onorők- Hhra Ia LEGFoH ÜGYÉSZ If<>manyszám : tt, 1004 SP12 8. l TW.512412004. Hiv.sz. : Kf10721. KELLER LÁSZLO úrnak országgyűlési képviselő Országgyűlési Képviselők Irodaháza BUDAPEST Tisztelt Képviselő úr! A Képviselő Úr Megfelelően látja-e el az ügyészség a társadalmi szervezetek, egyesületek és az alapítványok törvényességi felügyeletét?" címmel feltett, írásbeli választ igénylő kérdésére az alábbiakról tájékoztatom : Az E-MISSZIQ Természet- és Környezetvédelmi Egyesületet a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Bíróság - PRO NATURA Természetvédelmi Egyesület néven - az 1989. június 26-án kelt Pk.60.813t1989f2. számú végzésével vette nyilvántartásba. Képviselő úr által megnevezett egyesületek és alapítványok működésének ügyészi törvényességi felügyeleti vizsgálata eredményeként az alábbiak voltak megállapíthatók-. Az egyesület a nevét 1991-ben E-misszió Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetvédelmi Egyesületre, majd 1998-ban a jelenlegire változtatta. A névváltoztatásokat a bíróság a nyilvántartáson átvezette. Ugyancsak átvezette az egyesület képviselőjének személyében, valamint székhelyében bekövetkezett változások is. Az egyesület jelenlegi elnöke Priksz Gábor, székhelye : Nyíregyháza, Szabolcs út 6., Képviselő úr által megnevezett Cselószkí Tamás 1999. február 11. óta nem glnöke a szervezetnek.
2 A megyei bíróság által 1998. június 3-án kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetté minősített egyesület alapszabályban megfogalmazott célja : hogy létrejöjjön egy fenntartható természeti és épített környezet, benne a helyi - természeti, kulturális és gazdasági - eröforrásokra támaszkodó környezettudatos társadalom". A cél megvalósításához az alapszabály meghatározza a konkrét feladatokat, amelyeket az oktatás, nevelés, szemléletformálás, ismeretterjesztés, tájékoztatás, a természeti és épített környezet állapotának javítására irányuló tevékenységek eszközeivel kíván ellátni. A Szabolcs-Szatmár- Be reg Megyei Főügyészség korábban két ízben vizsgálta az egyesület működését. Az 1996-ban végzett vizsgálat eredményeként óvást és felszólalást, az 1999-ben lefolytatott utóvizsgálat megállapításai alapján felszólalást és jelzést nyújtott be a szervezethez. Képviselő úr kérdésében felvetettekre figyelemmel, a főügyészség újabb vizsgálatot végzett. A vizsgálat megállapítása szerint az egyesület alapszabálya, belső szabályzata megfelel az egyesülési jogról szóló 1989. évi I I. tv. (Etv.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi C LVI. tv. (Ksztv.) rendelkezéseinek. A szervezeti működés jogszerű, mind a jogszabályok, mind az alapszabály előírásainak megfelelő. A feltárt kisebb hiányosságokra (az alapszabály nem rendelkezik a vezető testület döntéseinek nyilvántartásáról, illetve az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv helyett csak emlékeztetők készültek) a főügyészség felszólalásban, illetve jelzésben hívta fel a figyelmet. Az ügyészi vizsgálat kiterjedt az egyesület gazdáikodásí tevékenységére is. Az alapszabály a Kszty. előírásának megfelelően úgy rendelkezik, hogy : az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez ; gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja". A vizsgálat megállapítása szerint az egyesület természet- és környezetvédelmi jellegű vállalkozási tevékenységet végez, természetvédelmi kutatásokat finanszíroz, települések, illetőleg intézmények megrendelésére tanulmányokat (pl. energiahatékonyság, települések környezetvédelmi programjai) készít. Nyíregyházának és Horánynak települési környezetvédelmi programot készített, Debrecenben négy éves program keretében hulladékgazdálkodási kommunikációs feladatokat Iát el (előadásokat tart, vetélkedőket szervez, kiadványokat szerkeszt és jelentet meg). Ez utóbbi
3 program költségvetése 20 millió forint, ebből ez idáig 7-8 millió forint értékű tevékenység finanszírozására került sor. Az egyesület éves bevétele jellemzően a pályázatokon elnyert támogatásokból (57-60 %), ennél kisebb arányban (35-40 %) a cél szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységből származik. Bevételeit következetesen a közhasznú céljaira (természetvédelmi területek felmérése, kezelése, városi környezetvédelmi rendezvények szervezése, lakossági tanácsadás, gyermekek iskolai és iskolán kívüli környezetvédelmi nevelése) fordítja. Az egyesület felügyelő bizottsága az alapszabálynak megfelelően működik, a foglalkoztatott könyvelő munkáját könyvvizsgáló ellenőrzi, az APEH megyei igazgatósága által 2004 májusában végzett vizsgálat törvénysértést nem tárt fel. Az ügyészi vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak az alapszabályban meghatározott céljai megvalósítása érdekében végez, e tevékenysége nem veszélyezteti, hanem segíti a kiemelkedően közhasznú célok megvalósítását. 2.) A Pacsola Egyesület b6 Környezetünk Helyreállításáért szervezet működésének törvényességét Képviselő Úr kérdésére figyelemmel első ízben vizsgálta meg az illetékes Pest Megyei Főügyészség. Az egyesületet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1996. szeptember 20-án vette nyilvántartásba, székhelye : Budakeszi, Fő út 209., képviselője : Báder László. Az egyesület nem közhasznú szervezet, célja a természetvédelem, amelynek érdekében a természetes élőhelyek megőrzését és rehabilitációját elősegítő, elsősorban kutatási, oktatási, programkészítő, szakértői tevékenységet folytat. Az ügyészi vizsgálat megállapítása szerint az egyesület alapszabálya és működése törvényes. Az utóbbi két évben ismeretterjesztő, oktatási feladatokat látott el, előkészített, véleményezett országos jelentőségű természetvédelmi programokat (pl. Nemzeti Erdőprogram, Nemzeti Aszálystratégia), szakértői, szakmai tanácsadói munkával közreműködött természetvédelmi feladatok megvalósításában (pl. a Kárpát-medencei Folyók Védelmi Stratégiájának kidolgozásában, a Rábai Nemzeti Park területének kiválasztásában, a Bálványosa tó védetté nyilvánításában). A vizsgálati megállapítás szerint az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytatott, erre az alapszabálya sem hatalmazza fel.
Rendszeresen részt vesz pályázatokon, éves bevétele meghatározóan ebből, míg kisebb részben a tagdíjakból és magánszemélyek, jogi személyek támogatásából származik. Gazdálkodását ellenőrző bizottság felügyeli, amely ellenőrzi a költségvetési terv megvalósítását, dönt az éves mérleg és vagyonkimutatás elfogadásáról. Az egyesület az egyszerűsített mérlegét minden évben elkészítette, elmulasztotta azonban beszámolóját a számviteli törvényben előírt formában elkészíteni, emiatt a főügyészség felszólalással élt. A Nemzeti Erdőprogramban való részvétel kapcsán pályázaton elnyert 900 ezer forint felhasználását az Államkincstár 2003. évben ellenőrizte, visszaélést nem tárt fel. Az egyesület alapító tagja a tíz Bodrog-közi önkormányzat és három egyesület (kőztük a Képviselő úr által is megnevezett, az előző pont szerint vizsgált egyesület) által létrehozott, BOKARTISZ Bodrog-kőzi Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs közhasznú társaságnak. Jogszabály nem tiltja, hogy az önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület tagja legyen más közhasznú szervezetnek. A BOKARTISZ Kht. célja a Bodrog-közi tájgazdálkodás megvalósítása, amely céllal mindkét egyesület célszerinti tevékenysége összekapcsolható. A Pacsola egyesület a Kht. munkájában ez idáig mindössze azzal vett részt, hogy két tagját szakértőként delegálta tájgazdálkodási program megvalósításához, a Kht. bevételéből azonban semmilyen formában nem részesült. Az egyesületnek dr. Halász Ferenc - akinek más gazdasági társaságokban való érdekeltségére Képviselő úr hivatkozik - 2003. január 31. óta nem elnöke, múlt évben bekövetkezett halála miatt a tagsági viszonya is megszűnt. Az ügyészi vizsgálat nem tárt fel olyan adatot, amely szerint az egyesület, vagy jelenlegi képviselője jogszabályba ütközően gazdasági tevékenységet folytatna. 3.) A Törökbálinti Templomunk Alapítvány működésével kapcsolatos ügyészi megállapításokról Képviselő Urat a Megfelelően látja-e el az ügyészség az alapítványok törvényességi felügyeletét?" címmel feltett írásbeli választ igénylő kérdésére (K/5488.) 2003. szeptember 30-án tájékoztattam. A korábbi tájékoztatásomat kiegészítem azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2004. február 23-i 1.Kny.52.191/2003/1. számú végzésével helybenhagyta az első fokú bíróság végzését, ezáltal az alapítvány bírósági nyilvántartásból való törlésének elrendelése jogerőssé vált. A megszűnt alapítvány működésével kapcsolatban további ügyészi vizsgálat nem végezhető.
5 4.) A Batthyány Alapítvány és Batthyány Társaság nevű szervezetekkel kapcsolatos kérdését Képviselő Umak a Megfelelően látja-e el az ügyészség az alapítványok törvényességi felügyeletét?" címmel feltett kérdésére (K/8006.) 2004. január 6-án írásban megválaszoltam. 5.) Az ÖKOTÁM Alapítványnál végzett ügyészi törvényességi felügyeleti vizsgálat megállapításairól Képviselő Urat a Miért nem tett semmit az ügyészség az elmúlt egy év során az ÖKOTÁM Csatornázást és Szennyvíztisztítást Elősegítő Alapítvány törvénysértő tevékenysége ellen?" címmel feltett írásbeli választ igénylő kérdésére (K/7775.) 2003. december 22-én tájékoztattam. Képviselő úr arra kér, hogy külön térjek ki a csatorna-beruházással kapcsolatos, visszaélésgyanús ügy"-ben folytatott vizsgálat megszüntetésének okaira és körülményeire. Véleményem szerint a korábbi tájékoztatásom e tárgyban is választ adott. Válaszom lényege szerint : a törvényességi felügyeleti jogkörben végzett ügyészi vizsgálat során feltárt törvénysértő mulasztások miatt felszólalás benyújtására került sor, a Legfelsőbb Bíróság több érdekelt önkormányzat által indított peres eljárásban meghozott jogerős ítéletében úgy foglalt állást, hogy az alkalmazott támogatási konstrukció jogszerű volt, a közbeszerzési eljárás szabályainak megszegését nem állapította meg, a jogerős ítéletben foglaltakra figyelemmel az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Gazdaságvédelmi Főosztályának Korrupciós Osztálya bűncselekmény megállapítására nem látott alapot, a támogatási konstrukciót adócsalás gyanúja miatt az APEH Bűnügyi Igazgatósága, majd jogutód szervezete, az ORFK Bűnügyi Igazgatóság Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság feljelentés kiegészítés keretében vizsgálta, aminek eredményeként a nyomozás teljesítését bűncselekmény hiánya okából megtagadta. Képviselő Ur által feltett kérdésekre az alábbi választ adom : 1. A Ptk., az Etv. és a Kszty. rendelkezései egyaránt feljogosítják az ügyészt arra, hogy az egyesületek, alapítványok nyilvántartásba vételét elrendelő első fokú bírósági határozatokkal szemben fellebbezéssel éljen. E jogosítványát az ügyészség a jogszabályi felhatalmazások kezdete óta folyamatosan gyakorolja. Az ügyészi fellebbezésekkel számtalan esetben akadályoztuk meg, hogy nonprofit szervezet elsődlegesen gazdasági tevékenység végzésére jöjjön létre, de rendszeresen fellebbezéssel élünk
6 akkor is, ha a nyilvántartásba vételét kérő szervezet alapszabálya nem rendelkezik az ilyen jellegű tevékenység végzésének jogszabályi korlátairól. A bíróságok többször kifejezésre juttatták azt a véleményüket, hogy a társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartásba vétele egységes bírósági gyakorlatának kialakításához az ügyészség közreműködése meghatározó mértékben hozzájárult. (Képviselő Ur kérdésében megjelölt legfelsőbb bírósági döntések között is szerepel olyan, amelynek meghozatalára is ügyészi fellebbezések eredményeként került sor.) 3-6. A már bejegyzett szervezetek működését kifogásoló kérelmeket az ügyészség természetesen minden esetben kivizsgálja. A kérelmek elbírálása mellett a helyi ügyészségi és az országos munkatervi vizsgálatok rendszeres folytatásával törekszünk biztosítani a társadalmi szervezetek és az alapítványok működésének törvényességét. A feltárt törvénysértő gyakorlatok, mulasztások miatt mindenkor megtesszük a szükséges intézkedéseket. Képviselő Urat azonos tárgyban adott korábbi válaszaimban mind a vizsgálatok, mind az intézkedések egyes számszerű adatairól is tájékoztattam. A legutóbbi ügyészségi statisztikai adatok szerint e tevékenység folyamatos növekedést mutat. 2. A nonprofit szervezetek által okozott esetleges károk megtérítése érdekében az ügyészség csak a jogszabályok által biztosított hatáskörében léphet fel. Ilyen igények polgári peres úton történő érvényesítésére az anyagi jogosult helyett az ügyészség csak kivételesen, pl. a jogainak érvényesítésére nem képes természetes személy érdekében jogosult. 7. Alappal biztosíthatom Képviselő Urat arról, hogy az ügyészség a társadalmi szervezetek és alapítványok működése feletti törvényességi felügyeleti jogköréből adódó feladatait szakszerűen és eredményesen látja el. Kérem, hogy tájékoztatásomat szíveskedjék elfogadni. Budapest, 2004. szeptember hó napján Üdvözlettel : (Dr. Polt Péter)