Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6. Kedves Hatodikos! Nagyon jó azoknak, akik látják, amit olvasnak. Persze a film is jó, csak éppen nem a te szereplőd játszik benne, hanem amilyet a rendező gondol. A könyvben az a legjobb, hogy te vagy a rendező. Kálnay Adél Lehet, hogy még nem értesz egyet a költőnő, írónő megállapításával. Azt mondod, sokkal jobban szeretsz filmet nézni, mert akkor látod az eseményeket. De aki csak egyszer megtapasztalta, milyen csoda, amikor látja magában azt, amit olvas, nem tudja majd abbahagyni az olvasást. Ez a tankönyv az érdekesnél érdekesebb szövegeivel arra törekszik, hogy megjelenjen lelki szemeid előtt az, amit olvasol. A szövegekhez kapcsolódó feladatok abban lesznek a segítségedre, hogy minél jobban megértsd azt, amit olvastál. Kálnay Adél megfogalmazását felhasználva akár újra rendezheted a szöveget. Az egyik történetből megismerheted, Bors Péter hogyan mentette meg a testvéreit a sárkány karmából, egy másik Sárkányölő Szent György hőstettéről szól. Olvasás közben eljuthatsz Egyiptomba, belebújhatsz igazságos Mátyás király alakjába. Megtudhatod, tod, ki volt Toldi Miklós szerelme, de azt is, miért jobb a hennafestés a tetoválásnál. Észre sem veszed, hogy minél többet olvasol, minél több adatot oldasz meg, annál jobb lesz a szövegértésed, és annál inkább megszereted az olvasást. fel- Hogy tudd, milyen szinten áll a szövegértésed, ésed, a feladatok mindegyikénél pontszámot találsz! lsz! Ne ijedj meg, nem felmérést írsz! Az elért pontseszámaidat összeadva és elosztva az összesen elérhető pontszámmal megkapod, hány száza-zalékos a teljesítményed. Az alábbi táblázatban ban pedig megnézheted, milyen szintű a szövegértésed. 0 50% 5 64% 65 80% 8 90% 9 00% Nem megfelelő Elfogadható Közepes Jó Kiváló A szövegek olvasásához jó szórakozást, izgalmas rendezést, a feladatok megoldásához figyelmet, kitartást és jó eredményt kívánunk: A szerző és a szerkesztő Aki könyvet olvas, kezdetnek éppúgy hajlandó eltársalogni az időjárásról, mint akárki más, de innen általában tovább is tud lépni. Stephen King
Bors Péter Volt egy szer egy öz vegyasszony, an nak há rom gyer me ke: két fiú meg egy lány. A két fiú el ment szán ta ni. A nagy er dő ben tör tek föl egy tisz tást, hogy az tán be ves sék krumpli val, ku ko ri cá val. Azt kér ték az any juk tól, küld je utá nuk a kis hú gukat az ele mó zsiá val. Kül döm én, de nem szí ve sen, mert el té ved még ab ban az ir dat lan nagy er dő ben. Még a sárkány is el ra bol hat ja. El is té vedt, el is ra bol ta a sár kány. A fiúk hiá ba vár ták az ebé det. Hát most mi le gyen? Az lett, hogy a na gyob bik fiú elin dult kis hú gá nak ke re sé sé re. Meg is ta lál ta hétna pi gya log lás után nagy szik la he gyek kö zött, a sár kány ud va rá ban. Meg ölelték, meg csó kol ták egy mást. Ép pen ak kor ért ha za a sár kány. Hát te ki vagy? böm böl te dü hö sen a sár kány. A bátyám. El jött, hogy lás son szi pog ta ré mül ten a lány. Hogy mer tél ide jön ni?! or dí tot ta a sár kány, az zal rá ve tet te ma gát a fiú ra, és egyet len csapás sal agyon vág ta. Sírt, jaj ve szé kelt a lány, de jaj ve szé kelt ott hon a sze gény öz vegy asszony is, mert hiá ba vár ta ha za a fiát. A ki seb bik fiút most már nem le he tett sem mi kép pen vissza tar ta ni. Elin dult a hú ga meg a báty ja ke re sé sé re. Meg is ta lál ta őket a nagy szik la he gyek közt; a lányt a pa lo tá ban, a fiút a pa lota kert jé ben, a sír ban. Bors Pé ter így hív ták az aprócska fiút, mert olyan csu da erős volt, mint a bors megöle lte a hú gát, és vár ta a sár kányt. Kis vár tat va nyí lott az aj tó, és nagy sur ro gás sal egy bu zo gány pen de rült be raj ta. For gott egy da ra big a szo ba kö ze pén, az tán szé pen fel füg gesz tet te ma gát egy fal ba vert szög re. Ez volt a sár kány ér ke zé sé nek a je le. Bors Pé ter nem te ke tó riá zott so kat, kap ta a bu zo gányt, és a nyi tott aj tón ke resz tül vissza ha jí tot ta; de úgy, hogy há rom na pig rö pült, az tán be le fú ró dott egy ke mény szik la fal ba. A sár kány nak ki lenc nap já ba telt, míg ki vés te on nét a bu zo gányt. Mér ges is volt na gyon, dúl va-fúl va ér ke zett ha za: Ki csú fol ko dik az én bu zo gá nyom mal? Én, ha nem ha rag szol, ked ves só gor. Hát te ki vagy? Bors Pé ter, a só go rod. Te meg mind járt a né hai só go rom le szel! és az zal úgy vág ta hom lokon a sár kányt, hogy az men ten össze ro gyott. Bors Pé ter gyor san le vág ta a ha lott sár kány far kát, ki ment a báty ja sír já hoz, meg csap kod ta a friss han tot a dög lött fa rok kal ép pen het ven hét szer. Meg nyílt a sír, és a na gyob bik fiú épen, egészsé ge sen lé pett elő. Összeölel kez tek, és bol do gan in dul tak hár mas ban ha za. A sze gény öz vegy asszony most már nem bá na tá ban, ha nem örö mé ben sírt. Bol do gan él tek mind a né gyen, míg meg nem hal tak. (Ro mán nép me se nyo mán) 4
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6.. Vajon miért kapta Péter a Bors vezetéknevet? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A Min den ételt meg bor so zott. C Kis ter me tű volt, de na gyon erős. B Ál lan dóan tüsszen tett a bors tól. D Nagy ter me tű volt, és igen erős.. Az édesanya jóslata beteljesült. Karikázd be a mesében az arra utaló részt!. Húzd alá a mesében előforduló meseszámokat és a hozzájuk tartozó kifejezéseket! 4. Rajzold le, milyennek képzeled a sárkány buzogányát! 5. Miért hajította vissza Péter a buzogányt? 6. Hogyan értelmezed Bors Péter következő szavait? Te meg mind járt a né hai só go rom le szel! 7. A kibontakozás eseménysora összekeveredett. Számozással állítsd helyes sorrendbe őket! Hazatért a sárkány. A nagyobbik fiú húga keresésére indult. Bors Péter visszahajította a buzogányt. Az özvegyasszony nagyon búsult odahaza. Bors Péter elindult a húga és a bátyja után. Megérkezett a buzogány. A sárkány agyonütötte az idősebb fiút. 8. Bizonyítsd be, hogy a lány szerette a testvéreit! 9. Fe jezd be más képp a me sét! 5 7 Összesen: 5 5
Sárkányölő Szent György Az idő ben élt egy ször nyű sár kány Silena or szá gá ban. Nagy tó ban la ko zott. Mikor pedig megéhe zett, s nem lelt sem mit a me zőn, be ment a vá ros ba, hol is a la ko sok nak en nie kel lett adniok. Mikor pedig torkig lakozott, vissza ment a tó ba. A nép pe dig megegye zett ab ban, hogy a szörnyetegnek napjában két birkát adnak, s kiviszik neki a tó partjára. És amíg ezt cselekedték, a sár kány nem jött be a vá ros ba, s bé kes ség ben hagy ta az em be re ket. Tör tént pe dig, hogy annyi birkát fölfalt már, hogy a birka igen megfogyatkozott. Megegyeztek akkor, és kimondták, hogy sor sot vet nek, s aki re a sors esik, lé gyen az gaz dag vagy sze gény, az jus son a szük ség nap ján a sár kány ele de léül, s hoz zá egy bir ka. Tör tént pe dig, hogy egy na pon a sors a ki rály egyet len lá nyá ra esett. Igen siránkozott a király, és kérte az embereket, könyörülnének rajta, s hagynák meg leányát; ad ő nekik aranyat-ezüstöt, amennyit szemük-szájuk kíván. Há bor gott er re a nép, és mond ták: Mink elveszítettük véreinket, annak okáért neked is le kell mondanod leányodról! Tüstént adjad ki leányodat, különben halál fia vagy! Igen fájt a ki rály nak, és mondá: Ó, jaj, édes leá nyom, mi nek is szü let tél, hogy if jú tes tednek ily csúfsággal kell elpusztulnia! Pa ran csol ta pe dig, hogy ad nák reá ki rá lyi ru há za tát. A leány zó pe dig egye dül ki ment a tó hoz, és vá ra ko zott és keservesen sírt. Történt ekkoron nagy szerencséjére, hogy Szent György ép pen ar ra lo va golt. Ki is mi kor meg lát ta a leány zót, leugrott a lo vá ról, és oda ment hoz zá, és meg kér dez te, hogy miért olyan szomorú. Uram, pat tanj fel sebtiben a lo vad ra, és me ne- külj, kü lön ben ve lem együtt ha lál fia vagy! Ne mes ha ja don szó lott Szent György, mondd el nékem, mi bajod! Uram, itt kell ne kem meg hal nom, mi vel en gem a sár kány nak ad tak. Mind járt is ki buk kan a víz ből, s fölfal engem és tégedet is. Bíz zál ben nem mond ta rá Szent György, segíteni akarok rajtad Isten nevében. Alig hogy ezt mon dot ta, ki jött a sár kány a víz ből. Igen meg ret tent most a leány zó. György pe dig, mikoron meglátta a sárkányt, felpattant a lovára, és nagy vitézül rárohant. Bele is döfte a dárdáját a sárkányba, az pedig összerogyott. Mondá ekkor a király lányának: Bá to rod jál im már, mi vel nem esik sem mi bán tó dá sod! Mos tan pe dig vesd le az öve det, tedd a sárkány nyakára; meglátod, csodákat művel Isten! Levette hát övét a királylány, megkötötte vele a sárkányt, és a szörnyeteget bevitte magával a városba. Igen megrettent erre a nép, és kiáltoztak és menekültek onnét. Még él a bes tia, föl fal min ket! Ekkor Szent György Isten segedelmével halálra döfte a sárkányt, és a nép igen örvendezett. Előhoztak pedig számos ökröket, befogták őket, mire azok elvontatták a sárkány tetemét. (A Boldogasszony papucsa Nevek és legendák című könyv szövege alapján) 6
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6.. Írd le, hol élt a sárkány!. A szövegben kétszer is előfordul a lakozott szó eltérő jelentésben! Készíts hozzájuk szómagyarázatot! lakozott : lakozott :. Írd le a régies szóalakok mai formáját! légyen:, mondá:, szólott:, sebtiben:, mikoron:, segedelmével:, bátorodjál:, számos ökröket: 4. A szereplők közül kire vonatkoznak az aláhúzott szavak? a) kérte az embereket, könyörülnének rajta, = b) ad ő nekik aranyat-ezüstöt, = c) adnák reá királyi ruházatát = d) s fölfal engemet és tégedet is = e) mire azok elvontatták a sárkány tetemét = 5. Fogalmazd meg, milyen csodát művelt Isten a királylány övével! 6. Írd le Sárkányölő Szent György három jellegzetes tulajdonságát! 7. Bizonyítsd be, hogy az olvasott történet legenda! 8. Adj másik címet a történetnek! 8 5 Összesen: 5 7
Szent Erzsébet Erzsébet atyja II. András királyunk, anyja Gertrúd volt. Már négy éves korában eljegyezték Türingia leendő grófjával, ezért a kis menyasszonyt fényes kísérettel és hatalmas hozománnyal küldték a wartburgi várba. Jóságával és kedvességével hamarosan megnyerte a vár népét. A nála hét évvel idősebb vőlegénye szívből szerette. A leendő anyós azonban rossz szemmel nézte, hogy egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb gyermeket is. Azért pedig kiváltképpen haragudott, hogy a kislány nem vette át az udvari élet előírt formáit: nem volt hajlandó tipegve járni, és minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást. Tizennégy éves korában lett Lajos felesége. Erzsébet imádta a férjét. Ha hazavárta, meszszire elébe lovagolt, és viharos örömmel üdvözölte. Lajos pedig az udvari emberek megrökönyödésére egy asztalnál étkezett vele. Amikor Lajosnak hadba kellett vonulnia Itáliába, Erzsébet három éven át helyettesítette a grófság vezetésében. Éppen ezekben az években gyenge aratások és árvizek sújtották a vidéket, úgyhogy a nép éhezni kezdett. Az ifjú grófné a vár alatt ispotályt nyitott, ahol naponta száz szegény kapott ellátást. Gyakran saját kezűleg osztotta nekik a kenyeret és a pénzt. Eladta ékszereit és drága ruháit, gyapjút szőtt a szegényeknek. Kimondhatatlan fájdalmat érzett szeretett férje korai halálakor. Lajos oltalma nélkül nem folytathatta tovább addigi életét, ezért egy óvatlan pillanatban, gyermekeivel együtt elhagyta a várat. Özvegyi javaiból Erzsébet újabb ispotályt alapított, ahol betegápolóként tevékenykedett. novemberében Erzsébet megbetegedett. Elajándékozta a még meglévő holmiját, s vigasztalta a mellette lévőket. 6-án éjfél körül halt meg huszonnégy éves korában. Szegényes ruhájában ravatalozták föl az ispotály kápolnájában. Az emberek pedig seregestül jöttek, hogy utoljára láthassák jótevőjüket. Már négy évvel halála után szentté avatták. Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében vagy rózsákkal teli kosárral ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről. Az egyik napon Henrik, Erzsébet sógora váratlanul tért haza a vadászatról, és találkoztak egymással. Henrik föltartóztatta, és látni akarta, mit visz a szegényeknek. Erzsébet szétnyitotta köpenyét, és nagy meglepetésre élelem helyett illatozó rózsákat lehetett látni. Henriknek útjára kellett bocsátania Erzsébetet. Eszerint Isten nem akarta, hogy a szeretet szent asszonyát jósága miatt megszégyenítse. (Széplaki Erzsébet) ispotály: kórház 8
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6.. Töltsd ki Szent Erzsébet adatlapját az olvasott szöveg alapján! Édesanyja neve: Édesapja neve: Férje neve: Születési éve: Halálának éve: Szentté avatásának éve: 6. Számozd be a bekezdéseket! Melyik bekezdésben olvastál a következőkről? gyermeki tulajdonságairól a rózsás legendáról a wartburgi várba érkezéséről az éhínség elleni küzdelméről férjéhez fűződő érzelmeiről szentté avatásáról betegápolói tevékenységéről. Keresd az okokat a szöveg alapján! Miért küldték a négy éves Erzsébetet Wartburgba? Miért nem kedvelte a leendő anyósa a magyar királylányt? Miért változott az élelem rózsává Erzsébet kosarában? 4. Állítsd helyes sorrendbe a megadott vázlatpontokat, és pótold a hiányzókat! A kis menyasszony, Erzsébet küzdelme az éhínség ellen, Élelem helyett rózsák... 4. 5. 6. 7. 7 7 Összesen: 5 9
Piramismesék Az ókor hét csodája közül már csak egyetlenegyben gyönyörködhetünk, az egyiptomi piramisokban. Mindenkit lenyűgöznek látványukkal. Sok misztikus történet, fantáziadús legenda próbálta megfejteni építésüknek a titkát. Az archeológusok mellett mindig akadnak műkedvelő egyiptológusok, akik szenzációs ötletekkel állnak elő. Kaliforniai amatőr egyiptológusok a sárkányokra esküsznek. Szerintük a piramisokat a szél erejét felhasználva építették föl, mégpedig sárkányok ahogy ma nevezzük: siklóernyők, vitorlák segítségével. A gond csak az, hogy a régészek nemigen találkoztak efféle ábrázolásokkal, ráadásul a kopt nyelv sem őriz olyan szót, amely sár kányt je len te ne. Akad nak olya nok, akik a Föl dön kí vül ke re sik a megol dást. Azt ál lít ják, ha az Egyen lí tőre fektetett piramisok eredeti magasságát milliárddal megszo roz zuk, meg kap juk a Föld Nap tá vol sá gát. Másik érvük szerint a Hold felszínéről készített űrfelvételek nyolc hegyes torony árnyékát mutatják, s ezeknek az objektumoknak az elhelyezkedése hasonló a gízai piramisok térbeli elhelyezkedéséhez. S bátran le is vonják a következtetésüket, miszerint, ha a Holdon egy idegen civilizáció munkái láthatók, akkor a piramisokat is ők építhették. A tudomány meséje szerint a piramisokat kitűnő szakemberek irányításával jól képzett munkások építették. Már elvetik a tudatlan, megkínzott rabszolgákhoz kötött elméletet. A piramisokat a fejlett egyiptomi kultúra és társadalom, valamint a fáraók hatalma emlékeinek tartják. A National Geographic tévécsatornáján nézők milliói láthatták a Kheopsz-piramistól másfél kilométerre feltárt piramisvárosban zajló ásatásokat. A pi ra mis épí tés ben részt ve vő mun ká sok akár 0 000 em ber ről is szó le het jár tak oda alud ni. Megtalálták a közigazgatási terület vezetőjének szarkofágját is. Világraszóló eseményként harangozták be a sírkamrába való behatolást, amely a következőképpen történt: egy robot által fúrt lyu kon egy szál op ti kás ka me ra ha tolt be a kam rát le zá ró kő töm bön át. S ta lált egy újabb mészkőtömböt. A titkok nehezen adják meg magukat. (Széplaki Erzsébet) szellőző k j i g c szellőző e f d h b A Kheopsz-piramis keresztmetszete: a: a bejárat, amely az összes piramison az északi oldalon található, b: a hosszú folyosó, c: a befejezetlen kamra, d: felfelé ve ze tő fo lyo só, e: a Nagy Csar nok, f: a kö zép ső kam rába ve ze tő fo lyo só, g: a ki rály nő kam rá ja, h: ezt az összekö tő já ra tot a sírrablók ás ták ki, i: rö vid já rat ki sebb kamrákkal, j: a király sírkamrája, k: üres helyek, amelyek statikailag biztosították a fáraó végső nyughelyét. a 0
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6.. Nézz utána a Magyar értelmező kéziszótárban, mit jelentenek a következő szavak! Má sold le a szövegkörnyezethez illő jelentésüket! misztikus: legenda: archeológus: kopt: 4. Karikázd be a következő kérdések alapján a szöveg. bekezdésének kulcsszavait! Mi az, ami még ma is látható az ókor hét csodája közül? Mit próbáltak megfejteni a misztikus történetek és fantáziadús legendák? Kik álltak elő szenzációs ötleteikkel?. Cáfold meg a kaliforniai amatőr egyiptológusok állítását! 4. Javítsd ki föléírással a szövegrészlet hibás szavait, kifejezéseit! Akad nak olya nok, akik azt ál lít ják, ha a Bak té rí tőn fek vő pi ra mi sok ere de ti ma gas sá gát mil lió val meg szo roz zuk, meg kap juk a Föld Hold tá vol sá gát. Má sik ér vük sze rint a Hold fel színé ről ké szí tett űr fel vé te lek ki lenc he gyes torony ár nyé kát mu tat ják, s ezek nek az ob jek tu mok nak az el he lyez ke dé se megegye zik a gízai pi ra mi sok tér be li el he lyez ke dé sé vel. Mi vel a Hol don egy is mert ci vi li zá ció nyo mai lát ha tók, ezért a pi ra mi so kat is ők épít het ték. 5. Írd le, hogyan változott meg a tudósok álláspontja a piramisépítőkkel kapcsolatban! 6 6. Tanulmányozd a Kheopsz-piramis keresztmetszetének ábráját! Írd le, mit jelölnek az egyes betűk! e: g: i: 7. Miért építettek be szellőzőket és üres helyeket a király sírkamrája fölé? 8. Mit neveztek piramisvárosnak? Hogyan nevezik a világvárosok hasonló részét napjainkban? 9. Húzd alá a szövegben, mi volt a tévécsatorna által beharangozott, világra szóló esemény! Összesen: 5
Damoklész kardja Úgy függ a feje fölött, mint Damoklész kardja mondják arra az emberre, akit valami nagy veszély fenyeget, amelynek bekövetkeztét bármikor várhatja, a veszély tudata pedig szüntelenül nyugtalanítja. E kifejezés eredetéről Cicero, a Kr. e. I. században élt római politikus, író, szónok, a köztársaság elkötelezett híve ír a Tusculumi beszélgetések cí mű művé ben. Eb ben az írá sá ban egye bek közt azt a tételt fejtegeti, hogy csak az erény tehet boldoggá. Ennek bizonyítására a zsarnok lelkiállapotát említi, akinek látszólag minden a rendelkezésére áll, de kérdés: boldognak nevezhető-e? Hi szen mi lyen is ez a bol dog ság? és leír egy tör té ne tet Dio nü sziosz szürakuszai türannoszról (zsarnokról). Dionüsziosz, mikor egyik hízelgője, Damoklész, beszélgetés közben felemlegette a türannosz kincseit, gazdagságát, hatalmának fenségét, birtokai bőségét, királyi palotájának nagyszerűségét és azt ál lí tot ta, hogy nem volt so ha sen ki bol do gabb, így szólt: aka rod-e, Da mok lész, ha té ged ennyire gyönyörködtet ez az élet, magad is megízlelni és kipróbálni az én szerencsémet? Mikor erre Damoklész azt felelte, hogy bizony ő nagyon szeretné, Dionüsziosz elrendelte, fektessék Damoklészt aranykerevetre, melyet remekbe szőtt pompás mintákkal tarkázott takarókkal terítenek le; a díszasztalokat vésett ezüsttel, arannyal díszítette: az asztal köré gyönyörű külsejű, válogatott rabszolgafiúkat állított, és rájuk parancsolt, hogy Da- moklésznak még a biccentésére is figyeljenek, és készséggel szolgálják. Kéz- nél voltak a kenetek, a koszorúk, meggyújtották az illatszereket, ritka ínyencfalatokkal rakták meg az asztalokat Damoklész boldog- nak hit te ma gát. És ek kor, a fény, a pom pa kö ze pet te, meg pa- rancsolta Dionüsziosz, hogy szőrszálra kötve egy vil lo gó kar dot bo csás sa nak alá a mennye zet ről, hadd csüng jön an nak a bol- dog embernek a nyaka fölött. Damoklész pedig nem nézte többé a gyönyörű szol- gákat, sem a művészi ezüstmunkákat, nem nyúj tot ta ki a ke zét az asz tal fe lé, még a virágfüzér is lecsúszott a fejé- ről, s vé gül kö nyör gött a zsar nok- nak, hadd me hes sen el, mert már nem akar töb bé boldog len ni. (Gyapay Gá bor Me gyer Szabolcs Ritoók Zsig mond Ki mond ta? Miért mond ta? című könyvének azonos című írása nyomán)
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6.. Húzd alá a Ciceróval kapcsolatos helyes megállapításokat! Kr. e. az I. században élt. Kr. u. az I. században élt. Görög író, szónok volt. Olasz író, politikus, szó nok volt. Római író, szónok, politikus volt. Hitt a köztársaság eszményében. A csá szár sá got támogatta.. Írd le, milyen tételt fogalmazott meg Cicero Tusculumi beszélgetések című művében!. Fogalmazd meg az erény szónak azt a jelentését a Magyar értelmező kéziszótár segítségével, amelyik illik a szövegkörnyezetbe! 4. Szerinted mi a hízelgő feladata? 5. A hízelgőt nem becsülik az emberek. Igazold ezt az állítást egy közismert közmondással! Segítségül hívhatod O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét. 6. Karikázd be, milyen érzést váltott ki Damoklészben a kard megjelenése! Állításodat igazold a szövegből vett példákkal! büszkeséget, félelmet, haragot, boldogságot, kincs utáni vágyat 7. Írd le, mi történhetett volna a szőrszálra függesztett karddal! 8. Képzeld magad Damoklész helyébe! Könyörögj Dionüszioszhoz, hogy elmehess! 9. Vá la szolj Ci ce ro kér dé sé re! Bol dog nak ne vez hető-e a zsar nok? Vá la szo dat in do kold meg! 4 5 Összesen: 0
A testfestés művészete A mai fiatalok körében nagyon divatos lett a tetoválás. Sokan később hiába szeretnék eltávolítani, ez szinte lehetetlen. Ezért ajánlom mindenki számára a bőrbarát hennás testfestést. A festékanyaggal csak a bőr felszíne kerül kapcsolatba, ezért néhány hét után magától lekopik a minta. A test fes tés alap anya ga a henna gyógynövény. Külsőleg használva láz- és fájdalomcsillapító, fertőtlenítő hatású. Festékanyagnak a magas, délszaki cser je fia tal le ve lei nek por rá őrölt változatát használják. Minél fiatalabb a levél, annál több szí ne ző anya got tar talmaz. A hennás testfestés őshazája Egyip tom, de igen el ter jedt Indiában és Marokkóban is. Ezek ben az or szá gok ban az es kü vői szer tar tá sok nak is ré sze a kü lön bö ző je len té sű minták művészi megfestése. A menyasszony bőrét közeli hozzátartozói három nappal a fontos esemény előtt díszítik fel a szerelem jelképeivé vált hennamotívumokkal. Az ifjú feleség mindaddig nem végezhet há zi mun kát, amíg a min ta le nem ko pik. A tes ten hetekig látható minták legtöbbször az ifjú pár társadalmi hovatartozását is mutatják. A henna felvitele előtt arclemosóval és pamuttörlővel tisz tí tják meg a festendő felületet. A zsí ros bőr megakadályozza a henna felszívódását. Hennaporból és különböző adalékanyagokból pépet készítenek. Ezt a pépet viszik fel a kiválasztott mintának megfele lően a bőr re. A hennafestés azon ban nem egy könyv ből ki vá lasz tott mo tí vum szol gai má so lá sa. Alkalmat ad kreatív elképzelések megvalósítására és egy ősi tradíció felelevenítésére. Igazi természetközeli művé szet, amely nagy lel ki nyu gal mat kí ván az alkotótól és a megrendelőtől egyaránt. Mi nél to vább ma rad a henna a bő rön, an nál jobb. Ál ta lá ban 6- óra szük sé ges a fel szí vó dá sá hoz. A pé pet a ven dé geim már ott hon tá vo lít ják el a Hennafestés közben Szép lett? bőrükről növényi olajba áztatott arctisztító párnával. Fontos, hogy ezt követően legalább hat órán keresztül ne érjen víz a mintához. (Halász Kriszta mesterkozmetikus, hennafestő) 4
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6.. Olvasd el a címet és a képaláírásokat, figyeld meg a fotókat! Vajon miről szól a szöveg?. Keresd meg Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótárában a következő szavakat, és írd ki a szövegkörnyezethez illő jelentésüket! kreatív: motívum: tradíció:. Írj rö vid aján lást ka ma szok nak, amely ben a hennafestés előnyeire hí vod fel a fi gyel mü ket! 4. Ka ri ká zás sal je löld, hogy az aláb bi ál lí tá sok kö zül me lyik igaz, me lyik ha mis! A henna észa ki gyógynövény. IGAZ HAMIS A levelek fej lő dé sé vel csök ken a ben nük lé vő szí ne ző anyag mennyisége. IGAZ HAMIS A henna le ve leit por rá őrlik a festéshez. IGAZ HAMIS 5. Olvasd el a. bekezdést, és válaszolj a következő kérdésekre! Mely országokban része az esküvői szertartásoknak a hennafestés? Mire vonatkozik a fontos esemény kifejezés? Meddig nem végezhet házimunkát az ifjú feleség? 6. Sorold fel a hennafestő által végzett műveleteket! 7. Értelmezd a következő mondatot: alkalmat ad kreatív elképzelések megvalósítására és egy ősi tradíció felelevenítésére! 8. Tegyél fel egy kérdést az 5. bekezdésben olvasottakkal kapcsolatban! Összesen: 0 5
A szekér meg a hintó Mátyás király, amikor már nagy király volt, városról falura vándorolt, hogy a maga szemével lásson, a maga fülével halljon. Egyszer a vándorlásban elfáradt az országúton, felkéredzkedett egy szegény paraszt szekerére. A szekéren a búzáját vitte őrletni a szegény parasztember. Felvette jó szívvel a vándort. Megy a szekér csendesen. Egyszer csak szembe közeledik egy hatlovas, fényes hintó, abban ül egy büszke báró. A kocsis rákiabál a szegény pa raszt ra: Térj ki, pa raszt! De a ron gyos ván dor, aki a zsákon kucorgott, azt mondta a parasztnak: Ne tér jen ki, atyám fia! El is vet te a gyep lőt a sze gény paraszttól, megállította a szekeret, hogy a pa raszt ne tér hes sen ki. Mi lesz, hé, nem hal lod, hogy térj ki? már a ko csis eme li az os tort, hogy majd a nyaka közé suhint a parasztnak. Ha nem a ván dor leug rik a sze kér ről, a bá ró elé áll, ki gombol ko zik. Hát a bá ró majd leesett az ülés ről. Ott volt előt te ara nyos ru há ban Má tyás ki rály. Először megparancsolom, fogjatok ki két lovat, fogjátok a szegény ember két rossz gebéje elé! El bír ja négy ló is a hin tót. A bárónak is le kellett szállni, segíteni a paraszt szekere elé fogni a két gyönyörű paripát. Most pe dig vissza a hin tó ra! Azt pa ran cso lom, hogy a hin tó tér jen ki, mert üres sze kér nek kell a ter hes sze kér elől ki tér ni! Ak kor lett tör vény, hogy az üres sze kér tér ki a ter hes sze kér előtt. (Magyar népmonda). Nézz utá na a Magyar értelmező kéziszótárban a sze kér és a hintó szó jelentésének! Tanulmányozd a szócikkekben található rajzokat is! a) So rold fel, mi az azo nos a két tárgy ban! 6
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6. b) So rold fel a kü lönb sé ge ket! A sze kér: A hin tó:. Sorold fel a monda szereplőit!. Miért jár ta ál ru há ban Má tyás ki rály az or szá gát? 4. Fo gal mazd meg, mi okoz ta a bo nyo dal mat a tör té net ben! 5. Fejezd be a következő megkezdett mondatokat! a) A vándor elvette a paraszttól a gyeplőt, nehogy b) A kocsis meg akarta ütni a parasztot, ezért c) A báró majd leesett az ülésről, mert 6. Szerinted miért nem szólalt meg a báró? a) A szekér és a hintó találkozásakor: b) A király láttán: 7. Rendezd a következő tulajdonságokat a megfelelő szereplőhöz! jószívű, haragos, szótlan, igazságos, erőszakos, határozott, segítőkész A szegény parasztember: Mátyás király: A kocsis: 8. Készítsd el a monda vázlatát!... 4 7 Összesen: 8 7
A kilencöves tatu A ki lenc öves tatu a legel ter jed tebb a tatuk kö zött. Ame ri ka nyílt pré ri jein ugyanolyan jól ér zi magát, mint a trópusi dzsungelben. Az USA Kansas és Missouri államaiban, Mexikóban, Argentínában és Uruguayban is honos. A ki lenc öves tatu test mé re te akár a 80 cm-t is elérheti. Testtömege 0-0 kg. Az állat hátán keresztben futó sorokba rendeződve csontkemény szarulapocskák helyezkednek el, amelyek védőpajzsként szolgálnak a támadókkal például jaguárokkal, pumákkal és prérifarkasokkal szemben. A szarulapok kilenc sor ba ren de ződ nek, de van olyan faj is, amelyiken hét öv található. A tatuk általában föld alatti váraikban töltik a na pot. A vár fél, há rom és fél mé ter mélység között található, és közel hét méter hosszú alagutakból áll. Az alagútrendszert elülső végtagjaik erős ásókarmaival kaparják ki, a földet pedig hátulsó lábaikkal kotorják maguk mögé. Az alagutak közül kettőben van egyegy alvó kam ra, ame lyet a tatu fűvel bé lel. A ki lenc öves tatuk megoszt ják a vá rat más, ki zá ró lag azonos nemű fajtársaikkal. A nőstény várában fészekkamra is található. Éjjelente a tatu elhagyja a várat, és elindul élelemszerző útjára. Főként rovarokat, kisebb gerinceseket, madártojásokat, gyümölcsöket, gombákat, gyökereket fogyaszt. Jól fejlett szaglószervével kutatja fel a táplálékot. Szorgosan futkározik a talajon, miközben meg-megáll, hogy szagmintát vegyen. Ha rátalál a táplálékra, hosszúra nyúlt ormányát a földbe nyomja, nehogy elveszítse a zsák mány sza gát. Erős mell ső lá bai val la zít ja fel a ta lajt, majd a ha sa alatt hát só lá bai val to váb bítja ma ga mö gé a föl det. Ásás köz ben fúj tat, rö fög. Ha eléri zsákmányát, jóízűen elfogyasztja. A tatuk 6- hó na pos ko ruk ban vál nak ivar éret té. Éle tük ben a nyár a pár zá si idő szak. A pár- zást kö ve tően a pe te csak há rom hó nap múl va ágya zó dik be az anya méh be. Így el hú zó dik a vemhesség, az embriók fejlődése, és az újszülöttek csak a következő év tavaszán, a beágyazódást köve- tően 0 nap múl va jön nek a vi lág ra. Az utódok a fészekkamrában születnek. Mivel a megtermékenyí- tett petesejt a sejtosztódás kezdetén négy részre válik, a nőstény mindig egypetéjű négyes ikreknek ad éle- tet. Ilyenkor még rózsaszínű a bőrük. Kültakaró- juk néhány hét alatt keményedik páncél- zattá. (A Cso dá la tos ál lat- világ szövege alapján) 8