DOKTORI (PH.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KORSZERŰ KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI MENNYISÉGI MÓDSZER FEJLESZTÉSE Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskolája keretében Készítette: Fejes Lászlóné UTASI ANETT okl. környezetmérnök Témavezető: DR. RÉDEY ÁKOS ny. egyetemi tanár a kémia tudományok doktora Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet Veszprém 2015.
1. Bevezetés Globális környezet-állapotunkat tekintve elmondható, hogy a ma élő ember az ipari és a gazdasági fejlődésnek köszönhetően számtalan módon és korábban soha nem tapasztalt mértékben kedvezőtlen irányban változtatta és változtatja meg környezetünk állapotát. Ennek eredményeképpen mindannyian tapasztalhatjuk a globális éghajlatváltozás drasztikus következményeit: vízhiány, éhínségek, terjedő betegségek, migráció, stb. E változásokat felismerve az Európai Unió hatodik környezetvédelmi cselekvési programjában 2002-ben deklarálta, hogy az elkövetkező időszak legnagyobb kihívása a globális klímaváltozás lesz. Emiatt az Európai Unió egyik célja az üvegházhatású gázok olyan szintű csökkentése, hogy e gázok jelenlétükkel ne befolyásolhassák mesterségesen a Föld globális klímáját. Az Európai Unió elhivatott annak érdekében, hogy a mai környezeti kihívások leküzdése, az egyre szigorodó jogi szabályozások mellett a fenntartható fejlődés stratégiai megközelítése kapjon egyre nagyobb hangsúlyt. A jogszabályok hatékony végrehajtásának javítása érdekében az Európai Unió konkrét intézkedésként írja elő a környezeti vizsgálatok körének kiszélesítését a környezet terhelés, illetve a környezetszennyezés megelőzése céljából. Miután Magyarország 3. Nemzeti Környezetvédelmi Programja 2014-ben zárult, az Európai Unió 7. Jólét bolygónk felélése nélkül című cselekvési programjának célkitűzéseit figyelembe véve az Országgyűlés megalkotja mely jelenleg is folyamatban van 4. Nemzeti Környezetvédelmi Programját a 2014-2020 időszakra, mely a környezetvédelemmel kapcsolatos korábbi tevékenységek folytatására, illetve további fejlesztésére ad felhatalmazást illetve definiálja a célokat, célkitűzéseket. Magyarországon a korábbi időszakban bekövetkezett környezetszennyezések jelentős része mára felszámolásra, kármentesítésre került. Számos állami kezdeményezésű projekt, fejlesztés, beruházás irányult a szennyezett területek rehabilitációjára vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan napjaink környezetvédelmének alapvető feladata már a megelőzés, a környezetminőség javítása kell, hogy legyen. E tevékenységek szolgálatába állítható, és e feladatok nélkülözhetetlen tevékenysége a környezetállapot-értékelés, a környezeti hatásvizsgálatok rendszere, melyek a prevenció mellett igen fontos szerepet játszanak a környezetszabályozás gyakorlati megvalósítása esetében is. 1
2. Célkitűzések Doktori cselekményemben célul tűztem ki egy olyan objektív, megbízható, könnyen alkalmazható újtípusú környezetállapot-értékelő mennyiségi módszer kifejlesztését, amely különböző projektek, beruházások, tervek, javaslatok esetében egyértelmű és konzekvens eredményeket szolgáltat az irodalmi módszereknél célirányosabb módon. Az általam vizsgált esettanulmányok értékelésével az irodalmi mennyiségi környezetállapot értékelési módszerek kritikai vizsgálata alapján, az erősségek és gyengeségek figyelembevételével egy széles körben alkalmazható, tényszerű, objektív, összegző, minden környezeti szempontot mérlegelő, újtípusú módszer alapjait fektettem le, illetve bizonyítottam annak alkalmazhatóságát. 3. Felhasznált esettanulmányok A disszertációmban vizsgált esettanulmányok kiválasztása során figyelmet fordítottam arra, hogy ipari projektekre, települési környezet minőségére, a természetes környezet állapotváltozására, valamint ipari vészhelyzetre vonatkozóan is végezzek környezetállapotértékeléseket. I. esettanulmány: Zirc város vizsgálatával egy települési környezet állapotváltozását elemeztem hét éves (2006-2013) periódusra vonatkozóan. II. esettanulmány: Egy multinacionális autóipari beszállító vállalat (DENSO Manufacturing Hungary Kft., továbbiakban DMHU) környezeti teljesítményének az értékelését végeztem el. A kutatómunkám elvégzéséhez a vállalat rendelkezésemre bocsátotta székesfehérvári üzemének 2012. évi teljes környezeti szempontból releváns adatsorát. III. esettanulmány: A 2010. évi kolontári vörösiszap katasztrófát követő környezetállapotot értékeltem az esemény 2. napján mért felszíni-, felszín alatti és talaj szennyezettségi adatok alapján. A kolontári katasztrófa esetében hivatalosan publikált és hivatkozott forrásokból származó adatokat használtam fel, mely adatok mérésében a Környezetmérnöki Intézet munkatársaival egyetemben vettem részt. IV. esettanulmány: A Balaton, mint megkülönböztetett természeti érték környezetállapotának összehasonlító értékelését végeztem el a tó 10 különböző helyszínéről származó vízkémiai mérési eredmények alapján. 2
4. Új tudományos eredmények, tézisek 1.) Módszert dolgoztam ki a Battelle-féle környezetállapot-értékelési módszer továbbfejlesztésére, a környezeti paraméterek paraméterfontossági egységeinek az eredeti módszertől eltérő meghatározására azon célból, hogy a Battelle-féle módszer tárgyilagosabbá váljon. A környezeti paraméterek paraméterfontossági egységeinek a meghatározásánál a környezeti paraméter kibocsátási határértékének fordított arányú súlyozását alkalmaztam. Zirc város esettanulmánya alapján igazoltam, hogy a Battelleféle módszer ilyen irányú továbbfejlesztése a paraméterfontossági egységek megállapításához koherens és megbízhatóbb eredményeket szolgáltat az eredeti Battelle-féle módszerhez képest. 2.) Kifejlesztettem az informatív környezetminősítő index (I KMI ) módszert, amelynek algoritmusa összhangban van a jogszabályi és egyéb előírásokkal. Az algoritmus a határérték szigorúsági konstans (K HÉSZi ) meghatározásával kezdődik és minden érintett környezeti paraméter, illetve környezeti elem/komponens figyelembevételével eredményezi az egész környezet minőségét jellemző informatív környezetminősítő indexet (I KMI ) az alábbi folyamatábra (1. ábra) szerint. Az informatív környezetminősítő index (I KMI ) módszer algoritmusában a vizsgált helyszín/projekt/beruházás környezeti állapot értékelése három lépésben/különböző szinteken történik. Az első szinten a környezeti paraméterekre, a második szinten a környezeti elemekre, majd a harmadik szinten a környezet egészére vonatkozóan történik a vizsgálat. 3
Környezeti elem szintű elemzés Paraméter szintű elemzés Referencia adatbázis Paraméter minőségi index (I PMi ) Grafikus értékelés 1. Környezeti elem minőségi index (I emj ) Jogszabályi és egyéb előírások vizsgálata Vizsgált környezeti elemek paramétereinek meghatározása Határérték szigorúsági konstans (K HÉSZi ) Alap táblázat Paraméter minőségi faktor (F PMi ) Grafikus értékelés 2. Elméleti paraméter szám (P Ej ) Környezeti elem minőségi faktor (F emj ) igen Paraméter minőségi mutató (M PMi ) A környezeti paraméterre vonatkozó előírás hiánya nem Környezeti paraméter által okozott terhelés (ΣM PMi ) Numerikus értékelés 1. Gyakorati paraméter szám (P Gj ) Környezeti elem informativitási jellemző (J ej ) Grafikus értékelés 3. igen nem Az elemzés informatív Környezet elemzés Környezeti elem minőségi mutató (M emj ) Informatív környezetminősítő index (I KMI ) Környezetterhelési jellemző (R Q ) Numerikus értékelés 2. Környezet informativitási jellemző (J k ) 1. ábra: Az informatív környezetminősítő index módszer algoritmusa 2.1) Módszert dolgoztam ki az általam bevezetett és definiált határérték szigorúsági konstans (K HÉSZ ) meghatározása céljából, amely a környezetállapot-értékelési módszer objektivitását biztosítja azáltal, hogy a súlyozás a környezeti paraméterek tekintetében előírt határértékek nagysága alapján történik. Környezeti elemenként vizsgáltam a környezeti paraméterkészletet, kiválasztottam a paraméterkészlet legkisebb és legnagyobb határértékét. A kettő közötti intervallumot 4
értéktartományokra osztottam. A két végpont közé természetes logaritmikus illesztést alkalmaztam, amely a határérték nagyságrendje alapján eredményezi a környezeti paraméter határérték szigorúsági konstansát. Az alábbi diagram (2. ábra) trendvonal egyenlete alapján kiszámoltam az egyes nagyságrend értékekhez (x tengely) tartozó y értékeket, amelyek a módszer határérték szigorúsági (HÉSZ) konstansát (K HÉSZ ) eredményezték. 2. ábra: Példa egy tizenegy pontos értéktartományra illesztett természetes alapú logaritmikus görbére a határérték szigorúsági konstans (K HÉSZ ) meghatározása céljából Amennyiben egy környezeti paraméter nagyobb veszélyt jelent a környezetre az embert is beleértve alacsonyabb határérték kerül megállapításra, ily módon a határérték szigorúsági konstans jelentésének értelmében a vizsgált környezeti paraméterhez nagyobb környezet minőségi súly rendelhető. 2.2) A környezeti paraméterek minősítése céljából definiáltam a környezeti paraméterek minőségi indexét (I PMi ), az adott környezeti paraméterre vonatkozó mért érték és a jogszabályban előírt határérték hányadosaként. Meghatároztam a környezeti paraméter minőségi faktorát (F PMi ) a környezeti paraméterre vonatkozó határérték szigorúsági konstans (K HÉSZ ) alapján. A környezeti paraméterek minőségi indexe (I PMi ) és paraméter minőségi faktora (F PMi ) alapján számítógépes értékelést végeztem (3. - 4. ábra). 5
3. ábra: Immisszió analízis a paraméter minőségi faktorának a függvényében 4. ábra: Immisszió analízis a vizsgált környezeti paraméterek függvényében 2.3) Az adott környezeti elem minősítése céljából definiáltam a környezeti paraméterek minőségi indexét az informatív környezetminősítő index (I KMI ) módszer algoritmusa értelmében a környezeti elem tekintetében vizsgált környezeti paraméterek mért értékei által okozott terhelések összesítése alapján. A környezeti elem minősítése céljából a vizsgált környezeti paramétereket egy diagramon ábrázoltam az 5. ábra szerint. 6
i. paraméter minőségi faktor (α = F PMi ) i. paraméter minőségi index (r 1 = I PMi ) γ y α β i. paraméter minőségi mutató(m PM1 ) (az i. környezeti paraméter által okozott terhelés) P i (i. vizsgált környezeti paraméter) 5. ábra: Környezeti elem minősítő diagram a környezeti paraméterek minőségi faktora (F PMi ), paraméter minőségi indexe (I PMi ) és paraméter minőségi mutatója (M PMi ) alapján Összefüggést állítottam fel a vizsgált környezeti paraméterek által a környezeti elemre vonatkozó terhelés kiszámítása céljából, mely értelmében az egyes környezeti paraméterekre számolt környezeti paraméter minőségi mutatók (M PMi ) összegzendők. A környezet egészének vizsgálatát megelőzőn az értékelést minden egyes környezeti elem/komponens tekintetében el kell végezni. 2.4) Kritérium rendszert állítottam fel a környezet minősítése céljából. Az egyes osztályokat a referencia területek alapján számított sugár értékek figyelembevételével határoztam meg, melyek a környezet terheltségét jelképezik. A R 10 -R 30 -R 50 osztályok a jó/elfogadható környezetminőséget, az R 70 -R 90 -R 100 osztályok a legfeljebb a kibocsátási határérték szintjén szennyezett környezetminőséget, az R 110 -R 150 -R 200 -R 300 osztályok a határérték felett szennyezett/erősen szennyezett környezetminőségű kategóriákat jelentik. 2.5) A környezet állapotának minősítésére bevezettem az informatív környezetminősítő index (I KMI ) értéket. Az informatív környezetminősítő index (I KMI ) kiszámítását a környezeti elem minőségi index (I emj ) a környezeti paraméterek minőségi indexének (I PMi ) átlaga és a környezeti elem minőségi faktor (F emj ) a vizsgált környezeti elem tekintetében gyakorlatilag vizsgált környezeti paraméterek számának és a jogszabály 7
által előírt elméleti paraméter szám arányából számolva figyelembevételével meghatározott környezeti elem minőségi mutató (M emj ) érték alapján végeztem el. 3.) Definiáltam a környezetterhelési jellemző fogalmát (R Q ), mely a vizsgált terület igénybevételét/terheltségét reprezentálja. Az a környezetterhelési jellemző (R Q ) értéket az informatív környezetminősítő index (I KMI ) és az informativitási jellemző érték (J k ) figyelembevételével határoztam meg. A környezetterhelési jellemző alapján eldönthető, hogy a helyszín alternatívára telepíthető-e további környezetterhelő tevékenység. 4.) Az informatív környezetminősítő módszerrel értékelve az esettanulmányokat megállapítottam, hogy az általam kifejlesztetett módszer a valóságnak megfelelő, reális módon határozza meg a vizsgált esetek környezetállapotát/környezeti teljesítményét (6. ábra). Még Zirc esetében a nitrát túlterhelések miatt alkalmanként a R 110 és R 150 -es környezet minőségi osztályokat is meghaladja a környezet állapotának terheltsége, addig a DMHU kiváló környezeti teljesítménnyel rendelkezik, alig haladja meg a R 10 -es környezet minőségi osztályt. Ezzel szemben az kolontári vörösiszap katasztrófát követő másnap a Kolontár térségében vizsgált környezeti paraméterek alapján elmondható, a térség környezetállapota degradált terület, melyhez a térség természetes társulásai nem képesek alkalmazkodni. A vörösiszap katasztrófa esetén a környezetállapot nem hogy az R 300 -as környezet minőségi osztályt meghaladta, de a vizsgált környezeti paraméterek figyelembevételével a környezetterhelést R Q = 1362,61 értékben állapítottam meg, ami átlagosan a vizsgált környezeti paraméterek esetében az előírt határértékek több, mint 13-szoros túllépését jelenti. Ezek alapján bizonyítottam az általam kifejlesztett informatív környezetminősítő index módszer (I KMI ) alkalmazhatóságát, a korábban vizsgált esettanulmányokra alkalmazva. A Zirc esettanulmány alapján megállapítottam, hogy a módszer hiányos adatok esetén is képes összehasonlítható eredményeket adni (2013. tél V3-L3 mérési pont esetében nem állt rendelkezésre levegőminőség vizsgálati eredmény). A kolontári esettanulmány bizonyította, hogy az informatív környezetminősítő index módszer (I KMI ) szélsőséges/extrém körülmények között is megbízható módon alkalmazható. 8
1400 1300 1362,61 Környezetterhelési jellemző érték (RQ) 100 50 40 30 20 10 0 75,54 67,07 13,41 Zirc DMHU Kolontár Balaton Vizsgált esettanulmányok 6. ábra: Az informatív környezetminősítő index módszerrel megállapított környezetterhelési jellemzők (R Q ) összehasonlítása a négy esettanulmány esetében 5. A doktori dolgozat eredményeinek gyakorlati hasznosítása Az általam kifejlesztett informatív környezetminősítő index módszer (I KMI ) az ipari-gazdasági szférában, a közigazgatásban széleskörűen alkalmazható a környezetállapot-értékelés területén. Alkalmas ágazatpolitikák környezeti szempontú minősítésére, döntéshozatal támogatására, különböző projekt alternatívák összehasonlítására, településfejlesztési tervek illetve települési, regionális környezetpolitikák értékelésére. 6. A Doktori dolgozat témaköréhez tartozó közlemények 6.1. Az értekezés témájához közvetlenül kapcsolódó közlemények 1. Utasi, A., Yuzhakova, T., Sebestyén, V., Németh, J., Robu, B., Rédey, Á., Lakó, J., Fráter, T., Ráduly, I., Ráduly, L., Popita, G.: Advanced Quantitative Environmental Impact Assessment Method, Environmental Engineering and Management Journal 12, 2, 305-310, 2013. (IF:1,258) 2. Rédey, Á., Yuzhakova, T., Utasi, A., Kovács, Zs., Lakó, J., Kovács, J., Domokos, E., Dióssy, L.: Lessons Learnt from an Environmental Catastrophe in Hungary, AWERProcedia Advances in Applied Sciences 1, 544-556, 2013. 9
3. Utasi, A., Sebestyén, V., Németh, J., Juzsakova, T., Dióssy, L., Domokos, E., Robu, B., Rédey, Á., Ráduly, I., Ráduly, L.: Advanced Environmental Impact Assessment Quantitative Method for Red Mud Disposal Facilities, Environmental Engineering and Management Journal, 13, 9, 2295-2300, 2014. (IF:1,258) 6.2. Az értekezés témájához közvetlenül kapcsolódó előadások 4. Utasi, A., Rédey, Á., Horváth, E., Kurdi, R., Kovács, J., Domokos, E., Yuzhakova, T., Kovács, Zs., Somogyi, V., Katona, Cs., Bui, P., Csom, V., Katona, Lne.: An Environmental Catastrophe and its Incorporation into the Environmental Engineering Curriculum at the University of Pannonia, 3rd WIETE Annual Conference on Engineering and Technology Education, Pattaya, Thailand, February 6-10, 2012. 5. Utasi, A., Kovács Zs., Vincze-Csom, V., Yuzhakova, T., Lakó, J., Horváth, E., Kurdi, R., Kovács, J., Domokos, E., Bui, P., Katona, Cs., Somogyi, V., Rédey, Á.: Lessons Learnt from an Environmental Catastrophe in Hungary, Environmental Legislation, Safety Engineering and Disaster Management International Conference, Cluj-Napoca, Romania, October 25-27, 2012. 6. Utasi, A., Robu, B., Németh, J., Sebestyén, V., Rédey Á.: Advanced Quantitative Environmental Impact Assessment Method, Environmental Legislation, Safety Engineering and Disaster Management International Conference, Cluj-Napoca, Romania, October 25-27, 2012. 7. Utasi, A., Yuzhakova, T., Domokos, E., Sebestyén, V., Németh, J., Dióssy, L., Robu, B., Rédey, Á.: Advanced Environmental Impact Assessment Quantitative Method for Red Mud Disposal Facilities, Global Conference on Environmental Studies, Antalya, Turkey, April 24-27, 2013. 8. Rédey, Á., Yuzhakova, T., Utasi, A., Kovács, Zs., Lakó, J., Kovács, J., Domokos, E., Dióssy, L.: Lessons Learnt from an Environmental Catastrophe in Hungary, Global Conference on Environmental Studies, Antalya, Turkey, April 24-27, 2013. 9. Rédey, Á., Yuzhakova, T., Kovács, Zs., Lakó, J., Kovács, J., Utasi, A., Ráduly, I., Ráduly, L.: Lessons Learnt from an Environmental Catastrophe in Hungary, Crisis Management Days 6th International Scientific Symposium, Velika Gorica, Croatia, May 28-29, 2013. 10. Yuzhakova, T., Utasi, A., Sebestyén, V., Németh, J., Rédey, Á.: Quantitative Environmental Impact Assessment for Contaminated Surface Waters, Jubileumi Lóczy Lajos emlékkonferencia 1913 2013 Sekély vizű tavas területek ökológiája, szociológiája és komplex mérnöki elemzése, Kaposvár, 2013. június 14-15. 11. Utasi, A., Yuzhakova, T., Sebestyén, V., Németh, J., Robu, B., Rédey, Á., Domokos, E., Lakó, J., Popita, G.: Advanced Quantitative Environmental Impact Assessment for Red Mud Disposal Facility, 14 th EuCheMS International Conference of Chemistry and the Environment, Barcelona, June 25-28, 2013. 10
12. Utasi, A., Yuzhakova, T., Sebestyen, V., Németh, J., Robu, B., Rédey, Á., Domokos, E., Kurdi, R., Dióssy, L.: Novel Quantitative Environmental Assessment for Hazardous Waste Storage Facility, 7 th International Conference on Environmental Engineering and Management Vienna, Austria, September 18-21, 2013. 13. Rédey, Á., Utasi, A., Yuzhakova, T., Sebestyén, V., Németh, J.: Módszertani fejlesztések a környezetállapot értékelése területen, Országos Környezetvédelmi Konferencia és Üzemlátogatás, Sopron, 2013. október 8-10. 14. Rédey, Á., Kovács, Zs., Utasi, A., Yuzhakova, T., Dióssy, L., Sebestyén, V., Németh, J., Fráter, T., Domokos, E.: Comprehensive Environmental Impact Assessment of the Hungarian Red Mud Catastrophe, Plenáris előadás, 4th International Conference on Solid Waste Management, Hyderabad, India, January 28-30, 2014. 15. Utasi A., Sebestyén V., Németh J., Kovács Zs., Juzsakova T., Fráter T., Dióssy L., Popita G., Raduly I., Raduly L., Rédey Á.: Felszíni vizek környezetállapot-értékelése, Nature and Society in the Balaton Region, Conference on Multidiscipline Research of Shallow Lake Areas, 2014, június 5., Kaposvár. 16. Sebestyén, V., Utasi, A., Németh, J., Fráter. T., Juzsakova, T., Rédey, Á.: Módosított kvantitatív analízis a Balaton felszíni víztestbe, Nature and Society in the Balaton Region, Conference on Multidiscipline Research of Shallow Lake Areas, 2014, június 5., Kaposvár. 17. Utasi, A., Sebestyén, V., Rédey, Á.: Zirc város vízi környezetállapotának összehasonlító elemzése, XX. International Conference on Chemistry, Cluj-Napoca, Romania, November 6-9, 2014., ISSN: 1843-6293, pp 128. 18. Utasi, A., Merényi, A., Kovács, Zs., Németh, E., Sebestyén, V., Rédey, Á.: Zirc város környezetállapotának értékelése mennyiségi módszerek alkalmazásával, XI. Kárpátmedencei Környezettudományi Konferencia, 2015. május 6-9. Pécs, 6.3. Az értekezés témájához közvetlenül nem kapcsolódó közlemények 19. Rédey, Á., Husvéth. F., V., Kovács, Zs., Utasi, A., Domokos, E.: Relation Between Global Environmental Issues and Surface Water Quality, Egyptian J. of Phycol. 11, 123-132, 2010. 20. Yuzhakova, T., Rédey, Á., Vasile, A., Hornoiu, C., Bratan, V., Utasi, A., Kovacs J.: Thermal Stability and Surface Structure of SnO 2 -CeO 2 Impregnated Catalysts, Environmental Engineering and Management Journal, 11, 1, 225-230, 2012. IF:1,117 21. Yuzhakova, T., Rédey, Á., Lakó, J., Hancsók, J., Domokos, E., Somogyi, V., Utasi, A., Popita, G., Ráduly, L., Ráduly, I.: Biomass Potential in Hungary, Fresenius Environmental Bulletin, 21, 7, 2356-2361, 2012. IF:0,641 11
6.4. Az értekezés témájához közvetlenül nem kapcsolódó előadások 22. Yuzhakova, T., Caldararu, M., Scurtu, Munteanu, C., Rédey, Á., Utasi, A.: Electrical Conductivity in the Investigation of the Mechanism of Heterogeneous Cyclopropane Isomerization, International Symposium of the Romanian Catalysis Society, Bucharest, Romania, June, 21-23, 2007. 23. Domokos, E., Somogyi, V., Utasi, A., Rédey, Á.: Adaptation of Dynamic Simulation on the Reconstruction of a Wastewater Treatment Plant of 100000PE, 11th International Conference of Chemistry and Environment, Torun, Poland, September 9-12, 2007. 24. Cserny, A., Utasi, A., Rédey, Á., Domokos, E.: Computational Visualisation of Environmental Impact Assessment Results, 11th International Conference of Chemistry and Environment, Torun, Poland, September 9-12, 2007. 25. Yuzhakova, T., Rédey, Á., Caldararu, M., Kovács, J., Vasile, A., Nasser, H., Utasi., A., Domokos, E.: Preparation and Characterization of SnO 2 -CeO 2, 2nd EuCheMS Chemistry Congress: The Global Science, Torino, September 16-20, 2008. 26. Domokos, E., Somogyi, V., Utasi, Á., Rédey, Á.: Optimizing Calculation of Modelling Wastewater Treatment Systems, 2nd International Conference on Waste Management, Water Pollution, Air Pollution, Indoor Climate, Corfu, Greece, October 26-28, 2008. 27. Domokos, E., Somogyi, V., Utasi, Á., Rédey, Á.: Optimizing Calculation of Modelling Wastewater Treatment Systems, Proceedings of 2nd International Conference on Waste Management, Water Pollution, Air Pollution, Indoor Climate, Corfu, Greece, October 26-28, 2008, pp. 15-18, ISBN 978-960-474-017-8, ISSN:17905095. 28. Yuzhakova, T., Rédey, A., Caldararu, M., Kovács, J., Hornoiu, C., Vasile, A., Nasser, H., Domokos, E., Utasi., A.: Az SnO 2 -CeO 2 (5 és 10 m/m% SnO 2 ) morfológiai szerkezete és az oxidációs reakciókban mért katalitikus aktivitása közötti kapcsolat, V. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia kiadványa, Kolozsvár, Románia, 2009. március 26-29, pp. 65-70. 29. Yuzhakova, T., Rédey, A., Caldararu, M., Kovács, J., Hornoiu, C., Vasile, A., Nasser, H., Domokos, E., Utasi., A.: The Influence of the Surface Structure on the Catalytic Activity of SnO2-CeO2 (5 and 10wt%) in Oxidation Reactions, V. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, Kolozsvár, Románia, 2009. március 26-29. 30. Rédey, A., Yuzhakova, T., Lakó, J., Utasi., A., Domokos, E.: Globális környezeti kihívások és a fenntartható fejlődés kapcsolatrendszere, V. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, Kolozsvár, Románia, 2009. március 26-29. 31. Rédey, Á., Yuzhakova, T., Lakó, J., Hancsók, J., Marton, Gy., Utasi, A.: Hungarian Practice of Biomass Utilization, 5th International Conference on Environmental Engineering and Management, Sustainable Production and Consumption, Tulcea, Danube Delta, September 15-19, 2009. 12
32. Rédey, Á., Yuzhakova, T., Lakó, J., Utasi, A., Domokos, E.: Green Technology and Sustainable Development, 5th International Conference on Environmental Engineering and Management, Sustainable Production and Consumption, Tulcea, Danube Delta, September 15-19, 2009. 33. Rédey, Á., Husvéth, F., Kovács, Zs., Utasi, A., Domokos, E.: Relation Between Global Environmental Issues and Surface Water Quality, Second International Conference on Phycology, Limnology and Aquatic Science, Port Said, Egypt, February 14-15, 2010. 34. Rédey, Á., Heider, N., Yuzhakova, T., Golubeva, I., Kovács, Zs., Kakus, O., Lakó, J., Fülöp, T., Utasi, A., Domokos, E: Alternative Sources for Biomass Energy, The International Conference on Renewable Energy, Damascus, Syria, April 5-8, 2010. 35. Rédey, Á., Husvéth, F., Kovács, Zs., Utasi, A., Domokos, E.: Relation Between Global Environmental Issues and Surface Water Quality, Proceedings of the Second International Conference on Phycology, Limnology and Aquatic Science, 11, 123-132, 2010, Port Said, Egypt. 36. Yuzhakova, T., Rédey, Á., Lakó, J., Utasi, A., Domokos, E., Somogyi, V.: Biomass Utilization for Chemical Manufacturing and Energy Generation in Light of Sustainable Development, Second International Symposium on Green Chemistry for Environment and Health, Mykonos, September 26-29, 2010. 37. Yuzhakova, T., Rédey, Á., Vasile, A., Hornoiu, C., Bratan, V., Utasi, A., Kovacs, J.: Thermal Stability and Surface Structure of SnO2-CeO2, Impregnated Catalysts, 6th International Conference on Environmental Engineering and Management, Green Future, Balatonalmádi, Hungary, September 1-4, 2011. 38. Yuzhakova, T., Rédey, Á., Makó, E., Bratan, V., Chesler, P., Munteanu, C., Utasi, A., Kovács, J.: Structural Investigation of Mixed Oxides Containing CeO 2 Catalysts for Depollution Processes, 13th EuCheMS International Conference on Chemistry and the Environment ICCE 2011, Zürich, Switzerland, September 11-15, 2011. 39. Yuzhakova, T., Sinka, Zs., Kovács, J., Utasi, A., Rédey, Á.: Structural Investigation of Pd-CeO2/Al2O3 Three-Way Catalysts, 13th EuCheMS International Conference on Chemistry and the Environment ICCE 2011, Zürich, Switzerland, September 11-15, 2011. 40. Yuzhakova, T., Kovacs J., Sinka Zs., Rédey Á., Miklos, L., Ráduly, I., Ráduly, L., Lakó, J., Utasi, A., Popita, G.E.: Investigation of Composition of the Exhaust Gases of Gasoline Engines, VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, Veszprém, 2012. április 18-21. 41. Yuzhakova, T., Kovacs J., Sinka Zs., Rédey Á., László, M., Ráduly, I., Ráduly, L., Lakó, J., Utasi, A., Popita, G.E.: Investigation of Composition of the Exhaust Gases of Gasoline Engines, VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia Kiadványa, ISBN 978-963-86627-2-9, Veszprém, 2012. április 18-21, 299-302, 2012. 13
42. Rédey, Á., Kurdi, R., Sarkady, A., Utasi, A., Yuzhakova, T.: Industrial and Communal Waste Management Practices in Light of the Sustainable Development, Progress in Environmental Engineering, Biotechnology and Management 14in the Frame of Knowledge-Based Sustainable Economy, Exploratory workshop, Iasi, Romania, September 19-21, 2012. 43. Rédey, Á., Kurdi, R., Sarkady, A., Utasi, A., Yuzhakova, T.: New Trends in Waste Management at the Regional Waste Disposal Plants and Practical Application, Progress in Environmental Engineering, Biotechnology and Management in the Frame of Knowledge-Based Sustainable Economy, Exploratory workshop, Iasi, Romania, September 19-21, 2012. 44. Rédey, Á., Utasi, A., Kovács, Zs., Yuzhakova, T., Domokos, E., Lauer, J., Somogyi, V., Ráduly, I., Ráduly, L.: Industrial Disaster, Consequences and the Lessons Learnt, International Conference on Centenary of Education in Chemical Engineering CECE2012, Iasi, Romania, November 28-30, 2012. 45. Rédey, Á., Kovács, Zs., Yuzhakova, T., Lauer, J., Domokos, E., Kurdi, R., Horváth, E., Kovács, J., Utasi, A., Somogyi, V., Bui, P., Vincze-Csom, V., Ráduly, I., Ráduly, L.: Chemical Industrial Disaster in Hungary and Environmental Action Taken, International Conference on Centenary of Education in Chemical Engineering CECE2012, Iasi, Romania, November 28-30, 2012. 46. Yuzhakova, T., Utasi, A., Domokos, E., Fráter, T., Rédey, Á., Csavdari, A., Dióssy, L.: Heterogén katalitikus reakciók mechanizmus vizsgálata, XIX. Nemzetközi Vegyészkonferencia, Nagybánya, Románia, 2013. november 21-24. 47. Rédey, Á., Juzsakova, T., Fráter, T., Nasser, H., Dióssy, L., Utasi, A., Lauer, J., Raduly, I., Raduly, L.: Actual Issues of Waste Utilization, XX. International Conference on Chemistry, Cluj-Napoca, Romania, November 6-9, 2014. ISSN: 1843-6293, pp. 59. 14