NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Nemzeti Választási Bizottság../2016. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság Erdösi Lászlóné magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában. igen és.. nem szavazattal meghozta a következő A Nemzeti Választási Bizottság az határozatot: EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KISKERESKEDELMI ÜZLETEK A KISKERESKEDELMI SZEKTORBAN TÖRTÉNŐ VASÁRNAPI MUNKAVÉGZÉS TILALMÁRÓL SZÓLÓ 2014. ÉVI CII. TÖRVÉNY SZERINT TOVÁBBRA IS ZÁRVA TARTSANAK VASÁRNAP? kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e- mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. március 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2016. február 23-án személyesen egy személy kíséretében jelent meg a Nemzeti Választási Iroda székházában országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából. 2016. február 23-án 11 óra 34 perc 3 másodperckor Szervező kísérője rögzítette a Nemzeti Választási Iroda székházában lévő időbélyegző berendezés segítségével Szervező országos népszavazási kezdeményezése érkezési időpontját. Szervező a kísérője által elvégzett érkezési időpont rögzítése után a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. (3) bekezdése alapján nevét, lakcímét, személyi azonosítóját és az országos népszavazási kezdeményezés benyújtására vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó dokumentumot, kizárólag népszavazásra javasolt kérdését tartalmazó aláírásgyűjtő ívet, további három, összesen 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet és a NAIH-94895/2016. számú határozatát nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Tekintettel arra, hogy Szervező kezdeményezésében a Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. (1) bekezdésében nevesített határidőn belül elutasító határozatot nem hozott, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését napirendjére tűzte. II. Az Nsztv. 11. -a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak. Az Nsztv. 1. (1) bekezdése rögzíti, hogy a népszavazási eljárásra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) általános részét is alkalmazni kell az Nsztv.-ben foglalt eltérések figyelembevételével. 2016. február 23-án a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezésen kívül még egy, a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartása tárgykörébe tartozó kérdés lett benyújtva. A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a 2016. február 23-án a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartása tárgykörében benyújtott két országos népszavazási kezdeményezés benyújtásának körülményeit, azoknak az elbírálás szempontjából releváns részleteit az alábbiakban foglalja össze. 2016. február 23-án a Nemzeti Választási Iroda székháza (a továbbiakban: székház) elé 4 óra után kb. 15 erős testalkatú személy (a továbbiakban: Csoport) érkezett, 2
akik a felvételek alapján valószínűleg ismerték egymást, hiszen érkezésükkor üdvözölték egymást és folyamatosan beszélgettek egymással. Néhányuk kezében dosszié volt. A székház elé 5 óra 55 perc 25 másodperckor érkezett Nyakó István szervező két személy társaságában, majd 6 óra 44 perc 18 másodperckor Szervező érkezett kísérőjével. A székházba Szervező 7 óra 0 perc 25 másodperckor lépett be, majd többen a Csoport tagjaiból és Szervező kísérője. Nyakó István 7 óra 41 perc 1 másodperckor lépett be a székházba. A Nemzeti Választási Iroda munkatársának kérdésére a Csoport tagjai úgy nyilatkoztak, hogy valamennyien a kiskereskedelmi üzletek zárva tartásával kapcsolatos országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából tartózkodnak a székház előterében. 11 óra 33 perckor Nyakó István szervezőn valamint Erdösi Lászlónén és kísérőjén kívül a Csoport tagjai közül kb. 10-en tartózkodtak a székház előterében. A felvételeken egyértelműen látszik, hogy 11 óra 34 perc 3 másodperckor Szervező kísérője rögzíti Szervező országos népszavazási kezdeményezése érkezési időpontját, ezt követően 4 másodperccel később Nyakó István szervező rögzítette kezdeményezése érkezési időpontját. Az első érkezési időpont rögzítése után a Csoport tagjai távoztak a székházból miközben Szervező kísérője a benyújtáshoz szükséges dokumentációt még az előtérben átnyújtotta Szervező részére. Az NVI hivatali helyiségeibe Nyakó István lépett be először, a Nemzeti Választási Iroda munkatársai tőle vették át először országos népszavazási kezdeményezését, majd ezt követően Szervezőtől. III. A körülmények részletes vizsgálatából az alábbiak állapíthatók meg. Az Nsztv. 6. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a népszavazásra javasolt kérdést személyesen vagy postai úton kell benyújtani. E jogszabályi rendelkezés értelmezése kapcsán a Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzésében rögzítette, hogy [a]z Nsztv. nem tartalmaz szabályt arra nézve, hogy egyéb módon, akár képviselő meghatalmazása révén is eljuttatható lenne a kezdeményezés az NVI-hez. A Kúria ezt az álláspontját megerősítette a Knk.IV.38.083/2015/2. számú végzésében is, amikor rögzítette, hogy [a] népszavazási kezdeményezés iratainak az NVI részére történő személyes benyújtását a Kúria a Knk.IV.37.721/2015/2.számú végzésében olyan követelménynek tekintette, amelynek hiányát az Nsztv. 10. (2) bekezdése szerint újbóli az NVB-hez történő benyújtása során nem lehet pótolni. A Nemzeti Választási Bizottság - a Kúriának az Nsztv. 6. (1) bekezdésének tartalmát értelmező határozataiban foglaltakból is kiindulva - a benyújtás részének tekinti azt is, amikor az országos népszavazási kezdeményezés érkezési időpontját a 3
szervező a Nemzeti Választási Iroda székházában elhelyezett időbélyegző berendezés segítségével rögzíti. Ezzel egyező álláspontot fogalmaz meg a Magyar Közlöny mellékletében, a Hivatalos Értesítőben 2016. január 29-án megjelent, a Nemzeti Választási Iroda elnökének 1/2016. (I. 29.) NVI utasítása a Nemzeti Választási Iroda iratkezelési szabályzatáról (a továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat a Küldemények átvétele című 10. alcíme 14. -ában rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság részére érkező küldemények átvételének szabályait a 19. melléklet tartalmazza. A 19. melléklet 3.1. pontja rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Iroda székházába érkező beadványtevő rögzíti beadványa eredeti példányán az irat érkezési időpontját. A Szabályzatban használt beadványtevő alatt népszavazási kezdeményezés benyújtása esetében, tekintettel az Nsztv. 6. (1) bekezdésére a szervező értendő. A 19. melléklettel azonos tartalmú tájékoztatást tartalmaz a valasztas.hu oldalon elhelyezett Tájékoztató a Nemzeti Választási Bizottsághoz érkező beadványok átvételéről című dokumentum 1. pontja, mely azonos tartalommal, kinyomtatott formában a székház előterében, az időbélyegző berendezés közelében, jól látható módon kifüggesztésre került. Megállapítható azonban, hogy Szervező magatartását az érkezési időpont rögzítése tekintetében passzivitás jellemezte, hiszen azt nem ő, hanem kísérője végezte el, Szervező kísérője volt az, aki a Csoport tagjai mellett állva várt arra, hogy az érkezési időpontot rögzítse, vélhetően ő szerzett tudomást arról is, hogy a Kúria honlapján közzétette a tárgykörben a párhuzamossági moratóriumot megszüntető, Knk.IV.38.081./2015/2. számú végzését. Szervező miután kísérője elvégezte a népszavazásra javasolt kérdés érkezési időpontjának rögzítését, azt az épületbe való belépéshez szükséges regisztráció után átadta a Nemzeti Választási Iroda munkatársainak. A benyújtás tekintetében Szervező aktív magatartást ekkor végzett. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy bár Szervező személyesen jelen volt, azonban mivel nem ő végezte el saját kezdeményezése érkezési időpontjának rögzítését, ezért eljárása nem felel meg teljes mértékben az Nsztv. 6. (1) bekezdésében előírt szabálynak, mely szerint a kezdeményezést személyesen kell benyújtani. A személyes benyújtás tekintettel a Ve. alapelveire, különösen az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvére, a benyújtás valamennyi mozzanatában aktív, valós személyes cselekvést jelent. Ezzel szemben Szervező magatartása a benyújtás első szakaszában passzív volt, várta, hogy kísérője szerezzen információt a kúriai döntés közzétételének időpontjáról és elvégezze helyette az érkezési időpont rögzítését. Ebből következően a benyújtás első szakaszában, az érkezési időpont rögzítésekor a valódi aktív cselekvő személy nem Szervező, hanem kísérője volt, akinek közreműködése nélkül Szervező nem rögzíthette volna elsőként kezdeményezését a Kúria Knk.IV.38.081/2015/2. számú végzésének a kuria-birosag.hu oldalon való közzététele után. 4
A Nemzeti Választási Bizottság úgy ítélte meg, hogy Szervező eljárása nem felelt meg maradéktalanul az Nsztv. 6. (1) bekezdésének, mivel a kezdeményezése érkezési időpontját személyesen nem ő rögzítette, hanem egy olyan személy, aki hivatalosan nem jelent meg az eljárásban. Ugyanis noha a törvény lehetőséget teremt arra, hogy egy népszavazási kezdeményezésnek több magánszemély szervezője is legyen, Szervező kísérője ilyen minőségben nem jelent meg. Ebből kifolyólag a Bizottság Szervező kísérője által a kezdeményezés érkezési időpontjaként rögzített 2016. február 23. 11 óra 34 perc 3 másodperc időpontot jelen eljárásban nem veszi figyelembe, hanem a benyújtás időpontjának azt tekinti, mikor Szervező a Nemzeti Választási Iroda munkatársainak személyesen átadta kezdeményezését. Ez az időpont 2016. február 23. 11 óra 53 perc. IV. A benyújtás körülményeinek vizsgálatakor fontos figyelemmel lenni arra is, hogy a szervezők között, tekintettel a Csoport tagjainak jelenlétére is, rendkívül éles versenyhelyzet alakult ki. Azonban ebben az esetben is biztosítani kell, hogy a Ve. alapelvei maradéktalanul érvényesüljenek. A választási eljárási törvénynek a népszavazási eljárásokban is alkalmazandó alapelvei, melyek a választáshoz és a népszavazási kezdeményezésekhez fűződő anyagi és eljárási jogok mellett a jogbiztonság garanciái is, feltétlenül megkövetelik, hogy az országos népszavazási kezdeményezés benyújtásakor mindenki egyenlő eséllyel vegyen részt a versenyben. Az esélyegyenlőség megsértésére vezetett jelen esetben az is, hogy a beadás fizikai körülményeihez (NVI épületének bejárata) képest nagyszámú olyan választópolgár jelenléte kísérte azt, akik anélkül, hogy az állítólagos beadványozási szándékukkal éltek volna, a Szervező beadványának időbélyegzővel való ellátását követően (de csak azt követően) távoztak a választási szervtől. A Csoport tagjainak magatartása a Ve. 2. (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelv sérelmén túl súlyosan megsértette az e) pontban foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is. A népszavazási eljárásban az Nsztv. 1. (1) bekezdése alapján alkalmazandó választási alapelvek közül a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv általános tartalmának kibontásával a Nemzeti Választási Bizottság (2/2016.; 107-116/2015.; 100-106/2015.; 56/2013.; 95/2015., 96/2015. NVB határozat;) és a Kúria (Knk.IV.37.234/2015/2.; Knk.IV.37.522/2013/2., Knk.IV.37.521/2013/2.; Knk.IV.37.485/2013/2., Knk.IV.37.484/2013/2. számú végzés) számos eseti döntésében foglalkozott. E szerint a népszavazáshoz való jog mely magában foglalja a kezdeményezéshez való jogot is nem korlátlan, annak gyakorlása során figyelemmel kell lenni és érvényre kell juttatni az Alaptörvény, az Nsztv. irányadó rendelkezéseit és többek 5
között a Ve. 2. (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is. A rendeltetésszerű joggyakorlás alapvetően a magánjogi viszonyok között érvényesülő alapelvi szabály, amely arra kötelezi a jogalanyokat, hogy a jog adta intézményekkel azok eredeti céljának megfelelően éljenek, mert az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik [18/2008. (III. 12.) AB határozat, ABH 2008. 212., 221.]. Ez az alapelv az Alkotmánybíróság gyakorlatának köszönhetően a jogrend egészében érvényesülő generálklauzulává vált. Ezért közjogi viszonyok között, a (politikai) alapjogok gyakorlásának egyik legfontosabb számon kérhető kritériuma is a joggal való visszaélés tilalma. A rendeltetésellenes joggyakorlás az, ha az országos népszavazási kezdeményezéshez való jog és az eljárási jogosultságok gyakorlása úgy történik, hogy az nyilvánvalóan nem az eljárás céljának elérésére irányul, hanem az egyén jogainak és érdekeinek érvényesítésére, vagyis ha a joggyakorlás öncélú. A népszavazási eljárás célja ugyanis nem az egyéni érdekek érvényesítése, hanem ahogyan azt az Alkotmánybíróság 148/2011. (XII. 2.) AB végzésében rögzítette [a] népszavazási eljárás célja a demokratikus hatalomgyakorlás közvetlen eszközének alkalmazása. Ahogy a 987/B/1990. AB határozat is utal rá, a népszavazás az állampolgároknak, illetve az állampolgárok közösségének alkotmányos joga. (ABH 1991, 527, 529.) A népszavazási eljárás megindítása tehát nem lehet öncélú, az eljárási szabályok alkotmányos rendeltetése az, hogy a nép akarata kinyilvánításának garanciális keretéül szolgáljon. (ABH 2011, 1335, 1337). Egyértelműen látható tehát, hogy a Ve. eljárási alapelvei köztük különösen a Ve. 2. (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv - alapvetően meghatározzák, egyfajta általános keretet adnak a választási eljárásban és - az Nsztv. 1. (1) bekezdése okán - a népszavazási eljárásban részt vevők magatartásának. A Ve. 2. (1) bekezdésének általános megfogalmazása azt is kifejezi, hogy az alapelvek által meghatározott magatartási szabályok nem csak a választópolgárok és a választási szervek irányában értelmezhetők, hanem a választópolgárok egymás irányába kifejtett magatartását is meghatározzák, vagyis a kölcsönösség folytán a választópolgárok kötelesek más választópolgárok felé is betartani ezeket az alapelveket. Az alapelvek megtartása tehát a választási vagy népszavazási eljárásban résztvevő más választópolgárok jogainak érvényre juttatását, szabad gyakorlását is szolgálják. Éppen ezért, az alapelveknek nem megfelelő magatartás, így különösen a nem rendeltetésszerű joggyakorlás szükségképpen csorbítja mások jogait, korlátozza jogos érdekeik érvényesülését. 6
A Csoport tagjainak konkrét magatartását a népszavazási eljárás szempontjából az minősíti, hogy nyilatkozatukkal ellentétben nem nyújtottak be semmilyen beadványt. Magatartásuk, így a Nemzeti Választási Iroda munkatársának adott valótlan nyilatkozatuk is egyértelműen ellentétes volt az országos népszavazási kezdeményezés benyújtásához való jog rendeltetésével és céljával. A választási szervek hivatalos helyiségei arra szolgálnak, hogy a valódi beadványozói szándékkal bíró személyek részére biztosítsák, elősegítsék a joggyakorlásukat. A hivatali helyiségben való tartózkodásra vonatkozó jog nem parttalan, időben és célhoz kötöttségében is korlátozott. Az időbeli korlátozottság azt jelenti, hogy az azt az időtartamot foglalhatja magában, ami a cselekmény elvégzéséhez szükséges, így például amíg valaki az országos népszavazási kezdeményezéshez, jogorvoslati kérelemhez kapcsolódó dokumentumot leadja, vagy valamely választási iratba betekint, felvilágosítást, tájékoztatást kér és kap. A célhoz kötöttség pedig értelemszerűen azt jelenti, hogy a beadványozó eljárása, célja egy adott választási cselekmény megvalósításához kapcsolódik, magatartását annak érdekében végzi, hogy azt véghezvigye. A valós beadványozói szándék nélküli puszta jelenlét a választási szervek hivatali helyiségében nem értelmezhető a jog által védett választópolgári, beadványozói magatartásként. A Csoport tagjainak, bár annak a látszatát keltették, valójában nem volt céljuk népszavazási eljárási tevékenység kifejtése, így jelenlétük a Ve. szempontjából alapelvi védettséget sem élvezhet. A tényleges, a Ve. vagy az Nsztv. hatálya alá tartozó cselekmény hiányában a kölcsönösség, vagyis az, hogy más választópolgárok kötelesek tiszteletben tartani az ő magatartásukat, fel sem merülhetett, ráadásul tevékenységük csoportosan került végrehajtásra, ezért akadályozó, korlátozó jellege nyilvánvaló, a szándékosságra vonatkozó tételes bizonyítási eljárás (meghallgatások, vallomások) hiányában is. Magatartásuk egyértelműen visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, mert a bizonyított tényállásból megállapíthatóan a népszavazási kezdeményezés intézményét arra alkalmazták, hogy valódi szándék nélkül, az eljárási szabályok visszaélésszerű alkalmazásával tegyenek úgy, mintha népszavazást akarnának kezdeményezni, elfedve ezzel valós, vélhetően mások joggyakorlásának akadályozására irányuló akaratukat. V. A benyújtás körülményeinek vizsgálata után a Nemzeti Választási Bizottság azt vizsgálta, hogy Szervező országos népszavazási kezdeményezése megfelel-e az egyéb jogszabályi feltételeknek, köztük az Nsztv. 8. (1) bekezdésében rögzített, úgynevezett párhuzamossági moratórium rendelkezéseinek. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartása, mint népszavazási tárgykör tekintetében ellentétes jogértelmezés hiányában a védettség a Kúria Knk.IV.38.081/2015/2.számú végzésének a Kúria hivatalos honlapján való közzétételével szűnt meg. Ez a végzés ugyanis az, amely a Nemzeti Választási Bizottságnak a szintén a kiskereskedelmi üzletek zárva tartásával 7
kapcsolatos népszavazási kérdést hitelesítő 137/2015. számú határozatát megváltoztatta és a kérdés hitelesítése megtagadásáról rendelkezett. A Kúria végzése a hivatalos tájékoztatás szerint 2016. február 23-án 11 óra 33 perc 25 másodperckor került közzétételre a www.kuria-birosag.hu oldalon. A../2016. NVB határozattal hitelesített országos népszavazási kezdeményezés benyújtására 2016. február 23. 11 óra 34 perc 7 másodperckor került sor. Jelen eljárásban tárgyalt kérdés benyújtása, tekintettel a III. pontban kifejtettekre, 2016. február 23. 11 óra 53 perckor történt. Az Nsztv. 8. (1) bekezdés c)-g) pontjai szerint a kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés c) a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig, d) az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig, e) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig, f) a népszavazás megtartásáig, vagy g) a 31. (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig. Az Nsztv. 8. (3) bekezdése szerint két kérdés abban az esetben tekinthető azonos tárgyúnak, ha azok akár részben azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Nyakó István szervező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés az Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt? és Szervező kérdése azonos tárgyúnak tekinthető, mert azok egy érvényes és eredményes népszavazás esetén egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre. Míg Nyakó István szervező kérdése sikeres népszavazás esetén és az arra adott többségi igen válaszok alapján azt a kötelezettséget róná az Országgyűlésre, hogy helyezze hatályon kívül a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt (a továbbiakban: Törvény), addig Szervező kérdésében tartott érvényes és az igen -ek többségét hozó eredményes népszavazás a hatályos törvényi szabályozás maradéktalan fenntartását írná elő, vagyis hogy tartózkodjon a törvényhozó a Törvényt érintő jogalkotástól. Fentiek alapján tehát a./2016. NVB határozattal hitelesített és jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés az Nsztv. 8. (3) bekezdése értelmében azonos tárgyúnak tekinthetők, ezért az EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KISKERESKEDELMI ÜZLETEK A KISKERESKEDELMI SZEKTORBAN TÖRTÉNŐ VASÁRNAPI MUNKAVÉGZÉS TILALMÁRÓL SZÓLÓ 2014. ÉVI CII. TÖRVÉNY SZERINT TOVÁBBRA IS ZÁRVA TARTSANAK VASÁRNAP? kérdést tartalmazó kezdeményezéssel kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az az Nsztv. 8. (1) bekezdés c)-g) 8
pontjaiban felsorolt követelményeknek nem felel meg, így annak hitelesítését az Nsztv. 11. -a alapján megtagadta. VI. A határozat az Nsztv. 1. (1) bekezdésén, 6. (1) bekezdésén, 8. (1) és (3) bekezdésén, a Törvényen, a Ve. 2. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. -ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. -án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. (1) bekezdésén, a 43. (7) bekezdésén, valamint a 62. (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2016. február 29. Prof. Dr. Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság elnöke 9