A diszkalkulia felismerése:okai, tünetei és vizsgálata.

Hasonló dokumentumok
Matematika. 1. évfolyam. I. félév

Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Mathematicae 27 (2000) MATEMATIKATANULÁSI NEHÉZSÉGEK, DISZKALKULIA. Szilák Aladárné (Eger, Hungary)

ALAPISMERETEK A DPV-RŐL

A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén

MATEMATIKA 2.évfolyam: évi 144, heti 4 óra (enyhe)

Előadó: Horváth Judit

EFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés

4. évfolyam. 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika

Óravázlat. Tananyag: Műveletvégzés a 20-as számkörben tízes átlépéssel. A természetes szám fogalmának mélyítése a számtulajdonságok megfigyelésével.

Matematika. 1. osztály. 2. osztály

TEMATIKUSTERV MATEMATIKA 2. évfolyam Készítette: Kőkúti Ágnes

3 4. évfolyam. 3. évfolyam

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

TANMENETJAVASLAT. Matematika. 2. osztály

Gál Józsefné. Tanmenetjavaslat. a Matematika csodái 2. osztályos tankönyvhöz és munkafüzethez

november 20.

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

HEGYESINÉ VASS ERIKA GYÓGYPEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

Matematika (alsó tagozat)

Javítóvizsga követelmények 2. évfolyam. Magyar nyelv

Matematikai kompetencia fejlesztése. Összeállította: Székelyhidiné Ecsedi Ibolya

Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából

Tanulási sikeresség és matematikai kompetencia *

3. OSZTÁLY A TANANYAG ELRENDEZÉSE

Fejlesztő tevékenység tapasztalatai. Október: Rövid terjedelmű figyelme behatárolja az észlelés pontosságát, terjedelmét.

Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája.

SPECIÁLIS HELYI TANTERV SZAKKÖZÉPISKOLA. matematika

Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája MATEMATIKA 1. osztály

ÁTADÓLAP. A gyermek neve: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Tanulói azonosító:

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Gál Józsefné. Tanmenetjavaslat. a Matematika csodái 1. osztályos tankönyvhöz és munkafüzethez

32/2012. (X. 8.) EMMI

Fejlesztési terv I. Nagycsoportos óvodás gyermek általános, gyógypedagógiai, éves fejlesztési terve

Célok, feladatok fejlesztési terület Ismeretanyag

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

TANMENETJAVASLAT. Matematika. 1. osztály

MATEMATIKA 3. B változat Tanmenetjavaslat

MATEMATIKA 1-2. ÉVFOLYAM

MATEMATIKA 1-2. ÉVFOLYAM

Feladatok a MATEMATIKA. standardleírás 2. szintjéhez

Feladatok a MATEMATIKA. standardleírás 3. szintjéhez

Készségfejlesztő tanulójáték

Egyéni fejlesztési terv

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Matematika tanmenet

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Óravázlat Matematika. 1. osztály

Greguss Márta. A tanulási zavar fogalomköre

Tanulási zavarok. El adó: Sz cs Imre. PDF created with pdffactory Pro trial version

A nélkülözhetetlen tapasztalatszerzés és az elvont matematikai fogalmak kialakítása. Előadó: Horváth Judit

Osztályozóvizsga követelményei

2. modul MŰVELETEK RACIONÁLIS SZÁMOK KÖRÉBEN

- Olvasás: Hangos olvasás gyakorlása; olvasmányhoz kapcsolódó feladatok megoldása

Inkluzív iskola _4. A befogadó szemlélet

A diszkalkulia terápiája a Palotás Gábor Általános Iskolában

Óravázlat. Alkalmazott módszerek, eljárások: Közös, egyéni, páros munka. Differenciált feladatok. Magyarázat, beszélgetés. Tevékenykedtetés.

1.óra. Évf ol yam/o sz tály: 1.a. T émakör : Számelmélet, algebra

TANMENET javaslat. a szorobánnal számoló. osztály számára. Vajdáné Bárdi Magdolna tanítónő

Tanulási zavarok. Kiss Regina fejlesztőpedagógus

KERETTANTERV - MATEMATIKA 1 2. évfolyam

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

Tananyag: Számfogalom erősítése a 100-as számkörben. Játékpénzzel számolunk.

Az okoskocka eszközökről

Ismertetõ a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálatáról óvodás és kisiskolás korú gyermekeknél (1. rész)

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK

;3 ; 0; 1 7; ;7 5; 3. pozitív: ; pozitív is, negatív is: ;

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. MATEMATIKA Évfolyam: 1-4.

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

1.óra. Évf ol yam/o sz tály: 1.a. T émakör : Számelmélet, algebra

KÖVETELMÉNYEK 2018/ FÉLÉV. 1. hét Szervezési feladatok. Tematika, követelmények.

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1

Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

TANMENET IMPLEMENTÁCIÓ ELŐREHALADÁS BESZÁMOLÓ. Rendszerezés, kombinativitás. Induktív gondolkodás általánosítás. megtalálása különböző szövegekben.

Tematikus terv. Az iskola neve: Dátum: A tanulási-tanítási egység témája: tizedes törtek

KOMPETENCIAALAPÚ TANMENET AZ 1. ÉVFOLYAM MATEMATIKA TANÍTÁSÁHOZ

KÖVETELMÉNYEK 2017/ félév. Informatika II.

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

Szöveges értékelés 2011/2012-es tanévtől kezdődően

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

1. fogalom. Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit! Milyen tulajdonságai vannak az összeadásnak? Hogyan ellenőrizzük az összeadást?

ÚTON AZ ISKOLA FELÉ. Hurrá! Nagycsoportos lettem!


Nyíregyháza, február 1.

N É Z D - H A L L D - ÉREZD- M O N D D! A Z É S Z L E L É S n o v e m b e r 1 4.

Diszkalkulia a gyógypedagógia és határtudományai aspektusából 1

Matematika, 1 2. évfolyam

4. modul: MŰVELETEK A VALÓS SZÁMOK KÖRÉBEN

Átírás:

A diszkalkulia felismerése:okai, tünetei és vizsgálata. Miskolci POK 2016. 04. 28. Buczkóné Pásztor Melinda szaktanácsadó buczkonemelinda@gmail.com 20/8239979

Dékány Judit szerint a matematikai gondolkodás megalapozása már a második életév végén megkezdődik. Ezért szükséges tehát, hogy minél fiatalabb életkorban ismerjük fel a számolási zavarra utaló tüneteket, s kellő időben kaphasson a gyerek egyénre szabott, célirányos megsegítést.

A számfogalom kialakulásának menete 2-2,5 év - észlelés segítségével válogat, csoportosít - ha 3 éves kora körül nem teszi, az már gyanús 4 év - megalkotja a halmazokat, tulajdonságok megfogalmazása, ellentétpárok megnevezése

4,5-5 év - kisebb-nagyobb, több-kevesebb - ha 5 éves korra nem tudja becsléssel a több-kevesebbet, az baj... A számlálás feltétele: - nagymozgások fejlettsége - finommotorium fejlettsége - artikuláció fejlettsége

5 év - a megszámlálásnak helyén kell lennie! 6 év - 5-ig ki kell alakulnia a globális mennyiségfogalomnak - egy-egy értelmű megfeleltetést végeznie kell - átlépi a test középvonalát, 6-ot mutat (magas fokú vizuális percepciót kíván) -Piaget

Első osztály év elején - elemi szintű bontást már értelmeznie kell, interiorizációs folyamat (sok-sok cselekvéssel megélt számolás) leképeződik absztrakt számfogalom kialakulása

Dr. Márkus Attila: Számolási zavarok a neuropszichológia szemszögéből (Fejlesztő pedagógia 1998/6) A számolási képesség olyan akusztikus-verbálisszimbolikus tevékenység, amelyet írásban is kifejezünk, olvasva is megértünk és mentálisan is alkalmazunk.

Matematikai megismerés

Hármas kódolás Analóg mennyiség reprezentáció Összehasonlítás Hozzávetőleges számolás Vizuális arab szám formátum Számolás Auditoros verbális szó keret Több jegyű műveletek Párosság Összeadás és szorzótábla Dehaene (1992) nyomán

Számolási műveletek Aritmetiai tények Számolási procedúrák Konceptuális tudás Arab szám megértés Pl. 6 x 6 Mennyiség rendszer Arab szám produkció Pl. 36 Verbális szám megértés Pl. hatszor hat Arab szám formátum Verbális rendszer Verbális szám produkció Pl. harminchat Bemenet Belső reprezentációk Kimenet Dehaene, 2003; Delazer és mtsai., 2004; McCloskey, 1992 nyomán

Számolási probléma felismerése már óvodáskorban emberrajznál figyelni kell a test arányait (saját testsémájára utal), ha nincs kézfej a rajzon, ez a számolás képességének hiányát mutatja ha az ujjak mozgatásával probléma van, ez is a számolási képességek hiányát mutatja mozgás összerendezettsége, mozgás koordináció

mozgás ritmikussága (lépcsőn hogy megy?), ritmusérzés finommozgás, pl. gombok, gyöngyök válogatása testrészek, meg tudja-e mutatni, hogy melyik testrésze hol van relációs szókincs (pl. több, kevesebb) nyelvezetben: végez-e összehasonlítást? síkban való tájékozódás

diszkalkulia-veszélyeztetett gyerekek általában nem szeretnek boltos játékokat játszani kisfiúk általában szeretik megtanulni a rendszámtáblákat diszkalkuliaveszélyeztetett kisfiúk nem figyelik

A különböző agyi területek funkciói, szerepük a matematika tanulásában Frontális (homlok) lebeny: figyelem, mozgásszervezés Parietális (fali) lebeny: jobb oldal: térbeli tájékozódás, bal oldal: számolási készségek Nyakszirti lebeny: számfelismerés Halántéklebeny: memória, egyensúlyszerv

Terminológiai problémák, a szakirodalom sokféle fogalmat használ Fejlődési diszkalkulia (altípusok is) Matematikai tanulási zavar Számolási készség deficit Szám vakság (számdetekció sérülése) Matematikai képességzavar Aritmetikai tanulási zavar Szám tény betegség Pszichológiai problémák matematikában

Számolási gyengeség vagy nehézség vagy számolási zavar???

Differenciáldiagnosztika szerinti osztályozás: - alacsony IQ = számolási gyengeség - átlagos, vagy annál magasabb IQ, fejben tud műveleteket végezni, de olyan sok a gyengén működő részképesség, hogy hibás lesz a műveletvégzés (írásban), pontatlan a fejszámolás = számolási nehézség - diszkalkulia: átlagos vagy átlag fölötti IQ, nagyon gyenge számolási képességek

Számolási nehézség(btmn): Alacsony(abb) intellektus, viszonylag egyenletes képességstruktúra A számoláshoz szükséges képességek lassabban fejlődnek Dominánsan mennyiségi jellegű elmaradásai vannak Ezek általában átmeneti jellegűek, segítséggel behozhatóak (korrepetálás, otthoni gyakorlás).

Számolási zavar(sni): Magas(abb)intellektus, szórt képességstruktúra Minőségi jellegű elmaradásai vannak A számoláshoz szükséges képességek zavart, lassabb fejlődése jellemző A fejszámolás mindig komoly probléma Speciális terápia hatására is nehezen szakadnak el az eszközhasználattól

Ennek eldöntése Szakszolgálati kompetencia, szakértői vizsgálat keretében Eljárásrend ugyanaz, mint a többi probléma megjelenése kapcsán. Komplex pedagógiai- gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi módszerek alkalmazásával.

Csoportosítása Fejlődési diszkalkulia:gyermekkorban megjelenő számolási zavar, főként a számolási képesség kialakulásának megnehezülése vagy lehetetlenné válása(ez a gyakoribb). Szerzett diszkalkulia: a már elsajátított számolási képesség különböző fokú hiányossága agyi károsodás következtében.

A diszkalkulia típusai: (érdekességként, ezt nem nevesítjük külön) Grafikus diszkalkulia: a tanuló nem képes a matematikai szimbólumok elsajátítására, alkalmazására. Olvasási diszkalkulia: a tanuló nem tudja a matematikai szimbólumokat megfelelően értelmezni. E típusok együtt járhatnak diszlexiával, diszgráfiával. Emlékezeti diszkalkulia: az emlékezeti hibák a felületes szövegészlelésből, a gondolkodási műveletek elégtelenségéből adódnak. Gondolkodási diszkalkulia: a tanuló analizáló, szintetizáló, összehasonlító képessége gyenge, hibásan analógizál. Elmaradott az ítéletalkotás, a következtetés, az indokolni tudás.

Problémák A tünetcsoportok nem zárják ki egymást. Nem láthatóak külön-külön ezek az altípusok. Talán nem is jó elkülönítés.

Fejlődési diszkalkulia okai: Agyi károsodás Részképesség-zavar(hátterében nem mutatható ki durva agyi elváltozás) Betegség(epilepszia, anyagcserezavar) Öröklött állapot Kedvezőtlen pszichológiai tényezők Gyermekkori fejlődészavarok, melyhez társul a diszkalkulia

Együttjárás más zavarokkal Leggyakrabban: odiszlexia 17% oadhd 26%

Okok, amelyek definíció szerint nem lehetnek okok Környezeti depriváció (Broman és mtsai, 1996) Rossz oktatás, alacsony IQ (Miller és Mercer, 1997) Matematikai szorongás (Ashcraft, 1995)

Gyakorisága Iskoláskorú populáció körében: Kb. 6% Fiú-lány arány: 1: 1

Hétköznapi életben Nehezen megy a vásárlás (összeadás, visszajáró, egyáltalán mennyibe kerül valami, borravaló) Nehezen tanulja meg az órát kezelni, nehezen mondja meg, hogy mennyi az idő, események sorrendjével zavarok, időbeosztás Sport, pontozás, táblajátékok Dolgok megmérése, mint hőmérséklet vagy sebesség Általában nem érti, amikor számokról van szó

Matematika órán (Bevan és Butterworth) reggel fejben számolunk, és azt mondja felteszi a kérdéseket, eléggé gyorsan mondja, én meg elkezdem csinálni, aztán elfelejtem. Gyerek 1: Néha gyorsan mondja a dolgokat, és aztán elfelejtem Moderátor: Értem. Gyerek 2: Nem csak hogy elfelejtem, hanem egyáltalán nem is értem, amit mond. Figyeltem a kérdéseire aztán nem értettem és hú a mellettem ülő értette, és még csak meg sem kérdeztem őt egyszerűen összezavarodom, és legtöbbször rosszul válaszolok

Érzelmi következmények (Bevan és Butterworth) Legszívesebben ordítanék és azt mondanám miért csinálod ezt, miért csinálod ezt? és beverném a tanár fejét amikor nem tudok valamit, azt szeretném, hogy okosabb legyek, és akkor nem hibáztatnám magam nem vagyok jó, és nem szeret, amikor a mamám ezt mondja ezért nem szeretem egyáltalán a szorzó táblát.

Diszkalkulia?

DSM-IV Matematikai rendellenesség (315.1) o A. A matematikai képesség, amelyet az egyénileg felvett standardizált teszttel mérünk, lényegesen a személy életkora, mért intelligenciája, és korának megfelelő oktatás alapján elvárható szint alatt van. o B. Az A pontban leírt zavar jelentősen zavarja az iskolai teljesítményt vagy a mindennapi élet tevékenységeit, amelyek matematikai képességeket igényelnek. o C. Ha szenzoros deficit is jelen van, a matematikai problémák meghaladják a hasonló deficit esetében tapasztalhatóakat.

BNO Az aritmetikai készségek zavara (Dyscalculia) (F81.2) oaz aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardátióval, vagy nem megfelelő oktatással. oa zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás, és osztás, illetve később érinti a sokkal absztraktabb feladatokat, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkulációk.

FARKASNÉ (2007, 2008) A matematikai teljesítményben megjelenő, általános intelligenciaszintet nem érintő zavarról csak neurológiai, pszichológiai érintettség (strukturális, ill. funkcionális eltérés) esetén örökletes és/vagy szerzett sérülés eredménye. A környezet befolyásol, de nem oksági tényező.

ép intelligenciaérték mellett organikus hátterű, DÉKÁNY (1989, 1995) Dékány Judit (Kosc): A diszkalkulia az agy strukturális károsodásának következménye, az általános mentális képességben eltérés nincs. szint alatti teljesítmény, az egyén a matematikában a tőle elvárt képességek szintje alatt kórosan elmarad.

+ motorikus, perceptív funkciók rövidtávú, szeriális emlékezet figyelem, a különböző gondolkodási műveletek az absztrahálás súlyos zavara, az elvont fogalmi emlékezés sérülése, illetve a beszéd- és a nyelv eltérő fejlődése

A diszkalkulia tünetei, illetve arra utaló jelek akusztikus észlelés (7-4) vizuális észlelés (6-9) tájékozódás(e-3, t-f, helyiérték, irányok) nagymozgás, finommotorika (ügyetlen) laterális dominancia (oldaliság) figyelem(szétszórt, rövid ideig tartó, fáradékony) koncentrálóképesség szimultán (utánmondó) emlékezet

szeriális teljesítmények, ritmuszavar gondolkodás: absztrahálás, analógiás gondolkodás analízis-szintézis sorozatalkotás grafomotórium mozgás és a beszéd összerendezettsége feladattudat és feladattartás motiváltság

NYELVI TÜNETEK beszédészlelés és beszédértés auditív figyelem mozgás-beszéd koordináció passzív, aktív és relációs szókincs viszonyfogalmak, főfogalmak nyelvi kifejezőképesség tér- és időfogalmak olvasás-írás

MATEMATIKAI KÉSZSÉGEK GYENGESÉGE számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok mennyiségi változások számlálás (számfogalmak) mennyiségállandóság globális mennyiség-felismerés összehasonlítás, rendezés összefüggések számjegy - számkép számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok számemlékezet számolási technika, műveletvégzés

Sajnos a diszkalkulia nemcsak alsó tagozatos jelenség, hanem előfordulása jellemző a felső tagozaton is, de még középiskolában, sőt egyetemen is találkozhatunk diszkalkuliás diákokkal.

A DISZKALKULIA VIZSGÁLAT PEDAGÓGIAI TERÜLETEI 1. A saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás felmérése, bal-jobb differenciálás, lateralitás vizsgálata (megfigyelése) 2. A számfogalmak felmérése (megfigyelése) 3. Az alapműveletek és inverzeik értelmezésének, lejegyzésének, elvégzésének vizsgálata, 10-es, 20-as és osztályfoknak megfelelő számkörben 4. Egyszerű és összetett szöveges feladat végzése 5. Matematikai logikai szabályok felismerése

A SZÁMOLÁSI ZAVARRA UTALÓ TIPIKUS HIBÁK A feladatok nem egy korosztály feladatsora, hanem válogatás a különböző számkörökön belül.

1. A saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás felmérése, bal-jobb differenciálás, lateralitás vizsgálata Meséld el a mai reggeledet! Emeld fel a bal kezed! Fogd meg a bal kezeddel a jobb bokád! A jobb kezeddel a bal térded! A jobb kezeddel a jobb füled! Hol van a lap alsó sarka? Írd a nevedet a jobb felső sarokba! Írd a dátumot a bal felső sarokba!

Probléma lehet: Bal-jobb differenciálás nem biztos Kialakulatlan vagy bizonytalan téri, időbeli tájékozódás

2. A számfogalmak felmérése Számlálás 20-ig egyesével növekvő és csökkenő 20-ig kettesével növekvő és csökkenő 100-ig tízesével növekvő és csökkenő 480-tól tízesével 600-ig

Tipikus hibák: Számmal, mennyiséggel kapcsolatos problémák: számok kihagyása, felcserélése, iránytévesztés egyetlen ritmusú számolás

MENNYISÉGI RELÁCIÓK ALKOTÁSA, MEGNEVEZÉSE Feladatvégzés fejben: Melyik több: a 7 vagy a 6? / Melyik több: a 17 vagy a 16? Melyik kevesebb: a 3 vagy az 5? / Melyik kevesebb: a 12 vagy a 13? Feladatvégzés írásban: Írd le a számokat: 3, 15, 1, 0, 7, 7, 4, 20, 9, 6! Olvasd el, mit írtál le! Rajzold be a több-kevesebb jelét a számok közé!

Tipikus hibák: rosszul írták le a számokat(6034 helyett 634, 1024 helyett 100024) a relációs jelet helytelenül alkalmazták bizonytalanok voltak az azonos számjegyekből álló számok közötti relációk megállapításánál: 612 621 vagy 612 = 621

A MENNYISÉGÁLLANDÓSÁG FELMÉRÉSE Vegyél ki a dobozból 7 korongot! Hány korong van az asztalon? És most hány korong van? Globális számkép felismerése A HELYIÉRTÉK-FOGALOM VIZSGÁLATA (100-as számkörtől) Hány egyes, hány tízes van ebben a számban?

Tipikus hiba: globális számképet nem ismeri fel vagy/és egyesével számolja le feladatot helyiérték-táblázat segítségével tudták csak megoldani.

A matematika szinte mindegyik témakörének tanítása és tanulása megkívánja,hogy a tanuló biztos számfogalommal rendelkezzen. Ha a természetes számok halmazában nem tudunk teljes biztonsággal tájékozódni, akkor nem boldogulunk később az egész számokkal és a törtekkel (racionális számokkal).

3. Az alapműveletek és inverzeik értelmezésének, lejegyzésének, elvégzésének vizsgálata, 10-es, 20- as és osztályfoknak megfelelő számkörben

PÓTLÁS Vegyél ki a dobozból 3 korongot! Legyen öt! Legyen megint három! Legyen hét! Mennyi kell háromhoz, hogy kilenc legyen? Számold ki!... BONTÁS Vegyél ki 7 korongot a dobozból! Ennyit megmutatok. Mennyit nem

SZÓBELI ÖSSZEADÁS műveleteket a tanár szóban közli, melyeket a tanulónak hangos számolással fejben kell megoldani. Mindegyik feladat egy-egy kártyára is fel van írva, ha szükséges segítségként meg lehet mutatni. Mennyi három meg kettő? Számold ki! (szóban) Írd le, amit mondok!: három meg négy; öt meg négy! Számold ki! Írd le, amit mondok: hét meg nyolc! Számold ki! 7 + 8 = 13 + 7 = 20 + 30 = 76 + 25 = 62 + 26 = 76 + 30 = 325 + 48 = 624 + 231 =

Tipikus hibák : Nem tudták megjegyezni az összeadandókat rossz volt a számolási technikájuk: úgy számoltak, mintha írásban számolnának.

ÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS A vizsgálatvezető számpárokat diktál, melyeket írásban kell összeadni. 5074, 334; 1024, 612;

Tipikus hibák : A számokat nem tudták helyiérték-helyesen egymás alá írni rossz volt a számolási technikájuk a maradékokat vagy nem tartották meg, vagy beírták az összegbe: 5074 és 334 összeadásánál az egyik gyerek 7 +3 = 10, leírom a nullát, maradt az egy;0 + 1 = 1, leírom az egyet, maradt a nulla szöveget mondta

SZÓBELI KIVONÁS A szóbeli összeadáshoz hasonlóak az utasítások és a segítség. 5-3= 10-7= 9-6= 18-7=

Tipikus hibák : Nem tudták megjegyezni a számokat: a műveletkártyák láttán úgy számoltak, mintha írásban számolnának; a matematika nyelvén nehezen fogalmaztak

ÍRÁSBELI KIVONÁS A kisebbítendőt is és a kivonandót is diktálás után kell leírni, majd a kivonást írásban kell elvégezni. 305,127; 1725,637

Tipikus hibák : A helyiértékek egyeztetése rossz volt; a pótlást rosszul végezték, a maradékot a magasabb helyiértékhez legtöbbször nem adták hozzá

Szóbeli szorzás A szorzótábla ismeretének vizsgálatára irányulnak a feladatok 3 9 = 8 7 = 6 6 =stb

Tipikus hibák : A szorzótábla bevésése nem történt meg.

Írásbeli szorzás A vizsgálatvezető lediktálja a tényezőket és a szorzást a tanulónak írásban, hangosan mondva kell elvégezni. 2046 :3 ; 241:35 ;

Tipikus hibák : maradékokat nem tartották meg, nem vették figyelembe; nem történt meg a részletszorzatoknál a helyiérték-egyeztetés.

Szóbeli osztás bennfoglaló tábla (osztó tábla) ismeretének vizsgálatár a irányulnak a kérdések. 6 : 8 = 72 : 9 = 35 : 7 = stb.

Tipikus hibák : A bennfoglaló táblát nem tudták teljes biztonsággal.

Írásbeli osztás tanuló írásban, hangosan mondva végezze el a vizsgálatvezető által lediktált műveleteket 342 : 9 = 5436 : 25 = stb.

Tipikus hibák : Hibásan számoltak; rossz volt a műveletvégzés technikája részhányadosokat rosszul állapították meg.

4. Szöveges példák, egyszerű és összetett 10 kiflit vettem és 5 zsemlét? Hány péksüteményem van? feladat elismétlése a lényeg kiemelése fejben kiszámolás pontos válasz megfogalmazása

Tipikus hibák : feladat pontos elismétlése a lényeg kiemelése (nem jó műveletet alkalmaztak) fejben kiszámolása (számolási hiba) pontos válasz megfogalmazása

5. Sorozat folytatása írásban Számemlékezet: mindig eggyel több elemből álló számhalmazt mond a gyereknek, melyet vissza kell mondania. Hibás visszaemlékezés esetén a feladatot nem kell folytatni. Mondd utánam! 6,7 3,8,1, 5,9,4,5, Mondd utánam fordított sorrendben! 2,3 8,5,3 9,6,3,2, 5,3,8,7,1,

Tipikus hibák : Öt elemből álló számhalmaz esetén már nem tudták felidézni a számokat: inkább több számot mondtak, mint kevesebbet.

Sorozat folytatása írásban 2, 4, 6 20, 18, 16.. 2, 5, 3, 6, 4,..

Tipikus hibák : Nem ismerte fel a szabályt Felismerte a szabályt, de számolási hibákat vétett

A diszkalkulia egyik leginkább elfogadott oksági és tüneti leírását Desoete (2006) tipológiája adja (idézi KRAJCSI,2010,100.):

1.szemantikus emlékezeti deficit: a numerikus tények elsajátításának, előhívásának zavara, hibás és lassú a fejben és az írásban történő számolás, más feladatokban is gond van a munkamemóriával;

2.procedurális deficit: írásbeli műveletvégzéskor van gond az eljárások alkalmazásával, komplex eljárásokban nehézséget okoz több lépés sorba állítása, a végrehajtásban sok hiba található, és a komplex aritmetikai műveleteket nehéz megtervezni és végrehajtani; fejben számolás során is problémák adódnak, több lehetséges stratégia kiválasztásakor a fejletlenebbet választják, és az eljárások mögött meghúzódó fogalmakat is nehezen értik;

3.téri-vizuális deficit: a számjegyek tükrözése, vagy a számjegyek nem megfelelő sorrendű használata a számolási feladatokban, a számok elhelyezése a számegyenesen helytelen, illetve tárgyak nagyságszerinti rendezése nehezített, emellett a téri-vizuális észlelés és emlékezet működésével is lehet probléma, ennek következtében a téri feladatok megoldása vagy a geometria is nehéz;

4.számismereti deficit: a bemenetek és kimenetek, illetve azok kapcsolatának a zavara, a számok helytelen írása, illetve a különböző modalitások közti hibás kódolás, probléma lehet az absztrakt számmegértéssel, a számrendezéssel vagy számlálással

DISZKALKULIA VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ, ha feltűnően sok tipikus hiba Számfogalmak Mennyiségi relációk Mennyiségállandóság Helyiérték-fogalom Alapműveletek és inverzeik Pótlás Bontás Összeadás Kivonás Szorzás Osztás

DISZKALKULIÁRA UTAL, HA Tájékozódás Számlálás Számnév-számjegy egyeztetés Relációalkotás Figyelem Pótlás, bontás, összeadás, kivonás DE! A számfogalmai mégis kialakulatlanok Mennyiségállandóság Helyiérték fogalom DE! Számfogalmai nem absztrahálódtak

Mentesség?? Melyik a jó megoldás??

KNT. 56. (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: mentesítsék az értékelés és minősítés alól. Nem a tanulása alól. Nem az óra látogatása alól.

Milyen tantárgyból vagy tananyagrészekből? matematikából a fizika, kémia, informatika tantárgyak esetében a számolási feladatok alól.

A tanuló részére a tanulási folyamatban és a vizsgákon is Hosszabb felkészülés Segédeszközök alkalmazása Írásbeli szóbelire kiváltása Más tantárgy választása Szóbeli helyett írásbeli vizsga

Az eredmény hibás lett egy nulla miatt, a dolgozat egyes lett a hiba miatt, a félévim hármas lett az egyes miatt, az anyu meg mérges lett a hármas miatt, az ajándék ugrott a méreg miatt, és mindez egy semmi nulla miatt.

A DISZKALKULIÁS TANULÓK MEGSEGÍTÉSÉNEK FŐBB FELADATAI Pszichés részfunkciók, nyelvi tünetek Számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak Alapműveletek és inverzeik Szöveges feladatok Nevelési feladatok

Javasolt szakkönyvek Dékány, J. (1999). Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Márkus, A. (1998). Számolási zavarok a neuropszichológia szemszögéből. Fejlesztő Pedagógia, 3-15. Számolás 1-3. Mesterházy Zsuzsanna szerk: Diszkalkuliáról pedagógusoknak, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola adta ki, 1999. Selikowitz, M.:Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1996.

Források: Krajcsi Attila:A numerikus megismerés pszichológiája Szilák Aladárné:MATEMATIKATANULÁSI NEHÉZSÉGEK, DISZKALKULIA