ANUARUL LICEULUI R. CAT. DIN MERCUREÂ-CIUC

ANUARUL LICEULUI R. CAT. DIN MERCUREÂ-CIUC AL EPISCOPIEI ROM. CAT. DE RIT LATIN DIN ALBA-IULIA PE ANII ŞCOLARI: 1929 30, 1930-31, 1931-32 1932 33, 1933-34 şi 1934 35 PUBLICAT DE: IOAN PAPP, DIRECTOR A GYULAFEHÉRVÁRI R. KAT. PÜSPÖK- SÉG CSÍKSZEREDAI FŐGIMNÁZIUMÁN AK É RTESITŐJE AZ 1929-30, 1930-31, 1931-32 1932-33, 1933-34 ÉS 1934-35. ISKOLAI ÉVEKRŐL KÖZLI: PAPP JÁNOS, FÓGIMN. IGAZGATÓ Nr. dreptului de publicitate al şcoalei: 482 din 29 Ianuarie 1931. Az iskola nyilvánossági jogának száma: 482 1931 január 20. 1937 TIPARUL TIPOGRAFIEI VÁKÁR MERCUREA-CIUC 1937

M. 5. CAROL II. regele tineretului. De cinci ani încoace de numele Majestăţii Sale se leagă şirul lung al înfăptuirilor grandioase. Aceste realizări poartă marea pecete a Majestăţii Regale. Se resimt aceste înfăptuiri şi realizări de puterea creatoare a geniului, care nu arare-ori este însoţită şi de frumuseţile unei firi poetice. Majestatea Sa a declarat ziua reîntoarcerii sale ziua tineretului, a generaţiei viitoare. Pe lângă frumuşeţe şi putere, acest gând iradiază lumină regală. Es'.e frumos şi puternic acest gând ca şi fiinţa bărbătească a regelui. La 8 Iunie 1935 toată ţara a serbat bucuria întronării; natural fastul acestor sărbătoriri a ajuns la apogeu în capitala ţării. Sute de mii au călătorit la Bucureşti, aşezaţi şi aranjaţi fiind într'o ordine exemplară Capitala îmbracă o haină de serbătoare în ziua aniversării de cinci ani a restaurării. Casele aşteaptă în pompa steagurilor solemnităţile şi la Cotroceni un norod de oameni trece să vadă defilarea. Cel mai strălucit punct al solemnităţilor este defilarea celor zeci de mii de tineri premilitari. A fost dorinţa regelui ca spre reliefarea zilei tineretului să se omită din program parada militară. După defilarea tineretului şi serviciul divin, M S. a rostit o cuvântare frumoasă adresându-se tineretului. Intr'adevăr ambiţia şi dorul de-a munci, puterea tânără de muncă, energia hotărâtă de a crea a M S. sunt atâtea simboluri pentru un tineret gata de-a progresa. Acest fapt ne evocă sentimentul sperării, că ţara se va reîntineri, deoare ce tocmai domnitorul nostru este acela, care

4 dictează ritmul acestei reîntineriri. în individualitatea simpatică a M. S cinstim şi iubim omul cu tinere puteri. Este ceva armonios declararea zilei de 8 Iunie ca ziua tineretului. Relevăm, că domnitorul nostru, are din naştere darul de orator, cu o înţelepciune şi pricepere matură rezolvă marele probleme ale ţării, convins fiind cu avânt tineresc despre principiile de care este condus. In cuvântarea sa, ţinută în aceea zi măreaţă, când alege pentru tineret deviza sănătăţii sufleteşti şi a corpului, pune în lumină regală esenţa adevărală a vieţii însăşi. ÎI mulţumim cu opunere Mnjestăţii Sale ziua tineretului.

LUDOVIC KASSAI 1858-1935 In ziua de 19 August 1935, orele 6 dimineaţa în parohia veche a Gheorghenilor a încetat din viaţă Ludovic Kassai, canonic onorific, fost director al liceului rom. cat. din Mercurea-Ciuc, pierzându-se cu el unul dintre cei mai mari pedagogi şi conducători ai şcoalei noastre. S'a depărtat d'n cercul nostru una dintre cele mai caracteristice personalităţi a secuimei. Ultimele decenii ale istoriei institutului nostru s'au contopit într'atât cu personalitatea lui Ludovic Kassai, încât atunci când îl comemorăm, scriem pe nesimţite şi un capitol din istoria liccului nostru frumos, mutat din Şumuleu la Mercurea-Ciuc.

6 S'a născut în oraşul natal al episcopului Mihail Fogarassy, în Gheorgheni, din părinţi secui meseriaşi. Renumele şi nimbul marelui episcop l-au atins atât încă de copil, încât şi-a propus încă de-atunci îmbrăţişarea carierei de preot. Visul i-se împlineşte, întră în rândul teologilor marelui episcop şi vorbeşte totdeauna până la sfârşitul vieţii numai cu admiraţie şi pietate despre distinsul pământean al său. Copilaşul harnic şi cuminte ajunge cu sprijinul oamenilor caritabili în liceul străbun din Şumuleu, iogodindu-se pe viaţă cu el. Maica Preacurată din Şumuleu îi cuprinde inima atât de mult, încât ori unde s'ar fi dus, a dorit să se întoarcă la Şumuleu, glorificând în proză şi poezie frumoseţea Maicii Secuimei. Micul băiat este unul din cei mai buni elevi ai şcoalei, având o memorie ageră Memoria această am putut s'o admirăm şi mai lârziu, când l-am ascultat recitând pasaje întregi din istoria literaturii lui Toldi. Scrie poezii timpuriu Are ca model pe poetul director JáVó Imets Fülöp, care-1 urmăreşte cu deosebită atenţie pe micul şi ordonatul şcolar, care are o scriere frumoasă. Printre scrierile vechi ale liceului găsim adese-ori manuscripte de ale copilului Kassai. Aceste litere caracteristice îl întovărăşesc până la sfârşitul vieţii. Şi la bătrâneţe aşterne pe hârtie cu aceea frumuseţe minunată literele sale în cancelaria de director N'avem nevoie de multă ştiinţă grafologică, că având aceste rânduri, să putem face o analiză sufletească. După terminarea celor şase clase liceale, episcopul Fogarassy îl primeşte în seminarul teologic din Alba-Iulia. Aici pe lângă serioasele studii filosofice şi teologice nu se desparte nici de înclinările spre literatură. A fost o urmare naturală a terminării acestor studii, trimiterea tânărului preot la uuiversitatea din Cluj, unde urmând aptitudinile sale spirituale îşi alege specialităţile: limba latină şi maghiară. Tânărul şi învăţatul profesor e numit în anul 1886 la liceul rom cat. din Odorheiu, unde funcţionează până la 1892. Aici aranjează şi catalogizează cu mult zel biblioteca profesorală, dar se face renumit şi prin predicile sale pline de frumuşeţi poetice. La 1892 este transferat la Şumuleul-Ciucului. Contimporanii îşi amintesc şi astăzi de marea întâlnire de pe creştetul Tolvajos, când profesorii din Odorheiu l-au dat în primire pe Ludovic Kassai profesorilor din Şumuleu. Aici devine deodată cel mai iubit şi respectat profesor, având catedra de limba maghiară. Elevii lui vorbesc totdeauna cu entuziasm despre el, amintind cu recunoştinţă pe fostul profesor de literatură al lor. Acest însufleţit propăgător al literaturii, lăsând datele seci la o parte a ştiut să senzibilizeze însuşi spiritul trecutului literar. Consideră învăţământul literar ca un mijloc de educaţie sufletească, care deopotrivă trebue să acţioneze asupra raţiunii, simţirii şi voinţii. Lecţiile sale literare au fost mici capodopere atât ca fond, cât şi ca formă. Explica stând înaintea catedrei. Se pare că expunerile acestea une-ori au fost patetice şi sentimentale, dar la sfârşitul lecţiei se aprindeau feţele, lacrimi îi scăldau ochii şi profesorul a ajuns să realizeze aceea ce nu va putea realiza

pedagogul modern cu principiile sale pedagogice modeme, atât de mult lăudate. Influenţa sa a determinat vieţi omeneşti Metoda de azi din învăţământ poate ar desconsidera aceste cuvântări, dar compaiându-ne cu cei vechi trebue să mărturisim sincer, că am devenit tipuri fără suflet prin sistemul cataloagelor noastre. A simţit mai presus de toţi, că trebue să existe o perfectă concordanţă între scriitor şi opera sa. Pentru el şi scriitorul a însemnat o individualitate, care trebuire să facă educaţie prin pildă vie a vieţii. De acea îşi găseşte idealul literar în Kölcsey. La zugrăvirea portretului acestui scriitor ajunge la culmi nebănuite, considerându-1 moraliceşte cel mai ideal scriitor maghiar, pe care căută să-1 urmeze. Acest suflet kölcseyan, activitatea sa desinteresată şi neobosită pentru neamul său se puteau face să spunem şi la moartea sa aceea ce a spus Wesselényi la moartea lui Kölcsey:»Nu era pentru lumea noastră*. Dar nu se mulţumia numai cu educaţia inimii şi sufletului. A însufleţit pe elevii săi pentru idealuri mai mari Subiectele lucrărilor scrise, date de el serviau totdeauna acest scop. Elevii săi lucrau cu însufleţire. Lucrările lor erau adevărate studii literare, iar orele de corectare a lucrărilor au însemnat evenimente literare pentru elevi. Ori ce silinţă, concepţie nouă, părere originală şi a găsit apreciatorul ei în profesorul de specialitate. Critica scrisă de el pe lucrări a însemnat o delicateţe spirituală pentru întreagă clasă. In acelaş timp a condus cu mare pricepere şi dragoste Societatea de lectură, a sprijinit cele dintâi încercări literare, arătându-şi arta de stil şi de expunere elevilor mai silitori. Dela un timp oare-care pare a fi părăsit studiile de predilecţie şi catedra. Profesorul vestit în tot judeţul fu ales la 1898 paroh al parohiei Sfântu-Petru din Şumuleu. începe cu multă sârguinţă să aranjeze afacerile materiale ale parohiei mari şi bogate. Trebuia să clarifice multe procese litigoase, nefiind încă fixat situaţia juridică a averii mari a parohiei. In timpul celor şase ani de parohiat ar fi creat un nume nepieritor numai prin deslegarea acestor grele afaceri. Asigurând averea considerabilă a parohiei, ^'a întors la catedră Ca paroh învaţă ca profesor auxiliar literatura maghiară la şcoala normală. La 1904 renunţă la parohie şi este numit profesor şi director de internat. începe din nou o activitate socială şi literară. Publică articole literare şi poezii în»magyar Állam* şi»csiki Lapok*. Cuvântările sale ajung miezul serbărilor şcolare Seratele Asociaţiei Femeilor din Şumuleu au fost mai intime şi mai frecventate când Ludovic Kassai avusese rolul de orator. Aceste conferinţe se distingeau prin fondul lor, prin frumuşeţe poetică, umor fin şi înainte de toate prin forma lor captivantă de expunere. Kassai Ludovic a fost un adevărat înţelept, privind slăbiciunile omeneşti cu blândeţea şi zâmbetul filosofului. Era deci firesc, că după ieşirea în penzie a directorului Pál Gábor, scaunul de director al liceului a fost împlinit prin persoana lui Ludovic Kassai. Pe timpul acela la 1911 institutul străbun 7

8 găseşte un nou şi strălucit adăpost, clădirea impunătoare, zidită la Mercurea-Ciuc, la sfinţirea căreia oda lui Ludovic Kassai a însemnat trâmbiţa bucuriei şi însufleţirei obşteşti. Noul director devine custodele credincios şi fidel al acestui măreţ palat. Con templând acest palat, construit în stilul renaşterii, simţul fin estetic, firea poetică şi mână pricepută a directorului caută să-i dăruiască frumuşeţi uouă. Sădeşte puieţii din parcul clădirii, care de atunci au crescut arbori mari, dând naştere parcului neîntrecut de astăzi. Dacă nu s'ar fi dus la înmormântare colegii regretatului director, ca să depună pe sicriu cununa lor, apoi de bură seamă ar fi plecat pietrele palatului din Mercurea-Ciuc şi brazii parcului luându-şi adio de rămăşiţele pământeşti ale meşterului lor. Ca director a fost omul fără pereche al muncii şi datoriei Lucră de dimineaţa până seara, aşternând mărgelele sale pe hârtie. Pe lângă preocupările de director este şi profesor de filozofie. Deşi vechea programa analitică nu cerea filozofia cu intensitatea cu care se cere astăzi, directorul consideră psihologia şi logica un mijloc de-a desvolta raţiunea şi a forma o normă conştientă de conducere în viaţă. Conduce pe elevi în acest sens, cari văd în profesorul lor nu numai un simplu filozof, ci un înţelept ideal de urmat. Este educatorul elevilor şi profesorilor, propunându-şi totdeauna formarea carecterului moral la care deopotrivă trebuia să contribue raţiunea, simţirea şi voinţa. A fost un individ armonios, care s'a condus de umanismul creştin. Se împrieteneşte cu clasicii, admirând şi urmând în acelaş timp figurile mari ale creştinismului. îl atrag cu deosebire Sft. Pavel şi Sft. Augustin. îl place pătimaş frumosul, fie frumosul naturii sau artei, dar şi mai mult decât acestea: valoarea frumosului moral. Doreşte unitatea armonioasă a fizicului şi sufletului. Pantofii lustruiţi, reverenda curată, mănuşile negre purtate de el nu sunt dichisuri, ci semnele exterioare ale unui suflet armonios. Această armonie doreşte să o altoiască şi în sufletele elevilor. Unii l-au acuzat spunând că este duşmanul iţarilor secuieşti A preferat portul occidental european celui ţărănesc, însă numai ca să-i obişnuiască pe elevi săcui cu maniere bune, să-i şlifuiască. Şi a cunoscut bine neamul. Ştia, că acest neam din orient are multe obiceiuri rele de desbărat. A căutat svndrepte ori-ce necioplire, sau mojicie. Neamul săcuesc cinsteşte în Ludovic Kassai marele copil al său, ajuns prin cultura sa la nivel european. O altă ideie realizată de el: este dragostea în şcoală. In anuarele liceului se găsesc multe disertaţii cu acest subiect din pana lui. Cerea multă dragoste educatorului pentru copii. îşi iubia elevii şi neamul fără a fi părtinitor. Nu uit nici-odată atitudinea aceea pe care o luase faţă de un medic militar jidan nesocotit şi arogant, care a îndrăznit să dispreţuiască neamul săcuiesc. Cu inima aprinsă de mânie respingea ofensa adusă neamulni său, refuzând invitarea la masa ofiţerească.

A murit de bnală de inimă. Cât a trebuit să îndure această inimă plină de dragoste şi elan în timpurile grele ale războiului, văzându-şi risipiţi profesorii şi elevii. Cu câtă îngrijare sufletească ţine socoteală de cei iubiţi. Cum îi îmbărbătează prin corespondenţă, cât de mult grăbeşte să se întoarcă la căminul părăsit, începând o viaţă nouă pe vechile rqine. Nu încetează să lucreze nici în sgomotul armelor. Când se închid porţile şcolii, adunându-şi elevii risipiţi, îi învaţă pe cei părăsiţi şi săraci. In timpurile schimbate de după războiu continuă ca suflet de bărbat însărcinarea grea de-a conduce coi abia mult aruncată a şcolii. Când însă această viaţă devine şi mai grea ivindu-se în cale greutăţi aproape insuportabili, la 1926 se retrage de sine dela conducerea şcoalei. Pleacă fără ca admiratorii, prietenii şi colfgii să i fi putut aranja o serbare de adio. Se urcă în trăsura încărcată, plecând pe drumul acela pe care venise cândva întâia oară, ca mic elev din Gheorgheni la Şumuleu. La ce se gândise după atâta muncă şi luptă de viaţă? Se retrage în oraşul natal, la vechea parohie a Gheorghenilor, ca să mai trăiască 9 ani. Citeşte Sfânta scriptură, opera lui Sfântu Augustin şi cea a clasicilor greci şi romani. Neobositul educator profesează până la sfârşitul vieţii în gimnaziul de fete a călugăriţelor, învăţând limba latină şi religia. La biserica armeană funcţionează ca duhovnic 7 luni de zile. Ducând o viaţă extrem de cumpătată, cu toate că avusese un organism relativ puţin rezistent, a trăit o viaţă lungă, petrecută într'o muncă mistuitoare. In iarna anului 1935 devine din ce în ce mai slab, i se agrevează boala de inimă şi şi dă sufletul. Pe patul de moarte face impresia unui sfânt. încetarea unei astfel de vieţi ne înalţă sufletele şi suntem pătrunşi de o desfătare estetică, contemplând o viaţă frumoasă. A avut o statură mamult mică, care însă a iradiat o autoritate spontană Am muncit aproape două decenii cu regretatul, văzându-1 în toate manifestaţiile vieţii, dar la puţini oameni am simţit atâta cinste, cât mi a pătruns sufleiul ori de câte ori mi s'a dat să fiu în societatea lui. Trupul şi-a găsit odihnă vecinică în mormântul umbros, ales de el în cimitirul Gheorghenilor, iar spiritul său fin va rămânea pururea printre noi. Portretul îi atârnă pe pereţii sălii profesorilor la liceul din Mercurea-Ciuc. Ochii vineţi caută la tânără generaţie de profesori şi privirea această parcă-i întreabă de păstrarea vechilori idealuri de educaţie. îi întreabă de idealul acela de educaţie, pe care Hristos ne-a dat să-1 avem şi pe care Ludovic Kassai îl propovăduia cu învăţătura vieţii sale şi pe care noi îi făgăduim să-1 păşirăm. Ludovic Kassai a întrat în Panteonul secuiesc, iar exemplul vieţii sale rămâne printre noi, ajutând neamul în muncă şi bine. Şcoala noastră îi păstrează memoria cu pietate, pierzând în el un devotat luptător al culturii, credinţei şi idealismului. l)r. ('stjmh L. 9

Petőfi la Români. Fragmente din teza de doctorat a Dlui Profesor Alexandru Veégh. Dacă cercetăm valoarea de literatură universală, mărimea şi puterea creatoare a unui poet ne stau la dispoziţie două măsuri. Înseamnă valoare literară universală, dacă poetul este cunoscut şi citit şi în străinătate. Dar ceaţia poetică contează ca literatură universală şi în cazul când. deşi nu este cunoscută în Europa etc., dar valoarea-i estetică este egală cu operele cunoscute şi recunoscute în literatura universală Tragedia Bamű Bánk a lui Iosif Katona, de exemplu, nu este cunoscută în literalura universală. După distinsul critic. Pa cel Gţ/nlai însă aceaslă operă se poate pune, atât ca construcţie, cât şi caracterizare, alături de tragediile lui Shakespeare. Despre Mihail Vörösmarthy nu se poate spune, că este cunoscut în literatura universală, dar, după ZmU Beöthy, Vörösmarthy a lăsat opere atât de perfecte, încât reprezinlă valoare literară universală. In literatura maghiară nu odată se citeşte despre Lm Arany, care nu este cunoscut în străinătate, însă ca»shakespeare al baladei*, autorul trilogiei To'di şi Buda halála Moartea lui Buda se ia la întrecere cu creaţiile cele mai artistice şi valoroase din literatura universală Autorii dramatici maghiari din ultimile trei decenii s'au făcut cunoscuţi în mod extraordinar dela Bucureşti până'n America Sunt cunoscuţi, dar în acelaş timp nu sunt şi valori literare universale. Răspândirea nu înseamnă totdeauna şi clasicitate universală. Creaţia care este artistică în sine, deşi n'a trecut hotarele naţiunii, este operă clasică, cu toate, că nu e operă de literatură universală; din contra unele creaţii sunt cunoscute în literatura universală, dar nu sunt clasice. Operele lui Petőfi sunt creaţii de literatură universală din ambele puncte de vedere. Pe lângă clasicitatea lor estetică sunt cunoscute şi de popoarele civilizate. Urmează calea, pe care Homer, Dante, Shakespeare, Goethr, Moliere, Tolstoi s'au făcut comoara comună a omenimii. Calea aceasta este a geniului, care, ieşind dintre ţărmurile ob'şnuite, îşi scutură convenţiunile omeneşti, se mişcă liber şi afirmându-se se impune. Spiritul lui larg nu-1 poate opri limba, naţionalitatea, timpul: îşi desfăşoară independent proporţiile deosebit de puternice. Nu mai este nici un scriitor maghiar, nefăcând excepţie nici Mauriţiu Jókai, care să fie atât de cunoscut în străinătate, ca

Alexandru Petőfi. Aceaslă importanţă a lui se evidenţiează şi mai mult prin împiejurarea, că Petőfi î*i scrisese poeziile sale nu într'o limbă universală, ci într'o limbă care stă izolată prin vitregia sorţii, care se'nvaţă aşa de anevoios de străini şi pe care o ştiu puţini chiar dintre vecinii cei mai apropiaţi şi dacă o şl iu, n'o ştiu bine. Ar fi greu de numărat traducerile operelor lui Petőfi. Poezia:»Reszket a bokor, mert...«tremură tufişul. şi deviza poetului, celebrul»votum Petőfianum«sunt traduse până la războiul mondial în 40 de limbi. Alexandru Petőfi nu este numai al unei naţiuni, el este al omenimii întregi. Bettina von Arnim, prietena lui Goethe, îl numeşte Soare Dumnezeu; Francois Coppée îi zice erou etern al libertăţii; Hermann Grimm, profesor universitar din Berlin. îl apostrofează cel mai mare poet al tuturor popoarelor ; Carlyle îl socoate în acelaş rang cu Goethe ; Heine îl compară cu Burns şi scrie, că în Germania nimeni nu i-se poate alătura Dacă străinul cult pronunţă cuvântul»maghiar«al doilea cuvânt pe care-1 rosteşte, este de bună seamă, numele lui Petőfi. Cuceririle lui Petőfi în literatura universală, traducerile operelor lui în limbi străine au fost cercetate de către specialişti destinşi. In Petőfi-könyvtár Biblioteca Petőfi ') se ocupă rând re rând Henric Lenkei, Ignaţie Kont, Ludovic Baróti, Albin Körösi, Vera Vikár şi Béla Vikár cu Petőfi la Germani, Francezi, Italieni, Spanioli, Englezi şi popoarele nordice. Despre influenţa lui Petőfi asupra literaturii române şi traducerea lui în româneşte istoria literară ştie prea puţin până în ultimul timp Amintim doar articolul profesorului dr Arpad Bitay:»Petőfi és a román irodalom«apărut în albumul: Petőfi emléksorok, Târgu-Mureş 1923, pg. 77 81 şi menţiunea istoricului literar, Eugen Pintér, că şi în româneşte au apărut numeroase poezii din Petőfi. >) Când îmi fac această modeslă disertaţie, în cercetările mele mă conduce dorul de-a arunca lumină asupra acelor traduceri şi aprecieri, prin cari Petőfi a câştigat dreptul de cetăţean în literatura română. Să fie această lucrare o contribuţie nouă la mărimea lui literară universală. Cea dintâi traducere românească din Petőfi se găseşte în»familia«lui losif Yubnvn. apărută la Pesta, anul 1872: Fire aş iu rîu... Lennék én folyóvíz. Prin o curioasă coincidenţă prima traducere trebuia să apară în revista, în coloanele căreia au ieşit la iveală şi cele dintâi poezii ale lui Eminescu. Traducătorul este Vulcanu însuşi. Este o traducere învechită şi lipsită de putere poetică In general primele traduceri au mai mult însemnătate istoricculturală, decât artistică. ') O serie de studii, puse în slujba cultului Petőfian, sub direcţia lui Alaxandru Endrödi şi Zoltán Ferenczi, Budapesta, 1901 1911. *) A magyar irodalom története, Budapest, 1933, VI. pg. 403. 11

12 O superficialitate şi lipsa îngrijirii artistice caracterizează cele 45 de traduceri ale revistei»ungaria«, apăru ă la Cluj, între anii 1893-1898. Primul trăducătof artistic al lui Petőfi este braşoveanul Şt. O. losif. Poetul maghiar pe care-1 cunoştea de acasă şi mai bine dela liceul unguresc din Sibiu, înseamnă pentru losif meşterul la care îşi face ucenicia literară, care-1 introduce în literatură. Tănăml losif îşi câştigă nume poetic prin Petőfi, primele două opere apărute în volum fiindu i colecţii de traducere din Petőfi.! ) Petőfi este geniul pe care şi-1 alege losif să i deschidă prima oară înaintea ochilor perspectiva multicoloră a unei lumi bogate în simţire şi gânduri cu înfăţişarea lor poetică. Petőfi este poetul dela care învaţă ceea-ce este natural, simplu, concis ca fond şi formă Pe lângă losif, traducătorul cel mai chemat al lui Petőfi este fără îndoială (ktavian Ooga, care şi-a fixat singur menirea:»artistul de astăzi e un luptător* Şi'ntradevăr luptător ne apaie atât în poezia sa originală, cât şi în cea tradusă. Fondul simţirilor sale este revoluţionar ca şi la Petőfi. Goga este un revoltat melancolic, în care dorul de neam se împleteşte cu durerea celor mici şi cu revolta în contra celor mari. In Luceafărul publică traduceri artistice din Petőfi şi Madách şi drept recunoştinţă pentru meritele sale, Societatea Petőfi îl alege între membrii săi. Pe Petőfi îl traduce din motive naţional politice. Ideia politică, găsită în poezia originală o aplică neamului său. Prin traducere învaţă, încurajează, avântă, revoluţionează, îşi serveşte naţiunea. Fondul acestor traduceri se rezumă în ideile mari ale libertăţii individuale şi ale celei universale. In revista bucureşteană. Floarea darurilor pusă subt îngrijirea Dlui Iorga, apar în anul 1907, şapte traduceri bune, făcute de 1'. Loichiţă. Pe lângă Petőfi, în coloana a doua se mai traduce şi din Leopardi Carducci. Villon, Longfellow, Musset, Shelley, Tennyson, Ovidius, Goethe, Malherbe, Manzoni, Ronsard, Edgar Poe, Vigny şi alţii. Poetul-profesor bucureştean, Ion Ursu-Soricu traduce în revista Ramuri din Craiova. II atrag acele creaţii din opera lui Petőfi, care constitue modele poetice de lupte purtate pentru libertate. Traducerile lui Soricu, făcute cu multă grijă şi chemare poetică, au mai apărut şi în Viitorul, Neamul Românesc Literar. Profesorul Axente Banc iu dela liceul Şaguna din Braşov este cel mai fecund tălmăcitor român al lui Petőfi. Are mai bine de 50 de traduceri, apărute în diferite ziare şi reviste. Tânărul bibliotecar al Academiei Române, Avram P. Todor, de prezent lucrează la traducerea fermecătoarei poeme: János vitéz Ion Vi'eazul. Celebra deviză a lui Petőfi, Votum Petőfianum îşi găseşte şi două traduceri în româneşte. Aceste şase versuri iambice exprimă >) Poezii alese, Bibi. de populizare, Craiova, 189fi. Apostolul şi alte poezii, Bucureşti, C. Müller, 1897.

deplin ideile principale ale poeziei lui Petőfi ce se rezumă în: libertate şi amor. Tot de două ori s'a tradus romanul: Funea călăului, acest roman cumplit al mizeriei şi răzbunării dramatizate. Aprecierile privitoare la Petőfi în majoritatea lor sunt scrise în proză, dar se găsesc între ele şi poezii. Primul Român care s'a ocupat cu literatura ungurească, cu viaţa spirituală, cu sufletul maghiar şi diferitele sale manifestaţii, a fost Ion Slavici. Slavici înainte cu vreo 60 de ani în coloanele Convorbirilor Literare (anul 1871, pg 301:) îa studiul său scris despre Maghiari reprezintă o direcţie extremă (Studii asupra Maghiarilor.) Revoluţionarul melancolic al trecutului, Goga, acest»petőfi român«, îi dedică geniului înrudit sufleteşte cu ei. o poezie în ciclul Cântece fără ţară: Lui Petőfi. Poezia s'a tradus şi în ungureşte de Acaţiu Gara în coloanele revistei bilingue din Oradea : Aurora (1 Aprilie 1923.) Centenarul naşterii poetului, serbat în 1923 cu o pompă festuoasă, n'a ocolit nici atenţiunea românimii Diferite reviste şi ziare îl comemorază, deşi uneori ce-i drept cam sumar. Ministerul Instrucţiunii îşi depune într'o cărticică buchetul întru amintirea poetului. Broşura aceasta a fost scrisă de decedatul meu profesor de slavistică dr. Iosif Popovici. După cum reiese din disertaţia noastră, Românii sunt dintre acele popoare la care drumeţul european, Petőfi a putut să cucerească. Valorile etern omeneşti ale poetului au animat şi românimea. Dacă însă ne gândim la împrejurarea, că printre munţii şi livezile înflorite ale Ardealului cele două popoare au convieţuit secole dearândul, apare relativ puţin interesul acela târzielnic ale cărui roade sunt traducerile şi aprecierile adunate aici. Din 826 de poezii am găsit traduse numai 198, în majoritatea lor risipite prin reviste, începând cu anul 1872. Se pune întrebarea: care este motivul acestei nepăsări? Unul ar fi împrejurarea, că elementele culte ale românimii, cel puţin ardelenii, au citit pe Petőfi în original pe băncile şcolii. Dar cauza adevărată este de natură politică. După cum arată Goga în Luceafărul (1 August 1903), multe opere de o incontestabilă valoare literară, scrise în limba maghiară, nu au fost traduse în româneşte din cauza tradiţiei regretabile de veacuri ale frecărilor politice dintre cele două popoare. Petőfi cel adevărat şi complet în româneşte încă întârzie. Nu se ştie dacă va apare şi dacă va apare, când 13

\?iaţa curată.*) In capitolul precedent s'a stabilit: pentru tinerime jrroblema sexuală nu are altă soluţie înainte de căsătorie decât viaţa cea abstinentă: viaţa, in care tânărul încredinţa problema aceasta cu totul naturei, reţinându-se afât în cuget cât şi în fapte de toate formele indulgenţei sexuale: viaţa în care el îşi face controlul impulsurilor sexuale în mod sever şi le transformă în materia voinţei hotărîte şi în aceaş idealurilor nobile, cari pătrund întreagi viaţă omenească. O astfel de viaţă e condiţiunea neapărată ca personalitatea noastră să ajungă la desvoltarea sa completă şi la expresia sa cea mai nobilă. Acesta e absolut necesar jjentru viaţa mai jterfectă pe terenul tuturor relaţiilor profunde omeneşti în căsătorie, familie şi în p ietenie. Din ori care punct de vedere al societăţii şi al individului viaţa castă aşa cum am precizat-o, este viaţa singură raţională pentru tânărul înainte de căsătorie. Asta e singurul'raţional mai întâi pentru sănătate Am arătat deja, că ori care indulgenţă pe acest teren slrică acele surse fizice de energie, care sunt necesare pentru desvoltarea unui organism mai robust, mai bărbătesc. Şi după ajungerea maturităţii mai rămâne în vigoare raţionalitatea vieţii aceste, din punctul de vedere al sănătăţii bărbatului, fiindcă scăderea puterilor psihice care va rezulta inevitabil din relaţiile sexuale ilicite reacţionază dăunător pentru întregul organism. Este bine cunoscut de ex, că pierderea stimei de sine poate să surpe temeliile sănătăţii trupeşti. In afară de aceste acel om, care caută soluţia problemei sexuale în relaţiile nepermise e expus totdeauna primejdiei teribile a boliilor venerice, cari pot distruge nu numai sănătatea sa, ci pot aduce stricăciunile cele mai grozave şi în viaţa soţiei viitoare, copiilor şi generaţiilor ce vor urma. Viaţa abstinentă în afară de căsătorie este singură raţională şi din punctul de vedere al vieţiei intelectuale. 1 ) Puţine alte *) Cap.-ul al IV-lea din opera sexual-pedagogică excelentă a doctorului american M. J. Exner (The raţional sex life for men) tradusă în maghiară de prof Albert Vilhelm. Autoritatea bisericească a ordonat, că cartea această atât de importantă din punctul de vedere al educaţiei sexuale a tinerimii, să fie comandată de toate liceele rom. cat. pentru clasele superioare. ') Prin aceste nu vrem să zicem, că înăuntrul căsătoriei n'ar fi nevoie de renunţare, restricţiune şi de disciplină. Acela care nu poate să renunţe la lucruri, cari sunt permise e aproape a comite pe acele, cari sunt oprite (Sf. Augustin).

lucruri se găsesc ce ar săpa capacităţile spirituale în aşa măsură ca viaţa sexuală ncdisciplinată. Acela, care consimte la relaţii ilicite sau comite abus împotriva lui însuşi, într'adevăr evocă puterile destructive ale vieţii intelectuale. Apoi o astfel de viaţă va fi din ce în ce mai impulsivă spre întâmplări sexuale dezordonate şi treptat va lua înstăpânire atenţia şi fantazia; ea privează pe individ de puterea elasticităţii şi provoacă desordine pe întregul teren al aptitudinilor sale psihice. Iată mărturisirea tragică a unui tânăr. După-ce a povestit cu întristare adâncă lupta sa zadarnică împotriva obiceiurilor sexuale dezordonate, a zis:»m'am resemnat încet, că nu voiu fi nici-odală mai mult decât o jumătate de om«. Ce ispăşire: ştiind de puterea lui, că el ar putea să fie un om întreg, dar lipsit de posibilitatea aceasta prin decăderea sa morală şi prin viaţa ncdisciplinată! La toate şcolile superioare şi la universităţi se nimiceşte o cantitate mare a puterilor spirituale şi morale, fiindcă gândurile şi ima?iniile, cari se învârtesc în jurul instinctului sexual şi cari sunt sprijinite prin viaţa desordonată supun stăpânirii lor întregul teren al vieţii intelectuala. Acela care duce continuu o viaţă abstinentă şi păstrează curat fantazia: ajunge la o libertate spirituală şi morală şi va fi capabil de a concentra puterile sale pentru soluţia problemelor mari; toate astea sunt necunoscute pentru acela, care face joc din chestiunile vieţii sexuale. Viaţa sexuală cea nedisciplinată e deci un adevărat duşman capacităţilor intelectuale, pentru-că de o pane devastă elasticitatea lor şi dărâmă idealuri, iar pe de altă parte distruge acele surse fizice, cari sunt necesare la funcţionarea neturburată şi viguroasă a puterilor spirituale. Viaţa abstinentă în afară de căsătorie e viaţa cea dreaptă din punctul de vedere al car aderu< ui. Estimaţia justă a vieţii sexuale, subordonarea acesteia sub firea mai înaltă, spirituală a individului, o atitudine nobilă, cavalerească faţă de întregul gen feminin, cu un cuvânt: e absolut nevoie de sentimente nestricate la caracterul adevărat şi la intenziva desvoltare şi perfectă a personalităţii. Toate celelalte metode şi drumuri trag jos şi împiedică impulsurile spre un caracter adevărat bărbătesc. Sunt trei factori importanţi, necesar la formarea caracterului drept eficace. Primul este sentimentul stimei de sine. Pierderea acestuia pune piedici tuturor impulsurilor mai nobile ale sufletului bărbătesc. Aprobarea conştiinţei e cu totul imposibilă la acela, al cărui viaţă e impură. Conştiinţa onestităţii relaţiilor cu semenii noştri este o altă trăsătură esenţială a caracterului adevărat. Conştiinţa această insă nu-o posedă nici decum acela, care s'a obişnuit să nu reziste impulsurilor se.male, pentru-că e' abuzează de acest fapt al funcţiunii vieţii, de care depinde, de o parte, binele familiei sale viitoare, de altă parte trage jos virtutea femeiască şi eventual dă naştere unei vieţi t care e veştejită pentru to'deauna. 15

16 Al treilea factor esenţial in construirea caracterului adevărat este simţământul legăturii cu o lume superioară al cărei părtaş se simte instinctiv, mai mult sau mai puţin clar, fiecare om ori-ce creiinţă sau convingere religioasă ar avea. Omul e într adevăr o fire spirituală şi simţământul armoniei cu lumea supranaturală este neapărat necesar la fericirea sa adevărată. Simţământul aprobării divine e <u totul imposibil la acela, care duce o viaţă umilitoare, antisocială. Viaţa castă este viaţa cea justă pentru tinerime din puiuţul de vedere al respectului mvenit faţă de genul feminin. Toate celelalte soluţii cer jertfirea unui oare-care număr al femeilor şi tetelor ţării pentru intenţia aceasta distrugătoare a trupului şi sufletului deopotrivă, ca ele să fie la disjwziţta unor trebuinţe pretinse bărbaţilor. Nenorocirea socială <e işi are origine în lipsa stâiânirii de sine in viaţa sexuală aceasta pagubă socială grozavă, ruşinea ne mai auzită a omenirii este consecinţa vieţii necurate şi nedisciplinate a băriaţdor. Dacă bărbaţii ar trăi o viaţă sexuală raţională şi disciplinată, această rană socială purulentă ar disparea repede Această boală socială este îndeosebi problema bărbaţilor. Dacă faci să dispară cererea, va dispare şi oferta: retrăgând cauza nu vei avea nici consecinţă. Viaţa abstinentă în afară de căsătorie este singură raţională şi normală pentru femeia, aceasta este o lege socială. un lucru acceptat în general. Societatea pretinde acest lucru şi acceptă aceasta pretenţie. Nu există nici o cauză raţională pe baza căreia bărbatul ar putea fi scos de sub această pretenţie, care este aceeaşi N'avetn două feluri de moravuri. Lumea femeilor are dreptul la aceea ce e trăsătura cea mai nobilă în bărbat; fără aceasta nu poate să-şi realizeze valorile cele mai bune ascunse în ea. Viaţa necurată din partea bărbatului îi va lua femeii, ori la urmă în căsătorie, ori în prietenia din prezent, aceea legătură intimă şi mutuală al personalităţilor de un nivel mai înalt şi a sufleţilor mai limpezi care deşteaptă şi desvoltă însuşirile cele mai nobile, cari pot izvori numai dintr'o lume sentimentală candidă. Viaţa abstinentă este (în afară de căsătorie) drumul cel mai corect în privinţa urmaşilor. Celuia care face să apară urmaşul, va reprezenta bărbatul în generaţiile viitoare ale întregului neam omenesc. întrebarea aceea: cum va fi viaţa cea nouă în ceia-ce priveşte bărbatul, depinde de putinţa lui de a împrumuta putere ereditară pentru multiplele proprietăţi. Punctul de vedere al urmaşilor este imens şi '1 face responsabil de neînlăturat: îl obligă să-şi păstreze şi să desvolte putinţele astfel încât să poată înzestra urmaşul cu moştenirea cea mai valoroasă, cu vitalitatea cea mai mare în limitele posibilităţii. Nu există o pedeapsă mai redutabilă pentru viaţa nedisciplinată a unui bărbat, decât aceea conştiinţă muşcătoare, care îl acuză, că urmele nenorocirii copiilor slabi, jigăriţi şi bolnăvicioşi, conduc la pragul egoismului său, care nu cunoaşte limite. Privirea nevinovată a acestor copii poate să fie câte o im-

punsătură în inima acestui bărbat egoist. Şi să nu spună nimeni care şi-a luat drumul spre o viaţă sexuală desordonată ori în imaginaţie, ori în fapt că el are garanţii, că scapă de consecinţele acestea. Scăpare poate că este, garanţie însă nu. Pe de altă parte putem avea o răsplată mai mare pentru lupta bărbătească după o viaţă curată, decât privirea sclipitoare a copiilor noştri sănătoşi în suflet şi trup? Relaţiile de viaţă mai nobile şi mai cuprinzătoare cu prietenii, cu logodnică sau cu soţia, pot izvorî numai din profunziunea unei lumi sentimentale nestricate şi cultivate cu multă grijă. Deci pentru înţelegerea, scoaterea la iveală şi preţuirea bogăţiei din sufletul copiilor, dragostea curată şi un simţ fin din partea tatălui este o condiţie necesară Descoperirea reciprocă a bunelor proprietăţi şi simpatia aceea prevăzută cu o pătrundere fină ce leagă sufletul lui cu ai săi, va fi izvorul plăcerilor celor mai profunde si satisfacţiei lui celei mai fericite. In viaţa şi personalitatea copilului numai într'o astfel de relaţie a sentimentelor se pot desvolta trăsăturile cele mai nobile. Cum poate spera acel om să descoperă şi să scoată la iveală bogăţia cea mai profundă din viaţa sufletească a copiilor săi care el însuşi este paralizat în sentimentele cele mai nobile şi activităţile cele mai înalte din viaţa sufleteaică? Dacă viaţa stricată în vârstă tânără nu va aduce în mod necesar stricăciuni fizice asupra copiilor ce vor veni, atât e sigur, că îi despoaie de darul cel mai mare ce poate da un tată copiilor săi: de puterea îmbogăţitoare şi cuceritoare a sentimentelor intacte. In sfârşit viaţa curată e singură, justă din punctul de vedere al societăţii. S'a spus, că neamul omenesc se aseamănă cu un sistem nervos mare şi coerent. Ce acţionează asupra unei părţi, are acţiune şi asupra întregului, iar fiecare oin face parte din acest întreg Individul nu poate să formeze trunchiuri nervoase mari, dar poate să fie unul dintre firişoarele nervoase conducătoare. Şi stricăciunea ce el o cauzează, poate să se extindă asupra întregului sistem, ca o durere, o anomalie sau ca o boală. Caracteristica antisocială a unei vieţi sexuale incorecte este deci evidentă. Fapt regretabil pentru societate, că această viaţă trage în jos individul în mod inevitabil; pe de altă parte ea umblă mână în mână cu degradarea lumii femeilor şi cu subminarea ordinei sociale. Viaţa această are deci consecinţe antisociale şi pentru descărcarea acestora asupra societăţii, nimeni n'are drept. A trăi o viaţă curată nu e problemă uşoară. Rezolvarea ei cere un om întreg. însemnează luptă, dar răsplata biruinţei este extrem de mare. Există mai multe motive mari, de o putere biruitoare, cari ne ajută în luptă această, cari ne întăresc faţă de ispite şi cari ne dau sprijinul lor pentru apărarea credinţei în idealuri sublime. Aci ca cel mai apropriat avem punctul de vedere al comervaţiunii proprii. Sănătate şi o viaţă înfloritoare, eficacc arată drumul unei vieţi curate : slăbiciunea, boală. mizeria şi moartea 2 17

18 sunt pe partea vieţii sexuale nedisciplinate. Un alt punct de vedere este acela al desvoltării individului. Fiecare bărbat normal simte dorul firesc de a desvolta viaţa lui într'o măsură cât mai completă. Acest lucru e posibil numai lângă o conştiinciozitate sexuală normală şi lângă o stăpânire de sine bărbătească. Un al treilea este motivul eficacităţii (efficiency). Eficacitatea, activitatea este deviza epocii. Insă numai dacă natura sexuală e stăpânită de putinţele intelectuale mai înalte, putem să trăim o viaţă plină de activitate şi de muncă. Abia mai există ceva ce ar săpa atât de mult resortul activităţii ca turburarea şi destrugerea forţelor cauzală de o viaţă sexuală desordonată. Tot aci mai avem şi punctul de vedere a cavalerismului (chivalry). Lumea femeilor cere, pretinde bărbaţi curaţi. Apărarea femeilor este obligaţia naturală a bărbaţilor şi rămâne chiar şi atunci când «emanciparea femeilor«se realizează în mod complet. Din această relaţie totdeauna au isvorît sentimente nobile şi curate. Aceea intenţie de a apăra virlutea femeilor şi de-a aduce la altar o viaţă şi un suflet tot a'ât de curat ca şi a femeei, care va fi soţia lui şi mama copiilor săi, va fi stâlpul cel mai puternic pentru caracterul moral în viaţa fiecărui bărbat Unul dintre motivele cele mai importante este punctul de vedere al paternităţii. De a fi tatăl copiilor, cărora în loc de frică şi milă, cu bucurie şi mândrie pot uita în faţa, ştiind că el îi înzestrase cu moştenirea cea mai bună din putinţele sale şi că contactul sufletului său cu ai lor va fi educatorul lor cel mai bun toate acestea pot fi motive de o putere atrăgătoare extraordinară în viaţa ori-cărui om Uitaţi-vă la închisoarele, la casele de nebuni, institute pentru ocrotirea idioţilor, acolo puteţi descifra rezuliatul abuzului de sexualitate de o chemare mai înaltă Moliv universal este punctul de vedere al fericirii şi mulţumirii. Fericirea, pe care o putem ajunge în viaţa pământească, este inseparabil legată de viaţa noastră sentimentală, a cărei parte constitutivă o formează instinctul sexual. Izvorul fericirii supreme se naşte acolo, în profunzimea relaţiilor sentimentale intacte. Amăgire de sine, dacă cineva îşi închipue, că în imaginaţia lui poate să-şi bată joc de aceste sentimente sau prin purtarea sa poate să le tragă jos în noroiul voluptăţii şi după acest joc nesocotit mai poate să se bucure de fructele curate şi desăvârşite ale sentimentelor. Motivele însemnate enumerate aci pot ajuta pe fiecare om cugetător care n'are obiceiul să se joace cu chestiunile cele mai mari ale vieţii, să obţie aceea stăpânire de sine pe terenul vieţii sexuale. Dar ori cât de grave ar fi aceste motive, totuşi nici ele nu sunt totdeauna suficiente peutru a conserva credinţa în idealurile cele înalte, cari în mod necesar se ţin de bărbăţia adevărată Mai există ceva fără de care voinţa ori-cât ar auzi sugestiile cele serioase, atrăgătoare pentru o viaţă bărbătească de multe ori va rămânea pe loc paralizată şi neputincioasă. Acel om care vrea să asigure stăpânirea pe sine în viaţa sexuală, trebue să fie apucat de farmecul motivului cel mai important, de aceea putere învingătoare care îl va răpi, fiindcă va deschide pentru el izvoa-

rele ajutătoare fără limite ale Domnului etern. Puterea aceasta este mai mult decât omenesc. Ori-ce credinţă ar avea cineva şi ori-ce fel de greutăţi intelectuale ar avea în chestiunile religioase, nu există nimeni care ar putea să fie lipsit de această putere ; fiecăruia îi trebue această putere: puterea Domnului. Prin supunerea veselă a vieţii noastre intenţiilor Domnului putem s'o dobândim această putere şi o putem folosi printr'o viaţă adânc şi sincer religioasă. Isus Christos poate să ne deschide izvoarele de energie inepuizabile, divine ale universului spiritual. Să trăim cu El, să umblăm mână în mână cu El, să legăm cu El o prietenie de o fidelitate eternă şi astfel puterea nemărginită a vieţii sale poaîe devine şi a noastră. Să-i dăm viaţa noastră într'o ascultare sinceră şi în prietenie, să umblăm cu El într'o libertate nestricată, în libertatea incomparabilă a vieţii biruitoare de o bărbăţie perfectă. 19 2*

1. Cronica anului şcolar. 1. Caracterul institutului. Liceul nostru este:»liceul din Mercurea-Ciuc al Cons. Diecezan rom. cat. de rit latin* Sigur este, că călugării ordinului Sf. Franciscs l'au înfiinţat în Şumuleu la miijlocul evului al XVII-lea. Ei au edificat cea dintâiu clădire, care cu ocaziunea năvălirei dintâi a Tătarilor, în 1661 a fost demolată. Din nou a fost clădită în anul 1669 şi pe urmă încă în două rânduri. Ei au susţinut institutul şi l'au condus până la 1774. Atunci supravegherea şi îngrijirea institutului au preluat o»catolica Comisio«, înfiinţată în sânul Guvernamentului Ardelean pentru administrarea fondurilor şi fundaţiunilor catolice, dar învăţămânlul şi după această l'au condus numai călugării până la anul 1852. Dela 1853 1900 călugări, preoţii diecezei şi profesori civili. In locul de ^Catolica Comisia* în anul 1866 a întrat Statusul catolic înzestrat cu dreptul autonomie, care în zilele noaste s'a transformat Consiliul D ecesan al Episcopiei rom. cat de rit latin după Concordatul şi Acordul f lădirea veche necorespunzând cerinţelor vremurilor noi, Statuşul rom. cat. Ardelean, ca autoritate principală de învăţământ, a transpus institutul în centrul liniilor de comunicaţie în capitala judeţului, în Mercurea-Ciuc şi în anul 1909 1910 i-a ridicat o clădire ca un palat. 2 Decursul anului şcolar. Am început anul şcolar conform Regulamentului şi Ordinelor ministeriale, în 1929 la 15 Septemvrie, în 1930 la 15 Septemvrie şi în 1931 la 3 Septemvrie, în 1932 la 15 Septemvrie, în 1933 la 16 Septemvrie, în 1934 la 16 Septemvrie. In timpnl prreedent al Sepiemvriei am ţinut înscrierca elevilor, examene de corigcnţe şi cele de admitere. Mersul cursurilor în tot timpul anului şcolar n'a fost împiedicat de nimic. Conform legei pentiu înfiinţarea examenelor de fine de an, examenele s'au făcut la timp şi în modul indicat prin lege. In anul şcolar 1U2!* JffoO s'au ţinut examene de fine de an în fiecare clasă. Examene de admitere în clasa IV-a în sesiunea Iunie, le am (inut la 19 21 Iunie sub preşedinţia Dlui Inspector secundar N. Baboie din Braşov. S'au prezentat 26 elevi, au reuşit 20. La bacalaureat s'au prezentat 2 candidaţi vcchi şi 13 noi, în total 15. Din vcchii au reuşit 1 şi din 13 numai 7.

In anul şcolar 1930 31 s'au ţinut examene de fine de an în fiecare clasă. Examenele de admitere în clasa IV-a în sesiunea Iunie le-am ţinut la 19 20 Iunie sub preşedinţia Dlui Inspcctor secundar N. Baboie din Braşov..S'au prezentat 22 elevi, au reuşit 17. La examenul de bacalaureat s'au prezentat dintre elevii vechi 9, dintre noi 8. Au reuşit 8 dintre noi. in anul şcolar 1931 32 conform Ordinului ministerial n'au fost examene de fine de an. Examene de admitere în clasa V-a l'au depus numai acei elevi, cari în anul şcolar anterior nu l'au dat. In sesiunea Iunie le-am ţinut la 10 Iunie sub preşedinţia Dlui delegat ministerial Spiru Tudor, director al gimnaziului de stat din loc. In clasa V-a s'au prezentat cinci elevi, au reuşit 3. La examenul de bacalaureat în sesiunea Iunie s'au prezentat din candidaţii vechi 6, au reuşit 4 Din absolvenţii anului şcolar curent s'au prezentat 24, au reuşit 17, care e un rezultat frumos faţă de cele până în prezent. In anul şcolar 1932 33 cursurile s'au închis în clasa IV-a şi VH-a la 10 Iunie, în celelalte clase la 15 Iunie. Conform Ord Min. examene de fine de an nu s'au ţinut. Examene de admitere în clasa V-a s'au ţinut la 14, 16, 17 şi 19 Iunie sub preşedinţia Dlui delegat ministerial Spiru Tudor, directorul gimnaziului de stat din loc. S'au prezentat 31 elevi, au reuşit 22. La examenul de bacalaureat în sesiunea Iunie s'au prezentat 8 vechi şi 25 noi. Au reuşit 2 vechi şi 18 noi. In anul şcolar 1933 34 cursurile s'au închis la 31 Maiu. Dela 5 până la 21 Iunie s'au ţinut examene de fine de an. Examenul de admitere în clasa V-a s'a ţinut în 21 şi 22 Iunie sub preşedinţia Dlui delegat ministerial Spiru Tudor, directorul gimnaziului de stat din loc. In comisia examenului au fost numiţi ca membrii încă 2 profesori de stat: Ioan Niculescu profesor din Gheorgheni şi László Aranca profesoară din localitate. S'au prezentat 30 şi au reuşit 13. La examenul de bacalaureat în sesiunea Iunie s'au prezentat 4 vechi şi 11 noi. Au reuşit 3 In anul şcolar 1934-3s'au ţinut examene de fine de an între 5-22 Iunie sub controlul Dlui delegat ministerial Spiiu Tudor, director la gimnaziul de stat din localitate. Examenul de admitere în clasa V-a s'a ţinut la 21 şi 22 Iunie sub preşedinţia Dlui delegat ministerial Spiru Tudor, fiind numiţi încă 2 profesor de stat în comisiune: D-şoara Nagy Varvara şi D-şoara L. Platon. S'au prezentat 18, au reuşit 10. La examenul de bacalaureat în sesiunea Iunie s'au prezentat 9 elevi, au reuşit 2. 21

22 3. Schimbări în corpul didactic In anul şcolar 1929 30. Ca profesor nou s'a numit la începutul anului şcolar Vámszer Géza, ca profesor de desemn ; iar profesorul de religie Sándor Emeric a fost ales ca director al Reuniunii Poporale Rom. Cat. şi s'a depărtat dela institutul nostru -la finele anului şcolar. In anul şcolar 1930 Vi. La 1 Septemvrie s'a transferat dela Odorheiu la şcoala noastră profesorul de religie László Ignafie; iar profesorul de desemn Vámszer Géza s'a numit ca titular cu validitate dela 1 Septemvrie 1929. In anul şcolar 1931 32. Ferencz Iuliu profesor tit. s'a retras în pensiune la 1 Noemvrie 1931. La 1 Septemvrie s'a transferat profesor tit. Angi Dionisie dela Şcoala normală rom. cat. la institutul nostru. La 29 Iunie 1931 a abzis de postut său măiestru de muzică Rozsnyai Béla ; iar la \ Septemvrie 1931 a ocupat catedra măiestrului de muzică Sarkadi Alexe. In anul şcolar 1932 3'}. La 1 Ianuarie 1933 a abzis de postul său Baumgartcn Ladislau, profesor suplinitor şi în locul lui a fost numit Duca Vladimír ca profesor suplinitor de limba franceză. In amil şcolar 1033 34. Iu corpul didactic nu s'a întâmplat nici o schimbare. In anul şcolar 1934 35. La 1 Septemvrie 1934 s'a retras în pensie directorul subst. profesor Mayer Ioan. La 1 Ianuarie 1935 s'a transferat la Liceul rom. cat. din Odorheiu profesor tit. Mánya Francisc. Vladimír Duca, profesor suplinitor abzicând de postul său, la începutul anului şcolar s'a numit Opra Benedict, ca profesor suplinitor de limba franceză. La sfârşitul anului şcolar s'a numit profesor tit. Angi Dionisie ca director la Gimnaziul Rom. Cat. din Târgu-Mureş; iar profesorul suplinitor Dr. Veégh Alexandru s'a transferat dela institutul nostru la Şcoala Normală rom. cat. din Târgu-Mureş. Inspecţii. Anul şcolar 1929 "><). I. P. S. S. Contele Carol Gustav Majláth, episcopul rom. cat. din Alba-Iulia, directorul superior al şcoalelor şi institutelor romano-catolice din Ardeal, a vizitat institutul nostru la 29 Noemvrie 3 Decemvrie 1929. Cu accasta ocazie s'a interesat de

desvoltarea sufletească a tinerimii, precum şi de mersul bun al învăţământului şi al educaţiei. Inspcctor sec. Nicolae Baboie a vizitat şcoala noastră la 22 Noemvrie 1929. Tot Domnia-lui a inspectat institutul nostru în zilele de 24 şi 25 Februarie 1930 Inspector sec. G. Şerban a inspectat liceul nostru la 1 2 Aprilie. La 7 Iunie ne-a vizitat Dr Balázs Andrei, prelat papal, referent. Anul ş-olar VS-iO HI. Au făcut inspecţii: Inspector sec. Nicolae Baboie la 21 Noemvrie inspecţia administrativă şi la 11 12 Martie inspecţia pedagogică. In ziua de 4 Maiu a inspectat institutul nostru inspector sec. Şerban Gheorghe. La 16 Maiu ne-a inspectat Dr. Balázs Andrei, referent, prelat papal. La 19 Iunie, cu ocaziunea examenelor de fine de an ne a vizitat At. Popa inspector sec. Anul şcolar WHl >2. Institutul nostru l'a vizitat în zilele de 6 şi 7 Maiu Dr. Boga Aloisie, directorul gimnaziului rom. cat. din Târgu-Săcuesc, ca delegatul autorităţii biser. I. P S. S. Contele Carol Gustav Majláth, episcopul rom. cat din Alba-Iulia a vizitat liceul nostru în zilele de 24 26 Maiu. Anul şcolar V.V-12 '> '>. La 23 Noemvrie a făcut o inspecţie administrativă şi pedagogică inspector sec. George Şerban. I. P. S. S. Contele Carol Gustav Majlálh, episcopul rom. cat. din Alba-Iulia a vizitat institutul nostru în zilele de 30 Octomvrie, 1 3 Noemvrie şi în ziua de 8 Iunie. La 26 Aprilie ne-a inspectat inspector general Traian Gherman. La 8 9 Maiu a făcut o inspecţie ca delegat al autorităţii bisericeşti Ludovic Biró, director al liceului rom cat. din Odorheiu. La 11 Iunie ne-a vizitat Dl Ministru al Instr. Publ. Guşti, însoţit de Dl Director General August Caliani. Anul şcolar lwvi.74. La 23 Octomvrie a făcut o inspecţie administrativă George Şerban, inspector sec. La 9 Februarie a făcut o inspecţie pedagogică Silviu Ţepoşu inspector sec. La 16 Martie ne-a vizitat Dl V. Păcală inspector general. La 24 Martie a examinat corpul didactic din limba română inspector sec. Ioan Odor. La 25 26 Aprilie ne-a inspectat Dr. Boga Aloisie inspector bisericesc, canonic. 23

24 La 2 Iulie ne-a vizitat I. P. S. S. Episcopul nostru. Anul şcolar 10H4 La 14 Decemvrie 1934 ne a vizitat Dl inspector general V. Păcală. La 3 Maiu Dr. Boga Aloisie, inspector bisericesc, canonic, a ţinut o inspecţie oficială. Dl Silviu Ţeposu, inspector secundar ne-a inspectat la 8 Maiu. 5. Planul de învăţământ. învăţământul l-am făcut după planul de înv. al Statului. Materiile prelegerilor au fost cele stabilite în progr. analitică şi progr. de transiţie a Statului. Aceste programe ne-au dat directivele. 6 Elevii. Amil şcolar 1920 M. S'au înscris 205 elevi. In cursul anului şcolar s'au retras 16, la finele anului au fost clasificaţi 189 elevi. Anul şcolar lo.'jo V/. S'au înscris 201 elevi. In cursul anului şcolar s'au retras 1, la finele anului şcolar s'au clasificat 200 elevi. Anul şcolar 19:»1 '>2. S'au înscris 237 elevi In cursul anului şcolar s'au retras 10, la finele anului au fost clasificaţi 227 elevi. Anul şcolar 1932-33 S'au înscris 210 elevi. S'au retras 2, s'au clasificat 208. Anul şcolar 1933-34. S'au înscris 211, s'au retras 2, s'au clasificat 209. Anul şcolar 1934-35 S'au înscris 212 elevi. In cursul anului s'au retras 3, la finele anului şcolar s'au clasificat 209 elevi. 7. Starea sanitară. Starea sanitară a fost în tot cursul acestor 6 ani şcolare în general favorabilă. La vizita oficială de ochi nu s'a găsit nici un caz contagios. Medicul şcoalei Dr. Búzás Martin a cercetat pe elevi în repeţite rânduri şi în caz de nevoie a luat măsuri. 8. Starea religioasă, morală. Creşterea religioasă morală a elevilor a format totdeauna şi în toate privinţele preocuparea cea mai aleasă şi principală a corpului didactic. Cursurile le-am început şi le-am terminat cu rugăciune. Corpul didactic şi tineretul au ascultat Duminecă şi

în zilele de serbătoare Sft. Liturghie şi predică. Primăvară şi în zilele mai calde de toamnă, ascultarea zilnică a Sft. Liturghiei a fost obligatorie. In timpul anului, de mai multe-ori a fost Sît. Spovedanie şi Sft. Impărtăşenie comună. Numărul spovăduiţilor şi împărtăşiţilor, zilnic s'a mărit. Elevii necatolici s'au prezentat de două ori pe săptămână la propriu lor catechet şi au fost obligaţi a fi prezenţi la slujbele religiei lor. Exerciţiile spirituale. In anul şcolar 1929 HO le-a ţinut în zilele de 27 30 Martie Márton Aron, preot. JP30-3/ le-a ţinut în zilele de 5 8 Martie Dr. Jakubek Ştefan, părinte S. I. 1931-32 le a ţinut la 3 6 Martie P. Takács Gavril, franciscan. 11-32-33 le au ţinut la 29, 30, 31 Martie şi 1 Aprilie pentru clasele I III. P. Kolozs Ráduly franciscan şi pentru clasele IV VII. Dr. Baráth Béla, profesor la Academia theologică din Alba-Iulia. 1933-34 le-au ţinut în zilele de 28 Februarie şi 1, 2, 3 Martie pentru clasele I III. György Ludovic, parohul din Ghimeş- Făget şi pentru clasele IV VII. Adorján Carol, revizor şcolar bisericesc. In anul ş<vlar 1934-35 le-au ţinut în zilele de 6 10 Martie pentru clasele I III. P. Ráduly Kolozs, franciscan din Şumuleu, iar pt. clasele IV VII. Veress Ernest parochul din Cluj-Mănăştur. 9. Serbări şcolare. 1929-30. La 15 Septemvrie s'a deschis cu o serbare solemnă anul şcolar. La 8 Noemvrie cu ocazia zilei onomastice M. S Mihai I. Voivodul Mare din Alba-Iulia s'a celebrat Sft. Liturgie. La 1 Decemvrie s'a ţinut serbare naţională. După oficiul divin am participat la defilarea în faţa autorităţilor civile şi militare. La serbarea interşcolară am luat parte cu mai multe numere. La 24 Ianuarie după Sft. Liturghie am aranjat o serbare şcolară cu program. La 10 Maiu s'a ţinut serbătoarea unirii tuturor Românilor, după oficiul divin, am ascultat discursurile festivale şi apoi am defilat în faţa autorităţilor. P. m. am participat la serbarea inteişcolară cu mai multe numere. La 18 Maiu s'a aranjat o serbare gimnastică. La 29 Maiu, Ziua Eroilor, după serviciu divin am luat parte la procesiunea şi parastasul în cimitir In numele şcolilor a ţinut un discurs prof Ioan Pulchard. P. m. am ţinut o serbare şcolară cu program. La 1 Iunie s'au sfinţit membrii tineri a Congregaţiei Mariane. La 15 Iunie am avut examen de gimnastică. 25

26 La 29 Iunie s'a închis anul şcolar cu o serbare şi cu darea de seamă a directorului. 1930-3!. La 15 Septemvrie s'a serbătorit deschiderea anului nou şcolar. La 5 Noemvrie, ziua patronului şcolii, s'a ţinut o serbare. La 1 Decemvrie s'a ţinut o serbare naţională La 8 Decemvrie s'a ţinut o şedinţă serbătorească a Congregaţiei Mariane. La 10 Maiu, serbătoarea unirii tuturor Românilor, am luat parte la serbătoririle oficiale şi p. m am participat la scrbătoare interşcolară cu mai multe puncte. La 17 Ma : u, cu ocaziunea aniversării de 200 de ani dela întemeierea Congregaţiei Mariane a Liceului am aranjat o serbare de iubileu legată cu examen de gimnastică. La 21 Maiu, Ziua Eroilor, am luat parte la procesiunea şi parastasul în cimitir, p. m ţinând şi o serbare şcolară. La 8 Iunie, am sărbătorit aniversarea urcării pe tron al M. S. Regelui Carol II. al României. După serviciu divin am ţinut o serbare şcolară împreună cu şcoala normală din localitate. La 28 Iunie am închis anul şcolar cu o serbare şi cu discursul directorului. 1931 32. La 3 Septemvrie s'a deschis anul nou şcolar. La 16 Octomvrie, aniversarea naşterii M. S. Regele Carol II, am luat parte la serbătoare aranjată la prefectură. La 5 Noemvrie, ziua patronului şcolii am ţinut o serbare publică. La 1 Decemvrie s'a ţinut o serbare naţională, luând parte la serbătorirea publică oficială şi la serbarea interşcolară La 8 Decemvrie s'a ţinut o serbare religioasă a Congregaţiei Mariane La 24 Ianuarie s'a serbătorit unirea Principatelor La 1 Maiu, cu ocazia jubileului de 35 dé ani dela sfinţirea Episcopului nostru ca vlădică, a. m. s'a ţinut serviciu divin ş' seara o serbare. La 10 Maiu s'a serbătorit unirea tuturor Românilor, participând a. m. la festivale oficiale publice şi p. m. la serbarea interşcolară La 23 Maiu s'a ţinut ziua laptelui, iar la 27 Maiu ziua arborilor şi a pasărilor. La 8 Iunie am serbătorit aniversarea urcării pe tron al M. S. Regelui Carol II. La 9 Iunie, Ziua Eroilor, am luat parte la procesiunea şi parastasul în cimitir. La 11 Iunie s'a ţinut examen de gimnastică şi la 12 Iunie s'a închis anul şcolar în mod solemn cu darea de seamă a directorului. 1932 33. La 15 Septemvrie s'a deschis anul şcolar. La 16 Octomvrie la aniversarea naşterii M. S Regelui Carol II., s'a ţinut serviciu divin şi o serbare şcolară. La 22 Octomvrie am comemorat despre B P Haşdeu şi pictorul renumit N. Grigorescu, iar la 30 Octomvrie am comemorat despre Alexandru-cel-Bun, principale Moldovei. La 5 Noemvrie s'a serbătorit patronul şcolii. La 1 Decemvrie s'a ţinut serbare naţională. A. m. am participat la festivităţile oficiale şi p. m. la serbătoarea interşcolară. La 8 Decemvrie s'a ţinut o serbătoare religioasă a Congregaţiei Mariane. La 24 Ianuarie s'a serbătorit unirea Principatelor. La

12 Martie 1933 s'a ţinut o serată de gimnastică. La 25 Martie, cu ocazia aniversării de 50 ani dela moartea scriitorului renumit Arany János, am aranjat o serbare comemorativă. La 10 Maiu am serbătorit unirea tuturor Românilor, luând parte la festivităţi oficiale şi la serbarea interşcolară. La 21 Maiu am ţinut ziua arborilor şi păsărilor, iar la 22 Maiu am ţinut ziua laptelui. La 25 Maiu, Ziua Eroilor, am luat parte la procesiune şi parastas în cimitir şi la serbarea interşcolară. La 8 Iunie am serbătorit aniversarea urcării pe tron al M. S Regelui Carol II. La 15 Iunie am ţinut examenul de gimnastică, iar la 21 Iunie s'a închis cu un feslival şi cu discursul directorului anul şcolar. Í933-34. La 16 Septemvrie s'a deschis anul nou şcolar. La 16 Octomvrie aniversarea naşterii M. S. Regelui Carol II., s'a ţinut serviciu divin şi o serbare şcolară. La 5 Noemvrie s'a serbătorit ziua patronului şcolii. La 28 Noemvrie am făcut o comemorare despre alipirea Bucovinei cu ţara mumă La 1 Decemvrie am participat la serbări oficiale şi am aranjat împreună cu Societatea culturală»astra«o serbare publică. La 8 Decemvrie am avut a serbare religioasă cu ocazia serbătoarei Maicii Preacurate. La 24 Ianuirie am serbătorit unirea Principatelor. La 2 Februarie cercetaşii institutului au depus jurământul, ţinând seara şi o serbare cercetăşească. La 22 Februarie, cu ocazia moartei regelui Albert din Belgia am ţinut o comemorare funebrală. La 18 Martie am avut o serată de gimnastică. La 29 Aprilie s'a ţinut ziua arborilor şi pasărilor. La 10 Maiu am serbătorit unirea tuturor Românilor, luând parte la festivităţi oficiale şi la serbarea interşcolară. La 17 Maiu, Ziua Eroilor, am luat parte la procesiune şi parastas în cimitir şi la serbarea interşcolară. La 23 Maiu am ţinut ziua laptelui. La 8 Iunie am serbătorit aniversarea urcării pe tron a M. S. Regelui Carol II. La 3 Iunie s'a ţinut examenul de gimnastică. La 29 Iunie s'a închis anul şcolar cu un festival şi cu discursul directorului. 19.! J4 : io. La 16 Septemvrie s'a dechis anul nou şcolar. La 16 Octomvrie aniversarea naşterii M. S. Regelui Carol II., s'a ţinut serviciu divin şi o serbare şcolară. La 5 Noemvrie am serbătorit ziua patronului şcolii La 11 Noemvrie am ţinut o serbare comemorativă despre Körösi Csorna Sándor. La 1 Decemvrie am participat la serbări oficiale şi am aranjat împreună cu soc. lit. Astra, o serbare publică. La 24 Ianuarie 1935 am serbătorit unirea Principatelor. La 28 Februarie am participat la serbarea comemorativă aranjată de Astra, desprehoria, Cloşca şi Crişan. La 25 Martie am ţinut o serată cercetăşească cu foc de taberă. La 7 Maiu am ţinut ziua arborilor şi pasărilor. La 10 Maiu am serbătorit unirea tuturor Românilor, luând parte la festivităţile oficiale şi la serbarea interşcolară. La 18 Maiu am avut ziua cărţii. La 12 Maiu am avut o serbătoare a Congregaţiei Mariane, la care au luat parte Dl Dr. Gyárfás Elemér senator, preşedintele laic al Consiliului. Diecezan şi Dl Dr. Balázs András referent, prelat, ca membru bătrân al Congregaţiei Mariane noastră. La 21 Maiu s'a ţinut ziua laptelui. 27

28 La 6 Iunie Ziua Eroilor, am luat parte la procesiune şi parastas în cimitir şi la serbarea interşcolară La 8 Iunie am serbătorit aniversarea urcării pe tron a M. S. Regelui Carol II., seara cercetaşii au aranjat o serată cu foc de taberă. La 26 Iunie am închis anul şcolar cu o serbare solemnă şi cu discursul directorului. 10. Congregaţlunea Mariană Gongregaţiunea a fost sub conducerea Dlui profesor Sándor Emeric, iar dela Septemvrie 1930 sub conducerea profesorului de religie, László Ignaţie. In întrunirile elevilor s'au discutat chestiuni cu conţinut religios şi moral Congregaţiunea a contribuit mult la formarea carac'erelor creştineşti şi la propagarea spiritului religios. II. Premii, ajutoare şl scutiri de didactru Anul şrolar 1929-30. 87 elevi au beneficiat de remiterea didactrului şi a taxei de întreţinere, în parte sau în total. Suma remisă 147,700 lei. Subvenţia au primit: a) Din darul Societăţii Altarului Rom. Cat. 5 elevi în suma de 3550 lei. b) Din venitul procentual al fondului Elevilor Bătiâni 3 elevi în suma de 6600- lei. Premii: a) 31 elevi au primit premii pentru silinţă şi bună purtare total în suma de 15,520 lei ; premii de cărţi au primit 47 elevi. Premii pentru silinţă în desemn au primit 22 elevi. La premii au contribuit: Sucursala băncii Transsylvania 2000 lei. Sucursala băncii Agrar 2000 lei. Sucursala Băncii Populare din Braşov 2000 lei Sucursala Băncii Czell 2000 lei. Uniunea Poporală Rom Cat. din loc 3500 lei, din fondul pentru premiere 2020 lei, din fondul elevilor bătrâni 2000 lei. Cărţi de premiu au dăruit: Minerva S. A. din Cluj, Librăriile Vákár şi Szvoboda din loc. 1930 31. 89 elevi au beneficiat de remiterea didactrului şi a taxei de întreţinere în parte sau în total. Suma remisă este 205,025' lei. Subvenţii au primit: a) din darul Soc. Altarului Rom. Cat. 5 elevi în suma de lei 3700 ; b) Din venitul procentual al fondului Elevilor Bătrâni 19,000 lei. Premii: a) 24 elevi au primit pentru silinţă şi bună purtare în total suma de 8600 lei. Premii de cărţi au primit 42 elevi Premii pentru silinţă în desemn şi în lucru manual au primit 28 elevi. Au contribuit la premii: Sucursala băncii Transsylvania 2000 lei. Sucursala băncii Agrar 1000 lei. Sucursala băncii Czell 2000 lei. Dr. Balázs Andrei, referent 300 lei. Gecző Béla 200 lei. Dr. Búzás Martin 200 lei Albert Vilhelm prof. 1000 lei. Dr. Csipak Ludovic prof. 800 lei. Borcsa Grigorie prof. 500 lei, din parale capelei 600' lei. din fondul elevilor bătrâni 3000 lei. Kassai Lajos dir. pens. 600 lei, fondul de premiere diligentei din fizică 400, fordul lui György G. şi soţie 1000 lei, fondul lui Pál G. şi Fodor L. 600 lei. Au dăruit cărţi de premii: Minerva S. A. din Cluj, librăria Vákár şi Szvoboda. Am procurat cu banii din suma pentru premiere 41 volume.

1Q3I 32 125 elevi au fost scutiţi de plata didactrului şi a taxei de susţinere, total în suma de 227,200 lei. Subvenţia au primit mai mulţi elevi: a) Din venitul procentual al Fondului Elevilor Bătrâni 3000* - lei şi b) din venitul Congregaţiei Mariane a Fetelor 6000 lei Premii: a) 44 elevi au primit premii pentru silinţă şi bună purtare în total suma de lei 10,560 b) Premii de cărţi au primit 44 elevi, iar premii pentru silinţă în desemn şi în lucru manual au primit 32 elevi. La premii au contribuit: Fondul Elevilor Bătrâni din venitul său procentual cu 5500 - lei, prof. Dr. Csipak Ludovic cu 1200 lei, prof. Albert Vilhelm cu 300 lei. prof. Borcsa Grigore cu 760 lei. Gáspár Boldizsár din Odorheiu 300 lei. Parale capelei cu 300* lei, fondul de premiu pentru diligenţa în fizică cu 300 lei. Dr. György Gavril şi soţie cu 500' lei, fondul lui Pál Gavril şi Fodor Ludovica cu 300 lei, din fonduri mii mici 200 lei şi Asociaţia Filharmonică cu 500 lei. Cărţi de premiu au dăruit: Minerva S. A. din Cluj, Sprencz Gheorghe, Dr. Roska Martin, Dr. Boga Ludovic, Dr. Péter J, Papp Ioan şi librăria Vákár şi Szvoboda din loc. 1932 33 111 elevi au fost scutiţi de plata didactrului şi a taxei de întreţinere, total în suma de 204,622' lei. Subvenţia au primit în internat mai mulţi elevi dela Consiliu Diecezan în suma de 49,000 Ici; directorul internatului a scutit în parte sau în total de plata întreţinerii 27 elevi în suma de 75,600 lei. Premii: a) 28 elevi au primit premii pentru silinţă şi bună purtare în total suma de 3400 lei. b) Pri mii de cărţi au primit 32 elevi. Mai mulţi elevi au primit premiu pentru silinţă în desemn, lucru manual şi muzică. La premii au contribuit: Fondul Elevilor Bătrâni cu 2000 lei. Dr. Gernárd J. medic cu 400 lei, prof. Dr Csipak cu 800' lei şi prof. Mánya Francisc cu 200 lei Cărţi de premiu au dăruit: Minerva S. A. din Cluj, librăria Vákár şi Szvoboda din loc. 1933-34. 99. elevi au beneficiat scutirea didactrului şi a taxei de întreţinere în parte sau în total Suma remisă este din didactrul 37,750 lei şi d : n taxa de întreţinere 133,387 lei. Subvenţii au primii a) Bursieri din suma mandatată de Consiliul Diecezan Rom Cat. la internatul 51,000 lei. b) Direcţiunea internatului a dat pentru 43 elevi subvenţie alimentară în suma de lei 76,200. Subvenţia totală a internatului este 127,000 lei. Premii: a) 40 elevi au primit pentru silinţă şi bună purtare în total suma de 5600 lei. Premii de cărţi au primit 60 elevi. 1380 lei s'a dat ca premiu de gimnastică şi desemn. Au contribuit la premii: Elevii bătrâni cu ocazia întâlnirii lor de 20 ani după bacalaureat 3190 lei. Dr Gernád E. 400 lei. Löffler Marcel 200 lei. Venczel losif prof. pens. 100' lei. Anonim 500 lei, din Fondul Elevilor Bătrâni 1000 lei. Dr. Dóczy Coloman 600 lei Dr. Csipak Ludovic prof. 200 lei, infirmeria internatului 600 lei, total 6980 lei. Au dăruit cărţi de premii: Minerva S. A. din Cluj, Librăria Vákár, profesorii Albert Vilhelm, László Ignaţie, Dr. Veégh Alexandru, Papp Ioan şi Dr. Péter Ioan dir. pens. din Târgul-Săcuesc. 29

Î9S1 35. Autoritatea bisericească a scutit pe elevii săraci, în parte sau în total de plata didactrului şi a taxei de întreţinere. Copii învăţătorilor şi angajaţilor diecezei rom. cat. au beneficiat scutirea totală a didactrului şi taxei de întreţinere. In modul acesta s'au beneficiat 106 elevi de scutirea didactrului în suma totală de 42000 lei şi scutirea taxei de susţinerea în suma totală de 129,598- lei. 53 elevi au primit subvenţia dela Dioceza rom. cat. în suma de 44,800 lei, iar direcţia internatului a ajutat pe internişti cu suma de 59,300- lei. Ajutorul total în anul aceasta a fost 275,698' Premii: Pentru silinţă şi bună purtare au primit premiu 39 elevi în suma de 3900 lei, iar 12 elevi au primit în total 600- lei ca premiu de muzică. Suma această de 4500 Iei pentru premiu a fost dăruit de nişte amici generoşi ai institutului. Dr. Kováts Carol, advocat din localitate a dat două premii cu câte 500 lei, pentru un concurs. Chestiunea primă pusă la premiare este: Religiositatea lui Ady, iar a doua este: Rádiumul şi radioactivitatea. Memorii prezentate la concurs sunt de înaintat până la 10 Decemvrie 1935. Cărţi de premiu au dăruit: Minerva S A. din Cluj, Librăria Vákár, profesor Albert Vilhelm şi director pensionat dr. Péter Ioan din Târgul Săcuesc. 12. Convieţui de băieţi. a) Institutul. Convieţui de băeţi de azi s'a născut din unirea celor două institute. înfiinţarea convictului de băieţi coincide cu înfiinţarea liceului Faptul, acesta se leagă la numele lui Lukéra Mihály protonotar apostolic şi paroh din Cozmeni, de care fapt şi titlul întreg al institutului este: «Convieţui de băieţi Sft. Mihail«. Ca anul fundaţiunii acceptăm anul 1727. In institutul acesta, secoli îndelungaţi s'au crescut tinerii săraci aproape gratuit pe bursele clericilor şi mirenilor darnici. Cea mai mare parte a elevilor a fost în gazdă. Neputând însă îngriji la Şumuleu locul original al liceului de gazde cuvenite, de aceea au înfiinţat în anul 1887 internatul. Când institutele dela Şumuleu s'au mutat în anul 1911 la Mercurea-Ciuc s'a clădit o clădire separată atât pentru convictul de băieţi, cât şi pentru internat. Dintre cele două aripile clădite simetric cu liceul, în cea de dreapă şi-a căpătat lăcaşul convictul de băieţi şi în cea de stânga Internatul. Aşa au funcţionat separat cele două institute până la sfârşitul răsboiului mondial. Atunci pentru numărul puţin al elevilor s'a putut deschide numai aripa Convictului de băeţi. In partea Internatului a fost aşezată dela 1923 Şcoala Normală. Cu data de 1 Septemvrie 1931 Şcoala Normală mutându-se la Târgul-Săcuesc, aripa Internatului a fost redată destinaţiunii sale originale, însă acuma nu ca institut separat, ci din punct de vedere pedagogic şi material sub conducere unitară în aşa mod, că în Convieţui de băieţi au fost aşezaţi elevii mai mari, iar în partea Internatului elevii mai mici, dar cu acelaş program de zi. In timpul şi după războiul mondial ambele părţi, dar mai ales partea Internatului au suferit foarte mult. Partea Internatului

s'a renovat cu mare cheltueli în anul 1923, când Şcoala Normală s'a deschis aici şi în 1931, când Şcoala Normală s'a mutat la Târgul-Săcuesc. Ambele părţi stau acuma în ordine de a primit 200 de elevi. Dela 1929-1935 am cheltuit mai mult de 700,000 lei pentru renovarea in>titutului. 12 dormitoare, 8 săli, de studii, de muzică, de lucru manua 1, de jucării, garderoabe, 5 spălători, infirmerii, o sufragerie imensă, stau la dispoziţia elevilor. Institutul are apaduct propriu, iar în baia de bazin, vană şi tuş se scaldă elevii regulat. b) Direcţiunea. Directorul institutului este Dr. Csipal: Ludovic consilier consistorial, canonic onor, profesor de liceu. Subdirectorii au fost, Sándor Emeric şi Purman Desideiiu profesori. In anul 1930, 1 Septemvrie Sándor Emeric fiind ales ca director al Reuniunii Poporale rom. cat. a părăsit postul şi în locul lui ca subdirector a venit László Jgnaţie profesor de religie. Când în 1931 ne-au redat şi partea Internatului şi aceasta aripă am aranjat-o pentru elevii Au fost numiţi ca subdirectori noi Veéffh. Alexandru şi Beczásy Zoltán. In Octomvrie anului 1933 Veégh Alexandru iar în Decemvrie Beczásy Zoltán abzicând de postul lor, cu afacerile subdirectoriale a fost însărcinat profesor Amji Dionisie. c) Fund-iţiuni. In decursul secolilor foarte multe suflete nobile, mai ales preoţi, au creat fundaţiuni pentru a uşura învăţătura elevilor săraci In prezent, la institutul nostru se ţine în evidenţă 75 de funddţiuni Aceasta însă cu devalvarea efectelor, a banului etc. s'au nimicit în aşa mod, încât din cele 75 de fundaţiuni numai 46 putem împlini ale căror dobânda anuală însă nu este mai mult dccât 100 de lei. Aceste abia se pot mai numi fundaţiuni. Consiliul Diecezan a încercat să ajute în aşa mod încât, anual, după putinţa, a dat bursierilor ajutor extraordinar despre care sub titlul «Ajutoare* vom referi sumar. Ar fi de dorit, că acei cari au învăţat odinoară gratuit în acest institut şi au ajuns într'o situaţie bună, să creeze fundaţiuni noi în locul celor nimicite. In statistica de mai jos arătăm numărul elevilor interne. In rubrica I-a locurile de fundaţiuni împlinite, în a două elevi bursieri. Mulţi nu umblând la şcoală nu-şi a ocupat fundaţiunea. Şi între elevii bursieri mulţi au fost din localitate sau din apropiere şi aşa de acasă au umblat la şcoală. In rubrica a IlI-a sunt amintiţi bursierii interni, iar întră IV-a elevii solvenţi. Aci sunt înşiraţi şi acei cari erau scutiţi întreg sau numai în parte. Anul şcolar Fundaţiuni împlinite Bursieri externi Bursieri interni Solvenţi Totalul internilor 1929/30 49 39 34 75 109 1930/31 45 43 37 87 124 1931/32 52 50 42 117 159 1932/33 46 45 36 97 133 1933/34 51 47 37 91 128 1934/35 50 36 32 102 134 31

32 Progresul de studiu al elevilor interni a fost următor: şcolar Anul Numărul elevilor Foarte bine Sasistăcâ- tori Corigenţi: Repetenţi 1929/30 109 19 75 11 4 1930/31 124 14 82 18 10 1931/32 159 37 108 13 1 1932/33 133 22 90 15 6 1933 34 128 25 84 16 3 1934 35 134 28 80 23 3 5. întreţinerea. Taxe de Întreţinere: In anii şcolari 1929 30, 30 31 elevii solvenţi au plătit pentru întreţinere 7000 de lei anual, iar bursierii au rotunjit dobânda bursei la 6000 de lei anual. In anii şcolari 1931 32, 1932-33, 1933 34, 1934-35 elevii solvenţi au plătit 6000 de lei anual şi această sumă au rotunjit bursierii cu dobânda burselor. Pentru aceste taxe elevii, afară de spălat, au primit întreţinere întreagă şi tratament medical gratuit. N'am luat taxe separate nici pentru băile lunare. Menu-ul elevilor a fost următor: Dejun: Cafea cu lapte. Prânz Supă de carne, legume cu carne de viţel sau porc. De trei ori pe săptămână au căpătat şi prăjituri. Cina de patru ori pe săptămână carne: Tocană, friptură, ardei umpluţi, varză umplută, legume, orez, tăieţei etc. 6. Ajutoare: Anul şcolar 1929 30. a) Din ajutorul exraprdinar al Consiului Diecezan pentru bursieri au căpătat: Bartis Árpád 2300 lei, Baricz Béla, Hrováth losif, Szabó Vilhelm cl. V., Boga losif, Csiszér Ştefan, Kósa losif, Mihály Emeric, Sárosy Béla, Székely Andrei cl. IV. Kicsi Adalbert cl. III, Gál Eugen, Koródy Anton, Csiszér Gavril cl. II, Csiszér Andrei cl. III., Bors Anion cl. II., Borka Alois cl. VII, Táncos Balázs cl. IV., Ko?ma Béla cl II, 1740 lei. Skovrán Albert, Venczel losif cl. VII., Antal Gábor cl. VI., Bara Ignaţie, Boga Ladislau, Minier Carol, Rácz Grigore cl. V, Balázs Ladislau, Péter Anton, Veress Andrei cl IV.. Latzkó Ştefan, Molnár Árpád cl.iii., Dombi loan cl. II., Koródy Béla cl. IV. 1160 L. Total 33 elevi 50,460L. b) Gratuiţi au fost: (7000 lei) Rafain Emeric cl. VII., Lestyán Francisc cl. V, Daniel Zalán, Salamon Emeric cl. II. Total 4 elevi 28,000 lei. c) Din fondul elevilor bătrâni: 3500 lei. Dénes losif cl. VII. 1400'- lei. Balázs Grigore, Minier Albert cl. VI., Opra Pavel cl. V., Antal Francisc cl. II., Kósa Árpád, Sántus Alexe, Zsók Francisc cl. I. 700 lei Sárosy Béla IV., Tamás losif II, Szabó Ignaţia I. Total 11 elevi 15,400 lei. d) Banca Transsylvania: a suportat cheltuelile de întreţinere ale elevului Ábrahám Árpád. Total 7,000 lei. e) Dr. Búzás Martin, medir şcolar a suportat laxele de întreţinere ale elevilor Taisz Francisc cl. III. şi Iklády Iuliu cl. I în suma de 14,000 lei. Totalul ajutorilor 114,860 - lei.

In anul şcolar 1930 31. a) Din ajutorul extraordinar al Consiliului Diecezan au căpătat: 1,800 L Horváth losif VI., Balázs Ladislau, Boga losif, Kósa losif, Márton Ioan, Mihály Emeric, Sárosy Béla, Tánczos Blaziu V., Csiszér Andrei IV., Csiszér Gavril, Koródy Anton. Kozma Béla III., Székely Ioan II., 1200 L. Antal Gavril, Baricz Béla VII, Boga Ladislau, Minier Carol, Rácz Grigore. Szabó Vilhelm VI, Csiszér Ştefan, Péter Anton, Prohászka Iuliu, Veress Andrei V., Kicsi Albert, Köllő Gavril, Molnár Árpád IV., Bors Antcn, Dombi Ioan, Gál Eugen III, Lukács Zoltán, Skovrán Albert, Zsók Francisc II., György Béla, Szántó Coloman cl. I. 600 L. Venczel Ladislau VII., Bara Ignaţie VI, Antal Andrei, Potyó Francisc IV. Total 38 elevi 51,000 L. b) Gratuiţi au fost : (7000 L.) Bartis Árpád, Lestyán Francisc, Opra Pavel VI., Salamon Emeric III., în total 4 elevi 28,000 L. c) Din fondul elevilor bătrâni: 2100 L. Kendrella Ludovic I, 1,700 L. Minier Tiberiu, Sándor Ladislau I., 1,400 L. Balázs Grigore, Gidró Béla VII, Kósa Árpád II., Orbán Ladislau I. 700 L. Kémenes Torna VII, György Ştefan, Kuna Ludovic III., Antal Francisc, Sántus Alexe II., llyés Bartolomeu I. Total 13 elevi 13,300 L. d) Ajutorul Dlui senator Gyárfás Elemér L. 1000 ce a fost dat elevului Kémenes Torna VII. 1,000 L. Totalul ajutorilor 93,300 L. In anul şcolar 1931 a) Din ajutorul extraordinar al Consiliului Diecezan: 1,200 L. Kósa losif, Sárosy Béla, Schiller losif VI., Sántus Alexe IV, Orbán Ladislau II., 600 L. Boga Ladislau, Dobos Árpád, Györbiró Eugen, Horváth losif, Illyés Elemér, Mikó Gavril, Minier Carol VII. Balázs Ladislau, Bálint Ioan, Boga losif, Csiszér Ştefan, Márton Ioan, Mihály Emeric, Péter Anton, Prohászka Iuliu, Székely Andrei, Veress Andrei, Zsidó Anton VI, Csiszér Andrei, Kicsi Adalbert V., Potyó Anton, Bors Anton, Csiszér Gavril, Dombi Ioan, Koródy Anton, Lukács Zoltán IV., Székely Ioan, Zsók Francisc III., Erőss Francisc, György Béla, Imreh Gavril, Kóger Emeric, Szántó Coloman, Szilágyi Ştefan, Vass Dionisie, Kovács Rudolf II., Papp Ioan, Tamás Victor I, Tánczos Blaziu VI., Kozma Béla IV Skovrán Albert III, Gecző Coloman I. Total 47 elevi 31,200 b) Gratuiţi au fost: (6000 Lei.) Bartis Árpád, Léstyán Francisc, Opra Pavel VII., Ábrahám Árpád VI., Salamon Emeric IV. Total 5 elevi 30,000 c) Din fondul elevilor bătrâni: 1200 Lei. Ferencz Ernest, Salamon Ştefan I.. 600 Lei. Bartha Dominic VII, Antal Árpád, Ágoston Ştefan, Kósa Árpád, Mezei losif, Zöld Ernest II, Kovács Ludovic, László Alexandru I. Total 10 elevi L. 7,200 d) Dela Congregaţia Mariană din Mercurea-Ciuc 1200 Lei ca ajutor pentru elevi săraci. Câte L. 600-. Fazakas Ioan VIL, şi Schiller losif VI. L 1,200 Totalul ajutorilor 69,600'- L. 33

34 In anul şcolar 1932 33. a) Din ajutorul extraordinar Consiliului Diecezan: 1,500' L. Kósa Iosif VII., Lőrincz Levente, Kozma Iosif V., Kóger Emeric IU. 1,000 L. Balázs Ladislau, Boga Iosif, Csiszér Ştefan, Márton Ioan, Mihály Emeric, Péter Anton, Prohászka Iuliu, Sárosy Béla, Székely Andrei, Veress Andrei, Zsidó Anton VII., Csiszér Andrei, Molnár Árpád, Potyó Francisc VI., Baricz Dionisie, Csiszér Gavril, Dombi Ioan, Koródy Anton V, Ambrus Zoltán, Lukács Zoltán, Sántus Alexe, Székely Ioan, Zsók Francisc IV., Biró Béla, Erőss Ludovic, György Béla, Imreh Gavril, Kovács Rudolf, Sándor Ladislau, Szántó Coloman, Szilágyi Ştefan, Vass Dionisie III., Geczö Coloman, Papp Ioan, Tamás Victor II, Erőss Ştefan I., Tánczos Blaziu VII., Antal Andrei VI, Skovrán Albert IV., Mezei Ladislau I., Bálint Ioan, Schiller Iosif VII., Veress Ştefan IV. Total 47 elevi 49,000 b),institutul a împărţit următoarele ajutoare: Gratuiţi au fost (6000) Ábrahám Árpád, Schiller Iosif VII., Salamon Emeric V., Kósa Árpád IV., Orbán Ladislau III, Salamon Ştefan II., (3000 L.) Antal Árpád III, Csiszér Gavril V., György Béla III.. Lutsch Vilhelm III., (2400 L) László Alexandu II, (8C0 L.) Ambrus Zoltán IV.. Dobribán Andrei V., Gál Gavril VI, Kósa Iosif VII, (1200 L) Beke Ludovic II, Biró Dionisie I, Both Eugen IV., Illyés Bartalomen II, Koncsagh Carol I, Lőrincz Levente V., Márton Emeric VI., Mészáros Eugen I., Részegh Félix II., Sárosy Béla VII. Szilágyi Ştefan I'I., Koródy Anton V., (600 L.) Baricz Dionisie V., Erőss Ludovic III, Ferencz Zoltán VII, Nagy Gheorghe III, Skovrán Albert IV., Zöld Ernest III Tolal 33 elevi L. 75,600. Totalul ajutorilor L. 124,600 Anul şcolar 1933 34. aj Din ajutorul extraordinar al Consiliului Diecezan: L 2000. Szilágyi Ştefan IV., 1,500 L.: Baricz Dionisie VI., Beke Ludcrvic III., György Béla IV, Kovács Rudolf IV., László Alexandru III., Ulrich Ştefan V., Z>ók Francisc V, Ördög Francisc II., 100O L.: Ambrus Zoltán VI, Antal Géza II., Biró Béla IV, Biró Dionisie II, Csiszér Andrei VII, Dani Francisc III, Dombi Ioan VI., Erőss Ludovic IV, Illyés Bartoloman IV, Imreh Gavril IV., Kóger Emeric IV., Koncsag CaTol, Kristó Gavril II, Koródy Francisc I, Lőrincz Levente VI, Lutsch Vilhelm IV, Mezei Ladislau, Mészáros Eugen II., Molnár Árpád VI, Nagy Gheorghe, Reiff Aladár, Sándor Ladislau, Szántó Coloman, Tatár Ştefan IV, Részegh Félix, Ferencz Ernest, Papp Ioan, Gecző Coloman III, Antal Ándrci VII., Erőss Ştefan II., Potyó Francisc VII.. Sántus Álexe, Héjjá Ioan, Morvay Andrei V., Hodor Blasiu VI., Csiszér Gavril VI Total 40. L. 51,000. b) Institutul a împărţit următoarele ajutoare: Gratuiţi au fost (0000 L) Salamon Emeric VI, Kósa Árpád V., Orbán Ladislau IV., Salamon Ştefan II. 3000 L.: Antal Árpád, György Béla IV, Csiszér Gavril VI. L. 1800. Andrássy Lajos I. 2400 L.: Dobriban

Andrei, Forró Ladislau VII, Lutsch Vilhelm IV., Lőrincz Levente, Márton Botond I. 1200 L. Ambrus Zoltán, Bratinka Eugen, Forró Al. V, Baricz Dionisie, Antal Tiberiu VI, András Balázs, Bodó Dionisie I., Biró Dénes II, Ştefan losif I., Erőss Ludovic IV., Kóger Emeric IV, László Ştefan, Részegh Félix III., Mészáros Eugen II, Ştefan losif I., Szilágyi Ştefan IV., Zsók Francisc V. L. 600. Balogh Zoltán V., Becze Ludovic I., Biró Iuliu, Botár Attila, Botár Levente, Tamás losif I, Czompó Ştefan VI, Illyés Bartoloman IV., Máthé Edmund IV., Mezei losif IV., Nagy Gheorghe, Skovrán Albert, Zöld Ernest IV. Total 43, L. 73,200 Totalul ajutorilor 124,200' Anul şcolar 19->4 3ő. a) Dm ajutorul extraordinar al Consiliului Diecezan: Lei 1G(H). Skovrán Albert VI, Lei 1200 András Ludovic II., Ferencz Ernest, László Alexandru II., Szilágyi Ştefan V. Lei 800 ; Ambrus Ladislau, Ambrus Zoltán, Balogh Zoltán VI., Antal Géza, Biró Dionisie, Erőss Ştefan, Koncsag Carol, Mészáros Eugen, Ördög Francisc III., Baricz Dionisie, Dombi Ioan VII., Beke Ludovic, Csiszér Pavel, Dani Francisc, Papp Ioan, Részegh Félix, Szőke Alexandru, Tamás Victor IV, Biró Iuliu, Botár Attila, Botár Levente, Elekes Martin, Erőss Ioan, János Pavel, Kósa Ladislau, Márton Botond, Pál Gavril, Ştefan losif, Szakács Andrei, Szántó Laurenţie, Tamás losif, Tarisznyás Ioan II., Bratinka Eugen, Héjjá Ioan, Hodor Blaziu VI., Urlich Ştefan, Zsók Francisc VI, Morvay Andrei VI., Erőss Ludovic, György Béla, Kóger Emeric, Mihály losif, Nagy Gheorghe, Sándor Ladislau V., Keresztes Andrei, Lőrincz Levente VII., Keresztes Zoltán I., Kristó Gavril III. Total 53, Lei 44,800. b) Institutul a împărţit următoarele ajutoare: Gratuiţi au fost (Lei GOOO.) Kósa Árpád VI., Salamon Emeric VII., Salamon Ştefan IV., 3000 Lei: György Béla, Orbán Ladislau V. 2400 Lei: Andrássy Ludovic, Márton Botond II., Részegh Félix IV., 1800 Lei Baricz Dionisie VII., Skovrán Albert VII., 1200 Lei: Biró Dionisie, János Pavel, Biró Iuliu, Erőss Ioan, Ştefan losif II., Józsa losif, Keresztes Zoltán, Márton Bamabas, Mezei Ladislau, Orbán Andrei, Ştefan Ladislau, László Gavril I., Erőss Ludovic, Szilágyi Ştefan, Zöld Ernest, Csiszér Pavel, Kóger Emeric V., László Alexandru, Beke Ludovic, Ferencz Ernest IV., Forró Alexandru, Zsók Francisc, Bratinka Eugen, Héjjá Ioan, Morvay Andrei, Rettegi Ludovic VI., Koncsag Carol, Kristó Gavril, Mészáros Eugen, Orbán Ştefan III., Lőrincz Levente, Pakó Ştefan VII, Ştefan Ladislau I. ő(hj Lei : Kósa Alexandru cl. II. Total 44 elevi, Lei 59,900 Totalul ajutorilor: Lei 124.200 35 *

II. Personalul institutului. Corpul didactic: a) în pensie. Pál Gavril. Consilier regal, mirean, diplomat din matematică şi fizică, ca director a trecut la pensie după o activitate de 24 ani de profesor şi 11 ani de director la 1 Septemvrie 1911. Curator laic al institutului. A încetat din viaţă la 5 Octomvrie 1935 Kassai Liulovin. Preot din Eparhia Transilvaniană, canonic onorar, asesor consistorial episcopesc, diplomat din limba maghiară şi latină, ca director a trecut la pensie după o activitate profesorială de 25 ani şi activitate directorială de 15 ani, la 1 Srptemvrie 1926. A încetat din viaţă la 19 August 1935. Venczel Iosif, profesor pens. a încetat din viaţă la 20 Decemvrie 1934. b) Profesori activi: 1. Papp Ioan, director titular definitiv, mirean, cu specialităţile limba germană şi latină A predat: 1929 30: limba germană în clasa VII.; 1930-31: limba germană în cl. VI ; 1931 32 limba germană în cl. VII.; 1932 33: limba germană în cl. VII.; 1933-34: limba germană în cl. VII 1934 3~>: limba germană în cl. VII. Anii de funcţiune 20. 2. Albert Vilhelm, mirean, profesor lit. def., director onorific, cu specialităţile limba maghiară şi latină. A predat: 1929 30 limba francează în cl. 1. şi V., limba maghiară în cl. I., limba latină în cl. V., educaţie morală şi sport în cl. I., şi filosofie în cl. VII. în 16 ore săptămânal; 1930 31 limba latină în cl. VI, limba maghiară în cl. III. şi V.; filosofie în cl. VI.; educaţie morală în cl. III ; în 12 ore săpt. 1931 V> limba maghiară în cl. I, IV., V., filosofie în cl. VI, ed. mor. în cl. IV, în 12 ore săpt. 1932 33: limba maghiară în cl. I, II, V., filosofie în cl. VI. şi educaţie mor. în cl. V. 12 ore săpt. 1933 34 limba maghiară în cl. III., IV, V, educ. mor. în cl. V, în 10 ore săpt.; 1934 3îi limba maghiară în cl. I., III, IV, V., limba latină în cl. III, educ. mor. în cl I. în 16 ore săpt. Dela 1 Septemvrie 1931 până la August 1934 a fost notarul conferinţei. Dela 1 Septemvrie 1934 director substitut. Anii de funcţiui 26. 3. Angi Dionisie. mirean, prof. tit. def. cu specialităţile geografie şi istorie. A predat: 1931 32 geografie în cl. III., IV., VII, istorie în cl. III., IV. şi sport în cl. VII în 12 ore săpt. 1932 7-7 geografie în cl III, IV.. VII, istorie în cl III, IV., sport şi educ. mor. în cl. IV., în 13 ore săpt. 1933 34: geografie în cl. III., IV.,

VII., istorie în cl. III., IV., educ. mor. în cl. IV. în 11 ore săpt. 1934 3n: geografie în cl. II., IV., V., istorie în cl. III., IV., educ. mor. în cl. V., drept şi economie politică în cl. IV., VII., în 13 ore săpt A fost custodele muzeului de geografie şi subdirector la internat. Anii de funcţiune 20. 4. Antal Áron, mirean, profesor tit. def. cu specialităţile limba latină şi istorie. A predat: 19.29 30 latina cl. VI, VII., istorie în cl. II., V., limba maghiară în cl. II. şi educ mor. în cl. II. în 14 ore săpt. 1930-31 limba latină în cl III., VII. istorie în cl. V., VI., educ. mor. şi sport în cl. VII. în 12 ora săpt. 1931-32: limba latină în cl. IV., V, VII, istorie în cl. V. VI. în 13 ore săpt. 1932 33 limba latină în cl. V., VI, VII., istorie în cl. V., VI., în 13 ore săpt. li-33-34 limba latină în cl. V, VI., VII, istorie în cl. VI., în 12 ore săpt. 1934-35: limba latină în cl. IV., V. VI. VII., istorie şi educ. mor. în cl. VI. în 16 ore săpt. Custodele muzeului de filologie. Anii de funcţiune 29. 5. l)r. Boga Ludovic, mirean, profesor tit. def. cu specialităţile ştiinţe naturale şi geografie. A predat: 1929 30 ştiinţele naturale în cl. I III, V. VII., geografie şi educ. mor. în cl IV. în 15 ore săpt. 1930 31 ştiinţele naturale în cl. I. III., V VII., igiena în cl. III., geografie şi educ. mor., în cl. V. în 15 ore săpt. 1931-32: ştiinţele nat I-III., V. VII, igiena în cl. III., educ. mor. în cl. VI. în 13 ore săpt 1932-33 ştiinţele naturale în cl. I. VIL, educ. mor. în cl. VII. în 15 ore sept. 1933 34 ştiinţele naturale în cl. I VII., în 12 ore săpt. 1934 35: ştiinţele naturale în cl. I. II. ş< IV. VII, igiena în cl. IV., în 12 ore săpt. Custedele muzeului de ştiinţe naturale. Anii de funcţiune 21. 6. Borcsa Grigorie, mirean, profesor tit. def., cu specialităţile fizico chimie şi matematică. A predat: 192b 30 fizico-chimie în cl. II. VI., matematici şi educ. mor. în cl VII. în 15 ore săpt. Í930 31 fizico-chimie în cl. II VI. şi matematici în cl Vii. în 14 orc săpt. 1931 32 fizico-chimie în cl. II. VI, matematici în cl. VII în 14 ore săpt i 932-l 933 fizico-chimie în cl. 111.-VI, matematici în cl. VII. în 13 ore săpt. 1933 34 fizico chimie în cl. III. VI., matematici şi educ. mor. în cl I. în 15 ore săpt. 1934-35 fizico-chimie în cl III. VII., matematici în cl. II. în 19 ore săpt. Custodele muzeului de fizico-chimie. Anii de funcţiune 24. 7. Buszek Iuliu, mirean, prof. tit. def, cu specialităţile geografie şi istorie. A predat: li-29 30: geografie în cl. 1., II, V, gimnastică în cl. III, V., VI.. VIL, educ. mor. în cl. 111 în 15 ore săpt. 1930 31: geografia în cl. I, II, IV., istorie în cl. 1. educ. mor. în cl. IV. şi gimnastică în cl. V., VI., VII. în 15 ore săpt. 1931 32: geografia în cl. I., II., V, istoria în cl. I, educ. morală şi sport în cl. V. în 11 ore săpt. 1932 33: geografie în cl I, II., V., istoria în cl. II., sport în cl. I, V. în 12 ore săpt. 1933 34: geografie în cl I., II., V., VI., istorie în cl. IT, V. în 12 ore săpt. 1934 35: geografia în cl. I, II.. VI., VII., istoria în cl. T, IL, V., VIT., educ. mor în cl. TI. în 15 ore săpt. Comandantul cercetaşilor. Anii de funcţiune 24. 37

38 8. Dr. Csipak Ludovic, preot, asesor consistorial episcopal, canonic onorar, profesor tit. def. cu specialităţile limba maghiară şi latină. A predat: 1929 1930: limba maghiară în cl. V., VI, VIL, latină în cl IV., filosofia în cl. VIL, educ. mor. în cl. V. în 15 ore săpt. 1930 31 : limba maghiară în cl. VI., VIL, limba latină în cl. V., filosofie în cl. VII. şi educ. morală în cl. VI. în 12 ore săpt. 1931 32: limba maghiară şi elină în cl. VI., VII, filosofia şi educ. morală în cl. VII. în 11 ore săpt. 1932 33: limba maghiară şi elină în cl. VI., VII., educ. mor. în cl. VI. şi filosofia în cl. VII. în 11 ore săpt. 1933 34: limba maghiară în cl. VI., VIL, limba elină, filosofia şi educ. mor. în cl. VII. în 10 ore săpt. 1934 35: limba maghiară în cl II, VI, VII., filosofia în cl. VI, VII. elină şi educ. mor. în cl VII. în 15 ore săpt. Directorul internatului. Anii de funcţiune 23 9. Ferencz luliu. mirean, profesor tit. def., cu specialităţile limba maghiară, latină şi elină. A predat: 1929 30: limba maghiară în cl. III, IV., limba elină în cl. VI., VII., sport în cl. III., V., VII., în 14 ore săpt. 1930 31: limba maghiară, latină şi sport în cl. IV., elină şi sport în cl. VI. şi elină în cl. VII în 12 ore săpt. La 1 Noemvrie 1931 a trecut la pensie cu 27 ani de funcţiune. 10. László lynaţie, preot, profesor tit. def. de religie. La 1 Septemvrie s'a transferat dela Odorheiu la institutul nostru. A predat: 1930 31: religia în cl. I. VII., educ. mor. şi sport în cl. I. în 16 ore săpt. 1931 32: religia în cl. I VII. şi educ. mor. în cl. I. 15 ore săpt. 1932-33: religia în cl I. VII şi educ. mor. în cl. II. în 15 ore săpt. 1933 34: religia în cl. I. VII. şi educ. mor. în cl. III. în 15 ore săpt. 1934 35: religia în cl I. VII, şi educ. mor. în cl. IV. în 15 ore săpt. Conducătorul Congregaţiei Mariane. Anii de funcţiune 10. 11. Mánya Francisc, mirean, profesor tit. def. cu specialităţile istorie şi limba latină. A predat: 1929 30: istoria în cl. I., III., IV., VI., VII., economie civilă în cl. III. şi VI., limba latină în cl. III., constituţia în cl. VII. în 15 ore săpt. 1930 31: istoria în cl. II., III., VI, VII, instrucţia civică în cl. III., drept, const. în cl. VI., economia politică în cl. VII. şi sport în cl V. în 15 ore săpt. 1931 32: istoria în clasa II., VII., limba latină şi drept în cl. III., VI., economia politică în cl. VII. în 12 ore săpt. 1932 33: istoria în cl. I., VIL, limba latină în cl. III., IV., drept în cl III, VI., economie pol. în cl. VII. în 12 ore săpt 1933 34 : istoria în cl. I. şi VIL, limba latină în cl. IV. şi VII., drept în cl. IV. VII., în 12 ore săpt. Dela Septemvrie 1934 pănă la 1 Ianuarie 1935: istoria în cl. I., VII., limba latină în cl. III., IV., drept în cl. IV., economie pol. în cl. VIL, sport în cl. I. în 14 ore săpt., la 1 Ianuarie 1935 s'a transferat la liceul rom. cat. din Odorheiu. A fost custodele bibliotecii de tinerime. Anii de funcţiune 20. 12. Mayer Ioan. profesor tit. def., director substitut şi onorific cu specialităţile limba maghiară şi germană. A predat: 1929 30 : limba română în cl. II, limba germană în cl. IV, V., VI, sport în cl. II. în 13 ore săpt. 1930 31: limba maghiară în cl. I., II.,

IV., limba germană în cl VII. în U ore săpt. 1931 32: limba maghiară în cl. II., limba germană în cl. IV, V. VI, sport în cl. IV în 12 ore săpt. 1932 33: limba maghiară şi sport în cl. III., limba germană în cl. V., VI. şi sport în cl. VII în 12 ore săpt.' 1933 34: a fost în concediu şi la 1 Septemvrie 1934 a trecut la pensie. Anii de funcţiune 33. 13. Purman Desideriu, profesor tit. def. cu specialităţ le Şt. matematicile şi fizice. A predat: 1929 30: matematică în cl. I, VI. şi educ. mor. în cl. VI. în 18 ore săpt. 1930 31: matematici în cl. I VI. în 17 ore săpt. 1931 32: matematici în cl. I VI. în 17 ore săpt. 1932 33: matematici în cl. I VI. în 18 ore săpt. 1933 34: matematici în cl. I. VII. în 17 ore săpt. 1934-35: matematici în cl. I. şi III. VII. în 20 ore săpt. Anii de funcţiune 28. 14. Sándor Emeric. preot, profesor tit def. de religie. A predat: 19Z9 30: religie în cl. I. VII. în 13 ore săpt. Conducătorul Congregaţiei Mariane. In Iunie 1930 a fost ales Director al Reuniunii Poporane Rom. Cat. şi s'a mutat la Cluj. Anii de funcţiuni 10. 15 Vámszer Gcza, profesor tit. def. cu specialităţile desemn ii caligrafie. A predat: 19Z9 30: desemn în cl. I. VII., caligrafie în cl. I, II, gimnastică în cl. IV., lucru manual în cl. I, V. şi VII. în 18 ore săpt. 1930 31: desemn în cl. I. VII, lucru manual în cl. I VI., caligrafia în cl. I., II., gimnastica în cl. III., IV., în 21 ore săpt. 1931 3Z: desemn în cl. I VII, lucru manual în cl. I VII., caligrafie în cl. I. - II, în 18 oie săpt. 193Z 33: desemn în cl. I VII., lucru manual în cl I VII., caligrafie în cl. I II., în 19 ore săpt. 1933 34: desemn în cl. I.- VII, lucru manual în cl. 1. IV. şi caligrafie în cl. I., II, în 15 ore săpt 1934 35: desemn în cl. I. VII., lucru manual în cl. I IV. şi caligrafie în cl. I. II în 18 ore săpt. Custodele muzeului de desemn şi lucru manual. Anii de funcţiune 13. 16. Baumqa\ten Ladislau. prof. supl. specialitate principală limba franceză şi specialitate secundară limba maghiară şi română. S'a numit ca profesor suplinitor la 1 Septemvrie 1930 la institutul nostru. A predat: 1930 31: limba francează în cl I VII. în 17 ore săpt. 1931 3Z: limba franceză în cl. I. şi III VII în 14 ore săpt. 193Z 33: limba franceză în cl. I., II. şi IV. VII. în 15 ore săpt. 1933 34: la 31 Decemvrie a abzis de postul său. Dela 1 Ianuarie 1934 până la sfârşitul anului şcolar a predat limba franceză în cl. 1. şi 111 Vil. Vladimír Duca, profesor suplinitor. 17. Berzásy Zoltán, profesor suplinitor cu specialitatea educaţie fizică. S'a numit la institutul nostru la 1 Septemvrie 1931 A predat: 1931 32: gimnastică în cl. I. Vil. şi sport în cl. 1 111. şi VI. în 22 ore săpt. 1932 33: gimnastică în cl. 1. VII. şi sport în cl. 11, VI. în 18 ore săpt. 1933 34: gimnastică în cl. 1 VII. în 14 ore săpt. 1934 35: gimnastică şi sport în cl. 1. Vil. în 22 ore săpt. 39

40 18. Opra Benedid, profesor supl. cu spec. principală limba franceză şi spec. secundară limba maghiară şi română. A predat în anul şcolar 1934 35: limba franceză în cl. 1. Vil. în 20 ore săpt. Anii de funcţiune 5. 19. Pulchárd Ioan, profesor suplinitor cu spec. principală limba germană, iar spec secundară limba română şi maghiară A predat 1929 1930: limba română în cl. 1, 111., VI. în 17 ore săpt. 1930 31 limba română în cl. 1. 111., limba germană în cl. V., educ. mor. în cl. 11. şi sport în cl. 111. în 17 ore săpt. 1931 32: limba română în ci. 1. 111., limba maghiară şi educaţia mor. în cl. 111. în 16 ore săpt. 1 932 33: limba română în cl 1., 11:, IV., limba maghiară în cl. IV. şi educ. mor în cl. 1. în 15 ore săpt. 1933 34: limba română în cl 1 111., limba maghiară şi educ. mor. în cl. 11. în 15 ore săpt. 1934 35: limba română în cl. 11., 111, limba germană în cl. V, VI., educ. mor. în cl. 111. în 16 ore săpt. Custodele bibliotecii profesorilor; comandant de centurie cercetaşilor. Anii de funcţiune 7. 20. Rozsnyai Béla, maestru supl. cu specialitate muzică instrumentală şi vocală. A predat 1929 30: muzica vocală, cor şi orchestra în cl. 1. Vil. în 17 ore săpt. 1930-31 muzică vocală, cor şi orchestra în cl. 1. VII. în 17 ore săpt. la finele anului şcolar a abzis de catedra sa 21. Sarhadi Alexe. maestru supl. de muzică cu specialitate muzica instrumentală şi vocală. A predat 1931 32: muzica voc. şi instr. cor şi orchestra în cl. 1. Vil în 13 ore săpt 19 32 33: 1933 34: şi 1934 35: muzica voc. şi instr., cor. şi orchestra în cl. 1. Vil. în 13 ore săpt. Anii de funcţiune 4 22. Dr. Veéyh Alexandru, profesor supl. cu spec. principală limba română şi secundară limba franceză şi maghiară. A predat 1929 30: limba franceză în cl. 11. IV. şi VI. Vil, limba română în cl. Vil. şi sport în cl. VI. în 17 ore săpt. 1930-31: limba română în cl. IV. Vil. în 12 ore săpt. 1931 32: limba română în cl. IV. Vil., limba franceză şi educaţie morală în cl. 11. în 16 ore săpt. 1932 33: limba română în cl. 111, v. vil., limba franceză şi educ. mor. în cl. 111. în 17 ore; 1933 34: limba română în cl. IV. Vil, limba francează în cl. 11. şi educ mor. în cl. VI. în 16 ore săpt. 1934 35: limba română cl. I., IV Vil. în 17 ore săpt., notarul conferinţei. Anii de funcţiune 7. 23. Dr. Búzás Martin, medic şcolar, cu specialitatea igiena. A predat igiena în 1 ora săpt. în cl. Vil. Anii de funcţiune 7. Catlcheţi. Elevii de religie reformată şi mozaică au primit instrucţiunea religioasă dela caticheţi proprii, în afară de liceu. Secretarul şcoalel: Fodor Tiberiu, dela 1 Septemvrie 1931 până la 30 Aprilie 1935. Paltzmann lióbert, dela 1 Maiu 1935 până în prezent.

Personalul ajutfttor: Erdélyi Glteoryhe, mecanic până la Septemvrie 1933 şi de atunci încoace Dartha Ioan. Pedeli: Szennyes Ioan fi Tamás Rozalia. Activitatea profesorilor cu interes public. Papjt Ioan, directorul liceului, preşedintele laic al Reuniunii poporane rom. cat., din jud. Ciuc. Membru al Consiliului Parohial rom. cat. de Mercurea Ciuc. Membru al Consilului Diecezan rom. cat, din Alba-lulia. Albert Vilhelm. Consilier comunal şi bisericesc. A scris mai multe articole de interes public în ziarele şi revistele»csiki Lapok«,»Magyar Kisebbség*,»Erdélyi Lapok*, Erdélyi Tudósító*. A ţinut numeroase conferinţe la festivităţile şi întrunirile ale diferitelor societăţi. A tradus din engleză în limba maghiară opera sexual pedagogică a medicului american M. 1. Exner:»The raţional sexlife for men «Angi Dionisie. A ţinut conferinţe filosofice şi istorice publicului oraşului Mercurea-Ciuc. Antal Áron. Membrul consiliului judeţean Ciuc şi al consiliului sanitar şi ocrotirei sociale judeţene. Membrul comitetului directorial al Muzeului Naţional din Sft.-Gheorghe. A scris novele şi articole de interes public în diferite gazete şi reviste şi un roman pentru tinerime în revista de tinereţe»jó Barát* cu titlul»>török diák.* A ţinut mai multe conferinţe şi discursuri în Reuniunea Poporană rom. cat. Bertásy Zoltán. A condus educaţia fizică a Reuniunea flăcăilor rom. cat. (Colping) şi a ţinut conferinţe de educaţia fizică. Buszek luliit. Comandantul centuriei 1-a a cohorţii cercetaşilor»şumuleu «Secretarul secţiei Mercurea-Ciuc a Reuniunii Poporană rom cat. Dr. Ludovic Boga a fost 1926 30 vicepreşedinte a Unirii rom. cat. Poporane şi dela 1928 1935 vicepreşedinte Soc. Filharmonice din Mercurea-Ciuc. Membru al E. M. E., membru al consil. direct. Muzeului Naţional din Sft.-Gheorghe. Referentul specialist al»berichte tiber die wissenschaftliche Biologie Berlin.«A făcut cercetări biologice în va^a 1931 la Institutul de Cercetări Biologice din Tihany. In vara 1935 deasemenea la Institut Biologic şi Oceanografie de stat din Agigea lângă Marea-Neagră şi lângă Caliacra Ghiaur-Suiuciuc. Lucrări ştiinţifice: Adatok a Balaton és környéke Trichopteron-faunájának ismeretéhez. Adatok a Bakony-Trichopteron faunájának ismeretéhez. Beitrăge zur Kenntnis des feineren Baues der Muskelgewebe von Trichopteren- Larven (sub apariţie). Conferinţe: Conferinţe poporane din şt. naturale în Uniunea Meseriaşilor din Mercurea-Ciuc. Despre Geografia şi bogăţia minerale ale judeţului Ciuc în Clubul fetelor. Sub titlul Turistica şi natura»un şir de conferinţe în districtul Ciuc al E K. E. Cu ocazia aniversării de 100 ani dela moartea lui Beethoven, o conferinţă despre el în Soc. Filharmonică din 4«

42 Mercurea-Ciuc. O conferinţă cu chipuri proiectate în adunarea ambulantă al E. M E. la Sft.-Gheorghe, despre "Institute biologice. «Tot atunci şi tot acolo despre larve al Trichopteron din iurul lacului Balaton şi despre ultimele metode de microtechnică lui Apáthy. Oconferinţă în cursul Muzeului Secuesc din Sft-Gheorghc, despre fauna terilorului secuiesc. Lwrâri de laborator Secţiuni despre pielile diferite prelucrate industrial. Preparări la studii limnologice a apelor minerale din Secuime. Manuale: a) Botanica pentru cl 11.-a secundară b) Anatomia şi phisiologia pentru cl. Vil.-a secundară (Aprobate de Onor. Minister) Dr. Csipak Ludovic. Canonic onnr. al Capitului rom. cat. din Alba-Iulia; 1929 1933 a fost membru consi'iului judeţean. A scris articole sociale şi culturale în diferite reviste. A ţinut cuvântări festivale. László Ignaţie. A ţinut numeroase conferinţe pedagogice şi sociale în oraş şi la ţară. Mayer Ioan. A fost în două rânduri membru al delegaţiei permanente în consiliul judeţean Ciuc. In două rânduri a fost membru al consiliului orăşănesc Mercurea Ciuc. Ofrra Benedict. A ţinut mai multe conferinţe la secţia culturală a Reuniunii Poporane rom. cat. şi la Congregaţia Mariană de fete din localitate. Pulfhard Ioan. Comandantul cercetaşilor. Consilier diecezan A ţinut mai multe discursuri şi conferinţe poporane în oraş şi la ţară. A scris articole în revista «Erdélyi Iskola.«Folklorist. Vámszer (leza. Preşedintele «Societăţii Carpatine Ardeleană«Secţia Ciuc. Se ocupă cu etnografia. Dr. Vecgh Alexandru. A scris o disertaţie pentru doctorat în filosofie şi litere:»petőfi la Români«şi a ţinut conferinţe literare publicului oraşului Mercurea-Ciuc Sarkadi Alexie, dirijorul»uniunii de Cântec şi Orchestră. Sporirea bibliotecilor, colecţiilor şi muzeelor. 1. Biblioteca jrrofesorilor a comandat revistele: Revista generală a învăţământului. Revista Fundaţiilor Regale, Farul Nou, Pásztortűz, Helikon, Uj Élet, Hirnök, Magyar Kisebbség, Erdélyi Fiatalok, Erdélyi Lapok, Rádióélet, Erdélyi Muzeum şi Székelység. Afară de acestea biblioteca s'a sporit cu 130 opere în valoare de 27,721 Lei. 2. Biblioteca tinerimii. Am cumpărat 174 cărţi româneşti şi 1091 ungureşti pe seama tineretului în valoarea totală de Lei 22,384. 3. Muzeul istoric şi geoqrafic nu s'a sporit. 4 Muzeul de ştiinţe fiizico-cliimice: sticlă de spălat 1, ureche din cocă de hârtie 1, scrin de electricitate Ohm 1, intregile reagente chimice în valoare de 7900 Lei. 5. Muzeul de ştiinţe naturale: roce, minerale, fosiile 263 buc, plantele uscate şi tulpine arborilor suspendate pe părete 20 buc., mostre de lemne braziliane 18 buc., celenterale, astropodele, amfibii, peşti şi reptile 15 buc., colecţia fluturilor»tiltscher«(tiltscheria-

num) împreună cu capaci- şi unelte 3409 buc, paseri împăiate 30 buc, piele paserilor 3 buc., coarne 4 buc, scheletul omului 1 buc, cuiburi de pasări 12, diapozitive 35, tablouri demostrative 81, unelte de colectare 7, unelte de disecţie 37, Microscop 1, aparat de fotografie 1, stativ 1, unelte de fotografie 5, lucrări de specialitate şt. naturale 23, reviste 6 voi, monede vechi 132, colecţie technologic şi etnografic 80 buc. Conducerea institutului mulţumeşte tuturor, cari au contribuit la sporirea muzeului de şt. naturale. Situaţia elevilor la sfârşitul anului şcolar 1929 193Ö. A tanulók érdemsorozata az 1929 1930 isk. év végén. Explicarea presf nrtárilor A rövidítések magyarázata: Rep. repetent ism. - ismétlő. exc. excepţional kit. kitűnő, Cor. corigent jav. javit. fb. foarte bună dics dicséretes, Ref. reformat ref. református. fb. foarte bine jel. jeles Evang.-evangelic evang.-evangélikus. b. bine j. jó. Izr.-izraelit izr. izraelita. suf. suficient elégs. elégséges. La elevii catolici nu s'a notat religiunea. A katolikus tanulók neve után a vallás nincs jelölve. Classa I. osztály. Dirigintele clasei -Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. Numele elevului: Purl. _ Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. 1. Ambrus Zoltán 10 7 83 András Ştefan István 10 6-51 Botár Emeric Imre 8 cor. jav. Botár Eugen Jenő 10 7 55 5. Csiki Ladislau László 10 6 55 Csiszér Pavel Pál - Kimaradt. Demes Andrei András Ferencz Béla 10 15 2 Ferencz Emil Ferencz Andrei András Fodor Alexe Elek Fülöp Ioan János Füstös Ştefan István Holló Vilhelm Vilmos Ikládi Iuliu Gyula Kopasz losif rep. József ism. Kosa Árpád Lukács Zoltán Márton Vaţlav Vencel Minier Tiberiu Tibor S'a retras - A decedat 10 933 S'a retras - 1.0 10 8-66 10 10 8 10 10 933 8 43 - Meghalt. 7-38 cor. jav. - Kimaradt. 7-31 8 05 7 07 605 8 55 738 910 903 cor. jav. 6-53

44 Numele elevului : A tanuló neve: Nemes Géza ref. Paltzmann Tiberiu Tibor Para Alexandru Sándot Potyó Emeric Imre 25. Ruszuly Francisc Ferenc Salló Adalbert Albert Salló Elemér Salló Géza Sándor Iuliu Gyula 30. Sántus Alexe Elek Skovrán Adalbert Albert Sütő Eugen Jenő ref. Székely Ioan János Szőcs Coloman Kálmán 35. Ulrich Ştefan István Vizi \ ilhelm Vilmos Vorzsák Ioan János" Zsók Francisc Ferenc Purt. Vis. Media Ált. oszt. 10 6 55 10 8 20 S'a retras Kimaradt. 866 5-92 10 5 96 9 rep ism. 10 cor. jav. 9 cor. jav. 9 579 10 751 10 808 8 5 84 10 699 10 6 27 10 8 12 8 rep. ism. 9 19 cor. jav. 831 Clasa II. osztály. Dirigentele clasei Osztályfőnök: Antal Aron, Aron. 1. Adorján Andrei András 10 rep. ism. Antal Francisc Ferenc 8 cor. jav. Balázs Ladislau László 8 cor. jav Bálint lgnaţie Ignác S'a retras -- Kimaradt. 5 Borbáth losif József S'a retras -- Kimaradt. Bors Anton Antal 10 683 Bors Ştefan István S'a retras -- Kimaradt. Csata Béla 8 6 59 Csata Grigore Gergely 10 7-24 10. Csató Alexandru Sándor 10 6 83 Cseh Nicolae Miklós 8 rep. ism. Csiszér Aba 8 5-71 Csiszér Gavril Gábor 10 8 28 Dániel Zalán 8 66 5-98 15. Dombi Ioan János 10 7 34 Gagyi Eugen Jpnő rep. ism. 8 604 Gál Eugen Jenő 10 731 György Ştefan István 10 769 Incze Gavril Gábor 10 6 99 20. Jánó Ştefan István repr. ism. 10 7 08 Kánya Ştefan István 10 758 Keresztes Alexandru Sándor 8 cor. jav. Koródi Anton Antal 10 9 35 Kozma losif József 10 6 31

Numele elevului : A tanuló neve: Purt. Vis.. Media Alt. oszt. Kövér Zoltán 8 6-39 László Alexandru Sándor sen. idb. 8 cor. jav. László Alexandru iun. Sándor ifj. Nagy Adalber Albert 10 8 6-26 6-31 30. Petres Ludovic Lajos 8 rep. ism. Petres Alexandru Sándor Rozgonyi Ludovic Lajos 8 66 10 644 651 Sajgó Grigori Gergely 8 574 Salamon Emeric Imre 35. Schmidt Alexandru Sándor 10 8 9 53 rep. ism. Silló Vilhelm Vümos Tamás Andrei András 8 10 669 736 Tauífer Elemér 7 33 cor. jav. Urszuly Ştefan István 8 66 579 40. Virágh Ladislau László 8 619 Clasa III. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Bhszele Iul in Gyula 1. Antal Andrei Andor 8 cor. jav. Balló Emeric Imre Balló Ladislau rep. László ism. 10 10 651 608 Benő Francisc rep. Ferenc ism. 10 598 5. Csibi Géza 10 651 Csiki Ioan János S'a retras - Kimaradt. Csiszér Andrei Andor 10 719 Csutak Zoltán 10 7-98 Demény Ludovic Lajos 7 66 5-74 10 Dobribán Andreiu Andor Dóczy Gheorghe György 10 9-33 658 710 Élthes losif József 10 rep. ism. Ferencz Alexe Elek 8-66 rep. ism. Gábosy Andrei András. 8 rep. ism. 15. Gáspár Béla S'a retras Kimaradt Gyenge Desideriu Dezső rep.-ism. 8 5-74 Györpál Ioan János Györpál Elemér S'a retras Kimaradt. 8 rep. ism Istók Andrei András evang. 8 6 62 20. Jakab Gavril Gábor S'a retras Kimaradt. Kicsi Adalbert Albert 8 5 94 Köllö Gavril Gábor 866 6 06 Kuna Ludovic Lajos 8-66 rep. ism Laczkó Vasile László 25 Lőrincz Ştefan rep. István isin. 9 33 8 5 98 5 76 Máté Emeric Imre 8 5-52 Mihály Emeric Imre 10 cor. jav. Molnár Árpád 10 817 45

46 Numele elevului : Purt. Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. Páll Francisc Ferenc 10 7 32 30. Potyó Francisc Ferenc 10 614 Sprencz Francisc Ferenc 10 613 Szabó lgnaţie Ignác 10 5 88 Szatmári Gavril Gábor 9"33 878 Szász Francisc Ferenc 10 718 35 Szőcs Alexe Elek 8 rep. ism. Taisz Francisc rep. Ferenc ism. 8 6 91 Tarisznyás Ştefan István 8 6 01 Tarsay Ernest Ernő ref 10 616 Vogeí Andrei Endre S'a retras Kimaradt. Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Di 1. Ábrahám Árpád Balázs Ladislaiu László Boga losif József Csiszér Ştefan István 5. Czirják Ladislau László Esztergály lgnaţie Ignác Ferencz Carol Károly Keresztes Gavril Gábor Koródy Adalbert Béla 10. Kósa losif József Löffler Vilhelm Vilmos Márton Ioan János Mihály Emeric Imre Péter Anton Antal 15. Prohászka Iuliu Gyula Sárossy Béla Schmidt Ioan János Székely Andrei András Tánczos Blaziu Balázs 20. Tánczos Zoltán Vadász Carol Károly Veress Andrei András Zsidó Anton Antal Clasa V. osztály.. Boga Ludovic Lajos. 10 815 10 7-15 10 8 18 10 8 13 866 cor. jav. 10 cor. jav. 10 6 73 9 33 cor. jav. 10 7 48 10 7-56 10 773 10 6-74 10 7-53 10 633 10 8 04 10 819 10 748 10 7 33 10 786 10 cor. jav. 10 824 10 6-97 10 7-24 Dirigintele clasei Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 1. Bajkó Alexandru Sándor S'a retras Kimaradt. Bara lgnaţie Ignác 10 cor. jav. Bartis Árpád 10 8 23 Bodó Dionisie Dénes 10 7*62 5. Boga Ladislau László 10 8 33

Numele elevului Purt., Media A tanuló neve: Vis. Alt. oszt. Erdélyi Adalbert Béla 10 764 Erdélyi Alexandru Sándor 8 5 85 Gegő Emeric Imre 10 8-10 Horváth losif József 10 7-87 10. Lestyán Francisc Ferenc 10 9 12 Metz losif József 10 708 Minier Carol Károly 10 6 90 Molnár Béla 933 5-62 Nagler Ferdinánd Nándor izr. 10 7-91 15. Opra Pa vei Pál 10 846 Rácz Grigore Gergely 10 cor. jav. Sprencz Pavel Pál 866 cor. jav. Szabó Vilhelm Vilmos 10 6 80 Vogel Ştefan István 10 8 69 Clasa VI. osztály Dirigintele clasei Osztályfőnök: Purman JJesiderin Dezső. Antal Gavril Gábor 10 7 28 Balázs Grigore rep. Gergely ism. 8 6 60 Baricz Béla 8-66 cor. jav. Buszek Ladislau László 10 716 Gál losif József 9-33 7-96 Gidró Adalbert Béla 9-33 650 Horváth Martin Márton 9-33 cor. jav Kémenes Toma Tamás 8-66 603 Mánya Ernest Ernő 8-66 5-82 Miklós Francisc Ferenc 8 706 Minier Adalbert Albert 9 33 6 04 Nuridzsány Andrei András 8 cor. jav. Péter losif József 10 615 Popper Zoltán izr. 8 7 04 Rácz Mihail Mihály 10 603 Szán'ó Andrei Endre izr. 10 754 Szopós Adalbert Albert 8 6 10 Varga Carol Károly 6-66 5-74 Venczel Ladislau László 8 840 Vizi losif József 8 668 Clasa VII. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Borcsa Grigore Gergely. 1. Ambrus Zoltán 10 7*49 Becze Anton Antal 8 66 5 62 Birta Emeric Imre 16 7 08 Borka Emeric lmre 9 33 7 88 5 Daradics Alexe Elek 10 6 24 47

48 Numele elevului Purt. Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. Dénes losif rep. József ism. 10 614 Fodor Tiberiu Tibor 8 66 7-47 Klarmann Simion Simon izr. 8-66 674 Koncsag Frencisc Ferenc 10 6 39 10. Kövér Alexandru Sándor ref. 10 596 Mezei Béla 8-66 574 Nagler Enric Henrik izr. 10 6 63 Nagy Gavril Gábor 8 6 24 Nyáry Gheorghe György 8 6 97 15. Pap Ludovic rep. Lajos ism 8 5-97 Rafain Emeric Imre 10 7 84 Strul Izidor izr. 10 8 09 Szántó Árpád 10 9 18 Szopos Coloman Kálmán 9 33 6-18 20. Szömörkényi Carol Károly 8 6-47 Tamás Andreiu Andor 8 66 5-96 Venczel losif József 10 9 68 Vischer Ştefan István 9 33 635 Anul şcolar 1930-1931 iskolai év. Clasa I osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: László lgnaţie Ignác. 1. András Ludovic Lajos 10 6'83 Antal Árpád 10 7 22 Antal Petru Péter 8 cor. jav. Bálint Árpád 9 678 5 Bara Iuliu Gyula 10. 6 51 Bartha Iuliu Gyula 8 rep. ism. Bartos Iuliu Gyula 10 8 54 Barthos Ludovic Lajos 10 7 03 Biró Bela 10 7 05 10. Bogos Eugen Jenő 9 710 Csiki Ludovic Lajos 8 cor. jav. Csiszér Pavel Pál 8 66 7 98 Domokos Iuliu Gyula 10 719 Élthes Carol Károly 9 7 26 15. Erőss Ludovic Lajos 10 8 36 Fülöp Alexandru Sándor 9 33 6 97 György Bela 10 8*85 Hajnód losif József 9 6 49 Illyés Vartalomen-Bertalan 10 7 87 20. lmling Ferdinánd Nándor 10 6 37 Imre Gavril Gábor 10 8 20 Karda Martin Márton 10 679 Kóger Emeric Imre 9 33 7-5l Koncz Anton Antal 10 9-85

Numele elevului : Purt. Media A tanuló neve: Vis. Alt. oszt. 25 Kostyisák Ştefan István 10 708 Kovács Rudolf 9 7-30 Kuna Vilhelm Vilmos 10 66b László Desideriu Dezső 10 6-87 Lukács Alexandru Sándor 10 cor. jav. 30. Lutsch Vilhelm Vilmos 10 8-83 Márk Pa vei Pál 8 635 Mezei losif József 10 6'91 Nagy Gheorghe György 10 9-03 Nagy Ladislau László 8 7-12 35. Naszvadi Pavel Pál ref. 633 rep ism. Orbán Ladislau László 10 7-17 Péter Loránd 9 7-79 Potovszki Anton Antal 10 689 Reiff Aladár 8 734 40. Salamon Andrei András 10 819 Sándor Ladislau László 10 8-88 Sütő Alexandru Sándor ref. 6 rep. ism. Szabó Gheorghe György 10 cor. jav. Szántó Coloman Kálmán 10 710 45. Szigyártó losif József 9 7-11 Szilágyi Ştefan István 10 7-88 Tatár Ştefan István 8 cor. jav. Vass Dionisie Dénes 10 6-73 Weinhold Gustáv 9 7-54 50. Zöld Ernest Ernő ref. 10 7'65 Clasa II. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Pukhárd Ioan János. 1. Adorján Andrei András rep. ism. Ambrus Zoltán András Ştefan István Balázs Ladislau László 5. Botár Emeric Imre Both Eugen Jenő Cseh Nicolae Miklós rep. ism. Ferencz Béla Ferencz Emil 10. Fodor Alexe Elek Forró Ştefan István Fülöp Ioan János Füstös Ştefan István Holló Vilhelm Vilmos 15 Ikládi Iuliu Gyula Kopasz losif József Kósa Árpád 49 10 6-69 10 7-67 10 6-74 7-66 585 8 rep ism. 8 7 10 7-66 6-22 10 703 8 633 8 6-64 10 7-55 10 793 8 715 866 rep. ism. 10 826 8 7-76 10 899

50 20. 25. 30. 35. Numele elevului : Purt. Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. Lukács Zoltán 10 893 Márton Veţlav Vencel 766 cor. jav. Minier Tiberiu Tibor 8 687 Nemes Géza ref. 8-66 cor. jav. Paltzmann Tiberiu Tibor 10 7-39 Petres Ludovic Lajos rep. ism. 8 6-33 Potyó Emeric Imre 8 640 Ruszuly Francisc Ferenc 10 rep. ism. Salló Elemér 8 rep. ism. Sándor Iuliu Gyula 8 rep. ism. Sántus Alexe Elek 9-33 7 13 Schmidt Alexandru Sándor rep. ism 8 6-52 Skovrán Adalbert Albert 10 8-28 Sütő Eugen Jenő ref. 8 593 Székely Ioan János 10 709 Szőcs Coloman Kálmán 10 6-50 Ulrich Ştefan István 10 8 68 Váncsa Ludovic Lajos S'a retras Kimaradt. Veress Ştefan István 10 749 Vorzsák Ioan János 8 rep. ism. Zsók Francisc Ferenc 10 877 Clasa III. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök : Albert Vilhelm Vilmos. 1. Antal Francisc Ferenc 8G6 591 Antal Silvestru Szilveszter 9 33 6 48 Bors Anton Antal 933 636 Csata Béla 8 6 56 5. Csata Grigore Gergely 10 626 Csató Alexandru Sándor 9 33 680 Csiszér Aba 10 cor. jav. Csiszér Gavril Gábor 10 8 68 Dombi Ioan János 10 714 10. Gagyi Eugen Jenő 866 rep. ism Gábosy Andrei András 10 663 Gál Eugen Jenő 10 677 György Ştefan István 10 701 Györpál Elemér rep. ism 9 6-67 15. Györgypál Ioan János 933 584 Incze Gavril Gábor 10 7 05 Jánó Ştefan István 933 6 47 Kánya Ştefan István 10 7-32 Keresztes Alexandru Sándor 9-66 cor. jav. 20. Koródi Anton Antal 10 8 64 Kozma losif József 8-66 669 Kövér Zoltán 8 661

Numele elevului: Furt. Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. Kuna Ludovic Lajos rep. ism. 10 610 László Alexandru Sándor sen. idb. 8 rep. ism. 25. László Alexandru iun. Sándor ifj. 10 5*97 Nagy Adalber Albert 8 rep. ism. Palkó losif József 10 6*68 Petres Alexandru Sándor 10 7'60 Salamon Emeric Imre 10 9*15 30. Silló Vilhelm Vilmos 9 7*73 Tamás Andrei András 10 7-19 Urszuly Ştefan István 10 6 40 Virágh Ladislau László 10 rep. ism. Weigel Francisc Ferenc 9 6 26 Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Buszéit Iuliu Gyula 1. Antal Andrei Andor 10 6'52 Csiszér Andrei Andor 9 33 7 64 Csutak Zoltán 9 33 7-04 Demény Ludovic Lajos 8 cor. jav. 5. Dobribán Andreiu Andor 10 7'40 Dóczy Gheorghe György 10 cor. jav. Kicsi Adalbert Albert 8 cor. jav. Köllő Gavril Gábor 9.33 rep. ism. Lőrincz Ştefan István 8 cor. jav. 10. Molnár Árpád 10 770 Potyó Francisc Ferenc 9 33 6 53 Sprencz Francisc Ferenc 10 7 08 Szabó Ignaţie Ignác 8 rep. ism. Szatmári Gavril Gábor 9 33 777 15. Száva Ioan János 10 7 48 Taisz Francisc Ferenc 10 7 30 Tarisznyás Ştefan István 8 rep. ism. Clasa V. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Dr. Boga Ludovic Lajos. 1. Ábrahám Árpád 10 8*82 Balázs Ladislau László 9 33 7 24 Boga losif József 10 7-69 Csiszér Ştefan István 10 8*06 5. Czirják Ladislau László 10 rep. ism. Esztergály Ignaţie Ignác 10 6 35 Ferencz Carol Károly 10 6-87 Györbiró Ştefan István 9 cor. jav. Keresztes Gavril Gábor 9-33 cor. jav. 10. Kósa losif József 10 7 31 4* 5i

52 Numele elevului : Purt., Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. Löffler Vilhelm Vilmos 10 744 Márton Ioan János 10 682 Mihály Emeric Imre 10 703 Péter Anton Antal 10 cor. jav. 15 Prohászka Iuliu Gyula 9*33 7-46 Sárossy Béla 10 8-47 Schmidt Ioan János 10 734 Székely Andrei András 933 6 98 Tánczos Blaziu Balázs 10 742 20. Tánczos Zoltán 10 cor. jav. Vadász Carol Károly 10 832 Veress Andrei András 10 6 '77 Zsidó Anton Antal 10 7-98 Clasa VI. osztály Dirigintele clasei Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 1. Ábrahám losif József 7 6 42 Bara lgnaţie Ignác 866 cor. jav. Bartis Árpád 866 758 Bodó Dionisie Dénes 9 33 672 5. Boga Ladislau László 9-33 7-89 Erdélyi Adalbert Béla 10 811 Erdélyi Alexandru Sándor 7 66 cor. jav. Gegő Emeric Imre 10 7-37 Horváth losif József 10 7-61 10. Lestyán Francisc Ferenc 10 843 Metz losif József Minier Carol Károly 8-33 8 6-89 6 71 Molnár Béla 8 rep. ism. Nagler Ferdinánd Nándor izr. 10 7 86 15. Opra Pavel Pál 8-66 8-71 Rácz Grigore Gergely 8-66 cor. jav. Sprencz Pavel Pál 8-66 rep. ism. Szabó Vilhelm Vilmos 9-33 cor. - - jav. Vogel Ştefan István 866 8 30 Clasa VII. osztály. Dirigentele clasei Osztályfőnök : Antal Aron Aron. 1. Adorján Ştefan István 8 rep. ism. Antal Gavril Gábor Balázs Grigore Gergely 10 10 7 94 cor. jav. Baricz Béla 8 cor. jav 5. Buszek Ladialau László 10 748 Gál losif József 9 33 8-47 Gidró Adalbert Béla 10 6-25

Numele elevului : A tanuló neve: Purt. Vis. Media Alt. oszt. Horváth Martin Márton 10 cor. jav. Kémenes Toma Tamás 10 Mánya Ernest Ernő 10 766 638 cor. jav. Miklós Francisc Ferenc 7-33 cor. jav. Minier Adalbert Albert 9 33 6 63 Nuridzsány Andrei András 8 6 48 Péter losif József 15. Popper Zoltán izr. 10 666 646 7 05 Rácz Mihail Mihály 10 cor. jav. Szántó Andrei András izr. 8 33 7-20 Varga Carol Károly 766 6-28 Venczel Ladislau László 20. Vizi losif József 866 9-33 893 7 94 Anul şcolar 1931 1932 iskolai év. Caisa I. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: László Ignaţie Ignác. 1. Állaga Francisc Ferenc fb.--dics. b. -jó Balázs Vejlav Vencel fb.- dics. suf. -elégs. Bakó Gustav fb.--dics. suf. -elégs. Bartha luliu Gyula rep. ism. b. jó b. -jó 5. Beke Ludovic Lajos fb- -dics. b -jó Benedek Edmund Ödön b. jó cor. jav. Bereczk Ludovic Lajos fb.- dics fb.--jel. Biró Emeric Imre fb.--dics. b. -jó Borbáth Béla b -jó suf. -elégs. 10. Búzás Béla fb.--dics. b. -jó Csiky Iosef József fb.--dics. b. -jó Csiszér Pavel Pál fb.- dics. fb- -jel. Dani Franţisc Ferenc fb.- dics. fb.--jel. Deák Franţisc Ferenc S'a retras Kimaradt. 15. Dobay Aurel fb.--dics. b. -jó Domokos losif József fb.--dics cor. jav. Fejes Béla fb.--dics. fb.--jel. Ferencz Ernest Ernő fb.--dics. fb.--jel. Gagyi Pavel Pál b -jó cor. jav. 20. Gál Franţisc Ferenc fb.--dics. b. -jó Gecző Coloman Kálmán fb- dics. suf -elégs. Grollinger Ladislau László fb.--dics. b. -jó Imling Oscar fb.--dics. b. jó Jencsevics Tihamér fb.--dics. cor. jav. 25. Kerekes Eugen Jenő ref. fb.--dics. b. -jó Kovács Ludovic Lajos fb.--dics. cor. jav. Ladó Dionisie Dénes fb- -dics. suf.--elégs. László Alexandru Sándor fb- -dics. fb -jel. Márkus Andrei András fb.--dics. b. -jó 53

54 Numele elevului: A tanuló neve: 30. Máthé Gavril Gábor Mihálcz losif József Nagy Ludovic Lajos Nyircsa Ioan János Papp Ioan János 35. Pál Dionisie Dénes Péter Nicolae Miklós Rákosy Eugen Jenő ref. Részegh Félix Rimeg Aladár 40. Salamon Ştefan István Szőke Alexandru Sándor Tamás Victor Győző Xántus Carol Károly Purt. Vis. fb dics. fb dics. fb. - dics. S'a retras fb. dics. fb. dics. fb. dics. fb. dics. fb. dics. fb. dics. fb dics. fb. dics. fb. dics. fb. dics. Media Ált. oszt. fb. jel b. jó suf. elégs. Kimaradt, fb. jel. b jó b. jó b. jó fb. jel. fb. jel. fb. jel. fb. jel. b. jó b. jó Clasa II. osztály Dirigintele clasei Osztályfőnök: Yeéyh Alexandru Sándor. 1. András Ludovic Lajos fb.- dics. suf. elégs. Antal Árpád fb. dics. suf. elégs. Antal Petru Péter fb.- dics. suf. elégs. Ágoston Şefan István fb.- dics. cor. - jav. 5. Ágoston Ladislau László fb.--dics. cor. - jav. Bara Iuliu Gyula fb.--dics. cor. - jav. Barthos Iuliu Gyula fb.- dics-. b.--jó Bálint Árpád fb- -dics. suf. elégs. Biró Adalbert Béla fb.--dics. b.--jó 10. Bogos Eugen Jenő fb.--dics. b.--jó Csiky Ludovic Lajos b.--jó cor. jav. Csiszér Pavel Pál fb.- dics. b.--jó Delbó Béla fb- dics. b.--jó Domokos Iuliu Gyula fb.- dics. b.--jó 15. Élthes Carol Károly potr.-megf. cor jav. Erőss Ludovic Lajos fb.- dics. fb.--jel. Fülöp Alexandru Sándor fb.- dics. b.--jó György Bela fb.--dics. exc.- kit. Hajnód losif József fb- -dics. cor. jav. 20. Illyés Vartalomen Bertalan fb.--dics. b--jó Imling Ferdinánd Nándor fb.--dics. cor., jav. Imre Gavril Gábor fb- -dics. fb.--jel. Karda Martin Márton fb- -dics. b.--jó Kóger Emeric Imre fb.--dics. b.--jó 25. Kostyisák Ştefan István b. -jó suf. elégs. Kovács Rudolf fb.- dics. suf. elégs. Kuna Vilhelm Vilmos fb.--dics. cor., jav. László Desideriu Dezső b. jó suf.- elégs. Lutsch Vilhelm Vilmos fb.- dics. fb.--jel.

Numele elevului: Purt. Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. 30. Malyevacz Ernest Ernő fb. dics. suf. elégs. Márk Pavel Pál S'a retras Kimaradt. Mezei Iosif József fb dics. b. jó Nagy Gheorghe György fb. dics. exc. kit. Orbán Ladislau László fb. dics. fb. jel. 35 Péter Loránd fb. dics. b. jó Potovszky Francisc Ferenc fb dics. b. jó Reiff Aladár fb. dics. b. jó Salamon Andrei András fb. dics. fb. jel. Sándor Ladislau László fb. dics. fb. jel. 40. Szabó Gheorghe György fb. dics. cor. jav. Szántó Coloman Kálmán fb. dics. suf. elégs. Szigyártó losif József fb. dics. b. jó Szilágyi Ştefan István fb. dics b. jó Tatár Ştefan István fb dics. b. jó 45. Vass Dionisie Dénes fb. dics. suf. elégs. Vorzsák Ioan János rep. ism. fb. dics. suf. elégs. Weinhold Gustav b. jó suf. elégs. Zöld Ernest Ernő ref. fb. dics. fb.- jel. Clasa III. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Pulchárd Ioan János. 1. Adorján Andrei András fb. dics. suf. elégs. Ambrus Zoltán fb. dics. b jó András Ştefan István fb. dics. b. jó Arató Nicolae Miklós fb. dics. exc. kit. 5. Balázs Ladislau László potr.-megf rep. ism Both Eugen Jenő fb. dics. b. jó Cseh Nicolae Miklós S'a retras Kimaradt. Ferencz Béla b. jó b. jó Forró Ştefan István b jó b. jó 10 Forró Alexandru Sándor fb. dics. b jó Fülöp Ioan János b.-jó b. jó Füstös Ştefan István b. jó b. jó Kopacz losif József b. jó b. jó Kósa Árpád fb. dics. fb. jel. 15. Lukács Zoltán fb. dics. fb.-jel. Minier Tiberiu Tibor b. jó suf. -elégs. Nagy Albert b. jó suf. elégs. Paltzmann Tiberiu Tibor fb. dics. b. jó Petres Ludovic Lajos b. jó coi. jav. 20. Potyó Emeric Imre fb. dics. suf. elégs. Sántus Alexe Elek fb. dics. b jó Schmidt Alexandru Sándor b. jó suf. elégs. Skovrán Aladár fb. dics. fb. jel. Stark Tiberiu Tibor fb. dics. b. jó 55

56 Numele elevului: Purt. Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. 25. Sütő Eugen Jenő ref. b. jó suf. elégs. Székely Ioan János fb. dics. suf elégs. Szőcs Coloman Kálmán fb. dics. suf. elégs. Urlich Ştefan István fb. dics. fb jel. Veress Ştefan István fb. dics. b. jó 30. Zsók Francisc Ferenc fb. dics. fb. jel. Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. 1. Antal Tiberiu Tibor fb. dics. b. jó Baricz Dionisie Dénes fb dics. fb. jel. Bors Anton Antal fb. dics. suf. elégs Csata Béla b. jó b jó 5. Csató Alexandru Sándor tb dics. cor. jav. Csiszér Aba b. jó suf. elégs. Csiszér Gavril Gábor fb. dics. fb jel. Dombi Ioan János fb dics. b. jó Incze Gavril Gábor fb. dics. b. jó 10. Keresztes Alexandru Sándor fb dics. suf. elégs. Koródi Anton Antal fb. dics. fb. jel. Kozma losif József fb.- dics. suf. elégs. Kövér Zoltán b. jó suf elégs. Kuna Ludovic Lajos fb. dics. rep. ism. 15. László Alexandru Sándor b. jó cor. jav. Lőrincz Levente b. jó b. jó Petres Alexandru Sándor fb. dics. b. jó Salamon Emeric Imre fb dics. fb jel. Silló Vilhelm Vilmos b jó b. jó 20. Szabó lgnaţie Ignác fb. dics. b. jó Urszuly Ştefan Isván fb. dics. suf. elégs. Clasa V. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Buszéit Iuliu Gyula. 1. Andrássy Iuliu Gyula A decedat Meghalt. Antal Andrei Andor b. jó suf elégs. Balló Attila S'a retras Kimaradt. Bánffy Nicolae Miklós fb. - dics. b. jó 5. Csiszér Andrei Andor fb. dics b. jó Csutak Zoltán fb dics. b.-jó Czirják Ladislau László b. jó b. jó Dobribán Andrei Andor fb. dics. b. jó Dóczy Gheorghe György b. jó cor. jav. 10. Gál Gavril Gábor fb. dics. suf. elégs. Keresztes Gavril Gábor b. jó b. jó Kicsi Adalbert Albert S'a retras Kimaradt.

57 Numele elevului: A tanuló neve : Lőrincz Ştefan István Merii Ştefan István 15 Molnár Árpád Péter Mihail Mihály Potyó Francisc Ferenc Sprencz Francisc Ferenc Szatmári Gavril Gábor 20. Száva Ioan János Taisz Francisc Ferenc Gál Ştefan István gr. cat. Clasa VI. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Dr. 1. Ábrahám Árpád Ágoston Zoltán Balázs Ladislau László Bara Ignaţie Ignác 5. Bálint Ioan János Boga losif József Bokor Alexandru Sándor Csákány Andrei András ref. Csiszér Ştefan István 10. Esztergály Ignaţie Ignác Fejér Nicolae Miklós Ferencz Carol Károly Ferencz Zoltán ref. Forró Ladislau László ref. 15. Hatházy Zoltán ref. Kicsid Béla Kósa losif József Lázár Iuliu Gyula Löffler Vilhelm, Vilmos 20. Márton Ioan János Máthé Edmund Ödön Mihály Emeric Imre Molnár Béla rep. ism. Péter Anton Antal 25. Prohászka Iuliu Gyula Rácz Grigore Gergely Sárossy Béla Schiller losif József Schmidt Ioan János 30. Sprencz Pavel Pál rep. ism. Szabó Vilhelm Vilmos rep ism. Székely Andrei András Tánczos Blaziu Balázs Purt. Media Vis. Alt. oszt. b. -jó suf. elégs. fb.- dics. suf. elégs. fb.- dics. b. jó fb.- dics. suf. elégs fb.- dics. b. jó b jó b. jó b. -jó fb. jel. fb- dics. b. jó b. -jó suf elégs. fb.- dics. b. jó Boga Ludovic Lajos. fb.- dics. fb.--jel. b. -jó cor.--jav. b. jó b.--jó fb.- dics. suf. -elégs. fb- dics. fb.--jel. fb.--dics. b. -jó fb.--dics. fb.--jel. A decedat Meghalt. fb.--dics. fb- -jel. fb.--dics. suf. -elégs. fb.- -dics. b. jó fb.--dics b. -jó fb.--dics. suf. -elégs. fb.--dics. suf. elégs. fb.--dics. suf. -elégs. b. -jó suf -elégs. fb.--dics. b. jó fb.--dics. fb.--jel. fb.--dics. b. jó fb.--dics. suf. -elégs. fb.--dics. suf -elégs. fb- -dics. b. jó fb- -dics. suf. -elégs. fb.- dics. suf -elégs fb.--dics. b. jó b. -jó b. -jó fb.--dics. fb.--jel. fb.--dics. fb.--jel. fb.--dics. b -jó fb.--dics. b. -jó fb.--dics. b. jó fb.--dics. b. jó fb.--dics. b. jó

58 Numele elavului: A tanuló neve: Tánczos Zoltán 35. Vadász Carol Károly Veress Andrei András Zsidó Anton Antal Clasa VII. osztály. Purt. Media Vis. Á't. oszt. fb. dics. suf. elégs. fb. dics. fb.-jel. fb. dics. suf. elégs. fb. dics b. jó Dirigintele clasei Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 1. Adorján Ştefan István ref. b. jó suf elégs. Apró Ludovic Lajos fb. dics. suf. elégs. Ábrahám losif József b. jó b. jó Bartha Dominic Domokos fb. dics. b jó 5. Bartis Árpád fb dics. b. jó Bodó Dionisie Dénes fb. dics. b. jó Boér Béla fb. dics. b jó Boga Ladislau László fb. dics. fb. jel. Dobos Áron fb. dics. b. jó 10. Erdélyi Béla b. jó fb. jel. Erdélyi Alexandru Sándor b. jó suf. elégs. Fazakas Ioan János fb. dics. b. jó Ferencz Ferdinánd Nándor ref. fb. dics. cor. jav. Gábor Ladislau László b. jó fb. jel. 15. Gegő Emeric Imre fb. dics. b. jó Gyárfás Frantisc Ferenc fb. dics. b. jó Györbiró Eugen Jenő fb dics. b. jó Horváth losif József fb. dics. b. jó Ilyés Elemér b. jó fb. jel. 20. Kovács Vilhelm Vilmos ref. fb. dics. suf. elégs. Lestyán Franfisc Ferenc fb. dics. fb. jel. Martini Victor Győző fb. dics. cor. jav. Mátyás Eugen Jenő fb.-dcs. suf. elégs Metz losif József fb. dics. b. jó 25. Mikó Gavril Gábor fb dics. b. jó Minier Carol Károly fb dics. b jó Nagler Ferdinánd Nándor izr. b. jó fb. jel. Nagy losif József S'a retras Kimaradt. Opra Pavel Pál b. jó fb. jel. 30. Papp Ştefan István S'a retras Kimaradt. Rápolthy Ladislau László b jó cor. jav. Sipos Zoltán b. jó b. jó Szabó Ioan János fb dics. suf. elégs. Szigyártó Ştefan István b jó cor. jav. 35. Varga Ludovic Lajos b jó suf. elégs. Vogel Ştefan István fb. dics. fb. jel.

15. 20. Anul şcolar 1932 33 iskolai év. Classa I. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök : Puhhárd Ioan János. Numele elevului: Purt., Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. Antal Géza fb.- dics. suf -elégs. Antal Eugen Jenő fb.--dics. cor. jav. Benedek Petru Péter Biró Dionisie Dénes fb.- dics. fb.- dics. b. -jó fb.--jel. Boga Laurenţiu Lőrinc b. jó suf. elégs. Buszek Géza fb.- dics. fb.- -jel. Erőss Ştefan István fb.- dics. fb.--jel. Ferencz losif József b. -jó suf -elégs. Fituri Tiberiu Tibor b. -jó b. -jó Gernárd Ladislau László fb.- dics. fb- -jel. Imreh Árpád fb.--dics. fb.--jel. Kedves Zoltán fb.- dics. suf. -elégs. Kiss Pavel Pál fb- dics. b. -jó Koncsag Carol Károly tb.--dics. fb.--jel. Kristó Gavril Gábor fb.- dics. b, -jó László Alexandu sen. Sándor idb. fb- dics. b jó László Alexandru iun. Sándor ifj. b. -jó suf. -elégs. Magyari Eugen Jenő fb.- dics. fb.--jel. Mánya Cristifir Kristóf fb.- dics. fb.--jel. Mezei Ladislau László fb.- dics. b. jó Mészáros Eugen Jenő fb.- dics. b. -jó Orbán Ştefan István fb.- dics. b. jó Ördög Francisc Ferenc ref fb.- -dics. b. jó Papp Alexandru Sándor fb.--dics. cor - jav. Rancz Moise Mózes b. -jó cor.- jav. Simó Martin Márton fb.--dics. fb.--jel. Szász Emeric Imre fb.- dics. suf.--elégs. Szebeny Anton Antal fb.--dics. cor- jav. Vitos Ştefan István fb.--dics. cor.- jav. Vizi Zoltán fb.--dics. suf.--elégs. Clasa II. osztály. Dirigintele claser Osztályfőnök: László Ignaţie Ignác. 1. Állaga Francisc Ferenc fb.- -dics. b. jó Bakó Gusztáv ref. b jó suf. elégs. Balázs Vetlav Venczel b jó suf. elégs. Bartha Iuliu Gyula b jó b. jó 5. Beke Ludovic Lajos fb.- dics. fb. jel. Benedek Edmund Ödön b jó rep. ism. Bereczk Ludovic Lajos fb.- dics. fb. jel. Biró Emeric Imre fb.- dics. b. jó Borbáth Béla b jó suf. elégs. 59

60 Numele elevului: A tanuló neve: 10. Búzás Béla Csiszér Pavel Pál Dani Francisc Ferenc Dobay Aurel Domokos losif József 15. Fejes Béla Ferencz Ernest Ernő Gagyi Pavel Pál Gál Francisc Ferenc Gecző Coloman Kálmán 20. Grollinger Ladislau László Imling Oszkár Jencsevics Tihamér Kerekes Eugen Jenő ref. Kovács Ludovic Lajos 25. Ladó Dionisie Dénes László Alexandru Sándor Márkos Andrei András Máthé Gavril Gábor Mihálcz losif József 30 Nagy Ludovic Lajos Papp Ioan János Péter Nicolae Miklós Rákossy Eugen Jenő ref. Részegh Félix 35. Rimeg Aladár Ruszuly Francisc Ferenc Salamon Ştefan István Szőke Alexandru Sándor Tamás Victor Győző 40. Xántus Carol Károly Purt., Media Vis. Ált. oszt. b. jó cor.-- jav. fb.- dics. fb.--jel. fb.- dics. fb.- jel. fb- dics. cor.--jav fb.- dics. rep. ism. fb- dics. b.--jó fb.- dics. fb- -jel. b. -jó rep ism. fb.- dics. suf. elégs. fb.- dics. b.--jó fb.- dics. b. -jó fb.- dics. suf. elégs. íb.--dics. cor.- jav. fb.- dics. suf -elégs. b jó rep.- ism. b. -jó suf. -elégs. fb.- dics. fb.--jel. fb- -dics. fb- -jel. fb.- dics. b. jó fb.- dics. suf elégs. fb.- dics. suf.- elégs. fb.- dics fb.--jel. fb.- dics. b. -jó fb.--dics. b. -jó fb.--dics exc kit. fb.- dics. fb.--jel. fb.--dics. b. -jó fb.--dics. exc. -kit. fb.- dics. fb.--jel. fb- -dics. suf. -elégs. fb.- dics. suf- -elégs. Clasa III. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Veéyli Alexandru Sándor. 1. András Ludovic Lajos fb. dics. suf. elégs. Antal Árpád fb.--dics. suf. elégs. Ágoston Ladislau László b. jó rep. ism. Balázs Ladislau László rep. ism. b jó cor. jav. 5 Bara Iuliu Gyula fb. dics. suf elégs. Bálinth Árpád fb. dics. b. jó Biró Béla fb dics. b. jó Bogos Eugen Jenő f3. dics. cor. jav. Cseh Nicolae Miklós S'a retras Kimaradt. 10. Csiky Ludovic Lajos b. jó cor. jav. Csiszér Pavel Pál fb. dics. suf. elégs. Erőss Ludovic Lajos fb. dics. b. jó

61 Numele elevului: A tanuló neve: Purt. Vis.. Media Alt. oszt. Éltlies Carol Károly b. -jó rep.--ism. Fülöp Alexandru Sándor 15. György Béla fb.- dics. sut. -elégs. fb.- dics. fb.--jel. Györgyjakab Ladislau László ref. fb.- dics. b. -jó Hajnód losif József b -jó cor. jav. Ilyés Vartoloman Bertalan fb.- dics. b. jó Imling Ferdinánd Nándor fb- dics. rep. - ism. 20. Imre Gavril Gábor fb.- dics. fb- -jel. Kóger Emeric Imre fb.- dics. b. -jó Kostyiság Ştefan István fb.- dics. cor.- jav. Kovács Rudolf fb.--dics. suf -elégs. Kuna Vilhelm Vilmos fb.- dics. suf.- elégs. 25. László Desideriu Dezső fb.--dics. suf. -elégs. Lutsch Vilhelm Vilmos fb.- dics. b. jó Mezei losif József fb.- dics. suf. -elégs. Nagy Gheorghe György fb- dics. fb.--jel. Orbán Ladislau László fb.- dics. b. jó 30. Péter Loránd b. jó cor. jav. Potovszky Anton Antal fb.--dics. suf. --elégs. Reiff Aladár fb.- dics. suf. -elégs. Salamon Andrei András fb.- dics. suf. -elégs. Sándor Ladislau László fb.--dics. fb.--jel. 35. Szántó Coloman Kálmán fb.--dics. b. jó Szigyártó losif József fb.- dics. suf. -elégs. Szilágyi Ştefan István fb.--dics. b. -jó Tatár Ştefan István fb.--dics. suf.--elégs. Vass Dionisie Dénes fb.--dics. cor.- jav. 40. Vorzsák Ioan János fb- -dics. rep. ism. Weinhold Gustav b. jó b. jó Zöld Ernest Ernő ref. fb- -dics. b. -jó Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Am/i Dionisie Dénes. 1. Adorján Andrei András fb. dics. suf. elégs. Ambrus Zohán fb. dics. b. jó András Ştefan István fb. dics. b. jó Both Eugen Jenő fb. dics. suf elégs. 5 Ferencz Béla b jó suf elégs. Forró Ştefan István fb. dics. b. jó Forró Alexandru Sándor ref fb dics. suf. elégs. Fülöp Ioan János fb. dics. b.,ó Füstös Ştefan István fb. dics. suf. elégs. 10. Kopacz Iosif József b. jó b. jó Kósa Árpád fb. dics. fb. jel. Lukács Zoltán fb. dics. fb. jel. László Alexandru Sándor rep. ism. fb. dics. suf. elégs

62 Numele elevului: Purt. Media A tanuló neve : Vis Alt. oszt. Paltzmann Tiberiu Tibor fb.- dics. suf. elégs. Petres Ludovic Lajos b. -jó suf. -elégs. Potyó Emeric Imre fb.- dics. suf. - elégs. Sántus Alexe Elek fb.- dics. b. -jó Skovrán Albert fb.- dics. fb.--jel. Sütő Eugen Jenő ref. fb.- dics. suf. -elégs. Székely Ioan János fb.- dics. suf. --elégs. Ulrich Ştefan István fb.--dics. b. -jó Veress Ştefan István fb.--dics. b jó Zsók Francisc Ferenc fb.- dics. fb.--jel. Clasa V. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. 1. Antal Tiberiu Tibor Baricz Dionisie Dénes Csata Béla Csató Alexandru Sándor 5. Csiszér Gavril Gábor Czompó Ştefan István Dombi Ioan János Hodor Blasiu Balázs Incze Gavril Gábor 10. Kemény Ladislau László izr. Koródy Anton Antal Kovács losif József rep ism. Kozma losif József Kövér Zoltán 15. Lőrincz Levente Márton Andrei Andor Molnár Oszkár Petres Alexandru Sándor Salamon Emeric Imre 20. Silló Vilhelm Vilmos Szabó lgnaţie Ignác Clasa VI. osztály. fb.--dics. suf.-- elégs. fb.--dics. b. jó b. jó cor. jav. fb.- dics. suf.--elégs. fb.--dics. b. jó fb.--dics. fb.--jel. b, -jó suf.--elégs. fb.--dics. b. jó fb - dics. b. jó fb.- dics. exc. kit. b. jó b. jó b. jó suf.--elégs. fb- dics. cor - jav. fb.--dics. suf.--elégs. b. jó b. jó fb. - dics. rep. ism. fb.- dics. b. jó b. -jó cor.- jav. fb.- dics. fb.--jel. b. jó cor. jav. fb.--dics. suf.- elégs. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 1. Antal Andrei Andor b. jó cor. jav. Bánffy Nicolae Miklós fb. dics. suf. elégs. Csiszér Andrei Andor fb dics. b. jó Czirják Ladislau László b jó cor. jav. 5. Dobribán Andrei Andor fb. dics. suf. elégs. Dóczy Gheorghe György b jó suf elégs. Gál Gavril Gábor fb. dics. suf. elégs. Gál Ştefan István gr. cat. b jó b jó

Numele elevului: A tanuló neve: Keresztes Gavril Gábor 10. László losif József rep. ism. Lőrincz Ştefan István Márton Emeric Imre Merii Ştefan István Molnár Árpád 15. Péter Mihail Mihály Potyó Francisc Ferenc Sprencz Francisc Ferenc Szatmáry Gavril Gábor Száva Ioan János Clasa VII. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Dr. Boga Ludovic Lajos. 1 Ábrahám Árpád fb.- dics. fb. jel. Ágoston Zoltán fb- dics. cor. jav. Bálás Ladislau László fb.- dics. b. jó Bara lgnaţie Ignác b. -jó cor. jav. 5. Bálinth Ioan János fb.- dics. fb. jel. Boga losif József fb.- dics. b. jó Bokor Alexandru Sándor fb.- dics. fb. jel. Csiszér Ştefan István _ fb.--dics. fb. jel. Esztergály lgnaţie Ignác fb.- dics. suf. elégs. 10 Ferencz Carol Károly fb.--dics. b.- jó Ferencz Zoltán ref. fb.- dics. cor. jav. Forró Ladislau László ref. fb.- dics. rep.--ism. Hatházi Zoltán ref. fb - dics. cor. jav. Kicsid Géza fb.--dics. cor. jav. 15. Kósa losif József fb.--dics. b. jó Lázár Iuliu Gyula fb --dics. fb. jel. Löffler Vilhelm Vilmos fb.--dics. b. jó Márton Ioan János fb.- dics. suf elégs. Máthé Edmund Ödön S'a retras Kimaradt. 20. Mihály Emeric Imre fb- -dics. b jó Molnár Béla fb.--dics. suf. elégs. Péter Anton Antal fb.- dics. suf. elégs. Prohászka Iuliu Gyula fb- -dics. b. jó Rácz Grigorie Gergely fb.--dics. b jó 25. Sárossy Béla fb.--dics. b. jó Schiller losif József fb.- dics. fb jel. Schmidt Ioan János fb.--dics. b. jó Sprencz Pavel Pál fb- -dics. b. jó Szabó Vilhelm Vilmos fb.--dics. cor. jav. 30. Székely Andrei András b. jó b. jó Tánczos Blasiu Balázs fb.--dics. b. jó Tánczos Zoltán fb.--dics. rep. ism. (>3 Purt. Media Vis. Alt. oszt. b. jó suf. elégs. fb. dics. suf. elégs. b jó cor. jav. fb.- dics. rep. ism. fb.- dics. suf. elégs. fb.--dics. b. jó fb.--dics. cor. jav. fb- -dics suf. elégs. fb.- dics. suf. elégs. b. jó b. jó fb.- dics. b. jó

64 Numele elevului: A tanuló neve: Purt. Vis. Media Ált. oszt. Vadász Carol Károly fb. dics. fb. jel. Veres Andrei András 35. Zsidó Anton Antal fb. dics. suf. elégs. fb. dics. b. jó Anul şcolar 1933-34. iskolai év. Clasa I. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Borcsa Grigore Gergely. 1. András Blaziu Balázs 10 8-67 András Ladislau László 8 774 Andrássy Ludovic Lajos 10 7-55 Antal Adolf 10 7-23 5. Antal losif József 10 687 Balásy Béla 10 811 Becze Ludovic Lajos 10 8 Biró Gheorghe György 8 660 Biró Iuliu Gyula 10 9 27 10. Bodó Dionisie Dénes 10 8 22 Bogos Ernest Ernő 10 cor. jav. Borcsa Dionisie Dénes 10 7-28 Öotár Attila 10 8-27 Botár Blaziu Balázs 10 7 29 15. Botár Levente 10 9-39 Csutak losif József 10 7 61 Elek Ioan János ref. 10 666 Elekes Martin Márton 10 776 Erőss Ioan János 10 803 20. Farkas Gavril Gábor 10 740 Fejér Ştefan István 10 733 Forró Tiberiu Tibor ref. 10 cor. jav. Fülöp Coloman Kálmán 10 cor. jav. Gaál Andrei András rep. ism. 10 708 25. Gál Francisc Ferenc 10 6 83 Gál Emeiic Imre 10 6-91 Gábor Ludovic Lajos 10 cor. jav. János Pavel Pál 10 919 Györgypál Carol Károly 10 7-38 30. Kanabé Andrei András 8 rep. ism. Kedves Ladislau László 10 rep. ism. Kelemen Emeric Imre 10 cor. jav. Kerekes losif József ref. 8 6-86 Kertész Zoltán 10 7-99 35. Koródy Francisc Ferenc 10 7-40 Kósa Ladislau László 10 8-64 Kósa Alexandru Sándor 10 6 79 Lakatos Pavel Pál 10 779 László Anton Antal 10 903

40. Márton Botond 10 8-81 Miklós Carol sen. Károly idb. 8 6-92 Miklós Carol iun. Károly ifj. 10 rep. ism. Nagy Coloman Kálmán 10 cor. jav. Orbán losif József 10 7-58 4^ Pál Gavril Gábor 10 706 Petres losif József 10 rep. ism. Prohászka Géza 10 7-62 Sárosi Ottó 8 7-42 Ştefan losif József 10 8-83 50 Szakács Andrei András 10 7-93 Szántó Laurenţiu Lőrinc 10 8-10 Tamás losif József 10 7-89 Tarisznyás Ioan János 10 6Ő4 Veress Béla ref. 10 6-98 55. Vorzsák Ludovic Lajos 10 709 Zakariás Ştefan István 8 786 Clasa II. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Pulchárd Ioan János. 1. Antal Géza 10 724 Antal Eugen Jenő 10 cor. jav. Benedek Edmund Ödön rep. ism. 6 6-12 Benedek Petru Péter 10 7-62 5. Biró Dionisie Dénes 10 846 Boga Laurenţiu Lőrinc 8 cor. jav. Buszek Géza 10 913 Erőss Ştefan István 10 8-72 Fituri Tiberiu Tibor 8 719 10. Gernárd Ladislau László 10 8-63 Imreh Árpád 10 7-58 Jencsevics Tihamér rep. ism. 10 639 Kedves Zoltán 10 616 Kiss Pavel Pál 8 6-65 15. Koncsag Carol Károly 10 9-54 Kristó Gavril Gábor 10 7-21 László Alexandu sen. Sándor idb. 10 7-12 László Alexandru iun. Sándor ifj. 8 cor. jav. Magyari Eugen Jenő 10 8-23 20. Mánya Cristofor Kristóf 10 8-96 Mezei Ladislau László 10 7-29 Mészáros Eugen Jenő 10 7-93 Orbán Ştefan István 8 6-63 Ördög Francisc Ferenc ref. 10 7-27 25. Papp Alexandru Sándor 10 6 32 Rancz Moise Mózes 8 rep. ism. Simó Martin Márton 10 904 Szász Emeric Imre 10 6-64 5

66 Numele elevului: A tanuló neve: Purt. Vis.. Media Ált. oszt. Szebeny Anton Antal 30. Vizi Zoltán 10 8 cor. jav. cor. jav Clasa III. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: László lgnaţie Ignác. 1. Antal Petiu Pder 8 6 31 Bakó Gusztáv ref. 8 619 Bartha Iuliu Gyula 10 6 63 Beke Ludovic Lajos 10 7 77 5. Bereczk Ludovic Lajos 10 8-10 Biró Emeric Imre 10 6 87 Borbáth Béla 8 cor. jav. Csiszér Pavel Pál 10 8 56 Dani Francisc Ferenc 10 8 34 10. Dobay Aurel 8 cor. jav. Ferencz Ernest Ernő 10 8.97 Gál Francisc Ferenc 10 6 36 Gecző Coloman Kálmán 10 6 63 Grollinger Ladislau László 8 7* 15 15. Imliíig Oszkár 10 6 36 Kerekes Eugen Jenő ref. 8 cor. jav. Ladó Dionisie Dénes S'a retras Kimaradt. László Alexandru Sándor 10 8 64 Márkos Andrei András 10 8 08 20. Máthé Gavril Gábor 8 7 22 Mihálcz losif József 10 cor jav Nagy Ludovic Lajos 8 rep. ism. Papp Ioan János 10 8 51 Pál Francisc Ferenc 10 rpp. ism. 25. Péter Nicolae Miklós 10 7*32 Rákossy Eugen Jenő ref. 8 6 65 Részegh Félix 10 9 21 Rimeg Aladár 10 8 93 Salamon Ştefan István 10 9*17 30 Szabó Gheorghe György 10 cor. jav. Szőke Alexandru Sándor 10 7 33 Tamás Victor Győző 8 6 25 Xántus Carol Károly 10 6 35 Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Angi Dionisie Dénes. 1. András Ludovic Lajos 10 7-10 Antal Árpád 10 6 83 Balázs Ladislau László 6 cor. jav. Bara Iuliu Gyula 10 6 24

Mumele elevului Purt. Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. 5 Bálinth Árpád 8 630 Biró Béla 10 7-11 Bogos Eugen Jenő 8 6-12 Csiky Ludovic Lajos 8 rep. ism. Csiszér Pavel Pál 10 698 10. Erőss Ludovic Lajos 10 8-58 Fülöp Alexandru Sándor 8 cor. jav. György Béla 10 920 Hajnód losif József 8 rep. ism. Ilyés Vartalomen Bertalan 8 6-34 15. Imreh Gavril Gábor 10 9 08 Kóger Emeric Imre 10 8-74 Kovács Emil 10 657 Kovács Rudolf 8 6 28 Kuna Vilhelm Vilmos 10 6-71 20. László Desideriu Dezső 8 cor. jav. Lutsch Vilhelm Vilmos 10 718 Mezei losif József 10 6-79 Nagy Gheorghe György 10 9-49 Orbán Ladislau László 10 8-29 25. Péter Loránd 6 rep. ism. Potovszky Anton Antal 10 706 Reiff Aladár 10 6-91 Sándor Ladislau László 10 8 76 Szakács Alexandru Sándor rep.-- ism. 10 6-35 30. Szántó Coloman Kálmán 10 6 98 Szigyártó losif József 10 6-93 Szilágyi Ştefan István 10 7-42 Tatár Ştefan István 10 6-89 Vass Dionisie Dénes 10 6-29 35. Weinhold Gustav 8 662 Zöld Ernest Ernő ref. 10 8 55 Clasa V. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. 1. Ambrus Zoltán 8 707 Balogh Zoltán 10 712 Bratyinka Eugen Jenő 10 9-49 Csiszér Aba 8 cor. jav. 5. Forró Alexandru Sándor ref 10 7-05 Fülöp Ioan János 10 6-94 Füstös Ştefan István 8 cor. jav. Héjjá Ioan János 10 666 Kopacz losif József 8 6-61. 10. Kósa Árpád 10 8-79 Morvay Andrei Endre 10 8-25 5*

58 Numele elevului: A tanuló neve : Paltzmann Tiberiu Tibor Rettegi Ludovic Lajos Sántus Alexe Elek 15 Skovrán Adalbert Albert Sütő Eugen Jenő ref. Szirkovics Ştefan István Ulrich Ştefan István Zsók Francisc Ferenc Purt. Media Vis. Ált. oszt. S'a retras Kimaradt. 10 7 28 10 cor. jav. 10 8 46 8 cor. jav. 10 6-49 10 cor. jav. 10 860 Clasa VI. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Veéyh Alexandru Sándor. 1. Antal Tiberiu Tibor 8 cor. jav. Baricz Dionisie Dénes 8 7-20 Csató Alexandru Sándor 8 cor. jav. Csiszér Gavril Gábor 10 788 5. Czompó Ştefan István 10 8-42 Dombi Ioan János 8 cor jav. Hodor Blasiu Balázs 10 762 Incze Gavril Gábor 10 7 86 Kemény Ladislau László izr. 10 921 10 Kövér Zoltán 8 rep. ism. Lőrincz Levente 8 712 Molnár Oszkár 8 795 Petres Alexandru Sándor 8 cor. jav. Salamon Emeric Imre 10 915 15. Szabó lgnaţie Ignác 8 cor. jav Szeredy Ervin 10 682 Clasa VII osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: l)r. Csipak Luduvte Lajos. 1. Antal Andrei Andor 8 cor. jav. Bánffy Nicolae Miklós 10 cor. jav. Csiszér Andrei Andor 10 701 Czirják Ladislau László 8 6-52 5. Dobribán Andrei Andor 10 cor jav. Dóczy Gheorghe György 10 8 03 Forró Ladislau László rop ism. ref. 10 724 Gál Gavril Gábor 10 cor jav. Gál Ştefan István gr cat. 8 7-72 10. Keresztes Gavril Gábor 8 cor jav. László losif József 10 655 Lőrincz Ştefan István 10 723.Máthé Edmund Ödön 10 cor. jav. Molnár Árpád 10 7 15 15. Péter Mihail Mihály 10 686

Numele elevului: Purt. Media A tanuló neve: Vis. Ált. oszt. Potyó Francisc Ferenc 10 cor. jav. Sprencz Francisc Ferenc 10 cor. jav. Szatmáry Gavril Gábor 6 7 65 Száva Ioan János 10 7 94 20. Szirkovics losif József 10 716 Tánczos Zoltán rep. ism. 10 cor. jav. Anul şcolar 1934 35. iskolai év. Clasa I. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. 1. Albert Blaziu Balázs 8 cor. jav. Bajna Tiberiu Tibor 10 cor. jav. Balási Eugen Jenő 10 7 83 Balázs Béla 10 8 08 5. Bartha Béla 10 cor. jav. Bartók Alexandru Sándor 10 6 78 Biró Gavril Gábor 10 6 78 Biró Ladislau László sen. id. 10 7*10 Biró Ladislau László iun ifj. 10 7'17 10. Csibi Carol Károly 10 cor. jav. Csóti Géza 10 8 50 Darvas Béla 10 6 89 Dájbukát Ştefan István 10 cor. jav. Domokos Ladislau László 10 cor. jav. 15. Elekes Andrei András 10 7 08 Gál losif József sen. id. 10 6 68 Gál losif József jun. ifj. 8 cor. jav. Gecző losif József 10 7 30 Gecző Ludovic Lajos 10 6 95 20 Gergely Ludovic Lajos 10 6 41 Gidró Vasile László 10 7*64 Jártó Gavril Gábor 10 7 76 Józsa losif József 10 cor. jav. Kedves Ladislau László 10 cor. jav. 25. Keresztes Zoltán 10 7 36 Kiss Ştefan István 8 7 49 Kósa Vilhelm Vilmos 10 cor. jav. Kőszegi Carol Károly 10 7 81 László Gavril Gábor 10 8 95 30. Mánya Zoltán 10 7 25 Márkos Zoltán 10 6 08 Márton Barnabás 10 8 31 Mezei Ladislau László 10 cor. jav. Miklós Carol Károly 10 6 51 35 Miklós Pavel Pál 10 7 06 Morvay Ştefan István 10 cor. jav. 69

70 Numele elevului: A tanuló neve: Purt. Vis. Media Ált. oszt. Orbán Andrei András 10 7-58 Orbán Francisc Ferenc 10 665 Para Ladislau László 10 745 40. Pál losif József S'a retras - Kimaradt. Petres losif József 10 646 Petres Ludovic Lajos 8 7-28 Péter Gavril Gábor 10 7-77 Péter Alexandru Sándor 10 7-94 45. Péter Teodor Tivadar 10 cor. jav. Reiff Ioan János 10 865 Salamon Zoltán 10 cor. jav. Skovrán Aladár 10 8-80 Ştefan Ladislau László 10 7-81 50. Száva Ladislau László 10 6i5 Tőrök Francisc Ferenc 10 7-71 Ugrón Ioan János 10 8-12 Vámszer Géza Veres Árpád 10 8 7-77 cor. jav. 55. Watzel Ioan János 6 cor. jav. Clasa II. osztály Dirigintele clasei Osztályfőnök: Buszeh Iuliu Gyula 1. András Blaziu Balázs 10 906 András Ladislau László Andrássy Ludovic Lajos 10 10 7-27 7-29 Antal Adolf 5. Balásy Béla 10 10 6-87 7-95 Becze Ludovic Lajos Biró Gheorghe György S'a retras -- Kimaradt. 8 cor. jav. Biró Iuliu Gyula 10 9 05 Bodó Dionisie Dénes 10 792 10. Bogos Ernest Ernő 8 cor. jav. Borcsa Dionisie Dénes 10 6-57 Botár Attila 10 911 Botár Blaziu Balázs 10 cor. jav. Botár Levente 10 9-31 15. Elekes Martin Márton 10 722 Erőss Ioan János 10 793 Farkas Gavril Gábor 8 725 Fejér Ştefan István 8 659 Ferencz losif József 8 rep. ism 20. Forró Tiberiu Tibor ref. 8 cor. jav. Fülöp Coloman Kálmán 10 rep. ism. Gaál Andrei András 8 610 Gál Francisc Ferenc 10 651 Gál Emeric Imre 10 cor. jav.

71 Numele elevului: A tanuló neve: 25. Gábor Ludovic Lajos Györgypál Carol Károly János Pavel Pál Kelemen Emeric Imre Kerekes losif József ref. 30. Kertész Zoltán Kósa Ladislau László Kósa Alexandru Sándor Lakatos Emeric Imre Lakatos Pavel Pál 35. László Anton Antal Márton Botond Orbán losif József Pál Gavril Gábor Prohászka Géza 40. Sárosi Ottó Ştefan losif József Szakács Andrei András Szántó Laurenfiu Lőrinc Tamás losif József 45. Tarisznyás Ioan János Veress Adalbert Béla ref. Vorzsák Ludovic Lajos Purt. Media Vis. Alt. oszt. 8 cor. jav. 10 cor. jav. 10 942 8 cor. jav. 8 cor. jav. 10 737 10 8-70 8 cor. jav. 10 cor. jav. 10 640 10 905 10 915 8 cor. jav. 10 7-27 10 740 6 708 10 8-80 10 7-93 8 7-19 8 6-98 10 6 54 8 5-86 10 649 Clasa III. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Pulchárd Ioan János. 1. Antal Géza 10 T34 Antal Eugen Jenő 6 cor. jav. Benedek Petru Péter 8 cor. jav. Biró Dionisie Dénes 10 831 5. Boga Laurenfie Lőrinc 6 rep. ism. Buszek Géza 10 8-73 Erőss Ştefan István 10 845 Fitori Tiberiu Tibor 8 7-40 Gernárd Ladislau László 10 8-42 10. Imre Árpád 10 707 Kedves Zoltán 10 cor. jav. Kiss Pavel Pál 10 717 Koncsag Carol Károly 10 948 Kristó Gavril Gábor 10 690 15. László Alexandru sen. Sándor id. 10 6-77 László Alexandru iun. Sándor ifj. 8 cor. jav. Magyari Eugen Jenő 10 8-70 Mánya Cristofor Kristóf 10 761 Mészáros Eugen Jenő 10 764 20. Nagy Ludovic Lajos 8 619

72 Numele elevului: A tanuló neve: Orbán Ştefan István Ördög Francisc Ferenc ref. Papp Alexandru Sándor Pál Francisc Ferenc 25. Simó Martin Márton Szász Emeric Imre Szebeny Anton Antal Vizi Zoltán Purt. Vis. Media Ált. oszt. 10 10 6*87 656 8 cor. jav, 10 cor. jav. 10 8-84 10 603 8 6 rep. ism 589 Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: László Ignaţie Ignác. 1. Antal Petru Péter 10 cor. jav. Bakó Gustav Gusztáv Bartha Iuliu Gyula 10 8 623 5-97 Beke Ludovic Lajos 10 676 5. Bereczk Ludovic Lajos 10 866 Biró Emeric Imre 8 5-93 Borbáth Béla 8 rep. ism. Csiky Ludovic Lajos 8 6-54 Csiszér Pavel Pál 10 880 10. Dani Francisc Ferenc 10 765 Dobay Aurel 10 cor. jav. Ferencz Ernest Ernő 8 8-39 Gál Francisc Ferenc 10 cor. jav. Gecző Coloman Kálmán 10 cor. jav. 15. Imling Oscar Oszkár 10 6-21 Kerekes Eugen Jenő ref. 10 6-18 László Alexandru Sándor 10 8-75 Márkos Andrei András 10 7-59 Nagy Ludovic Lajos ref. 8 6-43 20. Papp Ioan János 10 816 Péter Loránd Lóránt 8 5-84 Péter Nicolae Miklós 10 6 98 Rákosy Eugen Jenő ref. 8 cor. jav. Részegh Félix 10 919 25. Rimeg Aladár 10 7-73 Salamon Ştefan István 10 9-44 Szeredy Emil 10 7-32 Szőke Alexandru Sándor Tamás Victor Győző 10 8 7-53 cor. jav. Clasa V. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Angi Dionisie Dénes. 1. Adorján Andrei András 10 6 70 András Ludovic Lajos 10 6 57

Numele elevului: A tanuló neve: Purt. Vis., Media Alt. oszt. Bogos Eugen Jenő 8 cor. jav. Cseh Sigismund Zsigmond ref. 8 cor. jav. 5 Csiszér Pavel Pál 10 658 Dávid Ştefan István 10 545 Erőss Ludovic Lajos 10 8*68 György Adalbert Béla 10 901 Kemény Béla izr. 10 734 10. Kemény Ştefan István izr. 10 867 Kóger Emeric Imre ref. 10 844 Kuna Vilhelm Vilmos 10 631 Mihály losif József 8 cor. jav. Nagy Gheorghe György 10 9-56 15. Orbán Ladislau László 10 7-81 Sándor Ladislau László 10 816 Szakács Alexandru Sándor 10 6 47 Szilágyi Ştefan István 10 722 Zöld Ernest Ernő ref. 10 809 Clasa VI. osztály. Dirigentele clasei Osztályfőnök: Antal Aron Áron. 1. Ambrus Ladislau László 8 739 Ambrus Zoltán 8 6-36 Balogh Zoltán 10 633 Bratyinka Eugen Jenő 10 946 5. Csiszér Aba 10 cor. jav. Forró Alexandru Sándor ref. 10 662 Fülöp Ioan János 10 634 Füstös Ştefan István 8 cor. jav. Héjjá Ioan János 10 6-03 10. Kádár Alexandru Sándor 10 6 78 Kósa Árpád 10 850 Morvay Andrei Endre 10 7-42 Rettegi Ludovic Lajos 8 658 Skovrán Adalbert Albert 10 788 15. Sütő Eugen Jenő ref. 8 rep. ism. Szirkovics Ştefan István 10 cor. jav. Ulrich Ştefan István 10 7 04 Zsók Francisc Ferenc 10 828 Clasa VII. osztály. Dirigintele clasei Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 1. Baricz Dionisie Dénes 10 7-94 Bogdánffy Gavril Gábor 10 cor. jav. Csató Alexandru Sándor Czinczel Adalbert 10 cor. jav. S'a retras Kimaradt. 73

74 Numele elevului: A tanuló neve: 5 Dombi Ioan János Érczy Teodor Tivadar Hodor Blaziu Balázs Incze Gavril Gábor Kemény Ladislau László izr, 10. Keresztes Andrei András Lőrincz Levente Márdirosz Ioan János Molnár Oszkár Pakó Ştefan István 15. Salamon Emeric Imre Szeredy Ervin Purt. Media Vis. Ált. oszt. 8 6 93 10 740 10 712 10 7 73 10 909 10 cor. jav, 8 701 8 cor. jav. 10 808 10 6 66 10 9 01 10 719

75 X. Date statistice despre elevii pro 19-3. Statisztikai kimutatás az 1930-ik iskolai évről. 1. După număr: Szám szerint: 2. După religie: Vallás szerint: 3. bupá cetăţenie Allampolg saerlnt 4. După domiciliu : Lakóhely szerint: 6. Dupi naţionalitate : Nemaetlség saerlnt: 6. După ocupaţiunea părinţilor: A szülők foglalkozása szerint : 7. După vârstă: Kor szerint: 8. După purtare: Magaviselet szerint: V. După progre* ín stndll : Tanulmányi előmenetel saerlnt: Tabloul elevilor Clasa osztály h- A tanulók kimutatása 1. 11. > k Blevll ordinari Bendes tanalók înscrişi Beíratott S'au retras Kimaradt Decedaţi Meghalt S'au clasificat Elbíráltatott Greco cat. Görög katolikus. Rom. cat. Római Reformaţi şi Luterani Református és luteránus Unitari Unitárius Izraeliţi Zsidó Cetăţeni români Román állampolgár Din localitate Helybeli. Din judeţ Megyebeli Din alte părţi ale ţării Tartománybeli Români Román Maghiari Magyar Evrei Zsidó Agricultori Kisbirtokos. Industriaşi Iparos. Comercianţi Kereskedő Profesori -- Tanár Cantor-lnvăţători Kántor-tanító Funcţionari Hivatalnok. Intelectueli cu ocupaţiune liberă Értelmiek szabad foglalkozással 11-12 ani éves 13 14 ani éves 15 16 ani éves 17 18 ani éves 19 20 ani éves 21 ani éves Foarte bună Dicséretes Bună - Jó Potrivită Megfelelő S'au retras şi decedaţi :*) Kimaradt, meghalt :*) Promovaţi Előlép Corigenţi Javít Repetenţi Ismétlő S'au retras (şi decedaţi. *) Kimaradt (meghalt :*) - 0 e-o 38 40 41 24 19 20 23 205 3 4 6 1 1 15 1 1 34 36 35?3 18 20 23 189 205 36 4039 24 18 18 19 194 2 2 1 5 1 2 3 6 205 38 40 41 24 19 20 23j 205 205 4 7 8 4 6 26 26 29 16 11 8 7 4 4 2 10 9 1 9 10 4 127 30 205 38 40 41 24 18 18 20 199 1 2 3 6 205 13 11 12 9 8 3 5 5 1 2 6 2 4 11 1 4 3 13 15 7 22 11 16 19 21 10 18 2 ~~ ~ 21 19 18 13 17 17 pi,->» 4 6 3 5 4 5 1 1 4 3 1,t i~i 2 7 1 21 2 1 16 2 1 1 7 3 3 2 4 9 10 1 10 9 1 6 3 4 1 3 5 1 20 3 56 36 19 5 21 54 14 205 33 60 66 41 5 205 14 119 9 69 1 16 205 26 27 27 181417 23 152 6 2 5 4 1 3 2 _l 1 6 1 I )8 5 4 4 i i 1!- 25 J2 16 205

76 X. Date statistice despre elevii pro 1930-31. Statisztikai kimutatás az 1930-31-ik iskolai évről. Tabloul elevilor Clasa osztály j A tanulók kimutatása 1. ii. rf Ő ül 0 n i-o E-O 1. După -o 50 38 34 17 23 19 număr: Ş "3 înscrişi Beiratott 1 1 Szám szerint: 1 - S'au retras Kimaradt 5 I Decedaţi Meghalt 50 37 34 17 23 19 j 200 201 2. După religie: Vallás szerint: 3 Dup.", cet&teoie AHarapotg szerint 4. După domiciliu : Lakóhely szerint: 5 Dop& naţionalitate : Nemzetiség szerint : 6. După ocupaţiunea părinţilor: A szülők foglalkozása szerint: 7. După vârstă: Kor szerint: 8. După purtare: Magaviselet szerint: 9. Dopi progres In studii : Tanulmányi előmenetel szerint: w o 5 Greco m S'au cat. clasificat Görög katolikus Elbíráltatott Rom. cat. Római 47 Reformaţi şi Luterani Református és luteránus 3 Unitari Unitárius Izraeliţi Zsidó Cetăţeni români. Román állampolgár Din localitate Helybeli Din judeţ Megyebeli Din alte părţi ale ţării Tartománybeli....... Români Román Maghiari Magyar Evrei Zsidó Agricultori Kisbirtokos. Industriaşi Iparos. Comercianţi Kereskedő Profesori Tanár Cantor-învăţători Kántor-tanitó Funcţionari Hivatalnok. Intelectueli cu ocupaţiune liberă Értelmiek szabad foglalkozással 11 12 ani éves 13 14 ani éves 15 Ifi ani éves 17 18 ani éves 19-20 ani éves 21 ani éves Foarte bună Dicséretes Bună - Jó Potrivită Megfelelő S'au retras şi decedaţi ; Kimaradt, meghalt.- Promovaţi - Előlép - Corigenţi Javit Repetenţi Ismétlő S'au retras (şi decedaţi.) Kimaradt (meghalt.)! 3634 2-17 22 _ 1 18 16 190 2l -1-1 2 3?0l )0 W 34 17?3 19?f 201 01! 6 6 4 5 4 6 41 32 26 24 9 14 10 124 l? 6 6 3 5 3136 201 1 1 50 3S 34 17?JlP 18 198-1 1 2 3 201 17 12,0 3 8 2 541 8 6 '2 6 32 4 14 5 2 1 2 2 1 4 7 8 4 3 12 3 4 15 4 48 21 2 17 24 10 40 0 1 1 1 8 1 2 3 5 2 11 1 5 21 1 1 19 27.12 18 7 5 1 i 40 28 27 7 3 3 3 6 4 1 r 10 4 3 2 6 1 1 4 3 2 12 6 1 4 2 9 9 2 b 6 22 551 18 201 69 55 57 17 p - boi 23 8 li 11 140 8 58 1 18 4 1 13 4 2 13 6 1 1 zoi 14911 3l[ 20 1 2(1

X. Date statistice despre elevii pro 193-3. Statisztikai kimutatás az 193-3-ik iskolai évről. 1. După număr: Szám szerint: 2. După religie: Vallás szerint: 3 Dupi cetăţenie.îllarapo'ic. szerint 4. După domiciliu Lakóhely szerint: 5. bupl naţionalitate : Nemzetiség: szerint : 6. După ocupaţiunea părinţilor: A szülök foglalkozása szerint: 7. După vârstă : Kor szerint: 8. După purtare: Magaviselet szerint: 9. Dnpá progres tn Kt ud i i Tanaimányi előmenetel szerint: Tabloul elevilor A tanulók kimutatása 1. Rlevli ordinari Heud s tanulók înscrişi Beiratott S'au retras Kimaradt. Decedaţi Meghalt S'au clasificat Elbíráltatott Greco cat. Görög katolikus Rom. cat. Római Reformaţi şi Luterani Református és luteránus Unitari Unitárius. Izraeliţi Zsidó Cetăţeni români. R >mán állampolgár Din localitate Helybeli Din judeţ Megyebeli Din alte părţi ale ţării Tartománybeli Români Román Maghiari Magyar Evrei Zsidó Agricultori - Kisbirtokos. Industriaşi Iparos Comercianţi Kereskedő Profesori Tanár Cantor-invăţători - Kántor-tanitó Funcţionari Hivatalnok... Intelectueli cu ocupaţiune liberă Értelmiek szabad foglalkozással 11-12 ani éves 13 14 ani éves 15 16 ani éves 17 18 ani éves 19 20 ani éves 21 ani éves Foarte bună Dicséretes Bună Jó Potrivită Megfelelő S'au retra şi decedaţi: Kimaradt, meghalt ; Promovaţi Előlép Corigenţi Javit Repetenţi Ismétlő -- S'au retras (şi decedaţi.) - Kimaradt (meghalt.) Clasa ll.j=- 77 osztály L!'_ X 1 «K!. I le 2 c Í 43 48 30 21 22 37 36 23«2 1 1 2 1 2 1 9 1 n 47 2P 21 IP 34 427 237 -j 1 - - 28 21 2 33 31 220 40 47 2 J 4 4 15 3 1-1! l 237 43 48 30 21 11 37 36 237 237 6 8j 4 4 20J30 20 14 3 lljioj 6 8 7 7,3 3 18 16 21 lll 5 38 125 74 287 00 00 00 100 OO'I 1 43 48 30 21 2 7 35235 00 00 00 00 00 00 >1 1 2 7 ti 11 0 8 5 '2 7 64 10 10 4 00 3 5 40 4 3 2 100 3 1 16 100 00 00 00 00 I 2 1 7 2 2 7 II?3 16 11 II 7 11 10 77 2 3 1 3 100 15 287 co ji <j 00 03 00 00 h 35 1»= 4 00 00 00 4 u 8 u ;o 00 00 00 30 8 p 4 24 00 J0 0 1 2 6 12 J0 00 00 00 00 7 00 00 j37 42 löjl5 11 32 22 4 4 10 ( 6 8 4 12 00 1 1 00 00 00 3 00 2 1 1 2 I 5! 9 1 2 I 1 îjco 3638 27 1* 18 H5 29 2 1 1 5 00 00 : 100 00 00 i 00 3 1 2 34 73 41 f>7 22 00 237.77 48 2 10 237?01 24 2 10 237

78 X. Date statistice despre elevii pro 1933. Statisztikai kimutatás az 1933-ik iskolai évről. Tabloul elevilor Clasa osztály m 1 A tanulók kimutatása I. a s 0 «0 s * -O t-o * JM 1. După a 2 a înscrişi Beíratott 30 4 42 23 21 19 f o număr : ÎS 9 S'au retras Kimaradt 00 00 1 00 00 ao 00 Szám szerint: Z1 >TJ <u ü o a Decedaţi Meghalt 00 00 00 00 00 00 oo'l00 M05 S'au clasificat Elbíráltatott 30 40 41 23 21 19 34; 208 210 I Greco cat. Görög katolikus. 00 00 ooi 00 00 1 od 1 2 - Du P ă 1 Rom. cat. - Római 30 38 40 21 20 18 199 religie: Reformaţi şi Luterani Refor- Vallás mátus és luteránus 00 2 2 2 00 00 szerint: Unitari Unitárius 00 00 00 00 CO 00 oo I Izraeliţi Zsidó 00 00 00 00 1 00 00; 210 8. După cetăţenie I Cetăţeni români 30 40 42 23 21 19 35 210, 2K Áiiampoig Bierint Román állampolgár 4. După Din localitate Helybeli 8 6 7 2 4 8 3 38 domiciliu : Din judeţ Megyebeli 20 26 18 17 5,23 Lakóhely Din alte părţi ale ţării szerint: Tartománybeli 2 9 H 9 3 6 6 210 6. Dnpă naţionalitate : Nemietlség siarlnt: 6. După ocupaţiunea părinţilor: A szülők foglalkozása szerint: 7. După vârstă: Kor szerint: 8. După purtare: Magaviselet szerint: 0. Dnpă progres In stndll : T anulmányl előmenetel saerlnt: Români Román Maghiari Magyar Evrei Zsidó Agricultori Kisbirtokos. Industriaşi Iparos. Comercianţi Kereskedő Profesori Tanár Cantor-învăţători Kántor-tanitó Funcţionari Hivatalnok. Intelectueli cu ocupaţiune liberă Értelmiek szabad foglalkozással 11-12 ani éves 13 14 ani éves 15 16 ani éves 17 18 ani éves 19-20 ani éves 21 ani éves Foarte bună Dicséretes Bună Jó Potrivită Megfelelő S'au retras şi decedaţi: Kimaradt, meghalt Promovaţi Előlép Corigenţi Javit Repetenţi Ismétlő S'au retras (şi decedaţi.) Kimaradt (meghalt.) u, 00 00 00 00 00, 100 30,40142 23 201181351 2''8 oo oo oo,oo i oo oo 1 j210 3 911 7 9 5 8 7 6 3 00 3 8 4 3 2 1 0011 1 100 00 00 00 3 1 5 3! 1 1 7I121 6 16 12 8 T M 8 7 1 2 5 2 1 14 210 00 ( 3 25 2 8 00 00 00 00 35 5 33 29 11 00 00 00 78 00 5 5 12 10 2 00 R4 bo 00 00 00 8 13 13 bo 00 00 00 3 4 22 oo 00 00 0 00 00 00 00 210 I25 3' 34 20 14 12 5 10 7 3 7 7 00 00 00 00 00 00 100 00 00 24 32 30 22 14 13 G 4 7 1 6 5 4 4 1 00 1 1 00 00 00 00 32 2 00 1 26 6 2 1 167 41 1 210 161 35 12 2 210

X. Date statistice despre elevii pro 1933. Statisztikai kimutatás az 1933-ik skolai évről. Tabloul elevilor Clasa - osztály A tanulók kimutató» 1. 11.= >\s s i "3 > o» w ce -o HO 1. După înscrişi Beiratott 56 30 33 36 19 16 21 211 număr: S'au retras Kimaradt. 00 00 100 100 00 2 Szám szerint: Decedaţi Meghalt 00 00 00 00 00 00 00 00 S'au clasificat Elbíráltatott 56 30 32 36 18 16 21, 209 211 Greco cat. Görög katolikus. LOO 00 00 00 00 00 ll 1 2. După Rom. cat. Római i52 29 31 35 17 15 19 religie: 1P8 Reformaţi şi Luterani Református és luteránus 4 1 2 1 2 00 1 11 Vallás szerint: Unitari Unitárius. 1(0000 00 00 00 00 00 00 Izraeliţi Zsidó 00 00 00 oo 00 1» oo 211 3 Da pi cet&ţeule Cetăţeni români. 56 lllampolg- sierint 30 33 36 19 16 21 211 211 Román állampolgár 4. După Din localitate Helybeli. 9j 9 4 5 2 3 9 domiciliu : Din judeţ Megyebeli [43 1922 23 10 Q 7 Lakóhely Din alte părţi ale ţării J ~ 5 szerint: Tartománybeli 1 7 8 7 4 4 6. Dupi naţionalitate : Români Román 00 00 00 ooloo 00 1 37J211 Nemietiség Maghiari Magyar 56 30 :3 36 19 15 20 209 naernt: Evrei Zsidó 00 00 00 00,00 100 l 2ll Agricultori Kisbirtokos. 22 3 7 9 3 7 53 56 6. După Industriaşi - Iparos. 9 9 3 6 100 ocupaţiunea Comercianţi Kereskedő 4 7 3 3 100 00 părinţilor: Profesori Tanár 1 1 1 oo 00 00 00 A szülők Cantor-învăţători Kántor-tanitó 1 3 2 7 2 100 foglalkozása Funcţionari Hivatalnok... 1 13 6 13 9 11 5 12 69 szerint: Intelectueli cu ocupaţiune liberă Értelmiek szabad foglalkozással 6 1 4 2 1 3 1 18 211 11 12 ani éves 51 23 2 00 00 00 00 76 7. Dură 13 14 ani - éves 5 7 27 271 CO 00 73 vârstă: 15 16 ani éves 00 00 4 9 7 9 3 35 17 18 ani éves 00 00 00 00 10 5 14 21 Kor szerint: 19 70 ani éves 00 00 00 00 2 2 4 6 21 ani éves 00 00 Ü0 00 00!co 00 00 211 00 8. După Foarte bună Dicséretes 22 2225 13 8 16 155] purtare: Bună Jó 7 10 8 5 8 4 Magaviselet Potrivită Megfelelő Hi G 1 00 3 00 00 1 szerint: S'au retras şi decedaţi: 5.l Kimaradt, meghalt: oo 00 1 00 100 00 2 211 1 00 9. După progres Promovaţi Előlép '46 24 25 30 l3 in 12 16C In studii Corigenţi Javit Tanulmányi előmenetel szeriot: S'au retras (şi decedaţi.) 1 4 1 2 JOC 11 Repetenţi Ismétlő 1 6 5 5 3 5 5 9, 38 1 00 Kimaradt (meghalt:) [00 00, l'ool 1,00 22" 00 1 Blevii ordinari Rendes tanulók 79

80 X. Date statistice despre elevii pro 1933. Statisztikai kimutatás az 193 3-ik iskolai évről Tabloul elevilor Clasa - osztály - ( A tanulók kimutatása * 1. II. = j> 0 3 (0 S >!>'c>i! t- 0 Î- 0 _ - JA 1. După a 2 9 înscrişi Beíratott 55 47 28 2y 19 18 16 212l număr * 5 3 S'au retras Kimaradt 1 100 oc (X 00 1 3 o ~ Szám szerint: Decedaţi Meghalt tt 00 Ot (10 "0 00 Of 0 CO > 9 a "2 S'au clasificat Elbíráltatott 54 46 28 2f 19 If- 5 209 212 MM o Greco cat. Görög katolikus. LOO 00 00 oo Oi 00 10 00! 2. După Rom. cat. Római 5544 27 26 15 16 15 1&8! religie: Reformaţi şi Luterani Refor- 1 Vallás mátus és luteránus. 3 1 3 2 2 00 11 szerint: Unitari - Unitárius joo 00 00 00 0 00 00 0Í' Izraeliţi Zsidó 00 00 00 00 2 Or ll 3 212 8. Dopi cet&ţeole Cetăţeni români 1 Állaropolg siertnt Román állampolgár 55 47 28 29 19 18 16^12 212 4 După Din localitate Helybeli I 9 7 10 ~A 4 2 3 39] domiciliu : Din judeţ Megyebeli 43 37 16 18 13 10 7 144] Lakóhely Din alte părţi ale ţării. o 2 szerint: Tartománybeli 3 2 7 6 6, 29 212 6. Dopă oaţ o- Români Román 100 00 ( 00 00 00 00 00 00 i 1 nalitate : Nemzetiség Maghiari Magyar 55 47 28 29 l7 18 15 209 szériát: Evrei Zsidó 00 00,00'00! 2 00 J 1 Agricultori Kisbirtokos. 17 15 3 3' 4 3 4 19 6. După Industriaşi Iparos. 9 8 8 5 3 3 1 37 ocupaţiunea Comercianţi Kereskedő f 5 8 400 1 2 25 părinţilor: Profesori Tanár 1 1 1 ijoo 00 1 5 212 A szülők Cantor-învăţători Kántor-tanitó 8 1 2 foglalkozása Funcţionari Hivatalnok.. 3 3 3 1 21 szerint: Intelectueli cu ocupaţiune liberă 12 8 5 11 7 7 6 56 Értelmiek szabad foglalkozással 3 9 1. 2 1 1 1P 11 12 ani éves 40, 4 1 00 00 00 00 45 7. După 13-14 ani éves 1542 22 4 Ou 00 00 83 vârstă: 15 16 ani - éves 00 1 5i23 14 7 1 51 212 17 18 ani éves 00 0000* 2 5 9 11 27 Kor szerint: 19 20 ani éves 00 00 00 00 00 2 2 4 21 ani éves 00 00 00 00 00 00 2 2 212 8. După Foarte bună Dicséretes 48 30 ;,9 20 16 13 12ÎI158 purtare: Bună Jó 5 15 6 9 3 5 3 46 Magaviselet Potrivită Megfelelő szerint: S'au retras şi decedaţi: 1 1 3 00 00 00 00 j 5 Kimaradt, meghalt.- 1 100 00 00 00 'il 3 212 9. După progres tn stadii : Tanaimányi előmenetel sseriot : Promovaţi Előlép Corigenţi Javit Repetenţi Ismétlő S'au retras (şi decedaţi.) Kimaradt (meghalt.) 38 32 20 16 12 6 po 2 2 l 10 22 16 l4 11 6j 3' 3,' 4 i oo! i oo i i i i OOjOO 11 1 1 1 1! 153 50 6 3 21-,

n II. Károly Őfelsége, az ifjúság királya. Öt éve, hogy Őfelsége elfoglalta atyjának, az egyesitett Románia első nagy királyának, I. Ferdinándnak trónját. Ez öt év alatt a nagyszabású alkotások egész sora fűződik nevéhez. Ezen alkotásokból a szellem hatalma s gyakran költői lelkületnek gazdasága sugárzik elő. Ennek bizonysága az is, hogy a hazájába való visszatérésének napját az ifjúság, a jövő nemzedék napjának nyilvánította. Az ifjú király kifejezte ezzel különös vonzalmát az ideális lelkületü ifjúság iránt, amelyre e nap megteremtése által férfias egyéniségének egész fényét árasztotta. 1935 junius hó 8-án az egész ország egy emberként ünnepelte a trónfoglalás ötödik évfordulójának örömét. Az ünneplések az ország fővárosában érték el tetőpontjukat. Százezrek utaztak Bucureştibe, hogy részt vegyenek a nemzet nagy örömében. A főváros ünnepi diszt öltött. Lobogók pompájában várták a házak az ünnepségeket; nagy néptömegek vonultak Cotrocenibe az impozáns felvonulást megtekinteni. Az ünnepségek fénypontja volt a tizezer katonai előképzős ifjú diszfelvonulása. A király óhaja volt, hogy az ifjúság napjának kidomboritása céljából a katonai díszszemle mellőztessék. Az ifjúság diszmenete és az istentisztelet után, Őfelsége az ifjúsághoz megragadó szónoklatot intézett. Valóban az ifjú király nemes munkavágya, határozott munka- és alkotóereje megannyi vonzó tényező a haladásra kész ifjúság számára. E tény arra a reményre jogosit, hogy az ország meg fog fiatalodni, mert éppen uralkodónk az, aki a megifjulás ritmusát diktálja. Őfelsége rokonszenves egyéniségében becsüljük és szeretjük a fiatalos erő emberét. Az évfordulón tartott beszédében ismert dolog egyébként, hogy az uralkodó született szónok azáltal, hogy magas piedesztálre emelte a lelkiismeretes munka szeretetét, megmutatta egyúttal nekünk az igazi boldogulás útját. Amikor pedig odaállítja az ifjúság elé a lélek és test egészségének jelszavát, ezzel megmutatja neki magának az életnek helyes, nemes irányát. Illesse hódolatteljes köszönet uralkodónkat az ifjúság napjának megteremtéséért.

1935 augusztus hó 19-én reggel 6 órakor a gyergyószentmiklósi (Gheorgheni-i) öreg plebánia-épületben örök álomra hunyta le szemeit Kassai Lajos tb kanonok, nyugalmazott csíkszeredai róm. kath. főgimnáziumi igazgató és vele évszázados iskolánknak egy k legnagyobb nevelője, vezetője, a csiki székelység egyik legjellegzetesebb egyénisége távozott körünkből Intézetünk történetének utolsó félszázada annyira összeforrott Kassai Lajos nevével, hogy nemcsak egyszerű kegyeletes kötelességet teljesítünk akkor, amikor értesítőnkben róla emlékezünk, hanem ugy érezzük a Csiksomlyóról Csíkszeredába költöző fényes intéze nck egy fejezetét irjuk meg. Fogarassy Mihály püspök szülővárosában, Gyergyószcntmiklóson (Gheorgheni-ben) született 1858 augusztus 27-én egyszerű székely iparos szülőktől. A nagy püipök hire, nimbusza már gyermekkorában megérintette és már akkor célul tűzte ki maga elé, hogy Isten segítségével a papi pályára lép. Szive vágyát megéri, papnövendéke lehet a nagy püspöknek és élete végéig mindig csak kegyelettel és csodálattal beszél kiváló földijéről. Az élénk eszüfiucska jószívű emberektámogatásával koránacsiksomlyói ősi intézet falai közé kerül és ezzel végleg el is jegyzi magát vele. A»Somlyói Mária* ugy megfogja lelkét, hogy bármerre menjen is, mindig ide vágyik vissza, a székelység édes anyjának szépségét nem győzi magasztalni prózában és versben egyaránt. A kis diák az iskola egyik legjobb tanulója, nagyszerű memóriája van. Emlékező lehetségével később is gyönyörködtet, amikor szórói-szóra mondja kedves tankönyveinek, különösen Toldiy Irodalom történetének egész lapjait. Korán kezd verselni. Itt is akad példaképe Imets Fülöp Jákó, a verselő igazgató személyében, aki különö figyelmére méltatja a kis diákot. De szereti a gondos rendes fiút gyönyörű Írásáért is. Az intézet régi iratai között gyakran akadunk a diák Kassai kezeirására. Ezek a határozott, férfias betűk elkísérik élete végéig, öreg korában is egyforma, csodálatos szépséggel rója, vési betűit az igazgatói irrdában Nem kell nagy grafológiai tudrmány, hogy ezek a sorok eligazítsanak bennünket e lélek elemzésében. A hat osztály elvégzése után Fogarassy püspök fölveszi a gyulafehérvári papnevelő intézetbe, ahol a filozofiai és teologiai szorgalmas tanulmányok mellett megmaradnak az ifjú papnövendékben az irodalmi hajlamok is. Nem

csoda, ha teológiai tanulmányainak befejezése és pappá szentelése után egyenesen a kolozsvári egyetemre küldik, ahol lelke vágyának megfelelően a latin magyar nyelvi és irodalmi szakot választja. A fiatal, képzett, lelkes paptanár 1886-ban a székelyudvarhelyi főgimnáziumhoz kerül és ott működik 1892-ig. Itt nagy munkakedvvel rendezi és katalogizálja a tanári könyvtár anyagát, de lelkipásztori teendőket is szívesen és buzgón végez és hamarosan nagy hirre tesz szert költői szépségekben bővelkedő szónoklataival. 1892-ben helyezik át Csiksomlyóra. Ma is emlegetik az egykorúak azt a nagy találkozót, amikor az udvarhelyi tanárok a Tolvajostetőn átadták Kassai Lajost a csiksomlyói tanároknak. Itt egyszerre a legtekintélyesebb, legszeretettebb tanárrá lesz. Ettől kezdve kimondottan a magyar irodalomnak lesz a tanára. Tanítványai mindig lelkesedéssel beszélnek róla, hálásan emlékeznek egykori irodalomtanárukra. Az irodalomnak ez a lelkes előadója egész lelkével átérzi, hogy nem száraz anyagot kell adni a tanítványoknak, hanem az irodalmi múltnak szellemét kell megéreztetni. Az irodalmi oktatást lélekformáló eszköznek tekinti, amelynek egyformán kell hatnia az értelemre, érzelemre és akaratra. Minden egyes irodalmi előadása tartalmilag és formailag valósággal irodalmi remekmű. Kiállott a katedra elé és ugy kezdette meg magyarázatát. Talán sokszor patétikus és érzelmes volt ez az előadás, de az óra végén tanárnak és tanítványnak kigyúlt az arca, könnyek csillogtak a szemekben, elérte a tanár azt, amit modern pedagógus, agyondicsért modern pedagógiai elvekkel soha sem fog eléini. Egy egész életet befolyásoló hatást váltott ki, amit a tanítványok soha nem fognak elfelejteni. A mai tanítási módszer talán lemosolyogná és helytelenítené ezeket a szónoklatokat, pedig valljuk meg, milyen lelketlen típusokká lettünk mi ezzel a katalógusos rendszerrel a régi tanárokhoz képest! Minkenkinél jobban érezte, hogy írónak és irodalmi munkának a legnagyobb harmóniában kell lennie. Számára maga az iró is olyan egyéniség, akinek élete példájával kell az ifjúságot nevelnie. Ezért Kölcsey volt az igazi irói ideálja. Az ő alakjának bemutatásánál szárnyalt előadása a legnagyobb magaslatokba, őt tekintette a legönzetlenebb, legtisztább lelkű magyar írónak, akit minden törekvésében követni akart. Ez a kölcseis lelkülete, önzetlen csak a fajtájáért lobogó, fáradhatatlan munkássága oda érlelte életét, hogy halálakor róla is elmondhattuk, amit Wesselényi mondott Kölcsey halálának hírére:»nem közénk való volt* De azért nem elégedett meg csak a szív és lélek nemesítésével. A tartalmi elmélyedest is nagyra tartotta. Tanítványait nagy célok elérésére lelkesítette. Ezt szolgálták dolgozati témái. A lekes tanár tanítványai is lelkesen dolgoztak. A feladott magyar dolgozatok irodalmi tanulmányokká szélesedtek ki és a szaktanár dolgozatjavitási órái valósággal gyönyörűséggé, irodalmi élménnyé váltak a tanítványok szemében. Minden szorgalom, szellemes meglátás, ujszetü felfogás megkapta a szaktanárban a maga méltánylóját, a dolgozatokra irt kritika szellemi csemege volt az érdekelt növendék és az egész osztály 83 6«

84 számára egyaránt. Egyúttal nagy kedvvel és szeretettel vezette az Önképzőkört, minden szárnypróbálgatást fölkarolt, stílus- és elődásmlivészetét szívesen közölte szorgalmasabb tanítványaival. Egyidőre azonban mintha hűtlenné vált volna kedves stúdiumaihoz és katedrájához. A megyeszerte hires tanárt az a megtiszteltetés érte, hogy a tekintélyes somlyói»szent Péter«egyházközség 1898-ban lelkipásztorává választotta meg, akit már a katedráról és a szószékről annyira ismert Nagy buzgósággal fogott a nagy és gazdag egyházközség nehéz anyagi ügyeinek rendezéséhez. Az egyházközség hatalmas vagyonának jogi helyzete még tisztázatlan volt, nagy pörös ügyeket kellett kibogoznia. Ha 6 éves plebánosi működésének nem volna más eredménye, mint ezeknek a nehéz ügyeknek lebonyolítása, akkor is maradandó nevet biztosított volna magának az egyházközség életében. A plébánia hatalmas vagyonának sorsát egy időre biztosította igazán önzetlenül, mert maga azt már nem is élvezte, visszatért ahhoz a katedrához, ahol igazában a helye volt. Plebánossága alatt se szakítja meg azonban a tanári működést, a magyar irodalmat tanilja, mint óraadó a tanítóképzőben. 1904-ben lemond a plébániájáról, kinevezik ismét tanárrá és a szeminárium régensévé. Folytatja előbbi munkáját most már a régensi munkakörrel is kibőviive Közben társadalmilag és irodalmilag is működik. Szépirodalmi cikkek, kisebb költemények jelennek meg tőle a Magyar Államban és a Csiki Lapok-ban Az intézeti ünnepélyeknek az ő ünnepi beszédei adták meg az igazi tartalmat. A»Somlyói Jótékony Nőegylet* estélyei akkor voltak a legmelegebbek és leglátogatottabbak, ha előadóul Kassai Lajost nyerhették meg. Volt ezekben az előadásokon minden: komoly tartalom, költői szépség, kedves és mindig finom humor és mindenekelőtt megvesztegető előadási forma. A humor csak kiváló emberek tulajdonsága. Kassai Lajos e tekintetben is a napy emberek sorába tartozott A bölcs ember szelídségével és mosolyával nézte az emberi gyarlóságokat, ezeknek kedves, derűs feltüntetésével tudta gyönyörködtetni közönségét. Egészen természetes tehát, hogy amikor 30 éves munkásság után az iskola nagyhírű igazgatója l J ál Gábor nyugalomba vonult, más nem is következhetett az igazgatói székbe, mint Kassai Lajos. Akkorra azoban már 1911 ben az ősi intézet uj, fényes épületbe vonult, a Csíkszeredában (Mercurea-Ciuc-on) épült büszke otthonba, amelynek fölszentelésén Kassai Lajos ünnepi ódája szárnyalt és adott hangot az örömnek és lelkesedésnek a hatalmas, fényes palota szemlélésén. Ennek az uj épülelnek lesz az uj igazgató hűséges gondozójává. Nemcsak finom esztétikai érzéke, költői lelke ujjong a reneszánsz palota láttára, hanem ezentúl csinosító keze, szerető gondja mindenütt ott van. Féltő, szerető gonddal őrzi ennek minden nemes szépségét. Az ő ízlését dicséri az a gyönyörű park. amely az épület előtt ékeskedik, ő ültetgeti, gondozza a kicsi fenyőcsemetéket, amelyek azóta nagy fákká nőttek fel. Azért mondotta nyitott sírjánál éppen e sorok írója : ha tanár-

társai nem jöttek volna el és nem hozták volna el kegyeletes lélekkel koszorújukat, akkor eljöttek volna a csíkszeredai fényes palota kövei, a park fenyői és ők búcsúztak volna kihűlt poraitól. Mint igazgatót, a bámulatos munkaszeretet és kötelességérzet jellemzi Ott ült napestig az igazgatói irodában és véste-véste gyönyörű betűit, végezte a megnövekedett munkakör minden Írásbeli munkáját minden panasz nélkül. Igazgatói teendői mellett kezében tartja a bölcselet tanítását. Jobb kezekben ez nem is lehetne. A régi tantervben a bölcseletnek nincsen olyan nagy szerepe, mint a maiban, de az előadó igazgató azt mégis fontossá teszi, mert nem fogalmi ismeretet nyújt bár ebben is kiváló hanem a lélektant és logikát olyan tárgynak tartja, ahol az életbe kikerülő ifjú megtanulhatja az önálló gondolkozást és tudatos világnézetre tesz szert. Ebben vezeti a maga higgadt bölcseségével az igazgató növendékeit, akik előadójukban nem egyszerűen a bölcselet tanárát láthatják, hanem az igazi bölcset, akit példaképükül választhatnak. Az igazgató egyaránt nevel tanárt és növendéket.»konferencia beszédei** mindig klasszikusak és érdekesek. A harmonikus egyéniség kialakítását tűzi ki mindig elérendő célul, ahol értelem, érzelem és akaiat egyaránt kimüvelődik. Ö maga is ilyen harmonikus lélek. A keresztény humanizmus magaslatain jár. A klasszikus nagy szellemek a legjobb barátai, azokkal szeret a legszívesebben eltársalogni, de ugyanakkor a kereszténység nagy egyéniségeit is csodálja és követi. Különösen vonzza Szent Pál és Szent Ágoston. A szépet szenvedélyesen szereti, legyen az természeti, vagy művészi, de különösen hangoztatja az erkölcsi szépnek értékét. A testnek és léleknek harmonikus egységét kivánja. A tükörfényes cipő, tiszta reverenda, fekete glaszékeztyü nála nem pipere, hanem egy harmonikus léleknek külső vetülete. Ezt a harmóniát akarja növendékeibe is belenevelni. Tudja, hogy itt sok a tenni való. Egyesek vádolták azzal, hogy nem szerette a székely harisnyát. Pedig csak azért akarta a nyugateurópai viseletet a székely diákon, hogy az a nyugateurópai modort is felvegye. Ez a finom modor, ez az európaiság volt a kedvenc nevelési célkitűzése. Látta, jól ismerte székely fajtáját. Tudta azt, hogy ez a faj itt a keleti végeken sok csiszolásra szorul, sokat kell levetkőznie abból a nyerseségből, ami éppen különleges helyzete, nehéz történelmi sorsa, klímája, földje miatt még annyira sajátja. Megrótt és üldözött minden durvaságot, hangos nyerseséget és ugyanerre próbálta ránevelni tanártársait is. Csak csodálatot és tiszteletet érdemel az a székely faj, amely ilyen harmonikus, igazi európai egyéniséget tudott magából kitermelni, mint Kassai Lajos. Másik sokat emlegetett témája a szeretet az iskolában. Programértekezést is ir erről, ismételten is, az iskola értesítőiben, annyiszor lelkére köti tanárainak. A lelketlen, szeretet nélküli nevelőket az iskola legnagyobb csapásának tartja. Ö nagyon szereti fajtáját anélkül, hogy ez elfogulttá tenné. Sohasem felejtem el azt a fellépését, amit a háború idején egyik hetyke, meggon- 85

86 dolatlan katonaorvos ellenében tanúsított, aki fitymálva sérteni merte a székely fajt. Lángoló arccal és tekintettel utasította vissza a fajtája elleni sértést és soha többé nem volt rábírható, hogy ahhoz a tiszti asztalhoz leüljön, ahol ez a gyalázkodás elhangzott. Talán éppen azért volt stílszerű betegsége és halála is, mert az a szive ölte meg, amelyik olyan csordultig volt tele mindig lelkesedéssel és szeretettel. Mit szenvedett ez a sziv azokban a nehéz háborús időkben, amikor a hadi események vihara az iskola tanárait és növendékeit szanaszét szórja. Milyen aggodalmas gonddal gyűjtögeti össze, tartja nyilván azokat, akiket annyira szeret. Hogyan levelez, bátorit, buzdit mindenkit, milyen nagy nélkülözések közepette siet ismét vissza az elhagyott otthonba, amint lehetségessé válik, hogy a romokon uj életet teremtsen, mentse az intézet vagyonát. A fegyverzaj közepette se engedi, hogy végleg elhallgassanak a Múzsák, nem működhetik ugyan egy évig az iskola, de ő összegyűjti azokat a tanítványokat, akik nem tudnak a mostoha időkben iskolába járni és ugy oktatgatja, biztatja az elhagyott szegény diákokat. A háború utáni nehéz időkben nem csüggedő lélekkel próbálta tovább vinni a nehéz terhet, vezetni Scylla és Charybdis közt az iskola hajóját. Amikor azonban már az iskola élete nagyon is kezdett megnehezedni, amikor olyan nehézségek merültek fel, amiket finom lélek alig tudott elviselni, akkor 1926-ban önként félrevonult az iskola vezetésétől. Még csak annyit sem engedett meg, hogy tisztelői, barátjai, munkatársai ünnepelyesen vegyenek tőle bucsut. Felült holmijával a megrakott szekérre és végigvonult azon az uton, amelyiken valamikor a kis gyergyószentmiklósi fiúcska jött először Csiksomlyóra. Vájjon miket gondolhatott, amikor végig tekintett munkás, küzdelmes életének állomásain? Bizonyára volt sok nehéz, de sok vigasztaló gondolata is. Elvonult szülővárosába, a gyergyói öreg plébánia épületébe, hogy ott még 9 évig Isten kegyelméből élje a maga tartalmas, bensőséges életét. Itt aztán már kedvére körülvehette magát a nagy szellemek könyveivel és Írásaival. A Szentírás, Szent Ágoston, a görög és római klasszikusok voltak a legkedvesebb olvasmányai. Azaz, hogy itt sem pihen teljesen. Élete utolsó évéig tanit a gyergyószentmiklósi leányiskolában latin nyelvet és vallástant, szeretettel végzi a leánynövendékek lelki nevelését, szívesen végez lelkipásztori teendőket, az örmény templomban hét hónapig egyedül látja el a hivek lelki gondozását. Rendkívül mértékletesen él. Ennek köszönheti, hogy aránylag gyönge szervezetével olyan nagy, idegölő munkát tudott végezni és olyan hosszú életet tudott élni. 1935 telén már mindjobban és jobban gyengül, szívbaja sulyosodik, mig aztán bekövetkezik a vég. Példaadó türelmével, rajongó hitével egy szent benyomását kelti a betegágyán. Ilyen egyéniség elmúlásakor nem lelki levertséget érzünk, hanem föllelkesülünk, esztétikai gyönyör járja át lelkünket, mert a szép lélek szemlélése talán a legnagyobb esztétikai gyönyörűség. Termete inkább alacsony és mégis valami

csodálatos tekintélyt tudott kisugározni. Szinte 20 éven keresztül dolgoztam vele együtt, láttam őt az élet minden megnyilvánulásában, de kevés embernél éreztem akkora tiszteletet, mintha vele voltam. Teste immár ott pihen a gyergyószentmiklósi temetőben az általa kiválasztott árnyékos sirban, de szelleme eszményi széppé finomodva mindig közlünk marad. Kazinczy vonásait oly meglepően mutató arcképe ott függ a csikszeredai iskola tanári szobájának falán. Acélos kék szeme fürkészően nézi az uj tanárnemzedéket, tekintete azt kérdezi, hogy meddig őrizzük még a régi nevelési ideálokat. És mi Ígérjük, hogy minden nehézség dacára őrizni fogjuk. Azt a krisztusi nevelési ideált, amit Kassai Lajos hirdetett és életével, munkásságával megvalósítani törekedett, feledni soha nem fogjuk, tanári munkánkban soha szem elől nem tévesztjük. Kassai Lajos immár bevonult a székely Pantheonba, szelleme, példája köztünk marad, munkálni fogja e fajnak jövendőjét és iskolánk emlékét kegyelettel fogja őrizni mindaddig, amig becsülete lesz itt a kulturának, hitnek és ideálizmusnak. Dr. Csipak Lajos. 87

Petőfi a románoknál. Részletek Veégh Sándor tanár doktori értekezéséből. Ha egy költő világirodalmi értékét, szellemi nagyságát és alkotó erejét vizsgáljuk, kétféle mérték is áll rendelkezésünkre. Világirodalmi értéket jelent az, ha külföldön is ismerik és olvassák. De világirodalmi a költői alkotás akkor is, ha a müvet nem ismeri ugyan Európa, de a műnek esztétikát fajsúlya egyenlő a világirodalmilag ismert és elismert müvekével. Katona bánk-bánját például nem nagyon ismeri a világirodalom. A kiváló kritikus, Gyulai Pál szerint azonban e mü akár jellemzés, akár szerkezet tekintetében Shakespeare tragédiái mellé állitható. Vörösmartyról sem mondható el, hogy a világirodalomban ismeretes, de Beöthy Zsolt szerint Vörösmarty olyan tökéletes alkotásokat adott, hogy világirodalmi érték. Arany János, akit a külföld szintén kevéssé ismer, mint a ballada Shakespeareje, Buda halálának és a Toldi trilógiának szerzője, a világirodalom legművészibb és legértékesebb hasonló alkotásaival versenyez. Az utolsó 30 év magyar drámaírói rendkívüli módon ismeretessé váltak Bukaresttől egészen Amerikáig. Ismeretesek, de nem egyúttal világirodalmi értékek is. Az elterjedettség még nem jelent világirodalmi klasszicitást is. Az önmagában való művészi alkotás, amely nem lépte át a.nemzet határait, klasszicitás, ha nem is világirodalmi mü. És viszont vannak alkotások, amelyek ismeretesek a világirodalomban, de nem klasszikusok. Petőfi müvei mindkét szempontból világirodalmi alkotások. Nemcsak esztétikai klasszicitás van bennük, hanem ismerik is azokat világszerte Azt az utat járja, amelyen Homeros, Dante, Shakespeare, Goethe, Moliére, Tolsztoj az emberiség közkincsévé váltak. Ez az ut a lángészé, aki kinőve a az emberi méretekből, lerázza az emberi konvenciókat, szabadon mozog, eget kér. Világot átfogó szellemének nem gátja a nyelv, a nemzeti közösség, az idő: mindentől függetlenül bontja ki hatalmas arányait. Nincs még egy magyar iró, Jókai Mórt sem véve ki, akit annyira ismernek a külföldön, mint Petőfi Sándort. Ennek jelentőségét nagyban emeli az a körülmény, hogy Petőfi verseit nem valamely világnyelven irta, hanem olyan nyelven, mely elszigetelten áll a sors mostohaságában, amelyet megtanulni oly nehéz az idegennek s amelyet még a legközelebbi szomszédok is kevesen tudnak s ha tudnak nem tudják jól. Müveinek idegen fordítását nehéz volna megszámolni. Csak néhány adatot hozok fel. A Reszket a bokor és a költő jelszava, a hires Votum Petőfianum a világháborúig 40 nyelvre van

lefordítva. Petőfi Sándor nemcsak egy nemzeté, Petőfi Sándor az egész emberiségé. Bettina von Amim, Goethe barátnője Napistennek nevezi, Francois Coppée a szabadság örökkévaló hősének, H. Grimm, berlini egyetemi tanár minden népek legnagyobb költőjének, Carlyle egyenrangúnak tartja Goethe-vei, Heine Bumszszel méri össze és azt irja, hogy Németországban senkit sem lehet mellé helyezni. Ha a müveit külföldi ismeri ezt a szót: magyar, a második szó melyet kiejt, bizonyára az ő neve. Petőfi világirodalmi hódításait, külföldi fordítóit kiváló szakemberek ismertették. A Petőfi könyvtárban Lenkei Henrik, Kont Ignác, Baróti Lajos, Körösi Albin, Vikár Vera és Vikár Béla foglalkoznak sorjában Petőfi útjaival a német, francia, olasz, spanyol, angol és északi népeknél. Petőfi géniuszának román nyelvű hatásáról a legutóbbi idő kig keveset tud az irodalomtörténet. Csupán a Târgu-Mureş (marosvásárhelyi) Petőfi emléksorok cimü albumból (1923), Dr. Bitay Árpád: Petőfi és a román irodalom (77 81 1.) cimü cikkét hozhatjuk fel, valamint Pintér Jenő említését, hogy román nyelven is megjelent számos költeménye. 1 ) Amikor ezt a szerény értekezést irom, az a vágy vezet kutatásomban, hogy ismertessem azokat a fordításokat és méltatásokat, amelyek Petőfinek mintegy polgárjogot szereztek a román irodalomban. Az első román Petőfi-forditással a Vulcanu József alapította, Pesten megjelenő Familia c. szépirodalmi és művészi folyóirat 1872-es évének 5. számában találkoztam. A véletlen ugy akarta, hogy e fordítás abban a folyóiratban jelenjen meg, amelyben a legnagyobb román lírikusnak. Eminescu-nak költeményei is először láttak napvilágot. A fordító maga Vulcanu Fordítása: Fire asiu riu... Lennék én folyóviz elavult és költői erő nélküli munka. Általában az első fordításoknak inkább művelődéstörténeti jelentőségük van, mint művészi Felületesség és műgond hiánya jellemzi a Cluj (Kolozsváron) 1893 1898 között az Ungaria c. folyóiratban megjelent 45 fordítást. Petőfi első művészi fordítója a braşovi Ştefan Octavian losif. Petőfi, akinek költeményeit otthon Brassóban ismeri és szereti meg s még inkább a nagyszebeni magyar állami főgimnáziumban, losif számára azt a mestert jelenti, akihez kezdő költő korában iskolába jár s aki bevezeti őt a költészetbe. A fiatal losif Petőfin keresztül szerez magának költői nevet, hiszen első két könyvalakban megjelent munkája Petőfi-forditásgyüjtemény.») Petőfi az a lángész, akit magának kiválaszt azért, hogy először tárja fel előtte egy gazdag és változó emberi érzés- és gondolatvilág sokszínűségét, költői megjelenítését. Petőfitől tanul keresetlenséget, egyszerűséget, tartalmas rövidséget, formát. l ) A magyar irodalom története, Budapest, 1933. VI. 403 1. >) Poezii alese, Bibi. de popularizare, Craiova, 1896. Apostolul şi alte poezii, Bucureşti, C. Müller, 1897. 89

90 losif mellett Petőfi leghivatottabb román forditója kétségtelenül Gog a Octavian, aki szerint a költő: harcos. S valóban harcosnak mutatkozik ugy eredeti, mint fordított költeményeiben. Az ő érzéseinek alapja éppen ugy, mint Petőfinél, forradalmi. Goga melankolikus forradalmár, akiben a fajszeretet összefonódik a ki csínyeknek, a tehetetleneknek a fájdalmával és a nagyok, hatalmasok elleni indulattal. A pesti Luceafárulban művészi Petőfi és Madách-forditásokat közöl, amelyekért a Petőfi Társaság tagjává is választotta. Petőfiből nemzetpolitikai okokból fordit. Az eredeti költeményben található politikai gondolatot saját népére alkalmazza. Az idegen költemény lefordításával is tanítást ad, buzdít, lelkesít, nevel, forradalmasít, nemzetét szolgálja. Ezeknek a költeményfordításoknak az alapeszméje az emberi és világszabadság nagy eszméi. A Bucureşti-ben Iorga irányításával megjelenő: Floarea darurilor c. folyóiratban, 1907 ben, hét sikerült fordítás van. V. Loichiţă irótól. Petőfi mellett, a második rovatban a világirodalom nagyjaiból találunk fordításokat, u. m. Leopardi, Carducci, Villon, Longfellow, Musset, Shelley, Tennyson, Ovidius, Goethe, Malherbe, Manzoni, Ronsard, Edgár Poe, Vigny stb. A bucureştii költő-tanár, Ion Ursu Sorimi a craiovai Ramuri folyóiratban fordit. Petőfiből azok az alkotások ragadták meg, amelyek példái a szabadságért vivott harcok költészetének. Soricu fordításai, amelyek gonddal és sok hivatottsággal készüllek, az emiitett folyóiraton kivül a Viitorul-ban, a Neamul-Românesc-ben s a Neamul Românesc Literar-ban találhatók nieg. A braşovi Şaguna-liceum tanára Axente Banciu Petőfinek legtermékenyebb forditója. Több mint 50 fordítása van különböző lapokban és folyóiratokban. A román akadémia fiatal könyvtárosa, Avram P. Todor jelenleg a János vitéz fordításán dolgozik. Petőfinek hires jelszavát, a Votam Petőfianumot kétszer is lefordították románra. Ez a hat jambikus sor teljes kifejezője Petőfi költészete eszméinek, a szabadságnak és a szerelemnek. Ugyancsak két fordítása van A hóhér kötele regénynek is, amely a nyomornak és a bosszúnak dramatizált rémes története. A Petőfire vonatkozó méltatások nagyrészt prózaiak, de van köztük költemény is. Az első román, aki a magyar irodalommal, szellemi élettel, a magyar lélekkel, annak különböző megnyilvánulásával foglalkozott, Slavici János volt. Slavici, a Convorbiri Literare folyóirat 1871-es évfolyamában, a magyarokról irt tanulmányában szélsőséges irányt követ. (Studii asupra Maghiarilor.) A múltnak melankolikus forradalmára, Goga,»a román Petőfi*, a vele szellemileg rokon géniuszhoz költeményt ir, Cântece fără tară költemény ciklusában: Lui Petőfi. E költeményt magyarra is lefordította Gara Ákos, az oradeai kétnyelvű folyóiratban, az Aurora-ban (1923 április 1.)

Petőfinek 1923-ban, fényes keretek közt lezajltt 100 éves születési ünneplése a románság figyelmét sem kerülte el. Különböző folyóiratokban és lapokban, ha nem is nagy terjedelmű, de tiszteletet adó megemlékezések jelennek meg, sőt a közoktatásügyi minisztérium külön kiadványban teszi a nagy költő elé a megemlékezés virágcsokrát. E könyvecskét elhunyt szláv nyelvészeti egyetemi tanárom, Dr. Popovici József irta. Amint értekezésünkből kitűnik, a románság azok közé a népek közé tartozik, amelynél az európavándor Petőfi szintén hódítani tudott. Petőfi örök emberi értékei a románságot is érdeklődésre és tiszteletre hangolták. Ha azonban arra a körülményre gondolunk, hogy Erdélynek havasai és virágos rétéi között évszázados együttélés kapcsában állt a két nép, aránylag kevésnek tűnik fel az kései érdeklődés, amelynek eredményei az itt összegyűjtött fordítások és méltatások. 826 költeményből csupán 198 fordítást találtam, jobbára folyóiratokban elszórva, 1872 évi kezdő dátummal. Önként adódik a kérdés, mi az oka ennek a kevés érdeklődésnek? Az egyik okot kereshetjük abban a körülményben, hogy a románság müveit elemei, legalább az erdélyiek, Petőfit az iskola padjaiban eredetiben olvasták. Az igazi ok azonban politikai. Amint Goga a Luceafărul 1903 augusztus 1-i számában kimutatja, sok magyar nyelven irott, elvitázhatatlan értékű irodalmi müvet nem fordítottak le románra a két nép közötti évszázados politikai súrlódások sajnálatraméltó hagyománya miatt. Petőfi, a teljes és igazi román nyelvű Petőfi késik. Nem tudhatni, hogy megjelenik-e s ha igen, mikor 91

Az önmegtartóztató élet.*) Az előző fejezetben megállapítottuk: a nemi kérdésnek az ifjúság számára a házasság előtt nincs más megoldása, mint a tiszta élet. Az az élet, amelyben az ifjú teljesen a természetre bizza a nemi problémát s amelyben visszatartja magát a nemi kielégülés minden formájától mind képzeletben, mind cselekvésben; az az élet, amelyben szigorúan ellenőrzi a nemi ingereket és átváltoztatja azokat a határozott akarat s az egész életet bevilágító magas eszmények nemes anyagává. Az ilyen élet szükségképeni feltétele annak, hogy személyiségünk elérje teljes kifejlődését és legnemesebb kifejezését. Szükséges az a teljes, gazdag élethez minden mély emberi viszonylatban: házasságban, családban és barátságban. Az egyénnek és társadalomnak bármilyen szempontjából tekintve is a tiszta élet ugy, amint meghatároztuk, az egyedül ésszerű élet az ifjú számára a házasságon kivül. Ez az egyedül ésszerű először is az egészségre nézve. Már kimutattuk, hogy bármely nemi engedékenység a fejlődés éveiben rontja azokat a fizikai erőforrásokat, amelyek szükségesek az erős férfiúi szervezet felépítéséhez. Az érettség elérése után is megmarad ennek az életnek ésszerűsége a férfi fizikai egészsége szempontjából, mert a lelki erőknek tiltott nemi viszonyokból elkerülhetetlenül bekövetkező csökkenése károsan hat vissza az egész fizikumra. Jól ismert dolog, hogy pl. az önbecsülés elvesztése komolyan alááshatja a testi egészség alapjait. Azonkívül az, aki házasságon kívüli tiltott viszonyokban keresi a nemi probléma megoldását, mindig ki van téve a nemi betegségek rettenetes veszélyének, melyek szétrombolhatják nemcsak a saját egészségét, hanem a legborzalmasabb pusztítást végezhetik az eljövendő feleség, gyermekek s az egymást követő nemzedékek életében. A házasságon kivüli megtartóztató élet 1 ) egyedül ésszerű továbbá az intellektuális élet tekintetéből. Alig van valami, ami *) IV. fejezete M. J. Exner dr., amerikai orvos kiváló sexualpedagógiai munkájának (The raţional sex life for men), melyet Albert Vilmos tanár fnrditott magyarra. Az egyházi főhatóság elrendelte, hogy az ifjúság helyes sexual is nevelése szempontjából oly fontos müvet a vezetése alatt álló összes róm. kat. főgimnáziumok szerezzék meg a felsőbb osztályok számára. ') Ez nem azt jelenti, hogy a házasságon belül nem volna szükség a lemondásra, korlátra, fegyelmezettségre. Az, aki nem tud lemondani olyanokról, amik meg vannak engedve, közel áll ahhoz, hogy elkövesse azt, amik megvannak tiltva. (Szent Ágoston). Aki megszokta a házasságon kivül a kontinenciát, az a házas életen belül is ura tud lenni ennek az ösztönnek.

annyira aláásná a szellemi képességeket, mint a fegyelmezetlen nemi élet. Aki tiltott viszonyokba egyezik bele vagy önmagával szemben követ el visszaélést, az valósággal felidézi a szellemi élet romboló hatalmait. Aztán mindinkább növekvő és sürgető lesz az a rendetlen nemi élmények irányában s fokozatosan uralmába keriti a figyelmet és képzeletet; megfosztja az egyént a rugékonyság erejétől és zavart támaszt szellemi képességeinek egész területén. Íme egy egyetemi ifjú tragikus vallomása. Miután keserű bánattal elmondotta eredménytelen küzdelmét szemben rendetlen nemi szokásokkal, igy szólt:»már lassan belenyugodtam, hogy soha több, mint fel-ember nem leszek*. Minő bűnhődés: tudatában lenni az erőnek, hogy lehetne egész ember, de megfosztva e lehetőségtől az erkölcsi sülyedés és a fegyelmezetlen nemi élet által! Minden főiskolán és egyetemen az értelmi és erkölcsi erőnek rendkívüli mennyisége jut a pusztulás útjára, mert a nemi ösztön köré tapadó gondolatok és képek, támogatva a rendetlen élet által, valósággal hatalmukba kerítik a szellemi élet birodalmát. Az, aki állandóan éli az önmegtartóztató életet s tisztán tartja képzeletét: szellemi és erkölcsi szabadságra tesz szert s képes lesz erejét nagy 'feladatokra összpontosítani; mindez ismeretlen annál, aki játékot üz a nemi élet dolgaiból. A fegyelmezetlen nemi élet ellensége tehát az értelmi képességeknek, nemcsak azért, mert pusztítja azoknak rugékonyságát és lerántja az eszményeket, hanem azért is, mivel az efféle élet rombolja azokat a fizikai forrásokat is, amelyek szükségesek a szellemi erők zavartalan, hathatós működéséhez. Az önmegtartóztató élet a házasságon kivül a helyes élet a jellem szempontjából. A nemi élet helyes értékelése, annak készséges alárendelése az egyén magasabb, szellemi természete alá, nemes, lovagias magatartás az egész nőiséggel szemben egyszóval : romlatlan érzelmek teljességgel szükségesek az igazi jellemhez s a személyiség magasfoku, tökéletes kifejlődéséhez. Minden más ut és mód lefokozza és gátolja az igazi fétfias jellem irányában haladó indítékokat. (Amint előbb kimutattuk, a tisztátalan élet legszigorúbb büntetése a legmagasabb tevékenység területén van, amelyre ember képes tudniillik az érzelmek világában. Az ilyen élet megöli a képességet az igazi mély szerelemre.) Három fontos tényező van, amelyek szükségesek az igazi, hatékony jellem kialakulásához. Az első az önbecsülés érzete. Ennek elvesztése bénitólag hat a férfi lélek minden nemesebb indítékára. A lelkiismeret helyeslése teljességgel lehetetlen olyannál, akinek élete tisztátalan. Az embertársainkkal való viszonyunk becsületességének a tudata a másik lényeges vonása az igazi jellemnek. De semmiesetre sem lehet meg ez a tudat abban, akinek szokásává vált a nemi ingerekkel szemben való engedékenység, mert az ilyen visszaél az életműködés egy olyan tényével, amelytől jövendő családjának jóléte függ, vagy másrészt lerántja a nőiséget és esetleg létre hiv 93

94 egy emberi életet, amely meg van átkozva nem szünö átokkal. Az ilyen ember társadalomellenes életet él. A harmadik lényeges tényező az igazi jellem kifejlődésében az összeköttetés érzete eyy felsőbbrendű viláyqal, melynek minden ember ösztönszerűleg, többé, vagy kevésbé világosan, részesének érzi magát, bármilyen is legyen a hite vagy vallási meggyőződése. Az ember valójában szellemi lény és a szellemvilággal való összhangnak érzete múlhatatlanul szükséges valódi boldogságához. Az isteni helyeslés érzete pedig teljesen lehetetlen olyan embernél,, aki önlealázó, társadalomrontó életet él. Az önmegtartóztató élet a helyes élet az ifjú részére a nőiség iránti köteles tisztelet szempontjából. Minden más megoldás az ország leányai és asszonyai bizonyos százalékának a feláldozását kivánja azért a testet-lelket pusztító szándékért, hogy szolgálatába állítsa őket férfiak vélt nemi szükségleteinek. A nemi önuralom hiányából eredő szociális szerencsétlenség ez a szörnyű társadalmi kár, ez a borzalmas szégyene az emberiségnek férfiak fegyelmezetlen, tisztátalan életének a következménye. Ha a férfiak fegyelmezett, ésszerű nemi életet élnének, ez a gennyedő szociális seb hamarosan eltűnne. Ez a társadalmi betegség főképpen férfi-probléma. Szüntesd meg a keresletet s megszűnik a kinálat: szüntesd meg az okot és nem lesz okozat. Az önmegtartóztató élet a házasságon kivül az egyedüli normális, ésszerű élet a nő részére: ez társadalmi törvény, általánosan elfogadott dolog. 1 ) A társadalom ezt kivánja tőle s ő elfogadja e követelést. Semmi ésszerű ok nincs, amelynek alapján ki lehetne venni a férfit ugyanazon követelés alól. Nincs kétféle erkölcs. A nőiségnek joga van a legnemesebbhez a férfiban; e nélkül nem tudja megvalósítani a benne rejlő legjobb értékeket. Tisztátalan élet a férfi részéről megfosztja a nőt, akár később a házasságban, akár a mostani barátságban, a magasabb színvonalú egyéniségek, tisztultabb lelkületek ama kölcsönös, benső kapcsolatától, amely kiváltja és kifejleszti a legnemesebb tulajdonságokat és amely csak romlatlan érzelmi világból fakadhat. (A finom belső viziónak és értékelésnek, a kölcsönös gyöngéd rokonszenvnek a képességét, amely nemesiti és erősiti az összekötő szellemi szálakat azáltal, hogy megtudja látni a másik személyiségének mélyén rejlő nagy értékeket ezt a képességet megbénítja a tisztátalan élet.) Az önmegtartóztató élet (a házasságon kivül) az egyedül helyes élet az ivadékok szempontjából. A sejtecske, amely létrehozza az ivadékot, képviseli a férfit az emberi nem összes jövő nemzedékeiben Hogy milyen lesz az uj élet, a férfit tekintve, attól függ, minő átörökölhető tulajdonságokat képes belefektetni az életsejtbe. Az utódok szempontja nagy és el nem hárítható felelősség elé ') Általánosan, de nem mindenkitől. Vannak férfiak, sőt nők is, akik követelik a lefelé" vivő jogokat; miért ne ők is? kérdik. E nőkkel szemben a nőiség védelmére sietünk s azt mondjuk: nincs joga a nőnek követni a férfit a - jogbitorlásban. (Ford.)

állilja : kötelezi Öt akként őrizni meg erőit és kifejleszteni képességeit, hogy tudja felruházni utódját a legértékesebb örökséggel és a lehető legnagyobb életképességgel. A férfi fegyelmezetlen nemi életének nincs szörnyűbb büntetése, mint annak mardosó tudata, hogy az esetleges gyönge, vézna, beteges gyermekek szerencsétlenségének nyomai odavezetnek az ő korlátot nem ismerő önzésének a küszöbéhez. Az ilyen gyermekek minden ártatlan tekintete egy-egy szúrás lehet az önző férfi szivébe. S ne mondja senki, aki a rendetlen nemi élet útjára lépett akár képzeletben, akár cselekvésben hogy neki biztosítékai vannak ama következményektől való menekülésre. Menekülés talán lehet, de biztosíték nincs. Másfelől meg lehet-e nagyobb jutalma a házasságon kivüli kontinens életért vívott férfias küzdelemnek, mint a családban a testileg-lelkileg egészséges gyermekek ragyogó tekintete? A nemesebb, tartalmasabb életkapcsolatok barátokkal, a jegyessel, vagy hitvestárssal csak a romlatlan, nagy gonddal müveit érzelmi világ mélyéről fakadhatnak. Tiszta, finoman érző szerelmi élet az apa részéről tehát szügséges feltétel a gyermekei lelkében rejlő gazdagság megérzésére, kiváltására és értékelésére. A legmélyebb örömök és boldogító elégtétel forrása lesz számára a jó tulajdonságok kölcsönös felfedezése és az az éles finomsággal látó rokonszenv, amely összeköti lelkét az övéikkel. Csak ilyen érzelmi viszonylalban fejlődhetnek gyermekei életében és személyiségében a legnemesebb vonások. (Ezek megnyilatkozásának és értékének foka nagy mértékben függ az apa egyéni nemességének a fokától.) Akinek lényében meg vannak bénitva a legnemesebb érzelmek és a legmagasabb szellemi tevékenységek, hogyan remélheti az, hogy felfed' zze és kiváltsa gyermekei lelkivilágának legmélyebb gazdagságát? Ha az ifjú korban kikezdett élet nem is hoz szükségképpen fizikai romlást az eljövendő gyermekekre, annyi bizonyos, hogy megfosztja őket a legnagyobb adománytól, amelyet egy atya adhat gyermekeinek: az érintetlen érzelmi élet gazdagitó, hóditó hatalmától. Végül a tiszla élet az egyedül helyes élet a társadalom szempontjából. Valaki azt mondotta, hogy az emberi nem hasonló egy összefüggő nagy idegrendszeihez. Ami hat az egyik részre, hat az egészre és minden ember része az egésznek Az egyén nem alkothat nagy idegtörzseket; de lehet egyike az elvezető idegszálaknak. S a romlás melyet okoz, szétterjedhet az egész idegrendszeren, mint fájdalom, rendellenesség, vagy betegség. Nyilvánvaló tehát a rendetlen n< mi élet antiszociális jellege. Az ilyen élet szükségképpen lerántja az egyént, ami önmagában is kár a lársadalomra nézve, de velejár a nőiségnek a lefokozása és az egí'sz társadalmi rend aláaknázása. Az ilyen élet tehát antiszociális következményekkel jár együtt, melyeket a társadalomra zuditani senkinek sem áll jogában. A tiszta élet állandó élése nem könnyű feladat. Megoldása egész embert kiván. Harcot jelent, de a győzelem jutalma tuláradóan nagy. 95

96 Van több hatalmas, hódító erejű indíték, ami segit e harcban, ami megerősít a kísértésekkel szemben és segit e téren is megőrizni a magasztos eszményekhez való hűséget. Itt van mindjárt legközelebb az önfentartás szempontja. A tiszta élet útját egészség jelzi s hatékony, viruló élet; a fegyelmezetlen nemi élet vonalán vannak: gyöngeség, betegség, nyomor és halál. Egy másik cz egyén fejlődésének a szempontja. Minden normális férfi érzi az ösztönszerű vágyat, hogy (minél szélesebb vonalakban,) minél teljesebb mértékben kifejlessze életét. Ez csak rendes nemi lelki ismeretesség és férfias önuralom mellett lehetséges. Egy harmadik a hatékonyság (efficiency) motívuma. Hatékonyság aktivitás a kor jelszava. De az akciótól, a tevékenységtől duzzadó életre csak ugy lehet szert tenni, ha a nemi természet a magasabb szellemi képességek uralma alatt áll és összhangban van az egész élet legmélyebb érdekeivel. Alig van valami, ami annyira aláásná a tevékenység rugóit, mint a rendetlen nemi élet okozta zavar és erőpusztitás. Ott van aztán a lovagiasság (chivalry) szempontja. A nőiség tiszta férfiakat kér és követel a legszentebb életviszonyok magasztos eszményeivel. A nő védelme a férfi természetes kötelessége s az marad akkor is, ha a»nőemancipáció«teljes mértékben megvalósul. E viszonyból tiszta, nemes érzelmek fakadtak mindig. A szándék: megvédeni a női erényt s az oltárhoz olyan tiszta életet és lelket hozni, mint amilyen tiszta az élete és lelke annak a nőnek, aki az ő felesége és gyermekeinek anyja lesz hatalmas pillére lesz az erkölcsi jellemnek minden férfi életében. Egyike a legfontosabb motívumoknak az apaság szempontja. Atyja lenni gyermekeknek, akiknek félelem és szánalom helyett örömmel és büszkeséggel tekinthet az arcába, tudva azt, hogy felruházta őket a tőle kitelhető legjobb örökséggel és hogy saját lelkületének a velük való érintkezése lesz az ő legjobb nevelőjük mindez rendkívüli erővel vonzó indíték lehet bárkinek az életében. Nézzétek meg börtöneinket, az elmebetegek házait, a gyöngeelméjüek intézeteit s ott olvashatjátok az emberiség szörnyű átkát mint eredményét a magasabb rendeltetésű nemiséggel való visszaélésnek. Egyetemes motivum a boldogságnak, a megelégedettségnek szempontja. A földi életben elérhető boldogság elválaszthatatlanul össze van forrva érzelmi világunkkal, melynek a nemi ösztön alkotó része. A legfőbb boldogság forrása pedig ott fakad a feddhetetlen érzelmi viszonyok mélyén. Önámitás, ha valaki azt hiszi, hogy képzeletében tréfát űzhet ezen érzelmekből vagy magatartása által beleránthatja azokat a kéjelgés sarába s aztán e könnyelmű játék után is élvezheti majd az érzelem tiszta és tökéletes gyümölcseit. Az érzelmek világára is áll: ki mint vet, ugy arat. A könnyelmű játékos látni fogja, hogy az érzelem legnemesebb gyümölcsei rá nézve hamuvá válnak s érintésére szétmorzsolódnak. A felsorolt jelentős motívumok minden gondolkodó embert, aki nem szokott játszani az élet nagy kérdéseivel, segíthetnek

abban, hogy elérje a nemi téren a szükséges önuralmat. De bármily súlyosak is legyenek ezek az indítékok, mégis nem mindig elegendők, hogy megőrizzék a hűséget a magas eszményekhez, amelyek szükségképen hozzátartoznak az igazi férfiassághoz. Van még valami, ami nélkül az akarat bármennyire is hallja a férfias élet felé vonzó ama komoly sugallatokat igen gyakran megbénítva, tehetetlenül fog állani. Annak, aki biztosítani akarja magának az önuralmat a nemi életben, mintegy megszállva kell lennie a legfőbb motívum varázsától, attól, ami mindent lebiró hatalommal magával fogja ragadni őt, mert megnyitja előtte határtalan segitő forrásait a végtelen Istennek. Ez a hatalom több mint emberi. Bármilyen hiten legyen valaki s bármilyen intellektuális nehézségei legyenek vallási kérdésekben nincs senki, aki nélkülözhetné ezt a hatalmat: mindenkinek szüksége van erre az erőre az Isten erejére. Magunkévá tehetjük ezt a hatalmat életünk vidám átadásával az Isten szándékára s értékesíthetjük azt mély és őszinte vallásos élettel. Jézus Krisztus felnyithatja előttünk a szellemi világegyetem isteni, kimeri 4 hetetlen erőforrásait. Éljünk Vele, járjunk Vele, lépjünk Vele örök htiségü barátság mélységes meghittségébe és igy sajátunkká lehet az Ő életének végtelen ereje. Adjuk oda Neki életünket őszinte engedelmességben és barátságban s járjunk Vele töretlen szabadságban, a tökéletes férfiasságu, győzedelmes életnek páratlan szabadságában. '97 7

Adatok intézetünk történetéhez. 1. Az intézet jellege Intézetünk»Az erdélyi róm kat. Státus Mercurea-Ciuc-i (csíkszeredai) főgimnáziuma* Alapításának idejét pontosan nem lehet megállapítani. Bizonyos, hogy a Szent Ferenc-rendi atyák alapították Csiksomlyón a XVII század elején. Ök építették első épületét, mely az 1661-iki tatár betörés idején elpusztult. Újraépítették 1669 ben és vezették 1774-ig. Ekkor ugyanis az erdélyi főkormányszék kebelében a katolikus alapok és alapítványok kezelésére alakult Catholica Comissio vette át az intézet felügyeletét és gondozását, de a tanítást azután is kizárólag szerzetesek végezték 1852-ig. 1853-tól 1900-ig szerzetesek, egyházmegyei és világi tanárok, 1901-től pedig csak egyházmegyei papok és világi tanárok tanították az ifjúságot. A Catholica Comissio helyébe a (Alba- Iulia) gyulafehérvári róm kath. latin szertartású püspökség lépett, mely az intézetet a jelc-nben is fenntartja és kormányozza. Mivel a régi csiksomlyói épület az uj idők követelményeinek már nem felelt meg. az erdélyi róm. kat. Státus, mint főtanhatóság az intézetet a főközlekedési vonalak központjába, a vármegye székhelyére, Mercurea-Ciuc (Csíkszeredába) helyezte át s részére 1909 10-ben a mostani, palotaszcrü épületet emelte. 2. Az iskolaév kezdete és lefolyása. Az iskolai évet a rendtartásban és a miniszteri rendeletek által előirt időben kezdettük meg és pedig 1929 ben szeptember hó 15-én, 1930-ban szeptember hó 15 én, 1931-ben szeptember hó 3-án, 1932-ben ismét szeptember hó 15-én, 1933-ban és 1934-ben pedig szeptember hó 16-án. Az ezen időpontokat megelőző hetekben történt a tanulók beírása, valamint a javitó és felvételi vizsga A tanítás menetét az iskolai évek folyamán nem zavarta meg semmi sem. Az évvégi vizsgák a törvény által előirt időben és módon folytak le. Az 1929 ; J() tanévben minden osztályban tartottunk evvégi vizsgákat. A IV. osztályra szóló felvételi vizsgák a junius 19. és 21. közötti napokban folytak le N. Baboie középiskolai inspektor elnöklete alatt. Jelentkezett 23 tanuló, átment 20 A bacalaureatusi vizsgára jelentkezett 2 régi és 13 uj, össze sen 15 tanuló. A régiekből átment 1, az ujak közül csak 7. Az 1930 31 tanévben az évvégi vizsgákat minden osztályban megtartottuk.

A IV. osztály előtti juniusi felvételi vizsgákat a hónap 19. és 20. napján tartottuk meg N. Baboie brassói középiskolai inspektor elnöklete alatt. Jelentkezett 22 növendék, átment 17. A bacalaureatusi vizsgára jelentkezett 9 régi és 8 uj tanuló. Átment mind a 8 uj jelölt. Az 1931 32 tanévben a miniszteri rendelet értelmében nem voltak évvégi vizsgák. Az V osztályba szóló felvételi vizsgát csupán csak azok a tanulók tették le, akik az előző iskolai évben nem álltak vizsga elé. A juniusi felvételi vizsgát junius 10-én tartottuk Spiru Tudor helybeli állami gimnáziumi igazgató, miniszteri biztos elnöklete alatt. Jelentkezett rá 5 tanuló, átment 3. A junius havi bacalaureatusi vizsgára jelentkezett 6 régi jelölt, sikerrel letette 4. A folyó tanévben végzett tanulókból jelentkezett 24, átment 17, ami az eddigiekhez viszonyítva szép eredmény. Az 1932 33 tanévben az előadások a IV. és VII. osztályban junius 10-én záródtak, a többi osztályban junius 15-én. Évvégi vizsga a miniszteri rendelet folytán nem tartatott. A felsőtagozati felvételi vizsgát Spiru Tudor, helybeli állami gimnáziumi igazgató, miniszteri biztos elnöklete alatt junius hó 14., 16., 17. és 19-én tartottuk meg. A 31 jelentkező közül átment 22. A junius havi bacalaureatusi vizsgára jelentkezett 8 régi és 25 uj jelölt. Sikerrel letette 2 régi és 18 uj jelölt. Az 1933 34 tanévben a tanítást május hó 31-én fejeztük be. Junius 5-től, junius 21-ig az évvégi vizsgák folytak le. A felvételi vizsgát az V. osztályba junius hó 21-én és 22-én tartottuk Spiru Tudor helybeli állami gimnáziumi igazgató, miniszteri biztos elnöklete alatt. A vizsgabizottságba még két állami tanár, Ioan Niculescu Gheorgheniből és László Aranka a helybeli állami gimnáziumtól voltak kinevezve. A vizsgára állott 30 tanulóból 13 ment át. A junius havi bacalaureatusi vizsgára 4 régi és 11 uj jelölt jelentkezett, sikerrel letette 3. Az 1934 35 tanévben az évvégi vizsgákat junius 5. és 22-ike között tartottuk meg Spiru Tudor, helybeli állami gimnáziumi igazgató, miniszteri kiküldött ellenőrzése mellett. A felső tagozati felvételi vizsga junius 21. és 22-én folyt le. A vizsgabizottság Spiru Tudor miniszteri biztosból, Nagy Borbála és L. Platón kisasszonyok, állami tanárnőkből állott. E vizsgára 18 tanuló jelentkezett, ezek közül átment 10. A junius havi bacalaureátusi vizsgára 9 régi jelölt jelentkezett, sikerrel tette le 2. 3. Személyi figyek. Az 1929 30 tanévben: Az iskolai év kezdetén a főtanhatóság Vámszer Oéza tanárt nevezte ki rajztanárrá, Sándor Imre vallástanár pedig a Róm Kat. Népszövetség igazgatójává választatott és intézetünket az iskolai év végén hagyta el. 7* 99

100 Az 1930 31 tanévben: A főtanhatóság szeptember hó 1-én László Ignác vallástanárt helyezte át (Odorheiu) Székelyudvarhelylől intézetünkhöz, Vámszer Géza rajztanárt pedig 1929. szeptember 1 iki hatállyal rendes tanárrá nevezte ki. Az 1931 32 tanévben: Ferencz Gyula rendes tanár 1931 év november hó 1-én nyugalomba vonult. Angi Dénes rendes tanárt a főtanhatóság 1931. szeptember hó 1 én a róm. kat. tanitóképzőtől intézetünkhöz helyezte át. Rozsnyai Béla, zene- és énekmester 1931. junius 29-én tanszékéről lemondott. Helyét szeptember 1-én Sarkadi Elek zeneés énekmester foglalta el. Az 1932 33 tanévben: Baumgarten László, helyettes tanár 1933. január 1-én állásáról lemondott és helyette a francia nyelv tanszékét Duca Vladimír helyettes tanár foglalta el. Az 1933 34 tanévben a tantestületben nem történt változás. Az 1934 35 tanévben: Mayer János, címzetes igazgató, rendes tanár, 1934 szeptember hó 1-én nyugalomba vonult. Az 1935. január hó 1-én a főtan hatóság Mánya Ferenc rendes tanárt intézetünktől az Odorheiu (székelyudvarhelyi) róm. kat. főgimnáziumhoz helyezte át. Duca Vladimír helyettes tanár állásáról lemondván, helyette Ojtra Benedek helyettes tanár neveztetett ki intézetünk francia tanszékére. Az iskolai év végén Angi Dénes rendes tanárt a főtanhatóság igazgatóvá nevezte ki a Tâ r gu-mureş (marosvásái helyi) róm kat. gimnáziumhoz, Dr. Veégh Sándor helyettes tanárt pedig a Tg.-Murrş (marosvásárhelyi) róm. kat. tanítóképzőhöz helyezte át intézetünktől. 4 Iskola látogatások. 1929 30. Majláth Gusztáv Károly gróf\ erdélyi püspök őnagyméltósága, mint az erdélyi katolikus iskolák és intézmények legfőbb igazgatója meglátogatta intézetünket az 1929. november 29. és december 3-ika közötti napokban. Ez alkalommal különösen érdeklődött az ifjúság lelki fejlődése, nevelése és tanulmányi előmenetele iránt. Meglátogatták intézetünket még: Nicohe Baboie középiskolai inspector 1929. november 22-én, valamint 1930. február 24. és 25. napján, G. Şerban középiskolai inspector 1930 évi április hó 1-én és 2-án 1930. junius hó 7-én meglátogatta főgimnáziumunkat Dr. Balázs András, pápai prelátus, kanonok ur, az erdélyi róm. kat. Státus előadója. 1930 31. Nicolae Baboie, középiskolai inspector, november 21-én administrativ, 1931 március 11-én és 12-én pedig pedagógiai vizsgálatot tartott. 1931. május 4-én intézetünket Gh. Şeiban középiskolai inspector látogatta meg, május 16-án pedig Dr. Balázs András pápai prelátus, előadó ur.

Junius 19-én, az évvégi vizsgák alkalmából At. Popa, középiskolai inspector látogatta meg intézetünket. 1931 32. Május 6-án és 7-én Dr. Boga Alajos, a Tg.-Săcuesci róm. kat. gimnázium igazgatója, mint az erdélyi róm. kath. Státus megbízottja látogatta meg intézetünket. Május hó 24. és 26. között gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök ur őnagyméltósága látogatta meg iskolánkat, minden osztályban atyai intelmeket intézett a tanulókhoz és kitartó, becsületes munkára buzdította őket. 1932 33. November 23-án Gh. Şerban középiskolai inspector tartott adminisztratív és pedagógiai vizsgálatot intézetünkben. Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök ur őnagyméltósága október 30-án, november 3-ig, valamint junius hó 8-án látogatta meg iskolánkat Április 26-án Traian Gherman vezérfelügyelő vizsgálta meg intézetünket. Május hó 8-án és 9-én Biró Lajos, az odorheiu- i (székelyudvarhelyi) róm. kat. főgimnázium igazgatója, a főtanhatóság megbizásából tett nálunk hivatalos látogatást. Junius hó 11-én Gusti közoktatásügyi miniszter Caliani August vezérigazgató úrtól kisérve látogatta meg az intézetet 1933 34. Október hó 23 án Gli. Şerban, középiskolai inspector tartott pedagógiai vizsgálatot. Február hó 9-én Silviu Ţeposu középiskolai inspector szállt ki pedagógiai vizsgálatra. Március hó 16-án V. Păcală vezérinspector tett intézetünknél hivatalos látogatást. Március hó 24-én Ioan Odor középiskolai inspector a tanári kar román nyelvtudását vizsgálta. Április hó 25-én és 26-án Dr. Boga Alajos, kanonok, főtanfelügyelő ur végzett hivatalos látogatást. Julius 2-án Kegyelmes Püspök Atyánk látogatta meg az intézetet. 1934 35 December 14-én V. Păcală vezérinspector ur tartott intezetünknél hivatalos vizsgálatot. Május 3-án Dr. Boga Alujos kanonok ur, egyházmegyei főtanfelügyelö latogatta meg hivatalosan iskolánkat. Május hó 8-án Silviu Ţeposu. központi inspector ur végzett intézetünknél hivatalos vizsgálatot. 5 Tanterv. A tanitás az állami tanterv szerint haladt. Az előadások tárgyai meg voltak állapítva a részletes és az átmeneti tantervben. E tantervhez igazodtunk. 6. A tanulók. A beíratott és elbírált tanulók számát, valamint a létszámban évközben előfordult változásokat az alábbi táblázat mutatja: TANÉV: 1929 3oj 1930-31 1931-32 1932-33 1933-34 1934 35 Beíratott 205! 201 237 i 210 211 212 Kimaradt 15 1 9 2 2 i 3 Meghalt 1 ' 1-1 Elbíráltatott 189, 200 227 208 j 209 209 roi

102 7. Egészségi állapot. Az egészségi állapot mind a hat iskolaév folyamán általában kedvező volt. Dr. Búzás Márton iskolaorvos több izben megvizsgálta a tanulók egészségi állapotát és adott esetben megtette a szükséges intézkedéseket. A hivatalos szemvizsgálat sem talált fertőző betegséget. 8. Valláserkölcsi állapot. Az ifjúság valláserkölcsi nevelése mindig és minden tekin tetben a tanári testület legfőbb gondját képezte. Imával kezdettük és végeztük mindennap a tanitást. A tanári kar és az ifjúság minden vasár- és ünnepnapon szentmisét és szentbeszédet hallgatott. A tavaszi és melegebb őszi napokon a szentmise hallgatása hétköznap is kötelező volt. Az egyes tanévek folyamán többször volt közös szentgyónás és közös szentáldozás. Sokan voltak, akik hetenként járultak a szentségekhez s a mindennapi áldozók száma is állandóan növekedett. A másvallásu tanulók saját hitoktatójuknál kétszer jelentek meg hetenként vallásoktatásra és kötelesek voltak vallásuk istentiszteletén megjelenni. 9. Lelkigyakorlatok. 1929 30. A lelkigyakorlatokat ebben az évben március hó 27 30-ig tartottuk meg Márton Áron lelkész vezetése alatt. 1930 31. E tanévben március hó 5 8 ig tartottuk a lelkigyakorlatokat P. Dr. Jakubek István jezsuita atya vezetése alatt 1931 32. Ebben az évben március hó 3-án kezdődtek a lelkigyakorlatok és P. Takács Gábor şumuleui (csiksomlyói) Ferencrendi házfőnök vezetése alatt március hó 6-án fejeződtek be. 1932 33. A lelkigyakorlatok ebben a tanévben a március 29. és április 1. közötti napokra estek. Külön tartottuk az alsóbb és külön a felsőbb osztályok részére. Az I. III. osztályos tanulókét P. Ráduly Kolozs şumuleui (csiksomlyói) szent Ferenc rendi atya, a IV. VII. osztály növendékek lelkigyakorlatát pedig Dr. Baráth Béla, gyulafehérvári theologiai tanár vezette. 1933 34. E tanévben február hó 28-án kezdődtek a lelkigyakorlatok és március hó 3-án fejeztük be őket. Az I III. osztály növendékeinek lelkigyakorlatait György Lajos ghimeşfăgeti (gyimesbükki) plébános, a IV. VII. osztályosokét pedig Ft. Ádorján Károly, egyházmegyei tanfelügyelő vezette. 1934 35. Ebben az évben az alsóbb osztályok lelkigyakorlatait március hó 6-tól, március 10-ig P. Ráduly Kolozs szent Ferenc-rendi atya s a felsőbb osztályokét Veress Ernő kolozsmonostori plébános tartotta ugyanabban az időben. 10. Iskolai ünnepélyek. 1929 1930. A tanévet szeptember 15-én ünnepélyes Veni- Şancte-vel nyitottuk meg. November hó 8-án I. Mihály király Őfelsége nevenapján ünnepélyes istenitisztelet volt az intézet

103 kápolnájában. December hó 1-én, Erdélynek az anyaországhoz való csatolása évfordulóján ünnepi szentmisét hallgattunk és utána részt vettünk a hatóságok előtti díszfelvonuláson. A délután megtartott iskolaközi népünnepélyen több számmal szerepelt intézetünk ifjúsága. Január hó 24-én, a fejedelemségek egyesülésének fordulóján a szentmise ulán műsoros ünnepélyt rendeztünk. Május hó 10-én, az összes románok egyesülésének ünnepén szentmise után meghallgattuk az ünnepi beszédeket, azután pedig részt vettünk a diszfelvonulásban, délután pedig több ének és zeneszámmal résztvettünk az iskolaközi ünnepélyen. Május hó 18-án tornaünnepélyt rendeztünk. Május hó 29-én, hősök napján a hősök temetőjébe vonultunk és részt vettünk a rekviemen. Ezen alkalomból az iskolák nevében Pulchárd János tanár mondott beszédet. Délután műsoros iskolai ünnepélyt rendeztünk. Junius hó 1-én avattuk fel a Mária-kongregáció fiatal tagjait. Junius hó 15-én tartottuk meg a tornavizsgát. Junius hó 29-én évzáró ünnepélyt tartottunk, melyen az intézet igazgatója mondott beszédet. 1930 31 Szeptember hó 15-én ünnepéllyel nyitottuk meg a tanévet. Novemker hó 5-én, Szent Imre napján, az iskola védőszentjét ünnepeltük. December hó 1-én nemzeti ünnepet tartottunk. Május hó 10-én, az összes románok egyesülésének ünnepén részt vettünk a hivatalos ünnepségen, délután pedig több számmal az iskolaközi ünnepélyen. Május hó 17-én az intézeti Mária kongregáció alapításának 200 évfordulója alkalmából tornavizsgával kapcsolatban jubileumi ünnepélyt rendeztünk. Május hó 21-én, hősök napján, délelőtt részt vettünk a temetői szertartáson, délután pedig iskolai ünnepélyt tartottunk. Junius 8-án Őfelsége II. Károty király trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. Az istentisztelet után a helybeli róm. kat. tanítóképzővel együtt iskolai ünnepélyt tartottunk. Junius hó 28-án évzáró ünnepéllyel fejeztük be a tanévet. 1931 32 Az uj tanévet szeptember hó 3-án nyitottuk meg. Október hó 16-án, Őfelsége II. Károly király születésnapján részt vettünk a prefecturán rendezett ünnepségen. November hó 5-én az iskola védőszentjének napján, nyilvános ünnepélyt tartottunk. December hó 1-én nemzeti ünnep volt és részt vettünk a hivatalos ünnepségen, valamint az iskolaközi ünnepélyen. December hó 8-án a Mária kongregáció tartott vallásos ünnepélyt. Január hó 24-én a fejedelemségek egyesülését ünnepeltük Május hó 1-én kegyelmes Püspök atyánk püspökké szentelésének 35 ik évfordulóját, délelőtt istentisztelettel és este műsoros ünnepéllyel ünnepeltük. Május hó 10-én, az összes románok egyesülésének ünnepén részt vettünk a nyilvános, hivatalos ünnepségen és a délutáni iskolaközi ünnepélyen. Május hó 23 án tejnapot tar tottunk, május hó 27-én pedig a madarak és fák napját tartottuk meg. Junius hó 8 án Őfelségének a király trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. Junius hó 9-ére esett a hősök napja, amelyen a hősök temetőjébe kivonulva, részt vettünk a rekviemen. Junius hó 11-én tartottuk meg a tornavizsgát, junius hó 12-én

104 pedig évzáró ünnepéllyel, amelyen az intézet igazgatója mondotta az alkalmi beszédet, fejeztük be a tanévet. 1932 33. Az iskolaévet szeptember hó 15-én nyitottuk meg. Október hó 16-án istentisztelettel és iskolai ünnepéllyel ünnepeltük Őfelsége II. Károly király születésnapját. Október hó 22-én B. P. Haşdeu és N. Grigorescu hirneves festőművész emlékét ünnepeltük, október hó 30-án pedig Alexandru cel Bun, moldovai fejedelemről emlékeztünk meg kegyeletesen. November hó 5-én az iskola védőszentjét ünnepeltük. December hó 1-én nemzeti ünnep volt. Délelőtt részt vettünk a hivatalos ünnepségen, délután pedig az iskolaközi ünnepélyen. December hó 8 án, Mária kongregációnk tartott vallásos ünnepélyt. Január 24-én a fejedelemségek egyesülését ünnepeltük, március hó 12 én pedig tornaestélyt rendeztünk. Március hó 25-én Arany János halálának 50-ik évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendeztünk. Május hó 10-én részt vettünk az összes románok egyesülésének emlékére rendezett hivatalos ünnepségen és az iskolaközi ünnepélyen. Május hó 21-én tartottuk meg a madarak és fák napját, május hó 22-én pedig a tejnapot. Május hó 25 én a hősök napját ünnepeltük. Részt vettünk a hősök temetőjébe rendezett kivonuláson és az ott tartott rekviemen, valamint az iskolaközi ünnepélyen. Junius hó 8-án Őfelsége II. Károly király trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. Junius hó 15-én tartottuk a nyilvános tornavizsgát. Junius hó 21-én évzáró ünnepéllyel és az intézet igazgatójának beszédével fejeztük be a tanévet. 1933-34 Szeptember hó 16-án ünnepélyesen, Veni Sanctevel nyitottuk meg az uj iskolai évet. Október hó 16-án, Őfelsége a király születésnapját istentisztelettel és iskolai ünnepéllyel ünnepeltük. November hó 5-én az iskola védőszentjét ünnepeltük. November hó 28-án megemlékeztünk Bukovinának az anyaországhoz való csatolásáról. December 1-én részt vettünk a hivatalos ünnepségeken és az»astra«-val együttesen nyilvános ünnepélyt rendeztünk. December 8-án vallásos ünnepélyünk volt a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatásának ünnepe alkalmából. Január hó 24-én ünnepeltük a fejedelemségek egyesülését. Február hó 2-án az intézet cserkészei letették az esküt, este pedig cserkész ünnepély volt. Február 22-én Albert, belga király halála alkalmából gyászünnepélyt tartottunk. Március hó 18-án tornaestélyt rendeztünk. Április hó 29-én tartottuk meg a madarak és fák napját. Május hó 10-én, az összes románok egyesülésének ünnepén részt vettünk a hivatalos ünnepségen, valamint az iskolaközi ünnepélyen. Május 17-én, hősök napján, részt vettünk a felvonuláson a hősök temetőjébe és az ott bemutatott gyászmisén, délután pedig az iskolaközi emlékünnepélyen. Május hó 23-án tartottuk meg a tejnapot. Junius hó 3-án nyilvános tornavizsgát tartottunk. Junius hó 8-án II. Károly király Őfelsége trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. Junius hó 29-én évzáróünnepéllyel és az intézeti igazgató beszámolójával fejeztük be az iskolai évet.

105 1914 35 Az uj tanévet szeptember 16-án ünnepélyes Veni Sancte-vel és az intézet igazgatójának megnyitó beszédével nyitottuk meg. Október hó 16-án. Őfelsége II. Károly király születésnapját, istentisztelettel és iskolai ünvepéllyel ünnepeltük meg. November 5-én, az iskola védőszentjének napján, ünnepélyt tartottunk. November 11-én, Körösi Csorna Sándor emlékünnepélyt rendeztünk. December hó 1-én részt vettünk a hivatalos ünnepségen és az»astra«-val együtt nyilvános ünnepélyt rendeztünk. Január hó 24-én a fejedelemségek egyesülését ünnepeltük. Február 28-án részt vettünk az»astra«által rendezett Horia, Cloşca és Crişan emlékünnepélyen. Március hó 25-én cserkészünnepélyt tartottunk tábortűzzel. Május 7-én a madarak és fák napját tartottuk meg. Május 17-én, az összes románok egyesülésének ünnepén, részt vettünk a hivatalos ünnepségen és az iskolaközi ünnepélyen. Május 18-án könyvnapot rendeztünk. Május 12-én, a Mária kongregációk alapításának 350 évfordulója alkalmából ünnepélyt rendeztünk, amelyen Dr. Gyárfás Elemér, szenátor, a róm. kat. Státus világi elnöke és Dr. Balázs András státusi előadó, prelátus, mint a főgimnáziumunk Mária kongregációjának öreg kongreganistája is részt vettek. Május 21-én tejnapot tartottunk. Junius 6-án hősök napja. Ez alkalomkor részt vettünk a temetőbe való felvonulásban és a gyászszertartáson, valamint az iskolaközi ünnepélyen. Junius 8-án, Őfelsége a király trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. Istentisztelet után részt vettünk a hatóságok előtti diszfelvonuláson, este pedig cserkészestélyt rendeztünk tábortűzzel. Junius 26-án ünnepélyesen Te-Deum-mal és a főgimnázium igazgatójának ünnepi beszédjével fejeztük be az iskolaévet. 11. Ifjúsági egyesület. A Mária-kongregáció, ifjuságunk egyedüli egyesülete az 1929 30-iki tanévben Sándor Imre vallástanár vezetése alatt működött. Mivel azonban a tanév végével főgimnáziumunktól búcsúzott, az 1930 31 tanévtől kezdve a mai napig utóda, László Ignác vallástanár, vette át a kongregáció vezetését. A gyűléseken valláserkölcsi kérdésekről tartottak beható megbeszéléseket. A kongregáció működése kiváló hatással volt az ifjak keresztény jellemének kialakulására és a vallásos szellem elmélyítésére. 12 Jutalmak, segélyek és tandíjmentesség. 1929 30. A tanév folyamán 87 tanuló élvezett, részben vagy egészben, tandíj és fenntartói dij alóli mentesítést. Az elengedett összeg 147,700 leit tett ki. Segélyben részesült 5 tanuló a helybeli róm. kat. Oltáregylet 3550' leit kitevő adományából és 3 tanuló a Véndiákok Alapjának 6600 lei kamatjából. Jutalmak. Szorgalom és dicséretes magaviselet miatt 31 tanuló részesült összesen 15,520- lei jutalomban. Könyvjutalmat 47 növendék kapott. A szabadkézi rajzban való jó haladásért 22 tanuló

106 nyert jutalmat. A pénzjutalmakat a kövekezők adományozták: A Transsylvania Bank Fiókja 2000 leit Agrár Takarékpénztár r.-t. Fiókja 2000 leit. Brassói Népbank Fiókja 2000 leit. A Czell Bank Fiókja 3000 leit. A helybeli róm. kat. Népszövetség 3500- leit. A Jutalomdíj Alapítványok 2020 leit és végül a Véndiákok Alapja 2000 leit. Könyvjutalmakat adományozott a cluji (kolozsvári) Minerva r.-t, valamint a helybeli Vákár és Szvoboda cég. 1930 31 Tandíj és fenntartási dij alóli mentességben, egészben vagy részben, 89 tanuló részesült. Az e cimen elengedett összeg 205,025- lei. Segélyt kapott: A helybeli róm. kat. Oltáregylet 3700' lei adományából 5 tanuló. A Vendiákok alapjának kamatjövedelméből 19,000 lei jutott segélyekre. Jutalmak: Szorgalomért és jó magaviseletért 24 növendék kapott összesen 8600 lei pénzjutalmat, könyvjutalomban pedig 42 növendék részesült A kiosztásra került pénzjutalmakat a következők adták össze: Transsylvania Bank Fiókja 2000 leit, Agrár Bank Fiókja 1000- leit, Czell Bank Fiókja 2000 leit, Dr. Balázs András előadó, prelátus 300 leit, Gecző Béla 200 leit, Dr. Búzás Márton 200 leit, Albert Vilmos tanár 1000 leit, Dr. Csipak Lajos tanár 800 leit, Borcsa Gergely tanár 500 leit, a kápolna 600 leit, a Véndiák alapja 3000 leit, Kassai Lajos nyug. igazgató 600 leit, a fizikában tanúsított szorgalom ju'almi alapja 400 leit, a György Gábor és felesége alap 1000 leit, a Pál Gábor és Fodor L alap 600- leit. Könyvjutalmakat adományozott a Minerva r.-t. Cluj (Kolozsvár) és a helybeli két könyvkereskedés Vákár és Szvoboda. Vásár utján 41 kötet könyvet szereztünk be. 1U3I -3?-b»n. Tandij és fenntartói dij teljes, vagy részben elengedést 125 tanuló élvezett, összesen 227,200 leivel. Segélyben több tanuló részesült: e célra a Véndiák-alap kamatjövedelméből 3000- lei és a Leányok Mária-kongregációjának jövedelméből 6000' lei állt rendelkezésünkre. Jutalmak: Szorgalomért és jó magaviseletért 44 tanuló kapott jutalmat, összesen 10,560 leit Könyvjutalmat ugyancsak 44 növendék nyert, azonkivül 32 tanuló részesült jutalomban a rajzban és kézimunkában kifejtett szorgalomért. A jutalmakhoz hozzájárultak: A Véndiák-alap kamat jövedelméből 5500 leivel, Dr. Csipak Lajos tanár 1200 leivel, Albert Vilmos tanár 300 leivel, Borcsa Gergely tanár 760 leivel, Dr György Gábor és felesége 500 leivel, a Pál Gábor és Fodor Ludovika-alap 300 leivel, a Csíkszeredai Dal- és Zeneegylet 500 leivel és a kisebb alapok 200 leivel. Jutalomkönyveket adományozott: Dr. Roska Márton, egyetemi tanár, Sprencz György, Papp János igazgató, Dr. Boga Lajos tanár, Dr. Péter József nyug. igazgató, a Minerva r -t. Cluj (Kolozsvár), valamint a két helybeli könyvkereskedés Vákár és Szvoboda. tb32 33-han A tandij és a fenntartási dij fizetésének kötelessége alól fel volt részben, vagy teljesen mentve 111 tanuló.

107 Az elengedett dijak összege 204,622 lei. Segélyben részestilt az internátusban több növendék a Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács részéről 49,000 lei összegben. Ezenkivtil az internátus igazgatója saját hatáskörében 27 növendéknek engedte el a fenntartási dijakat 75,600 lei összegben. Jutalmak. Pénzjutalomban, szorgalom és jó magaviseletért, 28 tanuló részesült 3400 lei összegben. Jutalomkönyvet 32 növendék kapott, több tanuló pedig a rajzban, kézimunkában és zenében kifejtett szorgalmáért részesült jutalomban. A jutalmakhoz hozzájárultak: Véndiák-alap 2000 leivel, Dr. Gernárd J. orvos 400 leivel, Dr. Csipak Lajos tanár 800- leivel és Mánya Kristóf tanár 200 leivel. Könyvjutalmat ajándékozott a Minerva r.-t. Cluj (Kolozsvár), valamint a Vákár és a Szvoboda könyvkereskedés helyben. 1933 34 ben. Tandij és fenntartói díjmentességben 99 tanuló részesült, tandíjban 37,750- lei, fenntartói díjban 133,387* lei összegben. Segélyben részesültek az internátusban a Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács ösztöndíjasai 51,000 lei összegben, az internátus igazgatósága pedig 76,200 lei összegben nyújtott élelmezési segélyt 43 növendéknek Jutalmak. Szorgalomért és dicséretes magaviseletért 40 tanuló nyert jutalmat. A kiosztott jutalmak összege 5600 lei. Könyvjutalmat 60 tanuló kapott. Rajz- és tornajutalomban 1380* lei került kiosztásra. A jutalmakat összeadták: A Véndiákok 20 éves érettségi találkozójuk alkalmából 3190 leit, Dr. Gernárd orvos 400 leit, Löffler Marcel 200 leit, Venczel József nyűg tanár 100 leit, Névtelen 500 leit, Véndiák-alapja 1000 leit, Dr. Dóczy Kálmán 600 leit, Dr. Csipak Lajos tanár 200- leit, internátusi betegszoba 600 leit, összesen 6980 - lei. Jutalomkönyvet ajándékoztak: Minerva r.-t. Cluj (Kolozsvár), Vákár könyvkereskedés, Albert Vilmos, László Ignác, Dr. Veégh Sándor tanárok, Papp János igazgató és Dr. Péter János nyug. igazgató Tg.- Săcuesc (Kézdivásárhely.) 1934-35 ben Az egyházmegyei Főtanhatóság a szegénysorsu tanulókat részben vagy egészben felmentette a tandij és a fenntartói dij fizetése alól. Az egyházmegyei tanitók és alkalmazottak gyermekei teljes tandij és fenntartói díjmentességet élveztek. Ily módon 106 tanuló részesült 42,000* lei tandij és 129,580 lei fenntartói díjkedvezményben Segély: Az internátusban 53 növendék kapott segélyt az Egyházmegyei Tanácstól 44,800 lei összegben, az internátus igazgatósága pedig 59,300 lei segélyben részesítette a szegénysorsu növendékeket, ugy hogy az ezévi összsegély 275,698- lei. Jutalmak: Szorgalomért és dicséretes magaviseletért 39 tanuló kapott 3900- lei jutalmat, 12 tanuló pedig 600- leit a zenében és énekben tanúsított szorgalomért. Ezt a 4500' leit az ifjúságnak és intézetnek több nemesszivti barátja adta össze. Pályadijak: Dr. Kovács Károly, helybeli ügyvéd két egyenként 500 lejes pályadijat tűzött ki. A folyó évi december 10-éig beadandó pályamunkák címe: 1. Ady vallásossága.

108 2. A rádium és a rádiumaktivitás. Könyv jutalmakat adományozott: Minerva r.-t. Cluj (Kolozsvár), Vákár könyvkereskedés M.-Ciuc (Csíkszereda), Albert Vilmos tanár és Dr. Péter János nyug. igazgató Tg.-Sácuesc (Kézdivásárhely). 13 Fineveló intézet a) Az intézet. A most működő finevelő intézet két intézet összeolvadásából keletkezett. A finevelő intézet alapítása összeesik a főgimnázium alapításával. Megteremtése Lukács Mihály apostoli főjegyző, cozmenii (kozmási) plébános nevéhez fűződik, amiért is az intézet teljes címe:»szent Mihályról revezett finevelőintézet*. Alapítási évének 1727-et fogadjuk el. Ebben századokon át áldozatos egyházi és világi katolikusok által létesitett alapítványokon jórészt ingyen nyertek a növendékek ellátást. A főgimnázium tanulóinak nagy része azonban szállásokon volt elhelyezve. Mivel pedig Şumuleun (Som'yón), az intézetek eredeti székhelyén megfelelő szállásokról gondoskodni nem tudtak, azért létesült 1887-ben az internátus. Amikor az intézetek Şumuleurol (Somlyóról) 1911 ben M.-Ciucba (Csíkszeredába) költöztek, külön épület létesült a finevelő intézet és az internátus számára A főgimnáziumhoz szimmetrikusan épült két szárny közül a jobb szárnyban nyert elhelyezést a finevelő-intézet és a bal szárnyban az internátus. így működött külön a két intézet a világháború befejezéséig Akkor a növendékek megcsappant létszáma miatt csak a szemináriumi szárnyat lehetect megnyitni. Az internátusi szárnyban a róm. kat. Tanítóképző nyert 1923-tól elhelyezést. 1931. szeptember l ével a Tanítóképző Tg.-Sácuesc re (Kézdivásárhelyre) költözött át és az internátusi szárny visszaadatott eredeti rendeltetésének, de már nem mint külön intézet, hanem pedagógiai és takarékossági szempontból egységes vezetés alatt olyanformán, hogy az egyik szárnyban a nagyobb, a másikban a kisebb növendékek voltak elhelyezve, de mindenben közös volt a napirendjük. A világháború alatt és után mindkét épületszárny, de különösen az internátus sokat szenvedett. Az internátust tetemes költséggel kellett kijavítani, amikor 1923 ban a Tanítóképző beköltözött és amikor 1931-ben kiköltözvén azt ismét az internátus céljaira átvettük. A két szárny most már teljesen megújítva készen áll, hogy 200 növendéket befogadjon. 1929-től 1935-ig, több mint 700,000 leit fordítottunk az épület megújítására. 12 hálószoba, 8 tanulószoba, zene-, munka- és játéktermek, ruhatárak, 5 mozsdóhelyiség, betegszobák, hatalmas ebédlő stb. áll a tanulók rendelkezésére. Az intézetnek saját vízvezetéke van medence-, kád- és tussfürdőiben a növendékek rendszeresen kaptak fürdőt. b) Elöljárók. Az intézet régense Dr. Csipak Lajos, szentszéki tanácsos, tb. kanonok, főgimnáziumi tanár. Subrégensek voltak: Sándor Imre és Purman Dezső tanárok. 1930. szeptember 1-én Sándor Imre a kat. Népszövetség igazgatójává választatván meg, megvált a nevelői munkakörtől és helyébe László Ignác hittanár jött subrégensnek. Amikor 1931-ben az internátusi szárny is

109 visszakerült és azt is növendékek számára rendeztük be, két uj subrégenst nevezett ki a Főtanhatóság Veégh Sándor és Beczásy Zoltán személyében. 1930 októberben Veégh Sándor, decemberben pedig Beczásy Zoltán lemondott állásáról és helyükbe Angi Dénes tanárt bizták meg a subrégensi teendőkkel. c) Alapitvimyok. Évszázadok fo'yamán sok nemes lélek, különösen pap törekedett arra, hogy szorgalmuk gyümölcséből alapítványokat létesítsenek és ezzel szegény fiuknak lehetségessé tegyék a tanulást. Ez idő szerint intézetünknél 75 alapítvány van nyilvántartva. Ezek azonban az értékpapírok, pénz stb. elértéktelenedésével annyira semmivé váltak, hogy közülök csak 46-ot tudunk betölteni és ezeknek kamatai sem haladják tul az évi 100 leit. Ezek tehát már alapítványoknak alig nevezhetők. Az egyházmegyei tanács ezen ugy igyekezett segíteni, hogy anyagi erejéhez mérten az alapitványos növendékeket évenként rendkívüli segélyben részesítette, amiről összegszerűen a Segélyezés" cim alatt fogunk megemlékezni. Kívánatos volna, hogy különösen azok, akik ebben az intézetben valamikor ingyen tanultak és megfelelő anyagi helyzetben vannak, uj alapítványok létesítésével pótolják a megsemmisült régi alapítványokat. d) Növendékek : Az alább következő kimutatásban a bennlakó növendékek létszámát tünteijük fel. Az első rovatban a betöltött alapítványi helyek, a másodikban az iskolába járó alapitványosok vannak felsorolva. Több alapitványos növendék ugyanis nem járt iskolába, alapítványát nem foglalta el. Az alapitványos növendékek közül is többen fielyből, vagy a közeli falvakból kerültek ki, igy hazulról jártak iskolába. A harmadik rovatban a bennlakó alapitványosok és a IV -ben a fizető növendékek szerepelnek. Itt vannak felsorolva azok a növendékek is, akik az intézet részéről vagy egész, vagy részleges dijelengedésben részesültek. Betöltött ala- Iskolába járó Benlakó ala- Fizető összes Tanév : pítványi hely: alapitványos : pitványos: bennlakó: bennlakó: 1929-30 49 39 34 75 109 1930-31 45 43 37 87 124 1931-32 52 50 42 117 159 1932-33 46 45 36 97 133 1933-34 51 47 37 91 128 1934-35 50 36 32 102 134 A bennlakó növendékek tanulmányi előmenetele a következő volt TANÉV: Növend. sz.: Dicséretes: Megfelelt: javitott: Ismételt: 1929-30 109 19 75 11 4 1930-31 124 14 82 18 10 1931 32 159 37 108 13 1 1932 33 133 22 90 15 6 1933 34 128 25 84 16 3 1934 35 134 28 80 23 3 e) Ellátás. Tartásdíjak Az 1929 30, 1930 31 tanévebben a fizető növendékek évi 7000 lei ellátási dijat fizettek, az alapitványosok évi 6000 leire egészítették ki alapítványuk kamatait.

110 Az 1931 32., 1932 33., 1933 34. és 1934 35. tanévekben a fizető növendékek számára az ellátási dij 6000' lei volt, ugyanannyira egészítették ki az alapitványosok is alapítványuk kamatait. E dijakért a növendékek mosáson kivül teljes ellátást, ingyen orvosi kezelést kaptak. Nem szedtünk külön dijat a havonként adott fürdőért sem. A növendékek menüje a következő volt. a) Reggeli: tejeskávé, b)ebéd: husieves, főzelék föltéttel, ami rendesen külön sült volt. A sült felváltva sertés és borjú. Hetenkint háromszor harmadik fogásnak sült tészta, c) Vacsora: hetenként négyszer húsos vacsora, tokány, sült, töltött paprika, töltött káposzta, főzelék, rizs, főtt tészta stb. f) Segélyezés: 1929 30 tanév, a) Az egyházmegyei tanács által'az alapitványos növendékek részére kiutalt rendkívüli segélyből 2320-- leit kapott Bartis Árpád V., 1740 leit: Baricz Béla VI, Horváth József, Szabó Vilmos V., Boga József, Csiszér István, Kósa József, Mihály Imre, Sárosi Béla, Székely Endre IV., Kicsi Albeit III, Gál Jenő, Koródy Antal, Csiszér Gábor II., Csiszér Andor III., Bors Antal II., Borka Alajos VII., Tánczos Balázs IV., Kozma Béla II., Skovrán Albert I. 1160 leit: Venczel József VII, Antal Gábor VI., Bara Ignác, Boga László, Minier Károly, Rácz Gergely V., Balázs László, Péter Ántal, Veress András IV., Latzkó István, Molnár Árpád III., Domby János II, Koródy Béla IV. Összesen 33: 50,460- lei. b) Az intézetben ingyenes növendékek voltak: 7000 lei : Rafain Imre VII, Léstyán Ferenc V., Dániel Zalán, Salamon Imre II, összesen 4: 28,000 lei. c) A Véndiák-alapból 3500 lei: Dénes József VII., 1400 leit: Balázs Gergely, Minier Albert VI., Opra Pál V., Antal Ferenc II., Kósa Árpád, Sántus Elek, Zsók Ferenc 1, 700' leit: Sárossy Béla IV., Tamás József II., Szabó Ignác I., összesen 11: 15,400 lei. d) A Transsylvania Bank Ábrahám Árpád ellátási diját fizette 7,000 lei. e) Búzás Márton iskolaorvos Taisz Ferenc III. és Iklády Gyula I. oszt. diját fizette 14,000 lei. A segély végösszege: 114,860 lei. 1930 31 tanév a) Az egyházmegyei tanács rendkívüli segélyéből 1800 leit: Horváth József VI, Balázs László, Boga József, Kósa József, Márton János, Mihály Imre, Sárosy Béla, Tánczos Balázs V., Csiszér Andor IV., Csiszér Gábor, Koródy Antal, Kozma Béla III, Székely János II. 1200 leit: Antal Gábor, Baricz Béla VII., Boga László, Minier Károly, Rácz Gergely, Szabó Vilmos VI., Csiszér István, Péter Antal, Prohászka Gyula, Veress András V., Kicsi Albert, Köllő Gábor, Molnár Árpád IV., Bors Antal, Domby János, Gál Jenő III, Lukács Zoltán, Skovrán Albert, Zsók Ferenc II, György Béla, Szántó Kálmán I. oszt. tan. 600 leit: Venczel László VII., Bara Ignác VI Antal Andor, Potyó Ferenc IV. oszt tan., összesen 38: lei 51,000. b) Ingyenes növendékek: 7000- lei Bartis Árpád, Léstyán Ferenc, Opra Pál VI., Salamon Imre III. o t. összesen 4: lei 28,000.

c) Véndiák-alapból: 2100 leit Kendrella Lajos I. 1700 - leit'minier Tibor. Sándor László I oşzt. tan. 1400 leit: Balázs Gergely, Gidró Béla VII, Kósa Árpád II., Orbán László I. oszt. tan. 700 leit: Kémenes Tamás VII, György István, Kuna Lajos III, Antal Ferenc, Sántus Elek II., Ilyés Bertalan I. o. tan. Összesen 13: lei 13,300. d) Gyárfás Elemér szenátor ur egy tanuló segélyezésére 1000 leit adott, amelyet Kémenes Tamás VII oszt. tanulónak juttattunk. A segélyezés végösszege 93,300 lei. 1931 32 tanév a) Az egyházmegyei tanács rendkívüli segélyéből: 1200' leit: Kósa Józsa, Sárosy Béla, Schiller József VI., Sántus Elek IV, Orbán László II. oszt tan. ~ 600 leit: Boga László, Dobos Árpád, Györbiró Jenő, Horváth József, Ilyés Elemér, Mikó Gábor, Minier Károly VII., Balázs László, Bálint János, Boga József. Csiszér István, Márton János, Mihály Imre, Péter Antal, Prohászka Gyula, Székely Endre, Veress András, Zsidó Antal VI., Csiszér Andor, Kicsi Albert V., Potyó Antal, Bors Antal, Csiszér Gábor, Dombi János, Koródy Antal, Lukács Zoltán IV., Székely János, Zsók Ferenc III., Erőss Lajos, György Béla, Imreh Gábor, Kóger Imre, Szántó Kálmán, Szilágyi István, Vass Dénes. Kovács Rudolf II., Papp János, Tamás Győző I., Tánczos Balázs VI, Kozma Béla IV, Skovrán Albert III., Gecző Kálmán I oszt tan. Összesen 47: lei 31,200. b) Ingyenes növendékek: 6000 lei. Bartis Árpád, Léstyán Ferenc, Opra Pál VII, Ábrahám Árpád VI., Salamon Imre IV. oszt. tan., összesen 5: lei 30,000 c) Véndiák-alapból: 1200 leit: Ferencz Ernő, Salamon Islván I. 600 leit: Bűrtha Domokos VII., Antal Árpád, Ágoston István, Kósa Árpád, Mezei József, Zöld Ernő II., Kovács Lajos, László Sándor I. oszt. tan, összesen 10: lei 7200. d) A mercurea-ciuci (csíkszeredai) Mária kongregáció 1200 leit adott szegény tanuló segélyezésére. Ebből 600 600 leit adtunk Fazakas János VII. és Schiller József VI. oszt. tanulónak. A segélyezés végösszege lei 69,600. 1932 33 tanév, a) Az egyházmegyei tanács rendkívüli segélyéből: 1500' leit: Kósa József VII., Lőrincz Levente, Kozma József V., Kóger Imre III oszt. tan. 1000 leit: Balázs László, Boga József, Csiszér István, Márton János, Mihály Imre, Péter Antal, Prohászka Gyula, Sárosy Béla, Székely Endre, Veress Ándrás, Zsidó Antal VII, Csiszár András, Molnár Árpád, Potyó Ferenc VI., Baricz Dénes, Csiszér Gábor, Domby János, Koródy Antal V., Ambrus Zoltán, Lukács Zoltán, Sántus tlek, Székely János, Zsók Feienc IV., Biró Béla, Erőss Lajos, György Béla, Imreh Gábor, Kovács Rudolf, Sándor László, Szántó Kálmán, Szilágyi István, Vass Dénes III, Gecző Kálmán, Papp János, Tamás Győző II., Erőss István I, Tánczos Balázs VII., Antal Ándor VI, Skovrán Albert IV., Mezey László I, Bálint János, Schiller József VII., Veress István IV. oszt. tan., összesen 47: lei 49000.

112 b) Az intézet a közetkezo segélyeket osztotta ki: Teljesen ingyenesek voltak, tehát évi 6000- lei segélyt kaptak: Ábrahám Árpád, Schiller József VII., Salamon Imre V, Kósa Árpád IV., Orbán László III, Salamon István II. oszt tan. 3000 lei kedvezményt: Antal Árpád III., Csiszér Gábor V, György Béla, Lutsch Vilmos III. oszt. tan. 2400 leit: László Sándor II. oszt. tan. 800' leit: Ambrus Zoltán IV, Dobribán Andor V., Gál Gábor VI., Kósa József VII. oszt. tan. 200 leit: Beke Lajos II, Biró Dénes I., Both Jenő IV., Ilyés Bertalan II. Koncsagh Károly I., Lőrincz Levente V., Márton Imre VI., Mészáros Jenő I, Részegh Félix II, Sárosy Béla VII, Szilágyi István III, Koródy Antal V. oszt. tan. 600' leit: Baricz Denes V, Erőss Lajos III, Ferencz Zoltán VII., Nagy György III, Skovrán Albert IV., Zöld Ernő III. oszt. tan, összesen 33: lei 75.600. A segélyezés végösszege lei 124,600. 1933 34 tanév a) Az egyházmegyei tanács rendkívüli segélyéből: 2000' leit: Szilágyi István IV. 1500 leit: Baricz Dénes VI, Beke Lajos III., György Béla IV., Kovács Rudolf IV., László Sándor III, Ulrich István V., Zsók Ferenc V., Ördög Ferenc II. oszt. tan. 1000 leit: Ambrus Zoltán VI, Antal Géza II., Biró Béla IV.. Biró Dénes II. Csiszér Andor VII., Dani Ferenc III., Dombi János VI., Erőss Lajos IV., Ilyés Bertalan IV., Imreh Gá bor, Kóger Imre IV., Koncsagh Károly II, Koródy Ferenc I, Kristó Gábor II., Lőrincz Levente VI. Lutsch Vilmos IV, Mezei László, Mészáros Jenő II., Molnár Árpád VI., Nagy György, Reiff Aladár IV, Részegh Félix III, Sándor László IV., Skovrán Albert V., Szántó Kálmán, Tatár István IV., Antal Andor VII, Erőss István II., Ferencz Ernő III, Papp János III, Potyó Ferenc VII., Sántus Elek V., Gecző Kálmán III., Héjjá János V, Hodor Balázs VI., Morvay Endre V., Csiszér Gábor VI. oszt. tan., összesen 46: lei 51,000. b) Az intézet a következő segélyeket adta: Teljesen ingyenesek voltak, tehát évi 6000 leit kaptak: Salamon Imre VI., Kósa Árpád V., Orbán László IV., Salamon István II. oszt. tan. 3000 lei kedvezményt: Antal Árpád IV, Csiszér Gábor VI., György Béla IV. oszt. tan. 2400 leit: Dobribán Andor VII., Lutsch Vilmos IV. oszt. tan. 1800 leit: Andrássy Lajos I., Forró László VII., Lőrincz Levente VI., Márton Botond I. oszt. t. 1200 leit: Ambrus Zoltán V., András Balázs I, Baricz Dénes VI.. Biró Dénes II., Bodó Dénes I., Bratinka Jenő V., Erőss Lajos IV., Forró Sándor V.. Gál Gábor VII., Kóger Imre IV., László Sándor III., Mészáros Jenő II, Részegh Félix III., Stefan József I, Szilágyi István IV., Zsók Ferenc V., Antal Tibor VI. oszt. tan. 600 leit: Balogh Zoltán V., Becze Lajos I., Biró Gyula, Botár Attila, Botár Levente I, Czompó István VI, Ilyés Bertalan IV., Máthé Ödön VII., Mezei József IV., Nagy György IV., Skovrán Albert IV., Tamás József I., Zöld Ernő IV. oszt. tan. Összesen 43: lei 73,000. A segélyezés végösszege lei 124,200.

113 1934 36 tanév, a) Âz Egyházmegyei Tanács rendkívüli segélyéből : 1600 leit: Skovrán Albert VI., 1200 leit: Andrássy Lajos II., Ferencz Ernő, László Sándor IV., Szilágyi István V. oszt. tan. 800- leit: Ambrus László, Ambrus Zoltán, Balogh Zoltán VI., Antal Géza, Biró Dénes, Erőss István, Koncsagh Károly, Mészáros Jenő, Ördögh Ferenc III, Baricz Dénes, Dombi János VII., Beke Lajos, Csiszér Pál, Dani Ferenc, Papp János,. Részegh Félix, Szőke Sándor, Tamás Győző IV, Biró Gyula, Botár Attila, Botár Levente, Elekes Márton, Erőss János, János Pál, Kósa László, Márton Botond, Pál Gábor, Stefan József, Szakács András, Szántó Lőrinc, Tamás József, Tarisznyás János II., Bratinka Jenő, Héjjá János VI., Hodor Balázs VII, Ulrich István, Zsók Ferenc VI., Morvay Endre VI., Erőss Lajos, György Béla, Kóger Imre, Mihály József, Nagy György, Sándor László V., Keresztes András, Lőrincz Levente VII., Keresztes Zoltán I. oszt. Kristó Gábor III oszt. tan. Összesen 53: lei 44,800 b) Az intézet a következő segélyeket adta: Teljesen ingyenesek voltak, tehát évi 6000- lei segélyt kaptak: Kósa Árpád VI., Salamon Imre VII, Salamon István IV. 3000 leit: György Béla, Orbán László V. oszt. tan. 2400 leit: Andrássy Lajos, Márton Botond II., Részegh Félix IV. 1800 leit: Baricz Dénes VII., Skovrán Albert VI. 1200 leit: Biró Dénes, János Pál, Biró Gyula, Erőss János, Stefán József II., Józsa József, Keresztes Zoltán, Márton Barnabás, Mezei László, Orbán András, Stefan László, László Gábor I., Erőss Lajos, Szilágyi István, Zöld Ernő, Csiszér Pál, Kóger Imre V., László Sándor, Beke Lajos, Ferencz Ernő IV., Forró Sándor, Zsók Ferenc, Bratinka Jenő, Héjjá János, Morvay Endre, Rettegi Lajos VI., Koncsagh Károly, Kristó Gábor, Mészáros Jenő, Örbán István III. oszt. tan, Lőrincz Levente, Pakó István VII. oszt. tan. Stefan László I. oszt. tan 500 leit: Kósa Sándor II. oszt. tan. Összesen 44: lei 59,900. A segélyezés végösszege lei 104,700---. 8

II. Intézeti személyzet. 1. Tanári testűlet: a) Nyugalomban: 1. Pál Oábor világi, képesített rendes tanár a mennyiségtanból és fizikából, kir. tanácsos, a főgimn. igazgatója 1901 1911. Nyugalomba vonult 24 évi tanári és 11 évi igazgatói működés után 1911 szeptember hó 1-én. 2. Kassai Lajos egyházi, képesített rendes tanár a magyar és latin nyelvből, tb. kanonok, szentszéki tanácsos A főgimnázium igazgatója 1911-től, 1926-ig. Nyugalomba vonult 25 évi tanári és 15 évi igazgatói működés után 1926 szeptember 1-én. Meghalt 1935 augusztus hó 19-én. 3. Venczel József világi, képesített rendes tanár a mennyiségtanból és fizikából. Betegség miatt nyugalomba ment 14 évi működés után 1925 szeptember hó 1-én. Meghalt 1934 december 20. b) Működő tanárok 1. Papp János világi, 1928 december 1-től a főgimnázium igazgatója. Szaktárgyai a német és latin nyelv. Tanította 1929 30. a német nyelvet a VII. oszt.-ban 1930 31-ben a német nyelvet a VI. oszt-ban, az 1931-32, 1932-33, 1933-34 és 1934-35 tanévekben a német nyelvet a VII. osztályban. Tanári éveinek száma 20. 2. Albert Vilmos világi, okleveles rendes tanár, cimz. igazgató. Szaktárgyai a magyar és latin nyelv. Tanította 1929 30-ban a francia nyelvet az I. és V. osztályban, a magyart az I. oszt.-ban, a latint az V.-oszt. ban, a nevelést és sportot az I. oszt.-ban, valamint a filozófiát a VII. oszt.-ban, heti 17 órában. 1930 31-ben tanította a latin nyelvet a VI. oszt.-ban, a magyart a III. és V.-ben, a filozófiát a VI.-ban, nevelést a III. oszt-ban, heti 12 órában. 1931 32-ben a magyart az I, IV. és V. oszt.-ban, filozofiát a VI.- ban és nevelést a IV.-ben, heti 12 órában. 1932-33-ban a magyart az I., II., V. oszt.-ban, a filozófiát a VI.-ban és nevelést az V. oszt.-ban, heti 12 órában. 1933-34-ben a magyar nyelvet a III., IV., V.-ben, nevelést az V. oszt.-ban, heti 10 órában. 1934 35-ben a magyart az I., III., IV., V.-ben a latint a III.-ban és nevelést az I.-oszt.-ban, heti 16 órában. 1931 szeptember 1-től, 1934 augusztusig a tanári értekezletek jegyzője volt. 1934 szeptember 1-től igazgató helyettes. Tanári éveinek száma 26. 3. Angi Dénes világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai földrajz és történelem. Tanította 1931-32-ben a földrajzot a III., I?., VII.

115 oszt. ban, a történelmet a III, IV. és a sportot a VII. oszt.-ban, heti 12 órában. 1932-33-ban tanított földrajzot a III, IV.. Vll.-ben, történelmet a III és IV.-ben, sportot és nevelést a IV.-ben, heti 13 órában. 1933 34-ben földrajzi a III, IV. és Vll.-ben, történelmet a III és IV-ben és nevelést a IV-ben, heti 11 órában. 1934 35- ben földrajzt a II, IV. és V -ben, történelmet a III és IV.-ben, nevelést az V.-ben, jogi ismereteket és közgazdaságtant a IV. és Vll.-ben, heti 13 órában. A földrajzi szertár őre és az internátus subrégense Működési éveinek száma 20. 4. Antal Áron világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai latin nyelv és történelem 1929-30-ban tanitotta a latint a VI. és VII-ben, a történelmet a II. és V.-ben, a magyart és nevelést a II.-ban, heii 14 órában. 1930 31-ben tanitotta a latin nyelvet a III.-ban és VII -ben, a történelmet az V, VI. ban, nevelést és sportot a Vll.- ben, heti 12 órában. 1931 32-ben tanitotta a latint a IV, V., Vll.- ben, a történelmet az V., Vl.-ban, heti 13 órában. 1932 33-ban tanitotta a történelmet az V., VI. oszt.-ban, a latint az V, VI. és VII.-ben, heti 13 órában. 1933-34-ben a latint az V., VI., Vll.-ben, a történelmet a Vl.-ban, heti 12 órában. 1934 35-ben a latin nyelvet a IV., V., VI., VII -ben, történelmet és nevelést a Vl.-ban, heti 16 órában. A filologiai muzeum őre. Működési éveinek száma 29. 5 l)r. Boga Lajos világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai természetrajz és földrajz. Tanitotta 1929-30-ban a természetrajzot az I. III. és V. VII osztályokban, a földrajzot és nevelést a IV.-ben heti 15 órában. 1930 31-ben a természetrajzot az I III. és V. VII. osztályokban, az egészségtant a II. ban, a földrajzot és nevelést az V. oszt.-ban, heti 15 órában. 1931 32-ben a természetrajzot az I III, V. VII. oszt.-ban, az egészségtant a III. ban, a nevelést a Vl.-ban, heti 13 órában. 1932 33-ban a természetrajzot az I. Vll.- ben, nevelést a VII.-ben, heti 15 órában. 1933-34-ben a természetrajzot az I. Vll.-ben, heti 12 órában. 1934 35-ben természetrajzot az I., II és IV. VII. osztályokban, egészségtant a IV. oszt.-ban, heti 12 órában. A természetrajzi szertár őre. Tanári éveinek száma 21. 6. Borcsa Gergely világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai a mennyiségtan és fizika. A fizikai szertár őre. 1929 30-ban tanitotta a fizika-kémiát a II. VI. oszt.-ban, a mennyiségtant és nevelést a VII. oszt.-ban, heti 15 órában. 1930 31-ben tanitotta a fizika-kémiát a II. VI. oszt.-ban és a mennyiségtant a VII.-ben, heti 14 órában. 1931 32-ben tanitotta a fizika-kémiát a II. VI. oszt.-ban és a mennyiségtant heti 14 órában. 1932 33 ban tanitotta a fizika-kémiát a III. VI. és a VII. oszt.-ban a mennyiségtant, heti 13 órában. 1933-34-ben tanitotta a fizika-kémiát a III VI oszt.-ban, a számtant és nevelést az I. oszt.-ban, heti 15 órában. 1934 35-ben előadta a fizika-kémiát a III. VII. oszt.-ban és a számtant a II. oszt.-ban, heti 19 órában. Tanári éveinek száma 24. 7. Buszék Gyula világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai a történelem és földrajz. 1929 30-ban tanitotta a földrajzot az 1., 11, V. oszt.-ban, a tornát a III., V., VI. és VII. oszt.-ban és a neve- *

116 lést a III. oszt.-ban, heti 15 órában. 1930 31-ben tanította a földrajzot az 1., II, IV.-ben, a történelmet az I., a nevelést a IV. és a tornát az V., VI. és VII. oszt.-ban, heti 15 ólában. 1931-32- ben tanitotta a földrajzot az I, II., V. oszt.-ban, a történelmet az I.-ben és a nevelés és sportot az V. oszt.-ban, heti 11 órában 1932 33-ban tanitotta a földrajzot az I., II, V.-ben, a történelmet a II.-ban, valamint a sportot az I. és V. oszt-ban, heti 12 órában. 1933 34-ben tanitotta a földrajzot az I., II, V., VI. és a történelmet a II és V. oszt.-ban, heti 12 órában. 1934-35-ben tanitotta a földrajzot az I., II., VI. és VII, a történelmet az I, II., V. és VII. oszt.-ban és a nevelést a II. oszt.-ban, heti 15 órában. Cserkészparancsnok. Tanári éveinek száma 24. 8. Dr. Csipak Lajos egyházi, szentszéki tanácsos, c. kanonok, oki. rendes tanár. Szaktárgyai a magyar és latin nyelv. 1929 30- ban tanitotta a magyart az V, VI., VII -ben, a latint a IV.-ben, a filozófiát a VII. és a nevelést az V. oszt.-ban, heti 15 órában. 1930 31-ben tanitotta a magyar nyelvet a VI és VH.-ben, a latint az V.-ben, a filozofiát az V.-ben és a nevelést a VI oszt.-ban, heti 12 órában. 1931 32-ben tanitotta a magyar és görög nyelvet a VI. és VII.-ben, a filozofiát pedig és a nevelést a VII.-ben, heti 11 órában. 1932 33-ban tanitotta a magyar és görög nyelvet a Vl.-ban és VII.-ben, a filozófiát a MI -ben és nevelést a VI.- ban, heti 11 órában. 1933 34 ben tanitotta a magyar nyelvet a Vl.-ban és VII.-ben, a görögöt, filozófiát és nevelést a VII. oszt.- ban, heti 10 órában. 1934 35-ben tanitotta a magyar nyelvet a II., VI., VII.-ben, filozófiát a Vl.-ban és VII.-ben, görögöt és nevelést a VII. oszt.-ban, heti 15 órában. A finevelő intézet igazgatója. Tanári éveinek száma 23. 9. Ferencz Gyula világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai a magyar, latin és görög. 1929 30-ban tanitotta a magyart a III. és IV.-ben, a görögöt a VI. és VII.-ben és sportot a III., V. és VII. oszt.-ban, heti 14 órában. 1930 31-ben tanitotta a magyart, latint és sportot a IV.-ben és a görögöt a VII. oszt.-ban, heti 12 órában. Nyugalomba vonult 1931 november hó 1-én, 27 évi tanitás után. 10. László Ignác egyházi, oki. rendes tanár. Szaktárgya Vallástan. 193Ó szeptember 1-én helyeztetett át Udvarhelyről intézetünkhöz. 1930 31-ben tanitotta a hittant az I. VII. oszt.- ban, sportot és nevelést az I. oszt.-ban, heti 16 órában. 1931 32-ben hittant az I. VII. oszt.-ban, nevelést az I. oszt.-ban, heti 15 órában 1932 33-ban hittant az I. VII. oszt.-ban, nevelést a II. oszt.-ban, heti 15 órában. 1933-34-ben hittant az I. VII.-ben és nevelést a III.-ban, heti 15 órában. 1934 35-ben hittant az I. VII.-ben és nevelést a IV. oszt.-ban, heti 15 órában. A Mária kongregáció vezetője. Tanári éveinek száma 10. 11. Mánya Ferenc világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai történelem és latin nyelv. 1929 30-ban tanitotta a történelmet az I.. III, IV., VI., VII. oszt.-ban, közgazdaságtant a III. és Vl.-ban, latint a III.-ban és alkotmánytant a VII.-ben, heti 15 órában. 1930 31-ben a történelmet a II., III.. IV., VII. oszt.-ban, közgazda-

117 ságtant a 111.-ban, alkotmánytant a VI -ban, közgazdaságtant a VII. oszt-ban és sportot az V.-ben, heti 15 órádan. 1931 32-ben tanitotta a történelmet a II. és VII -ben, a latin nyelvet és jogi ismereteket a III.-ban és Vl.-ban, közgazdaságtant a Vll.-ben, heti 12 órában. 1932 33-ban tanitotta a történelmet az 1. és VII.-ben, a latint 111. és IV.-ben, jogi ismereteket a III. és Vl.-ban, közgazdaságtant a VII.-ben, heti 12 órában. 1933 34 ben történelmet az I. és VII-ben, latint és jogi ismereteket a IV és VII-ben, heti 12 órában. 1934 szeptember 1-től, 1935 január l-ig tanított történelmet az I., Vll.-ben, latin nyelvet a III., IV.-ben, jogi ismereteket a IV.-ben, közgazdaságtant a VII -ben és sportot az I.-ben, heti 14 órában. 1935 január 1-én áthelyeztetett az Odorheiu (udvarhelyi) róm. kat. főgimnáziumhoz Az ifjúsági könyvtár őre. Tanit 20 év óta. 12. Muyer.János, oki. rendes tanár, igazgató helyettes és cimz. igazgató. Szaktárgyai magyar és latin nyelv. 1929 30-ban tanitotta a román nyelvet és sportot a II. oszt.-ban és a német nyelvet a IV., V. és VI. osztályban, heti 13 órában. 1930-31-ben tanitotta a magyart az I., II. és IV.-ben, a német nyelvet a Vll.- ben, heti 11 órában. 1931-32-ben a magyart a II.-ban, a német nyelvet a IV., V. és VI. ban, sportot a IV-ben, heti 12 órában. 1932 33-ban magyart és sportot a III -ban. németet az V. és VI. ban és sportot a VII.-ben, heti 12 órában. 1933-34-ben szabadságon volt és 1934 szeptember 1-én nyugalomba vonult. Tanári éveinek száma 33. 13. Purman Dezső. oki. rendes tanár. Szaktárgyai mennyiségtan és fizika. 1929 30-ban tanitotta a mennyiségtant az 1 VI. oszt.-ban és nevelést a Vl.-ban, heti 18 órában. 1930 31-ben és 1931 32-ben lanitoita a mennyiségtant az I. VI. oszt.-ban, heti 17 órában. 1932 33-ban tanitotta a mennyiségtant az I. VI. oszt.- ban, heti 18 órában. 1933-34-ben tanitotta a mennyiségtant II. VII. oszt.-ban, heti 17 órában. 1934 35-ben tanitotta a mennyiségtant az I. és III. VII. oszt.-ban, heti 20 órában. Tanit 29 év óta. 14. Sándor Imre, egyházi, oki. rendes vallástanár. 1929-30- ban tanitotta a hittant az összes osztályokban, heti 13 órában. A Mária kongregáció vezetője. 1930 junius havában a róm. kat. Népszövetség igazgatójának választatott meg Clujon (Kolozsváron). Tanári éveinek száma 10. 15. Vámszer Géza. oki. rendes tanár. Szaktárgyai rajz és szépírás. Tanitotta 1929 30-ban a rajzot az I VII, a szépírást az I. II., a tornát a IV. és a kézimunkát az I, V. és VII. oszt.-ban, heti 18 órában. 1930-31-ben a rajzot az I. VII., a kézimunkát az I VI., a szépírást az I. II., valamint a tornát a III. és IV oszt -ban, heti 21 órában. 1931 32-ben a rajzot az I. VII., a kézimunkát az I. VII. és a szépirást az I. és II. osztályban, heti 18 órában. 1932 33-ban a rajzot az I. VII, a kézimunkát az I. VII. és a szépirást az I. és II. oszt.-ban, heti 18 órában. 1933-34-ben a rajzot az I. VII., a kézimunkát az I. IV. és a szépirást az I és 11. oszt-ban, heti 15 órában. 1934-35-ben a rajzot az I. VII., a kézimunkát az I. IV. és a szépirást az I. II. osztályban, heti

118 18 órában. A rajz- és kézimunkaszertár őre. Tanári éveinek száma 13. 16 Banni'farten László, helyettes tanár, főszakmája a francia nyelv, mellékszakmája a magyar és román nyelv. Kineveztetett intézetünkhöz helyettes tanárként 1930 év szeptember hó 1-én. Tanitotta az 1930 31 tanévben a francia nyelvet mind a hét oszt.- ban, heti 17 órában. 1931 32-ben az I. és a III. VII osztályokban, heti 14 órában. 1932 33-ban a franciát az I, II. és a IV VII. oszt.-ban, heti 15 órában. 1933 34 tanévben 1933 december 31. lemondott állásáról s utána Du a Vladimír helyettes tanár tanitotta a francia nyelvet az I. és a III. VII. osztályban. 17. Betzássi/ Zoltán, helyettes tanár, szakmája a testnevelés. Kineveztetett intézetünkhöz 1931 év szeptember 1-én. Tanitotta az 1931-32 tanévben a tornát az I VII. és a sportot az I. III. és a VI. oszt.-ban, heti 22 órában. 1932-33-ban tornát az I VII. és sportot a II. és VI. oszt.-ban. 1933-34-ben a tornát az összes osztályokban, heti 14 órábart. 1934-35 ben a tornát és sportot tanitotta mind a hét osztályban, heti 22 órában. 18. 0/»ra Benedek, helyettes tanár, főszakmája a francia nyelv, mellékszakmája a magyar és román nyelv Tanitotta az 1934 35. tanévben mind a hét osztályban a francia nyelvet, heti 20 órában. Tanit 5 év óta. 19. Palchárd János. helyette* tanár. Főszakmája a német nyelv, mellékszakmája a román és magyar. Tanitotta 1929 30-ban a román nyelvet az I, III és VI. osztályban, heti 17 órában. 1930 31-ben a román nyelvet az I. III., a német nyelvet az V., a nevelést a II -ban és a sportot a III. osztályban, heti 17 órában. 1931 32-ben tanitotta a román nyelvet, 1932-33-ban tanitotta a románt az I., II és IV.-ben és ugyancsak a IV.-ben a magyar nyelvet, valamint a nevelést az I. osztályban, heti 15 órában. 1933 34-ben a román nyelvet tanitotta az I, II, III -ban. a magyart és a nevelést a II.-ban, heti 15 órában. 1934 35 ben tanitotta a románt a II. és III. oszt.-ban, a német nyelvet az V és VI. oszt.- ban és a nevelést a III. osztályban, heti 16 órában A tanári könyvtár őre, a cserkészcenturia parancsnoka. Tanári éveinek száma 8. 20. Rozsnyai Béla. helyettes mester, szakmája ének és zene. Az 1929 30 tanévben tanitotta az éneket, karéneket és zenét mind a hét osztályban, heti 17 órában. 1930 31-ben, mint az előző tanévben tanitotta mind a hét osztályt, heti 17 órában. Az iskolai év végével állásáról lemondott. 21. Sarkadi Elek, helyettes mester, ének- és zene szakmával. Tanitotta az 1931 32, 1932 33, 1933-34 és 1934 35 tanévekben, mind a hét osztályban az éneket, karéneket és zenét, heti 13 órában. Enek- és zenetanári éveinek száma 4. 22. Dr. Veégh Sándor, helyettes tanár. Főszakmája a román nyelv, mellékszakmája a francia és magyar. Az 1929 30 tanévben a francia nyelvet tanitotta a II IV. és a VI. és VII oszt.-ban, a VII. oszt.-ban a román nyelvet és a sportot a Vl.-ban, heti 17

119 órában. 1930-31-ben a román nyelvet a IV. VII. oszt.-ban tanitotta, heti 12 órában. 1931 32-ben a románt tanitotta a IV. VII. oszt.-ban, valamint a franciát és nevelést a II-ban, heli 16 órában. 1932-33-ban tanitotta a románt a Ill.-ban és az V., VI. és VII. oszt.-ban, továbbá a franciát és nevelést a III. oszt -ban, heti 17 órában. Az 1933 34 tanévben a román nyelvet tanitotta a négy felső osztályban, a franciát a II -ban és a nevelést a VI. osztályban, heti 16 órában. 1934 35-ben tanitotta az I oszt-ban, valamint a IV. VII. oszt.-ban, heti 17 órában a román nyelvet. A tanári értekezletek jegyzője. Tanári éveinek száma 7. 23. Dr. Burás Márton, iskolaorvos, szakmája az egészségtan, amelyet a VII osztályban heti 1 órában tanított. Tanit 7 év óta. Hitoktatók: A református és az izraelita vallású tanulók az intézeten kivül saját hitoktatóiktól részesültek vallási oktatásban Titkár. Fodor Tibor 1931 szeptember hó 1-től, 1935 április 30 ig volt főgimnáziumi titkár, 1935 május hó 1 -tői a mai napig pedig Palt2mann Róbert az intézeti titkár. Segéd- és szolgaszemélyzet. Erdélyi György. gépész 1933 szeptember haváig, azóta Bartha János. Szennyes János I. iskolaszolga, Tamás Rozália II. iskolaszolga. Tanárok társadalmi és irodalmi működése. Papi> János igazgató A róm. kat Népszövetség fel- és alcsiki espereskerületeinek világi elnöke. Az egyházmegyei tanács tagja. A csíkszeredai róm. kat egyházközségi tanács tagja. Albert Vilmos. 1934 év óta címzetes igazgató. Városi és egyháztanácsos. Több közérdekű cikket irt a»csiki Lapok*,»Magyar Kisebbség*,»Erdélyi Lapok*,»Erdélyi Tudósitó«-ban. Számos előadást tartott ünnepélyeken és különféle egyletek gyűlésein. Angol nyelvből lefordította és 1934-ben kiadta Dr. M 1. Exner, amerikai orvos»the raţional sex life for men* cimü, az ifjúság számára irt kiváló sexualpedagógiai müvét,»férfias élet«címen. Antal Áron Csikvármegye tanácsának, valamint a megyei egészségügyi és népjóléti tanács 3 tagu bizottságának tagja. Elbeszéléseket, közérdekű cikkeket irt különböző lapokba és folyóiratokba és egy ifjúsági regényt a»jó Barát* ba, Török Diák címmel. Évenként több ismeretterjesztő előadást tartott leginkább a Kat. Népszövetség keretében. Angi Dénes Több izben történelmi és filozófiai előadásokat tartott Mercurea-Ciuc (Csíkszereda» város közönségének. Beczásy Zoltán. A m.-ciuci (csíkszeredai) Colping-Legényegylet testnevelését vezette, több alkatommal testnevelési előadásokat tartott a város és a környék közönségének és a turista-egyesületnek.

120 Dr. Boya Lajos, az Erdélyi róm. kat. Népszövetség m.-ciucr (csíkszeredai) tagozatának alelnöke 1926 1930-ig, a csíkszeredai Dal- és Zeneegylet alelnöke, 1928 35, az Erdélyi Muzeum Egyesület rendes tagja, a Székely Nemzeti Muzeum igazgató választmányának tagja, a Berichte über die wissenschaftliche Biologie, Berlin, természettudományi folyóirat irodalmi szakreferense. Az 1931 év nyarán biológiai kutatásokat végzett a Tihanyi Magyar Biologiai Kutató Intézetben, 1935 nyarán biologiai kutatásokat végzett a Fekete tengeren az Agigeaban lévő állami tengeri biologiai intézetben, az állami Oceanográfiái intézetben, valamint Caliacra Ghiaur Suiuciuc mellett. Tudományos dolgozatai: Adatok a Balaton és környéke Trichopteron-faunájának ismeretéhez. Adatok a Bakony Trichopteron faunájának ismeretéhez, Beitrage zur Kenntnis des feineren Baues der Muskelgewebe von trichopterenlarven (Megjelenés alatt). Előadásai: Népszerű ismeretterjesztő előadások a természettudományok köréből a Mercurea-Ciuc (csíkszeredai) ipaitestületben, Csikvármegye földrajza és természeti kincseiről a Leányklubban. Az E. K. E. csiki tagozatában előadássorozat bemutatásokkal A turista és a természet cimen. Vetített képes előadás Beethoven életéről a csíkszeredai Dal- és Zeneegyletben Beethoven halálának 100 éves évfordulója alkalmából. Előadás az Erdélyi Muzeum Egyesület 1933 évi vándorgyűlése alkalmából Sf-Gheorghen (Sepsiszentgyörgyön)»Biologiai Intézetekről, vetített képekkel. Ugyanakkor és ugyanott tudományos szakelőadás az E. M. E. természettudományi szakosztályában, a Balaton és környékének Trichopteron álcáiról, bemutatással, továbbá Apáthy utolsó mikrotechnikai módszereiről. Előadás a Sf-Gheorghei (sepsiszentgyörgyi) Szekely Nemzeti Muzeum ismeretterjesztő sorozatában: A Székelyföld állatvilágáról. Laboratóriumi munkái főképpen mikrotechnikai természelüek a) Metszetsorozatok az iparilag feldolgozott különféle bőrökből, b) Készítmények a Székelyföld forrásvizeinek limnologiai tanulmányához. Tankönyvei: a) Növénytan a középiskola II oszt. számára, b) Az ember bonctana (anatómiája) ésélettana (physiologiája) a középiskola VII. o. számára. Buszek Gyula. A»Şumuleu«Somlyó cserkész-kohors I. centuriájának parancsnoka A kat. Népszövetség mercurea-ciuci (csíkszeredai) tagozatának titkára. Dr. Csipak Lajos Az alba-iuliai (gyulafehérvári) székeskáptalan tb. kanonokja, az alba-iuliai (gyulafehérvári) egyházmegyei tanács igazgatótanácsának tagja. 1929 1933-ig tagja volt Csikvármegye választolt tanácsának. Társadalmi cikkeket irt a helyi lapokban és több alkalommal ünnepi beszédet mondott ugy helyben, mint más városokban. László lynácz. Lelkigyakorlatokat és számos előadást tartott pedagógiai és szociális kérdésekről a vármegye csaknem öszszes népesebb községeiben. Mayer János. Két izben tagja volt a vármegyei tanács állandó bizottságának és két izben Mercurea-Ciuc (Csíkszereda) város tanácsosa.

121 Opra Benedek. Több alkalommal tartott magyar irodalmi és francia társadalmi előadást a kat. Népszövetség kulturszakosztályán, valamint a helybeli leánykongregáció ülésein. Pulchárd János. Cserkészparancsnok. Egyháztanácsos. A vármegye számos községében népmüvelődési előadást tartott. Népdalgyüjtö Pedagógiai cikket irt az «Erdélyi Iskolá«-ban. Vámszer Géza. Elnöke az Erdélyi Kárpát Egyesület csikszéki osztályának. Néprajzzal foglalkozik. I)r Veégli Sándor. Bölcsészetdoktori értekezést irt»petöfi a románoknál» cimen. Sarkadi Elek, a»mercurea-ciuci (csíkszeredai) Dal- és Zeneegylet* karmestere. Könyvtárak, szertárak, gyűjtemények gyarapodása. 1..1 tanári könyvtár számára a következő folyóiratok jártak: Revista Generală a învăţământului, Revista Fundaţiilor Regale, Farul Nou, Pásztortűz, Helikon, Uj Élet, Hirnök, Magyar Kisebbség, Erdélyi fiatalok, Erdélyi Lapok, Rádióélet, Erdélyi Muzeum, Székelység. -- Gyarapodás 130 kötet 27,721' lej értékben. 2. Az ifjúsági könyvtár gyarapodása 174 román nyelvű kötet és 1091 magyar nyelvű kötet; összesen 1265 kötet 22,384 lej értékben. 3. Történelmi és földrajzi yyüjtemények-ben gyarapodás nem volt. 4. Fizika-kémiai szertár gyarapodása 1 drb mosópalack, 1 fül papirmaséból, 1 Ohm-szekrény és az összes kémiai reagensek 7900 lej értékben. 5. A tei-mészetrajzi szertár gyarapodott 263 kőzettel, ásványnyal és kövülettel, 20 drb szárított növénnyel, fatörzzsel stb., 18 drb brazíliai famintával. 16 alkoholban és formaiinban eltett állattal, a Dr. Tiltscher Pál-féle, 3409 drb trópusi és mérsékelt égöviből álló lepkegyüjteménnyel (Tiltscherianum, könyvekkel, folyóiratokkal és különnyomatokkal, 30 kitömött madárral, 3 madárbőrrel, 7 kitömött emlős álattaí, 4 aganccsal, 1 embercsontvázzal, 12 drb madárfészekkel. További szaporulat: 36 diapozitiv, 81 szemléltető kép, 7 gyűjtőeszköz, 37 boncolóeszköz, 1 mikroscop (Hiemler-Berlin), 1 fényképező gép (Voigtlánder) 9X12, hozzávaló álvánnyal és 5 drb kellékkel, 22 drb természettudományi szakkönyv, 6 kötet természettudományi folyóirat, 132 drb régi pénz, 80 drb-ból álló technologiai-etnografiai gyűjtemény. Az intézet igazgatósága mindenkinek, aki a gyűjtemények gyarapításához hozzájárult, ezúton is hálás köszönetet mond.

Cuprinsul: Pag. 1. M. S. Carol II, regele tineretului 3 2. Dr. Csipak L.: Ludovic Kassai (1858-1935) 5 3. Dr. Veégh A.: Fetőfi la Români 10 4. Viaţa curată. Traducere din engleză de prof. Albert V. 14 5. Cronica anului şcolar _ 20 6. Personalul institutului - 36 7. Situaţia elevilor 43 8. Date statistice 75 Tartalom: Oldal 1. II. Károly őfelsége, az ifjúság királya 81 2. Dr. Csipak Lajos: Kassai Lajos (1858-1935) 82 3. Dr. Veégh Sándor: Petőfi a románaknál 88 4. Az önmegtartóztató élet. Angolból fordította Albert Vilmos 92 5. Adatok az intézet történetéhez _ 98 6. intézeti személyzet _ 114