Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Újrahasznosítás
Termék életciklus Gyártási folyamat 1. 2. Alapanyag Rendeltetésszerű használat 0. Újrahasznosítás 3.
A kör bezárásának oka KÖRNYEZETVÉDELEM
Veszélyforrások az életfeltételek veszélyeztetése: levegő, víz, élelmiszerek. az élőhely elszegényedése, csökkenése: élőlények kipusztulása, élőhelyek megszűnése (sivatagok), a természetes erőforrások kimerülése: energia, anyag (élő, élettelen), stb., az életminőség romlása (erkölcsi veszélyek).
A környezet károsodásának lehetséges forrásai égéstermékek (gáznemű szennyezések): ipari, kommunális, közlekedési, stb. szennyvíz: ipari, kommunális, stb. hulladékok: keletkezési hely szerint: ipari, kommunális, funkció szerint: melléktermékek, életciklus végi termékek.
A veszélyforrások csökkentése, megszüntetése égéstermékek (gáznemű szennyezések): technológia váltás (megszüntetés), szűrés, tisztítás, szennyvíz: technológia váltás (megszüntetés), szűrés, tisztítás, A szűrés és tisztítás eredményeképpen szilárd hulladékot kapunk, így a veszélyforrást hulladékként kell a továbbiakban kezelni. Ebből adódóan a környezetvédelem legfontosabb feladata a HULLADÉKKEZELÉS!
A hulladékok csoportosítása termelési hulladékok: fáradtolaj, forgács, stb. kommunális hulladékok: csomagolóanyagok, ételmaradék, stb. eszközök elhasználódásából, cseréjéből adódó hulladékok: háztartási gépek, bútorok, stb. veszélyes hulladékok: radioaktív anyagok, gyógyszerek, stb.
Csomagolási hulladékok (ezer tonna/év) Típus Papír Műanyag alapanyagú Fém alapanyagú Üvegalapú Egyéb Becsült mennyiség 280 300 140 160 70 80 110 120 10 20
Magyarországi hulladékok Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna /év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék. A termelési hulladékokon belül megközelítőleg 3,5 millió tonna az évenként keletkező veszélyes hulladék mennyisége.
Magyarországi települési hulladékok A települési hulladékokból évente 20 millió tonna a folyékony, 4 millió tonna a szilárd halmazállapotú.
Magyarországi hulladékok településjellegi megoszlása A szilárd települési, vagy háztartási hulladék 2/3-a városi, 1/3-a falusi jellegű településen keletkezik. Ez a mennyiség évente átlagosan 2-3 %-kal nő. Összetételében fokozatosan emelkedik a hasznosítható anyagok és az energetikailag kedvezőbb alkotók (pl. csomagolóanyagok) aránya, de a fizikai összetételre és a termikus hasznosítás paramétereire nincs megbízható felmérés.
Magyarországi hulladékgyűjtés aránya Ezen hulladék körülbelül 82%-át gyűjtik rdndszeresen, szervezett szolgáltatások formájában, melybe a lakásállomány 65%-a van bekapcsolva.
Magyarországon a települési szilárd gyűjtött hulladékok kezelése A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása országos szinten kb. 85%-ban lerakással történik
Települési hulladéklerakók A 3200 magyarországi település közül 2700-jak van hulladéktárolója. A termelési hulladékok nagy részét - a veszélyes hulladékok kivételével - szintén üzemi vagy települési hulladéklerakókba rakják le.
Kommunális lerakók A mintegy 2700 kommunális lerakóhelynek csupán 30%-a felel meg többékevésbé a környezetvédelmi előírásoknak. Becslések szerint a meglévő lerakók rendelkezésre álló kapacitása mintegy 5 évre elegendő.
Hasznosítható ipari hulladékok Jelenleg évente mintegy 10.1 millió tonna nem veszélyes ipari hulladék keletkezik. A korábbi évek során 106 milló tonna halmozódott föl. Ebből 38 millió tonnát lehetne hasznosítani. A mezőgazdsaágban és ergőgazdaságban keletkező és potenciálisan hasznosítható mennyiség 25-28 millió tonna évente. Az élelmiszeripar további 5-6 millió tonna, részben hasznosítható hulladékot termel.
Építési-bontási hulladékok Az egyéb nem veszélyes települési hulladékok közé tartoznak az építésibontási hulladékok, melyeket rendszerint hulladéklerakókban helyeznek el. Mennyiségük becslések szerint 700-800 ezer tonna évente, újrahasznosításuk arányuk jelenleg csak 1-2%.
A hulladékok felhasználási lehetőségei
A hulladékok felhasználási lehetőségei eredeti funkcióban történő újrafelhasználás: indítómotorok, számítógépek, stb. más funkcióban történő újrafelhasználás: ventillátorok, motorok, stb. alapanyagként történő újrafelhasználás, papír, gumi, stb. nyersanyagként történő hasznosítás: fémek beolvasztása, üveg beolvasztása, stb. energiaként történő hasznosítás (kemotermikus feldolgozás): műanyagok, szemét, stb.
Az újrahasznosítási folyamat feladatai keletkező hulladékok kezelése, a keletkezett hulladékok gyűjtése, beszállítás a feldolgozó helyekre, feldolgozás: szétszerelés, szétválasztás, a kiszerelt elemek, frakciók kiszállítása, a kinyert anyagok felhasználása, deponálás.
A mérnökök szerepe az újrahasznosítási folyamatban az újrahasznosítási folyamat tervezése, az újrahasznosítási folyamat működtetése, az újrahasznosítási folyamat ellenőrzése, az újrahasznosítási folyamat korszerűsítése, az újrahasznosítási folyamat elemeinek tervezése, termékek újrahasznosítási szempontú újratervezése.