TÁRKI REGIONÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 2014/4. SZÁM A hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők szociális helyzete 1 Gregor Anikó (ELTE TÁTK) TÁRKI, 2014. március 1 A kutatás a Kockázatkutató Kft. számára készült.
TARTALOM A szociális ellátásokban való részesedés... 3 Szociális problémák jelenléte a háztartásban... 12 Szociális szükségletek... 21 Állami, önkormányzati, egyházi vagy civil szervezetektől kapott segítségek... 27 Problémák, szükségletek és segítségben való részesedés: típusok és jellemzőik... 30 Összefoglalás... 34 2
A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKBAN VALÓ RÉSZESEDÉS A különböző szociális ellátások, segítségek közül a hátrányos helyzetű településeken élő válaszadók legnagyobb arányban (30%) a lakásfenntartási támogatást jelölték meg, amelyet a kérdezettel egy háztartásban élők közül valaki az elmúlt egy évben kapott támogatásként (1. ábra). 1. ábra: A kérdezettek között azok aránya, akiknek háztartásában valaki kapott adott jellegű támogatást az elmúlt 1 évben (%, N = 1944) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben a válaszadók ötödének háztartásában részesedett valaki, míg rendszeres szociális segélyben 17%-nak a háztartása részesedett. Rendkívüli gyermeknevelési támogatást, valamint közgyógyellátást a kérdezettek 10 10%- ának valamely háztartástagja kapott. A többi felsorolt támogatásban való részesedés aránya egyenként nem éri el a 10%-ot. 3
A legalább 10%-os említettséget elért szociális ellátások esetében megvizsgáltuk, hogy a háztartás vagyoni helyzetétől, a lakhely településméretétől, valamint a kérdezett származásától mennyire függ, hogy az adott ellátási formában részesedtek-e az elmúlt egy évben, vagy sem (1. táblázat). 1. táblázat: A különböző szociális ellátásokban való részesedés az elmúlt egy évben néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) N (fő) Lakásfenntartási támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény részeként iskolai étkeztetés vagy tankönyvtámogatás vagy Erzsébet-utalvány Rendszeres szociális segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Közgyógyellátás Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar 107 56 44 42 16 17 Elsősorban magyar, másodsorban roma 154 58 47 42 34 21 Nem roma 1678 26 16 13 7 9 Összesen 1939 30 20 17 10 10 Khi-négyzet; szign. 109,526; 130,586; 130,307; 116,160; 27,263; Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 342 67 56 48 30 15 2. kvintilis 344 46 36 27 16 16 3. kvintilis 326 32 9 10 3 12 4. kvintilis 321 11 1 3 1 6 5. (legfelső) kvintilis 328 2 0 2 0 2 Összesen 1661 30 20 17 10 10 Khi-négyzet; szign. 311,661; 347,281; 222,725; 173,943; 47,219; A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 396 43 26 25 16 13 Rosszul ellátott 519 32 19 20 12 11 Közepesen ellátott 199 38 31 19 12 12 Jól ellátott 333 26 18 14 5 10 Nagyon jól ellátott 478 17 11 9 5 7 Összesen 1925 30 20 17 10 10 Khi-négyzet; szign. 79,600; 49,234; 47,068; 42,904; 10,674; Településméret 0 499 fő 760 27 19 13 8 9 500 999 fő 987 32 20 20 12 11 1000 fő vagy több 193 30 19 18 7 12 Összesen 1940 30 20 17 10 10 Khi-négyzet; szign. 5,305; 0,070 0,009; 0,995 12,823; 0,002 11,253; 0,004 2,031; 0,362 4
Az 1. táblázat folytatása Gyerekszám 0 410 24 6 18 10 2 1 310 27 16 13 9 10 2 624 22 16 11 7 10 3 356 40 30 23 12 13 4 128 41 44 27 17 17 5 vagy több 95 60 47 34 18 24 Összesen 1923 30 20 17 10 10 Khi-négyzet; szign. 93,040; 59,420; 18,835; 59,022; 174,883; 0,002 A leggyakrabban kiutalt ellátások közül a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények és a rendszeres szociális segély esetében igaz, hogy a roma származású megkérdezettek függetlenül attól, hogy első- vagy másodsorban tartják-e magukat romának/cigánynak két-háromszor nagyobb arányban részesednek a nevezett ellátásokból, mint a nem roma megkérdezettek (2. ábra). 2. ábra: A különböző ellátásokban részesedők aránya származás szerint (%, N = 1944) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében azonban már különbség látszik: a magukat elsősorban magyarnak, másodsorban romának tartók között a legmagasabb ez az arány, közel kétszer akkora, mint a magukat elsősorban romának, másodsorban magyarnak tartók között. A roma/cigány származásúak közgyógyellátásban is magasabb arányban részesednek, mint a nem romák. Ahogy a táblázatban láthattuk, a különböző szolgáltatások nagyobb arányú igénybevétele még a hátrányos helyzetű településeken élők között is jellemzőbb a rosszabb anyagi helyzetű, több gyermeket nevelő lakosokra, ezek a 5
kockázati tényezők pedig igen sokszor összekapcsolódnak egymással, ráadásul egy időben jelentkeznek, így még komplexebbé és mélyebbé teszik a hátrányos helyzetét ezeknek a csoportoknak. Éppen emiatt van szükség olyan megoldásokra, amelyek nem egy problémaforrásra koncentrálnak, hanem komplexen képesek kezelni a nehézségeket. A háztartás vagyoni helyzete szerint az egy főre jutó jövedelmi ötödök esetében a várt összefüggés mutatkozik: minél kevesebb egy főre jutó jövedelemmel gazdálkodik a háztartás, annál nagyobb arányban részesedik ezekből az ellátásokból. Ezen azért sem lepődhetünk meg, mert sok ellátásra az egy főre jutó jövedelem alapján jogosult egy háztartás. Ennek megfelelően a legnagyobb arányban a legalsó és a második egy főre jutó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások lakói számoltak be arról, hogy az említett ellátásból az elmúlt egy évben részesültek. Az összes ellátást figyelembe véve a legnagyobb arányban a lakásfenntartási támogatást kapták a legszegényebb helyzetű háztartások: a legalacsonyabb ötödben élő kérdezettek kétharmada kapott ilyen ellátást. Hasonló tendenciák rajzolódnak ki, amikor a háztartások vagyoni felszereltsége alapján kirajzolódó kategóriákat vizsgáljuk, a kisebb eltérések oka, hogy a felszereltség és az egy főre jutó jövedelem között nem determinisztikus a kapcsolat (gondolhatunk itt például az idősebbek háztartására, ahol több, egyébként elterjedt fogyasztási cikk azért nem található meg, mert nincs szükségük rá). Településméret mentén csupán a rendszeres szociális segélyben és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesedő háztartások arányában mutatkozik különbség: előbbi esetében az 500 főnél nagyobb, utóbbi esetében az 500 999 fő közötti településeken részesednek a lakók nagyobb arányban. A gyerekszám szintén befolyásolja, hogy a hátrányos helyzetű településeken élők hány százalékának háztartása részesedett az ellátásokból: jellemzően a 3 vagy több gyereket nevelők kaptak nagyobb arányban a vizsgált juttatásokból. A különféle szociális ellátások típusaik szerint csoportosítva is megvizsgáltuk, hogy az egyes szociodemográfiai csoportokon belül hány százalék részesedik az adott ellátási típus közül legalább egyből. Arra keressük a választ, hogy a hátrányos helyzetű településeken élőkön belül is melyek azok az alcsoportok, amelyek egyik vagy másik ellátási típusból nagyobb arányban részesedtek. 6
Az ellátásokat a következő típusokba soroltuk 2 : Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: pénzbeli ellátás helyett - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély. Szociális rászorultságtól függő egyéb pénzbeli ellátások: - időskorúak járadéka, - foglalkoztatást helyettesítő támogatás, - ápolási díj, - adósságkezelési szolgáltatás. Természetbeni ellátások: - Közgyógyellátás, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Gyermekekhez kötődő ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény részeként iskolai étkeztetés, tankönyvtámogatás vagy Erzsébet-utalvány, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, - óvodáztatási támogatás. A roma származású, hátrányos helyzetű kistelepülésen élő megkérdezettek körülbelül háromnegyede kap valamilyen szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátást, míg a nem roma lakosság körében ez az arány egyharmad, vagyis szintén jelentős (vö. 1. táblázat). A roma származású megkérdezettek fele él olyan háztartásban, ahol valamilyen gyermekekhez kapcsolódó ellátásban részesedtek, míg a nem roma háztartásokban lakók esetében ez az arány 18 százalék. Az egyéb jellegű ellátásokból a roma származásúak szintén 2 A típusok és a besorolás forrása: Magyarország kormánya (2013): Szociális ellátások összefoglaló táblázata 2013. http://www.kormany.hu/download/9/ca/c0000/szoci%c3%a1lis%20ell%c3%a1t%c3%a1sok%20 %C3%B6sszefoglal%C3%B3%20t%C3%A1bl%C3%A1zata%202013.doc. (Utolsó megtekintés: 2013. augusztus 15.) 7
valamivel nagyobb arányban részesedtek a nem romákhoz képest, de itt az olló már lényegesen kisebb: 7 15 százalékpont közötti. Mivel a vizsgált szociális juttatások jelentős része jövedelemtől függ, nem csodálkozhatunk azon, hogy mindegyik ellátási csoport esetében igaz, hogy minél alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, annál nagyobb arányban részesednek valamilyen adott típusú támogatásban (2. táblázat). A hátrányos helyzetű kistelepülésen élő, legalsó jövedelmi ötödbe tartozók négyötöde kap például valamilyen szociális rászorultságtól függő, pénzbeli ellátás helyetti támogatást, és ugyanennek a csoportnak a kétharmada részesedik valamilyen gyermekekhez kapcsolódó ellátásból. Ez utóbbi két ellátástípus esetén a háztartási vagyonossága mentén is megismétlődnek az egy főre jutó jövedelem esetén látott tendenciák. A településméretnek egyedül az egyéb pénzbeli ellátásokban való részesedés esetén van szerepe: az 1000 főnél nagyobb településeken élők kapnak a legnagyobb arányban ilyen típusú ellátásokat. Regionális szinten a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régiókban élők jelezték a gyermekekhez kapcsolódó és szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások esetén, hogy kapnak ilyen típusú támogatást, míg a természetbeni juttatásokat a dél-alföldi és a közép-dunántúli hátrányos helyzetű településeken élők kaptak nagyobb arányban (vö. 2. táblázat). 2. táblázat: A különböző típusú szociális ellátásokból részesülők aránya az elmúlt évben néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) N (fő) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: pénzbeli ellátás helyett Szociális rászorultságtól függő egyéb pénzbeli ellátások Természetbeni ellátások Gyermekekhez kapcsolódó ellátások Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar 109 78 16 19 51 Elsősorban magyar, másodsorban roma 156 73 14 28 54 Nem roma 1678 33 9 14 18 Összesen 1943 39 10 15 23 Khi-négyzet; szign. 169,908 7,768 23,763 154,785 szign (khí-négyzet próba) 0,021 8
A 2. táblázat folytatása Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 342 81 16 22 66 2. kvintilis 344 60 12 22 42 3. kvintilis 327 39 12 18 11 4. kvintilis 321 15 8 11 2 5. (legfelső) kvintilis 330 6 5 4 0 Összesen 1662 39 10 15 23 Khi-négyzet; szign. 391,404; 14,014; 0,007 56,343; 415,635; A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 397 56 10 18 32 Rosszul ellátott 519 41 11 16 22 Közepesen ellátott 199 46 14 16 34 Jól ellátott 333 33 9 15 19 Nagyon jól ellátott 482 22 8 11 14 Összesen 1930 39 10 15 23 Khi-négyzet; szign. 118,025; 7,382; 0,117 7,815; 0,099 55,782; Településméret 0 499 fő 763 35 10 14 22 500 999 fő 988 42 9 16 24 1000 fő vagy több 193 37 16 15 21 Összesen 1944 39 10 15 23 Khi-négyzet; szign. 9,309; 0,100 10,615; 0,005 1,219; 0,544 1,555; 0,460 Régió Nyugat-Dunántúl 227 23 7 7 10 Közép-Dunántúl 172 19 11 26 11 Dél-Dunántúl 677 44 8 14 26 Dél-Alföld 115 37 11 26 12 Észak-Alföld 260 37 10 16 17 Észak-Magyarország 486 48 13 13 34 Összesen 1937 39 10 15 23 Khi-négyzet; szign. 79,342;0, 000 11,855; 0,037 40,770; 86,465; Gyerekszám 0 412 33 9 15 6 1 311 37 12 13 20 2 624 29 7 12 20 3 356 52 11 17 34 4 127 53 14 21 48 5 vagy több 96 67 13 25 52 Összesen 1926 39 10 15 23 Khi-négyzet; szign. 102,451; 10,691; 0,058 16,933; 0,005 191,386; A gyerekszám is befolyásol, legerőteljesebben a gyerekekhez kapcsolódó ellátások esetében: az öt vagy több gyerekesek 52%-a jelezte, hogy kapott valamilyen gyerekekhez kapcsolódó juttatást (vö. 2. táblázat) 9
Összesítve elmondható, hogy a hátrányos helyzetű megkérdezettek háztartásai átlagosan 1,14 (szórás: 1,46) ellátást kaptak a kutatást megelőző egy évben. Ezek eloszlása azonban nem volt egyenletes (3. ábra). A kérdezettek közel fele, 48%-a olyan háztartásban él, melynek tagjai közül egyetlenegy sem kapott a felsoroltak közül semmilyen ellátást. A kérdezettek ötödének háztartása részesedett egyféle, további 21%-a 2- vagy 3-féle ellátásból. Körülbelül minden tízedik kérdezett háztartása kapott 4- vagy többféle (legfeljebb 7-et a lehetséges 13-ból) juttatást. 3. ábra: Hány ellátásban részesedett az Ön háztartásából valaki? (%, N = 1944) Mind a származás, mind a vagyoni helyzet, a településméret és a lakhely régiója mentén is szignifikáns összefüggésre bukkanhatunk az adott változó és a kapott ellátások száma között (3. táblázat). 3. táblázat: Hány ellátásban részesedett a kérdezett háztartásából valaki az elmúlt egy évben? néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) Hány ellátásban részesedett a kérdezett háztartásából valaki az N (fő) elmúlt 1 évben? Egyben sem 1 2 vagy 3 4 vagy több Összesen Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar 107 14 20 50 17 100 Elsősorban magyar, másodsorban roma 154 17 17 30 36 100 Nem roma 1682 53 22 18 6 100 Összesen 1943 48 22 21 9 100 Khi-négyzet; szign. 266,684; 10
A 3. táblázat folytatása Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 342 7 17 43 33 100 2. kvintilis 343 22 27 37 13 100 3. kvintilis 326 45 30 22 3 100 4. kvintilis 322 70 25 5 1 100 5. (legfelső) kvintilis 328 88 10 2 0 100 Összesen 1661 46 22 22 10 100 Khi-négyzet; szign. 820,310; A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 398 33 25 28 14 100 Rosszul ellátott 519 44 23 23 10 100 Közepesen ellátott 199 40 18 31 12 100 Jól ellátott 333 54 23 15 9 100 Nagyon jól ellátott 482 65 18 14 4 100 Összesen 1931 48 22 21 9 100 Khi-négyzet; szign. 126,099; Településméret 0 499 fő 764 52 22 19 8 100 500 999 fő 988 46 21 22 10 100 1000 fő vagy több 193 43 26 24 7 100 Összesen 1945 48 22 21 9 100 Khi-négyzet; szign. 13,491; Régió Nyugat-Dunántúl 227 73 15 7 5 100 Közép-Dunántúl 173 59 22 14 5 100 Dél-Dunántúl 676 43 25 24 8 100 Dél-Alföld 115 50 22 21 7 100 Észak-Alföld 260 52 22 18 8 100 Észak-Magyarország 486 37 21 28 15 100 Összesen 1937 48 22 21 9 100 Khi-négyzet; szign. 121,524; Gyerekszám 0 412 57 21 18 4 100 1 310 51 21 21 7 100 2 625 56 23 16 5 100 3 357 35 24 28 14 100 4 128 29 20 31 20 100 5 vagy több 97 22 16 33 30 100 Összesen 1929 48 22 21 9 100 Khi-négyzet; szign. 178,533; Míg a nem roma származásúak fele nyilatkozott úgy, hogy a vizsgált juttatások közül egyet sem kapott senki a háztartás tagjai közül, addig a roma származásúaknak csupán körülbelül hatoda felelte ugyanezt. A roma származásúak többsége 2 vagy több juttatást említett meg, amellyel az elmúlt egy évben az életkörülményeinek javításában a segítségére voltak. Ahogy egyre jobb anyagi helyzetű, illetve jövedelmű csoportokat vizsgálunk, úgy nő azok aránya, akik semmilyen juttatást nem kapnak, illetve csökken azoké, akik többfélében 11
is részesültek az elmúlt egy évben. A településméret hatása gyenge: az 1000 fő feletti településeken jellemzőbb a szociális ellátásokban való részesedés. A különböző régiók közül a nyugat-dunántúli régióban található hátrányos helyzetű települések között a legmagasabb azok aránya, akik egy juttatásban sem részesültek, míg a dél-dunántúli és északmagyarországi területeken a legalacsonyabb: ezekben a régiókban jellemzően több ellátást is kaptak a kérdezettek háztartásaiban. A gyerekszám mentén is szignifikáns a kapcsolat: a 3 vagy több gyerekesek között rendre kisebb azok aránya, akik egyetlen felsorolt ellátásból sem részesedtek, míg ugyanezekben a csoportokban nagyobb azok aránya, akik 4 vagy több ellátásban részesülő háztartás tagjai. SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK JELENLÉTE A HÁZTARTÁSBAN A hátrányos helyzetű településeken élők háztartásában nem meglepő módon főleg anyagi természetű problémák állnak fenn jelenleg (4. ábra). A kérdezettek 31%-a említette, és ezzel a legnagyobb említettségi arányra tett szert, hogy állandó anyagi problémával küzdenek a háztartásban. A válaszadók negyede említette a munkanélküliséget mint az életükben jelen lévő problémát. Ugyancsak minden negyedik válaszadó jelezte, hogy tartós egészségügyi probléma nehezíti a háztartásának mindennapi életét. 17% választotta az adósságterheket, 11% pedig a szakképzettség, végzettség hiányára panaszkodott. 4. ábra: A kérdezett között azok aránya, akiknek háztartásában az adott probléma jelen van (%, N = 1936) Állandó anyagi probléma Munkanélküliség Tartós egészségügyi probléma Adósságterhek Szakképzettség, végzettség hiánya Lakhatási nehézségek Fogyatékosság Elmagányosodás, kortárs csoportok hiánya Mentális, pszichiátriai probléma Életvezetési probléma Szenvedélybetegség (alkohol, drog, játékfüggőség Beilleszekedési probléma (közösség, munka) Iskolakerülés (gyermek esetén) Fizikai veszélyeztetettség (bántalmazott, áldozat) Egyéb 6 4 3 2 1 1 0 0 0 0 11 17 23 26 31 0 5 10 15 20 25 30 35 12
A legalább 10%-os arányban említett problémákat aszerint is megvizsgáljuk, hogy a különböző származású, vagyoni helyzetű és településméretű válaszadók közül hány százalék említette az adott problémát (4. táblázat). 4. táblázat: Jelen van-e az adott probléma a háztartásban? néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) N (fő) Állandó anyagi probléma Munkanélküliség Tartós egészségügyi probléma Adósságterhek Szakképzettség, végzettség hiánya Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar 108 59 41 25 27 33 Elsősorban magyar, másodsorban roma 154 61 53 27 33 36 Nem roma 1681 27 22 22 15 7 Összesen 1943 31 26 23 17 11 Khi-négyzet; szign. 118,662, 84,639; 2,511; 0,285 36,051; 174,406; Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 342 65 65 20 35 34 2. kvintilis 343 46 44 25 27 17 3. kvintilis 326 32 19 30 18 7 4. kvintilis 321 13 6 24 7 1 5. (legfelső) kvintilis 328 9 1 20 5 1 Összesen 1660 33 28 24 19 12 Khi-négyzet; szign. 332,288; 492,828; 10,673; 144,281; 247,363; A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 396 54 34 30 20 22 Rosszul ellátott 518 40 31 27 17 13 Közepesen ellátott 199 34 32 21 19 16 Jól ellátott 333 20 20 22 20 6 Nagyon jól ellátott 482 11 15 14 13 3 Összesen 1928 31 26 23 17 11 Khi-négyzet; szign. 222,895; 61,923; 35,313; 8,819; 94,483; 0,003 0,066 0,030 Településméret 0 499 fő 763 32 23 22 16 11 500 999 fő 987 32 27 25 20 12 1000 fő vagy több 192 24 27 16 13 6 Összesen 1942 31 26 23 17 11 Khi-négyzet; szign. 5,363; 0,068 4,023; 0,134 7,889; 0,019 7,660; 0,022 5,176; 0,075 13
A tartós egészségügyi problémák kivételével van összefüggés a gyakori problémák említettségi aránya és a származás között: a roma származásúak jellemzően kétszer, háromszor nagyobb arányban említették a fennálló, anyagi jellegű problémákat, mint a nem romák. A hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők között tehát ahogyan azt a korábbi eredményeinkből is látni lehetett reprodukálódnak a társadalmi egyenlőtlenségek a roma és nem roma lakosság tagjai között. A különféle anyagi státusú háztartások tagjai a háztartás anyagi helyzetének javulásával párhuzamosan csökkenő arányban említették a különféle problémákat. A településméretnek a tartós egészségügyi problémák és az adósságterhek említettségére van hatása: mindkét problématípust az 500 és 999 fő közötti lélekszámú településen élők említették a legnagyobb arányban. Ha összeszámláljuk, hogy a lehetséges 15-féle problémából hányat említettek meg a kérdezettek, akkor azt láthatjuk, hogy átlagosan 1,26 problémát (szórás: 1,52) neveztek meg mint amely jelen van az életükben (5. ábra). A válaszadók 44%-a egyetlen problémát sem említett meg, 21%-uk egyet, 22%-uk kettőt vagy hármat; 9%ot tesznek ki azok a válaszadók, akik 4 vagy több problémáról számoltak be a háztartásukban. 5. ábra: Hány problémát említettek, amely jelenleg is jelen van a háztartásuk életében? (%, N = 1944) Míg a nem roma származású kérdezettek fele nyilatkozik úgy, hogy háztartásukban egyik felsorolt probléma sincs jelen, addig ez az arány a roma származású kérdezettek esetében jóval alacsonyabb (5. táblázat). 14
5. táblázat: Hány probléma van jelen a háztartásban? néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) N (fő) Hány probléma van jelen a háztartás életében? Egy sem 1 2 vagy 3 4 vagy több Összesen Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar 107 24 15 36 24 100 Elsősorban magyar, másodsorban roma 153 15 18 43 24 100 Nem roma 1682 48 22 23 7 100 Összesen 1943 44 21 26 9 100 Khi-négyzet; szign. 143,082; Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 341 13 17 46 25 100 2. kvintilis 343 27 22 35 16 100 3. kvintilis 326 42 22 27 9 100 4. kvintilis 322 59 24 16 1 100 5. (legfelső) kvintilis 329 66 24 10 0 100 Összesen 1661 41 22 27 10 100 Khi-négyzet; szign. 411,566; A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 397 24 21 38 17 100 Rosszul ellátott 519 35 25 29 11 100 Közepesen ellátott 199 41 21 28 11 100 Jól ellátott 334 49 25 21 6 100 Nagyon jól ellátott 482 67 15 15 4 100 Összesen 1931 44 21 26 9 100 Khi-négyzet; szign. 220,942; Településméret 0 499 fő 764 44 22 24 9 100 500 999 fő 988 41 21 27 10 100 1000 fő vagy több 193 53 17 21 8 100 Összesen 1945 44 21 26 9 100 Khi-négyzet; szign. 11,260; 0,081 Régió Nyugat-Dunántúl 226 65 15 13 6 100 Közép-Dunántúl 173 46 23 24 8 100 Dél-Dunántúl 676 39 22 29 10 100 Dél-Alföld 115 45 27 19 9 100 Észak-Alföld 260 51 19 21 9 100 Észak-Magyarország 486 35 22 31 12 100 Összesen 1937 44 21 26 9 100 Khi-négyzet; szign. 76,610; 15
Az 5. táblázat folytatása Háztartástipológia 46 évesnél fiatalabb, egyedülálló, gyerek nélkül 254 43 25 24 8 100 46 éves vagy idősebb, egyedülálló, gyerek nélkül 75 57 20 20 3 100 46 évesnél fiatalabb, egyedülálló, gyerekkel 100 31 15 40 14 100 46 éves vagy idősebb, egyedülálló, gyerekkel 397 44 27 21 8 100 46 éves vagy idősebb, párban, gyerek nélkül 85 55 14 25 6 100 46 évnél fiatalabb, párban gyerekkel 515 35 18 33 15 100 46 éves vagy idősebb, párban, gyerekkel 502 51 22 21 6 100 Összesen 1928 44 21 26 9 100 Khi-négyzet; szign. 98,747; Utóbbi háztartások tagjainak többsége 2 vagy több probléma jelenlétéről számolt be. Az anyagi helyzet romlásával, illetve a háztartás rosszabb felszereltségével párhuzamosan növekszik azok aránya, akik több problémát is említettek. A különböző régiók közül ismét a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régióban élők említettek nagyobb arányban problémákat, míg ismét a nyugat-dunántúli megyékben élők körében volt a legmagasabb azok aránya, akik nem említettek egy problémát sem, mellyel a háztartásukban szembe kell nézniük. A különböző összetételű háztartások közül a 46 éves vagy idősebb, egyedül élők és a párban, de gyerek nélkül élők számoltak be a legnagyobb arányban 0 problémáról, míg a 46 év alatti, egyedülálló gyerekesek és a 46 évnél fiatalabb, párban élők gyerekesek a legnagyobb arányban jelezték, hogy 2 vagy több problémával is szembesülnek. Megvizsgáltuk, hogy a különféle problémák együttes előfordulása mely problémák esetében a legvalószínűbb, és hogy ezek alapján a lehetséges problémák esetében milyen altípusokat lehet létrehozni (6. táblázat). 16
6. táblázat: A háztartásban jelenlévő problémák megléte közötti kapcsolat (Cramer s V-értékek) Szenvedélybetegség Fogyatékosság Mentális, pszichiátriai probléma Életvezetési probléma Tartós eü. probléma Állandó anyagi probléma Adósságterhek Szakképzettség, végzettség hiánya Lakhatási nehézségek Munkanélküliség Fizikai veszélyeztetettség Iskolakerülés Beilleszkedési probléma Elmagányosodás Egyéb Szenvedélybetegség Fogyatékosság A változók páronkénti összefüggései, csak a Mentális, pszichiátriai probléma 0,15 0,22 szignifikáns kapcsolatban (khi-négyzet próba alapján) álló változók közti összefüggés erősségét Életvezetési probléma 0,22 0,11 0,16 mutatjuk. Minél nagyobb az érték, annál erősebb Tartós eü. Probléma 0,06 0,29 0,20 0,1 a kapcsolat a két változó között. Állandó anyagi probléma 0,06 0,09 0,13 0,17 Adósságterhek 0,11 0,07 0,12 0,07 0,12 0,42 Szakképzettség, végzettség hiánya 0,07 0,06 0,1 0,07 0,36 0,27 Lakhatási nehézségek 0,04 0,11 0,09 0,23 0,17 0,23 Munkanélküliség 0,11 0,05 0,07 0,45 0,31 0,42 0,17 Fizikai veszélyeztetettség 0,27 0,28 0,07 0,09 Iskolakerülés 0,07 Beilleszkedési probléma 0,07 0,05 0,07 Elmagányosodás 0,07 0,12 0,11 0,06 0,06 0,05 0,08 Egyéb A táblázat jól mutatja, hogy a legerőteljesebben az anyagi természetű, illetve a megfelelő anyagi helyzet megteremtését gátló problémák járnak együtt: az állandó anyagi problémák megléte erős összefüggést mutat az adósságterhekkel, a munkanélküliséggel, a szakképzettség és végzettség hiányával, gyengébben, de még mindig számottevő mértékben függnek össze a lakhatási problémákkal, valamint a tartós egészségügyi problémákkal. A szakképzettség és a végzettség hiányának problémája összefüggést mutat a munkanélküliséggel, de az adósságterhekkel és a lakhatási problémákkal is. A fogyatékosság problémája pedig a tartós egészségügyi problémák meglétével mutat közepes erejű kapcsolatot. Kiemelendő, hogy a szenvedélybetegségek háztartáson belüli felbukkanása közepes erősségű összefüggést mutat a fizikai veszélyeztetettség (pl. bántalmazás) háztartáson belüli problémájával. 17
Mindezek alapján elkülöníthetjük egymástól az anyagi/státus jellegű, az egészségügyi és az egyéb jellegű problémákat: Anyagi/státus jellegű problémák: - állandó anyagi probléma, - adósságterhek, - munkanélküliség, - szakképzettség, végzettség hiánya, - lakhatási nehézségek. Egészségügyi problémák: - fogyatékosság, - mentális, pszichiátriai probléma, - életvezetési probléma, - tartós egészségügyi probléma, - fizikai veszélyeztetettség. Egyéb: - Iskolakerülés, - beilleszkedési probléma, - elmagányosodás, kortárs csoportok hiánya, - egyéb. A különböző gyakrabban említett problémák közül az adott problémát említők körében a legnagyobb arányban a munkanélküliség megoldását tartják szükségesnek, majd az adósságterhek és az állandó anyagi problémák megoldását. A szakképzettség, végzettség hiányát problémaként említők közel fele tartja sürgősnek ennek a problémának az orvoslását, ettől leszakad a tartós egészségügyi probléma megoldásának sürgetése, mivel jellemzően az ilyen problémák nem orvosolhatók (6. ábra). 18
6. ábra: Hány százalék jelezte, hogy sürgős az adott probléma megoldása? azok között, akik esetében fennáll az adott probléma (%) A származástól, a vagyoni helyzettől, a településmérettől független, hogy az adott problémát jelentők hány százaléka tartotta sürgősnek az adott probléma megoldását. Vagyis aki kénytelen megtapasztalni az adott jelenséget, annak ugyanolyan mértékben sürgős a probléma megoldása. Hasonlóképpen nincs különbség abban, hogy az egyes csoportok a sürgősnek jelölt problémák közül melyet tartják a legsürgősebbnek: származástól, anyagi helyzettől, településmérettől függetlenül a munkanélküliség és az állandó anyagi problémák megoldását tartják elsődlegesnek. A legsúlyosabbnak ítélt problémával kapcsolatosan a válaszadóknak négy attitűdkérdésre kellett válaszolniuk, amelyek azt kérdezték, hogy mennyire találja valaki könnyűnek vagy nehéznek a problémája megoldását; mennyire tudja, hogy kihez tudna fordulni; mennyire könnyen kap segítséget (7. táblázat). A roma származásúak az átlagoshoz képest jobban egyetértettek azzal, hogy nem találnak megoldást a problémáikra, mert nem tudják, hogy kihez kellene fordulni, vagyis jellemzőbb rájuk, hogy információhiányban szenvednek, és ez gátolja őket abban, hogy a problémájukhoz segítséget kérjenek. Ugyancsak igaz, hogy az alacsonyabb egy főre jutó jövedelmi ötödbe tartozók és a rosszul felszerelt háztartások tagjai hajlamosabbak egyetérteni ezzel az állítással, mint a vagyonosabbak. 19
7. táblázat: A legsúlyosabbnak tartott problémával kapcsolatosan mennyire ért egyet az adott állítással? néhány fontos társadalmi tényező szerint (átlag, 1 egyáltalán nem ért egyet; 5 teljes mértékben egyetért) N (fő) Nem találok megoldást a problémáimra, mert nem tudom, kihez kell fordulni azokkal. A problémáimat magamnak, vagy családomnak kell megoldani, azok nem tartoznak másra. A felmerülő problémáimra nem tudtak megoldást adni a felkeresett szakemberek. Eddig minden felmerülő problémámat megoldották, amivel valamelyik intézményhez fordultam. Származás Elsősorban roma, másodsorban 60 2,92 3,18 3,49 1,96 magyar Elsősorban magyar, 92 másodsorban roma 2,95 3,01 3,70 1,87 Nem roma 515 2,44 3,32 3,37 2,15 Összesen 667 2,56 3,26 3,43 2,09 F-érték; szign. 7,574; 0,001 2,357; 0,095 2,048; 0,130 2,534; 0,080 Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 236 2,78 3,33 3,74 2,07 2. kvintilis 168 2,58 3,06 3,46 2,06 3. kvintilis 107 2,53 3,31 3,52 1,97 4. kvintilis 52 2,23 3,42 2,92 2,33 5. (legfelső) kvintilis 46 (2,23) (3,29) (2,52) (2,20) Összesen 609 2,59 3,25 3,46 2,08 F-érték; szign. 2,755; 0,027 1,283; 0,275 9,376; 0,899; 0,464 A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 178 2,78 3,02 3,53 1,95 Rosszul ellátott 204 2,71 3,22 3,39 2,01 Közepesen ellátott 79 2,71 3,29 3,53 2,30 Jól ellátott 107 2,29 3,47 3,35 2,11 Nagyon jól ellátott 92 2,00 3,54 3,26 2,33 Összesen 661 2,56 3,26 3,42 2,09 F-érték; szign. 6,824; 3,170; 0,014 0,749; 0,559 2,231; 0,064 Településméret 0 499 fő 239 2,53 3,30 3,53 1,96 500 999 fő 360 2,56 3,15 3,31 2,14 1000 fő vagy több 68 2,67 3,80 3,68 2,26 Összesen 667 2,56 3,26 3,43 2,09 F-érték; szign. 0,250; 0,779 6,673; 0,001 2,698; 0,068 2,392; 0,092 20
A vagyontárgyakkal jobban ellátott tagjai átlagosan jobban hajlanak arra, hogy a problémájukat magánügynek tekintsék, és ezért ne kérjenek segítséget másoktól. Ez ugyancsak jellemzőbb az 1000 fő feletti településeken élőkre, vagyis ezekben a csoportokban érdemes azt erősíteni, hogy a segítségkérés nem jár megbélyegzéssel vagy szégyennel. A segítség megoldásában részt vevő szakemberekkel szemben kritikát az alacsonyabb egy főre jutó jövedelmi ötödbe tartozó válaszadók fogalmazzák meg, ők átlagosan jobban egyetértenek azzal, hogy a felmerülő problémáikra nem tudtak megoldást adni a felkeresett szakemberek. A problémát említők közel kétharmada jelezte, hogy egyes problémáira nem tud megoldást találni a településén (vö. 7. táblázat). Ez az arány szignifikánsan magasabb a roma származásúak és az alacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók körében, de nincs összefüggésben a településmérettel. A kérdezettek egyharmada-egyharmada értett egyet azzal, hogy az utazási költségek miatt nem is keres megoldást, valamint hogy a hosszú várakozási idő miatt nem minden problémával fordulnak segítségért. A roma származásúak mindkét állítást nagyobb arányban tartották magukra nézve igaznak, mint a nem romák, és igaz ez az alacsonyabb jövedelműekre is a magasabb jövdelműekkel szemben. SZOCIÁLIS SZÜKSÉGLETEK A kérdőívben összesen 18 lehetséges szolgáltatásról kérdeztük meg a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élőket, hogy szükségük van-e az adott szolgáltatásra, és ha igen, kap-e hozzá segítséget. Összesen három olyan ellátás volt, amelyről a válaszadók legalább 10%-a jelezte, hogy szüksége van az adott szolgáltatásra, ezek sorrendben: munkaközvetítés, a szociális ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás és a hivatalos dokumentumok értelmezésében, kitöltésében való segítség (8 10. táblázat). A munkaközvetítéssel kapcsolatosan a roma származásúak jelezték nagyobb arányban, hogy szükségünk van az ilyen segítségre, és kapnak is, illetve hogy nem kapnak, mint a nem roma megkérdezettek (vö. 8. táblázat). 21
8. táblázat: Szüksége van-e Önnek munkaközvetítésre? néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) N (fő) Szükségem van rá és kapok segítséget Szükségem van rá, de nem kapok segítséget Nincs szükségem rá Összesen Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar 108 21 18 61 100 Elsősorban magyar, másodsorban roma 154 29 13 58 100 Nem roma 1677 11 8 81 100 Összesen 1939 13 9 78 100 Khi-négyzet; szign. 68,968; Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 343 29 24 47 100 2. kvintilis 343 22 15 63 100 3. kvintilis 327 10 4 87 100 4. kvintilis 321 4 4 92 100 5. (legfelső) kvintilis 327 0 1 99 100 Összesen 1661 13 10 77 100 Khi-négyzet; szign. 369,526; A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 397 17 13 71 100 Rosszul ellátott 516 12 11 77 100 Közepesen ellátott 199 19 11 70 100 Jól ellátott 333 9 7 84 100 Nagyon jól ellátott 480 10 5 86 100 Összesen 1925 13 9 78 100 Khi-négyzet; szign. 50,597; Településméret 0 499 fő 758 10 9 82 100 500 999 fő 987 15 9 76 100 1000 fő vagy több 192 13 8 79 100 Összesen 1937 13 9 78 100 Khi-négyzet; szign. 12,588; 0,013 A jövedelmi helyzet javulásával csökken azok aránya, akiknek szüksége van az ilyen segítségre. Fontos kiemelni, hogy a munkaközvetítés az 500 főnél nagyobb lélekszámú településeken élők körében jelenik meg szükségletként nagyobb arányban. A szociális ellátásokkal kapcsolatos tájékoztató szükségességéről pontosan az mondható el, mint a munkaközvetítéssel kapcsolatosan, azzal a különbséggel, hogy 0 999 fő közötti 22
lélekszámú településeken mutatkozik nagyobb igény a szociális ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatóra (vö. 9. táblázat). 9. táblázat: Szüksége van-e Önnek a szociális ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásra? néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) N (fő) Szükségem van rá és kapok segítséget Szükségem van rá, de nem kapok segítséget Nincs szükségem rá Összesen Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar 107 23 11 65 100 Elsősorban magyar, másodsorban roma 154 34 16 50 100 Nem roma 1671 11 5 84 100 Összesen 1932 13 7 80 100 Khi-négyzet; szign. 119,800; Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 342 22 12 66 100 2. kvintilis 343 22 11 67 100 3. kvintilis 325 12 8 80 100 4. kvintilis 320 8 3 89 100 5. (legfelső) kvintilis 325 4 1 95 100 Összesen 1655 14 7 79 100 Khi-négyzet; szign 141,950; A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 396 22 10 69 100 Rosszul ellátott 515 16 9 76 100 Közepesen ellátott 198 14 8 78 100 Jól ellátott 331 8 5 87 100 Nagyon jól ellátott 477 7 2 91 100 Összesen 1917 13 7 80 100 Khi-négyzet; szign. 87,160; Településméret 0 499 fő 757 13 5 82 100 500 999 fő 984 15 8 77 100 1000 fő vagy több 191 5 5 90 100 Összesen 1932 13 7 80 100 Khi-négyzet; szign. 21,288; A hivatalos dokumentumok értelmezésében, kitöltésében szintén a roma származásúaknak, a rosszabb anyagi helyzetben lévőknek és a legfeljebb ezerfős településeken élőknek van nagyobb szüksége (vö. 10. táblázat). 23
10. táblázat: Szüksége van-e Önnek hivatalos dokumentumok értelmezésében, kitöltésében való segítségre? néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) N (fő) Szükségem van rá és kapok segítséget Szükségem van rá, de nem kapok segítséget Nincs szükségem rá Összesen Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar 107 24 3 73 100 Elsősorban magyar, másodsorban roma 154 23 7 70 100 Nem roma 1676 11 1 88 100 Összesen 1937 13 2 85 100 Khi-négyzet; szign. 68,968; Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 342 12 3 85 100 2. kvintilis 342 17 2 81 100 3. kvintilis 327 16 1 83 100 4. kvintilis 321 14 2 85 100 5. (legfelső) kvintilis 327 9 1 90 100 Összesen 1659 14 2 85 100 Khi-négyzet; szign. 15,953; 0,043 A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 396 21 3 77 100 Rosszul ellátott 516 15 3 83 100 Közepesen ellátott 198 12 2 86 100 Jól ellátott 333 10 1 89 100 Nagyon jól ellátott 480 8 0 92 100 Összesen 1923 13 2 85 100 Khi-négyzet; szign. 51,382; Településméret 0 499 fő 758 15 1 84 100 500 999 fő 988 14 2 84 100 1000 fő vagy több 193 4 2 94 100 Összesen 1939 13 2 85 100 Khi-négyzet; szign. 18,859; 0,001 Fontos hangsúlyozni, hogy a szükségleteiket megfogalmazók többsége azt jelezte, hogy az adott dologban kap már segítséget. A különböző típusú szükségletek között különbséget tudunk tenni abban, hogy inkább formális vagy inkább informális kapcsolatokon keresztül kap valaki segítséget egy adott szükséglet kielégítésében (11. táblázat). 24
11. táblázat: Az adott szükségletet említők hány százaléka részesedik az adott forrásból segítségben? (%) Szüksége van Önnek? N (fő) Családtól, rokontól kap segítséget Ismerőstől, szomszédtól, lakóközösségtől kap segítséget Államtól vagy önkormányzattól Egyháztól, civil szervezettől éjszakai felügyeletre? 15 X X X X segítségre önmaga ellátásában (fürdés, 33 (92) (6) (10) (9) öltözködés, hajmosás)? segítségre a lakáson kívüli közlekedésben? 37 (83) (4) (15) (4) nappali felügyeletre? 19 X X X X segítségre a tanulásban? 28 X X X X segítség otthoni tevékenység ellátásában (pl. főzés, 79 77 4 25 6 takarítás)? vásárlásban nyújtott segítségre? 93 74 5 26 6 hivatalos dokumentumok értelmezésében, kitöltésében 254 55 16 52 5 való segítségre? orvoshoz, kórházba való szállításra? 143 77 6 28 2 egészségügyi tanácsadásra? 139 42 20 55 13 a szociális ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos 253 34 25 74 7 tájékoztatásra? lakhatási problémák megoldására? 46 (28) (0) (79) (2) pénzügyi tanácsadásra? 44 (31) (21) (59) (7) jogi tanácsadásra? 68 24 23 55 17 hideg és/vagy meleg étel biztosítására? 89 23 28 80 4 testi vagy értelmi fogyatékosok fejlesztésére? 28 X X X X munkaközvetítésre? 245 21 23 82 6 nevelési tanácsadásra? 41 (9) (5) (82) (4) () = a cella elemszáma 30 99 között van. X = a cella elemszáma 30 alatt van. A szükségletek egyik csoportját azok jelentik, melyek kielégítésében az adott szükségletet igénylők többsége alapvetően a családtól, rokonoktól kap segítséget. Ezen a főbb csoporton belül is elkülönülnek azok, amelyek esetében az igénylők körülbelül negyede állami vagy önkormányzati segítséget is kap. 25
A szükségleteken belüli típusok a segítség módja szerint a következők: Szinte kizárólag a családtól, rokonoktól vagy ismerőstől kap segítséget: - éjszakai felügyelet, - önmaga ellátása, - segítség a lakáson kívüli közlekedésben, - nappali felügyelet, - tanulásban való segítség. A család mellett még az államtól, önkormányzattól is kap segítséget: - orvoshoz, kórházba való szállítás, - segítség otthoni tevékenység ellátásában, - vásárlásban nyújtott segítség. A szükségletek másik nagyobb csoportját azok teszik ki, amelyhez informális és formális segítséget egyaránt kapnak a kérdezettek, mivel olyan természetűek, hogy nem feltétlenül kell a segítségnyújtáshoz szaktudás. Ide tartozik: hivatalos dokumentumok értelmezése és kitöltése, egészségügyi tanácsadás, pénzügyi tanácsadás. A szükségletek következő nagyobb csoportjába azok az igények tartoznak, melyekhez jellemzően valamilyen specifikáltabb tudás kell, így inkább az állam vagy az önkormányzat segítségét veszik igénybe a kérelmezők. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a következő szükségleteket: szociális ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás, lakhatási problémák megoldása, jogi tanácsadás, hideg vagy meleg étel biztosítása, testi vagy értelmi fogyatékosok fejlesztése, munkaközvetítés, nevelési tanácsadás. 26
Az egyházak, illetve civil szervezetek a testi vagy értelmi fogyatékosok fejlesztésében, a jogi tanácsadásban, a tanulásban való segítésben és az egészségügyi tanácsadásban nyújtanak kis segítséget a hátrányos helyzetű településeken élők esetében (vö. 11 táblázat). ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI, EGYHÁZI VAGY CIVIL SZERVEZETEKTŐL KAPOTT SEGÍTSÉGEK Azok, akik valamilyen állami, önkormányzati, illetve egyházi vagy civil segítséget kapnak az egyes szükségleteik kielégítésében, jellemzően nem egy szükségletet, hanem többet is igényelnek, és ezekben rendre segíti őket az állam vagy az önkormányzat. A kis elemszámok miatt nem tudjuk megvizsgálni, hogy az egyik vagy másik problémánál csak állami segítséget kapók milyen szolgáltatást kaptak segítségül, és azzal mennyire voltak elégedettek. Ezért összevontan vizsgáljuk azt, hogy a különféle típusú szolgáltatásokból részesedtek-e a hátrányos helyzetű településeken élő kérdezettek, ha állami, önkormányzati, egyházi vagy civil szervezettől kaptak segítséget, és hogy azok mennyire segítették őket a megoldásban. A leggyakrabban pénzbeli segítséget kaptak a nevezett szervezetektől a kérdezettek, a második leggyakoribb szolgáltatás a szociális étkeztetés volt, ezt követik a gyerekekkel kapcsolatos szolgáltatások (családsegítés, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekjóléti szolgáltatások) (12. táblázat). A pénzbeli segítségnyújtásban, a családsegítésben, a gyermekjóléti szolgáltatásban abszolút többségben voltak azok a válaszadók, akik szerint a szolgáltatás részben nyújtott számukra segítséget. A szociális étkeztetés, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a falu- vagy tanyagondnoki szolgáltatás esetében viszont a többség szerint teljes mértékben segített a problémán a szolgáltatás. A szolgáltatásokkal kapcsolatos informálódás csatornáiban a személyes kapcsolatok dominálnak: a legtöbben az önkormányzat ügyfélszolgálatán, valamint a családtagokon és ismerősökön keresztül informálódnak, jelentős továbbá az igénybe vevővel személyesen kapcsolatba lépő szakember mint információforrás említése is (7. ábra). Az összes többi lehetséges információforrás elhanyagolható mértékben játszik csak szerepet a hátrányos helyzetű településeken. 27
12. táblázat: Az államtól, önkormányzattól, egyháztól vagy civil szervezettől kapott segítség formája és hasznossága (%) Kapok Az adott szolgáltatást segítségül kapók aránya azokon belül, akik az államtól, önkormányzattól, egyháztól, civil szervezettől kapnak segítséget (N = 487) Ez a szolgáltatás segített a szükséglet megoldásában? Ha kap N (fő) igen, teljes mértékben részben segített nem, egyáltalán nem segített Összesen pénzbeli segítséget 44 211 8 85 7 100 szociális étkeztetést 24 113 61 39 0 100 családsegítést 17 77 22 67 11 100 gyermekek napközbeni ellátása 15 74 63 37 0 100 gyermekjóléti szolgáltatást 13 61 10 81 9 100 falu- vagy tanyagondnoki szolgáltatást 13 59 83 14 3 100 támogató szolgáltatást 10 46 (34) (55) (11) 100 házi segítségnyújtást 10 45 (58) (42) (0) 100 nappali ellátást 2 közösségi ellátást 1 az érintett a szükséglet megoldása érdekében 1 a háztartásból elkerült jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 1 () = a cella elemszáma 30 99 között van. 7. ábra: A szolgáltatásokkal kapcsolatosan az adott módon értesülők aránya (%, N = 406) 28
A különböző származásúak körében az önkormányzat ügyfélszolgálatának, illetve a megsegített kliensekkel személyesen kapcsolatba kerülő szakembereknek említettsége mentén alakul ki különbség: az elsősorban roma, másodsorban magyar származásúak körében a legmagasabb azok aránya, akik említették, hogy az önkormányzat ügyfélszolgálatán értesülnek az igénybe vehető szociális szolgáltatásokról, míg a magukat elsősorban magyarnak, másodsorban romának tartók között a legnagyobb azok aránya, akik személyesen a velük kapcsolatba lépő szakembertől tájékozódnak (13. táblázat). 13. táblázat: A tájékozódás forrása néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) N (fő) Az önkormányzat ügyfélszolgálata Családtagok, ismerősök Személyesen a velem kapcsolatba kerülő szakembertől kapok tájékoztatást Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar 41 (85) (71) (32) Elsősorban magyar, másodsorban roma 55 69 69 67 Nem roma 310 62 64 45 Összesen 406 65 65 47 Khi-négyzet; szign. 9,446; 0,009 1,171; 0,557 13,344; 0,001 Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 112 71 63 55 2. kvintilis 99 75 68 44 3. kvintilis 62 63 63 31 4. kvintilis 54 65 69 46 5. (legfelső) kvintilis 44 (50) (64) (43) Összesen 371 67 65 46 Khi-négyzet; szign. 10,055; 0,040 0,883; 0,927 10,057; 0,039 A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 115 72 63 49 Rosszul ellátott 146 63 69 47 Közepesen ellátott 47 (65) (54) (53) Jól ellátott 41 (56) (63) (56) Nagyon jól ellátott 55 62 73 33 Összesen 404 404 65 47 Khi-négyzet; szign. 4,324; 0,364 4,920; 0.296 6,726; 0,151 Településméret 0 499 fő 150 69 61 42 500 999 fő 225 61 68 51 1000 fő vagy több 31 (73) (55) (42) Összesen 406 65 65 47 Khi-négyzet; szign. 3,822; 0,148 3,448; 0,178 3,034; 0,219 () = a cella elemszáma 30 99 között van. 29
A különböző jövedelmi helyzetű háztartások tagjai esetében igaz az, hogy minél rosszabb anyagi helyzetű valaki, annál jellemzőbb, hogy az önkormányzat ügyfélszolgálatán tájékozódjon, miközben a szakembertől való közvetlen segítségnyújtásnál nincs lineáris tendencia, hanem a legvagyonosabbak és a legszegényebbek körében jellemző a tőle való direkt információkérés. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy a legszegényebbekkel maga a szakember lép kapcsolatba, míg a vagyonosabbak talán jobban tudják, kihez is kell fordulniuk, ha esetleg segítségre van szükségük az állami, önkormányzati hivataloktól. A településméret nem befolyásolja érdemben, hogy a segítséget kapó kérdezettek hány százaléka említette az adott információforrást. PROBLÉMÁK, SZÜKSÉGLETEK ÉS SEGÍTSÉGBEN VALÓ RÉSZESEDÉS: TÍPUSOK ÉS JELLEMZŐIK A kielégített szükségletek, a kielégítetlen szükségletek, a háztartás életében felbukkanó problémák száma és a kutatást megelőző egy évben valamilyen szociális ellátásban való részesülés száma alapján négyféle típust (klasztert) tudunk elkülöníteni a hátrányos helyzetű kistelepülésen élő megkérdezettek körében. Ez a négy típus a következő (8. ábra): 8. ábra: A szükségletek száma és típusa, az ellátások felhasználása és a problémák száma alapján kirajzolódó típusok átlagai a klaszterképző változók mentén 30
A nehézségek nélküliek csoportját alkotóknak átlagosan kevés szükségletük van, és többnyire abban is kapnak valamilyen segítséget, a háztartásaikat az átlagosnál kevesebb említett probléma jellemzi, és az átlagosnál kevesebb ellátásban részesülnek. A segítséget hiányoló hátrányos helyzetűek főként olyan szükségletekről számoltak be, melyben nem kapnak másoktól segítséget, miközben a háztartás sok problémával küzd, és az elmúlt egy évben az átlagosnál több ellátásban részesedtek. A megsegített hátrányos helyzetűeknek kiemelkedően sok olyan szükségletük van, melyekhez segítséget is kapnak, az átlagosnál több problémával szembesül a háztartás, és több ellátást is kaptak. Az utolsó csoportot azok alkotják, akik átlagos mennyiségű segítséget is magával hozó szükségletről számolnak be, ennél kevesebb és átlagos mértékű olyan szükségletről, amihez nem kapnak segítséget, miközben a háztartás több problémával küzd, és több ellátásban is részesedett. A hátrányos helyzetű településen élők kétharmada a szociális szempontból a súlyosabb nehézségek nélküliek közé tartozik (9. ábra). 6%-ot tesznek ki azok, akik a szükségleteikre a segítséget hiányoló, hátrányos helyzetű háztartásokban élnek, 5% a megsegített hátrányos helyzetűek aránya. A hátrányos helyzetű kistelepülések lakóinak ötöde tartozik a korlátozottan vagy mérsékelt szükségletekkel bíró, hátrányos helyzetű háztartások lakói közé. 9. ábra: A klaszterekbe tartozók aránya (%, N = 1944) 31
A származás, anyagi helyzet, településméret, regionális elhelyezkedés és háztartástipológia mentén is mutatkozik összefüggés a típusokba tartozást mérő változóval (14. táblázat). 14. táblázat: A tipológia egyes típusaiba tartozók aránya néhány fontos társadalmi tényező szerint (%) Származás Elsősorban roma, másodsorban magyar Elsősorban magyar, másodsorban roma N (fő) Nehézségek nélküliek Segítséget hiányoló hátrányos helyzetűek Megsegített hátrányos helyzetűek Mérsékelt szükségletű hátrányos helyzetűek Összesen 107 36 7 7 50 100 155 31 14 8 47 100 Nem roma 1682 73 5 5 17 100 Összesen 1944 67 6 5 22 100 Khi-négyzet; szign. 180,968; Egy főre jutó jövedelmi kvintilis 1. (legalsó) kvintilis 342 28 12 4 56 100 2. kvintilis 344 50 10 6 34 100 3. kvintilis 328 72 5 7 16 100 4. kvintilis 321 86 2 7 5 100 5. (legfelső) kvintilis 329 93 2 5 0 100 Összesen 1664 65 6 6 23 100 Khi-négyzet; szign. 508,805; A háztartás vagyoni helyzete (vagyontárgyak alapján) Nagyon rosszul ellátott 396 46 10 10 34 100 Rosszul ellátott 519 64 7 7 22 100 Közepesen ellátott 199 62 5 2 31 100 Jól ellátott 333 77 5 3 15 100 Nagyon jól ellátott 482 83 2 3 12 100 Összesen 1929 67 6 5 22 100 Khi-négyzet; szign. 175,337; Településméret 0 499 fő 764 70 5 6 19 100 500 999 fő 988 65 6 5 24 100 1000 fő vagy több 192 73 5 2 20 100 Összesen 1944 67 6 5 22 100 Khi-négyzet; szign. 13,266; 0,039 Régió Nyugat-Dunántúl 227 86 4 2 8 100 Közép-Dunántúl 172 75 5 3 17 100 Dél-Dunántúl 676 65 4 6 25 100 Dél-Alföld 115 76 2 3 19 100 Észak-Alföld 261 71 3 11 15 100 Észak-Magyarország 486 56 11 3 30 100 Összesen 1937 67 6 5 22 100 Khi-négyzet; szign. 131,833; 32
A 14. táblázat folytatása Háztartástipológia 46 évesnél fiatalabb, egyedülálló, gyerek 253 72 3 4 21 100 nélkül 46 éves vagy idősebb, egyedülálló, gyerek 75 84 9 3 4 100 nélkül 46 évesnél fiatalabb, egyedülálló, gyerekkel 99 44 4 3 47 100 46 éves vagy idősebb, egyedülálló, gyerekkel 397 71 7 11 11 100 46 éves vagy idősebb, párban gyerek nélkül 84 76 10 4 10 100 46 évesnél fiatalabb, párban, gyerekkel 517 50 8 3 39 100 46 éves vagy idősebb, párban, gyerekkel 502 79 3 5 13 100 Összesen 1927 67 6 5 22 100 Khi-négyzet; szign. 254,712; A nem roma származásúak közel háromnegyede tartozik a nehézségek nélküliek csoportjába, míg a roma származásúaknak csak egyharmada. Utóbbiak csoportján belül a mérsékelt szükségletű hátrányos helyzetűek aránya a magasabb, a csoportok körülbelül felét teszik ki. Az egyre jobb anyagi helyzetűek felé haladva nő a nehézségek nélküliek aránya, míg csökken a mérsékelt szükségletű hátrányos helyzetűeké. A háztartás egy főre jutó jövedelme alapján létrejött jövedelmi kvintilisek közül a két legalacsonyabban magasabb a többihez képest a segítséget hiányoló hátrányos helyzetűek aránya. Az 500 fő alatti és az 1000 fő feletti településeken élők között a legmagasabb a nehézségek nélküliek aránya, míg az 500 és 999 fő közötti helyeken élők között magasabb a mérsékelt szükségletű hátrányos helyzetűeké. A nyugat-dunántúliak között a legmagasabb a nehézségek nélküliek aránya, míg az északmagyarországiak között a legalacsonyabb. Utóbbi régión belül, valamint a Dél-Dunántúlon élők között a legmagasabb a mérsékelt szükségletű hátrányos helyzetűeké. A különböző típusú háztartásban élők közül a 46 éves vagy idősebb, egyedülálló, gyerek nélkül élők körében a legmagasabb a komolyabb nehézségek nélküliek aránya, míg a 46 éves alatti, gyerekkel élő egyedülállók körében a legalacsonyabb. A megsegített hátrányos 33