajdahunyadvár épületegyüttese mellett már idős fák alkotják a ligetes kertszerkezetet. A Kós Károly sétány északi oldalán a fővárosi pavilon, amely mögül azonban már elbontották az artézi fürdő épületét, a régi épület egyik oldalszárnyának részletét azonban meghagyták. A felvételen jól látható, hogy elkészült a Széchenyi fürdő bővítése, a fürdőtől délkeletre pedig felépült az ivócsarnok a kör alaprajzú vízmedencével. A felvételek minősége miatt nem látható a fürdő előtti neobarokk kert belső szerkezete, de a határoló utak és zöldfelületek helyzetéből minden bizonnyal az változatlan formában létezett. A felvételeken egyértelműen kivehető, hogy az Állatkerti körút keleti végében még állt a műszínkörnek otthont adó, centrális alaprajzú épület, amely már az 1926- os (A119. ábra) és 1928-as (A120. ábra) felvételeken is feltűnt. Az Iparcsarnok előtti korzó a felvételeken teljesen eltérő állapotot mutat. Az egyik fényképen (A121. ábra) a korzó mentén nem állnak épületek, de a terület egykori szerkezet szinte teljesen elpusztult. A szökőkút közvetlen környezetében ugyan még feltűnik néhány növénysziget, de a terület nagyrésze bolygatott, növényzet nélküli üres tér. A másik felvétel a BNV idején készülhetett, ezzel magyarázható, hogy látszanak a központi teret határoló kiállítási pavilonok. A rondó mindkét felvételen a már ismertetett, korábbi formájában áll. A park nyugati határán a Regnum Marianum-templom épülete áll, amely mellett Csengery Antal szobrának (A331 A332. ábra) helye is azonosítható. A felvételeken jól látható az egykori ideiglenes korcsolyapálya helyén kialakított nyújtott tér, valamint az attól délkeletre felépített kertészeti kiállítási pavilon 902 Hajdú 2000, 131 132. 165
(A406 410. ábra) az egykori Kolegerszky-kioszk helyén. Az Olof Palme sétány másik oldalán az Olof Palme-ház és azzal szemben az egykori Király-pavilon jelenik meg hangsúlyos elemként. Az egyik felvételen (A122. ábra) kivehető, hogy a park több pontján új burkolt felületeket, pihenőket alakítottak ki. Ilyenek jelentek meg a Kós Károly sétány keleti végétől délre, valamint a Városliget délkeleti részében. A Városliget ezeken a felvételeken még sértetlen, a háború nem okozott bennük jelentősebb károkat. A II. világháború minden korábbinál nagyobb pusztítást okozott a Városligetben. 1944. július 2-án érte első ízben súlyos légicsapás a parkot, aminek következtében a földalatti alagútja több helyen beszakadt, az Ezredéves Emlékmű, a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyadvára, a Weingruberként emlegetett fővárosi nagyvendéglő, az 1885- ös kiállításra épült Király-pavilon ekkor már Gerbeaud-kioszk, a Korcsolyacsarnok is találatot kapott. Ezen felül számos bomba a Városligeti-tóban landolt. A következő nagy pusztítást az augusztusi és szeptemberi szőnyegbombázások okozták, amik további jelentős károkat okozott az épületekben ekkor kapott találatot a Korcsolyacsarnok északi szárnya, a Közlekedési Múzeum, az Iparcsarnok és az állatkerti Pálmaház és a növényállományban. A bombatámadás minden bizonnyal annak a német légvédelmi ütegnek szólt, amely a rondóba fészkelte be magát. A másik német üteg a park déli részében, a nagy fenyvesben táborozott, ahol stratégiai okok miatt kivágták a fenyves jelentős részét. A szeptember 14-én zajlott bombatámadásokban megrongálódott a Közlekedési Múzeum kupolája, az Állatkertben a Pálmaház és az Iparcsarnok. 903 A Vörös Hadserege 1945. január 9-én lépte át a Hungária körutat, amit a Városligetben napokig tartó közelharc követett, a park január 12-én került a szovjet csapatok ellenőrzése alá. 904 A Városliget pusztítása a harcok befejezésével nem ért véget. A háborús események pusztítását fokozta, hogy sok fát főleg a nedvesen is elégő akácot kivágtak a tüzelőhiány miatt, majd 1945 őszén rendőrségi parancsra kivágták az összes cserjét a Városligetben a kedvezőtlen közbiztonsági és erkölcsi viszonyok miatt. Ennek a rendelkezésnek sok értékes szoliter és cserjecsoport lett az áldozata. 905 Ez a növényállományban olyan károkat okozott, ami évtizedekre meghatározó volt. A háború utáni kerthelyreállítást, a kiveszett fák pótlását Haraszti Károly, a ligeti kertészek avatott vezetőjének az irányításával végezték. 906 A fel nem robbant bombákat, lőszereket a rondóhoz közel robbantották fel, ennek eredménye a platánok 903 Thaly 1958, 134 135.; Csorna 1975, 417.; Majkó 2013a, 83.; Majkó 2013c, 155. 904 Radó 2001, 84.; Majkó 2013c, 155. 905 Thaly 1958, 131., 135 136. 906 Radó 1985, 28. 166
csúcsszáradása. 907 A park beépítetlen, szabadon látogatható területe is tovább csökkent, 1946- ban a Vidám Park építésére a park északkeleti részét jelölték ki. 908 A háborút követő politikai változások a Városligetben is éreztették hatásukat. A park több szobrát is eltávolították, amik egy részét megsemmisítették, egy részét raktárban vagy egyéb helyen helyezték el. 909 A súlyosan megsérült épületek helyreállítása helyett azok elbontásáról gondoskodtak. Elbontották a Király-pavilon, a Kolegerszky-kioszk és az Iparcsarnok épületét. Az utóbbi előtt fekvő egykor díszes korzó önmaga torzójává vált, fokozatosan semmisült meg. A súlyos károkat szenvedett Közlekedési Múzeumot is el akarték bontani, de ez csak részlegesen valósult meg. 910 A 20. század a Városliget kertészeti fénykorával kezdődött. Az 1900-as ével első fele azonban számos kedvezőtlen fordulatot is hozott. A Városligetben komoly károkat okozott az I. és a II. világháború, majd a 20. század derekán a propagandaépítkezések jegyében történt területcsonkítás, a Felvonulási tér létesítése. Ezek nemcsak a park épület- és szoborállományában, de szerkezetében, úthálózatában és növényállományában is komoly károkat okoztak. Ez a pusztítás ráadásul egybeesett a növényállomány legidősebb egyedeinek visszafordíthatatlan állapotromlásával, természetes kipusztulásával. A park értékeinek megóvása különösen nehéz feladatot rótt a kertészeti vezetőkre. 2.5.5. A Városliget története a 20. század második felében A Városliget területében, elemiben lényeges változások következtek be a 20. század második felében. A II. világháborút követően évekig tartott a romeltakarítás, a sérült épületek bontása, helyreállítása vagy részbeni helyreállítása, a sérült fák kezelése. A nagyobb léptékű helyreállítási munkák csak 1950-ben indultak el. 1950-ben megkezdődött a világháborúban megrongálódott Vajdahunyadvár helyreállítása. A következő évben már megnyílt az épületben a Mezőgazdasági Múzeum háború utáni első kiállítása. 911 A Városliget belső területeinek fejlesztésében jelentős lépés 907 Thaly 1958, 135. 908 Mészöly 1984, 32. 909 Thaly 1958, 124.; Lovas B. 2013, 130. Ekkor bontották le többek között Bartha Miklós, Rudolf trónörökös és Darányi Ignác szobrát is. 910 Thaly 1958, 114.; Sisa 1996, 73.; Lovas D. 2013f, 148. A helyreállítás és a gyűjtés 1951-ben indult meg, a múzeum 1966-ban nyitott újra. A megmaradt épületrészeket a kupolák visszaépítése nélkül állították helyre. 1987-ben bővítették a múzeumépületet (Korn 1967, 26.; Fodor 2003, 77.). 911 Tarjányi Pesti 1992, 5. 167
volt a Művészsétány létesítése 1951 és 1955 között. 912 A több, mint egy tucat szobor a magyar tudomány és művészet kiválóságainak Ady Endre, Bartók Béla, Bolyai János, Csokonai Vitéz Mihály, Déryné, Eötvös Loránd, Erkel Ferenc, Katona József, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Munkácsy Mihály, Táncsics Mihály állított emléket. A mellszobrok a Városligeti körút keleti szakaszának két oldalán kerültek felállításra négyszögletes, kétméteres oszlopokra (A431. ábra). A szobrok körül kőpadokat helyeztek ki, alacsony sövényeket létesítettek. A BNV terjeszkedése miatt azonban alig egy évtizeddel később, 1966-ban a szobrok elbontása mellett döntöttek, az alkotásokat eltávolították a Városligetből. 913 Szobrokat, térplasztikákat azonban ideiglenes jelleggel is felállítottak a parkban. Az 1960-as években a Műcsarnok hátsó homlokzata, valamint az attól keletre eső parkosított részen rendeztek szabadtéri szoborkiállításokat (A370 A373. ábra). A 20. század derekán ismét tervbe vették a Városligeti-tó komplex rendezését, mivel a tó műtárgyai övcsatorna, betonfenék, partfal rőzsefonatai, földgátak, zsilipek nagymértékben leamortizálódtak (A434. ábra). A tervezési munkát a Budapesti Városi Tanács Mélyépítési Tervező Vállalata végezte. A kivitelezés költségét 3.900.000 forintra becsülték. A kivitelezést három ütemre osztották. 914 A három ütemben helyreállították a tó körül futó beton övcsatornát, a megrongált betonfeneket, a betorkolló és levezető csatorna műtárgyait, a partfal rőzsefonatait. Új elemként jelent meg a tó még le nem betonozott mederszakaszainak betonozása, a Széchenyi-sziget mentén új, kővel burkolt beton támfal építése, az elbontásra kerülő északi földgát és zsilip helyébe új, kővel burkolt betongát építése a zsilip áthelyezésével, a tó északi részének sodronykerítéssel való bekerítése. A Városligeti-tavat övező beton övcsatornát annak ellenére is meghagyták, hogy eredeti funkcióját a tó befagyott vízfelületéről a letakarított hótömeg felolvasztása és levezetése elvesztette. 915 A Városliget harmadik 916 területcsonkításra 20. század derekán került sor. A háborút követően a budapesti Törvényhatósági Bizottság 1949. december 20-án határozatot hozott, hogy Sztálin tiszteletére az Andrássy utat Sztálin útnak nevezi el, valamint megfelelő szobrot állít fel a hozzá illő téren. A Képző- és Iparművészeti Szövetség 1950. január 14-én kelt szakvéleménye tette a javaslatot, hogy a szobrot a Városliget nyugati szélén, a Városligeti 912 Liszt Ferenc szobrát kicsivel később, 1960-ban állították fel. 913 Csengeryné 1956, 13.; Thaly 1958, 137 138. A szobrok egy részét a Margitszigeten állították fel újra. 914 Borókay Várbiró 1956, 41. 915 Borókay Várbiró 1956, 41 42. 916 Első ízben a vasút, majd másodjára az Állatkert miatt csökkent a park területe. A terület radikális átalakítása valójában nem is volt igazi területelcsatolás, mert nem választották le a területet, csak burkolt felületté alakították, megszüntették ezen a részen a parkot. 168
fasor akkor Vilma királyné útja tengelyében kellene felállítani. A tér kiképzéséről, a szobortalapzat tribünként való kialakításáról csak 1951. július 4-én határoztak. A Dózsa György utat a Hősök tere és az Ajtósi Dürer sor között, 360 m hosszúságban 85 m szélesre kívánták bővíteni, s magát a szobrot 75 m mélységben kívánták felállítani. A szélesítés csak a Városliget területének rovására volt megvalósítható, ennek ellenére azonnal elkezdődtek a kivitelezési munkák. Az 1951 decemberében megtartott szoboravatásig kivágták a fákat, megcsonkították a rondót, elbontották az épületeket a Regnum Marianum-templomot, a színházat és a villamos végállomását, kialakították a burkolt teret, felállították a tribünként is használandó talapzatot, valamint arra a szobrot. A téren összesen kilenc, egyedi, gömblámpás kandelábert helyeztek el A térrendezést Gebhardt Béla tervei alapján végezték. 917 A nem bizonyított legenda szerint szempont volt, hogy szükség esetén szovjet katonai repülőgépek leszállóhelyeként funkcionálhasson a tér, ahol 40 éven át négyévente a felszabadulási ünnepen katonai szemlét tartottak. Ebből a funkcióból ered a közelmúltig használt Felvonulási tér elnevezés. 918 A teret a katonai parádékat leszámítva parkolóként használták (A421. ábra). A BNV-re érkező tömegek jelentős része is tette le autóját, ide érkezett az autóbuszokkal. Az 1951 decemberében felavatott Sztálin-szoborra (A411 A414. ábra) 1950-ben írtak ki tervpályázatot, amelyet Mikus Sándor szobrászművész nyert. 919 A 2 m magas bronzszobor egy 10 m hosszú és 9 m magas, domborművekkel díszített tatai mészkő talapzaton kapott helyet közvetlenül a rondó maradványa előtt, a Városligeti fasor tengelyében. 920 A szobor után a a Dózsa György út Hősök tere és Ajtósi Dürer közötti szakasza 1953 és 1957 között hivatalosan a Sztálin-tér nevet viselte. 921 A Sztálin-szobor történeti jelentőségét az 1956-os elpusztítása adja. A ledöntött szoborból visszamaradt csizmák miatt a ledöntés követő napokban megkapta a tér a Csizma tér nevet, majd a bronzcsizmákat a forradalom leverése után a szovjet tüzérek szétlőtték. A monumentális mészkő talapzat némi átalakítás után továbbra is tribünként szolgált. A pártvezetők innen 917 Thaly 1958, 137.; Mészöly 1984, 32.; Boros 2005, 74. Az átalakítás vegyes fogadtatásban részesült. A Városliget történetét összefoglaló Thaly üdvözölte a templom lebontását, mert annak helyválasztását helytelennek tartotta Néhány számadat a burkolásról: összesen 60.000 m 2 kőburkolatot, 48.000 m 2 betonburkolatot és 10.000 m 2 aszfaltburkolatot építettek. 918 Boros 2005, 68., 70. 919 Csengeryné 1956, 20.; Ligetfalvi 2013a, 71. 920 Csengeryné 1956, 20.; Boros 2005, 69. 921 Boros 2005, 68 69., 81. A térelnevezés néhány nappal Sztálin halála után történt. Az addigi Sztálin tér a mai Erzsébet tér neve ekkor Engels tér névre változott (Boros 2005, 69., 81.). 169
szemlélték a dolgozó nép május elsejei felvonulását és az április 4-én tartott katonai parádékat. 922 A tér szervezését a 20. század második felében három egymással összefüggő nagy emlékmű, a Sztálin-szobor, a Lenin-szobor és a Tanácsköztársaság emlékmű határozta meg. A Sztálin-szoborból visszamaradt tribün két oldalán elhelyezett emlékművek közül először a Lenin-szobor (A415 A417. ábra) épült meg 1965-ben. A szobrot a Hősök tere szimbolikus meghosszabbításaként egy nagyszabású téralakítás első mozzanatának szánták. A szobor mögött egy vörösmárványlapokkal burkolt pilon állt. Mivel a vörösmárvány hamar fényét vesztette, 1970-ben időtállóbb svéd vörösgránitra cserélték a betonpilon burkolatát. Lenin alakját hangsúlyozottan javítás céljából néhány nappal Nagy Imre és társai 1989-es újratemetése előtt leemelték a talapzatról, ahová sosem helyezték vissza. 923 A dísztribün másik oldalán, az 1951-ben lebontott Regnum Marianum-templom helyén állt a Tanácsköztársasági emlékmű (A418 A420. ábra). Alkotója, Kiss István az 1957- ben kiírt tervpályázaton nyerte el a munkát, de a megvalósítás egészen 1969-ig váratott magára. A 8 m magas bronzszobor Berény Róbert 1919-es plakátja nyomán készült. A szobor spirális talapzatának építészeti tervezője Hofer Miklós volt. A szobor elszállítása után a spirálisan emelkedő talapzat betoncsonkja tovább élt. 924 Az 1955-ben készült katonai légifelvételen (A123. ábra) már egyértelműen látszanak a háború pusztításai, illetve az azt követő rendezési, átépítési munkálatoknak az eredményei. A felvétel nyári időszakban készült, erre utal a Városligeti-tó egészének vízborítottsága és a növényzet állapota. A park bejáratát jelentő burkolt Hősök terén és a Városligeti-tavon változás nem látható, de szembetűnő a Kós Károly sétány mentén, hogy a fővárosi pavilont lebontották, helyén romos pusztaság látható, ahogyan az Állatkerti körút északkeleti végében hasonló viszonyok vannak az egykori műszínkör épületének helyén. A háborús pusztítás legszembetűnőbben az egykori Iparcsarnok és korzó területén azonosítható Az Iparcsarnok romjait ekkora már elbontották, de az egykori csarnok környezetében még kirajzolódnak a bombatölcsérek nyomai. A korzó területe szintén átalakult, a régi szerkezetre csak a világító szökőkút medencéje és a körülötte megmaradt növénysziget utal. A terület egésze burkolt felületté vált, amelyet a BNV kisebb-nagyobb épületei szegélyeznek. A vásár ekkor már átlépett a Paál László sétánytól nyugatra fekvő területre is, a Paál László sétány és az Olof 922 Boros 2005, 71. 923 Boros 2005, 70 71., 73. Az 1980-as években még egyszer szükségessé vált a szobor restaurálása. Végső eltávolítását követően a szobrot a Szoborparkban állították fel. 924 Boros 2005, 73 74. A Szoborparkban állították fel újra a szobrot. 170
Palme sétány közötti, háromszög alakú területben is megjelentek az első épületek. Az egykori Király-pavilon szintén lebombázott épületét elbontották, területe üres, törmelékes foltként jelenik meg a felvételen, amelyen jól látható, hogy az Olof Palme-ház is sérült, tetőszerkezete hiányos. A régi Műcsarnoktól északra még látható a Rudolf-szobor egykori helye. Az Olof Palme-házzal egykor átellenben álló kertészeti pavilon a felvételen még a bobázást követő állapotában, romosan áll, területe romos, rendezetlen. A felvételen jól látszik a park délkeleti részében fekvő, a háborúban bombatalálatot kapott Közlekedési Múzeum. A múzeum helyreállítására a gyűjtés, valamint maga a kivitelezési munka 1951-ben indult meg, de a súlyos károk miatt a múzeum csak 1966-ban nyitott újra. A helyreállítás során az épületet nem az eredeti formájában állították helyre, költségvetési okok miatt a megsemmisült kupolák visszaépítésétől eltekintettek. Az épület kibővítése elengedhetetlenné vált, így északi irányba elnyúlóan bővítették azt 1987-ben. 925 A múzeum helyreállításával párhuzamosan jelentős szoborprogram is zajlott. A Közlekedési Múzeum nyugati oldala mellett összesen tíz műalkotást helyeztek el. A közlekedéstudományhoz köthető kilenc férfi Clark Ádám, Csonka János 926, Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Kármán Tódor, Martin Lajos, Schwarz Dávid, Vásárhelyi Pál, Zelovits Kornél portrészobra mellett az Irányjelző címet viselő alkotást is itt állították fel 1965 és 1969 között. Az 1955-ben készült katonai légifelvételen (A123. ábra) szembetűnik a park nyugati oldalának változása is. A délnyugati részen az idős fák tömege megcsappant, valamint a Dózsa György út kiszélesítése is jelentős változást okozott. A felvételen azonosítható az a sáv, amelyet a park területéből elvéve, az ott álló épületek és szobrok elbontásával, a növényzet kivágásával kialakítottak és leburkoltak. Az újonnan kialakított tér három szakaszra osztható, az északi és déli keskenyebb sáv burkolatától élesen elválik a sötét színnel megjelenő, szélesebb középső szakasz. A felvételen látható, hogy a rondó nyugati része szintén a térépítés áldozata lett, kivágták az idős fákat, megcsonkították az úthálózatot. A rondó közepén látható a szökőkút, az azt övező, körcikk alakú gyepes tér, valamint az onnan kifutó utak. A rondóból elvett szakaszon feltűnik a Sztálin-szobor monumentális talapzata. A három évvel később, 1958-ban készült katonai légifelvételen (A124. ábra) már kedvezőbb kép mutatkozik a kert általános állapotát tekintve. A park délnyugati és délkeleti részén az úthálózat helyreállítása mellett a növényállomány gyarapítása is érzékelhető. A Városligeti-tó északi öblétől keletre, a Kós Károly sétány mellett rendezték, parkosították az 925 Fodor 2003, 77. 926 Csonka János szobrát ellopták, amelyet 2009-ben pótoltak. 171
egykori fővárosi pavilon helyét. A rendezés során meghagyták a funkcióját vesztett Nádorhidat (A434. ábra) és Wünsch-hidat is. A fővárosi pavilon helyéhez hasonlóan a Széchenyi fürdőtől keletre, az egykori műszínkör helyét is parkosították. Ugyanakkor a felvételen jól látható, hogy a Széchenyi fürdő előtti neobarokk kert lényegesen egyszerűbbé vált. A Városligeti-tó vize a felvétel készítésének idején le volt eresztve, ennek eredményeként szépen kirajzolódik a műjégpályaként üzemelő terület. A negatív változások között kell említeni, hogy a BNV által elfoglalt terület növekedett, épületei megszaporodtak. Az egykori Iparcsarnok helyén megjelent a BNV V. számú kiállítási pavilonja, amely egy U alaprajzú épület kelet felé elnyúló szárnyakkal. Az 1950-es években végzett háború után helyreállítás során a parkot az újabb igényekhez szabták. Ennek jegyében számos berendezési tárgyat is elhelyeztek. Több ivókutat (A436. ábra) létesítettek, valamint műkőlábazatos, deszka ülőfelületű és deszka háttámlájú padokat (A439., A442. ábra) telepítettek. Ez a padtípus a mai napig a Városliget meghatározó berendezési tárgy, a típus neve is városligeti pad. Az 1962-ben katonai célokra készült légifelvételen (A125. ábra) a park egésze megjelenik. A vegetációs időszakban készült fekete-fehér fényképen a legszembetűnőbb változás a BNV területének rohamos terjeszkedése. A központi épületként használt V. számú csarnok kelet felé nyúló szárnyai közti területet beépítették, kisebb pavilonok megjelentek a csarnok keleti oldalán is. Az egykori korzó területét, valamint az attól északra fekvő kiállítási területet szinte teljesen leburkolták, a meghagyott fák környezetében is alig látható gyepes terület. A korzó területén felépült a hatszög alaprajzú IV. számú kiállítási pavilon is, amely a BNV egyik legemblematikusabb épületévé vált. A kiállítási terület magába olvasztotta a Washington-szobor környezetét (A394., A403. ábra) is, amely szintén egy majdnem teljesen burkolt résszé változott. Az 1970-ben megtartott vásáron a szobor közvetlen szomszédságában állították ki az Apollo 10 kabinját (A403. ábra). Az elhelyezést minden bizonnyal az amerikai szál adta, hiszen három évvel korábban Gagarin űrhajóját (A402. ábra) a vásár központi terén mutatták be. A Városligeti-tavon megjelent a tó délnyugati öbléből kifutó, egy töréssel teljesen az egykori Nádor-sziget délnyugati csücskébe bekötő híd. A híd töréspontjában egy centrális alaprajzú, a hajózási kiállítást befogadó pavilon létesült (A382., A404 A405. ábra). Ez a kedvezőtlen látvány mellett nyáron a csónakázókat zavarta, télen a korcsolyázókat. Mivel a hidat és a pavilont közvetlenül a vízfelszín felett létesítették, nem emelték magasabbra, a tavi 172
létesítmények jelentős helyet vettek el a csónakázóktól, télen gátolták a jégpálya bővítését. 927 Az 1962-es katonai légifelvételen (A125. ábra) a BNV által nem érintett területeken a növényállomány fejlődése, gyarapodása figyelhető meg. Az Olof Palme-háztól északkeletre továbbra is rendezetlen az elbontott Király-pavilon helye, ahogy az átellenben fekvő kertészeti kiállítási csarnok területe is. Itt még romjaiban áll a háborúban megsérült épület. Az 1963-ban, polgári használatra készült légifelvételek (A126 A129. ábra) a katonai légifelvételeknél alacsonyabb magasságból készültek, felbontásuk nagyobb. A park északkeleti része a felvételeken (A126 A128. ábra) rendezett képet mutat. A felvételeken látható, hogy a Széchenyi fürdő előtti neobarokk kertrész megszűnt, gyepes térré egyszerűsödött, a régi szerkezetre csak a fürdő lépcsőjétől a Kós Károly sétányig vezető két út és a köztük fekvő, gyeptáblává egyszerűsödött sziget emlékeztet. A felvételeken láható a Szent István-forrás ivócsarnoka és medencés díszkertje. A medencés kert északi részén álló épület még az eredeti árnyéka alapján. Az Állatkerti körút mentén azonosítható a Beszkárt épülete, ami a Hermina útról befutó 25-ös villamosok (A430. ábra) végállomása volt. Az egykori Nádor-szigeten pedig a kisföldalatti végállomása is feltűnik (A126. ábra). A felvételek készítésének idején a Városliget középső részének szinte teljes egészét a BNV foglalta el. A kiállítási pavilonok már nemcsak az egykori korzó körül csoportosultak, de az északkeleti részen átlépve a Városligeti körút vonalát is egészen a Kós Károly sétányig terjeszkedtek. A BNV főbejárata (A379 A381. ábra) a rondó mögött az Olof Palme sétányon került felállításra. A vásár kezdőbetűit hordozó, három háromszögből álló kapu a rondó fáinál is magasabb volt, a légifelvételeken (A380 A381. ábra) kitűnik a fák koronái közül. A polgári használatra szánt felvétel olyan részletes, hogy a park keleti határán álló ötszög alakú a mai Pántlika épülete is kivehető. A BNV ma is álló, építészetileg izgalmas pavilonja a Pántlika. Az eredetileg információs pavilonnak, más források szerint osztrák kiállítási pavilonnak vagy esővédőnek szánt épületet Vadász István tervezte az akkori legmodernebb technikákat felhasználva. A pavilon alaprajza ötágú, mint a kommunista csillag. Az épület oldalfalai sütői mészkövek, padlóborítása metlaki törtcsempe, héjazata alumínium. A tető hullámainak rendeltetése, hogy a egyedüli magyarországi épületként 927 Korn 1967, 26. 173
az űrből is összetéveszthetetlen, ötágú csillag formát mutasson. A BNV kiköltöztetését túlélő Pántlika vendéglátóhelyként üzemelt tovább. 928 A BNV egy másik különleges, de a vásárterület felszámolásakor elbontott pavilonja az 1960-ban tartott vásárra épített, modern stílusú AURAS-pavilon (A400. ábra) volt. Az 1950-es évek második felében jelentősen megszaporodott a gépjárművek száma, azonban az ezek karbantartásához, szervízeléséhez szükséges szerszámok terén piaci hiány mutatkozott. Ezt felismerve kerültek a piacra AURAS név alatt szervízberendezések. Mivel a BNV keretében a szervízeszközöket működés közben kívánták bemutatni, a pavilonnak számos technikai előírásnak meg kellett felelnie. Helyet kellett biztosítani az autómosónak, zsírozónak, víztározó medencéknek, szivattyúgépháznak, kenőanyagtartályoknak, kompresszorgépháznak, irodának. Az egész pavilon az egyenlő oldalú háromszög alapmotívumára épült, ennek következetes alkalmazásával szerkesztették ki a pavilont. A főbb funkciók a három tagból álló pillangótető alatt kaptak helyet, ahol két, AURAS felirattal díszített hatszögben nyert elhelyezést a mosó és az iroda. 929 Az AURAS mellett számos egyéb, az autóipar és gépgyártás vívmányait bemutató pavilon, stand létesült. Az autók és mezőgazdasági járművek egy jelentős részét csak a park gyepes részein épített, változatos kialakítású emelvényeken (A401. ábra) állították ki. Az 1963-as légifelvételeken (A127 A128. ábra) is látható, hogy a csarnokok elhelyezkedése semmilyen szabályos rendszerbe nem illeszkedik, egyfajta összevisszaságot sugall a kép. Az építkezéseknél leginkább a meglévő növényzethez igazodtak, így a nagyobb fák között kínálkozó kisebb terekbe zsúfolták be a pavilonokat. A korzó területén gyeptáblák csak a szoborcsoporttól megfosztott világító szökőkút körül és a terület keleti részében figyelhetők meg. A központi rész akármennyire is leegyszerűsödött a háború előtti állapotokhoz képest, továbbra is kiemelt terepe volt a kertészetnek. A sárga gyöngykaviccsal felszórt utak mellett a gyepes táblákban igen kevés hely maradt a kertészeti újdonságok, megoldások bemutatására. A szoborcsoportjától megfosztott szökőkút körüli gyepmezőt többnyire csak valamilyen virágszegéllyel, a gyepfelületben elrejtett kisebb méretű, szabályos alakú kör vagy téglány virágágyással díszítették (A392., A398 A399. ábra). A táblák mellett támlás padokat és hulladékgyűjtőket helyeztek el sorban (A392 A393. ábra). A burkolt felületek monotonitását a kihelyezett műkő virágládák növényzetével (A393., A395. 928 http://www.pantlika.hu. Az első vendéglátó egység neve Lepke volt, amit a rövid ideig működő Zöldember követett. Ezt követően kapta a mai nevét. 2007-ben volt egy újabb tulajdonos- és szemléletváltás. Az addigra erősen leromlott épületet felújították. 929 Cleve 2000, 173 174. 174
ábra) lazították. Az edényekbe látványos virágzatú, feltűnő színű virágokat telepítettek. A régi kertészeti színvonal visszaidézéseként centrális alaprajzú, kis halmot formázó, a közepén pálmával hangsúlyozott, klasszikus szőnyegágy (A396. ábra) is felbukkant. A keleti részen a felvételek (A127 A128. ábra) készítésének idején már állt a belföldi idegenforgalom gömb alakú kiállítási pavilonja (A397 A398. ábra). A BNV által nem érintett délkeleti lényeges változás nem látható (A128 A129. ábra). A Közlekedési Múzeum és környezete továbbra is építési területnek minősült, a folyamatban lévő helyreállítás miatt a múzeumot és közvetlen környezetét kerítés határolta. Az 1960-as években már komoly problémaként jelentkezett a városligeti játszóterek elégtelensége, a játszóterek kicsik és túlzsúfoltak voltak. Egy nagyobb játszótér volt a Városliget délnyugati részében a fáskör és az Olof Palme sétány (akkor Népstadion út) között. A játszótéren homokozó, forgó, hinták, mérleghinták, tornaszerek voltak. A homokozó helyén alakították ki a Cirkusz átmeneti otthonát, amíg új épületét felépítették. A cirkuszépítést mintegy 5 évre becsülték, a befejezést 1971-re tervezték. 930 A 20. század második felében ismét napirendre került az új Nemzeti Színház felépítése. Az intézmény számára a Városliget nyugati oldalán jelölték ki a helyet. Hasonlóan ezen a részen, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán kívánták felépíteni az Ifjúság Házát. 931 Annak ellenére, hogy ezek az építkezések is jelentős területveszteséget okoztak volna, kevesebben támadták az elképzelést. Az elvesztett területeket a BNV-től visszanyerni kívánt területekkel akarták pótolni. A Városliget nemcsak a mai Dózsa György út mentén vesztett jelentős területet, de a II. világháborúban bombatalálatot kapott, ezért erősen átalakított Iparcsarnok környékén is egyre nagyobb területet kebelezett be a Budapesti Nemzetközi Vásár. Az 1974-es kitelepítésekor már 25 hektárnyi területen terült el a vásár számos épülettel, pavilonnal. 932 Terjeszkedésével egyre inkább veszélyeztette a Városligetet, a terület park funkciójának csökkenését okozta, erősen károsította a növényállomány. Arról, hogy a BNV miatt hány fát vágtak ki, vagy hány fa pusztult el a nem megfelelő életkörülmények miatt, semmilyen kimutatás nem maradt fenn, mivel a faállomány alakulását senki sem tartotta nyilván. 933 A BNV látogatói a kiállítási területen kívül is jelentős károkat okoztak, mivel parkolóhely 930 Korn 1967, 27. 931 Korn 1967, 27. 932 Gombos 1974, 157., 260. A BNV-t 1974-ben már a kőbányai vásárterületen szervezték meg. 933 Kecskés 1975, 69. 175
hiányában a kavicsos sétautakon, a gyepfelületeken parkoltak, sokszor az amúgy is kevés cserjecsoport rongálásával. 934 A BNV pavilonjai az évek során állandósultak, nem csak a vásár idejére kerültek felállításra, a vásárterület pedig folyamatosan növekedett. Maga a vásár évi két hetet vett igénybe, a maradék időszakban a kiállítási csarnokokat, bódékat raktározási céllal hasznosították. Ekkor a vásárterületet átszelő két főútvonal is meg volt nyitva a sétálók előtt, de biztonsági őrök felügyeltek arra, hogy az engedélyezett két sétányról senki se térjen le. A BNV terjeszkedése miatt egyre többen aggódtak a Városliget jövőjéért. A vásár területének növekedésével csökkent a pihenőfelületek, játszóterek nagysága. Az 1960-as években Lágymányosra tervezték kiköltöztetni a vásárt, a kinézett területet társadalmi munkában rendezték is, de a költözés elmaradt. 935 A Városliget más helyein is érezhető és sürgető megoldásra váró problémák, konfliktusok voltak. Sokan hiányolták a teljesen eltűnt vendéglőket, cukrászdákat. A Kolegerszky-kioszk helyén épült, a két világháború között nagy hazai és nemzetközi sikerű kertészeti kiállítások színhelyeként híressé vált kertészeti kiállítási pavilon romos, elkerített területét raktározásra használták, amit méltatlannak minősítettek. Szó volt a megújításáról, de végül állapota miatt az elbontása mellett döntöttek. 936 A Városliget népszerűsége és a BNV miatti látogatottság is igényelte a vendéglátóhelyek létesítését. A Közlekedési Múzeum mellett 1967-ben nyitották meg a Wagons Lits étkezőkocsiban kialakított presszót. 937 A presszó egészen a közelmúltig nagy sikerrel üzemelt. A BNV kitelepítéséről folyó tárgyalásokkal nagyjából párhuzamos elindult a Városligetben a földalatti vasút vonalának meghosszabbítása. Az új nyomvonal kijelölésekor a felszíni szakaszok megszűntek, a földalatti átépített és új szakasza egyaránt a felszín alatt került kialakításra. A parkban egy új megállóhely létesült a Széchenyi fürdő nyugati oldalánál. Megszűnt az egykori Nádor-szigeten kialakított végállomás, a metróalagút kelet nyugat irányban teljes szélességben átszelte a Városligetet. Annak ellenére, hogy a vonalat teljes egészében a föld alá helyezték át, az egykori felszíni szakasz fölött átívelő Wünschhidat megtartották. A mára ipari műemlékké vélt hidat a Hősök tere felújítását végző vállalatok KISZ-szervezetei társadalmi munkában helyreállították. 938 934 Kecskés 1975, 69. 935 Korn 1967, 26. 936 Korn 1967, 26.; Gombos 1974, 157. 937 S. a. 1967, 33. 938 Ráday 1989, 75. 176
A metróépítés a Városliget Állatkerti körút és Kós Károly sétány közötti szakaszának teljes kertészeti átalakítását eredményezte. A földalatti Városligeti-tó északi medrét átszelő szakaszán a fedett és mélyített pályatest gátként jelent meg a mederben két részre osztva azt. A gátat széles sétaúttá (A447 A448. ábra) képezték ki, amelyen növénydézsákat helyeztek el. Ehhez kapcsolódóan az északi mederszakaszban kör alaprajzú szökőkutat telepítettek, valamint egy kis szigetet alakított ki, amelyre hídon át biztosították a bejutást. A tópart mentén pihenőhelyeket létesítettek, számos padot kihelyeztek, felújították a játszóteret. Az idősebb platánok alatt piknikezésre, kártyázásra is alkalmas, asztalokkal felszerelt pihenőhelyeket alakítottak ki. Sajnálatos módon a helyreállítási munkák nem terjedtek ki a Széchenyi fürdő előtti neobarokk kertrész rendezésére. 939 A földalatti nyomvonalának meghosszabbítása nagy földunkával és a jelentős tereprendezéssel járt, ami miatt számos idős fa átültetése vált szükségessé (A446. ábra). A munkát a FŐKERT végzete. 1970-ben 32 fa mentésén dolgoztak, a fák életkora és a homokos talaj nagy kockázati tényezőt jelentett. Különösen nagy volt a kockázat, mivel a 30-70 cm törzsátmérőjű egyedek esetében nem volt lehetőség előkészítő kezelésekre. A nagyméretű hársfák néhány példányát a nyomvonaltól elvontatták, ezek földlabdája szétesett, a gondos ápolás ellenére is a harmadik évben elhaltak. A juhar (Acer sp.) és japánakác (Sophora japonica) egyedek némelyikének földlabdája fellazult, de a korona radikális visszavágása és a gondos kezelés eredményeként megmaradtak és továbbfejlődtek. Összességében az 1970-ben végzett famentés sikeresnek mondható, mert a 32 átültetésre kijelölt egyedből 24 megmaradt, tehát 75 %-ban megmaradtak az átültetett egyedek. 940 A földalatti nemcsak a nyomvonal faállományát érintette, hanem a Városligeti-tó vízrendszerét is. Az építkezés 1971-ben elvágta a Rákos-patak nyújtotta vízpótlási vonalat, aminek következtében a tó vízellátása megoldatlanná vált. 941 A park északi részének átépítése miatt végzett sikeres és eredményes faátültetések mellett nagy kertészeti sikernek minősült, amikor 1977-ben egy akkor 70 éves télizöld tölgyet ültettek át a Vágány utcai kertészeti telepről a HUNGEXPO irodái mellé (A449. ábra). 942 Ez az eredmény további lendületet adott, hogy idős, túlkoros fák kivágása helyett azok 939 Csorna 1975, 418. Az Állatkert, a Cirkusz és a Széchenyi fürdő kiszolgálására tervezett autóparkolók létesítése késedelmet szenvedett. 940 Bercsek 2013, 17 19. Az 1950-es évektől jelentkező jelentős átépítések, útszélesítések miatt sürgető feladattá vált az idősebb fák áttelepítésére egy sikeres stratégia kidolgozása. A városrendezési okok miatt eltávolítandó fák mentése új feladatként jelentkezett, erre a FŐKERT igyekezett egy sikeres stratégiát kidolgozni. A cég parképítő, parkfenntartó és műszaki részlegeinek együttműködésével mintegy 2.000 fát telepítettek át az 1960-as és 1970-es években (Bercsek 2013, 4 5). 941 Kecskés 1975, 69. 942 Radó 1985, 34.; Tarjányi Pesti 1992, 10. 177
áttelepítésével tervezzen a FŐKERT. 1984 tavaszán a rondó szökőkútjának keleti oldaláról telepítettek át a Petőfi Csarnok közelébe. Az átültetést a Nemzeti Színház tervezett, de meg nem valósult építkezése tette szükségessé. 943 Az 1960-as évek második felében, az 1970-es években jelentős, a kert szerkezetét, használatát meghatározó beavatkozások történtek. 1967-ben a Fővárosi Kertészeti Vállalat centenáriumának alkalmából a Fenyves-kör helyén kialakították a Kis Botanikus Kertet (A451 A457. ábra). A bemutatókert egyik megálmodója Moór Zoltán volt. 944 A kb. 1 hold területen létesült kert tervezése és megvalósítása Haraszti Károly városligeti üzemvezető főkertész érdeme. 945 A bemutatókertben gyógynövények, gazdasági növények, gyomnövények, konyhakerti növények, fűszerfélék, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízinövények, mocsári és sziklakerti növények legismertebb fajai és fajtái kaptak helyet. 946 A kert központi eleme a nádtetős esőkunyhó (A451 A453. ábra) volt, de látványosságai közé tartozott csobogós vízrendszere, pergolája a két vízmedencével (A454. ábra), gazdagon beültetett sziklakertje. 947 A II. világháborúban megsérült, a kertészeti kiállítási csarnok területéről 1967-ben előkerültek az 1940-ben avatott Tompa-pad darabjai. Az alkotás annyira sérült, hogy restaurálni már nem tudták, ezért eredeti formájától eltérő módon, Ispánki József elgondolása alapján állították fel azt a Kis Botanikus Kert északi szélén (A457. ábra). Szintén a Kis Botanikus Kertet díszítette Gádor István porcelán plasztikája (A458 A459. ábra), amelyet 1977-ben avattak fel. Ez utóbbi az elmúlt években megsemmisült, ma már csak talapzata látható a kertrészben. Svájci, svéd és osztrák példák nyomán felelevenítve Kiácz György egy korábbi kezdeményezését Gombos Zoltán javasolta a Vakok Kertje (A477 A483. ábra) megépítését. A Vakok és Csökkentlátok Országos Szövetsége dr. Körner György főtitkár előterjesztésére a javaslatot elfogadta. 1972 elején összhangban a BNV várható kitelepítésével Csorba Vera a FŐKERT tervező mérnöke elkészítette a terveket. Ezek alapján a Fővárosi Tanács támogatásával kezdték meg a kivitelezést, majd 1972. augusztus 25-én ünnepélyes keretek 943 Tarjányi Pesti 1992, 12. 944 Gombos 1974, 157., 260.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 46.; Radó 1985, 28., 32.; Tarjányi Pesti 1992, 8. 945 Thaly 1958, 137. 946 Thaly 1958, 137. 947 Csorna 1975, 421. 178
között megtörtént az átadás. 948 A kertet 1977-ben Marosán László krómacél plasztikájával gazdagították, amely azonban az évek során nyomtalanul eltűnt, megsemmisült. A városligeti Vakok Kertje az ország első ilyen jellegű, speciális kertje, amelynek tervezésekor és kivitelezésekor a vakokra és gyengénlátókra jellemző speciális szempontokat vették alapul. A pálcás fémkerítéssel határolt, mintegy 1 ha kiterjedésű kert a Városliget délkeleti részében fekszik. A kert vakok általi könnyű megtalálását segítették azzal a lépéssel, hogy a kertre is jellemző fakockaburkolatú utat a kerten kívüli kavicsos útra is kihozták, ezzel vezetősávot adtak a célcsoportnak. 949 Maga a kert igazodott a helyszíni adottságokhoz, ennek eredménye a körkörös felépítés. A koncentrikus köröket a központi térből induló sugárirányú sétányok szelik át (A477. ábra). A tájékozódást orientációs és haptikus támpontok segítik. Ennek megfelelően a sugrárutak és körutak burkolata különböző (fakocka és klinkertégla, bazaltkocka, mészkőlapok, aszfalt és betonlapok). Fontos támpontnak minősül a vakok számára a víz csobogása, ami a kertben három helyen jelenik meg. A központi téren egy csobogó (A477 A478. ábra), a kert keleti részében egy ivókút, míg a kert déli részében, a pergola előtt egy csobogóval kombinált vízmedence (A480 A481. ábra) nyert elhelyezést. 950 A három kút hangja hangerőben, hangmagasságban és hangszínben is eltérő, így nagyban segítik a tájékozódást. A víz csobogása mellett a növények is támpontként jelentek meg a kertben, az illatos növényeket (A482. ábra) helyezték előtérbe. A változatos növények egy részét a körsétány mentén kiemelt ágyásokba telepítették. Ez az elrendezés a vakok számára is könnyen hozzáférhetővé tapinthatóvá, szagolhatóvá, megismerhetővé tette a növényeket. A növényazonosítást, növényismeretet a korlátra kihelyezett, Braille-írással ellátott kis növénytáblákkal erősítették. Közvetlenül a bejárat mellett került elhelyezésre a kert alaprajzát mutató, vakok számára készült térkép. A kert berendezési tárgyai között vakok számára készült sakkasztalok és pihenőpadok, továbbá a gyerekek számára egy igen kicsi játszótér is szerepel. A játszótér meghatározó eleme a hangjáték. A különböző magasságú vasoszlopokat íves vonalban helyezték el, az oszlopokat egy szintén vasból készült ütővel lehet megszólaltatni. Az épített elemek között fontos szerepet tölt be a kert keleti felében a kiszolgáló funkciókat ellátó kis faház, valamint a kert déli részében, a medence mellett fekvő pergola (A480 A482. ábra). 948 Pálhegyi 1973, 125.; Gombos 1974, 157., 260.; Csorna 1975, 420.; Radó 1985, 28., 31.; Tarjányi Pesti 1992, 7 8.; Fodor 2003, 206. Tarjányi Pesti és Fodor a kert megnyitását augusztus 20-ra datálja (Tarjányi Pesti 1992, 8.; Fodor 2003, 206.) A budapesti Vakok Kertje európai szinten is az elsők közé tartozott az ilyen jellegű speciális kertek sorában. 949 Pálhegyi 1973, 126.; Csorna 1975, 420.; 950 A pergola előtti medencébe eredetileg zenélő kutat terveztek. 179
A Vakok Kertjéről a FŐKERT felkérésére Dr. Pálhegyi Ferenc írt kritikai értékelést az átadást követően. A tanulmány kiemeli a kert jelentőségét és egyedülálló voltát, alapvetően megfelelőnek tartja azt, azonban rávilágít az egyes hibákra, hiányosságokra is. Hátrányként került említésre a kert szabályos és látványos elrendezése, mert ezt a szabályos terepet tájékozódás szempontjából a vakok nehezebben tudják feldolgozni, mint a kevésbé szabályos, változatosabb területet. 951 A kritika szerint érdemes lett volna az egyes sugárutakat is különböző burkolattal kialakítani, mert az tovább segítette volna a vakok a tájékozódását. 952 A választott burkolatok sem tekinthetők a legjobbaknak, mivel akusztikusan csak a fakocka jelent markáns eltérést, ugyanakkor az egyes utak haptikusan már jól megkülönböztethetők egymástól. 953 A térkép habár a vakok tájékozódást hivatott szolgálni nem felel meg a speciális követelményeknek, mert minden jelzése befelé homorodik, s lényeges elemek hiányoznak róla. Ezeken túl a jelmagyarázata is értelmezhetetlen, mivel az ott feltüntetett jelek méretei különböznek a térképen megjelenő jelek méreteitől. 954 A tanulmány kitért az integráció igen fontos kérdésére is. A vakok számára szociális védelmet a kerítés és a kapus személye biztosítja, de ez az elkülönítés pszichológiai szempontból negatív következményekkel is járhat. Az elkülönítés ugyanis inkább erősíti, mint gyengíti a vakok társadalmi elkülönültségét. Ennek okán a kertet már a megnyitásakor is ironikusan rezervátumnak nevezték. 955 A játszóterek és sportpályák fejlesztése is a 20. század harmadik harmadának végén volt a legintenzívebb. A Pál utca fiúk című film hatására igény támadt egy cölöpvár létesítésére, amit Csorba Vera tervei alapján a FŐKERT készített el. 956 A cölöpvár nevű játszótér a Kis Botanikus Kerttől kissé messzebb létesült. 957 A látható negatív hatások ellenére a BNV áttelepítéséről évekig folytak az egyeztetések. 958 Miután megszületett a határozat 1972-ben, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásárt kitelepítik a Városligetből, gondoskodni kívántak a vásárterület helyreállításáról, a park átfogó rendezéséről. 959 A Városliget rendezésére nyilvános titkos tervpályázatot írtak ki 951 Pálhegyi 1973, 127. 952 Pálhegyi 1973, 127. 953 Pálhegyi 1973, 128 129. 954 Pálhegyi 1973, 127 128. Fontos szabály, hogy a kifelé domborodó formák tapintásos megkülönböztetése, felismerése és értelmezése lényegesen könnyebb. 955 Pálhegyi 1973, 130 132. 956 Gombos 1974, 157., 260. 957 Gombos 1974, 157. 958 Csorna 1975, 418. 959 Kecskés 1975, 69.; Gombos 1974, 157., 260.; Tarjányi Pesti 1992, 7.; Jámbor 2015a, 53. 180
alapján. 960 Az 1974 márciusában kiírt pályázatban a tervezési területet a Kós Károly sétány, a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1974. január 9-én hozott határozata Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor és Hermina út által határolt részre korlátozták. 961 A kiírásban hangsúlyozták, hogy olyan javaslatokat várnak, amelyek a lakosság valamennyi korosztálya számára a pihenés, szórakozás és sport sokrétű lehetőségét teremtik meg. A pályaműveknek javaslatot kellett tenniük a terület felhasználására, kertépítészeti kialakítására és közlekedési rendszerére. A kiírás szerint a bíráló bizottság különös figyelemmel vizsgálta az alábbiakat: 1. A Liget eredeti természeti szépségének megőrzése mellett, a lakosság minden rétegének, minden korosztályának pihenését, kikapcsolódását, sportolási és játék lehetőségét magában foglaló funkciók maradéktalan érvényesítését. E tekintetben elsősorban a Ligetet körülvevő sűrűn lakott városrészek lakosságának érdekeit vette figyelembe. 2. A Városliget múltjához és jelenlegi társadalmi jelentőségéhez méltó nagyvonalú attraktív megoldás létrehozását, amely azonban az anyagi teljesítő lehetőség arányában időben ütemezhető úgy, hogy az ütemezés minden fázisában viszonylag teljes értékű megoldást nyújtson. 3. A meglévő értékek elsősorban a növényállomány védelmét. 4. Keletkező új értékek megvalósításához szükséges ráfordításoknak az eredménnyel arányban álló mértékét. 5. A tervezésre kijelölt terület belső szerkezeti egységét és annak a környezetbe való illeszkedését. 6. A tervezési területnek a környező városrészekből származó környezeti ártalmakkal szembeni védelmét. 7. A Liget egyes különféle funkcióra rendelt részeinek egymást zavaró hatásától való megóvását. 962 A bíráló bizottság a célok megvalósítása érdekében a következő súlyponti kérdésekre fordította a bírálati folyamatban a hangsúlyt: 960 Mészáros 1975, 92. A tervpályázatot hosszas előkészítés után a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága és a Városrendezési és Építési Főosztály írta ki. 961 Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 71.; Mészáros 1975, 92., 94.; Radó 1985, 28. A tervezési területet azért az említett részre korlátozva írták ki, mert a Kós Károly sétánytól északra fekvő részt a földalatti meghosszabbítása kapcsán rendezték. 962 Mészáros 1975, 92 93. 181
a koncepció kiegyensúlyozottsága; a terület felosztása és területrészek felhasználásnak célszerűsége; a kialakított funkcionális egységek kapcsolata a környezethez és egymáshoz; a közlekedés megoldására tett javaslatok mind a gépkocsiforgalom, mind a gyalogos közlekedés vonatkozásában, tekintettel az egyes létesítmények megközelíthetőségére; az érkezési pontokon a belépő számára feltáruló kép attraktív kialakítása; a területbelsőben kialakított súlypontok és az egész területre érvényesülő fő súlypont kiképzésére; a park jellegének a művi létesítményekkel szemben való érvényesülése a tájképi kert stílusának követelményei szerint (a meglévő faállomány megkímélésének mértéke, téralakítás koronaszintben és cserjeszintben); a kiültetésre javasolt növényanyag ökológiai megfelelősége; az erős dekoratív érvényesülésű virágültetvények célszerű helyeken történő összevonása; a megtartandó létesítmények javasolt rendeltetésének, illetőleg a tervezett új létesítmények funkciójának megfelelő környezet kialakítása, beleértve az esztétikai és mikroklimatikus követelményeket is; a sport-, játék és művelődési intézmények szakmai megfelelősége; a létesítményekre irányuló javaslatok indokoltsága az össztársadalmi érdekek szempontjából; a javasolt megoldás megvalósítása, üzemeltetése és fenntarthatósága a gazdaságosság és hatékonyság figyelembevételével; a részletmegoldások értéke és felhasználhatósága. 963 A pályázat eredményhirdetésére 1974. július 10-én került sor. 964 Az I. díjas pályamű szerzője Dr. Krizsán Zoltánné és Baraczka Katalin volt, munkatársuk Gerlei Jenőné volt. 965 A terv (A113.ábra) általános koncepcióját a bírálók helyesnek találták. A terv megtartotta a Városliget főbb közlekedési útvonalait, s a kialakítás nagymértékben megkímélte a park 963 Mészáros 1975, 92. 964 Kecskés 1975, 71. A bíráló bizottság az öt díjazott terv mellett megvételben részesített három további pályamunkát. A megvételtben részesült pályamunkák alkotói: a) szerzők: Borzavári László, Remetey Tibor, Bánhegyi Károly, munkatársak: Labos Pál, Tirpák Ildikó, Görög Klára, Bánhegyi Károlyné, Balatoni János; b) szerzők: dr. Misley Károly, Morvay István, munkatárs: Kálnoki Kiss Sándor; c) szerzők: Szász Péter, Puskás Tamás, munkatársak: Hlatky Katalin, Péntek György, Dékány Margit, Szászné Mády Gizella. 965 Csorna 1975, 418.; Mészáros 1975, 94 95. 182
növényállományát. Ezen túl a tervben nagy gondot fordítottak a részletterek kidolgozására cserjeszinten is. A pályamű markáns eleme a BNV területén kialakítandó szabálytalan alaprajzú tó és az abba befutó, illetve az onnan a Városligeti-tóba futó csatorna. Az egykori Hattyú-tó megidézésének is tekinthető vízfelület megjelenését kedvezőnek ítélték a klimatikus viszonyok javítása, valamint esztétikai szempontból egyaránt. 966 A tervezett vízfelülettől keletre, a BNV V. számú kiállítási csarnokának helyén és a megtartott IV. számú kiállítási pavilonban helyezték el a sportcsarnokokat, amelyeket a sportpályák öveztek. A Kolegerszky-kioszk helyén jól tagolt szánkódomb kialakítását javasolták, a közlekedési játszóteret a Közlekedési Múzeumtól keletre kívánták elhelyezni. A Városliget délnyugati részében az aktív kikapcsolódás tereit, sportpályákat, labirintust helyeztek el. Az ifjúsági szórakozóhely a Városligeti körút északi végében, a Kós Károly sétány mellett került elhelyezésre. A kismamák számára a rondóban, illetve a rondó mögött terveztek pihenőhelyeket. Egyéb napozórétek, pihenőhelyek a Kis Botanikus Kert és a Vakok Kertje szomszédságában, valamint a Városligeti-tó és a Városligeti körút közötti területen került kijelölésre. Szintén a pihenőhelyek egy speciális változatai a Városligeti-tó mellett kialakított napozóteraszok. A bíráló bizottság a negatívumok között említette az általuk feleslegesnek tartott aluljáró betervezését, a területtől idegennek ítélte az V. számú kiállítási csarnok mellé tervezett íjászpályát, illetve a kedvezőtlen viszonyok miatt feleslegesnek ítélte az V. számú kiállítási csarnok teraszára tervezett játszótereket. 967 A II. díjat megosztva kapta a Pirk Ambrus és Drobni Mária által készített pályamunka, valamint a Kecskés Tibor és Kecskés Tiborné által készített terv. 968 Utóbbi páros munkáját munkatársként Mandel Tamás segítette. A tervet (A114. ábra) itt is alapvetően jónak találta a bíráló bizottság. A koncepció megtartotta a Városliget főbb közlekedési vonalait, a sport, a pihenés és a szórakozás számára kijelölt helyek megfelelően elkülönültek. A terv előnyeként tüntették fel, hogy a koncepció számolt a Kis Botanikus Kert bővítésével, valamint a hagyományokkal rendelkező fáskört létesítésével. A terv számos elemét alapvetően jó kezdeményezésnek tekintették, azonban ezeknél kisebb hibákat, hiányosságokat észleltek, amelyek részben a tervlap kevésbé részletes kidolgozására vezethetők vissza. A 966 Az új vízfelület kialakítását a végleges tervbe is átemelték, de a kialakítást költségessége miatt nem tették be a nagy rekonstrukciós folyamatba, egy későbbi ütemben kívánták elvégezni a munkákat. A döntés értelmében a tó tervezett helyén annak kialakításáig egyszerű gyepfelületet hoznak létre. Ez lett a Nagyrét, ahol a tervezett tavat soha nem alakították ki. 967 Mészáros 1975, 94 95. 968 Mészáros 1975, 94., 98. Mivel csak a Kecskés Tibor és Kecskés Tiborné által készített pályamű ismert, jelen tanulmány annak kivonatos ismertetésére korlátozódik. 183
Közlekedési Múzeumot és a múzeum által használt régi Műcsarnokot a méretében túlzónak tűnő közlekedési játszótérrel kötötték össze. A bizottság helyesnek ítélte a sportpályák keleti oldalon, az V. számú kiállítási csarnok mögötti elhelyezését, de súlyos tévedésnek tartották a szánkózódomb elhelyezését. Ezt a Városligeti-tó és a Városligeti körút közé szánták. A játszóterek szánkózódomb körüli, félkör láncot alkotó, kör formájú egységekből építkező kialakítását mesterkéltnek, a funkcióbeli változatosság rovására menő erőltetésnek tekintették. A bizottság kedvezőnek, de kidolgozatlannak tartotta a rondót feltáró sugaras szerkezetet. Szintén kifogásolhatónak ítélték a Lenin-szobor mögött a szoborkiállítás létesítését, mivel a nagy tömegben megjelenő alkotások konkurálnának a monumentális szoborral. A terv nagy előnyeként jelent meg a Városligeti-tó délnyugati öblében a vízinövényeket bemutató kert és a tóban elhelyezett szökőkút. 969 A tervpályázat harmadik helyén szintén két pályamű osztozott. Az egyiket Jámbor Imre, Perjés András és Szügyi Edit készítette, a másikat a Mátyás Sándor, Torma Sarolta, Hessz József, Lővey Ilona és Szabó János alkotta csoport. 970 Utóbbi terv (A115. ábra) esetében a bíráló bizottság helyesnek ítélte a területfelhasználást, a különböző funkciók elhelyezését. A terv előnyeként említették az olvasókert szép kialakítását, valamint a cserjeszint élményszerű kialakítását, a a növényanyag körültekintő összeválogatását. A közlekedési utak esetében a gyalogos vonalak hiányosnak tűntek, az árnyékot nyújtó tervezett építmények száma túlzó volt, a rendezési munka sok értékes fa kivágástá kívánta meg. A szintén túlméretezett szánkózódomb kivitelezése is csak komoly fakivágások árán látszott lehetségesnek. A délnyugati részbe tervezett, kiszolgáló funkciókat ellátó pavilonsort látványossága ellenére túlzónak ítélték. Nagyméretű fairtás nemcsak itt, de a tervezett közlekedési játszótér helyén is szükségesnek tűnt a terv alapján. Az V. számú kiállítási csarnok mellé tervezett szabadtéri strand ötletét helytelennek tartották, valamint a nagy helyigényű pályák helyszínválasztását is kifogásolták. 971 A rendezéshez szükséges 1:1.000 méretarányú rendezési tervet (A116. ábra) a Fővárosi Kertészeti Vállalt Tervezési Osztálya készítette el Kiácz György vezetésével és a díjazott pályamunkák felhasználásával, a tervezési csapatban az I. helyezett pályamunka tervezőinek is helyet biztosítva. 972 A rendezési tervet a Fővárosi Tanács Végrehajtó 969 Mészáros 1975, 96. 970 Mészáros 1975, 96. Mivel csak a Mátyás Sándor, Torma Sarolta, Hessz József, Lővey Ilona és Szabó János alkotta csoport által készített pályamű ismert, jelen tanulmány annak kivonatos ismertetésére korlátozódik. 971 Mészáros 1975, 96., 98 99. 972 Kecskés 1975, 72.; Mészáros 1975, 92. 184
Bizottságának ülésén 1975. március 26-án dicsérettel elfogadták, s határozatot hoztak a munkák végrehajtására. 973 Az átfogó rekonstrukció munkálatai már ezt megelőzően, 1974 őszén megkezdődtek, a kiviteli terveket a kivitelezési munkákkal párhuzamosan készítették a rendezési terv alapján. 974 A terület feltárásában lényeges változás nem következett be, a főbb gyalogos utak burkolata bazaltzúzalékos beton kiskockakő raszterrel, az egyéb gyalogutak egyszerű aszfaltburkolatúak. A rendezés során a BNV felszámolt területén a feleslegessé vált utakat elbontották, az egykori kiállítási körút 15 m széles kocsiútját 6 m szélességűre mérsékelték a mai Kós Károly sétány és Zichy Mihály út közötti szakaszon. A Közlekedési Múzeum előtt a parkolók létesítése miatt meghagyták a körút szélességét. A rendezés nagy érdeme, hogy a Városliget jelentős területéről kitiltották az autóforgalmat, parkolásra a 3.000 autót befogadó teret jelölték ki a Városliget nyugati oldalán, a Dózsa György út mentén. A Városliget északi részében fekvő intézmények Állatkert, Nagycirkusz, Vidámpark, Széchenyi fürdő parkolóigényét az Állatkerti körút leállósávjában és a Kós Károly sétány melletti területeken oldották meg. A terv elutasította újabb parkolóhelyek kihasítását a Városliget zöldterületéből. A Városligetet kelet nyugati irányban átszelő Dvorzsák sétányon és Zichy Mihály úton, valamint az Olof Palme sétány északi szakaszán csak a troliközlekedést engedélyezte a terv. 975 A tervezés során prioritást élvezett, hogy a Városliget visszanyerje eredeti, legfontosabb funkcióját, vagyis biztosítsa a városi lakosság pihenését, üdülését. Pihenőterületek elsősorban a Városligeti-tó partján és a Széchenyi-szigeten kerültek kijelölésre. A Városligeti-tó keleti öblében a víz fölé nyúló, fával burkolt napozóteraszokat létesítettek a partfal támfalának védelmében, valamint a tóparti sétányt is lesüllyesztették, így a sétálók közelebb kerülhettek a vízhez (A484 A486. ábra). A Széchenyi-sziget keleti oldaláról fapallós átjárót vezettek a napozóteraszokig, ahol egyedi tervezésű pihenőszékek és padok kerültek kihelyezésre. A tónak ezt a mederszakaszát a csónakázók elől is elzárták, hogy a vízinövények többek között tavirózsák zavartalan élőhelyet találjanak. A relaxálást is segítő, de leginkább a tó vizének oxigénháztartását javító céllal a tó északi mederszakaszában, az ún. Felső-tóban egy szökőkutat helyeztek el. A rendezés eredményeként alakult ki a Napozórét (más néven Napozókert) a Paál László út és a Városligeti körút között. A nagy gyepes térben hangsúlyképzőként jelentek meg az idős 973 Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 76. 974 Kecskés 1975, 71 72.; Mészáros 1975, 92. 975 Csorna 1975, 419.; Kecskés 1975, 73. 185
szoliterek platánok (Platanus sp.), juharok (Acer sp.), ostorfák (Celtis sp.), vadgesztenyék (Aesculus sp.). A rendezés során figyeltek az értékes fák környezetének rendezésére, pl. a 19. század első felének végén ültetett mocsárciprus környezetére a IV. számú kiállítási csarnok mellett. A BNV területének helyreállítása során számos örökzöldet telepítettek az elbontott csarnokok helyén. A Vakok Kertje közelében szintén egy nagyobb pihenőrészt alakítottak ki, ahol az olvasók és sakkozók számára jelölték ki a helyet. 976 A sportterületek kialakítására a Városliget keleti oldalán, az egykori Iparcsarnok, majd V. számú kiállítási pavilon (híradástechnikai és gépipari épület) mögötti helyet találták a legalkalmasabbnak, illetve sportpályákat alakítottak ki a BNV IV. számú pavilonja mellett is. A megmaradt IV. számú pavilonban tornacsarnok nyert elhelyezést. A pályák kialakításakor igyekezetek minden igényt kielégíteni, ezért 400 m-es négysávos futópálya nyert elhelyezést az V. számú kiállítási pavilon mögött, ahol atlétikai pályák is létesültek. Mindezek mellett szabadtéri tornatér, tekepályák, labdajátékokhoz megfelelő, sportágspecifikusan felszerelt pályák, pingpongasztalok is helyet kaptak a sportolásra kijelölt kertrészekben. A tervezés során igyekeztek úgy elhelyezni a pályákat, hogy a megmaradt növényállományban a minimális kár keletkezzen. 977 A sportterületek mellett a játszóterek, játszókertek is fontos szempontként jelentek meg. A Városliget délnyugati részét jelölték ki a különböző korcsoportok számára elkülönítetten kialakítandó játszókertek számára (A462 A476. ábra). A terv szerint az egyes korcsoportok játéktereinek elválasztását a terepalakulatok mozgatásával is elősegítették, de a terepmozgatásoknál a meglévő és védendő növényállomány megtartását előnyben részesítették. Ettől nem messze, enyhén kelet-északkelet irányban az elbontott utak törmelékéből és a tükörvágásokból származó felesleges földmennyiségből a szánkódombot létesítettek. Az egykori Kolegerszky-kioszk, majd Kertészeti Kiállítások Csarnoka helyére tervezett szánkódomb egyben a Kis Botanikus Kert későbbi bővítésének területe volt. A dombtól északkeletre a régi Műcsarnok épületét az 1960-as, 1970-es években a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat használta műhelyként. Az épület keleti homlokzata előtt egy hosszan elnyúló vasbeton falú pergolát építettek (A425 A427. ábra), amely a kiállított szobrok hátterét adta. A pergola mellett egy viszonylag kis alapterületű, téglány alaprajzú díszmedencét is kialakítottak (A427. ábra). 976 Csorna 1975, 419.; Kecskés 1975, 71., 74.; Kecskésné 1978, 59 62. 977 Csorna 1975, 419 420.; Kecskés 1975, 74. 186
A Közlekedési Múzeumtól nyugatra, annak tematikájához kapcsolódóan épült meg a közlekedési játszótér (KRESZ Park), amelynek az 1960-as években a park egy másik részén volt előzménye (A460 A461. ábra). A játszótér úthálózatának kijelölésekor figyelembe vették a terület növényállományát, ahhoz igazodóan tervezték a többféle közlekedési helyzet gyakorlására alkalmas aszfaltozott, útburkolati jelekkel, közlekedési jelzőlámpákkal és jelzőtáblákkal felszerelt úthálózatot. A játszóteret 1975. április 4-én avatták fel. 978 A tervezés egyik sarkalatos pontja a növényállomány kezelése, fejlesztése volt. A területen megtalálhatók voltak a 19. századi telepítések idős egyedei (A438. ábra), a 20. század eleji parkfejlesztések során ültetett dendrológiai ritkaságok (A445. ábra), valamint az idős, kipusztuló egyedek pótlásai (A439. ábra) is. Ugyanakkor a háborúk főleg a II. világháború komoly sérülést okoztak a növényállományban, aminek hatására még a 20. század második felében is voltak kezelésre szoruló egyedek. A Városliget teljes területén hiányzott a cserjeállomány, aminek a pótlása sürgető feladatként jelentkezett, hiszen az egyes terek tagolásában, lehatárolásában fontos szerepük van a cserjéknek. A cserjeszint pótlásánál meghatározó elv volt, hogy az árnyékos helyeken pázsitpótló talajtakarókat ültessenek, míg a pihenőhelyek környékén, a frekventáltabb helyeken örökzöldek kerüljenek kiültetésre. A növényzet védelme miatt a tereprendezési munkákat a legszükségesebb mértékűre csökkentették. 979 Az átfogó rekonstrukció során a Fővárosi Vízművek tervei alapján kiépült a Városliget egész területén az öntözőhálózat, vagyis vízkonnektorokat telepítettek. Az elektromos hálózat is átalakult, elbontották a feleslegessé vált trafóállomásokat, megújították a közvilágítást. 980 A Városliget területét a közlekedési, gyalogosforgalmi, gépjárműforgalmi, parkolási funkciók, a pihenő- és sportfelületek, játszókertek helyeinek kijelölésével osztották fel. 981 A teljes kivitelezési folyamatot három nagyobb ütemre bontották (A117. ábra). Az I. ütem megvalósítását az 1974. és 1975. évre tervezték. Ez a szakasz a Közlekedési Múzeumtól nyugatra fekvő közlekedési játszótér (KRESZ Park) és a Napozórét kialakítását takarta. Az 1975. december 30-ig megvalósítandó II. ütemben a Kolegerszky-kioszk helyén a 978 Csorna 1975, 419 420.; Kecskés 1975, 75.; Kovács 1975, 78. Más források a Képzőművészeti Kivitelezési Vállalat műhelyeként a régi Műcsarnok épülete helyett tévesen az elbontásra ítélt Király-pavilont, későbbi Gerbeaud-kioszkot jelölték meg (Korn 1967, 26.). A szánkózódomb 1983-ban kapta a Királydomb nevet, mivel itt mutatták be Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, az István, a királyt (Radó 1985, 32.). 979 Kecskés 1975, 75 76. 980 Kecskés 1975, 76. 981 Kecskés 1975, 72. 187
szánkódomb kialakítása, a tóparti napozóteraszok létesítése, a tópart és a Széchenyi-sziget rendezése, valamint sportpályák kialakítása szerepelt. A III. ütemet két szakaszra bontották. Az 1976. november 30-ig befejezendő első részben a BNV területének teljes kertészeti rendezése kapott helyet. Ebbe beletartozott a megmaradt pavilonok környezetrendezése és a sportpályák létesítése. Az 1978. május 1-ig befejezendő utolsó szakaszára a Városliget teljes területének rendezését tűzték ki. 982 A teljes rekonstrukció költségét 1974-es áron 88 millió forintra becsülték, ami prognosztizált áron 101 millió forintnak felelt meg. 983 A kivitelezési munkákkal a FŐKERT-et bízták meg. 984 A mai napig ez volt az utolsó, nagyobb jelentőségű helyreállítási, kertépítészeti munka a Városligetben. 188 A park helyreállításával párhuzamosan elindult egy újabb szoborprogram is. Eredetileg a Művészsétány helyreállítását fogalmazták meg célként, amelyet hét új szoborral akartak gyarapítani. 985 Végül ennél több szobor, köztéri műalkotás, emlékmű elhelyezésére került sor az 1970-es és 1980-as években a park területének egészén. Ezek közül két kivétellel 986 valamennyi alkotás ma is megtalálható a Városligetben. Az egyik új alkotás az 1970-es végén felavatott, Kerényi Jenő szobraival díszített szökőkút, a Kerényi kút vagy más néven Sellők díszkút. 987 A 15m átmérőjű, faunnal és sellőkkel díszített, kör alaprajzú vízmedence a Széchenyi fürdővel szemben került kialakításra. Egy másik izgalmas alkotás, a Kovács Ferenc munkájaként készült térplasztikák a Paál László út mellett, a nagy ligetes tisztás szélén került felavatásra 1979-ben. 988 A BNV kiköltöztetését követő rekonstrukciós munkák során fordították ki a földből az 1966-ban, Budapest tartott 51. Eszperantó Világkongresszus emlékére állított emlékkövet is. A BNV V. számú kiállítási csarnoka mellett elhelyezett emlékkőről mindenki megfeledkezett, csak a rekonstrukciós munkák során került elő. Kiemelését követően elhelyezéséről a Városligeten kívül a Magyar Eszperantó Szövetség gondoskodott. 989 Az 1980-ban készült katonai légifotó (A130. ábra) minősége kevésbé jó, de az alapvető változások, helyreállítási eredmények lekövethetők rajta. A BNV felszámolásával és 982 Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 71 72., 74. 983 Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 72.; Radó 1985, 29. 984 Csorna 1975, 418. 985 Gerő 1973, 51. 986 Borsos Miklós Benedek Elekről készített, 1979-ben felavatott szobrát 2007 májusában ellopták, ennek pótlásáról a Fővárosi Önkormányzat új megbízással gondoskodott. Örkényi Strasszer István Somlyó Zoltánt ábrázoló, 1982-ben felavatott szobrát szintén ellopták, amelynek pótlásaként Varga Tamás alkotása került az eredeti posztamensre. 987 Radó 1985, 31.; Rajna 1988, 544. 988 Tarjányi Pesti 1992, 15. 989 Román 1977, 35. A kutatás során megkeresésre került a Magyar Eszperantó Szövetség, de a kézirat zárásáig nem adtak tájékoztatást az emlékmű utóéletével kapcsolatban.
a terület rendezésével drasztikusan csökkent az épületek száma, nőtt a parkosított terület aránya. A park nagy részén a növényállomány már erdős, erdőbe hajló ligetes képet mutat, nagyobb tisztás csak a BNV-ből megtartott V. számú kiállítási pavilontól nyugatra, az egykori korzó területén, valamint a felszámolt és szánkódombbá alakított kertészeti kiállítási csarnok helyén látható. Négy évvel a felvétel készítése után rendezték a Széchenyi fürdő előkertjét Kiácz György tervei alapján. 990 Ez nem az eredeti, 1913-as állapot helyreállítása volt, csak egy újragondolása a neobarokk díszkertnek. Az 1983-ban megalakult Budapesti Városszépítő Egyesület vezetősége 1984. március 22-én 15 fát ültetett a Városligeti körút és a Hermina út közötti szakaszon, a Bethesda utca vonalában. Ezek juhar, berkenye és cseresznyeszilva fajok voltak. 991 A növényállomány gyarapítása mellett az egyes épített elemek védelme, helyreállítása is napirendre került. 1986-ban László Árpád magánember saját forrásából felújíttatta a rossz állapotban lévő Nádor-hidat. 992 A park egyéb szerkezeti elemiről, belső alakításáról az 1987-ben, szintén katonai célra készült légifelvétel (A131. ábra) alapján lehet képet alkotni. Annak ellenére, hogy a fotózás vegetációs időszakban zajlott, a Városligeti-tó medrének nagy része száraz volt, vízborítás csak a Széchenyi-szigettől keletre fekvő öbölben, valamint az ún. Felső-tóban volt. A BNV területének felszámolásakor majdnem minden pavilont lebontottak, eldózeroltak. Alig néhány épület többek között a HUNGEXPO mellett, a Pántlika, valamint a IV. és V. számú kiállítási csarnok maradt meg. A felvételen (A131. ábra) látható, hogy a BNV V. számú kiállítási pavilonjának a helyén épült fel a a Petőfi Csarnok Fővárosi Ifjúsági és Szabadidő Központ (Petőfi Csarnok, PeCsa). Az ifjúsági szórakoztató központ létesítését a Várkert Ifjúsági Park bezárása indokolta. Ennek építését 1982-ben kezdték meg Tihanyi Judit tervei alapján. A szabad tereivel 14.000 m 2 alapterületű épületet 1985. május 1-jén avatták fel. 993 Két évvel később, 1987. január 3-án a PeCsa vezetői és a látogatói egy időkapszulát helyeztek el a csarnok déli homlokzata előtti parkosított részen. A 2037-es év fiataljainak szánt relikviákat hanglemezeket, kazettákat, személyes üzeneteket rejtő hordó fölé egy fa haranglábat állítottak. Az alkotás Oborzil Edit és Jeney Tibor munkájaként jött létre. A Petőfi Csarnoktól keletre kialakított sportpályák közül a felvételen (A131. ábra) szépen kirajzolódik az atlétikai pálya ovális nyomvonala. A csarnoktól nyugatra, az egykori korzó helyén egy nagy gyepes tisztás alakult ki, amelynek északi oldalán állt a szintén 990 Ráday 1989, 163. 991 Radó 1985, 34. 992 Ráday 1989, 295-296. 993 Berza 1993b, 318. Ráday ezt az eseményt 1984 telére teszi (Ráday 1989, 54.). 189
sportcsarnokként használt, hatszög alakú épület, amely a BNV IV. számú kiállítási csarnoka volt. 994 A Paál László út és az Olof Palme sétány által közrezárt területen láthatók a HUNGEXPO megtartott épületei. A rondó szinte felismerhetetlen, állapota jelentősen leromlott. A rondó belsejét feltáró utakat felszámolták, egyszerű gyepes tér alakult ki benne, a határoló fasorok a környező fatelepítésektől inkább facsoportok benyomását keltik. 995 A felvételen a park délnyugati részében, az idős fák lombkoronáinak jelentős takarása ellenére is jól azonosítható a játszóterek együttese. Ettől északkeletre pedig feltűnik a FŐKERT 1972- ben épített új telephelye. 996 Az 1970-es évek második felében lebonyolított nagyszabású helyreállítás, rendezési munkákat követően nagyobb léptékű beavatkozás nem történt a Városliget területén. Az 1980-as évek első felében a felújították a Hősök terét és rendezték a Városligeti-tó partját Killer István tervei alapján. 997 A BUVÁTI (Budapesti Városépítési és Tervező Intézet) 1992- ben készítette el a Városliget területére is a részletes rendezési tervet. 998 A munka egyik legjelentősebb pontja, hogy távlati célként szerepelt benne a Kós Károly sétány gyalogos zónává alakítása. 999 A Városligeten áthaladó autóforgalmat a felszín alá kívánták vezetni, továbbá tervbe vették a Széchenyi fürdő előtti neobarokk kertrész helyreállítását is. 1000 A BUVÁTI rendezési tervét azonban nem követte annak megvalósítása. A kipufogógázokra érzékenyebb platánokból (Platanus x hybrida) álló fasor a 20. század végére kritikus állapotba került. Az Ilsemann által telepített platánsor Kacsóh Pongrác út felé eső szakaszának egy részét már 1987-ben kivágták, 1001 amit részben az M3-as autópálya Kacsóh Pongrác úti felhajtójának építésével (A487. ábra) indokoltak. 1002 A fasor teljes rekonstrukcióját azonban 994 A szóbeszéd szerint az elbontott csarnokok törmelékét az egykori V. számú kiállítási pavilontól nyugatra kialakított ún. Nagyrét területén terítették szét, így született meg a vasbetonból készült, vékony földréteggel borított tisztás. 995 Mivel a BNV felszámolását követő rendezés során nem volt cél a rondó helyreállítása, területén a kismamák kertjét kívánták létrehozni, nem törekedtek az eredeti szerkezet helyreállítására. 996 Tarjányi Pesti 1992, 8. 997 Mészöly 1984, 46. 998 Forster 38252, s. p. 999 A terv készítésekor a Kós Károly sétányt hétvégente a forgalom elől elzárták. 1000 Forster 38252, s. p. 1001 Für Pintér 1988, 14. A park belsőbb részein azonban a kedvezőbb viszonyok miatt jobban megmaradtak a platánok, ekkor még 13, kiemelkedően szép egyed volt a Washington-szobor környezetében (Tarjányi Pesti 1992, 11.). 1002 A Kacsóh Pongrác utat 1930 és 1951 között Külső Andrássy útnak nevezték. Magát a felüljárót 1970-ben építették, az autópályafelhajtót 1982 és 1983 között létesítették. 190
csak 1999-ben vették tervbe. Az engedélyezési tervdokumentációt a FŐKERT Tervezési Stúdió Kft. készítette. 1003 Az 1999-es felmérés során a fasor 93 egyedéből csak 29 volt platán (Platanus x hybrida), a maradék 64 egyed japánakác (Sophora japonica) volt. 1004 A fasor teljes rekonstrukciójának tervében a platánok közül tíz egyed kivágását javasolták rossz állapotuk, csonkoltságuk, csúcsszáradásuk miatt, további egy egyedet pedig azért, hogy a sétányra a tó felőli bevezetést két oldalt szimmetrikusan lehessen megoldani virágágyakkal, kővázákkal. A terv előírta, hogy a Városligeti-tó felől nézve a jobb oldali (tehát a sétány déli oldali) bevezető idős platánokat növényvédelemmel, gallyazással meg kell óvni, ameddig lehetséges. A felmérés idején a sétány japánakácai vegyes képet mutattak mind korban, mind állapotban. A japánakácok közül 13 egyedet jelöltek kivágásra többnyire komoly háncssérülésük vagy elferdült törzsük miatt. További egy japánakác kivágását javasolták, hogy a Széchenyi Fürdő előtti nagyobb, reprezentatív virágágyra megfelelő rálátást lehessen biztosítani a Kós Károly sétány déli oldaláról. 1005 A fapótlásoknál célként került megfogalmazásra, hogy a platánokat fokozatosan a városi klímát jobban tűrő japánakácra kell cserélni, s azokból kell kialakítani az egységes megjelenésű fasort. A terv a fasor zöldsávjának rendezésére is kitért. Ez alapján a sétány teljes hosszában kiemelt szegéllyel szalagszerű egynyári ágyásokat kell kialakítani a fák között 1 m szélességben. A zöldsáv maradék része az útszegélyig kavicsborítású, a virágágy szegélye 20 cm-re kiemelt, előregyártott fehér műkő elemekből áll. A sétány jellegzetes pontjain fehér műkő virágedényeket helyeznek ki, amelyek magassága a posztamenssel együtt kb. 150 cm. A Széchenyi fürdő neobarokk kertrészének rendezése is a munka része volt. Ezen a területen nem a 20. század elején kialakított koncepció helyreállítását írták elő, hanem egy attól eltérő, 1003 Forster 38252, s. p. A tervdokumentációt Komlósiné Hlatky Katalin írta alá ügyvezetőként és Tihanyiné Tóth Mária tervezőként. Az Andrássy út kertészeti megújítása szintén hasonló okok miatt volt szükséges. Már az 1970-es évek végén felfigyeltek az Andrássy út platánjainak rohamos és megfékezhetetlen pusztulására, a fák egészségi állapotának hanyatlását a légszennyezés, az utak sózása és leaszfaltozása, valamint a gombabetegségek okozták. A megújítás gondolata az 1980-as évek végén merült fel komolyabban, végül a fasor cseréjének ütemezését a Millenniumi Földalatti Vasút rekonstrukciójához igazították. Elsőként az 1920-as években az Oktogon és a Hősök tere közötti szakaszra telepített platánfák cseréjét végezték el (a 19. században telepített platánok jelentóős részét az I. világháborúban a lakosság kivágta, ezt a pusztítást pótolták 1920-ban). A döntés értelmében az Oktogon és a Kodály körönd között a városi terhelést jobban elviselő ostorfákat (Celtis occidentális), a Köröndtől kifelé platánokat (Platanus acerifolia)kívántak telepíteni. Az évekig elhúzódó csere és pótlás nem volt zökkenőmentes és eredményessége is megkérdőjelezhető volt. A platáncsemeték nem váltak be, ezért 2005-ben a Kodály körönd és a Hősök tere közötti szakaszon a platánokat a speciálisan várostűrésre szelektált magas kőris fajta (Fraxinus excelsior Westhof's Glorie ) egyedeire cserélték (Czigány 1977, 27 29.; http://www.fokert.hu/dokumentumok/fasorok/andrassy.pdf). 1004 Forster 38252, s. p. 1005 Ennek a kivágásra javasolt fának a törzsátmérője 10 cm volt. 191
nagyobb, közel 350 m 2 nagyságú virágfelület kialakítását javasolták neobarokk stílusban. A terület teljes egészén mintegy 3.000 m 2 öntözőhálózat kiépítésére tettek javaslatot. Ezzel szemben a Kós Károly sétány déli oldalán kiemelt szegéllyel kisebb virágágy létesítését kezdeményezték a Zsigmondy-szobor kiemelésére. Ennek közelében a Kerényi-kút gépészeti fel újítását is előirányozták. 1006 A rendszerváltást követően a Felvonulási tér szerepe is megváltozott, a politikai tömegrendezvényeket felváltották a tömegkulturális rendezvények, kereskedelmi és szórakoztató jellegű programok, médiaesemények, amelyek eredményeként a tér plasztikáinak üzenete is átalakult. 1007 A Tanácsköztársaság emlékműből visszamaradt spirális talapzaton Keglevich István katolikus pap vezetésével egy hatalmas fakeresztet állítottak a lerombolt Regnum Marianum-templom emlékére. Keglevich a templom lerombolásának évfordulóján, szeptember 12-én minden évben szentmisét mutat be a kereszt előtt. 1008 Az igen egyszerű, már-már esetlegesnek tekinthető fakeresztet 2000-ben elfűrészelték, talapzatára vörös csillagot festettek. Ezt követően fokozatosan alakult, bővült, változott a kegyhely. Mára kialakult a Regnum-kereszt, amely a nemzeti radikális csoportok kedvelt rendezvényhelyévé vált. 1009 Az egykori Sztálin-szobor helyén felállított 56-os emlékműre tervpályázatot írtak ki 2005-ben. A kiírás szerint az emlékmű a szimbólumalkotás és a térszervezés eszközeivel fejezze ki az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszmeiségét, nemzeti és világtörténelmi jelentőségét. 1010 A pályázaton az I-Ypsilon csoport nyerte, 2006 óta az ő alkotásuk áll a Városligeti fasor tengelyében, a csonkolt rondóban. A Lenin-szobor helyén állították fel az Időkerék címet viselő alkotást, ami a populáris igények és az emlékműfunkció ötvözése, kísérlet... egy új kulturális konstrukció kialakítására. 1011 Herner János művelődéstörténész ötletét amivel 1985 óta házalt Janáky István építész öntötte formába. A megvalósítás apropója először a honfoglalás 1100. évfordulója, majd az ezredforduló, végül az uniós csatlakozás lett. 1012 1006 Forster 38252, s. p. A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztály által 1999. október 21-én kelt szerint a Kerényi-kút és környezetének rendezése szerepel a Fővárosi Önkormányzat zöldfelület-fejlesztési programjának 1999. évi ütemében. 1007 Boros 2005, 76. 1008 Boros 2005, 74. 1009 Boros 2005, 75. 1010 Boros 2005, 69., 81. 1011 Boros 2005, 76. 1012 Boros 2005, 76., 78. 192
Az ingyenes parkolóként használatos tér elnevezése megoldottnak látszik az Ötvenhatosok tere elnevezéssel, de funkciója és használata problémás. A tér nem valódi tér, hanem egy térség, amely rendezére szorul. 1013 A park másik megoldatlan része a Városligetitó. A nem megfelelő minőségű vízpótlás és vízkormányzás miatt rendszeresek a problémák a vízminőséggel. 2006-ban A tó északi mederszakaszában az ún. Felső-tóban lezajlott algavirágzást követően leeresztették a tavat és kikotorták a medrét. Ez azonban csak tüneti kezelés volt, a probléma forrását nem szüntette meg. Három évvel később baktériumkultúrákon alapuló bioremediációs kezelést kellett végezni. 2011-ben a északi mederszakaszát az üledékréteg újratermelődése miatt ismét kikotorták. Alig négy évvel később összetett vízkezelést végeztek, amely az Aranyponty Kft. kezelése mellett vízforgató/szökőkút telepítését tartalmazta. 1014 1013 Boros 2005, 70. 1014 BME VIT 2016, 3 4. 193
3. A VÁROSLIGET MAI ÁLLAPOTÁNAK ISMERTETÉSE 3.1. Jelenlegi jogi státusz, tulajdonviszonyok A Városliget Budapest belterületén fekszik, közigazgatásilag a XIV. kerület része. A Városliget parkterülete a 29732/1 helyrajzi számú ingatlan megosztását követően a 29732/10 és 29732/11 helyrajzi számok alatt nyilvántartott ingatlanokat foglalja magába. 1015 A két telek együttes területe 98 ha 2050 m 2. A telekmegosztás alapján a nagyobb terület a 29732/11 helyrajzi szám alatti ingatlan, a kivett közpark művelési ágba sorolt ingatlan területe 96 ha 2303 m 2. Az ingatlan tulajdonosa a 18456/962303 1016 és 1064/962303 1017 tulajdoni hányadban a Magyar Állam, az őt megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) gyakorolja. 1018 Budapest Főváros Önkormányzata 941961/962303 tulajdoni hányad arányban tulajdonos 1019, míg Budapest XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 822/962303 tulajdoni hányad arányban tulajdonos. 1020 Vagyonkezelői jogállással bír a Szépművészeti Múzeum 11891/962303 hányadban 1021, továbbá a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 5967/962303 hányadban. 1022 Az ingatlan műemléki oltalom alatt áll, ez szerepel a tulajdoni lap I. részében. 1023 Műemléki védettséget élvez a Szépművészeti Múzeum 1024, a Millenniumi emlékmű 1025, a Vajdahunyad vára, Mezőgazdasági Múzeum, római katolikus kápolna, a történelmi 1015 A tulajdonviszonyok ismertetése a 2016. október 27-én lekért E-hiteles tulajdoni lap alapján készült. 1016 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: erdeti felvétel 21686/1865. 1017 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: adásvétel 32401/3/2016/15.12.28. 1018 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: 30184/1/2010/10.01.04 és bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: adásvétel 32401/3/2016/15.12.28. 1019 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: 1991. évi XXXIII. tv. 36524/3/2002/02.01.22. 1020 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: 1991. évi XXXIII. tv. 73021/1/2013/13.05.22. 1021 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: vagyonkezelési szerződés 305996/3/2007/07.11.20. 1022 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: 99508/1/2008/08.12.12. 1023 Bejegyző határozat: 103310/2/2016/16.07.26. 1024 Műemléki törzsszáma: 15764. 1025 Műemléki törzsszáma: 15766. 194
épületcsoport 1026, a Széchenyi fürdő épülete 1027 és a Korcsolyacsarnok 1028. Az ingatlan Budapest műemléki jelentőségű területe, műemléki környezet. 1029 Ezen felül az ingatlan régészeti lelőhelynek 1030 minősül. További örökségvédelmi státusz, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2011. évi LXIV. törvény 2. számú melléklete alapján a Hősök tere nemzeti emlékhelynek minősül, az emlékhely a Hősök tere közutak által körbefogott területére terjed ki. A telekosztás eredményeként kialakult kisebb ingatlan a 29732/11 helyrajzi szám alatt van nyilvántartva. Ezen az ingatlanon egyetlen műemléki oltalmat élvező épület áll, ami a Műcsarnok. 1031 A Városliget sem országos, sem helyi szinten nem élvez természetvédelmi oltalmat. 1032 Annak ellenére, hogy a Városliget megfelel a történeti kertekkel szemben támasztott kritériumoknak, önállóan mint történeti kert ezidáig nem került műemléki oltalom alá. 1033 1026 Műemléki törzsszáma: 15771. 1027 Műemléki törzsszáma: 15983. 1028 Műemléki törzsszáma: 16096. 1029 Telekosztás előtti, eredeti bejegyző határozat: 44190/1/2016/16.02.05. 1030 Telekosztás előtti, eredeti bejegyző határozat: 44190/1/2016/16.02.05. 1031 Műemléki törzsszáma: 15765. 1032 A Városliget eredeti kiterjedéséből egyedül a Fővárosi Állat- és Növénykert területe számít országos jelentőségű természetvédelmi területnek, mint ilyen, egyedi védettséget élvez. 1033 A 2001. évi LXIV. törvény a műemlékvédelem sajátos tárgyai között definiálja a történeti kerteket. A fenti törvény 36. (1) alapján a történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park. 195
3.2. A Városliget jelenlegi kiterjedése, szerkezete, stílusjegyei, azok értékelése A Városliget területi kiterjedését vizsgálva érdekes adatokhoz juthatunk. A földhivatali nyilvántartás alapján a Városliget a 29732/10 és a 29732/11 helyrajzi számok alatti ingatlanokon fekszik, területe 98 ha 2050 m 2. Ez a területi kiterjedés az 1860-as években alakult ki az Állatkert területkijelölésével, azóta nem csökkent a Városliget területe. A 18. században Pest határában fásításra kijelölt terület fokozatosan változott, 1799 júliusában Batthyány hercegprímás 110 ha nagyságú területet vett bérbe. Miután ez a bérlet a már ismertetett okok miatt a szerződésben rögzített 24 éves időtartam lejárta előtt felbontásra került, a terület rendezésére 1813-ban tervpályázatot írtak ki. A pályázat az Új Városerdő kiterjedésénél nagyobb területre, mintegy 144 ha kiterjedésű határrészre vonatkozott. Ezen a területen létesült Pest első közkertje Heinrich Nebbien tervei alapján. A parkosított terület északi irányban egészen a mai Szabolcs utcáig tartott. A területcsökkenés két lépcsőben következett be a 19. század derekán. Első ütemben a Budapest Vác vasútvonal építése miatt vágták le a Városliget északi, Szabolcs utca és a mai Állatkerti telek északnyugati határa közötti sávot. Ezt követően az 1860-as években az Állatkert számára jelöltek ki helyet szintén a Városliget északi részében, a vasút és a mai Állatkerti körút között. Ezeken túl egyéb területelcsatolások nem történtek, a Városliget területe bő másfél évszázada változatlan, nem lehet a Városliget területi kiterjedésének beépítések vagy felparcellázások miatti megcsonkításáról beszélni. Ennél lényegesen nagyobb változások figyelhetők meg a Városliget szerkezetében. Nebbien 1817-ben kivitelezésre elfogadott terve az anyagi fedezet hiánya miatt soha sem épült meg maradéktalanul, a csökkentett tartalmú program kivitelezése is évtizedekre el húzódott. A 19. század első harmadában a Liget meghatározó eleme volt a rondó, a Városligeti fasor tengelyében a rondótól a Hermina útig futó fasor, a Városligeti-tó nyílt vízfelülete a két szigettel, a lényegesen kisebb Hattyú-tó a szigettel, a Liget határán futó körsétány és a belső kertrészekben feltáruló nagyobb tisztások. Ez az állapot egészen a vasútépítésig fennállt, a vasút miatt leválasztott terület is csak kisebb átalakulást hozott. A Liget szélén futó körsétány nyomvonalát változtatták meg, hogy az a megmaradt terület szélén fusson. Az Állatkert létesítése is csak hasonló mértékű változást hozott. A szerkezetet lényegesen befolyásoló, már Nebbien tervében is szereplő változás volt a Városligeti fasor tengelyében a Rondón át a Hermina útig futó fasor felszámolása. Azonban 196
még ennél is nagyobb változást jelentett az 1885. évi Országos Kiállítás. A vásár miatt több száz fát vágtak ki és számos kiállítási pavilont, bódét emeltek. A rondótól keletre felépült a vásár központi épülete, az Iparcsarnok, amely előtt geometrikus elvek mentén szerkesztett, szőnyegágyakkal és szökőkúttal díszített sétateret hoztak létre. Kiépítették a Hősök tere déli végétől induló új kocsikorzót, a mai Olof Palme sétányt is. Ezek a beavatkozások lényegesen átalakították a Városliget térszervezését, úthálózatát, a növénytömegek és tisztások rendszerét. Ugyan a kiállítást követően elbontották a pavilonok többségét, de a legnagyobb épület az Iparcsarnok, valamint az ún. régi Műcsarnok (ma Olof Palme-ház) megmaradtak. Ezek megmaradása generálta a következő évtizedek történéseit. Miután 1892-ben törvény született arról, hogy a Millenniumi Kiállítás otthona is a Városliget lesz, hamarosan elkezdődtek a nagyszabású munkák. A földalatti építése, az Andrássy út folytatásában felépített Millenniumi-híd lényegesen befolyásolták a közlekedési viszonyokat, a Városliget megközelítését, feltárástá. A Városliget főbejárata megváltozott, a régi helyéről a Városligeti fasor tengelyéből átkerült az Andrássy út tengelyébe. A nagyszabású előkészítő munkák jegyében a Nádor-sziget körül feltöltötték a Városligeti-tó keskenyebb, csatornaszerű mederszakaszait, aminek eredményeként a sziget félszigetté vált. A kiállítás lényegesen nagyobb területre terjedt ki, mint az 1885. évi kiállításé, ami még több fakivágást eredményezett. A Városliget szerkezetét, jelentősen megviselte a rendezvény, illetve a kiállításból megtartott épületek Közlekedési Múzeum, Kolegerszky-kioszk, Királypavilon is hangsúlyképző, térszervező elemekké váltak. A 20. század elején Räde Károly tervei szerint rendezték a Városligetet. A terven jól látható, hogy megszaporodtak a Ligetben a sétányok, lecsökkentek a nyílt tisztások, zártabb facsoportok, a hangsúlyt a Városligeti fasor rondó Iparcsarnok tengelye jelentette, s a Liget meghatározó, emblematikus elemévé vált az Iparcsarnok előtti díszes korzó a szökőkúttal. Räde terve nyomán a Liget átalakult, alkalmassá vált nagyobb tömegek befogadására is, igazodott az új igényekhez elvárásokhoz (pl. ekkor létesültek az első játszókertek). Az I. és II. világháború jelentős károkat okozott. Egyrészt súlyos csapás volt a lakossági falopás, fakivágás, másrészt a II. világháború szőnyegbombázása sem kerülte el a területet. A háború pusztítása markáns változást hozott, amit tetézett a Városliget teljes cserjeállományának kiirtása a háború után közbiztonsági és közerkölcsi okokra hivatkozva. A háború károkozásának felszámolása hosszú éveket vett igénybe, még be sem fejeződött a munka, amikor 1951-ben határozat született a Dózsa György út kiszélesítéséról. A 197
Felvonulási tér kihasította a Liget délnyugati sávját a Műcsarnok hátsó homlokzatától egészen az Ajtósi Dürer sorig. A teljes fakivágással, burkolással járó építkezés miatt a rondó térszerkezete felbomlott, a Regnum Marianum templom elbontásra került. Hasonlóan negatív hatásokat okozott, hogy a 20. század derekán fokozatosan nagyobb területet vett igénybe a Budapesti Nemzetközi Vásár. Ennek eredményeként a Városliget fennmaradását nem a szélekről induló beépítések veszélyeztették, hanem a BNV folyamatos térhódítása. A rendezvény miatt egyre több épületet emeltek, nőtt a burkolt felületek aránya, csökkent a növényállomány, ráadásul a vásárterületet kerítéssel is elhatárolták. A folyamatnak 1974-ben vetettek véget, kiköltöztették a BNV-t a Városligetből s határoztak a park teljeskörű helyreállításáról. A munkák 1975-ben indultak meg és 1980-ig tartottak. A nagyszabású munka keretében a kor követelményeinek megfelelően rendezték a Ligetet, többek között számos új sportpályát, játszóteret létesítettek. Szintén a 20. század utolsó harmadának eredménye a Kis Botanikus-kert és a Vakok Kertje. Mindkét tematikus helyszín a Városliget délkeleti végében fekszik, a posztmodern kertépítészet szép példái. A Kis Botanikus-kertre az egyszerű, könnyen átlátható struktúra mellett jellemzőek az architektonikus elemek, amelyek szabályszerűségét a kertrészt átszövő vízrendszer organikus vonalvezetése töri meg. A Vakok Kertje az első ilyen jellegű hazai alkotás volt, amely nagy visszhangot váltott ki megépülését követően. Kisebb, könnyen orvosolható hibái ellenére kiemelkedő alkotás. Struktúrája látványos, anyaghasználata igényes, növényállománya változatos. Annak ellenére, hogy az 1975 és 1980 között véghezvitt helyreállítást követően folyamatosan romlott a Városliget állapota, az még ma is magán hordozza a meghatározó építési korszakok (19. század első negyedének vége, a 19. század utolsó negyede, az 1910-es évek és a 20. század harmadik negyedének eleje) stílusjegyeit. A Városliget idős növényei által alkotott fasorok, facsoportok részben a 19. század első felének szerkezetét őrzik. A park szélén futó körsétány szintén az első építési periódus lenyomata, míg a belső területeket feltáró úthálózatban a 19. század végén, 20. század elején véghezvitt kertépítészeti munkák nyomait láthatjuk. Az egyik ilyen markáns út a Hősök terétől a Stefánia útig futó Olof Palme sétány. A Városliget Nebbien tervei alapján klasszikus tájképi stílusban épült, bár évtizedek kellettek a barokk tengelyeket jelentő fasorok felszámolásához. A Városligetet a 19. század végén a kiállítások kapcsán részben átépítették, ennek a korszaknak volt a lenyomata a historizáló, nagy szőnyegágyakkal díszített korzó az Iparcsarnok előtt. Szintén historizáló 198
stílusú volt Räde helyreállítási terve, amely megtartotta a Nebbien terve alapján létesített klasszikus tájképi kertrészleteket és a jelentősebb épületek környékén kialakított geometrikus kertrészeket, ekkor alakult ki a Széchenyi fürdő főbejárata előtti neobarokk kertrész is. Ezek a világháború során elpusztultak, helyreállításukra nem került sor. Az 1975 és 1980 közötti helyreállítás leginkább a felszámolt BNV területének rendezésére fókuszált, valamint új sportpályák, játszóterek létesítését irányozta elő, kevésbé törekedett a műemléki szempontok érvényesítésére. Összességében megállapítható, hogy a Városliget a mai napig megőrizte a neves tervezők elképzelései alapján véghezvitt kertépítési munkák lenyomatait. Épített elemeiben és növényanyagában is jól reprezentálja az építési korszakok kertművészeti stílusát. A nemzetközi szinten is jegyzett Városliget kulturális örökségünk egyik kiemelkedő értékű emléke. 199
3.3. A Városliget elhelyezkedése, szerepe a település zöldfelületi rendszerében 3.3.1. Budapest zöldfelületi rendszerének kialakulása, történeti előzmények Pest és Buda zöldfelületi rendszere hasonló gyökerekre vezethető vissza, hasonló fejlődési folyamaton ment át. A középkorban a várfalon, városfalakon belül csak korlátozott terület kínálkozott a várkertek, kolostorkertek, főúri kertek, konyhakertek kialakítására, a falakon kívüli tágas terület volt a város mezeje. 1034 A török uralom után külön utakon fejlődött Pest és Buda zöldfelületi rendszere. Budán a várfalakon belüli terület hamar elfogyott, a falakon kívüli területeket katonai érdekek alapján szabályozták. Nagy területen szőlőtermesztés folyt, a szántóföldek a katonaság tulajdonát képezték. 1035 Budán tehát továbbra is a védelmi funkció dominált, annak rendelték át a város szabályozását. Ezzel ellentétben Pesten a városfalak jelentőségüket vesztették, a településnek szüksége volt a szabadterekre a piacok, vásárok megtartása, az ünnepségek megszervezése miatt. Pesten lényegesen könnyebb volt polgárjogot szerezni, így lakossága is gyorsabb ütemben gyarapodott. A betelepülők nem fértek már el a városfalakon belül, ezért azon kívül kezdtek telepeket létesíteni. A 18. században a külvárosok nagyrészt spontán módon, kisebb részben tervezett módon létesültek. A belvárosból a külvárosba vezető utak gyalogutakból és dűlőutakból álltak, a közterületek szakaszosan, foltszerűen helyezkedtek el. 1036 A pesti népességnövekedés és a városfalak lebontása miatt 1789-ben Schilson János új, derékszögű koordinátákra épülő házfelosztási tervet készített, amely csak igen csekély méretű közterületek jelölt ki. 1037 A városfejlődés, a polgárosodás hozadékaként megjelent, megerősödött a zöldfelületekre, parkokra való igény. Ezt az igényt ismerte fel és karolta fel Boráros János városvezető, aki indítványozta a Városliget területének rendezését, a fásított terület üdülő- és mulatóhellyé alakítását 1794-ben. Pesten a Városliget kiépítése előtt egyedül az igen nehezen megközelíthető Orczy-kert szolgálta a pihenni vágyókat. Budán ekkor már korlátozásokkal ugyan látogathatók voltak a királyi kertek, kiépült a Városmajor és létrejött a Horváth-kert. Ebben az időszakban épültek ki a fásított sétahelyek is, a Promenade a Várhegyen, az Ellipsz-sétány pedig a Várhegy lejtőjén. 1038 1034 Hutter 2015, 42. 1035 Hutter 2015, 42. 1036 Hutter 2015, 42. 1037 Hutter 2015, 43. 1038 Hutter 2015, 43. 200
Új korszak köszöntött be a Királyi Szépítő Bizottság létrehozásával, József nádor aktív szerepvállalásával. A Bizottság munkájának alapjául a Hild János által készített új szabályozási terv szolgált. Maga a terv ortogonális rendszerre épült, fejlesztési zónákra, külterületekre szabdalva a területet, s a terv mellőzte a zöldterületek, nagyobb szabadterek, intézményi központok létesítését. A belvárosi területek fásítását nem tartalmazta, mert Hild és József nádor álláspontja szerint a fásítás ezeken a helyeken idegen és értelmetlen. Még meglepőbb, hogy a városfal bontása kapcsán felszabadult területeket is építési telkekként parcellázta fel, nem jelölt ki azokra zöldfelületi rendszert. Mindezek ellenére József nádor és a Királyi Szépítő Bizottság működése alatt jelentős zöldfelületi fejlesztés ment végbe Pesten. Kiépült a fásított Duna-korzó, a Margitszigetet a nádor belépőjegy ellenében látogathatóvá tette, s felkarolta a Városliget rendezésének ügyét. 1039 A Királyi Szépítő Bizottság 1858-ban megszűnt, az elért munkát gróf Széchenyi István vitatta. Széchenyi a kezdetektől más álláspontot képviselt, hiányolta a rendszerelvű koncepciót, a belvárosi területek fásítását, zöldítését. Nem vett részt a Királyi Szépítő Bizottság munkájában, hanem attól függetlenül indította el városszépítő, városfejlesztő terveit. Ezek közül kiemelkedik a Pesti Sétatér Társulat megalapítása, amelynek égisze alatt megnyitották 1846-ban az első pesti sétateret. Széchenyi hangsúlyozta a parkok, terek kedvező egészségügyi, társadalmi, városképjavító hatását, a növényzet szerepét a por megkötésében. 1040 Pest városrendezési terveit komolyan befolyásolta a folyamatos árvízveszély, a vízrendezési terv is hatással volt a városszerkezetre. Az 1838-as súlyos árvíz komoly pusztítást okozott, az újjáépítés során lehetőség lett volna a sűrű beépítésű belváros városszövetének lazítására, komplex városrendezésre. Mindez elmaradt, csak kisebb utcaigazítások, kisebb terek nyitása valósult meg. 1041 Az 1867-es kiegyezés új lendületet adott a városfejlesztésnek, fellenült az ipar és a vasút. Következő lépésben 1872-ben az Országgyűlés megszavazta Pest, Buda és Óbuda egyesítését. A főváros törekedett a nagyvárosi jelleg kialakítására, a falusias karakter eltűntetésére, reprezentatív terek, tengelyek létesítésére, közintézmények és lakónegyedek létesítésére. Ennek hatására kiépült a Nagykörút és az Andrássy út, kicsivel később kiépítették a millenniumi földalattit. Miután érzékelhetővé vált a Városliget túlterheltsége, megkezdődött a Népliget kiépítése, parkosítása. A 19. század utolsó évtizedében a vásárcsarnokok megépültével feleslegessé váltak a piacterek, így azokat városi sétaterekké, fásított közterekké 1039 Hutter 2015, 44. 1040 Hutter 2015, 44. 1041 Hutter 2015, 44. 201
alakították. A Lánchíd megépítésének hatására a budai területek is elérhető közelségbe kerültek a pesti lakosság számára. Ennek hatására a 19. század utolsó harmadában megindult a Gellért-hegy fásítása. 1042 A századfordulón a közparkok funkciója, használata megváltozott az egyre növekvő igények miatt. Ebben az időszakban a fővárosi zöldfelületek állapota, fenntartása, használata és népszerűsége kimagasló volt. A funkcióbővítés jegyében ekkor létesültek az első játszóterek is. 1043 A 20. század első felében a háborúk hatására zöldfelületek fejlesztése, fenntartása megtorpant. Ugyanakkor az elméleti munkák megerősödtek. A korszak neves tájépítésze, Rerrich Béla publikációban hangsúlyozta a rendszerelvű gondolkodást, érvelt a zöldfelületek egységes, tervszerűen kidolgozott koncepciók létrehozása mellett. Rerrich alkotta meg a parkrendszer és a szabad tér gyűjtőfogalmakat. 1044 A modernista várostervezési eszmék, a növekvő lakásigény, majd a háborús pusztításokat követően meginduló tömeges lakásépítések számos átalakítást, új városrészek létesítését eredményezték. Ezeknél a cél egy lazább beépítés kialakítása volt a cél. Budapesten csak néhány helyen pl. Zugló valósult meg az angol mintára terjedő kertváros mozgalom laza beépítése. Szintén e korszaknak a kiemelkedő alkotása a Wekerletelep, amely a kertvárosi ideáltervek megidézője. 1045 A kertvárossal ellentétben nagyobb teret hódított a telepszerű beépítés. Az irányzat az 1880-as években jelent meg, a 20. század elejétől szinte egyeduralkodóvá vált. 1947 és 1989 között különböző lakótelep-építési irányzatok uralkodtak Magyarországon. Az 1950-es évek egységeit a keretes, vagy ahhoz közelítő beépítések uralták, ahol az előkertes kialakítás és a jól használható belső terek rendszere volt jellemző. Az 1960-as évek második felétől épült nagyobb lakótelepek esetében a sávházak építésekor megszűnt az utcahálózat, a környező városrészekkel való kapcsolat. Önálló településrészek alakultak ki, de ez együtt járt a nagyobb, funkciókban gazdagabb zöldterületek létesítésének lehetőségével. Az 1970-es évektől vált jellemzővé az elválasztott rendszerű úthálózatm a gyalogos sétányok kialakítása. A nagyarányú lakótelepi építkezések hatására megerősödött a lakókörzeti közkertek, közparkok létesítése. Ezek a lakótelepek körzetében elhelyezkedő zöldfelületi elemek igen jelentős szerepet töltenek be Budapest zöldfelületi rendszerében. Ezeken a lakóterületeken ma már többnyire beállt növényállomány található, kedvezőek a zöldfelületi 1042 Hutter 2015, 45-46. 1043 Hutter 2015, 46. 1044 Hutter 2015, 46. 1045 Hutter 2015, 47. 202
arányok, magasak a lombkorona borítottsági értékek. 1046 A napjainkban épülő lakóparkok az esetek többségében nem rendelkeznek ezekkel a kedvező mutatókkal. A zöldfelületek mozaikosak, szabdaltak, a tetőkön és a parkolóházakon kialakított növényállomány szintezetlen. 1047 Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztésében kiemelkedő szereppel bírt az erdőtelepítés. Az 1970-es évek elején közel 1.000 hektár erdő telepítettek főleg a pesti oldalon, ennek hatására a jelentősen növekedett az erőterületek aránya. 1048 Az ezredforduló, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás után újabb trend jelent meg. Az infrastrukturális fejlesztések, a köztérmegújítások, városrehabilitációs projektek gyakorolnak hatást a zöldfelületi rendszerre, annak elemeire. Az új, nagyobb zöldfelületek létesítése nem jellemző, a meglévő zöldfelületek korszerűsítése, funkcióbővítése az uralkodó. 1049 A települések megítélésben, ezen keresztül a település versenyképességének megőrzésében is kiemelt szereppel bír a megfelelő életminőség biztosítása. Az élhetőségének egyfajta mércéje a környezeti minőség, a zöldfelületek aránya, a lakosság rekreációs lehetőségei. Az egészséges környezet megteremtéséhez szükséges az elegendő zöldfelület és egyéb biológiai szempontból aktív felület megléte. Budapesten a történeti múlttal bíró nagy városi közparkok, a telepszerű lakásépítések zöldfelületei, a lakókörzeti fókuszpontokban kialakított parkosított terek, közkertek a kulcsfontosságúak. Ezek mellett fontos szereppel bírnak a közlekedési utak menti fasorok, a Duna és néhány patakpart mentén kialakult zöldfolyosó. 1050 3.3.2. Budapest zöldfelületi rendszere, azon belül a Városliget helyzete Egy település zöldfelületi hálózata különböző jellegű és funkciójú, változatos zöldfelületi elemekből épül fel, a zöldfelületi rendszer minőségében kiemelkedő fontossággal bír az egyes elemek közötti kapcsolat minősége. A rendszert alkotó elemek csoportosíthatók, jellemezhetők kiterjedésük, ökológiai jellemzőik, rekreációs használatuk alapján. A növényzettel borított zöldfelületek mellett a vízfelületek is biológiailag aktívnak számítanak. Budapest esetében rekreációs szempontból a közparkok, közkertek és a turisztikai 1046 Hutter 2015, 47-48. 1047 Hutter 2015, 48. 1048 Hutter 2015, 49. 1049 Hutter 2015, 50. 1050 Hutter 2015, 50.; Budapest 2030, 72. 203
rendeltetésű erdőterületek a meghatározóak, ezekből áll össze a zöldhálózat, amelynek elemei korlátlan közhasználattal bírnak. Ezek mellett meg kell említeni a közhasználat előtt elzárt vagy korlátozott közhasználatú területek zöldfelületeit. 1051 A zöldfelületi rendszer legalapvetőbb egységét a városi parkok, közkertek, közparkok, közterek alkotják. Ezek a lakossági rekreáció elsődleges színterei, amelyek mozaikosan, szigetszerűen helyezkednek el a zöldhálózatban. Budapest zöldfelületi rendszerének legfontosabb elemei a nagy parkok. Radó Dezső kategorizálása szerint ezek közé tartozik a Margitsziget, a Városliget, a Népliget, a Gellérthegy és a Tabán, a várkertek, a Városmajor, az Óbudai-sziget. 1052 Radó megfogalmazása szerint a városi közpark jelentősebb nagyságú, közcélú zöldfelület, amelynek rendeltetése, hogy biztosítsa a lakosság számára a szabadidő rövidebb tartamú, de sokirányú felhasználását, a pihenést, a testedzést, a művelődést, valamint a tömeges jellegű kulturális és politikai megmozdulásokon való részvételt, tehát a személyiség sokoldalú fejlesztését. 1053 A városi parkok feladata, hogy a) lazítsák fel a város szerkezetét; b) biztosítsanak lehetőséget szabadtéri pihenésre, sportolásra, művelődésre; c) szolgáljanak a lakosság gyülekezési helyéül; d) foglalatként szolgáljanak a természeti jellemzők és a műemlékek, szobrok számára. 1054 A városi parkok, közkertek, közparkok, közterek szigeteit a lineáris zöldfelületi elemek fasorok, zöldsávok, zöldfolyosók kötik össze, szervezik rendszerré. A zöldfelületi rendszer részei a jelentősebb zöldfelülettel bíró lakókertek is. Budapest jelentős részét a lazább beépítésű kisvárosi és kertvárosi területek alkotják, amelyek magánkertjei fontos elemei a zöldhálózati rendszernek. Ide sorolhatók a gazdag faállománnyal bíró hegyvidéki (II. és XII. kerületek) lakóterületek, valamint a külső pesti kerületek (XVI., XVII., XVIII. és XIX. kerületek) kertvárosai. Fontosak a nagy zöldfelülettel bíró intézményi, városüzemeltetési területek. Ide sorolhatók a kórházak, oktatási intézmények, múzeumok kertjei, a strandok, fürdők, kempingek és temetők. 1055 A városperemi beépítetlen területek kapcsolatot képeznek az agglomerációs zöldfelületi elemekkel. A budai oldalon az erdőségek, a pesti oldalon a mezőgazdasági területek a jellemzőek. A város szélén még jelentős kiterjedésű, az agglomerációs térség felől 1051 Bp. városfejl. konc. 2011, 172.; Budapest 2030, 73. 1052 Radó 1985, 11. K. Hlatky Katalin 2001-ben készített összesítése Budapest zöldfelületi rendszerében a nagy parkokkal együtt 354 parkot, kertet, teret, fasort, természeti területet mutat be. A kötet kerületenkénti bontásban ismerteti az egyes helyszíneket legfontosabb adataikkal, ismérveikkel. 1053 Radó 1985, 11. 1054 Radó 1985, 11. 1055 Bp. városfejl. konc. 2011, 172. 204
benyúló zöldékek a belső városmag irányába fokozatosan elkeskenyednek, a zöldfelületi elemek szigetes elhelyezkedésűvé válnak. 1056 A kerületekre számított átlagos távolságok alapján a belső pesti kerületek a leginkább elszigeteltek a város ökológiai rendszerében. 1057 Budapest területének 47 %- a növényzettel fedett felület, azaz zöldfelület. Ez alapján az egy főre jutó zöldfelület 148 m 2, azonban jelentős eltérés mutatkozik a területi megoszlásban. A belvárosi kerületekben alig 1-4 m 2 aktív zöldfelület jut egy főre. 1058 A zöldterületek (közparkok, közkertek) arányát vizsgálva Budapesten az egy főre jutó zöldterületek nagysága 5 m 2. 1059 Az alacsony zöldterületi ellátottság mellett a negatív hatásokat erősíti, hogy a különböző közparkok térbeli eloszlása is egyenetlen. 1060 Jelenleg Budapest közigazgatási területén kb. 6.000 hektár erdősült terület található, amelyen túl további 2.700 hektár be nem telepített terület található többnyire a pesti külső kerületekben. 1061 Jelenleg a fővárosi kezelésű területeken mintegy 150.000 útsorfa található. A belső városrészekben a zöldtetők mellett az utak fásítása is hozzájárul a biológiai aktivitás növeléséhez, ezért 2030- ig legalább 5 %- kal kell növelni az útsorfák számát, a folyamatos felújításon túl. Elsősorban a mintegy 6.000 db üres fahelyen kell elvégezni a fatelepítést, a közlekedési- és közműadottságoktól függően. 1062 A zöldfelületek mennyisége a fővárosban 1990 óta egyre csökken. 1063 A Budapest 2030 stratégia is kimondja, hogy kezelendő feladat a biológiailag aktív felületek növelése a település teljes területén. Emellett prioritásként kezelendő a zöldfelületekkel való gondos gazdálkodás, a beruházások esetén a zöldmezős fejlesztések helyett a barnamezős beruházások előnyben részesítése. Feladatként jelentkezik a meglévő zöldfelületeken a zöldfelületi intenzitás fenntartása és javítása. 1064 Az elégtelen zöldfelületi ellátottság nem csak a zöldfelületek hiányából, hanem azok leromlott állapotából és kihasználatlanságából is fakad. A funkciók újragondolása nemcsak az alulhasznosított parkok, hanem a túlterhelt zöldterületek esetében is kiemelten fontos, ugyanis a túl intenzíven használt zöldfelületeken (pl. Városliget), még a rendszeres fenntartási 1056 Bp. városfejl. konc. 2011, 172. 1057 Bp. városfejl. konc. 2011, 173. 1058 Budapest 2030, 73. 1059 Budapest 2030, 73. Ezzel szemben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása 9 m 2 /fő. 1060 Budapest 2030, 73. Az alacsony zöldterületi ellátottság, az elégtelen minőség, a kor igényeit nem kielégítő funkciókínálaz miatt a zöldterületek nem töltik be kondicionáló, rekreációs, pszichés-mentális szerepüket. 1061 Budapest 2030, 73-74. 1062 Budapest 2030, 74. 1063 Budapest 2030, 73. 1064 Budapest 2030, 73-75. 205
munkálatok mellett sem biztosítható a terület regenerálódása, az egymást érő rendezvények következtében. A jelentősebb rendezvényekhez, a meglévő városi nagyparkok tehermentesítésére új területeket kell kijelölni Budapesten. 1065 Szintén a Budapest 2030 stratégiában került megjelölésre, hogy a parkok, városi terek átalakításánál, fejlesztésénél, újak létesítésénél biztosítani kell az akadálymentességet, a hátrányos helyzetűek hozzáférését, a speciális igényeket kielégítő megoldásokat, érvényesíteni kell az esélyegyenlőségi elveket. Ezeken túl figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat, hogy a felújított, újonnan létesített zöldfelületek megfelelő üzemeltetése karbantartása biztosítható legyen. 1066 A Budapest 2030 stratégia is megjelölte, hogy a mostani nagy közparkok közötti zöldfelületi kapcsolatot erősíteni kell. Vagyis a Margitsziget Városliget Népliget parkok alkotta gyűrűt kell meghosszabbítani Dél-Buda irányában. 1067 Hasonlóan fontos, fejlesztendő zöldfelületi kapcsolat a Kopaszi-gáttól induló, észak felé húzódó, a Gellérthegy, Tabán, Horváth- kert, Vérmező, Városmajor parkjait felfűző, Hűvösvölgyön keresztül a Zugligetig tartó zöldfelületekben gazdag tengely, amely erősítendő, és jobb kihasználást érdemel. 1068 A fentebb ismertettek alapján megállapítható, hogy a Városliget Budapest zöldfelületi rendszerének meghatározó, központi eleme, amely stratégiai szereppel bír. A Városliget amely a főváros második legnagyobb parkja a Népliget mögött számos tervbe vett zöldfelület-rendszeri fejlesztés része, kapcsolódási pontja. A Városliget a VI., VII., XIII. és XIV. kerületek határán alkotja a belvárosi területek zöldfelületi rendszerének domináns részét. A belső, zöldfelületekben, parkokban, parkosított terekben szegény belvárosi kerületek lakói számára a Városliget a legközelebbi park, amely szervesen kapcsolódik a városrészekhez. A közel 100 ha területű Városliget szabadon látogatható közpark, egész évben nyitva áll az érdeklődők, pihenni vágyók előtt. A Városliget még jelenlegi, leromlott állapotában is jelentős szereppel bír a fővárosiak, főként a belső kerületek lakóinak rekreációjában, kikapcsolódásában. 1065 Budapest 2030, 75. 1066 Budapest 2030, 75-76. Az elmúlt évek, évtizedek alulfinanszírozottsága miatt a meglévő zöldfelületek állapota lényegesen leromlott, a forráshiány visszafordíthatatlan károkat okozott. Célként az került megjelölésre, hogy 15 évenként szükséges egy-egy zöldterület, városi szabadtér felújítása. 1067 Budapest 2030, 123. Ez a Pest körüli zöldgyűrű-gondolat már a 19. században is megjelent, Táncsics és Széchenyi is felvetette a gondolatot, ahogyan később a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által 1871-ben lebonyolított városrendezési tervpályázat meghatározó motívuma volt. 1068 Budapest 2030, 123. 206
3.4. Épületek, építmények állapota, funkciója 1069 A Városliget legutolsó átfogó, komplex felújítása az 1970-es években zajlott. Az eltelt évtizedekben csak kisebb, esetleges beavatkozások történtek, aminek eredményeként a kert állapota folyamatosan romlott. A Városliget épületeit, építményeit vizsgálva két nagy csoport különíthető el. Az egyik csoportba tartoznak a Városliget történetéhez szervesen hozzátartozó, történeti elemek, a másik csoportba a többnyire a 20. század második felében épített jellegtelen, többnyire mára funkcióját vesztett létesítményeket sorolhatjuk. A Városliget mai főbejárata az Andrássy út lezárását jelentő Hősök tere (J1 J2. ábra), amelynek hangsúlyképző épületei a Műcsarnok (J5 J6., J212., J227. ábra) és a Szépművészeti Múzeum 1070 (J3 J4., J227. ábra). Az Állatkerti körút meghatározó épületei az állatkerti pavilonok (J22. ábra), valamint az Állatkert területébe beékelődött épületek, a Gundel étterem (J20 J21. ábra), a Fővárosi Nagycirkusz (J28 J30. ábra) és az egykori vidámpark épületei, a körhinta (J31. ábra) és a hullámvasút. 1071 A Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi, 1971-ben épült épülete mára elavult, nem illeszkedik környezetéhez. 1072 A Fővárosi Nagycirkusz épületével szemben, az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány között fekszik a Széchenyi fürdő 1073 épülete (J44., J46., J50 J51., J53 J54., J56 J57., J271. ábra), amelynek főhomlokzata a Kós Károly sétány felé néz. A fürdőhöz tartozik a Szent István-forrás ivócsarnoka (J66 J67., J69. ábra). Az eredeti pavilon helyén az 1960-as években felállított 1069 Jelen dokumentációban a dokumentáció jellegéből adódóan csak azon épületek, építmények esetében történik részletesebb bemutatás, amelyek kerti építményeknek tekinthetők (pl. pavilonok), a nagyobb, épületek, építmények esetében csak felsorolásszerű ismertetés történik. 1070 A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója folyamatban van, a munkák várhatóan 2018 tavaszáig tartanak. A Liget Budapest Projekt keretében zajló rekonstrukció során megújul a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnok, korszerűsítik a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálják a kiállítótermek egy részét, felújítják csarnok feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű restaurátor műhelyt és raktárhelyiségeket alakítanak ki a múzeumban (http://www.szepmuveszeti.hu/hirek/a-tervezett-utemben-halada-szepmuveszeti-muzeum-atfogo-rekonstrukcioja-1756). 1071 Az egykori Vidámpark területén ipari műemléknek számít fél tucat építmény és a hozzájuk tartozó technikai berendezések. Műemléki oltalmat élvez a régi hullámvasút (műemléki törzsszám: 11299), a mesecsónak (műemléki törzsszám: 11300), a céllövölde hátfala (műemléki törzsszám: 11301), a barlangvasút (műemléki törzsszám: 11302), a körhinta (műemléki törzsszám: 11303) és a dodgem (műemléki törzsszám: 11813). 1072 A Kormány az 1431/2016. (VIII. 17.) Korm. határozatban határozott a Fővárosi Nagycirkusz új helyszínre történő költöztetésével kapcsolatos feladatokról. Jelenleg nincs döntés az új helyszínről és a költözés pontos időpontjáról. 1073 A fürdőépület műemléki oltalom alatt áll, műemléki törzsszáma: 15983. 207
jellegtelen építményt az átfogó fürdőrekonstrukciós munkák keretében cserélték a ma látható épületre, 1074 a folyamatos karbantartásnak köszönhetően az épület állapota kiváló. A Városliget karakterét meghatározó, egyik legjelentősebb épületegyüttes az 1896. évi Millenniumi Kiállításra épített Történelmi Épületcsoport (J127., J149 J155., J161. ábra). Az Alpár Ignác tervei alapján először efemer anyagokból felépített, a magyar építészet korszakonként meghatározó épületeit, stílusjegyeit összegző alkotás népszerűségének köszönhetően tartós anyagokból, kisebb változtatásokkal tartós anyagokból is felépítésre került. A Széchenyi-szigetet uraló alkotás ad otthont ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. A Széchenyi-sziget építményeihez tartozik a szigetre északról vezető Alpár-híd (J128., J134 J136., J147. ábra), a keletről vezető falazott szerkezetű híd (J171 J172. ábra), a délről vezető vashíd (J174 J179. ábra) és az északkeletről vezető faszerkezetű pallós híd (J144 J145. ábra). Az Alpár-híd és a falazott szerkezetű híd állapota jó, a pallós fahíd felületkezelésre szorul. A délről bevezető öntöttvas híd teljes körű felújítást igényel. A Városligeti-tavat egy időben a Rákos-patak vizével táplálták. A betorkolás a Városligeti-tó keleti öblében, a várárokban volt. A ma már funkcióját vesztett torkolat fölött attraktív műtárgy áll (J148., J180 J183. ábra), amely a tópartról nézve mutatja a legimpozánsabb képét. A mészkő elemekből álló, fülkeszerű mélyedéshez csatlakozó tálcás vízmedence fölött faunfejes zárókő helyezkedik el. A műtárgyat mészkő mellvéd zárja. A mellvéd keleti oldalán került elhelyezésre az a két vas delfinszobor, amelyek az 1896-os Millenniumi Kiállítás kapuit őrző elemek voltak (J181 J183. ábra). A műtárgy állapota rossz, a töredezett peremű víztartó tálcában szemetes víz poshad, a fülke kövei között magoncok növekednek, a partfalakhoz csatlakozó téglafalazat téglái számos helyen kifagytak, a csatlakozó rézsű növényzete ránőtt a támfalakra, gyökérzetével rongálja azt. A műtárgy keleti, Paál László út felé eső oldala rendezetlen. A csatlakozó burkolat lapjai töröttek, megsüllyedtek, a lépcsőfokok töredezettek, számos elemük hiányzik, az összefonódó delfinszobrok posztamenseként szolgáló sarokelemek omladoznak. A Hősök tere folytatásában áll a Zielinszky Szilárd által tervezett híd (J17., J109., J111 J112. ábra), amelyet az 1896-os kiállítás előkészületeként építettek fel, majd később 1074 A munkák 2003 nyarán kezdődtek. A tervezési szakaszban az 1896. évi Millenniumi Kiállítást idéző öntöttvas szerkezetű pavilon ötlete éppúgy felmerült, mint az eredeti, 1930-as években emelt felépítmény rekonstrukciója. Ez utóbbi azonban a mai igényeknek és előírásoknak nem felelt volna meg. Végül az 1930-as évek pavilonjának néhány építészeti elemét felhasználva új, modern eszközökkel megfogalmazott épület készült (http://epiteszforum.hu/a-szechenyi-gyogyfurdo-muemleki-felujitasa). 208
ennek tengelyében jelölték ki az Andrássy út folytatásának szánt Kós Károly sétányt. A híd állapota kielégítő, a mészkőfelületek szennyezettek, a hídhoz tartotó világítótestek üvegezése néhány helyen sérült, hiányos. A mára eredeti funkcióját vesztett, faragott záróköves és aranyozott felirattal díszített Nádor-híd (J81 J85. ábra) állapota kielégítő. A mellvéd oszlopain álló két öntöttvas kandeláber állapota jó. A faragott mészkő elemeken fagyáskár figyelhető meg, a híd előtti növényzet erősen takarja a mellvédet, a kúszó, kapaszkodó növényzet gátolja a csapadékvíz gyors elvezetését, gyökérzetével folyamatosan károsítja a megmaradt szerkezetet. A híd mellett áll a földszintes, kis alapterületű Lizsé épülete (J81., J85 J87. ábra), amely vendéglátóhelyként funkcionál. Az épület állapota jó, terasza rendezett. A Városliget egyik legrégebbi épülete a Nyereg (J100 J105. ábra). A vendéglátóhelyként üzemelő épület teljeskörű helyreállítása jelenleg zajlik. 1075 Szintén a Városliget korai épületei közé tartozik az egykori villamosvonal végállomásának épülete (J34 J37. ábra). A Beszkárt épülete felújításra szorul, vakolata pattogzik, nyílászárói rossz állapotúak, az épület kinézetén sokat ront a rengeteg cégér, reklámtábla. 1076 Az 1896-ban átadott földalattinak egy megállója (J74., J76. ábra) található a Városligetben a Széchenyi fürdő szomszédságában. Az 1973-ban átadott új szakaszhoz tartozó megálló felszíni létesítményeinek állapota kielégítő. A kihelyezett BKK-automata és az ehhez kapcsolódó modern állomásjelző oszlop állapota kiváló, a lejárók műkő falai graffitisek, a megálló környezete a műkő virágágyásokkal leromlott állapotú. A Városliget területén több helyen is található nyilvános toalett, azonban ezeknek csak egy része üzemel. A Beszkárt épülete és a Széchenyi fürdő között található egység (J38 J41. ábra) üzemel. A téglány alaprajzú, lapostetős épület megjelenése egyszerű. A terméskő lábazatos épület hosszoldalának homlokzatai terméskő borításúak, oldalhomlokzatai vakoltak, sárgára színezettek. Az épület állapota jó, egyedül a hátsó homlokzat kőfalán láthatók graffitinyomok. A másik üzemelő nyilvános toalett az Olof Palme sétány és Dvorzsák sétány kereszteződésénél található (J443. ábra). A lapostetős, kis alapterületű épület vakolt, homlokzati színezése sárga, állapota jó. A Műcsarnok hátsó homlokzata mellett az Olof Palme sétány mellett szintén van egy nyilvános toalett, amely térszín alá süllyesztett (J213 J214. ábra). Ennek környezete rendezetlen benyomást kelt. A Városliget délnyugati szélén, az Ajtósi Dürer sor mellett található még egy nyilvános toalett (J469 J470. ábra), amely nem 1075 A kivitelezés tervezett befejezési dátuma 2017. március 31. 1076 Az épület helyreállítása a közeljövőben elkezdődik (http://nullahategy.hu/feszl-fele-pavilonokharmonizalnak-az-allatkert-legregebbi-hazaival-saghi-attilaval-beszelgettunk/). 209
üzemel. A téglány alaprajzú, lapostetős épület állapota rossz. Homlokzatai graffitisek. Az épület közvetlenül a Városliget délnyugati bejárata mellett áll, lepusztult állapota kedvezőtlen benyomást kelt, környezete rendezetlen. A Városliget délkeleti sarkában fekszik a körülkerített Vakok Kertje. Az önálló kertrész keleti felében áll a kertet kiszolgáló faház (J427. ábra). A sátortetős épület állapota rossz, felújításra szorul. A Vakok Kertjének szomszédságában áll a Közlekedési Múzeum (J437. ábra), amelynek épülete jelenleg bontás alatt áll. A múzeum a Liget Budapest Projekt keretében újul meg. A Városliget egyik legnagyobb épülete a Petőfi Csarnok a hozzá kapcsolódó szabadtéri színpaddal (J290., J294 J297., J301 J306., J308., J311. ábra). A BNV legnagyobb, 5. számú pavilonját magába olvasztó épület elavult, állapota rossz. Megjelenése kedvezőtlen, nem illeszkedik a környezetéhez. Az épület környezete erősen leromlott állapotú. A Petőfi Csarnok szomszédságában, a Zichy Mihály út mellett áll egy trafóház (J300. ábra). A nagyjából L alaprajzú, lapostetős építmény állapota rossz, vakolata mállik, a homlokzatokat nagy felületű graffitik csúfítják. Ennél jobb állapotban van a Konrad Adenauer sétányon, a sportpályák mellett álló trafóépület (J323. ábra). A lapostetős épület homlokzatain csak néhány graffiti éktelenkedik. Szintén trafóépület áll a Városligeti Sörsátor szomszédságában (J274 J275. ábra). A lapostetős, két kubusból álló építmény állapota jó. A Hermina út mellett áll a Pántlika épülete (J329 J330. ábra). Az épület alaprajza ötágú csillagot formál, oldalfalai süttői mészkővel borítottak, padlóburkolata metlaki törtcsempe, hullámos tetőszerkezet alumínium, amely bordó-fekete színűre festett. Az épületben vendéglátóhely üzemel, az épület néhány éve lett felújítva, állapota jó. Szintén vendéglátóhelyként üzemel a Konrad Adenauer sétány Kós Károly sétányhoz eső végén a Városligeti Sörsátor (J338 J339. ábra). A tavasztól őszig üzemelő hely a megbukott szabadtéri színjátszóhely újrahasznosítása. A leginkább egy utazó cirkusz sátrára hasonlító építmény idegen elemként hat környezetében. A Városliget délnyugati részében fekvő játszóterek és sportpályák kiszolgálására épített, nádfedeles épület (J235., J448 J453. ábra) felújításra szorul. A terméskő burkolatú falazat karakteres, a faszerkezetek felületkezelésre szorulnak. Az épület tornácához kapcsolódó beton növénykazettákat összefirkálták, az épület mögött a virágkazettákban a hajléktalanok vertek tábort. A Kis Botanikus Kert kiszolgáló épületének (J371 J372. ábra) építészeti megfogalmazása hasonló. A terméskő falazatú, cseréphéjazatos épülethez fedett tornác kapcsolódik. Állapota rossz, a vakolt felületeket graffitik csúfítják, a faszerkezetek 210
felületkezelésre szorulnak, ahogyan a hajléktalanok táborhelyének felszámolása is indokolt. A fenti két épülettel egyidőben, hasonló stílusban épült a FŐKERT városligeti telephelye (J341 J344. ábra). A lapostetős épület terméskőburkolatú homlokzatát graffitik csúfítják, ahogyan a gazdasági bejárat sötétzöldre mázolt fémkapuját is. A telephely udvarát övező fakerítés rossz állapotú. Szintén az 1970-es évek építészeti formavilágát képviseli a Paál László út és George Washington sétány, illetve a Winston Churchill sétány által határolt területen álló épület (J207 J209. ábra). Az irodaként funkcionáló lapostetős épület igényes részletekkel ajtó- és ablaknyílások melletti téglaarmírozások, a nyílászárók rácsai került kialakításra. Vakolt homlokzatát graffitik csúfítják. A HUNGEXPO épületcsoportja (J199 J201., J239. ábra) az Olof Palme sétány és a Paál László út között helyezkedik el. Az évek óta üresen, funkció nélkül álló épületek állapota leromlott, építészeti értéket nem képviselnek. Bontásuk folyamatban van. A Városligeti-tó nyugati partján két meghatározó épület van. A déli öböl partján áll a nemrég felújított Korcsolyacsarnok (J146., J186., J188 J189. ábra), amelynek állapota kiváló. Az északi öbölben, a víz fölé építve magasodik a Robinson étterem (J15., J105. ábra), amelynek állapota szintén jó. A Városliget egyik főútjának számító Olof Palme út mellett áll a ma Olof Palmeháznak nevezett épület (J259., J262 J264. ábra). Az épület évek óta üresen, funkció nélkül áll, ennek megfelelően állapota is leromlott. Minimális változás 2016-ban következett be, amikor egy szabadtéri vendéglátóhely vizesblokkjai miatt részben megnyitották. Az épület központi elhelyezkedéséhez és építészeti minőségéhez méltatlan a jelenlegi hasznosítás. A Széchenyi fürdő nyugati homlokzatával szemközti zöldfelületben áll egy kis, négyzet alaprajzú épület (J42 J43. ábra), amely egy mintegy két évtizede használaton kívül álló monitoring kúthoz tartozik. A timpanonos, sátortetős betonépület építészeti megfogalmazása egyedi, a betonban díszítő jellegű kavicsberakások figyelhetők meg. Az építmény vasajtaja kopott, a homlokzatai graffitikkal csúfítottak. 1077 A Hermina út mellett, a Bethesda utcával szemben álló jellegtelen, a 20. század második felében emelt épületek (J331 J332. ábra) állnak. AZ épületegyüttesben jelenleg állatorvosi rendelő üzemel. A lapostetős épületek homlokzati színezése feltűnő sárga és bordó, a homlokzatok graffitisek, a vakolat mállik. Az épületek építészeti értéket nem képviselnek. 1077 A monitoring kút kezelője a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. 211
A Városliget ipari műemléke a Wünsch-híd (J12 J13. ábra). A híd a földalatti sínpályája fölött átívelve biztosította a gyalogos forgalom színterét, funkcióját a földalatti nyomvonalának meghosszabbításakor, a pálya felszín alá süllyesztésekor vesztette el. A híd állapota megfelelő, vakolat néhol repedezett, a lépcsősorok fokai sérültek. 212
3.5. A növényállomány ismertetése és értékelése A történeti kertek vizsgálata szerteágazó, több szempontrendszert magába foglaló folyamat. A kertek szerkezeti kialakítása nemcsak az épített elemek elhelyezkedéséből adódik, hanem az élő növényanyag elhelyezkedése is alátámasztja, illetve kiegészíti ezt a rendszert. A kerttörténeti vizsgálat lényegi részét jelenti ezért a növényállomány vizsgálata. Történeti kertek esetében kiinduló adatként a meglévő növényanyag elemzését tesszük meg, hogy leszűkíthessük, meghatározhassuk a történeti vonatkozású egyedek és növényszerkezeti elemek körét. A történeti növényanyag további differenciált elemzésével és az írott, valamint képi és térképi források kutatásával már nemcsak a jelenlegi, de a korábbi növényállományra vonatkozó adatok is kiszűrhetők. 3.5.1. Vizsgálati módszer 3.5.1.1. Cél A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 9. mellékletének E. pontja szerint részletes, szakszerű leírás szükséges a kertépítészeti struktúra, stílus, alkotóelemek bemutatására, az élő és élettelen védett műemléki értékek megjelenésére és összefüggéseire tekintettel. A növényzet éppúgy műemléki értéket képviselhet, mint a kert más szerkezeti eleme, ezért az értékleltár részét alkotják a park jelentős, történeti növényállományának még élő egyedei. Ennek a történeti növényállománynak a meghatározása az egyik leglényegibb feladat. A növényállomány építéstörténeti és kertművészeti szempontú elemzése, rendszerezése szintén jogszabályban rögzített elemzési szempont. Az építéstörténeti alakulás a növényzet, mint kertépítészeti alkotóelem változásaira is vonatkoztatható. A fennmaradt történeti növényállomány differenciált meghatározása és értékelése is cél. A növényállomány megőrzésére, kezelésére és gondozására vonatkozó fontossági és logikai sorrend megadása csak e vizsgálati szempontok véghezvitelével teljesíthetők. A vizsgálatot a teljes növényanyag mennyiségi és minőségi értelemben való bontásában végeztük. A növényanyag differenciált meghatározását három fő szempontból elemeztük: szerkezeti szerepük (kertstruktúra), koruk (történeti növényállomány), és faj/fajta elemzés (dendrológiai és esztétikai szempont). 213
A jelenlegi állapot értékelése és elemzése után kerülhet sor a történeti növényanyag változásaira vonatkozó elemzésekre, összevetve az archív térképi és írásos forrásokban található adatokkal. Az egészségi állapot elemzését a három fő vizsgálati szempontra (szerkezet/kor/fajta) vetítve végeztük el, mert csak ezek alapján érdemes a megőrzésére, kezelésére és gondozására vonatkozó megállapításokat megtenni, amely a további tervezésre vonatkozóan is kiindulási alapként szolgálhat. 3.5.1.2. Adatbázis A jelenlegi növényállomány szakszerű felvételezése (fakataszter) a legfontosabb alapja minden növényállomány vizsgálatnak A FŐKERT 2016 május 17-i állapotot rögzítő Fakatasztere képezte a vizsgálat adatbázisát, amelyben 2-3%-os adateltérés lehetséges maximálisan, amely egy élő rendszer esetében napi szinten is változhat. Az adatállomány helyszíni ellenőrzését egyedre lebontva elvégeztük. Megállapítható, hogy minimális a hiányzó fák száma. Ezek főként a 10cm törzsátmérő alatti friss ültetésekből adódnak és a cserjeállomány tekintetében láthatóak hiányosságok. A helyszíni bejárás során manuálén pontosítottuk a hiányzó fákat és faj szinten beazonosítottuk a cserjéket. A fakataszterben szereplő egyedek egy frissítésre szorúló geodéziai felmérésen kerültek ábrázolásra. A park növényállománya három szinten értelmezhető. A legalsó a gyepszint, amely a terület zöldfelületi ellátottságát is jelenti egyben. A második szint a cserjeszint, amely kb. szemmagasságig határozza meg a növények körét. Ezek jelentősége esztétikai szempontokon kívül a különböző teresedések, zöld térfalak kialakításában van, leginkább ezek által képzett határok érzékelhetők a parkot használók által. A legmagasabb szint a lombkoronaszintet adó fák. A zöldfelületek háromszintes növényállománnyal való ellátottsága szabályozási szempontból is érték, de nagy kiterjedésű parkok esetében a faállomány szerkezeti szerepe kiemelkedő. 214
N1. ábra Városliget háromszintes növényállománya (2016) Az FŐKERT adatbázisban a fák felvételezése a következő paraméterek mentén történt meg: törzsátmérő (cm-ben megadva, talajtól 1m magasságban mérve); famagasság (méterben megadva); korona átmérő (méterben megadva); gyökér állapot (0-tól 5-ig minősítve, legrosszabb a 0); törzs állapot (0-tól 5-ig minősítve, legrosszabb a 0); korona állapot (0-tól 5-ig minősítve, legrosszabb a 0); egészségi állapot (0-tól 5-ig minősítve, legrosszabb a 0); ápolási javaslat; dendrológiai érték; egyéb szempont ( történelmi fa néven a kerttörténeti szempontból értékes meglévő egyedek megjelölése); megjegyzés. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.1.1 MEGLÉVŐ HÁROMSZINTES NÖVÉNYÁLLOMÁNY SZERKEZETE 215
3.5.2. Városliget meglévő növényállományának vizsgálata 3.5.2.1. Zöldfelületi ellátottság A Városliget fővárosban betöltött szerepét tekintve kiemelt jelentőségű. Ez nemcsak funkcióját és elhelyezkedését tekintve állapítható meg egyértelműen, de területi kiterjedését tekintve is. A városi zöldfelületek értéke ökológiai, funkcionális és esztétikai értelemben is egyre fokozódik a beépített területek számának növekedésével. A városi zöldfelületek felértékelődése már a 19. század közepétől megfigyelhető tendencia. A Városliget esetében azonban nagyon lényeges szempont, hogy történeti kertről beszélünk, amely nemcsak Budapest területén belül, de országos és méltán mondhatjuk európai szinten is jelentős. A Városliget egy helyrajzi számon helyezkedik el, amelynek területe 982.050 m 2. Ezen belül a zöldfelületek mennyisége 565.059 m 2. A Városliget zöldfelületi ellátottsága jelenlegi állapotában a telek 58 %-a. A mennyiségi jellemzők mellett azonban történeti kert esetében a zöldfelületek elhelyezkedése/szabdaltsága, alakja és minősége is további meghatározó szempont. Egy kert rekonstrukció során a mennyiségi adatok kevésbé relevánsak, mint az egyéb szempontok, hiszen a rekonstruálandó kertstruktúra helyreállítása az elsődleges cél, amely nem feltétlenül függ össze a mennyiségi adatokkal. Ez utóbbi inkább a zöldfelület városon belüli ökológiai szerepének biztosítása miatt lényeges. A történeti kertek tehát speciális elemei a települések zöldfelületi rendszerének, mert ökológiai szerepükön túlmutat kertművészeti, kultúrtörténeti szerepük. A rekonstrukció és fenntartás során éppen az adott történeti kertre jellemző stíluselemeknek, szerkezeti elemeknek a helyreállítása és fenntartása az elsődleges, hiszen ezek elpusztulásával, módosulásával a meghatározó elemek tűnnek el a parkból. Ezzel elveszíti kultúrtörténeti értékét és történeti kert helyett egyszerű közparkká válik. A kerttörténeti kutatás célje ezeknek a különböző korszakoknak és az azokra jellemző rétegeknek a felfejtése. 216
N2. ábra: Zöldfelületek tömbök közötti eloszlása 3.5.2.2. Faállomány A park egyik legértékesebb részét képezi a faállomány. A FŐKERT 2016 májusi adatbázisa szerint a faállomány darabszámát tekintve 7.105 egyedből áll. Az adatbázisban az egyedek sorszáma a tömb/tábla kódszáma után következik. Fasorok sorszámozása a tömb/tábla rendszertől függetlenül történik. Mivel a park kb. 98,2 hektár kiterjedésű, ezért a fák nyilvántartása kisebb egységekre lebontva történt. Ezeket a nyilvántartási egységeket vettük a vizsgálat során át, hogy egyértelműek lehessenek a későbbiekben is a területi meghatározások. A tömbökön belüli legkisebb egységek a táblák, melyek többségében burkolatokkal jól lehatárolható területek. Az adatbázis részletes áttanulmányozása után azonban megállapítható, hogy ez a darabszám magába foglal nem élő egyedeket is a következő megjelölésekkel: tuskó / kiszedésre visszavágva / üres fahely / kiszáradt fa. Ezek a kategóriák 228 db fánál szerepelnek, így megállapítható, hogy 2016 májusában a Városligetben, a még élő faegyedeinek száma 6.877 db. 217
A faállomány négyzetméterre eső eloszlásának, mértékének meghatározása táblákra vetítve történik. A Városliget teljes telkének területéből kivonódik a nagyobb összefüggő épületek, fátlan terek és a vízfelületek területe, mert ezeken nem lehetséges vagy nincs (pl. Hősök tere) fatelepítés. A telek mérete 982.050 m 2. A tömbök összterülete ennél így kisebb: 828.096,76 m 2. A három tömb mérete egyenként: 1. tömb / 301.673,61 m 2, 2. tömb / 407.635,43 m 2, 3. tömb / 118.787,72 m 2. A tömbökön belül a kisebb épületek, burkolatok kiterjedése is szerepel, tehát a fák m 2 -re eső aránya a zöldfelületekre vetítve mérvadó. Bevett szokás, hogy a helyi építési szabályzatokban a zöldfelületek minden 100 m 2 -re előírnak minimum egy fa telepítését, vagy meglétét. A 100 m 2 -re eső fák száma azért jó arányszám, mert ezzel a túl kevés és a túl sok fa elhelyezkedése is kimutatható. A 100 m 2 -ként 1db fa a gyakorlatban azt jelenti, mintha 1db nagyobb, kifejlett lombkoronájú fa lenne egy 10x10 méteres területen. A nagy lombkoronát nevelő idős fák lombja kb. egy 10 m átmérőjű körnek felel meg, ezért ha a fák 10 méteres térállásban vannak a terület lombkorona lefedettsége szinte zárt, vagyis a parkhasználó számára erdős jellegű, az aljnövényzetnek félárnyéki, árnyéki benapozottsága van. A terület fákkal való ellátottsága csak a területi elhelyezkedés ismeretében igazán informatív, hiszen ugyanaz a mennyiségű fa állhat egyenletes térállásban, csoportosan, szoliterként és sűrű erdős állományként is, de viszonyszámként mindenképpen kiindulási alap, összehasonlításhoz kiválóan használható A fasorok esetében egyoldali illetve kétoldali (bizonyos esetekben akár 2x2 soros is lehet) fatelepítés a bevett gyakorlat. A Városliget fasorai a főbb, széles utak mentén történik, kétoldali egysoros telepítéssel. Tehát a fasorokban található fák darabszámát az utak hosszával érdemes összevetni. A fasorokról a szerkezeti elemeknél írunk. Az 1. tömb húsz táblára oszlik. A tömbön belül 2.707 egyed található, amely 301.673,61 m 2 területen oszlik el. Darabszám tekintetében ez a második legtöbb fát tartalmazó terület. A 100 négyzetméterre eső fák száma 0,90 db/100 m 2, amely 222.785 m 2 zöldfelületen oszlik el. Így az 1. tömb zöldfelületeinek fákkal való ellátottsága 1,21 db/100 m 2. 218
TÁBLA ELNEVEZÉS (ha van egyedi név) FA ÖSSZESEN (db) 14VL101 192 14VL102 Sportcentrum 101 14VL103 54 14VL104 "Kártyások" 152 14VL105 "Dózsa háromszög" 12 14VL106 Iskolások kertje 136 14VL107 Óvodások kertje 36 14VL108 "Sándor Feri" 150 14VL109 Kis Botanikus kert 169 14VL110 Királydomb 251 14VL111 123 14VL112 131 14VL113 "Fenyves" alsó 143 14VL114 "Rudolf" tábla 162 14VL115 Vakok Kertje külső 185 14VL116 Vakok Kertje 54 14VL117 "Fenyves" felső 212 14VL118 KRESZ Park 236 14VL119 KRESZ rézsü 134 14VL120 "Mozdony" kert 74 1. TÖMB ÖSSZESEN: 2707 N3. ábra Fák száma az 1. tömb tábláiban Az 1. tömb elhelyezkedését tekintve a leginkább kitett a városi forgalom terhelésének. A Dózsa György út Ajtósi Dürer sor Hermina út által három oldalról határolt tömb jelentős védelmi funkciót tölt be az utakkal határos szakaszain. A park úthálózatát megnézve a közutakkal közel párhuzamosan futó Városligeti körút egy kb. 25-60 m széles zöldsávot jelöl ki, amely alacsonyabb rendű gyalogos utakkal gyéren feltárt. Ebben a sávban a fák szerepe kifejezetten védelmi célú a por és zajszennyezés tompítása tekintetében. A középső tömbbel határos részein az 1. tömbnek, valamint a fő megközelítési pontok betörési pontjainál fontos funkcionális egységek kaptak helyet a tömbön belül. Ilyen a Sportcentrum, az Iskolások kertje, a Kártyások, a Királydomb, a Kis Botanikus Kert, vagy a Vakok Kertje. A fák szerepe itt főként esztétikai és csak másodlagosan védelmi célú. Az 1. tömb határát a park belseje felé a Dvorzsák sétány Zichy Mihály út adja. Az ezek mentén ültetett fasorok meghatározó szerkezeti elemek. 219
A 2. tömb huszonhét táblára oszlik. A tömbön belül 3.089 egyed található, amely 407.635,43 m 2 területen oszlik el. Darabszám tekintetében ez a legtöbb fát tartalmazó terület egység. A 100 négyzetméterre eső fák száma 0,76 db/100 m 2, amely 265.615 m 2 zöldfelületen oszlik el. Így a 2. tömb zöldfelületeinek fákkal való ellátottsága 1,16 db/100 m 2. TÁBLA ELNEVEZÉS (ha van egyedi név) FA ÖSSZESEN (db) 14VL201 "Regnum Marianum" 236 14VL202 108 14VL203 Rondó 52 14VL204 "Szűzlány" tábla 78 14VL205 Platános 78 14VL206 Műcsarnok 73 14VL207 EXPO 145 14VL208 "Washington" tábla 106 14VL209 "Műjég" tábla 84 14VL210 118 14VL211 "Alpár" tábla (Napozó stégek) 60 14VL212 "Alpárral szembeni" tábla 64 14VL213 Sziklakert 78 14VL214 Vajdahunyad 101 14VL215 "Kerényi" tábla 22 14VL216 "Reagan" tábla 112 14VL217 52 14VL218 "Senki földje" 133 14VL219 PeCsa 122 14VL220 Futókör 167 14VL221 Gördeszkás (Babéros) tábla 206 14VL222 Napozórét 163 14VL223 Tengópálya 196 14VL224 "Pántlikás" 110 14VL225 Hermina telep 101 14VL226 142 14VL227 Sörsátor 182 2. TÖMB ÖSSZESEN: 3089 N4. ábra: Fák száma az 2. tömb tábláiban A 3. tömb tíz táblára oszlik. A tömbön belül 720 egyed található, amely 118.787,72 m 2 területen oszlik el. Darabszám tekintetében ez a legkevesebb fát tartalmazó területi egység. A 220
100 négyzetméterre eső fák száma ugyanakkor 0,6 db/100 m 2, amely 76.659 m 2 zöldfelületen oszlik el. Így a 3. tömb zöldfelületeinek fákkal való ellátottsága 0,94 db/100m 2. TÁBLA ELNEVEZÉS (ha van egyedi név) FA ÖSSZESEN (db) 14VL301 "Robinson" 61 14VL302 "Lizsé" 54 14VL303 Széchenyi játszó 117 14VL304 "Nyereg - Itató" 71 14VL305 Széchenyi kártyások 90 14VL306 129 14VL307 Széchenyi virágágy 53 14VL308 Szent István forrás 26 14VL309 69 14VL310 Múzeum 50 3. TÖMB ÖSSZESEN: 720 N5. ábra: Fák száma az 3. tömb tábláiban A fák 100 m 2 -re eső számát tömbönként megvizsgálva látható, hogy a telken kevesebb, mint 1db fa esik 100 m 2 -re (0,6-0,9 db/100 m 2 között változik). Zöldfelületre vetítve ez a szám már kedvezőbb, átlagban eléri az 1db-ot (0,94-1,21 db/100 m 2 között változik). Ezt a számot alapul véve, megvizsgáltuk a park teljes területét, hogy mely részein jellemzően kevesebb, és mely részein jellemzően több ez az eloszlás. A vizsgálat alapegysége 25x25m-es raszter háló lett, amely 625 m 2 területi egységet jelent. Minden rasztert besoroltunk valamilyen kategóriába: víz, épület, burkolat, 0-9 db fa/raszter és 14. kategóriaként 10 vagy ennél több fa/raszter. Minden kategória külön színt kapott. Ezen belül átlagosnak tekintettük a 6 db fa/625 m 2 -t. Ehhez viszonyítva jellemzően gyepes területnek tekintettük azokat a rasztereket, amelyben 0-1-2db fa található. Ligetes területnek minősítettük azokat a rasztereket, amelyekben a fák raszterre eső száma 3-4-5-6 db, és végül erdős területbe soroltuk azokat a rasztereket, amelyekben az átlagnál több fa található, vagyis 7-8-9-10 vagy annál több. A színek eloszlása alapján kirajzolódnak az erdő jellegű területek, a jellemzően ligetes állományok és a szabad gyepes térrészek egymáshoz viszonyított aránya és elhelyezkedése. Látható, hogy a gyepes részek a Széchenyi fürdő előtt, a tó környékén, a Napozó gyep területén, a Petőfi Csarnok előtti terülten, a Királydomb területén, a rondó közepén és Nagy játszótér előtt helyezkednek el. Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a 221
Hősök tere és a Dózsa György út menti burkolat jelentős területeket hasítanak ki a zöldfelületekből. Az erdős részek elhelyezkedése is jól nyomon követhető. Az Ajtósi Dürer sor menti sáv, a KRESZ Park és Vakok Kertje körüli parkrész és a Hermina út menti keskenyebb sáv jellemzően erdős jellegű. A Rondótól északra és nyugatra eső erdős részek, valamint a Napozó gyep körüli területek erdős foltjai a park belső részein megjelenő sűrűbb állományokat jelzik. Ha a teljes területet egészében tekintjük látható, hogy a gyepes, ligetes és az erdős jellegű térrészek viszonylag keverten, széles átmeneti zónákkal folynak egymásba. Ez vizuálisan azt eredményezi, hogy a parkot használó számára kevésbé jól érzékelhetővé válnak ezek az amúgy jellegzetes növényszerkezetű és ebből adódóan eltérő térérzetet okozó parkrészek váltakozásai. A tájképi kertek hatalmas léptéke miatt ezeknek a különböző növényszerkezetű területeknek a megfelelő elhelyezésével lehetett kisebb parkrészeket elkülöníteni, és jellegzetes hangulatot generálni, egy-egy épülettel, építménnyel, szoborral, vizes elemmel kiemelve az adott parkrészt. A Városliget esetében az eredeti kertkompozíciós elemek még jól felismerhetők, de vizsgálatunk alapján megállapítható, hogy bizonyos részeken bizonytalannál válnak a határok, főként az erdős és a ligetes területek között. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.1.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.2/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.3/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE 3.5.2.3. Szerkezeti elemek A kertépítészet egyik legjellemzőbb feladata az épített és az élő építőelem, a növényzet harmonikus egységbe való komponálása. Történeti kertjeink esetében ez a kompozícióalkotás különösen domináns, mert meghatározott stílus és formanyelv alkalmazása mellett történt. A növényzetnek szerkezeti elemként való vizsgálata ezért elengedhetetlen. Többhektáros közparkok esetén a léptéküknél fogva vizsgálni szükséges a faállományon belül a következő szerkezeti elemeket: fasorok, ligetek, szoliterek és erdőszerű állományok meglétét, elhelyezkedését, léptékét. Ezek ismeretében már összehasonlításokat lehet tenni a történeti állapotokat bemutató térképeken, ábrázolásokban megfigyelhető elemekkel. 222
Fasorok A parkok struktúráját nagyban meghatározzák a főbb közlekedési felületek. A fasorok általában ezeknek a fő közlekedési irányoknak az erősítését, kiemelését szolgálják vizuális szempontból. A Városliget esetében a fasorok kiemelt jelentőségűek, mert a történeti struktúra kialakítása (változtatása) ezeknek a fasoroknak az elhelyezésével vagy eltüntetésével történt. A Városliget struktúrája körutak és sétányok rendszerére épül. A FŐKERT adatbázisa alapján kilenc, saját névvel is rendelkező kiemelt útja van, melyet az alábbi táblázat foglal össze. FASOR JEL FA ÖSSZESEN (db) Állatkerti körút (AKF) 20 Allatkerti körútból nyíló "aszfaltos út" fasora (AÚF) 46 Dózsa György út (DOZ) 102 Dvorzsák sétány (DVS) 2 Ferencsik János út (FRJ) 32 Kós Károly sétány (KKF) 99 Olof Palme Sétány (OPS) 119 Városligeti körút (VKF) 56 Zichy Mihály út (ZMF) 113 FASOROK ÖSSZESEN: 589 N6. ábra: Fák száma a fasorokban a FŐKERT adatbázisa szerint A területet bejárása és a fák elhelyezkedésének vizsgálata után azonban látható, hogy vannak utak menti kisebb, saját névvel nem rendelkező fasorok is, és olyan fasorok, melyek jelenleg nem burkolatokat kísérnek, hanem zöldfelületekben húzódnak. Célunk volt annak megvizsgálása, hogy ez utóbbi kategóriába eső fák régebbi kertstruktúra maradványai-e, de ezt a történeti növényanyag elemzésénél tettük meg. Az adatállomány részletes áttekintésével az is kiderül, hogy bizonyos fák nem a fasorokhoz vannak besorolva, pedig térállásuk alapján azok részét képezik. Annak érdekében, hogy a valós helyzetet tudjuk elemezni külön adatbázist hoztunk létre, amelyben megtartva a fák eredeti kódszámát beraktuk a valóságban fasort képező egyedeket. A térképi melléklet a valós térállást ábrázolja. 223
N7. ábra: Fák eloszlása a fasorokban (2016) Az utak mellett található faegyedek száma azonban nem feltétlenül függ össze az adott szakasz hosszával, hiszen megfigyelve elhelyezkedésüket látható, hogy jelentős a fasorokban lévő hiányosság. A különböző szakaszoknál alkalmazott fafajok típusa és ültetési távolsága fontos elemzési szempont. A történeti térképekkel való összehasonlítás során az idős fák arányát tekintve meg lehet határozni, hogy az adott fasor eredeti kertépítészeti elem-e és ha igen milyen fafajokból állt, ezzel megalapozva a történeti hűségre törekvő kert rekonstrukciót. 224 N8. ábra: A Városliget 2016-os állapotát mutató úthálózat és beépítések, amelyek alapját képezik a fasorok elhelyezkedésének (2016)
A fasorok fajait megvizsgálva egyes utak jellegzetes fafajai a következők: Állatkerti körút: Platanus x hispanica Állatkerti körút nyitó szakasza: Sophora japonica Dvorzsák sétány: Populus nigra Ferencsik János út: Sorbus aria / Tilia tomentosa (vegyes) Kós Károly sétány: Sophora japonica (néhol Platanus x hispanica) Olof Palme sétány: Celtis occidentalis / Platanus x hispanica Városligeti körút: Sophora japonica / Platanus x hispanica Zichy Mihály út: Sophora japonica Dózsa György út: Sophora japonica A fasorokban lévő egyedek korát összevetve a fajtákkal megállapítható, hogy 75 cm törzsátmérőnél nagyobb egyedek a Zichy Mihály út japánakácai, a Városligeti körút platán és japánakácai, Olof Palme sétány platán és néhány ostorfái, Kós Károly sétány platán és japánakácai, Dvorzsák sétány nyarai és az Állatkerti körút platánjai között találhatóak. Itt kell megemlíteni, hogy az Állatkerti körút jellegzetes platánsorai nagyobb részt nem a Városligethez tartoznak jogilag, de történetileg is. Fontos megjegyezni, hogy a Ferencsik János út történetileg és fizikailag is a Városligeti körút részét képezi, még ha ez elnevezésében és a faállomány kor és fajösszetételében nem is tűnik ki. A fasorok hossza és jellemző ültetési távolságai a következők: Állatkerti körút (Városligethez tartozó): 145 fm / kétoldali fasor 8 m ültetési távolság Állatkerti körútból nyíló aszfaltos út : 173 fm / kétoldali fasor 7 m ültetési távolság Dvorzsák sétány: 320 fm / bizonytalan Ferencsik János út: 290 fm / kétoldali fasor 4,5-7m ültetési távolság Kós Károly sétány: 500 fm / kétoldali fasor 6,5-7m ültetési távolság Olof Palme sétány: 975 fm / kétoldali fasor 7 m ültetési távolság Városligeti körút (teljes): 1780 fm / kétoldali fasor 5-9 m ültetési távolság Zichy Mihály út: 505 fm / kétoldali fasor 6-8 m ültetési távolság Dózsa György út: 955 fm / egyoldali fasor 8 m ültetési távolság Rondó külső fasora (jelenlegi torzó): 425 fm / egyoldali fasor 6 m ültetési távolság Rondó belső fasora (jelenlegi torzó): 342 fm / kétoldali fasor 8-9 m ültetési távolság KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.2.1/1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_FASOROK ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.1/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_FASOROK KÉPES MELLÉKLETE 1-5 225
Erdős területek Ahogyan azt már a meglévő növényszerkezet általános vizsgálatánál leírtuk a sűrűbb faállomány (6 db fa/625 m 2 területnél sűrűbb térállás) erdős jellegű területnek minősíthető. Ezek elhelyezkedése főként a nagyobb határoló utak mentén látható, az 1. tömb északkeleti sarkában, valamint a rondótól északra és keletre. Az erdős részek szerkezetét megvizsgálva látható, hogy a 10 db fa/625 m 2 vagy annál sűrűbb faállományú területek (sötétlila) szórványban vannak, csak kisebb részeken látható koncepcionális tendencia abban, hogy a park külső részein sűrűbb, míg a belső részei felé haladva egyre ritkuló az állomány. Az erdős területek kisebb foltokban jelennek meg, amelyeket ligetes foltok szakítanak meg. Helyszíni bejárás során az is megállapítható, hogy a nagyobb beárnyékoltság miatt ezeknek a parkrészeknek az aljnövényzete teljesen hiányzik, csak néhány ritkább területen láthatók árnyéktűrő cserjesávok az erdős részeken belül. Ezért az erdős részek háromszintű növényszerkezete hiányosnak mondható.a fák térállása egyenetlen. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.1.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.3/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.2.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_ERDŐS RÉSZEK KÉPES MELLÉKLETE Ligetek, szoliterek Ligetek kategóriába soroltuk azokat a raszteregységeket, ahol a fák száma 625 m 2 -en 3 db és 5 db között van. Ezek alapján szépen kirajzolódik, hogy a terület legjellemzőbb növényszerkezeti eleme a ligetes faállomány. Elhelyezkedésüket tekintve látható, hogy a Csónakázó-tótól északkeletre eső területeken nagyobb foltban sűrűbben ligetes parkrészek találhatók. Ez a jelleg a Széchenyi-fürdő irányába is kiterjed, csak az épület főhomlokzata előtti szakaszon ritkul fel. A PeCsa-tól északra lévő részeken erdőfoltokkal vegyes ligetes terület terül el. Az Olof Palme-háztól keletre és nyugatra is látható egy-egy nagyobb, sűrűbben ligetes folt. A park délnyugati sarkában, a mai nagyjátszótér területén is erdőkkel vegyes ligetes rész van, amelyet csak a Királydomb szakít meg. Az ábrából azt is látni kell, hogy a ritkásan ligetes területek aránya kisebb, és főként a gyepfelületek határán helyezkednek el. A fürdő épülete körül, a rondó környezetében, és a KRESZ Park Vakok Kertje közötti sávban találhatunk ilyen részeket leginkább. 226
KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.1.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.3/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.2.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_LIGETEK, SZOLITEREK KÉPES MELLÉKLETE Cserje állomány A parkok háromszintes növényállománya a cserje felületek megjelenésével valósul meg. A Városliget jelenleg cserjékkel gyéren beültetett park hatását kelti a szakember számára, amelyben inkább a gyepben álló szoliter fák, ligetek megjelenése és a fasorok dominálnak. A cserjék alaprajzi elhelyezkedését megvizsgálva azonban sokkal kiegyenlítettebb kép rajzolódik elénk. A Városliget cserjefelületei összesen 4,36 hektárnyi területet tesznek ki, ami a teljes zöldfelület (565.059 m 2 ) 7,7 %-a. N9. ábra: Városliget meglévő cserjefelületeinek nagysága tömbönként (2016) N10. ábra: Városliget meglévő cserjefelületeinek tömbönkénti eloszlása (2016) 227
Ha az adatokat a tömbök méretéhez viszonyítjuk már kiegyenlítettebb a kép. Az 1. tömbön belül 4 %, a 2. tömbön belül 6,8 %, míg a 3. tömbön belül 3,3 % a cserjefelületek aránya. Megállítható tehát, hogy a legnagyobb kiterjedésű középső tömb (2.) a leginkább cserjésített, közel kétszer olyan mértékben, mint a másik két, szélső tömb. Érdemes a tömbökön belül a táblákat külön is megvizsgálni. A táblák, mint azt elnevezéseik is mutatják különböző funkcionális egységek. Mivel cserjefelületek alkalmazása kertépítészeti szempontból alapvetően három célból indokolt (takaró/díszítő/elválasztó), ez a táblák funkciójából adódóan eltérő igényt jelent a cserjék alkalmazására. Ez az eltérő igény generálhatja egyes táblákon belül a nagyon alacsony, illetve kiugróan magas négyzetméter mennyiségeket. TÁBLA ELNEVEZÉS (ha van egyedi név) CSERJE ÖSSZESEN (m 2 ) 14VL101 932 14VL102 Sportcentrum 418 14VL103 503 14VL104 "Kártyások" 969 14VL105 "Dózsa háromszög" 0 14VL106 Iskolások kertje 700 14VL107 Óvodások kertje 255 14VL108 "Sándor Feri" 1658 14VL109 Kis Botanikus Kert 342 14VL110 Királydomb 895 14VL111 561 14VL112 244 14VL113 "Fenyves" alsó 94 14VL114 "Rudolf" tábla 621 14VL115 Vakok Kertje külső 218 14VL116 Vakok Kertje 1164 14VL117 "Fenyves" felső 98 14VL118 KRESZ Park 1672 14VL119 KRESZ rézsű 455 14VL120 "Mozdony" kert 239 1. TÖMB ÖSSZESEN: 12038 N11. ábra: Városliget, 1. tömb cserjeösszesítése (2016) 228
TÁBLA ELNEVEZÉS (ha van egyedi név) CSERJE ÖSSZESEN (m2) 14VL201 "Regnum Marianum" 1554 14VL202 664 14VL203 Rondó 109 14VL204 "Szűzlány" tábla 622 14VL205 Platános 46 14VL206 Műcsarnok 843 14VL207 EXPO 110 14VL208 "Washington" tábla 951 14VL209 "Műjég" tábla 877 14VL210 755 14VL211 "Alpár" tábla (Napozó stégek) 346 14VL212 "Alpárral szembeni" tábla 37 14VL213 Sziklakert 481 14VL214 Vajdahunyad 1190 14VL215 "Kerényi" tábla 436 14VL216 "Reagan" tábla 1525 14VL217 2878 14VL218 "Senki földje" 2348 14VL219 PeCsa 1323 14VL220 Futókör 1001 14VL221 Gördeszkás (Babéros) tábla 2686 14VL222 Napozórét 1212 14VL223 Tengópálya 1613 14VL224 "Pántlikás" 524 14VL225 Hermina telep 670 14VL226 1705 14VL227 Sörsátor 1218 2. TÖMB ÖSSZESEN: 27723 N12.ábra: Városliget, 2. tömb cserjeösszesítése (2016) 229
TÁBLA ELNEVEZÉS (ha van egyedi név) CSERJE ÖSSZESEN (m 2 ) 14VL301 "Robinson" 619 14VL302 "Lizsé" 672 14VL303 Széchenyi játszó 166 14VL304 "Nyereg - Itató" 433 14VL305 Széchenyi kártyások 643 14VL306 807 14VL307 Széchenyi virágágy 0 14VL308 Szent István forrás 73 14VL309 434 14VL310 Múzeum 0 3. TÖMB ÖSSZESEN: 3846 N13. ábra: Városliget, 3. tömb cserjeösszesítése (2016) KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.2.4 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_CSERJÉK ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.4/1-14 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_CSERJÉK KÉPES MELLÉKLETE Évelő felületek A mellékletben lévő térkép alapján is jól látható, hogy a beültetéseknek csak nagyon tört része évelő felület, amelyek két frekventált részen (Széchenyi fürdő előtti parter és a rondó közepe) összpontosulnak. A Kós Károly sétány kiemelt virágágyaiba kerülő egynyáriak kiültetés esetén látványos virágfelületeket adnak, de ezek az év egy részében beültetés nélküli felületek. A nyílt kiültetéseken kívül azonban van két zártabb rész, amelyekben kifejezetten jelentős évelő felület található. Ezek azonban tematikus, kevésbé díszítő célú kiültetések. Ilyen a Kis Botanikus Kert, és a Vakok Kertje. A további néhány évelő (vagy egynyári, illetve egynyárival kevert) folt jelentéktelen léptékű a park egészéhez képest, inkább az adott építmény közvetlen környezetének díszítését szolgálja. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.2.5 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_ÉVELŐK ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.5/1-4 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_ÉVELŐK KÉPES MELLÉKLETE 230
Gyepfelületek A Városliget közel 10 hektáros területének jelentős része zöldfelület. A zöldfelületek növényzettel fedett részeinek többsége gyepes terület, melyet néhol cserje és évelő felületek szakítanak meg. E gyepfelületekbe vannak beültetve különböző térállásban a fák. A fák térállásától és a zöldfelület nagyságától, szabdaltságától függően hasznosulnak a gyepes részek. A túlszabdalt, keskeny vagy fákkal sűrűn beültetett gyepek funkciója inkább ökológiai. A nagyobb összefüggő, fákkal kevésbé beárnyékolt pázsitok funkcionálisan és vizuálisan is kiemelt szerepet töltenek be a Városligetet használók számára. NAPOZÓRÉT PETŐFI CSARNOK ELŐTTI GYEP KIRÁLYDOM N14. ábra Városliget meglévő nagy, szabad gyepfelületei Ennek legjobb igazolása, hogy azok a pázsitok, melyek méretükből adódóan nagyobb rendezvény helyszínként is képesek funkcionálni, külön névvel rendelkeznek. A Napozórét, a Királydomb és a Petőfi Csarnok előtti gyep azonban nemcsak használati szempontból fókuszpontok, de a park térszerkezete szempontjából is kiemelt jelentőségűek. Külön ki kell emelni a rondó belső gyepes körét, amely jelenleg nagyon dekoratív évelő beültetésekkel tagolt. Ezeknek a szabad, ökológiailag aktív tereknek a megléte biztosítja azt a térérzetet és azt a vizuális élményt a park használói számára, amely a tájképi parkok sajátja, ezért 231
kertépítészeti jelentőségüknél fogva megtartásuk elsődleges. Ha mennyiségi értelemben vizsgáljuk ez a Napozórét esetében egy kb. 1 ha, a Petőfi Csarnok előtti gyep esetén kb. 2 ha és a Királydomb, valamint a rondó belső köre esetében kb. 1,5 hektáros szabad térrészeket jelentenek. Ezek a számok jól jelzik, hogy egy közel 10 hektáros park esetében milyen léptékekben szabad gondolkozni, hogy megmaradhassanak az eredeti térarányok. A fákkal sűrűbben beültetett nagyobb gyepfelületek és a naposabb nyílt gyepek éppen különböző mértékű benapozottságuk és használati terheltségük miatt eltérő fenntartási és kezelési igényűek. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.2.6 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_GYEPEK KÉPES MELLÉKLETE 3.5.2.4. Kor szerinti összetétel A városi fák ökológiai értékei koruktól függetlenül vitathatatlanok, azonban a lombkorona méretének növekedésével ez az ökológiai érték fokozódik. A fák lombkorona átmérője körülbelül gyökérzónájuk kiterjedésével azonos, amely a kor előrehaladtával fokozatosan növekszik úgy a megnövekedő tápanyagigény biztosítása okából, mint statikai okokból. Történeti kertek esetében a kormeghatározás azonban az ökológiai értékmeghatározáson túlmutat és közvetlenül a kerttörténeti kutatást szolgálja. Mivel a parkok fő növényszerkezeti elemei a fás állomány egyedei, ezért a kert szerkezeti változásai a koros fák elhelyezkedésével is igazolható, nyomon követhető illetve visszabontható. A fák kormeghatározása teljes pontossággal évgyűrűik által lehetséges. Az élő fa kormeghatározása sok bizonytalansági tényezőt tartalmaz, de leginkább a törzsátmérő nagyságával függ össze. A Pressler-féle növedékfúró csak a fa fizikai megsértésével tud pontosabb eredményt adni. A történeti növényállomány körének lehatárolása a kor függvénye. Mivel a park már kifejezetten kertszerkezeti célzattal ültetett egyedei a történeti források alapján leghamarabb 1800-as évek legelején történt, ezért a kb. kétszáz éves fák tekinthetők az első ültetések tanúköveinek. A park szerkezeti változásainak leglényegesebb korszakai, amelyek térképi forrásokkal is alátámaszthatóak a következők: 1. 1816 előtti állapot_fásítás, lecsapolás 2. 1816 1885 közötti időszak _ Nebbien-féle terv alapján végzett ültetések 3. 1885 1896 országos és ezredéves kiállítások korszaka 4. 1896 1930 BNV-k korszaka és Räde Károly főkertész által irányított átalakítások 232
5. 1930 1974 HUNGEXPO-k korszaka 6. 1974 utáni állapot Mindezek alapján látható, hogy az 50 cm alatti törzsátmérőjű (legfiatalabb korcsoport) fák az utolsó korszak ültetéseinek tanúkövei. Míg a 100 cm feletti (legidősebb korcsoport) egyedek az első három korszakból megmaradt egyedek. Ebben a tekintetben a tuskók elhelyezkedése is információval szolgálhat, nem csak az élő fák. A kiállítások és BNV-k parkban való elhelyezése komoly fakivágásokat generáltak, ezért az újabb (kb. 50 évnél fiatalabb) ültetések száma nem meglepő módon ezeken a részeken a legjelentősebb. Ha darabszám és elhelyezkedés tekintetében vizsgáljuk a kor szerinti eloszlást, láthatjuk, hogy az idősebb egyedek bizonyos domináns szerepet betöltő parkrészeken összpontosulnak. Ilyen a Rondó környezete, a Vajdahunyad vár mögötti tóparti rész, a fasorok és a régi jégpálya, ma Iskolások kertje / Óvodások kertje / Sportcentrum zöldfelületein. A térkép alapján jól látszik, hogy a legfiatalabb, többségében lévő fiatal kiültetések az egykori BNV területén, az Ajtósi Dürer sor felőli tömb határterületein, a Kacsó Pongrác úti felhajtó felőli csomópont környezetében és a Petőfi Csarnok mögötti területen vannak tömegével. Számszerűsítve a koreloszlást a fás állományban a következő arányok láthatók. A legfiatalabb, azaz 50 cm törzsátmérő alatti egyedek a teljes állomány 72 %-át teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a felmért 7.105 egyedből 4.947 db. A következő kategóriába a fák 18 %-a tartozik (1.222 db). Ezek törzsátmérője 50-74cm közötti. A két legidősebb korú fákat magukba foglaló kategóriák összesen 10-%-át teszik ki a teljes állománynak (3 % és 7 %), ami összesen 708 db fát jelent. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_2.1.1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE_TERÜLETI ELOSZLÁS N1_2.1.1/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE_TERÜLETI ELOSZLÁS N1_2.1.1/3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE 3.5.2.5. Történeti növények lehatárolása A meglévő növényállományon belül a fák kor szerinti kategorizálásával lehatárolható a történeti növényállomány. A 75 cm törzsátmérő feletti fákat soroltuk ebbe a körbe. A még élő fákon belül (6.877 db) ez a kör 708 db fát foglal magába, ami a teljes faállomány 10,29 %-a. 233
A törzsátmérőből következtetett kormeghatározást dr. Radó Dezső 1078 1999-ben közölt táblázata alapján végeztük. Fontos itt is megjegyezni, hogy a kormeghatározás csak becsült érték, leginkább a minimális kor megállapításában segít. Mivel a Radó-féle táblázat bizonyos törzsátmérő felett már nem mutat értékeket, ezért az idős fák esetében ez a bizonytalanság még inkább fennáll. A 75 cm törzsátmérő feletti fákat értékleltárba vettük, ahol feltüntetésre került a becsült minimális kor is. A 75 cm törzsátmérő határral jelentős mennyiségű fa esett ki, amely 75 cm-rel közel azonos törzsátmérőjű, így azonos korú is lehet. A következő 10 cm-es kategóriába (64-74 cm) a meglévő fák közel 5,5 %-a tartozik (kb. 380 db). Nagyon fontos feladat ezeknek a fáknak a felülvizsgálata, kezelése és maximális odafigyeléssel ezek megtartása, majd fokozatosan értékleltárba kerülése. Az írott források növényzetre utaló adatai között (későbbi fejezetekben megtalálható) vannak olyan információk, amelyek a 75 cm törzsátmérő alatti növények körére vonatkozik. Például József nádor ültette mocsárciprusok helye az egykori Hattyú-tó környezetében. A tó 1896-ban feltöltésre került, jelenleg ping-pong asztalok találhatók azon a részen, ahol idős mocsárciprusok állnak. Ezeknek a fáknak a védelme, kibontása, történetük értelmezhetővé tétele egy történeti kert helyreállításának szép feladata. Élő fa esetében a kormeghatározás tág tűrése okozza ezt a bizonytalanságot a történeti növényállomány lehatárolásában. A helyzetet tovább árnyalja, hogy fajonként is más az adott törzsátmérőhöz rendelhető kor, valamint az egyedek eltérő élőhely körülményeiből is adódhat eltérés. Erről bővebben dr. Radó Dezső tanulmányában lehet olvasni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a történeti növények köre egy park esetében folyamatosan változó, hiszen az évek során egyedek pusztulnak el és ezzel kerülnek ki a leltárból, valamint egyedek kerülnek be a törzs vastagodásával. Az értékleltárba sorolásukkal azonban nyomon követhetővé válhat egy adott kert idős fáinak sorsa. Ezért nagyon fontos a kipusztuló idős fák fajtaazonos pótlása az adott helyen, mert csak így tartható fenn évszázadokig egy történeti kert eredeti növényszerkezete és dendrológiai jellemzői. Abban az esetben is, ha cél például a fajtaválaszték növelése, vagy egzóták meghonosítása a parkban vigyázni kell a megfelelő faj arányok fenntartására. A későbbi fejezetekben kitérünk a történeti növények körének alaposabb elemzésére kor, fajta, egészségi állapot tekintetében. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_2.1.2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY ELHELYEZKEDÉSE 1078 Radó 1999. 234
3.5.2.6. Fajta összetétel A park teljes faállományának fajta szerinti összetételének vizsgálata az egyik legfontosabb feladat kerttörténeti szempontból. A nyilvántartás alapján a lombos fáknak mintegy 112 faja illetve fajtája található meg jelenleg a parkban, ami 62 nemzetségben oszlik meg. Ezek között azonban találunk bokorfává növő cserjéket is, melyek faegyedként szerepelnek a FŐKERT kataszterében. A Városligetben kiültetésre került, még élő lombos fáinak fajtalistája a következő: 1. Acer campestre 2. Acer negundo 3. Acer platanoides 4. Acer platanoides 'Crimson King' 5. Acer platanoides 'Emerald Queen' 6. Acer platanoides 'Globosum' 7. Acer pseudoplatanus 8. Acer pseudoplatanus 'Atropurpureum' 9. Acer pseudoplatanus 'Leopoldii' 10. Acer pseudoplatanus 'Purpurascens' 11. Acer pseudoplatanus 'Purpureum' 12. Acer pseudoplatanus 'Rubra' 13. Acer saccharinum 14. Acer tataricum 15. Aesculus carnea 16. Aesculus carnea 'Briotii' 17. Aesculus hippocastanum 18. Ailanthus altissima 19. Albizia julibrissin 20. Alnus glutinosa 21. Betula pendula 22. Betula pendula 'Bíbor' 23. Broussonetia papyrifera 24. Carpinus betulus 25. Carpinus betulus 'Fastigiata' 26. Catalpa bignonioides 27. Catalpa bignonioides 'Nana' 28. Celtis australis 29. Celtis occidentalis 30. Cercis siliquastrum 31. Corylus colurna 32. Cotinus coggygria 33. Crataegus monogyna 34. Elaeagnus angustifolia 35. Euodia hupehensis 36. Fagus sylvatica 37. Fraxinus americana 38. Fraxinus angustifolia subsp. pannonica 39. Fraxinus angustifolia 'Raywood' 40. Fraxinus excelsior 41. Fraxinus excelsior 'Pendula' 42. Fraxinus ornus 43. Fraxinus ornus 'Mecsek' 44. Fraxinus ornus 'Pilis' 45. Fraxinus pennsylvanica 46. Fraxinus pennsylvanica 'Urbanite' 47. Gleditsia triacanthos 48. Gleditsia triacanthos 'Skyline' 49. Gymnocladus dioicus 50. Ilex aquifolium 51. Juglans nigra 52. Koelreuteria paniculata 53. Liquidambar styraciflua 54. Liriodendron tulipifera 55. Maclura pomifera 56. Magnolia kobus 57. Malus 'Royalty' 58. Malus sp. 59. Morus alba 235
60. Morus alba 'Pendula' 61. Morus nigra 62. Paulownia tomentosa 63. Platanus hispanica 64. Platanus hispanica 'Suttneri' 65. Populus canescens 66. Populus canescens 67. Populus alba 'Pyramidalis' 68. Populus nigra 69. Populus nigra 'Italica' 70. Populus simonii 71. Prunus avium 72. Prunus cerasifera 73. Prunus cerasifera 'Globosa' 74. Prunus cerasifera 'Nigra' 75. Prunus cerasifera 'Woodii' 76. Prunus laurocerasus 77. Prunus padus 78. Prunus serrulata 'Royal Burgundii' 79. Prunus sp. 80. Prunus triloba 'Multiplex' 81. Ptelea trifoliata 82. Pyrus calleryana 83. Pyrus communis 84. Pyrus pyraster 85. Pyrus sp. 86. Quercus petraea 87. Quercus pubescens 88. Quercus robur 89. Quercus robur f. fastigiata 90. Quercus robur 'Pendula' 91. Quercus robur 'Pyramidalis' 92. Quercus robur 'Pyramidalis Koster' 93. Rhus typhina 94. Robinia pseudoacacia 95. Robinia pseudoacacia 'Umbraculifera' 96. Salix alba 'Tristis' 97. Salix sp. 98. Sophora japonica 99. Sophora japonica 'Pendula' 100. Sorbus aria 101. Sorbus aucuparia 102. Sorbus sp. 103. Tilia europea 'Euchlora' 104. Tilia 'Szent István' 105. Tilia argentea 106. Tilia cordata 107. Tilia platyphyllos 108. Tilia tomentosa 109. Tilia tomentosa 'Szeleste' 110. Ulmus glabra 111. Ulmus laevis 112. Ulmus sp. 236
A lombos fák mellett megjelenő örökzöld/fenyő kiültetések fajtaösszetétele jelentősen szegényesebb, de így is megtalálható több dendrológiai érdekesség. A 24 fenyőféle között csak elenyésző számú a kisebb méretre növő, inkább bokros habitusú boróka (Juniperus), tuja (Thuja), hamisciprus (Chamaecyparis), ciprus (Cupressus) fajták. A lista alapján megállapítható, hogy a történeti kertekben jellemző fává növő örökzöldek többsége reprezentálva van a parkban. A jelenleg megtalálható örökzöld illetve fenyőfélék fajtalistája a következő: 1. Abies alba 2. Abies concolor 3. Abies nordmanniana 4. Cedrus atlantica 'Glauca' 5. Chamaecyparis lawsoniana 6. Cupressocyparis x leylandii 7. Cupressus sempervirens 8. Ginkgo biloba 9. Juniperus chinensis 10. Juniperus horizontalis 11. Larix decidua 12. Picea abies 13. Picea pungens 14. Picea pungens var. Glauca 15. Pinus nigra 16. Pinus strobus 17. Pinus sylvestris 18. Pinus wallichiana 19. Pseudotsuga menziesii 20. Sequoiadendron giganteum 21. Taxodium distichum 22. Taxus baccata 23. Thuja occidentalis 'Smaragd' 24. Thuja orientalis Ha a fajok darabszámban való eloszlását vizsgáljuk, differenciáltabb képet kaphatunk a park faállományáról. Ezek alapján lehetséges megállapítani, hogy mely fajok/fajták felülreprezentáltak, illetve van-e összefüggés a fajtahasználat és a térstruktúra kialakításában betöltött szerepük között. Az 50 db-nál több egyedet magukba foglaló nemzetségek a parkban jelenleg, és az oda tartozó fafajok száma: Acer 1319 Prunus 107 Platanus 718 Catalpa 105 Celtis 655 Morus 104 Tilia 563 Aesculus 91 Sophora 511 Carpinus 61 Fraxinus 353 Ailanthus 54 Populus 328 Corylus 52 Quercus 202 Gleditsia 52 Robinia 195 Salix 52 Koelreuteria 177 Ulmus 170 237
Érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a nemzetségekbe, amelyekbe tartozó fajok 50-nél kevesebb egyeddel reprezentáltak a parkban jelenleg. Ez a lista néhány érdekességet mutat. Két honos fafajunk, a berkenyék (Sorbus) nagy fajtagazdagságuk és a nyírfák (Betula) elterjedt használatuk elennére nem érik el az 50 darabot a területen, a park nagy kiterjedésétől függetlenül. A többi nemzetség viszont több olyan exóta fajt tartalmaz, amelyek használata elterjedt tájképi történeti kertjeinkben, különösen, ha az gyűjteményes kert is. Crataegus 47 Broussonetia 11 Sorbus 42 Euodia 11 Betula 36 Juglans 7 Alnus 33 Cercis 4 Maclura 32 Liquidambar 3 Malus 28 Magnolia 3 Fagus 27 Liriodendron 2 Gymnocladus 23 Parrotia 2 Elaeagnus 12 Paulownia 2 Pyrus 12 Ptelea 2 Broussonetia 11 Albizia 1 Euodia 11 Rhus 1 Juglans 7 Cercis 4 Liquidambar 3 Magnolia 3 Liriodendron 2 Parrotia 2 Paulownia 2 Ptelea 2 Albizia 1 Rhus 1 Crataegus 47 Sorbus 42 Betula 36 Alnus 33 Maclura 32 Malus 28 Fagus 27 Gymnocladus 23 Elaeagnus 12 Pyrus 12 238
Örökzöld fák, fenyőfélék esetében a parkban jelenleg megtalálható nemzetségek és a hozzájuk tartozó egyedszám: Pinus 285 Taxus 101 Pseudotsuga 61 Picea 41 Abies 39 Thuja 30 Ginkgo 23 xcupressocyparis 18 Cedrus 10 Taxodium 8 Chamaecyparis 4 Larix 4 Juniperus 2 Sequoiadendron 2 Cupressus 1 KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_2.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE (DIAGRAMOK) N1_2.2.1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ACER N1_2.2.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_AILANTHUS ALTISSIMA N1_2.2.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_CATALPA BIGNONIOIDES N1_2.2.4 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_CELTIS OCCIDENTALIS N1_2.2.5 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_FRAXINUS N1_2.2.6 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_GLEDITSIA TRIACANTHOS N1_2.2.7 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_KOELREUTERIA PANICULATA N1_2.2.8 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE _PINUS NIGRA N1_2.2.9 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_PLATANUS HISPANICA N1_2.2.10 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_POPULUS N1_2.2.11 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_QUERCUS ROBUR N1_2.2.12 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ROBINIA PSEUDOACACIA N1_2.2.13 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_SALIX N1_2.2.14 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_SOPHORA JAPONICA N1_2.2.15 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_TILIA N1_2.2.16 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ULMUS LAEVIS N1_2.2.17 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_VEGYES 239
Cserjék A cserjefelületek esetében megállapítható, hogy egyes fajokból nagyobb összefüggő, homogén felületek kerültek kiültetésre. Bizonyos részeken található csak szoliter cserjealkalmazás. A fajtalista áttekintése után megállapítható, hogy közparkjaink legáltalánosabb cserjefajtái találhatók a területen. Több nemzetség esetében (pl. Berberis, Lonicera, Symphoricarpos, Viburnum) változatos faj és fajta alkalmazás történt. A FŐKERT nyilvántartásában nem szerepelnek a cserjék, ezért az alábbi listát a helyszíni bejárás során beazonosításra került cserjékből állítottuk össze. A Kis Botanikus Kert, Vakok Kertje változatos cserjeállománya ezen kívül vizsgálandó. Erről jelenleg nincsenek adataink. A parkban jelenleg kiültetett cserjék fajtalistája a következő: Aucuba japonica 'Variegata' Berberis juliannea Berberis thunbergii Berberis thunbergii 'Atropurpurea' Berberis vulgaris Berberis vulgaris 'Atropurpurea' Berberis x ottawensis 'Superba' Chaenomeles japonica, Chamaecyparissus sp. Cornus mas Cornus sanguinea Corylus avellana Cotinus coggygria Cotoneaster dielsianus Cotoneaster divaricatus Deutzia scrabra Euonymus europaeus Euonymus fortunei 'Emerald 'n Gold' Euonymus japonicus Ficus carica Forshytia x intermedia Geranium macrorrhizum Hedera helix Hibiscus syriacus Juniperus s.'blue Carpet' Juniperus sabina Kerria japonica Laburnum anagyroides Ligustrum vulgare Lonicera japonica Lonicera nitida Lonicera pileata Lonicera, japonica Mahonia aquifolium Mahonia bealei Miscanthus sinensis Miscanthus sinensis ''Zebrina' Philadelphus coronarius Prunus laurocerasus Pyracantha coccinea Ribes sanguineum Salix purpurea Sambucus nigra Spiraea x cinerea 'Grefsheim' Spiraea x vanhouttei Symphoricarpos albus Symphoricarpos albus var. Laevigatus Symphoricarpos chenaultii 'Hancock' Symphoricarpos orbiculatus Syringa vulgaris Tamarix tetrandra Taxus baccata 240
Ulmus minor Viburnum lantana Viburnum opulus Viburnum plicatum Viburnum rhytidophyllum Évelők Sajnos a park jelenlegi évelő, illetve egynyári kiültetése a rondó közepén lévő ágyásoktól eltekintve szegényes. A Kis Botanikus Kert és a Vakok Kertje a másik két olyan zárvány terület, ahol nagyobb arányban találhatók évelők, de ezek célja kevésbé a dekorativitás, mint inkább az ismeretterjesztés. A területen megtalálható évelő és egynyári fajok listája nem található meg a FŐKERT adatbázisában. A helyszíni bejárás során összeírtuk a legjellemzőbb fajokat, de a lista néhány évente változhat, mivel ezek többsége (egynyáriak) évente cserélődik. A helyszíni fotók a mellékletben megtalálhatók. 3.5.2.7. Egészségi állapot A FŐKERT 2016. májusi állapotot tükröző növénykataszterében több szempontból szerepelnek egészségi állapotot taglaló adatok a meglévő faállományról. Az általános egészségi állapot és életképesség megadása mellett, külön vizsgálták a gyökér, a törzs, a korona állapotát, amelyet a park volt kertészeti igazgatója, Radó Dezső által kidolgozott pontrendszerben adtak meg. Gyökérállapot a talajfelszín és a környezet szemrevételezése a legmeghatározóbb a gyökérzet feltárás nélküli vizsgálatánál. A gyökérnyak alakja, és esetleges elváltozásai, sérülései utalnak a talajban futó gyökérzet egészségi állapotára, ezért a gyökérzet és a gyökérnyak vizsgálata együttesen adja meg a gyökérzet állapotértékét. A törzs állapotának változása erősen hat a fa egészének egészségi állapotára. A farész korhadása esetén a fa statikai állapota romlik, a szállítószövetek károsodása esetén a tápanyagforgalom korlátozódik. A törzs vizsgálatakor figyelembe vették a gyökérnyak és a koronaalap állapotát is, mert mindkét rész állapota kihat a törzsre is. A koronaszerkezet felmérésekor a koronaalap állapotát is értékelték. A korona értékelése a legnehezebb feladat, hiszen a közelebbi vizsgálat az elhelyezkedésből adódóan nehézkes. Az állapotértékelés során az elsődleges szempont a valós és az ideális lombtömeg arányának meghatározása. A fa egészségi állapota és életképessége: A Magyar Faápolók Egyesülete által kidolgozott metódus szerint adták meg a fa egészségi állapotát és annak életképességét jelölő értékszámot. 241
Az általános állapot és életképesség tekintetében 0-tól 5-ig pontozták az egyedeket. A különböző kategóriák a következő értékelést jelentik: A kataszterben szereplő adatok alapján a Városliget jelenlegi 7.105 db egyedére vonatkozóan a következő megállapítások tehetők egészségi állapot tekintetében. A legegészségesebb és életképesebb egyedek aránya meglepően alacsony, 3 %. Ez főként annak ismeretében meglepő adat, hogy az állomány többsége 50 cm törzsátmérő alatti, viszonylag fiatal egyed. A 4-es állapotú egyedek 20 %-át, míg a közepes, hármas állapotba tartozó fák a teljes állomány 60 %-át teszik ki. Vagyis az állomány 20 %-a beavatkozást igényel, hogy maximális élettartamát meg tudja élni a fa. A park jövője szempontjából a legtöbb tervezést igénylő adat, hogy 60 %-a a termőhely által meghatározott várható életkor előtt lecserélendő, egészségi állapota miatt. Míg 12 %-a egy évtizeden belül cserélendő, 2 %-a sürgősen kivágandó, veszélyes fa. Feltűnően sok rossz állapotú fa található a Kós Károly sétányon. A parkon belül a volt Hattyú-tó területén, a mai PeCsa előtti facsoportban van sok beteg fa, és az Hermina út Ajtósi Dürer sor kereszteződésénél, valamint az Ajtósi Dürer sor mentén. A volt HUNGEXPO terület Olof Palme sétány felőli végében, a rondótól északra lévő erdős részen is több beteg fa található. Ezen kívül több szórvány helyen van rossz állapotú fa, facsoport a parkban. A tuskó, kiszedésre visszavágott és kiszáradt fa a teljes állomány 1%-a. A faállományon belül az összes fahely 2 %-a üres. Megnézve ezen kategória elhelyezkedését látható, hogy főként fasorokban találhatóak. Ezek közül legtöbb a Zichy Mihály út PeCsa-tól az Olof Palme sétányig terjedő szakaszán található. Sok üres fahely található az Állatkerti körút lekanyarodó aszfaltos út nevű szakaszán, és a Városligeti körút Közlekedési Múzeum melletti területén, valamint az Olof Palme sétány Kis Botanikus Kert felőli oldalán. 242