Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Hasonló dokumentumok
Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Tatabánya, Kézirat

A Kislődi-bauxitbánya denevérállományának alakulása között

Aktív denevérvédelem a Bakonyban

A Vértes-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere

Zárójelentés a Kálvária-hegyi 1.sz. és 2.sz. barlangokban a években végzett kutató munkáról

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Aktív denevérvédelem a Bakonyban Mészáros József (Mészi)

Hungary. Important Underground Sites for Bats in Europe. Site name Site type Latitude Longitude

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program

Denevérfajok védelme a Királyerdőben, a Bihari és a Torockó hegységben

A DENEVÉRGYŰRŰZÉS SZABÁLYAI

A Bodrogköz denevérfaunája

JEGYZŐKÖNYV Jelen vannak Görföl Tamás Csorba Gábor Napirendi pontok Dombi Imre Dombi Imre Görföl Tamás

Tuboly Á.: A Börzsöny-hegység területén végzendő denevérfaunisztikai vizsgálatok

A Pilis-, Visegrádi- és Gerecse-hegység denevérfaunisztikai vizsgálata

GÖRFÖL TAMÁS. Kulcsszavak: Völgység, Hegyhát, Tolna megye, faunisztika

A Gerecse-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere

Kutatási jelentés 2008.

Épületlakó denevérfajok felmérése és monitoringja Baranya megyében

1. Általános célkitűzések

Denevérfaunisztikai kutatások eredményei Hargita megyében (Románia)

DENEVÉREK (CHIROPTERA) ELŐFORDULÁSA A BAKONYBAN ( )

Adatok egyes barlangok és mesterséges fölalatti üregek denevérfaunájához Észak-Magyarország területén

Barlangi denevérek megfigyelése a Bükkben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

A kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale Blasius, 1853) állománya és természetvédelmi helyzete Észak-Magyarországon

Jelentés a Lengyel-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Hat év felmérő munkájának eredményei és tapasztalatai Zemplénben és Abaújban

Adatok a Bükk denevérfaunájához

Védett gerincesek konzervációbiológiája monitoring és fajmegırzési programok tervezése és kivitelezése

Erdei denevérközösségek kutatásának eredményei a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén

Készítette: PAULOVICS PÉTER, CSEMETE Egyesület. Szeged, március

Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése

Denevérek kutatása és védelme az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén

Új adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó-denevér-faunájához

Denevérközösségek monitorozása Épületek

Földalatti denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben

XI. MAGYAR DENEVÉRVÉDELMI KONFERENCIA

Az épületekben lakó denevérek országos felmérésének eredményei

Protokollok a denevérekkel kapcsolatos feladatok (adatgyűjtés, kutatás, adatértékelés) végrehajtásához

Jelentés a Kálvária-hegyi 1.sz. és 2.sz. barlangokban a évben végzett kutató munkáról

A Romániai Indicator Bats (ibatsro) program eddigi eredményei

Földalatti denevér-szálláshelyek a Villányi-hegységben

A Visegrádi-hegység és a Pilis denevérfaunája

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Újabb adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó denevérfaunájához

Téli denevér-megfigyelések a Bükk három barlangjában

A Pál-völgyi-barlang denevérállományára vonatkozó megfigyelések II. Bat registration in Pál-völgy Cave, Budapest, II.

A nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) vándorlási szokásai ÉK-Magyarországon *

3 Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület, Tatabánya, juhaszm@invitel.hu

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÉPÜLETLAKÓ DENEVÉRFAUNÁJA

Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/4

Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet

DENEVÉRKUTATÁS HUNGARIAN BAT RESEARCH NEWS

A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis. kezdetektől 2007 februárjáig

Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatói Pályázat:

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről

Néhány példa a nászbarlangok fogási eredményeinek felhasználhatóságára

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

A kereknyergű patkósdenevér Rhinolophus euryale BLASIUS, 1853 áttelepítési programjának első eredményei

Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki Nemzeti Park területén végzett tevékenységről.

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest

2011. évi kutatási beszámoló

2011. évi kutatási beszámoló

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

A védetté nyílvánítási eljárás folyamata

A tavi denevér (Myotis dasycneme) megjelenése és elterjedése a Bakonyban

Erdőlakó denevérek a Kis-Sárréten és a Körösmenti-síkon

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

JELENTÉS A BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI MUNKÁJÁRÓL

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket ( )

Bereczky Attila Szilveszter Bevezetés. Anyag és módszer

Tárgy: Bányabezárási műszaki üzemi terv és más célú hasznosítás engedélyezése. Határozat

A Taktaköz és a Sajó-Hernádvidék épületlakó denevérpopulációinak alakulása

VERTEBRATA HÜNGARICA M USE 1 HISTORICO - NATURALIS H U N G A RI Cl Tom. IV.

A Szent István- és az Anna-barlang denevérállománya az 1930-as évektől napjainkig

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Gemenc és Béda-Karapancsa tájegységek területén végzett denevérfaunisztikai kutatás eddigi eredményeiről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7623 Pécs, Papnövelde u. 13.

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés)

H A T Á R O Z A T. elutasítja.

A HUDI20018 Északi-Gerecse. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

HATÁROZAT. robbanóanyag felhasználási engedélyt ad

Kulcsszavak: épületlakó denevérfajok, gyöngybagoly, populáció, védelem.

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM

A Zempléni-hegység mesterséges üregeinek denevérfaunisztikai felmérése

ADATOK A KÖZÉP-TISZAVIDÉK ÉS AZ ÉSZAKALFÖLDI-HORDALÉKKÚPSÍKSÁG

A Mecsek-hegység jelentősebb földalatti denevérszállásai

KUTATÁSI JELENTÉS Kos-barlang

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

Átírás:

GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (1121 Budapest, Költő u. 21.) KvVM Barlang- és Földtani Osztály (1025 Budapest, Szépvölgyi u. 162/b.) GBTE Adattár Kézirat

A Gerecse-hegység barlangjainak denevérfaunisztikai kutatását Egyesületünk az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által H-248-2/2006. számon kiadott, 2010. december 31-éig érvényes kutatási engedély, illetve több barlang (pl. Lengyel-barlang, Lengyel-szakadék, Nyári-barlang, stb.) esetében az adott barlangra érvényes kutatási engedély alapján folytatja. A hosszú távú kutatási program célja a Gerecse-hegység területén lévő barlangokban és egyéb földfelszín alatti objektumokban előforduló denevér-állomány alaposabb megismerése és védelme. Ezen belül: - a denevérek faji összetételének és állománynagyságának felmérése, - a téli és nyári szálláshelyek valamint a tavaszi és őszi váltószállások behatárolása, - a helyi és nagyobb távolságú vándorlások vizsgálata, a szálláshely-összefüggések kimutatása, - a denevéreket és élőhelyeiket veszélyeztető tényezők feltárása, a megfelelő védelem biztosítása, illetve az erre vonatkozó javaslatok kidolgozása. Terveink szerint a kiemelt jelentőségű barlangi és egyéb földalatti szálláshelyeket (pl. Pisznice-barlang, Keselő-hegyi II. triászbánya tárója, stb.) havonként, a további ismert barlangi szálláshelyeket (kb. 40 barlang és mesterséges üreg) évszakonként és 100-150 potenciálisan denevéres barlangot legalább egy téli és egy nyári alkalommal ellenőrizzük. A denevéres adatfelvételek mellett több barlangban (pl. Lengyel-barlang, Pisznice-barlang, Veres-hegyi-barlang, stb.) rendszeres klimatológiai adatfelvételt is végzünk, vizsgálva a barlangok mint denevér-élőhelyek általános és speciális viszonyait, egyben a denevérek barlangi tartózkodásának körülményeit, élőhely-igényeit. A Gerecse-hegység területén a 2008-ban felkeresett 129 objektum (121 barlang és 8 bányavágat) közül összesen 35-ben (30 barlangban és 5 bányavágatban), az összes vizsgált objektum 27,1 %-ában tapasztaltunk denevérlakottságot. Az 509 ellenőrzés közül 116 volt pozitív, ez az összes számlálás 22,8 %-a. Ezek az adatok kis mértékű pozitív irányú eltéréssel összhangban állnak az előző évek tapasztalataival, egyben megfelelő pontossággal tükrözik a valós állapotot, mivel a tudottan denevéres barlangok pozitív hatását az alkalmi szálláshelyek esetlegessége ellensúlyozza. A barlangok és bányavágatok 2008. évi ellenőrzése során az alábbi 13 denevérfajt regisztráltuk: kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) vízi denevér (Myotis daubentonii) Brandt-denevér (Myotis brandtii) csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) közönséges denevér (Myotis myotis) hegyesorrú denevér (Myotis oxygnathus) közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) Az ellenőrzések a téli időszakban 31 objektumban (24 %), a tavaszi időszakban 14 objektumban (10,9 %), a nyári időszakban 8 objektumban (6,2 %), az őszi időszakban 16 objektumban (12,4 %) jártak eredménnyel. Öt objektumban (3,9 %) mind a téli, mind a nyári ellenőrzéskor tartózkodott denevér. 2

A téli időszakban a vizsgált terület denevérlakta barlangjainak, bányavágatainak többségében mindössze néhány denevér legelterjedtebben kis patkósdenevér és közönséges denevér tartózkodott. A jelentősebb, legalább 10 egyedszámú telelőhelyek: Bajnai Öreg-lyuk 17 egyed (2008.01.27.) Jura-zsomboly 236 egyed (2008.12.27.) Keselő-hegyi 2.sz. barlang 14 egyed (2008.12.28.) Keselő-hegyi 7.sz. barlang 11 egyed (2008.10.25.) Keselő-hegyi eocénbánya K-i bányavágata 38 egyed (2008.02.24.) Keselő-hegyi II. triászbánya tárója 75 egyed (2008.01.08.) Lengyel-barlang 24 egyed (2008.02.24.) Névtelen-nyelő 10 egyed (2008.12.28.) Öreg-kői 1.sz. zsomboly 36 egyed (2008.02.23.) Pisznice-barlang 80 egyed (2008.01.27.) Tűzköves-barlang 33 egyed (2008.12.27.) Veres-hegyi-barlang 13 egyed (2008.02.24.) Vértes László-barlang 10 egyed (2008.12.28.) A Jura-zsombolyban a 2007. évi 178 egyedes gerecsei telelési csúcs után 2008-ban 236 egyedes újabb rekordot regisztráltunk. Az itt telelő állományt 218 kis patkósdenevér, 1 vízi denevér és 17 közönséges denevér alkotta. A Keselő-hegyi II. triászbánya tárójában és a Pisznice-barlangban is jól érzékelhető a telelő állomány erősödése, míg a Keselő-hegyi eocénbánya K-i bányavágatában enyhe állománycsökkenés tapasztalható. A nyári időszakban a terület barlangjai néhány kivétellel csak kis egyedszámú alkalmi denevér-szálláshelyként szolgáltak. Kiemelkedő jelentőségű a Keselő-hegyi eocénbánya K-i bányavágatában megfigyelt közönséges denevér szülőkolónia. Itt sajnos jelentős mértékű zavarás történhetett, mert az április 26-án még 152 egyedből álló csoport három hónapra teljesen eltűnt a vágatból. Örömteli viszont, hogy augusztus 27-éig visszatértek, ekkor a fiatalokkal együtt kb. 300 egyedüket figyeltük meg szokásos tartózkodási helyükön. A 2008-2009. évi gerecsei barlangi denevérkutatási program című programunk a 2008. július 1. 2009. augusztus 31. közötti időszakban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázati támogatásával valósul meg. Juhász Márton kutatásvezető Melléklet: A 2008-ban átvizsgált barlangok jegyzéke a számlálások időpontjának, valamint a denevérek faj- és egyedszámának feltüntetésével 3

GBTE-34/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett makroszkópikus gerinctelen faunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (1121 Budapest, Költő u. 21.) KvVM Barlang- és Földtani Osztály (1025 Budapest, Szépvölgyi u. 162/b.) GBTE Adattár Kézirat 4

A Gerecse-hegység 10 kijelölt barlangjában a makroszkópikus gerinctelen fauna kutatását Egyesületünk az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által H-14388-2/2008. számon kiadott, 2009. december 31-éig érvényes kutatási engedély alapján folytatja. A kutatási program célja a kijelölt barlangokban előforduló makroszkópikus gerinctelenek fajainak azonosítása, állománynagyságának felmérése, a faj- és a becsült egyedszám regisztrálása, valamint az élőhelyeiket veszélyeztető tényezők feltárása, a megfelelő védelem biztosítása, illetve az erre vonatkozó javaslatok kidolgozása. A vizsgálatba bevont barlangok kijelölésénél arra törekedtünk, hogy azok különböző jellege és mérete alapján, illetve eltérő élőhely-adottságaik alapján átfogó képet kaphassunk a terület barlangjainak biológiai viszonyairól. Figyelembe vettük azt is, hogy e barlangokat egyéb kutatási célból is rendszeresen felkeressük. Mindezek alapján a kutató munkát az alábbi barlangokban végezzük: Kat. szám Barlang neve Település 4663-1 Bajnai Öreg-lyuk Bajna 4630-22 Lengyel-barlang Tatabánya 4630-23 Lengyel-szakadék Tatabánya 4630-24 Nyári-barlang Tatabánya 4630-81 Megalodus-barlang Tata 4650-1 Pisznice-barlang Lábatlan 4650-3 Pisznicei-zsomboly Lábatlan 4650-46 Pisznicei Alsó-barlang Lábatlan 4630-32 Veres-hegyi-barlang Tatabánya 4630-27 Vértes László-barlang Vértesszőlős Kutatási engedélyünket az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008. november 11-én adta ki és az engedély december 15-én lett jogerős, így érdemi munkát a 2008. évben még nem tudtunk végezni, csak az elvégzendő feladatok részletes ütemezése történt meg. A Makroszkópikus gerinctelenek kutatása és védelme a Gerecsében című programunk a 2009. évben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázati támogatásával valósul meg. Juhász Márton kutatásvezető 5