KUBA NÉPESEDÉSI HELYZETE SZABÓ KÁLMÁN Változatos történelm e során Kuba népessége szinte m indig nagyarányú nemzetközi vándorlás hatása alatt állt. Őslakosai indiánok, akiket az 1511-ben m egindult spanyol gyarm atosítás rövid idő alatt gyakorlatilag teljesen kipusztított, csak jelentéktelen m aradékaik keveredtek a bevándorlókkal. Ma m ár azonban a keleti hegyvidék egyes területein élő m eszticekről nem lehet eldönteni, hogy ebből a keveredésből szárm aznak-e, vagy később vándoroltak be m ás latin-am e rikai országból. Az indiánok helyébe a spanyolok néger rabszolgákat hurcoltak be az ültetvények megművelésére. A spanyolok egy része keveredett a négerekkel, így ma is jelentős számú m ulatt él Kubában, másik nanagyobb részük mind a négerektől, mind pedig a spanyol közigazgatás tisztviselőitől és az újabb bevándorlóktól elkülönülve alkotta a kreolok rétegét. A XIX. században rabszolgafelkelések és függetlenségi háborúk követték egymást, m ígnem 1886-ban eltörölték a rabszolgaságot és 1898-ban m egszűnt a spanyol gyarm ati uralom, ezzel egyidőben az USA gazdasági-politikai befolyása alá került az ország. A gyarm ati kötöttségektől m egszabadult gazdaság az am erikai kontinensen talált jó piacot áruinak, ezzel erős kapitalista fejlődés indult meg, ami sok m unkaerőt igényelt. E nnek m egfelelően a változatlanul intenzív spanyol bevándorlás m ellett más országokból is sokan vándoroltak be. A század első évtizedeiben Haitiből és Jam aikából közel 1 millió (javarészt férfi) néger mezőgazdasági m unkás települt be. Említésre m éltó a kínai bevándorlás is, a kínaiak a kiskereskedelem és a lakossági szolgáltatások nagyrészét m egszerezték. 1953-ban kezdődött és 1959. január 1-én győzött a forradalom, amely meghozta Kuba teljes függetlenségét. A forradalom alatt és után sokan elhagyták az országot. A kivándorlást a korm ány hosszú időn keresztül korlátozás nélkül engedélyezte, ma m ár jórészt csak a családegyesítésekre korlátozódik. A m enekültek és kivándorlók együttes szám a 1976-ig m egközelítette a 600 ezret.* * A b e v á n d o r lá s e b b e n az id ő s z a k b a n K ö z é p - é s D é l-a m e r ik á b ó l é r k e z ő p o litik a i m e n e k ü lte k r e k o r lá to z ó d o tt.
1. N em zetkö zi vándorlás 1953 1976 М еж д ун а р о д н а я м и гр а ц и я Intern a tio n a l m igration Горизонт альная гр а ф а : (1) Годы ; (2 ) Разница в миграции; (3) Ч исло; (4) Н а ты сячу ж ителей. H e a d in g : (1) Y e a r ; (2) D iffe r e n c e in m ig r a tio n ; (3) N u m b e r ; (4) P e r 1000 p o p u la tio n. Ez utóbbi szakasztól eltekintve a népességfejlődést a változó időközönként ta rto tt népszám lálások nyom án becsült adatokkal követhetjük, m ert csupán az ötvenes években kezdődött rendszeresebb népm ozgalm i adatgyűjtés. A Kubai Köztársaság önálló statisztikai szolgálata igen fiatal, a statisztikai hivatal Állami Statisztikai Bizottság (Comité Estatal de Estadisticas) néven 1976 novem berében vált ki a Központi Tervezési Tanács (Junta Central de Planificación) szervezetéből, a szervezés alatt álló terü leti hálózattal együtt. Egyidejűleg hatásköre m egnövekedett, átv ette az adatgyűjtést a szakm inisztérium októl. A forradalom előtt statisztikai adatgyűjtéssel m inisztérium ok esetenként vállalatok foglalkoztak, többnyire amerikai irányítással, ennek megfelelően az adatgyűjtések speciális célokat szolgáltak és a népszám lálásokat is beleértve rendszertelen időközönként h a j tották végre azokat. A Központi Tervezési Tanács keretében indult meg az adatgyűjtés központosítása, a népesedés-, ipar-, mezőgazdasági, kereskedelm i stb. statisztika egységes rendszerbe foglalása, ami végül m egterem tette a lehetőséget az önálló hivatal m egszervezéséhez.
246 s z a b ó k á l m A n Az új statisztikai szervezet ma még m unkaerő gondokkal küzd, különösen felsőfokú végzettséggel rendelkező szakem berekben van nagy hiány, ezeknek megoldását a KGST-országok és Magyarország segítségétől (oktatás, tapasztalatátadás, szakértők küldése) várják. A kétoldalú együttm űködési szerződést 1977 novem berében, H avannában, a KGST SÁB ülésen írták alá. A népmozgalmi adatok jelentésének rendszere sok hasonlóságot m utat a megfelelő m agyar rendszerrel, működése azonban ma még akadozik. A születések bejelentését az orvos (esetleg bába) végzi, a születési lapok a tartom ányi statisztikai igazgatóságokon keresztül a dem ográfiai főosztályra futnak be, másik példányukat pedig az egészségügyi hálózaton keresztül az Egészségügyi M inisztérium kapja meg. A két nyilvántartás nem mindig egyezik. Másrészt a gyermekek 5% -a még otthon, olykor egészségügyi közreműködés nélkül születik meg, és a szerveződő anyakönyvezési rendszer hiányosságai m iatt időnként elmarad a születési lapok kitöltése. Összesítve: az alulregisztrálás 4 5% körül mozog. A halálozások jelentése az előbbiekhez hasonló. A tem etési engedély kiadásának előfeltétele az orvos által kitöltött halálozási lap. G yakorlatban egyes elm aradottabb, nehezen m egközelíthető vidékeken még nem tu d tak érvényt szerezni a törvénynek, ezért a halálozások esetében is alulregisztrálással kell számolni, ennek m értékét 4 14% -ra becsülik. Meg kell jegyeznünk, hogy a felső határ az 1973 74. évre összeállított halandósági tábla halálozási valószínűségeinek kiegyenlítésére alkalm azott görbe és a tényadatok eltéréséből szárm azik és (m atem atikai m egfontolások alapján) erős túlzásnak lá t szik. A házasságkötések és válások jelentése az anyakönyvező szervek és a bíróságok feladata, pontatlanságai nem ism eretesek, de valószínűleg alig számottevőek. Viszonylag pontatlanabb a vándorlások regisztrálása. A helyváltoztatások jelentését a polgári védelm i szervezet (Comité de Defensa de la Revolución) tömbmegbízottai végzik m elléktevékenységként. A tömbbe újonnan érkezők nyilvántartásba vétele és a távozók törlése pontosan m egtörténik ugyan, de a statisztikai jelentés nem m indig kerül el a megfelelő helyre. A népm ozgalm i adatgyűjtéssel párhuzam osan, de attól lényegében függetlenül létezik Kubában olyan országos nyilvántartás is, amelynek pontosságában m inden állampolgár, sőt a tartósan ott élő külföldiek is érdekeltek. Ism eretes, hogy részben a gazdasági nehézségek m iatt, részben pedig jóléti megfontolásokból, a kubai lakosság a létfontosságú fogyasztási cikkeket és egyes élvezeti cikkeket jegyre kap. A jegyeket a Fogyasztók Országos N yilvántartása (Registre N á ciónál de Consumidores) osztja el saját n yilvántartása alapján, am elyben hat korcsoportot különböztetnek meg: 0 1, 2 6, 7 13, 14 64 éves, valam int 65 éves és idősebb korúakat a változó (mennyiségi és minőségi) szükségletek szerint. A Fogyasztók Országos N yilvántartása a kisebb pontatlanságok ellenére is jó kontrollt biztosít a népmozgalm i statisztika számára,
KUBA NÉPESEDÉSE 247 főként a városokban. A lehetőséggel a dem ográfiai főosztály rendszeresen él. A népességszám alakulása A z első népszám lálást K uba szigetén 1773-ban tarto tták, a gyarm ati spanyol közigazgatás azonban a népességnek csak kis töredékét írta össze. 1899. szeptem ber 30-án az am erikaiak vezetésével h a jto t ták végre az első valóban teljeskörű öszeírást. Az újonnan alakult Kubai Köztársaság lakossága ekkor 1 572 797 fő volt. Magyarország lakossága 1900. január 1-én, azaz csak néhány hónappal később, a mai területre átszám ítva 6 854 415. (Kuba területe nagyobb, 110 922 km 2 hazánk 93 031 km 2 területével szemben.) Az 1970. évi népszámlálás szerint Kuba (szeptember 6) elérte a 8 569 121 főt,* míg M agyarország lélekszáma m int tudjuk (január 1-én) 10 322 099. A népességnövekedés tehát a közel azonos hosszúságú időszak alatt Kubában 445%, nálunk alig több m int 20%. A robbanásszerű népességnövekedés forrása a harm incas évek végéig nagyobbrészben a bevándorlás. A nagyszámú betelepülő férfi m unkaerő következtében felborul a nemi arány, a férfiak száma 1899-től napjainkig mindig nagyobb m int a nőké. A bevándorlás m int m ár em lítettük különösen a század első évtizedeiben volt intenzív, ezt jelzi az 1907., 1919. és 1931. évi népszámlálások kiugróan magas férfiaránya. Meglepő módon a m egszűnt bevándorlás ellenére (1953-ban m ár negatív a külső vándorlások egyenlege) a nemi arány hosszú idő óta alig változik. Stabilitása több okkal m agyarázható, ezek közül a legfontosabb a legutóbbi időkig magas term ékenység és a fiatal korösszetétel. Az 1943. évi népszámlálás óta a népesség növekedésének üteme lelassult, de m ég m indig sokkal nagyobb, m int hazánkban, vagy általában Európában. Népmozgalmi adatok csak 1953-tól vannak, a korábbiakat a rendszertelenül ta rto tt és nem is m indig publikált népszámlálásokból csak igen durván lehet becsülni. A nyers születési arányszám értéke a század első felében 30' 35%0 körül lehetett, tehát nem m agasabb, m int pl. a hatvanas évek közepén, ehhez hasonló értékeket latin-am erikában sok h ely ü tt találunk. A hatvanas évek közepe óta azonban előbb mérsékelten, majd egyre erőteljesebb ütem ben csökken a nyers születési arány szám, 1976-ban m ár csupán 19,8%o- A jelenséget nehéz m egm agyarázni, annál is inkább, m ert term ékenységi vizsgálatot ezideig Kubában nem végeztek.** A közvetlen okok között bizonyosan nagy szerepe van a * A k u b a i n é p s z á m lá lá s é r d e k e s s é g e, h o g y e g y e tle n n a p a la tt h a j to t tá k v é g r e. S z e p te m b e r 6 -a v a s á r n a p v o lt, e r r e a n a p r a le á llt a z o r s z á g, m e g s z ű n t a k ö z le k e d é s, a z ú to n le v ő k n e k a v á r ó te r e m b e n k e lle t t m e g v á r n i a n é p s z á m lá lá s v é g é t, a z o tth o n le v ő k p ed ig r e g g e l 6 ó r á tó l d é lu tá n 6 -ig n e m h a g y h a ttá k e l a la k á s t. A s z á m lá ló b iz to s o k p e d a g ó g u s o k é s d iá k o k v o lta k. A k é r d ő ív n y o lc k é r d é s t ta r ta lm a z o tt. ** A z e g é s z s é g ü g y i s t a t is z tik á k b ó l a n n y i d e r ü l c s a k k i, h o g y a s z ü le t é s s z a b á ly o z á s fő e s z k ö z e a z e g y r e n ö v e k v ő s z á m ú m ű v i a b o r tu sz.
248 SZABÓ KALMAN nők m unkavállalásának. Nem enkénti foglalkoztatottsági statisztika hiányában csak nagyon durván tu d ju k becsülni a női foglalkoztatottságot. A férfiak teljes foglalkoztatottságát feltételezve, jelenleg a m unkaképes korú nőknek kb. egyharm ada dolgozik, méghozzá elsősorban a fiatalabb teh á t term ékenyebb korcsoportokból. Megnövekedett a továbbtanuló nők aránya is. Ugyanakkor a bölcsődék és óvodák együttes férőhelyszáma nem sokkal haladja meg az 50 ezret, vagyis az 1976-os születési év járat létszám ának egynegyedét. Bölcsődében és óvodában ezért az összes m egfelelő korú gyerm eknek legfeljebb 5% -át tudják elhelyezni. 2. A népesség szám ának n ö vekedése 1899 1977 У всличение численност и населения Г о р и зо н т а л ьн а я гр а ф а : (1 ) Д а т а ; (2) М уж чины ; (3) Ж енщ и ны ; (4) В м есте; (5) С р едн егодовое увеличение; (6) Ч исло м ужчин на 1000 ж енщ ин; (7) О цененное население 1 января (в тыс.) H e a d in g : (l) D a te ; (2) M a le ; (3) F e m a le ; (4) T o g e th e r ; (5) Y e a r ly a v e r a g e in c r e a s e ; (6) N u m b e r o f m a le s p e r 1000 f e m a le s ; (7) E s tim a te d p o p u la tio n a s o f 1 J a n u a r y (in th o u s a n d ). * K u b á b a n a n é p s z á m lá lá s o k a t á lta lá b a n a z é v m á s o d ik fe lé b e n ta r tjá k a c u k o r n á d a r a tá s s z e z o n ja m ia tt. A z a r a tá s m in d ig n a g y id e ig le n e s v á n d o r lá s s a l já r, íg y a n á lu n k s z o k á s o s ja n u á r i n é p s z á m lá lá s te lj e s e n ir r e á lis k é p e t a d n a, n e m s z ó lv a a k im a r a d á s o k v e s z é ly é r ő l. A z 1953 é v i n é p s z á m lá lá s é p p e n e m ia tt r e n d k ív ü l p o n ta tla n.
KUBA NÉPESEDÉSE 249 3. A z élveszü letések és halálozások alakulása 1953 1976 % Д и н а м и к а ж иво р о ж д ений и см ерт ност и h iv e births and deaths Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) Общий коэффициент живорождений; (3) Общий коэффициент смертности; (4) Смертность до возраста 1 года; (5) Поздняя эмбриональная смертность; (6) Перинатальная смертность; (7) На 100 живорождений. H eading: (1) Y e a r ; (2) C ru d e liv e b ir th r a te ; (3) C r u d e d e a th r a te ; (4) D e a th s u n d e r 1 y e a r o f a g e ; (5) L a te fo e t a l d e a th s ; (6) P e r in a ta l d e a t h s ; (7) P e r 100 liv e b ir th s. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a házasságkötések alakulását sem, hiszen a házas term ékenység jóval m agasabb, m int a nem házasoké. 1970 óta a házasságkötések száma 18 éves és idősebb korú népesség szám ának em elkedése m ellett felére csökkent, ism ét általánossá vált az élettársi kapcsolat. (Egy 1961-ben végzett felmérés szerint a házasságkötések 40% -a élettársi kapcsolatot legalizált.) A válások tendenciája éppen ellentétes, 1958-hoz képest több m int ötszörösre növekedett arányuk, 1976-ban m ár három házasságkötésre jut egy válás.
250 SZABÓ К A L M A N 4. A házasságkötések és válások alakulása 1958 1976 Д и н а м и к а браков и разводов M arriage and divorce Горизонт альная граф а : (1) Годы ; (2) Ч исл о ; (3) Браков; (4) Р азводов ; (5) Б раки; (6) Радиолы; (7) Н а 1 ООО ж ителей ; (8) Ч исло разводов на 100 браков. H e a d in g : (1) Y e a r ; (2) N u m b e r ; (3) O f m a r r ia g e s ; (4) O f d iv o r c e s ; (5) M a r r ia g e s: (6) D iv o r c e s ; (7) P e r 1000 p o p u la tio n ; (8) N u m b e r o f d iv o r c e s p e r 100 m a r r ia g e s. A házassági mozgalom elemzése messzire vezetne, nyilvánvaló azonban, hogy tudati tényezőkön túl objektív okok is hozzájárulnak a változásokhoz. Ezek között kell megemlítenünk, hogy a lakáshelyzet a korábbi kivándorlások és az am erikaiak távozásával felszabadult nagym ennyiségű lakás ellenére még nem megfelelő. (1959-től napjainkig nagyon szerényen számolva is legalább 600 ezerrel nőtt a családok száma.) A lakások jelentős része rosszul felszerelt, elavult, felú jításra szorul. E m ellett a Központi Tervezési Tanács becslései szerin t évente legkevesebb 100 ezer új lakásra volna szükség, ezzel szemben egyelőre ennek csak m integy a harm ada épül meg. A halandóság szintje szinte példa nélkül áll. A nyers halálozási arányszám 1976-os 5,5%o-es értéke, még ha a korábban m ár em lített alulregisztrálást tekintetbe vesszük, sőt a leginkább kedvezőtlen becslés alapján korrigálunk, akkor is Svédország halálozási arányszáma alatt m arad. Az igen alacsony halálozási arányszám ot több dem o gráfiai-egészségügyi jelenség együtthatása m agyarázhatja, nevezetesen a viszonylag régen alacsony szintű és lassan még mindig csökkenő halandóság, a népesség igen fiatal korösszetétele, az a tény, hogy az idősebbek között m ég nagyszám ban vannak akik válogatott erős,
KUBA NÉPESEDÉSE 251 egészséges m unkásként vándoroltak be és végül a forradalom után elvándoroltak között nagyobb szám ban szerepeltek az idősebbek. Az alacsony halandóság önmagában is m agyarázatra szorul, m ert fejlődő országokban és trópusokon nem túlságosan gyakori. K uba éghajlata kis hőm érsékleti ingadozásával és más trópusi vidékekhez képest nem nagyon magas páratartalm ával igen jó életfeltételeket biztosít, talaja olyan term ékeny, hogy alig néhány tíz négyzetm éteren m egterm elhető egy-egy em ber élelm iszer szükséglete úgyszólván gondozás nélkül, így éhínség semmilyen társadalm i rendszerben nem képzelhető el. Ugyanakkor a sziget hosszú időn keresztül amerikai turista-paradicsom volt és jelentős szám ú am erikai katona, illetve polgári szakem ber állandóan az országban tartózkodott. Az am erikai korm ánynak így érdeke volt a járványok felszámolása, megfelelő ivóvíz és az alapvető higiénia feltételeinek m egterem tése. Az am erikaiak je lenléte egyben jövedelmi forrást jelentett a lakosság egyes rétegeinek. A csecsem őhalandóság m ár valam ivel kedvezőtlenebb k ép et m u tat, de a legtöbb fejlődő országhoz képest mégis alacsony. Az ará n y számnak 1953-tól 1970-ig nincs határozott tendenciája, azóta viszont erőteljesen csökkent, 1976-ig az 1970. évi 38,7%o-es értéknek kevesebb m int kétharm adára, 22,9%o-re esett vissza. 1977 első felében kicsit újból magasabb, 23,4%0, úgy látszik egyelőre nem sikerül még lejjebb szorítani. Nem lehetetlen azonban, hogy ez a kis emelkedés csak a lassan bejáródó jelentési rendszer minőségének javulását jelzi, am ennyiben a valós értékhez közeledik. A perinatális halálozásra csak 1970 óta van adatunk, bár a késői m agzati halálozást m ár 1953 óta n y ilv án tartják. A csökkenés egyértelm ű, de a Fogyasztók Országos N yilvántartása az 1 6 napos korban bekövetkezett halálozások n y ilvántartásában m eglehetősen pontatlan, így az adatsor elég bizonytalan. A népesség kormegoszlása A halandósággal kapcsolatban u taltu n k arra, hogy K uba népessége fiatal. Átlagos életkora 1970-ben nem érte el a 27 évet, míg Magyarország lakosságának átlagos életkora ugyanakkor 35,7 év. A 14 éven aluliak aránya a legfrissebb (1977. január 1.) adatok szerint 36,3, a 60 évnél idősebbeké pedig csak 9,6%. A m unkaképes korúak aránya 54,1%, alacsonyabb m int hazánkban, viszont az utánpótlás, sőt emelkedés még a csökkenő term ékenység m ellett is hosszú ideig biztosítva van.* Más kérdés, hogy a term ékenység csökkenés jelenlegi tendenciájának folytatódása, vagy akár a jelenlegi szint stabilizálódása esetén a népesség fokozatosan öregszik, ennek következtében nő a halálozási arányszám és a népességnövekedés aránylag rövid idő alatt lelassul. Az ezredfordulóig azonban még így sem kell m unkaerő gondokkal számolni. * A n é g y n a g y k o r c s o p o r to t te k in tv e a k o r m e g o s z lá s n a g y o n h a s o n lít a z 1910 é v i m a g y a r k o r m e g o s z lá s r a.
252 SZABÓ KÁLMÁN 5. T o vábbvezetett népesség n e m e k és korcsoportok szerin t 1977. ja n u á r 1. Р егист рированное беспреры вно население по п о л у и возраст ны м гр уп п а м Г о р и зо н т а л ьн а я гр а ф а : (1) В озр а ст н ы е гр уп п ы ; (2) М уж ч ины ; (3 ) Ж ен щ и н ы ; (4 ) В м есте; (5 ) В ты сячах; (6) В процентах; (7) Ч исло м уж чин на 1 ООО ж енщ ин. В ер т и к а л ьн а я гр а ф а : 1. В сего. H e a d in g : (1) A g e - g r o u p ; (2) M a le ; (3) F e m a le ; (4) T o g e th e r ; (5) In t h o u s a n d : (6) P e r c e n t ; (7) N u m b e r o f m a le s p e r 1000 fe m a le s. L a te r a l t e x t : 1. T o ta l. A férfiak száma m inden korcsoportban nagyobb, m int a nőké, teh á t az országos férfitöbblet nem csupán a fiatal korösszetétel következm énye. Az újszülöttek nem i aránya a m agyarországival azonos, 1000 leányúj szülöttre 1050 fiú jut. A többlet a korral csökken, de nem vált át nőtöbbletre, a legidősebb korcsoportokban pedig az utolsó bevándorlási hullámból még életben levő férfiak m iatt ismét igen m a gas férfitöbbletet találunk. A népesség területi elhelyezkedése Kuba területét korábban 6 tartom ányra osztották, ezek közül azonban 3 túlságosan nagy területű és népességű volt, ezért 1975-ben a nagyobb tartom ányok felosztásával 14 közigazgatási egységet alakíto ttak ki. Az átszervezés során m egváltozott a terü leti egységek hierarchiája is. Míg ugyanis a régi közigazgatási szervezet három szintet különböztetett meg a tartom ányon belül régiók, azokon belül pedig települések helyezkedtek el az új beosztás a régiókat m egszüntette. A M agyarországon megszokott település fogalomtól eltérően a kubai település-egységet (municipio) sokszor csak a közigazgatási h a tá r választja el a környező településektől. T ulajdonképpen két település-típust különböztethetünk meg. A város, lényegében az európai
KUBA NÉPESEDÉSE 253 városokhoz hasonló sűrű beépítésű, jól körülhatárolható lakott hely, a másik település-típus leginkább a tanyabokrokhoz hasonló elszórt házcsoportokból áll. Ez utóbbiak közigazgatási központja lehet kisebbnagyobb város, de sokszor csak alkalmas helyen felépített néhány épületre korlátozódik. A főváros és 13 tartom ány a központi szigeten helyezkedik el, a 14. tartom ány különálló sziget, területéhez képest kisszám ú lakossággal. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyébként sem túlságosan részletes területi statisztikai adatok 1975-ig úgyszólván kizárólag a régi ta rto m ányi beosztás szerint állnak rendelkezésre, csupán néhány fontos alapszám ot népesség ötéves korcsoportok szerint, születések és halálozások száma állítottak össze visszamenőleg az új tartom ányokra a települések adatainak felhasználásával. 6. T o vá b b vezetett népesség n em e k és ta rto m á n yo k szerint 1977. ja n u á r 1. Р егист рированное беспреры вно население по п о лу и п р о ви н ц и я м P opulation registered continuously by se x and provinces Горизонт альная граф а : (1 ) Территория; (2) М уж чины ; (3 ) Ж енщ ины ; (4) В м есте; (5) В тыся ч а х ; (6 ) В п р о ц ен т а х ; (7 ) Ч и сл о м у ж ч и н н а 1 ООО ж ен щ и н. В ерт икальная граф а : 1. П ровинции; 2. Столица; 3. Всего. H e a d in g : (1) A r e a ; (2) M a le ; (3) F e m a le ; (4) T o g e th e r ; (5) In t h o u s a n d ; (7) N u m b e r o f m a le s p e r 1000 f e m a le s. L a te r a l t e x t : l. P r o v in c e s. 2. C a p ita l. 3. T o ta l. (6) P e r c e n t ;
254 S Z A В Ö KA LM A N Az egyes tartom ányok fejlettsége eltérő. V annak viszonylag fejlett iparral vagy bányászattal rendelkező tartom ányok, másokban azonban a cukorgyárakon kívül úgyszólván nincs ipari létesítmény, sőt a Sierra M aestra völgyeiben az ország keleti részén (volt Oriente tartom ány) m ég a cukoripar is nagyrészt hiányzik. A különböző fejlettség ellenére a belső vándorlás nem szám ottevő, sem a tartom ányok közötti, sem pedig a városokba irányuló vándorlás Havannát kivéve nem haladja meg a 2 3%0-et. Havanna esetében erősebb a népességmozgás, a főváros bevándorlási többlete a legújabb adatok szerint évi 25 ezer. A vándorlók többsége nő, főleg a fiatalabb korosztályokból, m ert a férfiak lakóhelyváltoztatása a m unkahelyváltoztatás m iatt erősen akadályozott. A nők bevándorlása méginkább növeli a Kuba területén egyedül Havannában található nőtöbbletet. Ezidőszerint Kubában a teljes foglalkoztatottságot csak nehezen tudják biztosítani, a cukornádaratási szezontól eltekintve a rendelkezésre álló m unkaerő (a m unkaképes korú nőket beleszámítva) jóval m eghaladja a szükségletet. A vándorlást a nehéz lakáshelyzet m iatt a korm ányzat is igyekszik alacsony szinten tartani, néhány kis népsűrűségű terü leten (Camagüey, Isla de Pinos) azonban ösztönzik a bevándorlást. Az ipar fejlesztése sürgős feladat, és lényegében a gazdaság egész struktúrájának átalakítását teszi szükségessé. A jelenleg még főleg a cukornád term esztésen és feldolgozásán alapuló gazdaság a létfen n tartáshoz szükséges javak nagyobb hányadát, gabonát, húst. olajat sőt gyümölcsöt, valam int fűtőanyagot, ruházati és a m indennapi használati cikkeket im portálni kényszerül. Ezért a mezőgazdaság egyes ágazatait, az élelm iszeripart és általában a szükségleti cikkek g y ártását párhuzamosan kell fejleszteni. Igen fontos a cukornádterm esztés gépesítése, m ert idényjellege a m unkaerőgazdálkodást nagy m értékben nehezíti. A cukornád kom bájnok azonban csak m egfelelő telepítés esetén használhatók, m árpedig a kubai cukornád jelentős része lényegében talaj előkészítés nélkül terem. A népgazdaság átszervezése és az ezzel kapcsolatos beruházások nyilván hatnak majd a népességfejlődésre, belső vándorlás indul meg. m egváltozik a foglalkozás-struktúra és m egkezdődik a területi különbségek kiegyenlítődése. Ma még jelentős különbségek találhatók az egyes tartom ányok koröszetételében is. Kuba keleti részén, a régi Oriente tartom ányt alkotó öt tartom ányban a 14 éven aluli népesség aránya 40% fölött van, a fővárosban m ár alig haladja meg a 30%-ot, más fejlettebb vidékeken pedig 30 35% között mozog. A term ékenység csökkenése azonban m indenütt hat. Az em lített öt tartom ányban pld. 1964-ben még 39,8, míg 1974-ben m ár csak 26,9%0 volt a nyers élveszületési arányszám. Ez még mindig magasabb m int a kubai átlag, de tíz év alatt az eredeti érték kétharm adára esett vissza.
KUBA NÉPESEDÉSE 255 7. A to vá b b vezetett népesség korm egoszlása ta rto m á n yo k szerint 1977. január 1. Р аспределение беспрерывно регист рированного населения по возраст у и п р о ви н ц и ям D istribution oj population registered continuously by age and provinces Г ори зо н т а л ьн а я гр а ф а : (1) Т ер р и т о р и я ; (2 ) В в о зр а ст е... лет. В ерт икальная граф а : 1. П ровинции; 2. Столица; 3. В сего. H e a d in g : (1) A r e a ; (2) A g e d... y e a r s. L a te r a l t e x t : 1. P r o v in c e s. 2. C a p ita l. 3. T o ta l o f th e c o u n tr y. összefoglalva, Kuba népessége csak az utóbbi években vált zárt népességgé, kezdte meg önálló fejlődését. A társadalom és a gazdasági élet teljes átalakulása a népesedési folyam atokban sokszor drám ai változásokat eredm ényez és hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ezek a változások lecsillapodjanak és a népességfejlődés alapvető ten denciái kialakuljanak. Belátható időn belül Kubának nem lesznek m unkaerő gondjai és biztosítva van a korábbinál lassúbb, de még m in-, dig elégséges népességnövekedés, meg kell azonban oldania a m a gyarországinál jóval súlyosabb lakásproblém át és a gyerm ekintézm é nyek (elsősorban bölcsőde és óvoda) férőhelyszám ának gyors növelését, párhuzam osan az ipar és mezőgazdaság együttes fejlesztésével. IRODALOM 1. A n u a r io E s ta d is tic o d e C u b a. J u n ta C e n tr a l d e P la n if ic a c ió n. D ir r e c c ió n C en tr a l d e E s ta - d is tic a. 2. K S H. 1970 é v i n é p s z á m lá lá s 23. k ö te t. D e m o g r á fia i a d a to k. 3. K S H S ta tis z tik a i É v k ö n y v 1974.
256 SZABÓ KÁLMÁN ДЕМОГРАФИЧЕСКОЕ ПОЛОЖЕНИЕ КУБЫ Резюме Н аселен и е К у б ы со врем ени отк р ы ти я острова до победы револю ц и и я в л я л о с ь откры ты м н асел ен и ем с зн ач и тел ьн ы м и збы тком м у ж ч и н, н а к о то рое м е ж д у н ар о д н ая м и гр ац и я о к а зы в а л а больш ое в л и я н и е. З а п рош л ы е п р и б л и зи тел ьн о д в а д есяти л ети я в н еш н я я м и гр а ц и я п р е к р а т и л а с ь п остепенно, и вслед стви е со ц и ал ьн о -экон о м и ч еск и х п ерем ен т а к ж е и д ем о гр а ф ические п роцессы и зм ен ял и сь. П лодови тость сн и зи л ась, п ричем за м е д л и л ся и тем п р о ста н асел ен и я. И з-за молодой в о зр астн о й стр у к т у р ы коэф ф и циен т см ертн ости п о к а н а н и зк о м уровне и детскую см ертн ость у д ал о сь у м ен ьш ать до отн осительн о н и зк о го у р о в н я. З а п оследние годы число б р ак о в сократи л о сь до п олови н ы п реды дущ е го зн ач ен и я, а число р азв о д о в у в ели ч и в ается бесп реры вн о с 50-ы х годов, что в будущ ем в ероятн о способствует стаб и л и зац и и п лодови тости н а н и зк ом уровне. П о к а в н у т р е н н я я м и гр а ц и я н езн ач и тел ьн а, но р азв и т и е п ром ы ш л ен н ости будут в ы зы вать безусловн о м и грацию по к р ай н ей м ере из дер евни в город в следую щ и е десяти лети я. THE P O P U L A T IO N SIT U A T IO N OF C U B A S u m m a ry T he population of C uba w as an open population w ith a significant m ale su rp lu s from th e discovery of th e island till th e victory of th e R evolution and it w as g reatly influenced by in tern atio n al m igration. D uring th e last, nearly tw o decades in tern atio n al m ig ratio n ceased g rad u ally and as a resu lt of the socio-econom ic changes also th e populatio n processes altered. F ertility decreased and a t the sam e tim e th e pace of population grow th becam e slow er. F o r the m om ent due to the young age stru c tu re death ra te is on a low level, and in fan t m o rtality could be decreased to a relativ ely low level. In th e recent years th e n u m b e r of m arriages fell to the h alf of th e fo rm er value and th e n u m b er of divorces has increased continuously since th e 1950s; th e above facts w ill surely co n trib u te to th e stab ilizatio n of fertility on a low er level in th e fu tu re. F o r th e m om ent in te rn a l m igration is not significant, the developm ent of in d u stry, how ever, w ill inevitably s ta rt a m igration a t least from ru ra l areas to u rb a n areas in th e follow ing decades.