VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: 220 88/814-111, 88/412-150 info@bekeltetesveszprem.hu VEMBT szám:./2017. FOGYASZTÓ. szám alatti lakos, (a továbbiakban: Fogyasztó) a által képviselt VÁLLLALKOZÁS (a továbbiakban: Vállalkozás) ellen parkolási díj és járulékai megfizetésével kapcsolatosan indított fogyasztói jogvita keretében a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa meghozta az alábbi d ö n t é s t: A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti. I n d o k o l á s I.a) A Fogyasztó 2017. január 4-én érkezett beadványával azért kereste meg a Békéltető Testületet, mert álláspontja szerint a Vállalkozás vele szemben nem járt el megfelelően a fizetőparkolási ügyével kapcsolatos eljárásban. A vita lényegét abban foglalta össze, hogy 2016. november 29-i keletezéssel fizetési felszólítást kapott, mert parkolási díj befizetése nélkül parkolt a Nyugati tér alatti parkolóban. A kapott fizetési felszólítást megfellebbezte, mert a gépkocsin nem talált felszólító csomagot, illetve a járdaszigeten kialakított parkolóban nem is látott fizetésre utaló táblát. Azt is kifogásolta, hogy ezt megelőzően nem kapott semmiféle felszólító levelet, és a jelzett küldeményben már az emelt díjú büntetésről értesítették. A fellebbezését elutasították. Az újabb panaszbeadványára nem kapott választ, ezért fordult a testülethez. Csatolta az R 1376 073 797 144 6-os postai nyilvántartási, illetve 2016/F213-18144-es számon kiküldött 2016. november 29-én kelt felszólító levelet (21 540 Ft); a VÁLLALKOZÁSNAK 2016. december 06-án írt levelét, illetve az F-37721/2016. számú válaszlevelet. b) A Békéltető Testület elnöke, a Fgytv. 29. (2) bekezdése értelmében a beérkezést követő 8 napon belül megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. alapozza meg. E szerint 2. s) fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 18. (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. ( ). A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv. 20. -a tartalmaz előírást, melynek alapján szintén nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] c) Miután az elnök a testület eljárási jogosultságát megállapította, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént a Vállalkozás tájékoztatása a Fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). A meghallgatást 2017.. napjára tűzte ki az elnök. Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. (8), (11) (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok
bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). A testület elnöke a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. (4) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, aki ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. (6) bekezdés]. Az egyedül eljáró testületi tag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy jogi szakvizsgával is rendelkezik, így megfelel az előírásoknak. A kijelölt tag ellen a Felek kifogást nem emeltek, és más tagot sem jelöltek. II. a) A Vállalkozás a válasziratban, amelyet e-mailben - a Fgytv. 29. (8) bekezdése értelmében a Fogyasztó rendelkezésre bocsátott az eljáró tanács - alávetési nyilatkozatot nem tett, az eljárásra egyéb bejelentést vagy észrevételt szintén nem tett. A válasziratot AB jegyzi, aki a meghatalmazását is csatolta az iratokhoz. A válaszirat fontosabb közlései, megállapításai, következtetései: aa) A Vállalkozás a válasziratban a pótdíjkövetelés törlésére vonatkozó kérelmet megalapozatlannak tartja, ezért annak elutasítását kéri. ab) Az üggyel kapcsolatosan a Vállalkozás a válasziratban előadta, hogy álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok szerint jártak el, nemcsak az értesítés kihelyezésével, de a panasz elbírálása során is. Hivatkozik a válaszirat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 9/D. (3) bekezdésére, 15/C. (1) bekezdésére, a Fővárosi Közgyűlés 30/2010. VI.4.) Kgy. rendelet 2. i) pontja, valamint 5. számú mellékletére is. Ezek a Felek közötti polgári jogi jogviszony deklarálását, a pótdíjfizetési kötelezettség megállapításának lehetőségét, illetve a várakozási övezetek kijelölésének szabályait tartalmazzák. ac) A várakozási esemény ténykörülményeit a Vállalkozás vitatja. Közli, hogy a Fogyasztó nem vitatta az eljárás során, hogy 2016. október 21-én 09:38 órakor díjfizetés nélkül várakozott a felüljáró alatt. A vita egyrészt abban van a Felek között, hogy a Fogyasztó szerint a járdaszigeten kialakított parkolóban nem látott fizető parkolóra vonatkozó jelzést, ugyanakkor viszont a Vállalkozás szerint közvetlenül az F40-es parkolójegy-kiadó mellett várakozott. Erre vonatkozóan a becsatolt képek között három olyan is van, amely bizonyítja, hogy a gépjármű jegykiadó automata mellett áll. (Ugyanakkor megjegyzi az eljáró tanács, hogy a parkolási zónára vonatkozó tábláról készült fényképek dátuma: 2016. január 06. így azok jelen ügyben indifferensek. A Fogyasztó által e-mailen megküldött képeken nem láthatóak a parkolásra vonatkozó táblák, de olyan látószögből készültek, ami miatt szintén nem vehetők figyelembe. E-mailjében azt jelezte a Fogyasztó, hogy a Vállalkozás által csatolt képeken eltéréseket fedezett fel, azonban a meghallgatáson ezeket nem tudta meggyőzően előadni.) Másrészt a Fogyasztó vitatta, hogy értesítették a szabálytalanságról, vagyis, hogy elhelyezték-e a szabálytalan parkolás miatti felhívásukat a gépkocsin. A Vállalkozás álláspontja szerint megfelelően jártak el az értesítéssel arra, hogy csomag elhelyezése megtörtént és látható a gépkocsi szélvédőjén - fényképet csatoltak be. A Vállalkozás megállapította, hogy a következetes bírósági gyakorlat elfogadja kézbesítettnek az ilyen közlést. (Az eljáró tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy e tényközlést semmilyen adattal nem támasztotta alá a Vállalkozás, nem adott meg egyetlen bírósági ügyszámot sem, holott a kiértesítő levél is tartalmazza, hogy a Fgytv. szerint a tényállítások bizonyítékait meg kell jelölni, illetve csatolni kell. A 30/2010. (VI.4) Fővárosi Közgyűlés rendelet 2. i) pontja, illetve 5. számú mellékletének az ügy megítélése szempontjából a tanács csak annyiban tulajdonít jelentőséget, hogy a 2. i) pont visszautal a VEMBT szám:./2017. 2 / 5
KRESZ 17. (1) bekezdésének e/2) pontja szerint kijelölt várakozási övezet fogalmára, illetve a táblák formájára. Az V/2. alatt becsatolt képek mint, ahogy fentebb is közölte a tanács, annak készítési ideje miatt nem értékelhetők a Fogyasztó terhére. ad) Miután a pótdíjazással kapcsolatosan sem befizetés, sem panasz nem érkezett, ezért küldték ki 2016. november 29-én a fizetési felszólítást. Erre a Fogyasztó által beküldött panaszt elutasították. A pótdíj megállapításával kapcsolatosan közlik a jogszabályi előírást, illetve azt, hogy az így szerzett bevételek azok önkormányzati bevételek, és csak jogszabályban meghatározott esetekben lehet arról elmondani. (Ezzel összefüggésben a meghallgatáson utalt az eljáró tanács elnöke arra, hogy nem tartalmazta a válaszirat sem hogy a. Önkormányzat rendelete lehetővé teszi a méltányossági eljárást, és bizonyos esetekben a Vállalkozás vezérigazgatójának ad a méltányosság gyakorlására lehetőséget. Az eljáró tanács ugyanakkor jelzi, hogy Az önkormányzati rendelet 5. számú melléklete változatlanul megtartotta azt a vezérigazgatói külön eljárást, amely lehetővé teszi számára, hogy méltányosságot gyakoroljon. 10. A parkolás üzemeltető vezérigazgatója saját hatáskörében eljárva - a méltánylást érdemlő körülmények dokumentálása mellett, - forgalmi rendszámonként évente egy esetben, - a parkolás Üzemeltetési Osztály vezető beosztású munkatársának írásos javaslatát követően, legfeljebb 30 ezer forint értékhatárig és - e jogának gyakorlásáról a Társaság igazgatóságának negyedévente történő beszámolási kötelezettség teljesítésével jogosult dönteni a pótdíjkövetelésről történő teljes vagy részleges lemondásról. A Vállalkozás képviselője a meghallgatáson megerősítette, hogy ez a rendszer változatlanul él.) b) A meghallgatás a kitűzött időben jött létre, azon a Fogyasztó és a Vállalkozás képviselője vett részt. ba) A megjelent Feleket az eljáró tanács elnöke röviden tájékoztatta egyezően a kiküldött értesítőn szereplőkkel -, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. ). Mivel ilyen ajánlatot a Vállalkozás a válasziratban, és a meghallgatáson sem tett, ezért erre jelen eljárásban nincs lehetőség. A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). A válaszirat utolsó mondatában a Vállalkozás kifejezte, hogy nem tesz alávetési nyilatkozatot, így a tanács nem hozhat kötelezést tartalmazó döntést. Ajánlást akkor tehet a tanács, ha a Fogyasztó kérelmét részben vagy egészében megalapozottnak tartja [Fgytv. 32. b) pont], egyéb esetekben megszünteti [Fgytv. 31. (3) bekezdés], vagy elutasítja [Fgytv. 32/A. ] a Fogyasztó eljárásra vonatkozó kérelmét. bb) A meghallgatáson is több alkalommal is kifejtette a Fogyasztó, hogy álláspontja szerint nem volt a gépkocsin értesítés, és egyébként is szerinte a Vállalkozástól elvárható lenne, hogy a fizetési kötelezettségről külön is, írásban (levél) tájékoztassák, még az emelt díjú büntetés kirovása előtt. Ha ez így történt volna, akkor az alapbüntetést nyilvánvalóan azonnal megfizette volna, hiszen a két kirovás között háromszoros a különbség. A Fogyasztó már csak az emelt díjú (18 040 forint + 3 500 forint igazgatási költség) kirovásról kapott felszólítást. A Vállalkozás képviselője részletesen kitért arra, hogy milyen módon, és milyen határidőben történik ennek az összegnek a közlése, figyelemmel a törvényi 60 napos határidőre, illetve az adatvédelmi, adatkezelési szabályokra is. (Az eljáró tanács itt is megjegyzi, hogy a szélvédőn való elhelyezést maga a törvény írja elő, a Kkt. 15/C. (2) bekezdésében: ( ) A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni. ) Az eljáró tanács más eljárásokban is kifejtette már azt a véleményét, hogy elegánsabb megoldás a hivatalos iratok postai kézbesítésénél alkalmazott szabály, ami a megtagadta illetve nem kereste jelzések esetében írja VEMBT szám:./2017. 3 / 5
elő, hogy mikor kell azt kézbesítettnek tekinteni. Ezt a megoldást a Fgytv. is ismeri, és elő is írja az e szerinti eljárást. Az elnök felhívta az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-214/2012. számú ügyben címmel nyilvánossá tett anyagát, amelyben hivatkozás történt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének OBH 1495/2006. számú jelentésére is, amelyben amellett, hogy a fizetési felszólítások gépjármű szélvédőjén történő elhelyezése mind a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, mind a Magyar Autóklub szerint sem megfelelő., rögzítésre került az is, hogy az általános helyettes vizsgálata eredményeként megállapította, hogy a fizetési felszólítás gépjármű szélvédőjén történő elhelyezése önmagában alkalmatlan a fizetési kötelezettség elmulasztásáról való felhívás megtörténtére, hiszen azt például a szél lefújhatja, eső eláztathatja, harmadik személy eltávolíthatja. Ebből pedig az is következik, hogy a parkolóhelyet igénybe vevő autóst ilyen nem megfelelő tájékoztatásra alapozva parkolási díj és pótdíj fizetésre kötelezni, sértheti a jogbiztonság elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. bc) A Fogyasztó előadta, hogy a Szent István körútról kanyarodva, elsősorban mivel nem budapesti lakos a több sávos útszakaszra is tekintettel, a besorolási lehetőségre, illetve a felüljáró alatti parkolási hely keresésére összpontosított, és kevésbé figyelte a tájékoztatást tartalmazó táblákat. Ezzel kapcsolatosan a résztvevők nem vitatták ennek az előadásnak az életszerűségét. A Vállalkozás képviselője tájékoztatást adott arról, hogy a táblázásban megoszlanak a feladatok, és pl. a parkolást jelző zónákra felhívó tájékoztatókat a főváros, míg a jegykiadó automatákat jelzőket a kerület telepíti. Így abban nem tudnak beleszólni, hogy mikor cserélik, vagy helyezik át a táblákat. bd) A válaszirat a csomag elhelyezésével kapcsolatosan felhívja a testület figyelmét arra, hogy egységes és töretlen a bírósági gyakorlat bár egyetlen közzétett eseti döntésre sem hivatkozik - abban, hogy a szélvédőlapátra kihelyezett értesítő kézbesítettnek tekintendő. A tanács nem vitatva ezt a megállapítást, jelzi a III/1026/2013. ügyszámú Alkotmánybírósági határozat egyik indokolását is, amely 3175/2013. (X.9.) AB határozat számon lett közzétéve. Ebben többek között szintén szerepel az a megállapítás is, hogy [17] A Kkt. 15/C. (2) bekezdése a szerződésszegés esetére meghatározott jogkövetkezmény mértékét és alkalmazásának feltételeit rögzíti, a szolgáltató igényérvényesítése esetén jogszerűségéről bíróság dönt, a bíróság ítélete jogorvoslattal az eljárási szabályok szerint támadható. Kétségtelen, hogy az értesítésnek a szélvédőlapáton történő elhelyezése nem jelenti szükségképpen, hogy a szerződésszegő fél megfelelő időben (még a 15 nap elteltét megelőzően) értesül a pótdíj kiszabásáról (pl. mert az értesítést valaki leveszi a gépjárműről), a szerződésszegés tényével (vagyis a díj meg nem fizetésével) azonban tisztában van (ha nincs, akkor az az eljárás során tisztázandó, beleértve azt is, hogy történt-e szerződésszegés). A pótdíjazási eljárás megindítása, illetve elmaradása, az értesítés célba érése vagy elveszése, ennek kapcsán az alacsonyabb vagy magasabb összegű pótdíjfizetési kötelezettség, avagy a pótdíj alóli mentesülés kockázatának jogalkotó által történő elosztása a fogyasztó és a szolgáltató között nem érinti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jogot. III. A Fogyasztó megismételte az írásban benyújtott kérelmében foglaltakat, szeretné ha méltányolnák, hogy elismerte a jegynélküli parkolását. A meghallgatáson elhangzottak figyelembevételével annyiban módosította a kérelmét, hogy a 6 000 forint pótdíjnak, és a 3 500 forint ügyviteli költségnek a befizetése mellett kérte az abban való egyezséget a jelen lévő képviselőtől, hogy a 12 040 forint különbözetet a Vállalkozás engedje el, illetve törölje. A Vállalkozás képviselője kifejtette, hogy mivel önkormányzati bevételről van szó, arra neki felhatalmazása nincs, hogy egyezséget kössön ebben a kérdésben. Tájékoztatást adott ekkor is, a méltányossági kérelmek intézéséről. Az eljáró tanács úgy értékelte, hogy a rendelkezésére bocsátott dokumentumok, a meghallgatáson előadottak, nincsenek ellentétben a Vállalkozás által is felhívott jogszabályi előírásokkal, így csak javaslatot tehet arra, hogy a Vállalkozás az indokolás, illetve az itt nem részletezett, de a meghallgatáson elhangzottakat az eset esetleges ismételt feldolgozása esetén vegye figyelembe. Mindezekre tekintettel a tanács az eljárást a Fgytv. 31. (3) bekezdése d) pontja alapján szüntette meg. VEMBT szám:./2017. 4 / 5
Az eljáró tanács kiemeli a Vállalkozás eddigi korrekt hozzáállását, és azt is, hogy ennek során Képviselőjének személyes részvételt is biztosította. A tanács tájékoztatja a Feleket, hogy az eljárást megszüntető döntése nem érinti a Feleknek azt a jogát, hogy az esetet ismételten áttekintsék és mindkét Fél számára megnyugtató megoldással véglegesen lezárják azt. Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, 2017... Kapja: 1. FOGYASZTÓ tértivevénnyel 2. VÁLLALKOZÁS tértivevénnyel 3. Irattár CD az eljáró tanács elnöke VEMBT szám:./2017. 5 / 5