ABALIGET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu ABALIGET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

2 Abaliget Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 12/2002.(Xll.06.) sz. rendelete a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL egységes szerkezetben a 14/2006.(X.11.), a 8/2009.(Vl.3.), a 12/2012.(IV.24.) és a 8/2014.(VII.11.) sz. rendeletekkel Abaliget Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. - ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelõen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg: A rendelet hatálya 1. (1)A rendelet hatálya Abaliget teljes közigazgatási területére terjed ki. (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad. (3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintõen minden természetes és jogi személyre nézve kötelezõ elõírásokat tartalmaz. (1)E rendelet alkalmazásában: A szabályozási elemek értelmezése 2. a)épületszélesség: aa)négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. ab)épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete. b)utcai épület: az építési telek elõkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti elõírások szerinti fõ funkciójú épület. c)udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fõ funkcióját kiegészítõ, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület. (2)Értelmezõ rendelkezések a)e rendelet elõírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelezõ érvényûek. Az ezektõl való eltérés csak e rendelet módosításával történhet. b)az (a) pontban meghatározott elõírás nem vonatkozik a szabályozási terv következõ elemeire: ba)irányadó telekhatár

3 bb)megszüntetõ jel bc)tervezett utak tengelyvonala c)a tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendõ. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ telket keresztez, a telket érintõ telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követõen történhet. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ épületet keresztez: ca)a meglévõ épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetõk, az épület felújítható. cb)bõvítés esetén (kivéve a tetõtér beépítést és a szint ráépítést) a bõvítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni. cc)új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építménybõl a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésõbb a használatbavételig el kell bontani. d)az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén da)észak-déli, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. db)kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely a Petõfi utcában a telek keleti oldalhatárára, egyéb utcákban a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. e)az építési övezeti vagy övezeti elõírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti elõírásnak nem megfelelõ állapot e rendelet hatálybalépését megelõzõen keletkezett, a következõk szerint kell eljárni: ea)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás betarthatósága esetén beépíthetõ eb)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás és a tûzrendészeti elõírások betarthatósága esetén beépíthetõ ec)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ beépítési módtól eltérõ beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti elõírások betartásával növelhetõ, de egyéb bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti beépítési móddal történhet. ed)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhetõ. Bontásból eredõ új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ értéket kell figyelembe venni. ee)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti építménymagassággal történhet. l. Fejezet Építési engedélyezés általános szabályai 3.

4 (1)Geotechnikai követelmények (2) a)az IG-1 jelû építési övezet területe veszélyes környezetnek minõsül. Az építészetimûszaki dokumentáció részét képezõ geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével. b)a szabályozási terven lehatárolt, várhatóan magas talajvízállású területek veszélyes környezetnek minõsülnek. Az építészeti-mûszaki dokumentáció részét képezõ geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével. 4. (1)Az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenõen a következõ mûszaki munkarészeket kell csatolni: (2) a) b)a tájképet jelentõsen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-mûszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott, ezirányú jogosultsággal rendelkezõ tervezõ által készített látványtervet is kell készíteni. (3)Gazdasági és általános mezõgazdasági területen technológiai jellegû építmények (szárító, silótorony, kémény, stb.) elhelyezési igénye esetén az ezekre vonatkozó megengedett legnagyobb építménymagasság 35 m. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 5. ll. Fejezet Településszerkezet, terület-felhasználás 6. (1)A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelû (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása az egyidejû igénybevétel helyett a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények függvényében szakaszolva hajtandó végre. (2)Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különbözõ terület-felhasználási egységekre osztja fel,

5 b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különbözõ építési övezetekbe, c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különbözõ övezetekbe sorolja, d)az építési övezeteket, illetõleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minõsülõ területekre osztja. (3) (4)Abaliget község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következõ területfelhasználási kategóriákba sorolhatók: a)lakóterület falusias lakóterület, kertvárosias lakóterület, b)vegyes terület településközpont vegyes terület, c)gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, ipari gazdasági terület, d)üdülõterület üdülõházas terület, hétvégi házas terület, e)különleges terület a barlang és környéke, temetõ területe, strand területe, üdülõtanyák területe. (5)A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következõk: a)közlekedési és közmûterület, b)zöldterület, c)erdõterület, d)mezõgazdasági terület, e)egyéb terület. (6)A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelû (szabályozási) tervlapok mutatják be. (1)Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános elõírások 7. Beépítésre szánt területen a külön jogszabályban rögzített határidõre a következõ közmûvek kiépítését kell biztosítani: a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás c)közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerû közmûpótló alkalmazandó d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés

6 (2) (3)A terepszint alatti építmények Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthetõ a következõ feltételek betartása esetén: (4) (1) a)mélyfekvésû területen (lehatárolást ld. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak a talajvíz elleni megfelelõ mûszaki védelemmel építhetõ. b)lejtõs, csúszásveszélyes terepen (lehatárolást ld. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak geotechnikai jelentés alapján létesíthetõ. c)terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintbõl. d)terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá. Falusias lakóterület 8. (2)Falusias lakóterületen az OTÉK 14. szerinti rendeltetésû épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetõk el. (3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk: a)az FL-K és Lf-K jelû építési övezet aa)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhetõ ab)legkisebb telekterület 800 m2 ac)legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 14 m / 35 m ad)beépítési mód oldalhatáron álló ae)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2 af)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon ag)legkisebb elõkert a kialakult utcaképhez igazodjon ah)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ai)az utcai telekhatártól számított 50 m-es területsáv építhetõ be, amennyiben ez az érték a telek paraméterei miatt nem teljesíthetõ, a legkisebb hátsókert 6 m aj)zöldfelületi mutató min. 40% ak)az építési övezetben magastetõ építendõ 35-45 fokos hajlásszöggel, a tetõgerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon A tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. al)épületszélesség legfeljebb 8,50 m am)a közterületi telekhatárra épített jellegû, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával. b)az FL-1 jelû építési övezet

7 aa)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhetõ ab)legkisebb telekterület 800 m2 ac)legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 16 m / 35 m ad)beépítési mód oldalhatáron álló ae)legnagyobb beépítettség 30% af)legnagyobb építménymagasság utcai épület esetén 6,00 m, udvari épület esetén 5,00 m ag)legkisebb elõkert 5 m ah)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ai)legkisebb hátsókert 12 m aj)zöldfelületi mutató min. 50% ak)az építési övezetben magastetõ építendõ 35-45 fokos hajlásszöggel, a tetõgerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon A tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. al)épületszélesség legfeljebb 8,50 m am)a közterületi telekhatárra épített jellegû, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával. c)az FL-2 és Lf-2 jelû építési övezet aa)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhetõ ab)legkisebb telekterület 900 m2 ac)legkisebb utcai telekszélesség 18 m ad)beépítési mód oldalhatáron álló ae)legnagyobb beépítettség 30% af)legnagyobb építménymagasság 5,00 m ag)legkisebb elõkert a Petõfi utcában 0 m, a 116 hrsz. árok déli partján 3 m, a Vaskapunál és a 602 hrsz. ároktól északra 4 m ah)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ai)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint, az ott nem ábrázolt esetben az utcai telekhatártól számított 50 m-es területsáv építhetõ be, amennyiben ez az érték a telek paraméterei miatt nem teljesíthetõ, a legkisebb hátsókert 6 m aj)zöldfelületi mutató min. 50% ak)az építési övezetben magastetõ építendõ 35-45 fokos hajlásszöggel, a tetõgerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon A tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. al)épületszélesség legfeljebb 8,50 m am)a közterületi telekhatárra épített jellegû, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával. d)az Lf-3 jelû építési övezet aa)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhetõ ab)legkisebb telekterület 720 m2 ac)legkisebb utcai telekszélesség 14 m ad)beépítési mód oldalhatáron álló ae)legnagyobb beépítettség 30% af)legnagyobb építménymagasság 4,50 m ag)legkisebb elõkert 3 m

8 ah)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ai)legkisebb hátsókert 6 m aj)zöldfelületi mutató min. 50% ak)az építési övezetben magastetõ építendõ 30-42 fokos hajlásszöggel, a tetõgerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon A tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. al)épületszélesség legfeljebb 9,00 m am)a közterületi telekhatárra épített jellegû, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával. (4)Az elsõdleges funkciót kiegészítõ (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése: a)oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendõ. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé nézõ oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendõ, a szomszéd telken létesítendõ hasonló funkcióval ikresítve. b)szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendõ. c)újonnan épülõ gazdasági épület és a lakóépülettõl különálló garázs az utcafrontra nem építhetõ. d)az oldalhatárra merõlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsûrök, istállók, górék) szabályozása d1) d2)új épületek elhelyezésének és kialakításának feltételei -legalább 20 m telekszélesség -oldalhatáron álló beépítés -legalább 20 m elõkert -OTÉK szerinti oldalkert -szimmetrikus nyeregtetõ mindkét oldalon tûzfalas lezárással e) (5)A gáznemû égéstermékek homlokzati kivezetése mûemléki környezetben lévõ, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos. (1) Kertvárosias lakóterület 9. (2)Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. szerinti rendeltetésû épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetõk el. (3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk: a)az KEL-1 jelû építési övezet aa)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhetõ, 1 db épületben elhelyezve ab)legkisebb telekterület 1200 m2 ac)legkisebb utcai telekszélesség 30 m ad)beépítési mód szabadonálló ae)legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 250 m2

9 af)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg ag)legkisebb elõkert 5 m ah)legkisebb oldalkert 5 m ai)legkisebb hátsókert 6 m aj)zöldfelületi mutató min. 60% ak)az építési övezetben magastetõ építendõ 35-45 fokos hajlásszöggel. A tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. al)épületszélesség legfeljebb 8,50 m am)a közterületi telekhatárra épített jellegû, áttört, 1,00 m - 1,50 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával. b)az KEL-2 jelû építési övezet aa)építési telkenként legfeljebb 4 lakás építhetõ, 1 db épületben elhelyezve ab)legkisebb telekterület 1200 m2 ac)legkisebb utcai telekszélesség 28 m ad)beépítési mód szabadonálló ae)legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 400 m2 af)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg ag)legkisebb elõkert 5 m ah)legkisebb oldalkert 5 m ai)legkisebb hátsókert 6 m aj)zöldfelületi mutató min. 60% ak)az építési övezetben magastetõ építendõ 30-40 fokos hajlásszöggel. A tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. al)épületszélesség legfeljebb 8,50 m am)a közterületi telekhatárra területegységenként vagy épített jellegû, áttört, 1,00 m - 1,50 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,00 m - 1,50 m magas élõsövény telepítendõ és tartandó fenn. (4)Az elsõdleges funkciót kiegészítõ funkciók (gazdasági épület, garázs) a lakófunkcióval közös épületben helyezendõk el. (5)A gáznemû égéstermékek homlokzati kivezetése mûemléki környezetben lévõ, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos. (1) Vegyes terület Településközpont vegyes terület 10. (2)A területen az OTÉK 16. szerinti rendeltetésû épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetõk el. (3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk:

10 a)a TV-1 jelû építési övezet aa)legkisebb telekterület 800 m2 ab)legkisebb utcai telekszélesség 14 m ac)beépítési mód zártsorú ad)legnagyobb beépítettség 50% ae)legnagyobb építménymagasság utcai épület esetén 5,50 m, udvari épület esetén 5,00 m af)legkisebb elõkert a 443 hrsz. út felõl 0 m (az út felõli elõkert közösségi funkciót befogadó épület esetén közhasználatú legyen), egyéb esetben a kialakult utcaképhez igazodjon ag)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ah)az utcai telekhatártól számított 50 m-es területsáv építhetõ be, amennyiben ez az érték a telek paraméterei miatt nem teljesíthetõ, a legkisebb hátsókert 6 m ai)zöldfelületi mutató min. 30% aj)az építési övezetben magastetõ építendõ 35-42 fokos hajlásszöggel. A tetõhéjalás égetett agyagcserép legyen. ak)épületszélesség lakóépület esetén legfeljebb 8,50 m al)az építmények hátsókert irányú bõvítése az utcai telekhatártól számított 10 m-en túl lehetséges. A bõvítmény közbülsõ telek, vagy déli saroktelek esetén az északi oldalhatárra kerülhet az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint, északi saroktelek esetén szabadonállóan helyezendõ el a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint. am)a közterületi telekhatárra épített jellegû, tömör, 1,80 m 2,00 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával. b)a TV-2 jelû építési övezet ba)legkisebb telekterület 1500 m2 bb)legkisebb utcai telekszélesség 25 m bc)beépítési mód oldalhatáron álló bd)legnagyobb beépítettség 30% be)legnagyobb építménymagasság utcai épület esetén 5,50 m, udvari épület esetén 5,00 m bf)legkisebb elõkert a 443 hrsz. út felõl 0 m (az út felõli elõkert közösségi funkciót befogadó épület esetén közhasználatú legyen), egyéb esetben a kialakult utcaképhez igazodjon bg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint bh)legkisebb hátsókert 6 m bi)zöldfelületi mutató min. 40% bj)az építési övezetben magastetõ építendõ 35-42 fokos hajlásszöggel. A tetõhéjalás égetett agyagcserép legyen. bk)épületszélesség lakóépület esetén legfeljebb 8,50 m bl)a közterületi telekhatárra épített jellegû, tömör, 1,80 m 2,00 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával. (4)Lakófunkció esetén az elsõdleges funkciót kiegészítõ (gazdasági-, garázs-) épületek elhelyezése a)oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhetõ.

11 b)szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendõ. c)zártsorú beépítésnél hátsókert irányú épületszárny esetén a tûzrendészeti elõírások megtartásával építhetõ. (5)A gáznemû égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi védettségû épületek védendõ homlokzatain, valamint a mûemléki környezetbe tartozó, de egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatain tilos. (1) Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 11. (2)Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. szerinti rendeltetésû épületek helyezhetõk el. (3)A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk: a)a Gksz jelû építési övezet aa)legkisebb telekterület 1500 m2 ab)legkisebb utcai telekszélesség 18 m ac)beépítési mód szabadonálló ad)legnagyobb beépítettség 60% ae)legnagyobb építménymagasság 6,50 m af)legkisebb elõkert 5 m ag)legkisebb oldalkert 6 m ah)legkisebb hátsókert 6 m ai)zöldfelületi mutató min. 20% aj)a közterületi telekhatárra épített jellegû, áttört, 1,80 m 2,00 m magas kerítés építendõ. (4)Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatárai mellett, a jelen rendelet 27. -ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervezõ által kiválasztott, õshonos és honos fajokból álló védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn. (5) (1) Ipari gazdasági terület 12. (2)A területen az OTÉK 20. szerinti építmények helyezhetõk el. (3)A terület a V-3 jelû szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk: a)az IG-1 jelû építési övezet

12 aa)legkisebb telekterület 1500 m2 ab)legkisebb utcai telekszélesség 30 m ac)beépítési mód szabadonálló ad)legnagyobb beépítettség 40% ae)legnagyobb építménymagasság 6,50 m af)legkisebb elõkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 5 m-re építendõk ag)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ah)legkisebb hátsókert 6 m ai)zöldfelületi mutató min. 30% aj)a közterületi telekhatárra épített jellegû, áttört, 1,80 m 2,00 m magas kerítés építendõ. (4)Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervezõ által kiválasztott fafajokból álló védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn. (5) (6) Üdülõterület Üdülõházas terület 13. (1)A területen az OTÉK 22. szerinti építmények helyezhetõk el. (2)A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk: a)az ÜÜ-1 jelû építési övezet üdülõtábor, kemping céljára aa)legkisebb telekterület 3000 m2 ab)beépítési mód szabadonálló ac)legnagyobb beépítettség 20% ad)legnagyobb építménymagasság 6,50 m ae)legkisebb elõkert 3 m af)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ag)legkisebb hátsókert 3 m ah)zöldfelületi mutató min. 60% ai)a tetõhéjalás magastetõ esetén égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag, síkpala, vagy természetes színû fémlemez fedés legyen. aj)a közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas élõsövény telepítendõ, vagy a közterület felõl növényzettel takart, legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendõ. b)az ÜÜ-2 jelû építési övezet elsõsorban kereskedelmi szállás-jellegû építmények elhelyezése céljára (panzió, szálloda) ba)legkisebb telekterület 3000 m2 bb)legkisebb utcai telekszélesség 35 m

13 bc)beépítési mód szabadonálló bd)legnagyobb beépítettség 15% be)legnagyobb építménymagasság 7,50 m bf)legkisebb elõkert 10 m bg)legkisebb oldalkert 8 m bh)legkisebb hátsókert 10 m bi)zöldfelületi mutató min. 70% bj)a tetõhéjalás magastetõ esetén égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag, síkpala, vagy természetes színû fémlemez fedés legyen. bk)a közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas élõsövény telepítendõ, vagy a közterület felõl növényzettel takart, legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendõ. c)az ÜÜ-3 jelû építési övezet elsõsorban üdülési és idegenforgalmi funkciókat kiszolgáló kereskedelemi, vendéglátó funkciók elhelyezése céljára ca)legkisebb telekterület 450 m2 cb)legkisebb utcai telekszélesség 16 m cc)beépítési mód szabadonálló cd)legnagyobb beépítettség 25% ce)legnagyobb építménymagasság 5,50 m cf)legkisebb elõkert 5 m cg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ch)legkisebb hátsókert 3 m ci)zöldfelületi mutató min. 60% cj)az építmények 32-42 fokos hajlásszögû magastetõvel építendõk. A tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. ck)a közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas élõsövény telepítendõ, vagy a közterület felõl növényzettel takart, legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendõ. (3) Hétvégi házas terület 14. (1)A területen az OTÉK 23. (1) szerinti építmények helyezhetõk el. (2)A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk: a)a HÜ-1 jelû építési övezet üdülõtábor, kemping céljára, ahol kizárólag üdülõépületek helyezhetõk el aa)legkisebb telekterület 240 m2 ab)legkisebb utcai telekszélesség 12 m ac)beépítési mód oldalhatáron álló ad)legnagyobb beépítettség 15%, de legfeljebb 120 m2 ae)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg af)legkisebb elõkert a kialakult utcaképhez igazodjon ag)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

14 ah)legkisebb hátsókert 5 m ai)zöldfelületi mutató min. 60% aj)magastetõ építendõ legfeljebb 42 fok hajlásszöggel, a tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. ak)a közterületi telekhatárra épített jellegû, áttört, 1,0-1,5 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,0-1,5 m magas élõsövény telepítendõ és tartandó fenn. b)a HÜ-2 és Üh-2 jelû építési övezet, ahol kizárólag üdülõépületek helyezhetõk el ba)építési telkenként legfeljebb 1 épület építhetõ bb)legkisebb telekterület 400 m2 bc)legkisebb utcai telekszélesség 18 m bd)beépítési mód szabadonálló be)legnagyobb beépítettség 15%, de legfeljebb 120 m2 bf)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg bg)legkisebb elõkert a Rózsadomb és az Akácdomb területén a kialakult utcaképhez igazodjon, egyebekben 5 m, ahol az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 8 m-re lehet bh)legkisebb oldalkert a Rózsadomb és az Akácdomb területén OTÉK szerint, egyebekben 3,5 m bi)legkisebb hátsókert a Rózsadomb és az Akácdomb területén 2 m, egyebekben 6 m bj)zöldfelületi mutató min. 60% bk)magastetõ építendõ legfeljebb 42 fok hajlásszöggel, a tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. bl)a közterületi telekhatárra 1,0-1,5 m magas élõsövény telepítendõ és tartandó fenn. c)a HÜ-3 jelû építési övezet elsõsorban az üdülõterületet kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények elhelyezése céljára. Az építési övezetben elhelyezhetõ a tulajdonos, a használó, vagy a személyzet összesen 1 db lakása. ca)építési telkenként legfeljebb 2 épület építhetõ cb)legkisebb telekterület 1000 m2 cc)legkisebb utcai telekszélesség nincs szabályozva cd)beépítési mód oldalhatáron álló ce)legnagyobb beépítettség 20% cf)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg cg)legkisebb elõkert 3 m ch)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ci)legkisebb hátsókert 3 m cj)zöldfelületi mutató min. 60% ck)magastetõ építendõ 35-42 fok hajlásszöggel, a tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen. cl)a közterületi telekhatárra 1,0-1,5 m magas élõsövény telepítendõ és tartandó fenn.

15 d)a HÜ-4 jelû építési övezet, ahol kizárólag üdülõépületek helyezhetõk el da)építési telkenként legfeljebb 1 épület építhetõ db)legkisebb telekterület 300 m2 dc)legkisebb utcai telekszélesség 14 m dd)beépítési mód oldalhatáron álló de)legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 80 m2 df)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg dg)legkisebb elõkert 3 m dh)legkisebb oldalkert OTÉK szerint di)legkisebb hátsókert 3 m dj)zöldfelületi mutató min. 60% dk)magastetõ építendõ 35-42 fok hajlásszöggel, a tetõhéjalás égetett agyagcserép, vagy nád legyen. dl)a közterületi telekhatárra legfeljebb 1,0 m magas élõsövény telepítendõ és tartandó fenn. (3) Különleges területek 15. (1)A különleges területek lehatárolását a V-1 és V-2 jelû szabályozási tervlapok tüntetik fel. a)a Kb jelû építési övezet, a barlang és környéke aa)legkisebb telekterület 5000 m2 ab)beépítési mód szabadonálló ac)a kialakult beépítettség 240 m2, ami csak a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel növelhetõ ad)legnagyobb építménymagasság 4,50 m ae)zöldfelületi mutató min. 60% af)a tetõhéjalás síkpala, égetett agyagcserép, vagy természetes színû fémlemez fedés legyen ag)kerítés nem építhetõ b)az ST jelû építési övezet strand céljára ba)legkisebb telekterület 30.000 m2 bb)beépítési mód szabadonálló bc)legnagyobb beépítettség 5% bd)legnagyobb építménymagasság 5,50 m be)legkisebb elõkert 0 m, az építmények jegypénztár és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatártól legalább 10 m-re építendõk bf)legkisebb oldalkert 10 m bg)legkisebb hátsókert 10m bh)zöldfelületi mutató min. 40%, ezen belül az építési övezet lakóterület felé nézõ (keleti) telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 10 m széles, szaktervezõ által kiválasztott, többszintes növényállományból álló zöldsáv telepítendõ és tartandó fenn bi)a közterületi telekhatárra épített jellegû, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések

16 felhasználásával. c)az ÜT jelû építési övezet üdülõtanyák elhelyezése céljára, ahol a tulajdonos, a használó, vagy a személyzet számára szolgáló, építési telkenként legfeljebb 2 lakás, kereskedelmi szállás jellegû épületek, továbbá gazdasági épületek helyezhetõk el. ca)kialakítható építési telkek száma legfeljebb 4 db cb)legkisebb telekterület 8000 m2 cc)beépítési mód szabadonálló cd)legnagyobb beépítettség 10%, de legfeljebb 1000 m2, ezen belül épületenként max. 350 m2 beépített alapterület ce)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg cf)legkisebb elõkert szabályozási terv szerint cg)legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint ch)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint ci)zöldfelületi mutató min. 80%, melynek legalább 75%-án a jelenlegi gyep mûvelési ágat kell fenntartani. cj)szimmetrikus magastetõ alakítandó ki 35-42 fok hajlásszöggel, a fõ tetõgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. A tetõhéjalás vörösbarna színárnyalatú égetett agyagcserép legyen. ck)faszerkezetû, legfeljebb két állószékes fedéssel fedhetõ épületszárnyak építhetõk lakó- és üdülõfunkció esetén legfeljebb 8,5 m, gazdasági funkció esetén legfeljebb 10 m épületszélességgel cl)az építés során hagyományos építõanyagokat (kõ, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, stb.) kell alkalmazni. Az épületek tömegarányai, homlokzatosztása és díszítése a táj építési hagyományait kövesse. cm)kerítés nem építhetõ d)a Kte jelû különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következõ elõírásokat kell betartani: a)legkisebb telekterület kialakult b)beépítési mód szabadon álló c)legnagyobb beépítettség 10% d)legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény pl. harangtorony magassága legfeljebb 3 m-rel meghaladhatja e)legkisebb elõkert 10 m f)legkisebb oldalkert 10 m g)legkisebb hátsókert 10 m h)zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az elõfásítást, az utak, parcellák elõzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni i)közterület felõli kerítés 1,8 2,0 m magas élõsövény legyen (e)az MB jelû különleges terület a 4733/2004 Bk. határozattal bezárt mészkõbánya területe. A terület távlati hasznosítása a rekultivációt és a telepíteni kívánt funkcióra vonatkozó építési elõírások kidolgozását követõen történhet. f)a H jelû különleges terület a települési folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló szennyvíztisztító telep területe. A V-1 tervlapon jelölt védõtávolságot (150 m) meg kell tartani. g)a Knti-1 jelû építési övezet nagy telekigényû intézményi funkciók elhelyezésére

17 szolgál, ahol a következõ építési elõírásokat kell betartani: ga)legkisebb telekterület 3000 m2 gb)beépítési mód szabadonálló gc)legnagyobb beépítettség 20% gd)legnagyobb építménymagasság 5,50 m ge)legkisebb elõkert 10 m gf)legkisebb oldalkert 10 m gg)legkisebb hátsókert 10m gh)zöldfelületi mutató min. 60% gi)a terület a beépítést megelõzõen feltöltendõ. A feltöltés talajmechanikai szakvéleményen alapuló tereprendezési terv alapján történhet, amelyben foglalkozni kell a várhatóan magas talajvízállással, és a területre érkezõ csapadékvizek szakszerû elvezetésével is. h)a Knti-2 jelû építési övezet nagy telekigényû intézményi funkciók elhelyezésére szolgál, ahol a következõ építési elõírásokat kell betartani: ha)legkisebb telekterület 10.000 m2 hb)beépítési mód szabadonálló hc)legnagyobb beépítettség 10% hd)legnagyobb építménymagasság 4,50 m he)legkisebb elõkert szabályozási terv szerint hf)legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint hg)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint hh)zöldfelületi mutató min. 60% hi)az építési telek szabályozási terven jelölt része a jelen rendelet 27. -ban részletezett beültetési kötelezettség alapján parkosítandó. A parkosítás kertépítész szaktervezõ által készített, a temetõ kilátási-rálátási viszonyait és a tájbaillesztést figyelembevevõ terv alapján történhet. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmûterület 16. (1)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza. (2)A közlekedési területen az OTÉK 26. (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetõk el. (3) (4)Az eddig még nem fásított meglévõ utcákat, illetve az újonnan kialakítandó utcákat kertész szaktervezõ bevonásával fásítani kell. (5)A település területét érintõ közmûvezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védõtávolságait meg kell tartani. (6)Nem vonalas jellegû közmû- (pl. szennyvíz-átemelõ, vízmû kút, megfigyelõ kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás, víz nyomásfokozó berendezés stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyezõ véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védõtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetõ, azok számára a technológiai elõírásoknak megfelelõ, az adott építési övezeti,

18 illetve övezeti elõírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. (7)K-5 és KÖu-5 jelû kiszolgáló út közterületként és közforgalom elõtt megnyitott magánútként egyaránt kialakítható. (8)A település területét érintõ közmûvezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védõtávolságait meg kell tartani. (9)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti elõírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Közforgalom számára megnyitott magánút telekszélessége legalább 7 m legyen. (10)Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) a Abaliget község belterületén nem helyezhetõ el. Zöldterület 17. (1)A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. -ban foglaltakon túlmenõen a következõ elõírásokat kell megtartani: a)a KP-1 és Z-1 jelû övezetben elsõsorban pihenõparkok alakítandók ki. b)a KP-2 jelû övezet elsõsorban játszóterek elhelyezésére szolgál. c)a KP-3 és Z-3 jelû övezet a közparkok elsõsorban sportolási célra fenntartott része. (2)A barlang és a tervezett strand közötti zöldterület egészére vonatkozóan az egyes funkciók arányos térbeli elhelyezése érdekében az építésügyi hatósági eljárásoktól függetlenül kertépítészeti programtervet kell készíteni. (3)Meglévõ zöldterületek felújítása, illetve tervezett zöldterületek kialakítása az építésügyi hatósági eljárásoktól függetlenül csak kertépítész szaktervezõ által készített tervek alapján történhet. Erdõterület 18. (1)A település erdõterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. (2)A településen található erdõterületek az erdõ rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésû E-1 jelû, és egészségügyi-szociális rendeltetésû - E-2 jelû erdõk. (3)Építési lehetõségek gazdasági rendeltetésû és egészségügyi-szociális rendeltetésû erdõterületen A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, az OTÉK 28. szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. figyelembevételével helyezhetõ el a következõ elõírások betartása mellett: a)a beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elõ-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. b)az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse c)gazdasági épület kialakításának feltételei: ca)az épület földszintes legyen

19 cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m d)a fõ funkcióhoz kötõdõ lakó-, vagy egyéb szállásjellegû épület kialakításának feltételei: da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m e)tájképvédelmi területen található erdõben csak az erdõ- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetõk el a természeti értékek sérelme nélkül. (4) (5) Mezõgazdasági terület 19. (1)A mezõgazdasági terület a település mezõgazdasági termelés céljára szolgáló része. (2)Általános elõírások a)a mezõgazdasági terület a település mezõgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetõk el b)a termõföldön történõ beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételét ne akadályozza. c)telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók. d)a telekalakítás, területhasználat és mûvelés során a meglévõ vízelvezetõ rendszerek szakszerû fenntartására ügyelni kell. (3)A terület lehatárolását, övezeti tagozódását a V-1 jelû szabályozási tervlap ábrázolja. (4)Az M-K jelû övezet a település kert- és ültetvényterülete, a volt zártkert övezete. Az övezetben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk: a)az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 2000 m 2, szélessége legalább 25 m legyen, megközelítésük közterületrõl, vagy magánútról biztosítandó. b)az övezetben az 1000 m2-t el nem érõ területû telken építményt elhelyezni nem szabad. c)az 1000-2000 m2 területû telken csak terepszint alatti építmény (pince) helyezhetõ el oly módon, hogy annak földalatti részei sem nyúlhatnak közterület, vagy a szomszédos ingatlanok alá. d)a 2000 m2-t meghaladó területû telken építmény az OTÉK 29. és 33. figyelembevételével, de gazdasági épület esetében legfeljebb 90 m2, lakóépület esetében legfeljebb 150 m2 beépített alapterülettel építhetõ. e)gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei: ea)az épületet szabadonállóan, legalább 5 m-es elõkerttel kell elhelyezni. eb)az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg). ec)az építés során hagyományos építõanyagokat (kõ, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni. ed)az épületek a táj építési hagyományainak megfelelõen egyszerû tömegû, 35-45 fok hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõvel fedett kialakításúak

20 legyenek. A fõ tetõgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. ee)az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg. ef) f)lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei: fa) fb) fc)az épületet szabadonállóan, legalább 5 m-es elõkerttel kell elhelyezni. fd)az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg) fe)az építés során hagyományos építõanyagokat (kõ, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni. ff)az épület a táj építési hagyományainak megfelelõen egyszerû tömegû, 35-45 fok hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõvel fedett kialakítású lehet. A fõ tetõgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhetõ. fg)az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg. (5)Az M-1 jelû övezetbe a szántóföldek területe tartozik. a)az övezet mûvelési ágának megfelelõen hasznosítandó. b)az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan mûvelési ágához kötõdõ funkcióval, az OTÉK 29. (3) és (4) szerinti területû telken és beépítettséggel, az OTÉK 33. -ban felsoroltak figyelembevételével helyezhetõ el. c)gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei: ca)az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elõ-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. cb)a telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 1500 m2 lehet. cc)az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg). cd)az építés során hagyományos építõanyagokat (kõ, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni. ce)az épületek a táj építési hagyományainak megfelelõen egyszerû tömegû, 35-45 fok hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõvel fedett kialakításúak lehetnek. A tetõgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. cf)az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg. cg) d)lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei: da) db) dc)az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elõ-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. dd)a telek beépítettsége legfeljebb 2000 m2 lehet, ezen belül a lakóépület beépített alapterülete legfeljebb 200 m2. de)az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg). df)az építés során hagyományos építõanyagokat (kõ, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni. dg)az épület a táj építési hagyományainak megfelelõen egyszerû tömegû, 35-45 fok hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõvel fedett kialakítású legyen. A fõ tetõgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhetõ. dh)az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

21 (6)Az M-2 jelû övezet a gyepfelületek (rét, legelõ, kaszáló) területe. a)az övezetben kötelezõ a mûvelési ágnak megfelelõ használat és kezelés, a vegetációs idõszakban a rendszeres kaszálás. b)az övezet természeti értéket képviselõ részein (ld. V-1 és V-2 tervlap természeti terület) építmény nem helyezhetõ el. c) d)az övezet természeti értéket nem képviselõ részein lakó- és gazdasági épület az (5) bekezdés szerint helyezhetõ el. (7)Az M-K1 jelû övezet a)az övezetben az OTÉK 33. figyelembe vételével gazdasági épület és a mezõgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegû épület, falusi szálláshely építhetõ. b)a kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2, szélessége 25 m. c)a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, de épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület. d)a beépítési mód szabadon álló. e)az épületeket legalább 5 m-es elõkert, OTÉK szerinti oldalkert és legalább 6 m-es hátsókert megtartásával kell elhelyezni. f)a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg) g)az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse. Egyéb terület 20. (1)Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggõ területek elhelyezésére szolgál. (2)A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelû szabályozási tervlap ábrázolja. (3)A VT-1 és a V-1 jelû övezetbe az állandó vízfolyások, jelentõsebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetõk el. (4)A VT-2K jelû övezet a település területén jelen rendelet jóváhagyásakor már kialakult tavak területe. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály elõírásait be kell tartani. Az övezetben csak a vízkárelhárítást szolgáló technológiai jellegû építmény helyezhetõ el. (5)A VT-2 jelû övezet a tavak területe, ahol a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetõk el a következõ elõírások betartásával: a)szabadonálló beépítési mód b)1 épület, 3%, de legfeljebb 200 m2 beépített alapterülettel c)legfeljebb 4,5 m építménymagasság d)32-45 fok hajlásszögû magastetõvel fedett épület égetett agyagcserép, vagy nád héjalással

22 e)legalább 10 m-es elõ-, oldal- és hátsókert (6)Az Abaligeti vízmû vízbázis védõterületeit (belsõ, külsõ, hidrogeológiai A és C védõterület) a V-1 és V-2 tervlapok tüntetik fel. A védõterületeken a vonatkozó külön jogszabály elõírásai szerint kell eljárni. Közterületek kialakítása és használata 21. (1)Az Abaliget igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelõ célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2)A közterület rendeltetéstõl eltérõ használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. (3)Amennyiben az eltérõ használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (4)A település közterületein engedélyezhetõ eltérõ használat az alábbi lehet: a)belterületen lévõ közterületeken -hirdetõ (reklám) berendezés, -árusítópavilon, -közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek, -köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, -szobor, díszkút, pihenõpad, -távbeszélõ fülke, -építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, -építõanyag-tárolás. b)külterületen lévõ közterületeken -közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek, -szobor, -köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése. (5)Eltérõ használat esetén a közterületen elhelyezhetõ építményekkel szembeni elvárások a következõk: a)árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetõs kialakítással, hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ. b)a közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõk. (1)Mûemlékek védelmére vonatkozó elõírások lll. Fejezet Kulturális örökségvédelem 22. a)a település országos mûemléki védelem alatt álló értékeit és azok mûemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

23 b)a melléklet szerint védett épületeket és azok mûemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel. c)a mûemlékek és mûemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelmérõl szóló jogszabályok szerint kell eljárni. (2)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások: a)a jelen rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket a HÉSZ 2.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. b)a helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák. c)helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemû építési munka esetén a következõ elõírásokat kell betartani: c1)helyi védettségû épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megõrzendõk. c2)helyi védettségû épület úgy bõvíthetõ, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bõvítése az épület mögött, fésûs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetõvé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a fõépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögû és anyagú, szimmetrikus nyeregtetõvel fedhetõ. c3)a belsõ átalakításokat az eredeti szerkezet és belsõ értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. c4)védett részérték az új épületbe visszaépítendõ, védett kerítés megtartandó. c5)helyi védettségû épület bontására csak a mûszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követõen. (3)Régészeti lelõhelyek védelmére vonatkozó elõírások a)a település nyilvántartott régészeti lelõhelyeinek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le. b)régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelmérõl szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni. lv. Fejezet Az élõvilág, a táj és a természet védelme 23. (1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a)a vadon élõ szervezetek élõhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni. b)gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrõl, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illõ rendezésérõl.