Ls.s.. ti á?> } f ivvlgaa?.0 romélnyszám : ii A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE Érkezett: 2009 J Ú L 1 6. Dr. Szili Katalin elnök asszony részére Országgyűlés BUDAPEST II-1/02749-5/2009. Tisztelt Elnök Asszony! Az Országgy űlés 2009. június 29-i ülésnapján fogadta el a mez őgazdasági é s élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazot t tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt (T/10057. számú törvényjavaslat). Elnök Asszony a törvényt 2009. június 30-án küldte meg részemre kihirdetésre, sürgősségi kérelem nélkül. A törvénnyel nem értek egyet, ezért élek az Alkotrnány 26. (2) bekezdésében biztosított jogkörömmel, és a törvényt a kihirdetésére megállapított határid őn belül, megfontolásra visszaküldöm az Országgyűlésnek. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény (Törvény) célj a javaslatának indokolása szerint, hogy az élelmiszer termékpálya szerepl ői közötti üzleti kapcsolatok átláthatóbbá és etikusabbá váljanak. Ennek érdekében a Törvény bizonyo s kereskedői magatartásokat tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősít, és ezekhez a magatartásokhoz polgári jogi és közigazgatási jogi szankciókat fűz.
Az Országgyűlés joga annak eldöntése, hogy az egyes vállalkozások közötti tisztességtele n magatartások visszaszorítása érdekében szükség van-e jogalkotói beavatkozásra. Az Országgyűlésnek ezt a döntését nem kívánom felülbírálni, bár kétséges számomra, vajon a Törvény minden szempontból összhangban van-e az Európai Közösség irányad ó versenyjogi jogszabályaival. Ugyanakkor a Törvénnyel nem értek egyet, mert a z előkészítetlen, átgondolatlan, kitűzött céljai elérésére nagy valószín űséggel alkalmatlan, é s nélkülözi azokat a sajátos eljárási szabályokat, amelyek szükségesek lennének a Törvén y által előírtt hatósági eljárás megfelel ő lefolytatásához. 1. A Törvény javaslatát 2009. június 23-án nyújtotta be Herbály Imre (MSZP), Fon t Sándor (Fidesz), Dr. Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor (SZDSZ) és Karsa i Péter (független) országgy űlési képvisel ő. Hat nappal kés őbb, 2009. június 29-én a Házbizottság T/10057/3. számú javaslatában a Törvény tárgyalása során a Házszabálytó l való következ ő eltéréseket javasolta : a Törvény erre irányuló külön kérelem nélkül kerüljön fel a 2009. június 29-i ülé s napirendjére ; a tárgysorozatba vételről szóló döntésre és sürgő sségr ől történ ő szavazásra ne kerüljön sor, módosító javaslatok benyújtására 2009. június 29-én (hétfőn) 13 óráig legyen lehetőség; módosító javaslatok beérkezése esetén is az együttes és összevont általános é s részletes vitában az el őterjeszt őknek, a kijelölt bizottságok el őadóinak és a képvisel őcsoportok nevében felszólaló képvisel őknek, valamint az els őként szólásra jelentkező független képvisel őnek 6-6 perces felszólalását követően - 2009. június 29-én (hétfőn) kerüljön sor a módosító javaslatokról történ ő szavazásra és a zárószavazásra. A Házszabálytól való eltérésre vonatkozó javaslatot az Országgyűlés 2009. június 29-én 1 2 óra 45 perckor elfogadta. A Törvény általános és részletes vitáját mely együtt zajlott a T/10056. számú törvényjavaslat általános vitájával az Országgy űlés délután mintegy 1 5 perc alatt megtartotta. Ezt követően este 6 órakor az Országgyűlés elfogadta a mez őgazdasági bizottságnak a törvényjavaslat számos rendelkezését érint ő módosító 2
javaslatát, melyet a bizottság ugyancsak június 29-én nyújtott be, majd az egy percen belü l megtartott zárószavazáson elfogadták a képviselők magát a Törvényt. Ez a fajta törvényalkotási mód komoly veszélyét hordja magában annak, hogy a z elfogadott jogszabály nem lesz kell ően átgondolt, a jogszabályszerkeszté s követelményeinek megfelelő, és hatásai sem lesznek kiszámíthatók. Az elfogadott normaszöveg sajnálatos módon igazolja ezeket a veszélyeket. Nem kívánom a Törvény valamennyi ellentmondásos, a jogszabályszerkesztés szabályait figyelmen kívül hagy ó szabályát sorra venni, példaként csak néhányat sorolok fel. A Törvény 3. 5 (5) bekezdése például ugyanezen (1) bekezdés e) pontjára utal, miközbe n az (1) bekezdés egyetlen mondatból áll. Nem válik könnyebben értelmezhetővé a 3. (5 ) bekezdése akkor sem, ha az abban foglalt utalást a 3. (2) bekezdése e) pontjár a vonatkoztatjuk. Ez a pont ugyanis bizonyos, a termék forgalmazásához kapcsolód ó szolgáltatásra vonatkozó feltételeket tisztességtelennek és így jogellenesnek minősít, miközben a 3. (5) bekezdése e feltételek általános szerz ődési feltételként való nyilvánosságra hozatalát írja el ő. Nehezen érthet őek a Törvény által a termék ellenértéke kiegyenlítésére megállapított határid ői is. A 3. (2) bekezdés h) pont hb) alpontja értelmében a gyorsan romló termékek esetén a termék fogyaszthatósági ide/ének, illetve min őségmegőrzési időtartamának lejártát követ ő 30 napon túli fizetés tisztességtelen, amíg ugyanezen pont hc) alpontj a szerint egyéb termék esetén a tejesítést követ ő 30 nap lehet a fizetési határidő. Ebből az következne, hogy a gyorsan romló termékeknél hosszabb lehet a fizetési határid ő, mint a z egyéb termékeknél, hiszen a teljesítés időpontja szükségszerűen megelőzi a fogyaszthatósági id ő lejártát. Aligha feltehető, hogy az Országgy űlés valóban ezt kívánta volna elérni. Átgondolatlan a Törvény 3. (3) bekezdésének és 9. (2) bekezdésének viszonya is. A 3. (3) bekezdése a tisztességtelen forgalmazói magatartást tartalmazó, illetve az e törvényben szerepl ő tilalom megkerülésére irányuló szerződési kitételt minősíti semmissé, amíg a 9. (2) bekezdése a már megkötött szerz ődések egészének semmisségét mondja ki. A 9. (2) bekezdése jelenlegi megfogalmazása az Országgyűlés mez őgazdasági 3
bizottságának T/10057/2. számú módosító javaslata nyomán került a normaszövegbe. E módosító javaslat indokolása leszögezi, a benyújtott javaslathoz képest a változtatást a jogbiztonság és a szerz ődő felek egyenl ő jogi helyzetének biztosítása indokolja. Ugyanakkor a mezőgazdasági bizottság a Törvény 3. (3) bekezdésének hasonló módosítását nem javasolta. Mindez a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (Ptk.) az érvénytelenségre vonatkozó szabályai fényében is kérdéseket vet fel, hiszen a Ptk. ismeri a részbeni érvénytelenséget, és a 239. (1) bekezdésében csak arra az esetre mondja ki az egész szerz ődés megdőlését, ha a felek a szerz ődést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. 2. A Törvény el őkészítetlenségére utal az is, hogy azt nem alapozza meg semmifajt a hatástanulmány. Ez pedig különösen indokolt lenne arra tekintettel, hogy a Törvény hatálya értelemszer űen csak a Magyar Köztársaság területére, illetve Magyarországo n honos jogalanyokra terjed ki, a külföldön nem magyar jogalanyok által kötöt t jogügyletekre nem. Emiatt joggal vethető fel annak a lehetősége, hogy a Törvény hatályba lépését követően a külföldi tulajdonban lévő kereskedők külföldi vállalkozások útján, külföldi beszállítóktól szerzik majd be az érintett tetlnékeket, hiszen az ilyen szerződések nem tartoznak a magyar jog hatálya alá. Így végeredményben a Törvény az ellenkez ő hatást érheti el, mint amit elérni kívánt. Ezért a Törvény elfogadását megel őzően mindenképpen tisztázni kellett volna annak minden lehetséges következményét. 3. Végezetül nem értek egyet azzal, ahogyan a Törvény a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése esetére irányadó hatósági eljárást szabályozza. A Törvény 4. -a a Kormány által kijelölendő mezőgazdasági igazgatási szervet jogosítja fe l az eljárásra, sajátos ellen őrzési jogosultságokkal is felruházva ezt a szervet. Nem feltétlenül szükséges, hogy a gazdaság egy szektorával kapcsolatos, sajátos versenyellene s magatartásokkal szembeni eljárásokra a Gazdasági Versenyhivatal bírjon hatáskörrel. A Törvény alapján kijelölendő mez őgazdasági igazgatási szerv eljárására ugyanakkor miután a Törvény további speciális szabályokat nem állapít meg a közigazgatási hatóság i eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) les z irányadó. Miután a Törvény a tisztességtelen piaci magatartások egy sajátos esetköré t szabályozza, és igen komoly pénzügyi szankció kiszabását is lehet ővé teszi, a Ket. 4
általános szabályainak alkalmazása nem tudja sem a hatóság hatékony eljárását biztosítani, sem az érintett ügyfelek számára megfelel ő garanciákat nyújtani. Ezért az eljárások megfelel ő lebonyolítása szükségessé tette volna, hogy ha nem az ilyen ügyekben általában eljáró Gazdasági Versenyhivatal is jár el, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényhez (Versenytörvény) hasonlóan a jelen Törvény is a Ket.-től eltérő, speciális eljárási és garanciális szabályokat adjon. Ugyanebben a körben aggályosnak látom a Törvény alapján kiszabható termékpálya - felügyeleti bírság mértékének meghatározását. A Törvény 6. (2) bekezdése oly módon szabályozza e bírság mértékét, hogy meghatározza annak legkisebb és legnagyob b kiszabható összegét (ez utóbbi alapesetben ötszázmillió forint, ismételt kiszabás eseté n kétmilliárd forint.) Ezen belül a konkrét mérték meghatározására a 6. (5) bekezdése ad szempontokat. Azon túlmen ően, hogy ezen szempontok egy része nehezen értelmezhető (ilyen például az érintettek érdekei sérelmének köre, vagy a keresked ő gazdasági súlya), önmagában aggályosnak látom azt, hogy a bírság legnagyobb mértéke a Versenytörvénnyel ellentétben nem a keresked ő árbevételéhez igazodik, hiszen így adot t esetben egyetlen bírság kiszabása is kezelhetetlen következményekkel járhatna a keresked ő számára. Mindezek alapján a Törvénnyel nem értek egyet. Kérem az Országgy űlést, hogy a Törvényt csak kell ő előkészítés után, a lehetséges hatásokat felmérve, a jogszabályszerkesztés követelményeit szem el őtt tartva fogadja el újra. Tisztelt Országgy űlés! Végül ismételten szeretném felhívni a figyelmet arra, amit a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvény visszaküldése kapcsán megfogalmaztam. A képviselők részvétele a törvényjavaslatok előkészítésében fontos lehet, de csak akkor, ha az nem megy a törvények minőségének rovására. Ha a képvisel ői indítvány ad ho c jellegű, szakmailag nem alátámasztott, nincs kell őképpen kidolgozva és átgondolva, akkor 5
nem töltheti be funkcióját. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jöv őben ezekre a z általánosabb, a törvényhozás egészét érintő szempontokra is legyen figyelemmel. Budapest, 2009. július 15. Udvözlettel- Sólyom László 6