a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-i ülésére

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/228-5/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-i ülésére Tárgy: Szakmai program jóváhagyása a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium fejlesztésére vonatkozó pályázatokra Előadó: Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés elkészítésében részt vett:: Oktatási és Közművelődési Iroda Wieland Erzsébet közoktatási referens Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium Dörnyeiné Barabás Éva igazgató Beruházási, Közbeszerzési és Vagyonkezelő Iroda Csajka Györgyné irodavezető Az előterjesztést megtárgyalta: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 178/2007. (XI. 8.) MÖK határozatában döntött arról, hogy a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium fejlesztési pályázatát el kell készíteni. Az intézménynek helyet adó, Veszprém, Tüzér u. 44. sz. alatti ingatlan fejlesztése több éve napirenden van, már a 2005. évi induló címzett támogatási pályázathoz 2004-ben elkészíttettük a teljes épület felújítására, bővítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány tartalmazta mind a Kozmutza, mind az épület másik felében található Fogyatékosok Otthona fejlesztését. A projekt tervezői költségszámítása szerinti beruházási költsége akkori árszinten 1.250 millió Ft volt. A jelenlegi pályázati lehetőségek az épület korábbi tanulmány szerinti teljes felújítását, bővítését egy pályázatban nem teszik lehetővé. A fejlesztést két részre kell bontani. Pályázatok Megjelent a Közép-dunántúli Operatív Program keretein belül a Közoktatási Infrastrukturális Fejlesztés pályázati felhívása (KDOP-2007-5.1.1/2F), amely az oktatási intézmények megfelelő oktatási szakmai fejlesztési programja alapján történő fejlesztésekhez ez esetben maximum 250 millió Ft támogatást ad 90%-os támogatási intenzitással. Ez a támogatás csak az épület oktatási szárnyának fejlesztésénél számolható el, a Fogyatékosok Otthona esetében nem. Mivel több az energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztés is szükséges a teljes épületen (nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés, gépészeti és elektromos hálózati felújítások), ezek megvalósítására pályázni javasolom a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai Hatékonyság Fokozása pályázati konstrukcióban (KEOP-2007-5.1.) A két pályázat műszakilag és pénzügyileg megbontható, külön előkészítő munkát igényel a későbbi elszámolhatóság érdekében. Előkészítés A KDOP pályázathoz az intézmény elkészítette a pályázat alapját képező oktatási-nevelés szakmai programot, amelyet az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmaz. Erre alapozzuk az oktatási intézményrész átszervezését, felújítását, akadálymentesítését és bővítését. A műszaki tanulmány elkészítésére a korábban tanulmányt készítő tervezőt megkerestük. A pályázat kétfordulós. Az első fordulóban a szakmai programot és műszaki tanulmányt, tervezői költségbecslést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt szükséges benyújtani, igazolva a pályázat feltételeinek való egyéb megfelelőségi mutatókat is. A pályázat megírására ajánlatot kértünk a keretszerződéssel rendelkező szervezettől a pályázat első fordulójának megírására. A beadási határidő 2008. január 2. A műszaki tartalom elkészítése, a tervezés megindult, de még adatok és költségbecslés nem áll rendelkezésre. Előzetes számítások szerint azonban a 250 millió Ft támogatást teljes mértékben igényeljük. Ehhez 25 millió Ft saját erő szükséges. A saját erő igazolása a 2. fordulóban történik.

3 Az energiahatékonyság növelésére vonatkozó KEOP pályázatban a fejlesztéssel el kell érni, hogy a fejlesztés eredményeként figyelembe vehető összes költségmegtakarításból az elszámolható energiaköltség megtakarítás legalább 50%-ot képviseljen. A KEOP pályázatban a támogatás mértéke fűtéskorszerűsítés esetén 14,5%, elektromos korszerűsítés esetén 10%, míg általános esetben az elszámolható költségek maximum 50%- a. Feltétel, hogy a beruházás pénzügyi megtérülése elérje a pályázatban előírt minimális mértéket (3,5%). A pályázat beadása folyamatos. A saját forrás igény nehezen megbecsülhető, mert különböző tevékenységek támogatási intenzitása más, és a fejlesztés bekerülési költsége csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét követően mondható meg. A pályázatnak megvalósíthatósági tanulmányon kell alapulnia. A megvalósíthatósági tanulmány műszaki tervezési munkákból, számításokból, valamint egyéb munkákból áll. Elkészítésére ajánlatot kértünk, team munkát jelent. A két pályázat előkészítésének és elkészítésének fedezetét 8 millió Ft-ra becsüljük. A fejlesztés két részre bontása rejt magában kockázatokat, mert nincsen arra garancia, hogy mindkét pályázatunk sikeres lesz. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy hogyan végezzük el a meghatározott fejlesztéseket. A pályázat része a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kijelölt szakértő bevonásával szükséges elkészíteni. A helyzetelemzést a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. (A helyzetelemzés még készül, a közgyűlés részére később kerül kiküldésre.) Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztésem alapján kérem, szíveskedjenek jóváhagyni az alábbi. /2007. (XII. 13.) MÖK határozatot 1./ A megyei közgyűlés 8.000 eft előirányzatot biztosít a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium szakmai fejlesztésével kapcsolatos KDOP-2007-5.1.1 pályázat, valamint az elhelyezését szolgáló ingatlan teljes energiahatékonysági fejlesztésére vonatkozó KEOP-2007-5.1. pályázat előkészítésére. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke 2./ A megyei közgyűlés jóváhagyja a pályázathoz szükséges Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést. Felhatalmazza a közgyűlést, hogy a helyzetelemzéssel kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3./ A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy az intézmény fejlesztésére vonatkozó pályázatokat határidőben adja be. Határidő: KDOP-2007-5.1.1 pályázatra vonatkozóan 2008. január 2. KEOP-2007-5.1 pályázatra vonatkozóan 2008. február 20. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, 2007. november 19. Lasztovicza Jenő s. k.

4 Melléklet Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium Energiahatékonyságának növelése és bővítése Szakmai Fejlesztési Terve Veszprém 2007. Készítette: Dörnyeiné Barabás Éva igazgató

5 I. Bevezetés I. 1. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium energiahatékonyság növelésének, és bővítésének szükségessége Részlet a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 8-i ülésére készült előterjesztésből. Tárgy: A megyei önkormányzat aktuális pályázatokkal összefüggő intézményfejlesztési célkitűzései A MÖK tulajdonú intézmények körében a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolának elsősorban a gici iskola, otthon megszüntetése miatt - szükségessé vált a bővítése, felújítása. Cél, azokat a fejlesztési tevékenységeket meghatározni az intézményben, amelyek pályázati forrásokból megvalósíthatók (akadálymentesítés, energiahatékonyság fokozása fűtéskorszerűsítéssel, nyílászárók cseréjével, homlokzati hőszigeteléssel), valamint a tanterembővítés. Tudomásul kell azonban venni, hogy az oktatási infrastruktúra fejlesztésben az épületben elhelyezett másik intézmény nem vehet részt, vagy annak fejlesztését csak saját forrásból lehet fedezni. I. 2. Jogi háttér: A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében oktatásában részt vállaló intézmények alapvető ismereteinek forrásai, amelyek az intézmények jogait és kötelezettségeit fogalmazzák meg, a következők: A többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról A 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről A 14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról A 2/2005. (III.1.) OM rendelet, amelyet a gyakorlat Irányelvek néven emleget. /2007. (XI. 08) MÖH határozat II. Helyzetelemzés II. 1. Országos és európai tendenciák a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásában A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának alapvető vonása ma Magyarországon az, hogy az iskolarendszer többnyire specializált és szegregált intézményekben képezi a sérült gyermekeket. Az 1998-as Esélyegyenlőségi törvény megjelenésének társadalmi hatása azonban az volt, hogy előtérbe kerültek a fogyatékkal élő gyermekek, emberek életminőségének kérdései az élet több területén is, így az oktatásban és a foglalkoztatásban egyaránt.

6 Szakmapolitikai törekvések a sérült gyermekek oktatásban: A társadalmi integráció és az esélyegyenlőség elősegítése a Kormány programjában hangsúlyos szerepet kapott. Integráció: A közoktatási törvény 1993. óta lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű tanulóknak, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagyis integráltan tanuljanak. A sajátos nevelési igényű tanulók ma már minden közoktatási intézmény ajtaján kopogtatnak. Nevelésük jelenleg párhuzamosan folyik a speciális iskolákban, és elkezdődött az integrált oktatásnevelés a többségi intézményekben is. Egyre több azoknak az iskoláknak a száma, amelyek nyitottak az új szakmai és környezeti kihívásokra - befogadják a sérült gyermekeket, készek az integrált oktatatás biztosítására. Az integrált nevelés a fejlett gyógypedagógiai intézményhálózattal rendelkező országokban hazánkban is azt a célt tűzi ki, hogy minden gyermek, függetlenül attól, hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott, megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben. Az OM középtávú közoktatási stratégiája a következőket tartalmazza: Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja: A program célja, hogy az integráció során emelkedjen azoknak a fogyatékos tanulóknak az aránya, akik a közoktatási intézmények többségi óvodáiban, általános iskoláiban és középiskoláiban tanulnak. További cél, hogy lakóhelyükön, vagy lakóhelyük közelében, családjukban élve részesüljenek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő nevelésben, fejlesztésbe, oktatásban, illetve képzésben. Ezzel a közoktatásban megalapozható a befogadó iskolahálózat, ahol bővül a SNI tanulók eredményes fejlesztését ellátó közoktatási intézmények kínálata. A nyitott intézményekben jobban érvényesíthető az esélyegyenlőség, növekednek a társadalmi beilleszkedés esélyei, ezáltal a befogadás az egész rendszert, azok elemeit, kapcsolatrendszerét, összefüggéseit tekinti a hatékony működés alapjának. Ennek érdekében: 1. a gyógypedagógiai intézmények és az integrációt vállaló, befogadó intézmények között együttműködések kiépítése szükséges, ahol a gyógypedagógia intézmények szakemberei segítik a befogadó intézményeket az integrációs programjaik kialakításában, szervezik, támogatják és/vagy ellátják a speciális feladatokat, a szükséges kiegészítő szolgáltatásokat és a szupervíziót; 2. erre építve, és ezt a munkát támogatva meg kell alapozni és ki kell alakítani egy segítő, szolgáltató hálózatot, valamint a gyermekek nyomon követését szolgáló információs rendszert, amely további támogatást nyújt a különleges gondozási igények, speciális szükségletek kielégítésére; 3. a befogadó intézmények pedagógusait továbbképzések keretében szükséges megismertetni az integrációra felkészítő akkreditált programokkal; 4. fontos, hogy a már sikeresen működő integrációs programokra támaszkodva integrációra felkészítő, gyakorlatorientált képzési programokat dolgozzanak ki az erre vállalkozó szakemberek, intézményi közösségek; 5. a képzési programok fejlesztését ki kell egészíteni tartalom- és eszközfejlesztéssel, illetve a szükséges tárgyi feltételek biztosításával. Ilyen intézmények az eddig szegregált intézményekből jöhetnek létre, hiszen ott van meg az a szakmai, gyakorlati, módszertani tudás, mely képes arra, hogy az általános iskolák munkáját hatékonyan segítse, hozzájáruljon a pedagógiai akadályok lebontásához. Az integrált oktatás következtében ezekben az intézményekben lényegesen csökken a gyereklétszám, ugyanakkor a felszabaduló szakemberek jelenléte elengedhetetlenül szükséges az együttnevelés során. Egyre több intézmény nyit az átalakulás felé. Ez igen fontos folyamat, hiszen az önkormányzatok feladatellátásáról szóló törvény a helyi, települési önkormányzat kötelező feladataként jelöli meg az

7 integráltan oktatható SNI gyermekek oktatásáról való gondoskodást. Ha szigorúan nézzük, az önkormányzatok nagy része eddig és sokan továbbra is mulasztásos törvénysértést követett el, mivel erről a feladatról nem gondoskodott. A sikeres integráció megvalósulásához elengedhetetlen az általános iskolák (többségi) szakmai, módszertani, szemléletbeni megújulása, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint működő teljesítményorientált, frontális osztálymunkát végző pedagógusok nem tudják hatékonyan ellátni a különböző fejlettségi szinten lévő tanulók oktatását és ezért találkozunk azzal a furcsa jelenséggel, hogy bár a tanulólétszám csökken, a problémás tanulókat nem fogyatékos, csak kicsit más! igyekeznek az iskolából kinyomni (Nev.Tan., magántanuló, SZB stb.). A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve módosítása most zajlik. A módosítás során külön figyelmet fordítunk arra, hogy az integráltan oktató iskolák részére segítséget adjon az órai munka megszervezéséhez, a fogyatékos tanulóval való foglalkozáshoz, illetve világos választ adjon arra, meddig terjed az iskolai pedagógus kompetenciája, és mikortól elengedhetetlen a gyógypedagógus jelenléte, vagyis mit is jelent a habilitációs, rehabilitációs foglalkozás. A speciális iskolák funkcióváltása: Európa szerte kialakulóban vannak az ún. speciális gyógypedagógiai központok. Egyes országokban jól szabályozott hálózatuk jött létre, például Ausztriában, Svédországban, Hollandiában, Angliában. Miközben az integrált nevelés arányváltozásának megfelelően országonként eltérő mértékben csökken a központok iskolai jellegű oktatási funkciója, ezzel párhuzamosan erősödik a tanulást, nevelést elősegítő speciális szakszolgáltatások (pl. diagnosztizálás, tanácsadás, fejlesztés, terápia stb.) szerepe. Az OECD tagországokban a speciális iskolákban dolgozó pedagógusok szakértelmét egyre gyakrabban használják fel segítőként a többségi intézmények a mindennapi tevékenységében. A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok képzését a legfontosabb feladatok között tartják számon. A gyógypedagógus terápiás, fejlesztő, korrekciós módszer-specifikus tudásának hasznosítása fontos különböző közoktatási szolgáltatásokban, a többségi iskolákban. Ez a folyamat Magyarországon is elkezdődött. A közoktatási törvény legutóbbi módosítása a többcélú intézmények között bevezette az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt, melynek alapfeladata a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése. Ezek az intézmények a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének megsegítése céljából végzi tevékenységüket, miközben megtartják speciális iskolai oktatási tevékenységüket is. Így a korábbi elkülönült intézmények forrásközpontokká (képző-, szolgáltató intézményekké) alakulhatnak, ahol megtörténhet az integrációhoz szükséges szakmai támogatási rendszerek kiépítése. Ezekben a speciális intézményekben integrációra felkészítő pedagógus továbbképzésre, a szülőkkel való kommunikáció minőségének, tartalmainak átgondolására és segítésére, egyéb integrációt segítő szakmai és szakszolgálati teendők ellátására nyílik lehetőség. Emellett megjelennek az olyan integrációt segítő speciális pedagógiai szakmai szolgáltatások, mint a programés eszközfejlesztés, és eszközkölcsönzés. Ezekben a szolgáltató centrumokban sokféle terápiás szolgáltatatás is helyet kaphat, bábterápia, sport, lovaglás, gyógyúszás megszervezése, kommunikációs tréning, művészeti terápiák. Mindez nemcsak a fogyatékos gyermekek számára lehet hozzáférhető, hanem új terep lehet a fogyatékkal élő gyermekek és ép gyermekek találkozásra, közös tevékenységre, programokra. A törvényi meghatározás egyértelmű eligazodást tesz lehetővé a vállalható feladatok körét illetően.

8 A 34. értelmében a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja elláthatja A.) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (Kozmutza: még nincs) B.) fejlesztő felkészítés (Kozmutza: még nincs) C.) a logopédiai ellátás (Kozmutza: van) D.) a konduktív pedagógiai ellátás (Kozmutza: van) E.) a gyógytestnevelés tevékenységeit. (Kozmutza: van) A 36. szerint a pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatköréből elláthatja B.) a szaktanácsadást, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, és terjesztése (integrációt segítő szakmai szolgáltatás!!! Kozmutza: még nincs) F.) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése (integrációt segítő képzések!!!! Kozmutza: még nincs) G.) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, jogi stb. információk közvetítésével. (integrációt segítő tanácsadás!!! Kozmutza: még nincs) Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények nem a Nevelési Tanácsadók feladatait veszik át, hanem a sérüléssel élő gyermekek integrációjának segítésében játszanak szerepet. A fogyatékkal élő gyermekek speciális megsegítésére törekednek, a korai fejlesztéstől, az integrációs oktatáson át, a munkába helyezésig bezárólag. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények feladata tehát, az integrált nevelés, oktatás segítése! E célokkal összhangban az integrált neveléssel, oktatással kapcsolatos a fentiekben részletezett szakszolgáltató feladatokon túl a szakmai szolgáltatások körébe tartozó egyes feladatok ellátására is jogosulttá válik. A jelenleg meglévő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények tehát nem vál(hat)nak automatikusan egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé! Amennyiben az EGYMI-ben speciális iskolai tagozat is működik, az számtalan előnnyel járhat. A módszertani segítség gyakorlati tevékenységek bemutatása alapján valósulhat meg, de adott az intézményben a hospitálási lehetőség, az óra- és esetelemzések az eszközök bemutatása, használatuk megtanítása és kölcsönzése is. Így alakultak már ki napjainkban több helyen is olyan többfunkciós iskolák, melyek gyógypedagógiai szolgáltató centrumként biztosítják egy adott térségben az iskolai funkció mellett a korai fejlesztést, fejlesztő iskolai képzést, esélyteremtő, integrációt segítő módszertani szolgáltatásokat, utazó tanári szolgáltatást (pl. Pécs, Éltes Mátyás Speciális Iskola, ahol továbbképzésen vett részt iskolánk vezetősége). Fejlesztő Iskolai képzés beindítása: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kimondja, hogy 2010-ig fejlesztő iskolai csoportokat kell működtetni a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek számára. A Kt.30/A. (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. A fejlesztő iskola a súlyosan és halmozottan sérült iskoláskorú gyermekek fejlesztését kívánja elindítani. Súlyos és halmozottan sérültnek nevezhetjük azt a gyermeket, ahol az általában- súlyos fokú mozgáskárosodás mellett vagy annak következtében, más fontos funkció is károsodik, ezért a

9 fejlesztés csak minden sérült funkció és terület egyidejű figyelembevételével valósulhat meg. Az oktatási törvény és a gyógypedagógiai szemlélet (elmélet és gyakorlat) együttesen megoldhatja az oktatásból eddig kiszorult gyermekek fejlesztésének kérdését. Szakképzés javítása, foglalkoztatás elősegítése: A munkaerő-piaci esélyegyenlőség mindenki számára egyenlő és diszkriminációmentes hozzáférés biztosítását célozz meg a munkában, szakképzésben és a foglalkoztatásban. Az uniós országokban közös cél a fogyatékossággal élők szakképzésének javítása, foglalkoztatási szintjének emelése. A társadalmi hátrányokkal küzdő csoportok esetében külön hangsúlyt kapott az egyéni foglalkoztathatóság javítása, oktatási és képzési lehetőségek szélesítése, valamint a köztes munkaerőpiac kialakítása, ahol megszerezhető a nyílt munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő jártasság és tapasztalat. Hazánkban is részben az unióhoz való csatlakozás követelményei miatt egyre nagyobb teret kap a hátrányos helyzetű állampolgárok esélyegyenlőségének, integrációjának kérdése. A foglalkoztatáspolitikai stratégiának fontos eleme lett a foglalkoztathatóság javítása, különös tekintettel a munkaerő-piac perifériájára szorult, hátrányos helyzetű embereket is elérni képes integrációs eszközök és módszerek kidolgozására és alkalmazására. A speciális szakiskolába járó, értelmi fogyatékossággal élő emberek zöme sokkal jobb eséllyel tudna munkahelyet szerezni, ha a szakképzésben olyan gyakorlati, munkavállalói ismereteket is szereznének, melyeket külső nyílt munkaerőpiaci feltételek mellett sajátítanak el. A legtöbb fiatal úgy tudna felkészülni a lehető legjobban, ha a speciális szakiskolák integrált környezetben tudnák őket felkészíteni, munkahelyi gyakorlaton, ahol tapasztalatot szerezhetnek, ahol megismerkedhetnek a munkavállaláshoz szükséges szociális mintákkal, és bővíthetnék társadalmi kapcsolataikat. Fontos a túlóvó belső műhelyekben végzett szakoktatás fokozatos felváltása valós munkahelyeken történő külső műhelyekkel. - A hátrányos és fogyatékos tanulók elhelyezési esélyeinek növelése a nyílt munkaerőpiacon. Új speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai szakoktatási modulok kidolgozása, megvalósítása, amelyek elősegítik a fogyatékossággal élő tanulók munkavállalását (nyílt munkaerőpiacon történő gyakorlati oktatás biztosításával) II. 2. Az értelmileg akadályozott és súlyos-halmozott sérült gyermekek oktatása-nevelése Veszprém megyében Veszprém megyében a gyógypedagógiai intézményekben tanuló gyermekek létszáma az elmúlt időben lényegesen nem változott. Az általános iskoláskorú népesség azonban csökken, így arányában emelkedik a fogyatékosok száma. 1999-ben a 6-13 éves korosztály 3,3%-a részesült speciális nevelésben-oktatásban. Nőtt a halmozott sérült gyermekek száma. Az értelmileg akadályozott tanulókat a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium fogadja. 2007.nyarán telephelyként vette át a gici Sztheló Gábor Általános Iskola Készségfejlesztő Szakiskolájának két szakképző csoportját, 12 fő értelmileg akadályozott tanulóval. A gici iskola megszűnésével 6 általános iskolai tanulót is átvettek, akik jelenleg a Kozmutza Iskola tanulói. létszámát növelték. Az elmúlt évek során több speciális iskolában - ahol eddig csak tanulásban akadályozottak (enyhe fokban értelmi sérültek) oktatása-nevelése folyt -, felvállalták a környéken élő értelmileg akadályozottak ellátását is, mint például az ajkai Molnár Gábor Általános Iskola, Speciális Szakiskola, vagy a pápai Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, várpalotai Bartos Sándor

10 általános Iskola. A várpalotai, az ajkai, pápai iskolákban ma már az autista gyermekek nevelését is biztosítani tudják. Veszprémben, Várpalotán és Ajkán speciális óvodai csoport is működik. Az értelmileg akadályozott fiatalok szakképzését a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium végzi. A gici tagintézményben kéziszövő, és parkápoló szakképzés, míg az anyaiskolában kézi szövés szakképzés folyik. Kiemelt program a Munkahelyi Gyakorlat, aminek keretében az arra képes fiatalok normál munkahelyen végzik a gyakorlatukat, és ahol munkavállalói ismereteket sajátítanak el. A munkavállalói ismeretek elsajátításával elméletben és gyakorlatban is megismerhetik képességeiket, és azok korlátjait. A program során felkészülnek a nyílt munkaerő-piac elvárásaira, megtanulják, hogyan kell munkavállalóként viselkedni egy adott munkahelyen. A munkáltatók megismerhetik a sérült fiatalokat, felmérhetik azok képességeit, és felkészülhetnek a sérült munkavállalók fogadására. A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók, Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány pályázati támogatásával ötödik éve működtetett program elősegíti a felnőtté váló értelmileg akadályozott tanulók integrálását a társadalomba, a munkaerő-piacra. Az iskolából kikerülő, felkészített gyermekek közül már 6 főt nyílt munkaerőpiacon sikerült elhelyezni. Szoros a kapcsolat a veszprémi Életet Segítő Alapítvánnyal, amely a Támogatott Foglalkoztatás munkaerőpiaci szolgáltatás keretében segíti a sérült tanulók további felkészítését a munkavállalásra. A megyében nincs megoldva a testi, érzékszervi vagy más fogyatékos gyermekek ellátása, mert ez nem megyei feladat. Ellátásukat az országos speciális szakintézmények biztosítják, vagy helyileg, integráltan, gyógypedagógus bevonásával történik fejlesztésük. A Pető Intézet az értelmileg akadályozott, mozgássérültek, vagyis halmozott fogyatékos gyerekek nevelését 10 éves kor felett már nem vállalják fel. Emiatt a jövőben egyre nagyobb igény jelentkezik megyénkben a vezető fogyatékosság alapján értelmileg sérült, halmozottan fogyatékos gyermekek közoktatási ellátására. Ezek a gyermekek nem integrálhatók, fejlesztésüket egyéni szükségletekre épülő fejlesztési tervek alapján kell megvalósítani. E gyermekek ellátására a közoktatási törvény 2010-ig ad haladékot a fejlesztő iskolák létrehozására, mely kötelező feladata lesz az önkormányzatoknak. Jelenleg az értelmi akadályozottság mellett mozgás sérült gyermekek ellátását a Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona biztosítja. Ezek a tanköteles gyermekek magántanulóként a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégiumban, valamint a városi Bárczi Gusztáv Általános Iskolában tanulnak. Integráció a megyében: A integrált nevelésbe résztvevők számát pontosan nem ismerjük. Feltételezhető, hogy vannak olyan integráltan nevelkedő gyermekek, akik hivatalosan nincsenek nyilvántartva, mert az iskola alapító okiratában nem jeleink meg az ellátásuk, és/vagy, mert, nincs személyi és tárgyi feltétele az iskolának az integrációhoz. Az iskolák nem is szívesen nyilatkoznak arról, hogy hány gyereket nevelnek integráltan. Iskolánk Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred térségben kutatást végzett a többségi általános iskolákban. Az intézmények 86%-ában nem rendelkeznek kellő ismerettel az integrációról. Véleményük szerint 73% -a csak fogalom tisztázása világos, de a megvalósítás útja 57% - nem. 85%-uk fontosnak tartja az integrációt, de az oktatási kormányzat nem -77%- biztosította hozzá megfelelő felkészülést. Úgy vélik, hogy az oktatási kormányzat csak részben támogatja az integrációs törekvéseket- 85%. Nem biztosítják a személyi tárgyi feltételeket (99%), nem biztosítottak az anyagi források (97%), a társadalomban nem történt meg a szemléletváltás (90%), cél az olcsó iskola (86%), a feladat ellátás hatásköre nem tisztázott (78%), előkészületlen az integrációs stratégia (63%) és felkészületlenek a pedagógusok (56%). Az intézményekből az integrációhoz hiányoznak a tárgyi, személyi feltételek, nincs anyagi fedezetük hozzá, nem megoldott az alacsony tanulólétszám, függetlenített gyógypedagógus. Az Egységes Gyógypedagógiai Központról 41%-ban nincsen ismeretük, 53%-uk csak rész ismerettel rendelkeznek. 78%-uk támogatja, hogy a kistérségben működjön egy ilyen központ, 68%-uk a veszprémi Kozmutza F. Iskolát alkalmasnak találják, e feladat ellátására. (nem találja alkalmasnak 0%, nem tudja 32%) Utazó gyógypedagógust, szaktanácsadást 59%-uk igényelne.

11 A 2002. Veszprém megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének céljai, feladati, fejlesztési irányai értelmében a megye törekszik arra, hogy minél korábban derüljön ki a gyermekek fogyatékossága, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek. Lehetőség szerint törekedni kell a meglévő iskolák személyi, tárgyi feltételeinek javítására, a személyi feltételeket a közoktatási törvény által meghatározott keretek között kell megteremteni. Az intézményekből kikerülő fiatalok további életéhez a szociális területtel együttműködve a lehetőségekhez mérten segítséget kell nyújtani. A Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium túlzsúfoltságát meg kell oldani. II. 3. Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium helyzetelemzése II. 3. 1. Az iskola működésének jellemzői A Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Veszprém város külterületén, zöldövezetben, családi házas környezetben épült. Alapítása (1986) óta, a közoktatási törvény módosításai folytán, egyre több feladatot lát el. A kezdeti 8 évfolyamos alapfokú nevelési-oktatási intézményből mára 14 évfolyamos, többcélú gyógypedagógiai iskolává fejlődött, ahol óvodás kortól a készségfejlesztő speciális szakiskoláig oktatjuk-neveljük az értelmileg akadályozott gyermekeket, valamint autista csoportot is működik. Az 1998-as, Nemzeti Alaptantervnek megfelelően kialakított pedagógiai program 2000-ben lett átdolgozva, igazodva a kerettantervhez, majd 2004 tavaszán ismételten átdolgozásra és kiegészítésre került. A Nemzeti Alaptanterv tanulóink iskolai oktatásának is alapdokumentuma, ugyanakkor a sajátos nevelési szükségletet igénylő tanulóinkra tekintettel a pedagógiai program és helyi tanterv elkészítésekor A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvei érvényesülnek. Ennek az iskolatípusnak e dokumentum kerettantervi szabályozó funkcióval bír. A tantárgyi oktatás esetében az iskola nem elsősorban a műveltségátadásra helyezi a hangsúlyt, hanem azoknak a képességeknek a kialakítására, amelyek közvetlenül segítséget adnak és felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez mérten minél eredményesebb legyen szociális beilleszkedésük a társadalomba. Vagyis értelmi képességeik fejlesztésével párhuzamosan összszemélyiségük fejlesztését is előtérbe kell helyezni. Az iskola személyiségfejlesztő feladatának megvalósítása érdekében teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. A célzott fejlesztési terápiás területek és szándékok a következők: az értelmi, emocionális, fizikális tulajdonságokra vonatkozó fejlesztés, az önismereti, önértékelési képességfejlesztés, a kommunikációs képességek fejlesztése, a szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése, az egyéni tudat fejlődésének segítése és az alkotó képesség fejlesztése. II. 3. 2. Személyi feltételek Jelenleg intézményünk dolgozói létszáma 109 fő. A tanulóink nevelését-oktatását Veszprémben 37 fő pedagógus, 16 fő pedagógiai munkát segítő gyermekfelügyelő, 9 fő asszisztens, valamint 2 fő ápolónő látja el, Gicen 2 gyógypedagógus, 3 prémium éves gyógypedagógus, 3 asszisztens, és egy kisegítő látja el. A 2004/2005.-ös tanévtől gyógytestnevelőnk is van. Technikai dolgozóink létszáma: 42 fő. 2001/2002.-es tanévben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság munkatársai a Megyei Pedagógiai Intézethez kerültek át. Az iskola pedagógiai állománya az elmúlt öt évben folyamatosan fejlődött, de a törvényben előírt órakeret ellátására még mindig nem elégséges. A feladat finanszírozásra történő átállás következtében az összlétszámot 115 főben jelölték meg. A nevelő-oktató munka hatékony megvalósítását a további létszámbővítés biztosítaná.