NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK THOR PALMGREN 1 A TŰZESZKÖZ-FELDERÍTŐ LOKÁTOROK SZEREPE A TÜZÉRSÉGI ELLENTŰZ MŰVELETEKBEN Mottó: A levegő-föld fenyegetettség a közvetlen támogatás során jelentős és napjainkban minden harcászati alegység rendelkezik légvédelmi eszközökkel. De mit kezdenek a harcászati erők manőverszabadságát leginkább fenyegető veszéllyel: az ellenség tüzér alegységeivel? BEVEZETÉS Az új fegyverrendszerek és lőszertípusok fejlesztése a tábori tüzérséget új dimenziókba helyezi. Az új C3I rendszerekkel és harcászati elvekkel ötvözve a képesség, a rugalmasság és a túlélőképesség drasztikusan növekszik. Az MRSI (több lövedék, egyidejű becsapódás) meg fogja növelni az egyes tűzeszközök tűzképességét. A navigációs berendezések automata bemérő rendszerrel együtt már most lecsökkentették a cél pusztításának megkezdéséhez szükséges időt és megnövelték a túlélőképességet a lőj és fuss lehetőség biztosításával. Az új típusú lőszerek növelni fogják az egyes lövedékek hatékonyságát, ugyanakkor olyan képességekkel ruházzák fel a tüzérséget, amelyeket hagyományosan más fegyvernemek biztosítottak (páncéltörés, aknamezők, elektronikai hadviselés stb.). Ezek a tények komoly hatást gyakorolnak a technikai követelményekre és napjaink tűzvezető rendszereinek (FCS) harcászati alkalmazására, beleértve a tűzeszköz-felderítő lokátorokat (WLR), mint például az ÁRPÁD és az ARTHUR. TŰZTÁMOGATÁS A MANŐVEREZŐ HADVISELÉSBEN A napjainkban érvényes manőverező hadviselés doktrínája (MWD) alapján a műveletek célja, hogy eltérítése az ellenséget szándékától, megfossza támadási képességétől, ezáltal biztosítsa a saját ellentámadó műveletek végrehajtását. 1 Ericsson Microwave Systems, Tüzérségi lokátor rendszerek, Kereskedelmi fejlesztési igazgató. 84
A KONFERENCIA VITAANYAGA Ennek lehetséges módjai: az ellenség terelése és olyan helyzetbe hozása, amely a saját képességeinknek kedvez; olyan állások foglalása, amely biztosítja számunkra a helyi tűzerő-fölényt és az ellenség döntési pontjaira (DP) és/vagy erő-összpontosítására (COG) való hatásgyakorlás képességét; megszüntetni az ellenség DP-it és/vagy COG-ját. A támadó műveletek alapvető elgondolása az ellenség gyenge pontjainak kihasználása és DP-i, és tulajdonképpen COG-ja megsemmisítése, ezáltal kikényszerítve, hogy eltérjen eredeti műveleti szándékától. A korszerű MWD műveletekhez szükséges: magasabb szintű C3I és tűzvezető rendszer, amely biztosítja a saját képességek alkalmazását az ellenség döntési körén belül. Ezt a helyzetekre az ellenségénél gyorsabb reagálás képességeként lehetne leírni. Az elképzelés az, hogy az ellenséget rákényszerítsük arra, hogy reagáljon a tevékenységünkre és ezáltal csökkentsük képességét, amellyel a terveinktől való eltérésre kényszeríthet bennünket; nagymozgékonyságú erők az ellenség mozdulatai meghiúsításának képességével; tűzerő-fölény összpontosításának képessége időben és térben; magasabb szintű harcmező felderítés a tervezés, célmegjelölés és manőver alapjaként; ennek egy részét képezik az ellentűz műveletek végrehajtásához megfelelő pontossággal, rugalmassággal és hatótávolsággal rendelkező érzékelők és fegyverrendszerek, amelyek csökkentik vagy megfosztják az ellenséget legnagyobb tűzerővel rendelkező eszközeitől; saját csapatok megóvásának képessége a veszteségek minimalizálása, a morál fenntartása, a harci hatékonyság megőrzése érdekében; a megóvást aktív (nagy mozgékonyság, rugalmasság, tagolt elhelyezés stb.), passzív (páncél, álcázás stb.) és reaktív (tüzérségi ellentűz, rádiózavarás, ECM, ECCM stb.); hosszabb idejű autonóm alkalmazás képessége a technikai és harcászati utánpótlás és kiszolgálás, valamint logisztika vonatkozásában. Következésképpen a manőverező hadviselés doktrínáját alkalmazó harctéri parancsnok nagymértékben függ az erősebb tüzérségi ellentűz képességtől. E nélkül nem lesz képes lefogni az ellenség tüzérségét, és arra lesz kényszerítve, hogy reagáljon a manőverező hadviselés elgondolása alapján zajló konfliktusban. A magasabb szintű tüzérségi ellentűz képesség biztosítja a manőverszabadságot, a végső és a lehető legköltséghatékonyabb erőtöbbszöröző lehet a parancsnok kezében. 85
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Sun Tzu szerint (i.e. 500): Ismerd ellenséged és ismerd magad; száz csatában sem találsz legyőzőre. Ha nem törődsz az ellenséggel, de ismered magad, esélyed a győzelemre és a vereségre megegyezik. Ha nem törődsz sem ellenségeddel, sem magaddal, akkor bizonyosan vereséget szenvedsz minden csatában. Tűztámogatás a béketámogató műveletekben (PSO) A PSO célja: a felek közötti béke és stabilitás megőrzése (ENSZ egyezmény, VI. fejezet), vagy a béke újbóli megteremtése erővel, amennyiben szükséges (ENSZ egyezmény, VII. fejezet). Az első várható helyzet a felek ellenőrzésének képességétől és a politikai vagy erővel történő reagálástól függ, amennyiben a békemegállapodás felborul. Fontos lesz valós hírszerzési adatokat szerezni az események bizonyításához. Számos olyan helyzet alakult ki a PSO-k alatt, amelyben az egyik fél tüzérséget vagy aknavetőt alkalmazott a polgári lakosság ellen, hogy ezáltal saját tárgyalási pozícióit javítsa. A WLR alkalmazása a műveletek során biztosítja a képességet, amellyel tájékoztatni lehet a feleket és a médiát arról, hogy ki a felelős. A várható helyzet megköveteli annak képességét, hogy nagyméretű területen figyeljünk több irányban, azonos időben, és a figyelést huzamos ideig fenntartsuk. A második várható helyzet nagyjából azonos követelményeket támaszt, mint az MWD műveletek, de kiegészül a fentiekkel, amint a békét sikerült elérni. A tüzérségi ellentűz rendszerekkel szemben támasztott alapvető követelmények A napjaink rendkívül mobil harcmezőjén való túléléshez a magasabb szintű tüzérségi ellentűz rendszerek legfontosabb kritériuma az ellenség tűzalegységeinél gyorsabb reagálóképesség a felderítéstől az első lövedék célba csapódásáig. Ebből következően ahhoz, hogy a tüzérségi ellentűz érzékelők (CBS) a korszerű tűzvezető rendszerek hatékony eszközei legyenek, számos követelménynek kell megfelelniük. A legfontosabbak a mozgékonyság, a rugalmasság és a túlélőképesség egy nagyon mozgékony és széttördelt harcmezőn, és a célok nagy száma miatt a célprioritás rendszerek. Az érzékelőnek képesnek kell lennie PSO-k támogatására, ahol a szövetségi ellenőrzés és az interoperabilitás más országok erőivel kulcsfontosságú elvárások. 86
A KONFERENCIA VITAANYAGA Egyedül az tűzeszköz-felderítő lokátorok képesek megfelelni ezeknek a követelményeknek. Az UAV 2 kitűnő eszköze az információszerzésnek, de nem rendelkezik azonnali területi lefedettséggel. A hangfelderítés passzív és könnyen rejthető, de nem rendelkezik a mozgékonyság és a célprioritás megállapításának képességével. Azon túlmenően, hogy rendkívül nagy teljesítménnyel, kiterjedt területi lefedettséggel és nagy pontossággal rendelkezik, egyedül a lokátor képes összekötni a felderített célt a becsapódási ponttal, ami létfontosságú az automatizált fenyegetettség értékelés és a célprioritás megállapítás szempontjából. Integráció a C3I rendszerbe A CBS alapvető feladatainak ellátásához a WLR-nek rendelkeznie kell a C3I rendszerekkel történő elektronikus adatcsere képességével. Igény általában a céladatok, a tűzigények és egyéb felderítési adatok esetében merül fel. A rendszernek a célprioritás kapcsán képesnek kell lennie műveleti parancsokat, FRAGO-kat és irányelveket is fogadni. Műveleti rugalmasság, mozgékonyság és területi lefedettség A manőverező hadviselés doktrínája az egységektől és fegyverrendszerektől nagyfokú mozgékonyságot és rugalmasságot követel. A WLR rendszer egyetlen lokátorral nem lesz képes követni a műveletek változását az érdekeltségi terület (AOI) 100%-os lefedettségével. A három lokátoros felépítés biztosítja az AOI 100%-os lefedettségét (1. sz. ábra). Az 1-es és 3-as lokátor felderít az AOI-n, biztosítja a megfelelő szögtartományú lefedettséget minden emelkedési szögön, és lehetővé teszi az időszakos adást az ARM-k és ECM fenyegetettség elkerülése érdekében. A 2-es lokátor új állásba mozog meghatározott manőverterületen (MA) (2. sz. ábra). Amikor a 2- es lokátor felkészült a figyelésre az új állásban, az 1-es és 3-as lokátor megkezdi az azonos irányú vagy az azonos MA-ra történő mozgást (1. sz. ábra). A manőverterület (MA) váltás okai lehetnek: a manővererők mozognak és a továbbiakban nem képesek biztosítani a lokátort; a lokátorok fizikai védelmének alapelgondolása, hogy más egységek területére helyezik őket, például manővererőkére vagy logisztikai egységekére, amelyek felelősségi területtel rendelkeznek; az MA-t megegyezés alapján koordinálni kell a terület tulajdonosával; amennyiben nincs a területnek tulajdonosa, akkor is egyeztetni kell a többi egységgel a jövőbeni tervek miatt; az AOI megváltozik és a lokátort új területen kell alkalmazni, hogy új területeket fedjen le; néhány esetben az összes lokátor egyszerre mozog az új 2 Pilóta nélküli repülőeszköz. 87
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK AOI lefedése céljából, vagy csak egy lokátor marad hátra a korábbi AOI figyelésére, amíg a harcászati helyzet megkívánja; olyan helyzet is elképzelhető, amelyben az AOI területe nagyobb, mint egy lokátor terület-lefedési képessége, így minden lokátor az AOI egy meghatározott területét figyeli; az aktuális MA technikailag nem megfelelő állás a látószög, hatótávolság, függőleges lefedettség stb. tekintetében; a lokátorral szembeni fenyegetettség megváltozott. Area of interest Searching Moving internally 1. sz. ábra. Műveleti elgondolás Searching, or moving to a new area Support area - crew not in operation - supplies - 1/2 ech maintenance Min 500 meters 2. sz. ábra. Helyi lokátor manőverterülete 88
A KONFERENCIA VITAANYAGA Lehetséges mindössze két lokátor üzemeltetése, de ebben az esetben a rendszer komolyan veszít a hadműveleti mozgások követésének képességéből. Ha a harcterület széttagolt, amelynek valószínűség nagy, teljes mértékben szükségszerű a három lokátoros rendszer alkalmazása az AOI kielégítő lefedettségének biztosítása és a rendszer túlélőképességének fenntartása érdekében. Csak abban az esetben lehet a műveleti elgondolást két lokátorral fenntartani, ha a műveleti fenyegetettség (ECM, ARM stb.) a rendszerrel szemben alacsony. Ennek tipikus példája a békefenntartó műveletben történő alkalmazás, ahol a megbízatás a felek egyezmény betartása iránti elkötelezettségének és képességeinek ellenőrzésre szól. Ha a PSO a felek erőszakkal történő szétválasztását is magába foglalja, a fenyegetettség magasabb lesz, és a műveletei elgondolás azonos lesz a teljes körű katonai műveletekével. A nagy szögben (>180 fok) folytatott folyamatos és párhuzamos felderítés három vagy több lokátort kíván. Hatótávolság és területi lefedettség A három lokátoros alkalmazás rugalmassága a közepes hatótávolságú WLR általános műveleti tulajdonságait nagy hatótávolságúra változtatja (3., 4. és 5. sz. ábra). Mélységi szárnybiztosítás 60 km 100 km 3. sz. ábra. 1. példa a nagy hatótávolságú felállásra 89
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Szárnyak közvetlen támogatása 60 km 100 km 4. sz. ábra. 2. példa a nagy hatótávolságú felállásra Szárnyból történő mélységi biztosítás 60 km 100 km 90 5. sz. ábra. 3. példa a nagy hatótávolságú felállásra
A KONFERENCIA VITAANYAGA Függőleges lefedettség A nagy hatótávolságú rendszerek ismert problémája, hogy amikor a maximális hatótávolságon kerülnek alkalmazásra, akkor nem képesek egyidőben a rövid és közepes hatótávolságon jelentkező fegyverek felderítésére. Ennek oka az, hogy a keresési sík magasabban lesz, mint a lövedékek ballisztikai pályája. Ugyanez a probléma jelentkezik a tüzér alegységek esetében, amelyek a lokátortól nagy távolságban rövid lőtávolságon tüzelnek. Ezt a problémát a többszörös lokátor rendszerrel lehet megoldani (6. sz. ábra). Ha egy vagy két lokátor helyezkedik el előretolt állásban rövidebb műszer hatótávolságot alkalmazva, akkor képesek betölteni a hézagot és a rendszernek függőleges lefedettség nélküli elméleti hatótávolságnál többet képesek adni. 15 km 40 km 15 km Pontosság 6. sz. ábra. Függőleges lefedettség Az egyes lokátoroknál meghatározott pontosságnál nagyobb pontosság eléréséhez szükséges egynél több lokátor adatainak egyeztetése. Ez a lehetőség a nagy hatótávolságú rendszerekével azonos általános teljesítmény-mutatókat biztosít. Általában még hatékonyabban is üzemel, mivel a lövedékeket eltérő szögből és távolságból metszi be (lásd 1. sz. ábra). Az eredmény a különböző földi (UTM) koordináták átlagértéke lesz. Az adatok pontosítása során a rendszer az eltérő koordinátákat a különbözőképpen kezeli az egyes lokátorok saját pontossági értékelése alapján. Ez automatikusan végrehajtható, akár a lokátorok egyikén vagy a C3I rendszerben. 91
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Tartalék Folyamatos igény lesz a karbantartásra és rendszerek fognak elveszni az ellenség tüze vagy balesetek miatt. Ideális esetben egy negyedik lokátor is a kötelékkel mozog, ezáltal lehetővé teszi a lokátorok harc közbeni javítását és kiszolgálását, és nagyban növeli a rendszer teljes hatékonysági mutatóit. A rendszer megőrzi minimális teljesítményét, amíg az utolsó eszköz is el nem veszik egyik vagy másik okból, vagyis méltóságteljes lemorzsolódási képességgel bír. Az ARTHUR WLS leírása A jövő tüzérségi ellentűz rendszereinek alapját képező érzékelők biztosítása érdekében az Ericsson Microwave Systems AB az ügyfelekkel szoros együttműködésben kifejlesztette az ARTHUR-t. Közel 15 év tanulmányozás és fejlesztés után az első sorozat 1999 februárjában került leszállításra. Napjainkban csaknem 40 rendszer került leszállításra és számos egység van gyártás alatt a világ különböző haderőinek részére. Jelenleg a lokátornak két konfigurációja létezik; az egyik a Hägglund BV 206 kerekes gépjárműre szerelt, a másik egy 13 lábnyi ISO kialakítású konténerben található és bármelyik terepjáró gépjárműre felszerelhető, amely képes 5 tonna terhet szállítani. Egyéb járművekre történő felszereléséről, a lokátor moduláris elrendezéséből kiindulva, jelenleg tárgyalások folynak több ügyféllel. A rendszer kialakításában a hangsúly a mozgékonyság, a rugalmasság, a túlélőképesség és a manőverező hadviselés elgondolása közötti egyensúly megtalálásán volt. Az élettartam költség minimalizálására a technikai kialakítás és a szervizigény központi téma volt. A lokátor harci próbáját a Királyi Tüzérség 29. Kommandó ezrede (Egyesült Királyság, Királyi Tengerészgyalogság) Afganisztánban hajtotta végre 2002 első felében a Norvég Hadseregtől kölcsönzött egységekkel. A tapasztalatok alapján 4 egység került megrendelésre a Királyi Tengerészgyalogság MAMBA (Mobil tüzérségi hadszíntér-felderítő lokátor) programjához. Így a rendszert a piac elismerte, eddig az Egyesült Királyságon kívül három NATO ország (Norvégia, Dánia és Görögország), Svédország, és további két tengerentúli állam rendelte meg. 2000. április és május hónapjában egy, a Norvég Hadseregtől előzékenyen kölcsönzött, ARTHUR egység került bemutatásra az ARDENT GROUND NATO gyakorlaton, a várpalotai lőtéren, Magyarországon. A lokátor több száz nagyszámú, eltérő kaliberű tűzeszközből kilőtt lövedéket (beleértve az MLRS egységeket is) mért be sikeresen, ami később a gyakorlat értékelésében felhasználásra került. Mindössze néhány órányi kiképzést követően a lokátort két magyar tiszt üzemeltette minden probléma nélkül. 92
A KONFERENCIA VITAANYAGA Ugyanezen a gyakorlaton a norvég MRR rádiók segítségével kiépítésre és tesztelésre került a kapcsolat az ARTHUR és az ÁRPÁD között. (Az MRR rádiók jelenleg a Norvég Hadseregben és az ARTHUR rendszerben teljes körűen kerülnek alkalmazásra.) Tűzparancsok és tűzvezetési adások sikeresen lettek továbbítva a két rendszer között, ezzel demonstrálva a közös rendszer mindenoldalú automatizáltságát. A bemutatót a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnoksága, a HM Haditechnikai Intézet, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tüzér tanszéke és az ÁRPÁD készítője, a PRO PATRIA Rt. akik mind nagyban hozzájárultak bemutató sikeréhez támogatta. Az alábbiakban az eredeti norvég ARTHUR (Hägglund BV 206 konfiguráció) rövid leírása található, annak a műveleti elgondolásnak megfelelően, amely a cikk korábbi részében ismertetésre került. 7. sz. ábra. Norvég ARTHUR működés közben a várpalotai lőtéren Rendszerismertető Az ARTHUR egy nagy mozgékonyságú, közepes hatótávolságú tűzeszközfelderítő rendszer (WLS). Főbb egységei a tűzeszköz-felderítő lokátor (WLR), a jármű, a híradó berendezések és a navigációs egység. A WLR egy kabinban 93
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK helyezkedik el, ami a Hägglunds BV 206 kerekes járműre van felszerelve. Az aggregátor és a híradó berendezések az első kabinban találhatóak. Az ARTHUR az Ericsson hosszútávú, a teljesen összefüggő lokátorok és fejlett antennák területén végzett kutatásainak alapján készült. A leglátványosabb eleme a nagyméretű, elektronikusan irányított, oldalban szinkronvezérelt, magasságban frekvenciavezérelt antenna. Az ARTHUR WLS működési elve, hogy lövedékeket keres a horizonton és a felderített célokat néhány másodpercig követi. A keresés időtartama alatt számos célt lehet követni egyszerre. A követés után a röppálya kiszámításra kerül, meghatározva a kilövés és a becsapódás pontját. A felderített ütegek és becsapódási pontok adata ezt követően a tüzérségi C2 központba jutnak. Széles körű harcászati funkciók segítik a kezelőt az ellentűz céljainak kiválasztásában. Az ARTHUR WLS ugyanakkor tűzvezetést (FC) is biztosít a saját tüzérség számára. Ebben az üzemmódban a lövedékek a röppálya végszakaszában kerülnek követésre és a becsapódási pontok kerülnek meghatározásra. Belövés és a tűzeszköz-felderítés történhet azonos időben is, eltérő alszektorokban. Feladat Műveletek A szárazföldi műveletek elképzelhetetlenek tüzérségi tűztámogatás nélkül. Az ARTHUR WLS feladata az ellenség tüzérségének felderítése és bemérése. A WLS adatai ezt követően tüzérségi ellentüzek során kerülnek felhasználásra, ezzel csökkentve az ellenség tűztámogatásának elérhetőségét és hatásosságát. AWLS maga kiemelt prioritású cél lesz az ellenség számára. A túlélés 10-30 percre korlátozza a hasznos üzemidőt minden egyes alkalmazási területen, a fenyegetéstől függően. Ebből következik, hogy WLS-től elvárható lefedettsége a meghatározott időintervallumtól függ, és a rendszernek nagy mozgékonysággal és rövid működési készenléttel kell rendelkeznie, hogy az egyes feladatok között gyorsan tudjon mozogni. Ezek a megfontolások alapvetőek az ARTHUR WLS kialakításában, a hatótávolság és a mozgékonyság, valamint a fizikai méret közötti egyensúly megteremtésében. Az ARTHUR WLS egyedi jellemzőjét akkor érthetjük meg, ha elválasztjuk a manőverező doktrínán és a felmorzsoló doktrínán belüli tüzérségi ellentűz műveletek CBO) alapelveit. A felmorzsolás során a CBO meglehetősen statikus és általában hadosztály szinten kerül végrehajtásra. Az tűzeszköz-felderítő lokátorok üzemben vannak és a tüzérségi ellentűz feladatok végrehajtására kijelölt hadosztály tüzérséggel együtt kerülnek alkalmazásra. A saját csapatok harcérintkezésének vonala (FLOT) általában 10 km és a mozgékonyság iránti igény mérsékelt. 94
A KONFERENCIA VITAANYAGA 8. sz. ábra. Az ARTHUR WLS elhelyezkedése a tüzérségi ellentűz rendszerben A manőverező hadviselésben a harcászati CBO a saját, peremvonalban elhelyezkedő csapatok azonnali és aktív tűztámogatási módja. Ebben az esetben a lokátor mintegy fejlett elektronikus előretolt figyelő működik a támogatott kötelékekkel együtt. A mozgékonyság és a gyors alkalmazási készenléttel szemben támasztott követelmények nagyon magasak; az ellenség tüzérségének távolsága határozza meg a hatótávolság követelményeket. Ez általában 10-15 km és ritkán haladja meg a 20 km-t. Az ARTHUR elsősorban harcászati CB műveletekre lett kialakítva nagy mozgékonysággal, költséghatékonysággal és széles körű harcászati funkciókkal mint kulcsfontosságú jellemzők az előretolt figyelő szerepre. Hasonlóan jelentős feladat jelentkezik a békefenntartó műveletek során, ahol az ARTHUR WLS-t a saját csapatok megóvására és a béke-megállapodást megszegő tüzérségi tüzek rögzítésére használható. Az utóbbi feladat érdekében a rendszer tartalmaz egy olyan funkciót, amely minden felderített esemény elsődleges adatait rögzíti. Szállítás A hadszíntérre történő kiszállítás elsődleges szempont napjaink és a jövő műveleteiben. Az ARTHUR WLS egyetlen C 130-assal légi úton szállítható 95
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK minden különösebb előkészület nélkül. Egy tágasabb repülőgépben, mint például a C 130H, két lokátort lehet mozgatni egyszerre. A rendszert a hadszíntéren belül egy nehézhelikopter, mint például a CH 47, függő teherként el tudja szállítani. A közepes helikopterekkel történő megemelésre az első és hátsó kocsi könnyedén szétválasztható, mindegyik elem 3400 kg-nál kisebb tömeggel rendelkezik. Személyzet A kezelőszemélyzet nagysága jelentős hatást gyakorol a műveleti költségekre és a rendszer kiszolgálási igényére. Az egyetlen járműre történő telepítés és a nagyfokú automatizálás azt jelenti, hogy az ARTHUR WLS nagyon kis létszámú kezelőszemélyzettel üzemeltethető. Egyetlen katona végre tudja hajtani a telepítést és a lebontást 5 perc alatt. A feladat adatainak bevitele előre, vagy az alkalmazási területre történő mozgás közben megtörténhet. Üzemmódok 9. sz. ábra. Kezelők az ARTHUR fülkéjében Az ARTHUR WLS két fő üzemmóddal rendelkezik: tűzeszköz-felderítés (WL) és tűzvezetés (FC). A két üzemmód egyszerre is alkalmazható. Egy különleges üzemmód használható a keresés elindítására. 96
A KONFERENCIA VITAANYAGA Search Registration - Fire Control Tracking - Locating Estimated Impact area 10. sz. ábra. Üzemmódok: minden üzemmód egyszerre alkalmazható Tűzeszköz-felderítő üzemmód Tűzeszköz-felderítő üzemmódban a horizonton az ereszkedő lövedékek keresése történik. Minden felderített cél a röppálya kezdeti szakaszában kerül követésre. A keresést és a követést egyetlen sugárral működő fáziselrendezésű antenna végzi. A sugár, keresés alatt a horizont mentén gyorsan mozog. Követés közben a sugár időszakosan négy pont között mozog a cél körül. A sugár vezérlése egy 90º-os irányszög és 8º-os terepszög tartományban történik. Három hatótávolság üzemmód választható 20 km, 30 km és 40 km műszertávolságokkal. A rövidebb hatótávolság esetén jobban kiszűrhető az eső és a légköri zavar hatása, nagyobb a rendszer teljes követő kapacitása. A WLS egy 90º-os irányszög tartományban működik, amelynek középértéke 300º-os szögtartományban választható. A műveleti tartomány 16 alszektorra van osztva. Minden egyes szektort ki lehet venni, vagy be lehet foglalni a keresési tartományba. Egy vagy több alszektor kihagyása növeli a rendszer kapacitását és távolság-hatékonyságát a fennmaradó alszektorokban. Kereső üzemmódban két pásztázó szint van. Ezeket váltó pásztázás során alkalmazzák a felderítési valószínűség növelésére és a zavarással szembeni ellenállás növelésére. A cél felderítését követően befogásra és követésre kerül. Amikor a megfelelő számú követési pont bemérésre került a röppálya kiszámítása következik. A röppálya talajszinttel való metszéspontját tüzelőállásként definiálja a rendszer. A topográfiai adatokat egy tárolt digitális domborzati modellből nyeri a rendszer. Amennyiben ilyen adatbázis nem áll rendelkezésre a lokátor magas- 97
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK ságát kezeli alapértelmezettként a rendszer. A kezelő kijavíthatja az ilyen módon számított állást a valós, térképről leolvasott célmagassággal. 11. sz. ábra. Tűzeszközfelderítő üzemmód Ha a következő állások a számított rendszerhibán belül helyezkednek el, akkor ezeket egyetlen céllá olvadnak össze az állások átlagértékénél feltüntetve. Amikor a rendszer több egyes célt derít fel egymáshoz közel, akkor automatikusan csoportba foglalja őket üteg fő tüzelőállás-körletként, a kiterjedés és a csövek száma pedig kimenő adatként szerepel. A csoportba foglalt egyes célok közötti legnagyobb távolságot a kezelő vagy egy bejövő üzenet határozhatja meg. Minden cél besorolásra kerül, mint löveg, aknavető vagy rakétavető a tüzeléshez használt emelkedési szög, sebesség és radarjel alapján. A lövedék röppályája időben előre is kiszámításra kerül a becsapódási pont meghatározása érdekében, szükségszerűen a leszállóágban, kisebb pontossággal. A célt pusztító üteg ismerete a tüzérségi ellentűz prioritások megállapításának feltétele. Tűzvezető üzemmód A tűzvezető üzemmód (FC) a saját tűz becsapódási pontjainak bemérésre használható. Az üzemmódot bármely alszektorban, vagy alszektor kombinációban lehet alkalmazni. Az FC üzemmódot a kezelő választhatja vagy megtörténhet egy bejövő üzenet segítségével automatikusan. Az utóbbi esetben az üzenetnek tartalmaznia kell a fegyverek helyét, kezdősebességét, emelkedési 98
A KONFERENCIA VITAANYAGA szögét, tüzelési irányát és a keresés kezdetének és befejezésének idejét. Ezekből a rendszer kiszámítja a megfelelő keresési magasságot. Keresés indítása A pontosság optimalizálása és az alacsony emelkedési szögtartományban található röppályák felderítése céljából a keresést a horizonthoz a lehető legközelebb kell folytatni. Ebből a célból három lehetőség van a horizont meghatározására: lokátoros méréssel, digitális térképről történő méréssel vagy egyéb módon számolt vagy tárolt horizont profillal, amelyet üzenetként lehet továbbítani, vagy a kezelő adhatja meg. Amikor lokátoros mérést használunk a lokátor a földi visszhang alapján határozza meg a horizontot és rajzolja meg alakját. Kiegészítésként, például erős esőzés esetén, amikor a horizont nem mérhető pontosan, azt meg lehet határozni digitális térkép segítségével. Ebben az esetben a rendszer a keresősugarat két fokkal a kiszámított horizont fölé helyezi. Harmadik lehetőség, tárolt terepprofil használata, hasonló. Zavaró visszaverődés térképe Az ARTHUR WLS céljai (pl. lövedékek) nagyon kicsi lokációs keresztmetszettel rendelkeznek. Bár az álló vagy lassan mozgó célokat elnyomja a lokátor doppleres feldolgozása, maradnak olyan természetes célok, főként madarak, amelyek sebessége elegendő az észleléshez. Annak érdekében, hogy ezek ne terheljék a célfelderítő és követő képességet, a rendszer rendelkezik egy zavaró visszaverődéseket feltüntető térképpel, amely a visszamaradó zavarást és azokat a tárgyakat mutatja, amelyeket túl magas sebességük miatt nem lehet elnyomni. Ez segít az egy lövedékre történő többszörös követés-indítások megakadályozásában is. A zavaró visszajelzések térképén tíz tetszés szerinti mérettel rendelkező terület folyamatosan blokkolható a kezelő által. Ebben az esetben érdekeltséggel nem rendelkező területek (mint vizek) kizárhatóak a célfelderítésből és -követésből. Egy területet 7 sarokpontos poligonnal vagy egy körrel lehet meghatározni. Célrögzítés és célkövetés Amikor egy új cél felderítésre kerül, egy rögzítési folyamat kezdődik el. Két egymást követő rögzítő mérés kerül végrehajtásra, amelyek eredményei az adatfeldolgozó központba kerülnek továbbításra, amely elkezdi a követést. Követés során a várható követőpont koordinátái a jelfeldolgozóba kerülnek a sugarak irányítása céljából, és a céltávolság-ablak a következő követőpontra. A követés addig tart, amíg a célt el nem veszti a rendszer, a sebessége a meg- 99
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK határozott alá csökken, elhagyja a műveleti lefedettség területét, vagy a rendszer eléri a maximális követési időt. A követés akkor is abbamarad, ha egy magasabb prioritású cél veszi igénybe a rendszert. Röppálya-számítás A röppálya integrálással és a mozgási egyenlettel kerül kiszámításra, az általános közegellenállási törvény figyelembe vételével, skálázott paraméterekkel. A szél sebességéből eredő erő is figyelembe vételre kerül, ha a széladatok rendelkezésre állnak. A röppálya időben visszafelé kerül meghosszabbításra a tüzelőállás, és időben előre a becsapódási pont helyének megállapítására. Nem tüzérségi célok kiszűrése Ha tárgyak, mint például repülőgépek lépnek be a rendszer lefedett területébe, akkor ezek rögzítésre és követésre kerülhetnek. Számos ellenőrzés történik ezeknek a céloknak a kiszűrésére. Harcászati funkciók Az ARTHUR WLS jóval percenkénti 100 lövedék feletti maximális követési képességgel rendelkezik. Létfontosságú, hogy ezeket pontosan társítsa fegyverekhez és ütegekhez, és hogy a különös fontossággal bíró célokat azonnal kiemelje. Ezáltal egy tiszta tüzérségi helyzet rajzolódik ki, a reagálási idő minimálisra van csökkentve és a rendszer adatátviteli sebessége a híradó rendszer korlátaihoz van igazítva. A harcászati funkció, amely ezt szolgálja, a következőket tartalmazza: társítás és azonos fegyverek egymást követő röppályáinak átlagolása; a helymeghatározás pontosságának becslése; fegyvertípus osztályozás; összetartozó célok (üteg) létrehozása; becsapódási pont becslése; tűzigény zónák; kritikus saját zónák; koordinált területek. Ezen funkciók alapján a tűzigénnyel szemben támasztott automatikus követelményeket a kezelő meghatározhatja manuálisan, vagy a tüzérségi C2 központ távirányítással. Adatátvitel Az ARTHUR WLS a tüzérségi tűzvezető központtal adatüzenetek segítségével kommunikál. Vezetékes rádióhálózat is használható az adásokhoz. A rendszerre parancsok, harcászati adatok, földrajzi és meteorológiai adatok küldhetőek. 100
A KONFERENCIA VITAANYAGA A rendszer cserébe tűzigényeket, helymeghatározási jelentéseket és állapotjelentéseket fog küldeni. Szabad szöveges üzenetek is válthatóak a rendszeren. Távirányítás Egy új állásban történt indítását követően az ARTHUR kabinban lévő kezelők nélkül is üzemeltethető autonóm módon; belövéseket szolgálhat ki, harcászati értékeléseket végezhet el, üzeneteket fogadhat vagy továbbíthat automatikus üzemmódban. A lokátor irányítása üzenetek segítségével oldható meg a tüzérségi C2 központból, vagy helyi távirányítással a jármű külső aljzatához csatolt munkaállomással, vagy a kezelőkkel a kabinban. Következtetés: AZ ARTHUR FELDERÍTŐ RENDSZER A MANŐVERSZABADSÁG KULCSA! 101