lrom.:ny a,: ~ 32 c 1Ol 3o É kmz tt : 20'Z :EO Q 5. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László az Országgy űlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 94.* (1) bekezdése alapján az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló T/9240. számú törvényjavaslathoz a következő terjesztem el ő : bizottsági módosító javaslato t 1. A törvényjavaslat a következő új 5. -sal egészül ki, egyidejűleg az ezt követő -ok megjelölése értelemszer űen módosul : 5. A Tft. a következ ő 118. -11/I. -sal, és a következ ő alcímmel egészül ki : Aközös tulajdonban álló termőföldek használatának szabálya i 11/B. (1) A közös tulajdonban álló földrészlet használatára, használatba adásárae törvény eltér ő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a közös tulajdon használatára vonatkoz ó szabályait kell alkalmazni. (2) Ezen alcím alkalmazásában a) írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, telefaxon, személyese n átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés ; b) a termőföldön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonostárs alatt a haszonélvezőt is érteni kell ; c) a használat alatt a haszonbérletet, a felesbérletet, a részesművelést, a szívességi földhasználatot, a haszonkölcsönt, az alhaszonkölcsönt (Ptk. 583-584. ), valamint a 12/A. - ban foglalt, a termelési integráció megvalósítása érdekében létesített alhaszonbérletet kel l érteni. 11/C. (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a saját tulajdoni hányadána k megfelelő terület használatára. A közös tulajdonban lév ő földrészleten belü l a) a tulajdoni hányadok mértékének megfelel ő mértékű, valamint b) a tulajdoni hányadok mértékét ől eltér ő mértékű
területek használatának kijelöléséhez (aza)'ésb)pontban foglaltak a továbbiakban együtt : használati megosztás) valamennyi tulajdonostárs egyhangú döntése (megállapodása ) szükséges. (2) A használati rendet tartalmazó, az (1) bekezdés szerinti használati megosztásró l szóló megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás id őtartamát. Az (1) bekezdésb)pontj a megállapodásban a többlethasználat miatti ellenszolgáltatás módjáról és mértékér ől, illetve az ellenszolgáltatás mell őzésér ől is rendelkezni kell. (3) A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére a használati megosztásról szóló ajánlat, vagy a tervezett megállapodás közlés e a) nem lehetséges, mert aa) személye bizonytalan, vag y ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelephelye ismeretlen ; b) meghiúsul, mert a postai küldemén y ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy nem kereste vagy a címzett tulajdonostárs ismeretlen helyre költözött, vagy bb) átvételét megtagadta ; c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott. (4) A (3) bekezdés aa) pontjának alkalmazása szempontjából akkor min ősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, h a a) a tulajdonostárs személyének az azonosítása nem lehetséges a tulajdonostársnak a z ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy b) a magánszemély tulajdonostárs örököse, illetve a gazdálkodó szervezet jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg._ (5) A használati megosztást kezdeményező tulajdonostársnak a használati megosztásról szóló ajánlatot, vagy tervezett megállapodást írásban, igazolt módon kel l közölnie a tulajdonostársakkal. Az ajánlat vagy a tervezett megállapodás elfogadásár a biztosított határid ő nem lehet kevesebb 30 napnál. (6) A használati megosztásról szóló megállapodást egységes okiratba kell foglalni, melyet valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon a tulajdonostársat, akinek esetében a használati megosztáshoz való hozzájárulást a 11/C. (3) bekezdésben foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt megadottnak kel l tekinteni. A használati megosztásról szóló megállapodás valamennyi tulajdonostársra kiterjed. (7) A használati megosztásról szóló megállapodás a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített használati megosztási vázrajzzal együtt érvényes. A használati egosztási vázrajz aláírására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (8) Nem kell használati megosztás i szóló megállapodás alapján a) egy tulajdonostárs használja a te ázrajzot készíteni, ha a használati megosztásró l föld teljes területét, vagy
b)a tulajdonostársak elkülönült használata a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartás i térképen azonosítható alrészlet teljes területére vonatkozik. (9) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem jött létre, a használat kérdésébe n a) a helyben lakó és a földrészletet használni kívánó, b) az a) pontban foglalt együttes feltétel hiányában a földrészletet használni kíván ó tulajdonostárs, vagy tulajdonostársak döntenek. (10) Ha a (9) bekezdés szerinti döntés meghozatalának megkísérlésétől számított 60 napon belül sem kerül meghatározásra a használati rend, és a földrészlet teljes területérea földhasználati nyilvántartásba sincs bejegyzett földhasználó (vagy földhasználók), a z ingatlanügyi hatóság a 25/B. (5) és (8) bekezdése alapján bírsággal sújtja a tulajdonostársakat, azzal, hogy a bírság megfizetésére a legnagyobb tulajdoni hányadda l rendelkező tulajdonostársat kötelezi. Ha több tulajdonostárs egyenl ő többségi tulajdon i hányaddal rendelkezik, ezen tulajdonostársak közül a földhivatal a választása szerint i tulajdonostársat kötelezi a bírság megfizetésére. (11) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltak megsértése esetében a megállapodást illetve a döntést a sérelmet szenvedő tulajdonostárs a bíróságnál megtámadhatja. 11/D. Ha a termőföld, vagy annak egy része az erd őről, az erdő védelméről és az erd őgazdálkodásról szóló törvény alapján nem min ősül erdőnek, valamint a 11/C. (1 ) bekezdése szerinti használati megosztásról szóló megállapodás fennáll a földrendez ő ésa földkiadó bizottsági eljárásról szóló törvény szerinti közös tulajdon megszüntetésére irányul ó eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt, ezen megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás között i meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról. 11/E. (1) Ha a közös tulajdonban álló termőföld teljes területét, vagy annak eg y részét kívülálló harmadik személy (ezen alcímben a továbbiakban : ajánlattevő) kívánj a használatba venni, az erre vonatkozó ajánlatát (ezen alcímben a továbbiakban : felhívás ) írásban, igazolt módon közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér ően, ha az ajánlattevő a termőföldnek csak egy részét kívánja használatba venni, és tudomással bír a tulajdonostársak között fennálló,a használati megosztásról szóló megállapodás tartalmáról, a felhívását elegend ő azokkala tulajdonostársakkal írásban, igazolt módon közölnie, akik a használati megosztásról szól ó megállapodás alapján a termőföldnek a felhívás tartalma szerinti területét használják. (3) Az (1) bekezdés szerinti felhívásnak tartalmaznia kel l a) az ajánlattevő természetes személy nevét, lakcímét, az ajánlattev ő gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, telephelyét, valamint az azt értesítési címet h a az eltér a lakcímt ől, illetve a székhelytől, telephelyt ől, fióktelephelyét ől ahovaa felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri, b) a használatba venni kívánt termőföld azonosító adatait (település, helyrajzi szám ) c) a használatba venni kívánt földterület nagyságát és m űvelési ágát, d) a megkötend ő földhasználati szerződés típusát,
e) a használatért fizetendő ellenszolgáltatás módját és mértékét, illetve ingyene s használat esetén ennek megjelölését, f) a használat tervezett id őtartamát, g) a felhívás elfogadására megszabott határid őt (az ajánlati kötöttség határidejét), mel y nem lehet kevesebb 30 napnál, é s h) az ajánlattevő által fontosnak ítélt egyéb körülményeket, információkat. (4) A felhívásban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostár s esetében, akinek részére a felhívás közlése a) a11/c. (3) bekezdésa)ésb)pontjában meghatározottak szerint lehetetlen, illetv e meghiúsul, vagy b) eredményes, de a (3) bekezdés g) pontja szerinti határid őn belül nem nyilatkozott. (5) A felhívás tartalmának tulajdonostársak általi teljes kör ű elfogadása figyelemme l a (2) és (4) bekezdésében foglaltakra min ősül elfogadott ajánlatnak, amellyel a használatb a adásra vonatkozó szerződés (ezen alcímben a továbbiakban : földhasználati szerződés) az ajánlattevő és a tulajdonostársak között létrejön. Ha az elfogadott felhívás haszonbérlet i szerződés megkötésére irányul, azt a 10. (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint a tulajdonos által elfogadott haszonbérleti ajánlatot kell közölni az el őhaszonbérletr e jogosultakkal. (6) A felhívás elfogadásáról a tulajdonostársak egy okiratban is nyilatkozhatnak. (7) Ha az elfogadott felhívás a term őföld egy részének a használatba vételére irányul, és ezáltal módosul a 11/C. szerinti használati megosztásról szóló megállapodás szerint i használati rend, a tulajdonostársaknak gondoskodni kell a használati megosztásról szól ó megállapodás és a használati megosztási vázrajz módosításáról annak érdekében, hogya tulajdonostársak, valamint az ajánlattevő által használt területek elkülönítésre kerüljenek. 11/F. (1) A felhívás tartalmától eltér ő tartalmú elfogadó nyilatkozatokat a z ajánlattevő megvizsgálja, és ha a használtba vételi szándéka továbbra is fennáll, az elfogadó nyilatkozatok tartalmától függően módosított felhívást köteles közölni. A módosított felhívás új felhívásnak min ősül, melynek közlésére és elfogadására az 11/E. -ban foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostárs a felhívásra a megadott határid őn belül úgy nyilatkozik, hogy a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő, vagy attól eltérő területet maga kívánja használni. 11/G. (1) A földhasználati szerz ődést egységes okiratba kell foglalni. (2) A termőföld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerz ődést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon tulajdonostársat, akine k esetében a felhívást a 11/E. (3) bekezdésben foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt elfogadottnak kell tekinteni. A termőföld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződés valamennyi tulajdonostársra kiterjed. (3) Ha a földhasználati szerződés a term őföld egy részének használatára jött létre,a szerződést a (2) bekezdéstől eltér ően azon tulajdonostársnak nem kell aláírnia, aki a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelel ő, vagy attól eltér ő területet maga használja, és a földhasználati szerződés megkötése e rendezett földhasználatát ne m módosítja.
(4) Ha a földhasználati szerződés a term őföld egy részének használatára jött létre,a szerződést a 11/C. szerinti és a 11/E. (7) bekezdésének megfelel ően módosított használat i megosztási vázrajzzal együtt érvényes. A használati megosztási vázrajz aláírására a (2 ) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy azt a földhasználónak is alá kell írni. 11/H. Az ellenszolgáltatás fejében létrejött földhasználati szerz ődés esetében az ellenszolgáltatás a 11/E. (3) bekezdésében meghatározott tulajdonostársakat is megilletia tulajdoni hányaduk arányában. Ez esetben a használónak az ellenszolgáltatás megfelel ő értékét készpénzben bírósági teljesítési letétbe kell helyeznie. 11/I. A 11/E-11/H. -ban foglaltak megsértése esetében a földhasználati szerz ődésta sérelmet szenvedő tulajdonostárs a bíróságnál megtámadhatja.' 2. A törvényjavaslat 8. -a a következők szerint módosul : 8. A Tft. a következő 91. -sal egészül ki : 91. (1) E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi.... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy a rendelkezések hatálybalépését követ ő 20. évnél kés őbb lejáró, határozott időtartamra szerz ődéssel alapított haszonélvezeti jog e rendelkezése k hatálybalépésétől számított 20. év elteltével megszűnik. (2) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint a teljes területét egy vagy több földhasznál ó használja, a Módtv. 5. -ával megállapított 11/B._ 11/I. -ban foglalt rendelkezéseketa bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló szerződés vagy jogosultság megszűnését követően kell alkalmazni. (3) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érint ően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint egy részét egy vagy több földhasznál ó használja, a Módtv. 5. -ával megállapított 11/B. 11/I. -ában foglalt rendelkezéseita földrészletnek a bejegyzett földhasználattal nem érintett területére is alkalmazni kell. (4) A földhasználati nyilvántartásba-vételi eljárásban 11/B. 11/I. -ban foglalt rendelkezéseket a 2013. január 1. napján, vagy ezt követően megkötött használati megosztásról szóló megállapodások, illetve fölhasználati szerződések esetében kel l alkalmazni. A 2012. december 31-ig megkötött használati megosztásról szóló megállapodásokon, illetve földhasználati szerz ődéseken alapuló földhasználati bejelentéseket a szerz ődéskötés időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni. (5) A Módtv. [5)6. -ával módosított 12. -át a Módtv. hatálybalépésekor fennáll ó haszonbérleti szerződések esetében a Módtv. hatálybalépését követ ően megkötött módosításra kell alkalmazni.
3. A törvényjavaslat a következő új 9. -sal egészül ki, egyidejűleg az ezt követő -ok megjelölése értelemszerűen módosul : 9. A Tft. a) 10. (6) bekezdésében az ingatlanra vonatkozó vételi szövegrész helyébe a z ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi szöveg, b) 25/B. (3) bekezdésében a szerz ődés egy eredeti szöveg helyébe a szerz ődés osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet használata esetén az egységes okiratba foglal t szerződés eredeti szöveg Indokolás A javaslat az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek földhasználati viszonyainak a rendezését szolgálja. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) közös tulajdonban álló dolog használatára vonatkozó szabályainak többféle értelmezési lehetősége, és a term őföldről szóló 1994. évi LV. törvénynek e szabályozási tárgyra vonatkozó hiányossága miatt számos jogvita keletkezett, illetve keletkezik. A gyakorlatban tehát gondot okoz a közös tulajdonban álló term őföldek használati viszonyainak a rendezése, főként azért, mert a tulajdonostársak egyhangú döntéséne k meghozatala a több száz fős közösség esetében szinte kivitelezhetetlen, a tulajdonostársa k többségi döntése pedig a kisebbségben lévők és főleg azok számára sérelmes, akik a tulajdoni hányaduknak megfelelő területet saját maguk kívánják művelni. A kisebbségben maradt azon földtulajdonosok, akik számára a többség döntése sérelmes, csak a bíróságon érvényesíthetik a jogaikat, ami a tulajdonosi jogok egyfajta korlátozását jelenti. Elengedhetetlenül fontos tehát az, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló term őföldek használati viszonyainak rendezésére olyan jogi megoldás szülessen, mely megszünteti a jogbizonytalanságot, és olyan szabályozást biztosít, mely figyelemmel van minden tulajdonostárs érdekeire, illetve alapot teremt a kívülálló használók számára, hogy rendezet t viszonyok mellett köthessenek a termőföld használatára szerződést. Tekintettel arra, hogy a termőföldek használatára vonatkozó legfontosabb szabályokat a Tft. rögzíti, így a szabályozással a Tft. kiegészítése indokolt. A javaslat abból indul ki, hogy a tulajdonközösségnek kell első lépésben az osztatlan közö s tulajdonban álló földrészlet használati viszonyait rendezni, méghozzá oly módon, hogy a tulajdonostársak egyhangú döntéssel megállapodjanak az ingatlan tényleges használatában, vagyis kijelöljék, hogy a tulajdoni hányadoknak megfelelő földterület a földrészleten belül kit hol illet meg. Ez lesz az alapja minden későbbi használatnak, illetve használatba adásnak. Ezt a használati megosztást a tulajdonostársaknak a jelenlegi jogi szabályozás mellett is el kellene végezniük, de erre az esetek többségében kifejezett jogszabályi előírás hiányában nem kerül sor, ezért a javaslat kötelezővé teszi a használati megosztás kialakítását, és ehhez a tulajdonostársak egyhangú döntését írja elő.
Az osztatlan közös tulajdonban álló földrészletek esetében az egyhangú döntés meghozatal a csak akkor lehetséges, ha mindenki aktívan részt vesz a folyamatban. Erre valós esély nincs, ezért a javaslat az egyhangú döntés elősegítése érdekében tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor a döntésben való részvétel hiánya az egyhangú döntés meghozatalát ne m akadályozhatja meg. Ez az esetkör két nagy csoportra osztható, és a javaslat részletes szabályozást tartalmaz e tekintetben. Az egyik csoport azon tulajdonostársaknak a köre, akik nem akarnak, vagy elérhetetlenségük miatt nem tudnak részt venni a folyamatban (passzívak). A másik csoportba azon tulajdontársak tartoznak, akik személye bizonytalan, vagyis maga a tulajdonos nem állapítható meg (pl. a bejegyzett tulajdonos elhunyt, de a hagyaték nem kerül t letárgyalásra, így az örökösök személye ismeretlen ; az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok alapján a tulajdonos nem azonosítható be, stb.) Ezek olyan objektív és a több i tulajdonostárstól független körülmények, melyek nem lehetnek akadályai a használat i viszonyok rendezésének. A javaslat azonban ezen tulajdonostársak érdekeit is szem el őtt tartja, mert egyrészt megteremti a jogorvoslat lehet őségét a megállapodásnak a bíróság útján történő megtámadásával, másrészt a használatért járó ellenszolgáltatásnak bírósági letétb e történő helyezését írja el ő. A javaslat tehát a használati rend kialakításánál egyfajta sajátos egyhangúságot kíván meg. Ha ennek ellenére sem jön létre a használati megosztásban megállapodás, a javaslat a Ptk.-tól eltér ően nem bírósági útra tereli a használat kérdésében való döntést, hanem azt mondja ki, hogy a használat kérdésében a helyben lakó és a földrészletet használni kívánó, ezek hiányában a földrészletet használni kívánó tulajdonostárs, vagy tulajdonostársa k döntenek. A használati rend kialakításában való megállapodás, illetve döntés kikényszerítés e érdekében a javaslat szerint az ingatanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartási eljárásnál alkalmazott, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának esetére irányadó bírsággal sújtja a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat az egyetemleges felel ősség szabályai szerint. Szintén a jogbizonytalanság megszüntetést és a földhasználatnak a földhasználat i nyilvántartásba való bejegyzésének megkönnyítését, egyúttal a használati viszonyo k átláthatóságát szolgálja az, hogy a javaslat el őríja a használati megállapodás egységes okiratba foglalását, valamint annak érvényességi kellékeként használati megosztási vázraj z készítését. A használati megosztásra vonatkozó szabályozás eredményezte azt, hogy olyan szabályokat i s be kellett építeni a tervezetbe, amelyek arra adnak iránymutatást, hogy a használati megosztá s megléte mellett milyen eljárást kell követnie annak a kívülálló harmadik személynek, aki a földrészlet egészét, vagy annak egy részét kívánja használatba venni. A szabályozásnak nem célja, hogy a már meglévő használati viszonyokat felborítsa, ezért a javaslat szerinti szabályokat az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érint ően nem kell alkalmazni, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint a teljes területét egy vagy több földhasználó használja. A javasolt szabályokat csak a bejegyzet t földhasználat alapjául szolgáló szerződés vagy jogosultság megszűnését követően kell alkalmazni. Budapest, 2012. december 5.