1/10 Korlátolt felelősségű társaság (GmbH) és korlátolt felelősségű vállalkozói társaság (UG haftungsbeschränkt) 2017. január A korlátolt felelősségű társaság (GmbH) és a vállalkozói társaság (UG) önálló jogi személyiséggel rendelkező tőketársaságok, melyek esetében a felelősség a társaság tőkéjére korlátozódik. Az UG mint jogi forma azért jött létre, hogy azok a kezdő vállalkozások is megtalálják az igényeiknek megfelelő társasági formát, melyeknek tevékenységük megkezdésekor még nem áll megfelelő tőke rendelkezésükre. Ez nem egy teljesen új jogi forma, hanem egy olyan GmbH., amit meghatározott mértékű törzstőke nélkül lehet alapítani. A GmbH-ra és az UG-re vonatkozó szabályok az úgynevezett GmbHtörvényben (GmbHG) vannak rögzítve. Az alábbiakban található összeállítás a két társasági formára vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza. 1. Fontosabb jellemzők 1.1. Általános jellemzők A GmbH egy társasági szervezettel és önálló jogi személyiséggel rendelkezik. A GmbH tőketársaság, azaz a személyegyesítő társaságokkal ellentétben nem a személyek társulása, hanem a tőke hozzájárulások befizetése áll az előtérben. A GmbH egy az alapító okiratban rögzített, meghatározott összegű törzstőkével rendelkezik. A hitelezőkkel szemben a tartozásokért kizárólag a társaság felel. 1.2. A társaság főbb szervei A GmbH működése nem függ a társasági tagok számától és legalább két önálló szerve van, az ügyvezető és a taggyűlés. Egy vagy több ügyvezető kijelölésére is van lehetőség. A társasági szerződésben meg lehet nevezni egyéb szerveket is, mint pl. a felügyelő bizottságot.
2/10 1.3. Felelősség A társaság tagjainak felelőssége a hitelezőkkel szemben a GmbH vagyonára korlátozódik. Erre mutat a GmbH elnevezésében a korlátolt felelősségű (mit begränzter Haftung) ill. az UG esetében a haftungsbeschränkt megjelölés. Amennyiben a törzsbetét teljes mértékben megfizetésre került, a tagok nem felelnek személyesen a hitelezőkkel szemben. A tagok korlátolt felelőssége azonban csak a GmbH ill. az UG cégjegyzékbe történt bejegyzése után érvényes, mivel csak ettől az időponttól kezdődően rendelkezik a társaság önálló jogokkal és kötelezettségekkel ill. létezik önállóan. Azokért az ügyletekért, melyek korábban jönnek létre, mind a tagok, mind a társaság eljáró szervei felelőssé tehetők. 1.4. Törzstőke A GmbH törzstőkéjének mértéke nem lehet kevesebb 25.000 Euro-nál, az UG esetében a törzstőke minimális összege 1 Euro. Mivel az UG tevékenysége során köteles a normál GmbH törzstőkéjének megfelelő összeget kigazdálkodni és befizetni, ezért a nyereséget nem fizetheti ki a tagoknak teljes mértékben, hanem az éves nyereség egynegyedét mindaddig vissza kell tartania, amíg a törzstőke mértéke a törvényben meghatározott 25.000 Eurot eléri. Az egyes tagok törzsbetétjének összege eltérő mértékű is lehet. Az egyes törzsbetétek mértékének minimális összege 1 Euró. A GmbH esetén a törzstőke pénzbeli (készpénzes alapítás) vagy nem pénzbeli (apport alapítás) hozzájárulás is lehet. Készpénzes alapítás esetén a törzstőke teljes összegének negyedét, de legalább 12.500 Eurót a Cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontjáig a tagoknak be kell fizetniük a társaság számlájára. Arra az esetre, ha a tag a törzsbetétet apport, pl. gépjármű vagy ingatlan formájában bocsátja a társaság rendelkezésére, szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az UG esetén a törzstőke teljes összegét készpénzben kell befizetni, nem pénzbeli betétre nincs lehetőség. 1.5. A GmbH cégneve A vállalkozás cégneve az a név, amely alatt a GmbH-t a cégjegyzékbe bejegyezték és amely nevet üzleti tevékenysége során használja. A GmbH megnevezése utalhat a vállalkozás tevékenységére, tartalmazhatja egy vagy több tag nevét vagy lehet kitalált név. A Gesellschaft mit beschränkter Haftung vagy annak rövidítése, a GmbH ill. mbh utótag a cég nevének kötelező tartozéka. Az UG, mint a GmbH egy alcsoportjának esetén, a cég nevének kötelező jelleggel tartalmaznia kell az Unternehmergesellschaft (haftungsbeschränkt) vagy az UG (haftungsbeschränkt) megjelölést. A "haftungsbeschränkt" toldalékot nem lehet rövidíteni.
3/10 1.6. A társaság székhelye A társaság alapvetően szabadon választhatja meg székhelyét. A társasági szerződésben megadott székhely azonban csak németországi cím lehet. Ettől függetlenül az ügyvezetés helye, tehát az a hely, ahol a GmbH vezetése a tényleges üzletvezetési tevékenységet gyakorolja, lehet Németország területén kívül is. A német GmbH ill. UG székhelyének külföldre történő áthelyezése a felszámolás elkerülése céljából azonban az új jogszabályok alapján sem megengedett. 1.7. Tevékenység A GmbH a törvény értelmében minden esetben kereskedelmi társaságnak minősül, függetlenül a ténylegesen végzett tevékenységtől. Gyakorlatilag bármilyen tevékenységet gyakorolhat, amit a jogszabályok lehetővé tesznek. A tevékenységet az alapító okiratban egyértelműen meg kell határozni. A vonatkozó jogszabályok értelmében különböző szabad tevékenységek gyakorlói, mint pl. gyógyszerészek vagy jegyzők, nem végezhetik tevékenységüket GmbH vagy UG formájában. Engedélyhez kötött tevékenységet, mint pl. szakipari tevékenységek esetén, a gazdasági társaság csak a megfelelő engedélyek beszerzése után folytathat. Az engedélynek az engedélyköteles tevékenység megkezdése elött a vállalkozás birtokában kell lennie és legkésőbb az iparűzés bejelentésének időpontjában be kell mutatni. 2. Alapítás A GmbH alapítása több részből tevődik össze: a jegyző által ellenjegyzett társasági szerződés aláírása, az ügyvezető kinevezése, az alapítók törzsbetétjének befizetése és a bejegyzés a cégjegyzékbe. Az alapításkor elsősorban a következőkre kell figyelni: 2.1. Tagok A tagok számára vonatkozóan nincs előírás, jogszabály sem minimális, sem maximális számot nem ír elő. Egyszemélyes GmbH alapítása is lehetséges. A GmbH alapítója bel- és külföldi, természetes vagy jogi személy, valamint személyi társaság lehet. 2.2. Társasági szerződés A GmbH vagy a UG alapításának feltétele a társasági szerződés, más néven alapító okirat. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a következő adatokat: a társaság neve és székhelye, a vállalkozás tevékenysége, törzstőke összege, az üzletrészek száma, mellyel az egyes tagok a befizetett törzstőke arányában rendelkeznek, képviseleti jogok. A társasági
4/10 szerződés tartalmára vonatkozóan más előírás nincs, alapvetően szabadon megfogalmazható. 2.3. Jegyző általi ellenjegyzés Az alapítóknak a társasági szerződést a jegyzővel ellenjegyeztetni kell. A jegyző ennek alapján egy Alapító okiratot készít, ami tartalmazza a társasági szerződést. Gyakran azonban a társasági szerződést az Alapító okirat mellékleteként csatolja hozzá. 2.4. Bejelentés és bejegyzés a cégjegyzékbe A GmbH a Cégjegyzékbe (Handelsregister) történő bejelentéssel a bejegyzés időpontjában jön létre. A cégjegyzékbe történő bejegyzést az ügyvezető igazgatónak írásban és ellenjegyzett aláírásával kell kérnie a székhely szerint illetékes bíróságnál. A bejelentéskor a következő iratokat kell csatolni: - jegyzői okiratba foglalt társasági szerződés, - az ügyvezető megbízásáról szóló nyilatkozat, ha ezt a társasági szerződés nem tartalmazza, - meghatalmazás, amennyiben a szerződést a tagok nem személyesen írták alá. - aláírt tagjegyzék, - Apport eseten szakértői vélemény az apport értékéről, - Igazolás arról, hogy a tagok az előírt szükséges törzstőkét befizették és az végleg az ügyvezető(k) szabad rendelkezésére áll. A jegyző valamennyi iratot elektronikus úton továbbít az illetékes bíróságnak. A cégjegyzékbe történő bejegyzés hivatalból történik az elektronikus cégközlönyben (elektronischer Bundesanzeiger) való közzététellel egyidejűleg.
5/10 2.5. Egyszerűsített eljárás Mind a klasszikus GmbH, mind az UG esetében lehetséges az egyszerűbb, standardizált cégalapításokhoz a törvényben megadott jegyzőkönyv-mintákat használni. Két különböző jegyzőkönyvminta létezik, egyrészt a Jegyzőkönyvminta egyszemélyes társaság alapításához, másrészt a Jegyzőkönyvminta a legfeljebb három alapítóval rendelkező többszemélyes társaság alapításához. Ezeket a jegyzőkönyvmintákat a törvényhozó a GmbH-törvény 2 par. 1a pontjának mellékleteként bocsátja rendelkezésre. Tartalmilag a jegyzőkönyvminták három iratot foglalnak magukba: a társasági szerződést, a tagjegyzéket és az ügyvezető kinevezését. A mintákkal az alapítás leegyszerűsödik és költséget lehet megtakarítani, azonban a szerződés későbbi változtatására nincs lehetőség. A kész jegyzőkönyvet jegyzővel ellenjegyeztetni kell, majd a jegyző továbbítja azt elektronikus úton a bíróság felé a cégjegyzékbe történő bejegyzés érdekében. A jegyzőkönyvmintával történő cégalapítás esetén a törzstőkét kizárólag pénzbeli hozzájárulásként lehet befizetni. Az apporttal való alapítás nem megengedett. 2.6. Alapítási költségek Az alapítás költségei függenek a törzstőke nagyságától, a tagok számától valamint attól, hogy a költségtakarékos jegyzőkönyvmintát vagy egyénileg megfogalmazott társasági szerződést alkalmaznak a tagok az alapítás során. Alapítási költségek (kb) egyszemélyes GmbH törzstőke 25.000, egyénileg megfogalmazott társasági szerződés Alapító határozat 125,00 Ügyvezető kinevezése 250,00 Tagjegyzék elkészítése 57,50 Bejegyzés a cégjegyzékbe -elektronikus adat elkészítése és adatátvitel 37,50 -Bejelentés 62,50 -Bejegyzés 150,00 Összesen 682,50 Alapítási költségek (kb) egyszemélyes GmbH törzstőke 25.000, egyénileg megfogalmazott társasági szerződés Alapító határozat Ügyvezető kinevezése 384,00 Tagjegyzék elkészítése 96,00 Bejegyzés a cégjegyzékbe -elektronikus adat elkészítése és adatátvitel 37,50 -Bejelentés 62,50 -Bejegyzés 150,00 Összesen 730,00
6/10 Alapítási költségek (kb) egyszemélyes UG törzstőke 1000, jegyzőkönyvminta Alapítás 105,00 Bejegyzés a cégjegyzékbe -elektronikus adat elkészítése és adatátvitel 15,00 -Bejelentés 30,00 -Bejegyzés 150,00 Összesen 300,00 Alapítási költségek (kb) többszemélyes UG törzstőke 1000, jegyzőkönyvminta Alapítás 165,00 Bejegyzés a cégjegyzékbe -elektronikus adat elkészítése és adatátvitel 15,00 -Bejelentés 30,00 -Bejegyzés 150,00 Összesen 360,00 A táblázat nem tartalmazza a jegyző díját. 3. A GmbH vezetése 3.1. Az ügyvezető kinevezése Az ügyvezető kinevezése vagy már a társasági szerződés aláírásakor megtörténik, vagy egy taggyűlés alkalmával kerül rá sor. Ügyvezető csak természetes, korlátozatlanul cselekvőképes személy lehet. Ügyvezetőként ki lehet nevezni az egyik tagot (ügyvezető társasági tag) vagy a társaságon kívüli személyt (kívülálló ügyvezető). Ez lehet tartósan külföldön élő belföldi vagy külföldi személy is. Olyan személy, akire a társaság tevékenységével összefüggően valamilyen szakmai vagy foglalkozásbeli tilalom vonatkozik, nem nevezhető ki ügyvezetőnek. További kizáró okok lehetnek pl. a jogerős ítélet a fizetésképtelenség elnyújtása, valamint egyéb fizetésképtelenséggel kapcsolatos bűncselekmények és a vállalkozási tevékenységgel összefüggő vagyon elleni bűncselekmények elkövetése. Az ügyvezetőt a társasági szerződésben meghatározott szerv bármikor és azonnali hatállyal visszahívhatja, melynek megtörténtét azonban minden esetben be kell jegyezni a cégjegyzékbe.
7/10 3.2. Ügyvezetés és képviselet Az ügyvezető a társaságon belül az ügyvezetésért felel, a társaságon kívül pedig ellátja a GmbH képviseletét. A belső jogviszony alapján az ügyvezetőnek a tagok utasításainak megfelelően kell eljárnia. Rögzíteni lehet például, hogy az ügyvezetőnek bizonyos üzletekhez meg kell szereznie a tagok hozzájárulását. Ha a társasági szerződés más rendelkezést nem tartalmaz, több ügyvezető csak együttesen járhat el a társaság ügyeiben. Harmadik féllel szemben az ügyvezető képviseli a társaságot mind a bíróság előtt, mind peren kívüli eljárásokban. Az ügyvezető képviseleti joga harmadik féllel szemben korlátlan. A tagok olyan jellegű utasításai, melyek az ügyvezető képviseleti jogát korlátozzák, a társaságon kívül harmadik féllel szemben nem érvényesek. 3.3. Az ügyvezető felelőssége A társaság vezetése az ügyvezető illetékességébe tartozik. Ennek során különösen tekintettel kell lennie az idegen vagyoni érdekekre. Az ügyvezetőre különféle felelősségi szabályok vonatkoznak, melyek közül a legfontosabbak: 3.3.1. Bizalmi felelősség Az ügyvezető, aki kötelezettségeinek nem tesz eleget, a társaság felé felel a keletkezett károkért. Be kell tartania a társaság belső előírásait és nem szegheti meg a gondos vállalkozásvezetésre vonatkozó, valamint a vállalkozással szemben fennálló lojalitásbeli kötelességét. 3.3.2. Adóügyi felelősség Az ügyvezető felel azért, hogy a vállalkozás teljesítse adókötelezettségeit. Ha a GmbH alkalmazottakat foglalkoztat, az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, havonta adóés járulékbevallást kell készítenie, valamint a munkavállalóktól köteles adóelőleget levonni és azt az adóhivatal megfelelő számlájára átutalni. Ugyanez vonatkozik az általános forgalmi adóra is. Ezen kötelességek elmulasztása esetén az ügyvezetőt vagyonjogi és büntetőjogi felelősség is terheli.
8/10 3.3.3. Társadalombiztosítási felelősség A társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségek is az ügyvezető felelősségi körébe tartoznak. A GmbH-nál foglalkoztatott munkavállalókat a társadalombiztosítási szerveknél be kell jelentenie és a levont nyugdíj-, egészségügyi és munkanélküli járulékokat a megfelelő biztosítási szerv számlájára át kell utalnia. A levont és nem befizetett munkavállalói járulékokért teljes mértékben az ügyvezető felel, és büntetőjogi felelősséggel tartozik. 3.3.4. Felelősség csődeljárás esetén Amennyiben a társaságot csőd fenyegeti tehát a társaság túlzott eladósodása vagy teljes fizetésképtelensége esetén az ügyvezető három héten belül köteles csődeljárást kezdeményezni. Amennyiben ezt a kötelességét megfelelő időn belül nem teljesíti, nem csak a társasággal, hanem a károsult hitelezőkkel szemben is teljes felelősséggel tartozik. Ezen túlmenően a büntetőjogi következményeket is viselnie kell. A GmbH-törvény reformja következtében az ügyvezető felelőssége a csődeljárás tekintetében időben előrébb tolódott. Az ügyvezető az új szabályok értelmében azokért a kifizetésekért is felel, amelyek a társaság fizetésképtelenségét előidézték (ún. csődokozási felelősség). 4. A társaság ellenőrzése és éves beszámoló 4.1. Taggyűlés A taggyűlés a GmbH legfelsőbb és ügydöntő szerve, ami a társaság tagjainak összességéből áll. A taggyűlés a döntéseket határozatokon keresztül hozza. A taggyűlést alapvetően az ügyvezető hívja össze írásban, ajánlott levélben egy meghatározott időpontban. A taggyűlés dönt elsősorban a társaság éves beszámolójának elfogadásáról, a pótbefizetések elrendeléséről, a részesedések felosztásáról és megvonásáról, valamint az ügyvezető kinevezéséről és leváltásáról. A taggyűlés feladatai közé tartozik ezen kívül az ügyvezetés felülvizsgálata és felügyelete, valamint a cégvezetők és a cég nevében eljáró személyek kinevezése.az üzletrészek pénzbeli értéke egy Eurónként egy szavazatot jelent az üzletrész tulajdonosa/a tag számára.
9/10 4.2. Felügyelőbizottság A társasági szerződésben a GmbH-törvényből hiányzó szabályozás ellenére is van lehetőség felügyelőbizottság létrehozására, azonban ez alapvetően nem szükséges (fakultatív felügyelőbizottság). Létrehozása esetén a felügyelőbizottságra vonatkozó előírásokat a Részvénytörvénynek megfelelően kell alkalmazni. A felügyelőbizottság létrehozása a GmbH esetében ugyanakkor bizonyos esetekben kötelező jellegű (kötelező felügyelőbizottság). Ha a GmbH-nak több mint 500 munkavállalója van, az Üzemi alkotmányról, valamint a Harmadik fél részesedéséről szóló törvények értelmében kötelező jelleggel létre kell hozni a felügyelőbizottságot. A felügyelőbizottság legfontosabb feladatai közé tartozik az ügyvezetés felügyelete, valamint az éves beszámolók ellenőrzése. 4.3. A GmbH ellenőrzése és az éves beszámoló Az éves beszámoló egy adott üzleti év pénzügyi lezárása. Az üzleti év fordulónapját a társasági szerződés határozza meg, azonban az nem lehet 12 naptári hónapnál hosszabb. A GmbH mint gazdasági társaság, könyvvezetésre kötelezett. Köteles minden év végén mérleget (éves mérleg) és eredménykimutatást készíteni. A beszámolót német nyelven, euróban kell összeállítani. 5. Üzleti levelezés Az üzleti levelezés során kötelezően fel kell tüntetni a cég nevét, a társasági formát, a társaság székhelyét, azt a cégbíróságot, ahol a társaságot bejegyezték, a cégjegyzékszámot, valamennyi ügyvezető (és helyettes) nevét, ill. esetleg a felügyelőbizottság elnökének a nevét. Üzleti levélnek kell tekinteni az e-maileket és telefaxokat, valamint minden egyéb az üzleti tevékenységgel kapcsolatos közleményt, ami a társaságon kívül történik. 6. Adózás A GmbH és az UG alapvetően társasági adó, nyereségadó, iparűzési adó, szolidaritási járulék és általános forgalmi adó fizetésére kötelezett.
10/10 7. Megszűnés és törlés A GmbH ill. az UG megszűnésének elhatározásához a tagok minősített többségének határozata szükséges. A megszűnésről szóló határozattal megkezdődik a végelszámolási eljárás, melynek eredménye a társaság megszűnése és cégjegyzékből való törlése. 2017. január További kérdései esetén szívesen állunk rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken: Kapcsolat Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Bereich Recht, Steuern und Investitionen H-1024 Budapest, Lövőház u. 30. Dr. Daniel Boros Telefon: (0036-1) 345-7636; Fax: (0036-1) 345-7666 E-Mail: boros@ahkungarn.hu Internet: www.duihk.hu Haftungsausschluss: Die oben stehenden Informationen wurden sorgfältig recherchiert und geprüft. Für eventuelle Schäden, die sich aus der Verwendung dieser Informationen ergeben, übernehmen wir keine Haftung.