Tézisfüzet A változócsillagászat kezdete Magyarországon Írta: Zsoldos Endre Budapest, 2010. december 1
2
1 A kutatások előzménye A változócsillagok jelentőségükhöz képest eddig elég kevés figyelmet kaptak a csillagászattörténeti kutatásokban. Szerepük pedig jelentős volt: az 1572. évi Tycho Brahe-féle új csillag az 1577. évi üstökössel együtt kiemelkedő fontosságú volt az arisztotelészi kozmológia egyes tételeinek elvetésében. A modern csillagászatban is nehéz túlbecsülni szerepüket, a kozmikus távolságskálától a csillagok belső szerkezetének kutatásáig mindenhol szükséges a változócsillagok tanulmányozása. Néhány részterület vizsgálatától eltekintve még nem született összefoglaló mű a változócsillagok történetéről. Különösen igaz ez a magyarországi helyzetre, pedig e csillagok vizsgálata az egyik legeredményesebb hazai kutatási terület. 2 Célkitűzések Munkám célja kettős volt. 2.1 Egyrészt meg akartam írni a magyarországi váltózócsillagászat történetét a lehető legrészletesebben a 19. század végéig. Azért választottam ezt a határt, mert a 20. század elején Ógyallán Tass Antal és Terkán Lajos már professzionális csillagászként rendszeresen észleltek nagyszámú változócsillagot. Ez minőségileg más jellegű munka volt, mint az előző generáció szintén jelentős munkája. A magyarországi csillagászat részletes története még hiányzik, így nagyobb hangsúlyt fektettem a középkori előzményekre. Szerencsére maradtak fent olyan írások például a Pécsi Egyetemi Beszédek, melyekből képet kaphatunk az adott kor csillagászati ismereteiről. Munkám jellege miatt a csillagokkal kapcsolatos ismeretekre koncentráltam. Az 1572. évi új csillagról nem áll rendelkezésünkre egykorú nyomtatott forrás. Későbbi nyomtatványokból (pl. kalendáriumok, krónikák) azonban valamennyit megtudhatunk arról, mit gondoltak erről az izgalmas égi jelenségről. A csillagászati ismeretek igen fontos forrása a sok egyetemi kiadvány, a disputációk és a tézisek. Ezekből megtudhatjuk, mi volt az egyetemi tananyag a katolikus (jezsuita) vagy protestáns egyetemeken, akár Magyarországon (Nagyszombat), akár külföldön (főleg protestáns diákok). Egyik célom ezek minél alaposabb feldolgozása. Egy másik jelentős forráscsoport az egyetemeken kiadott könyvek. A 17. században ezek még elég alapos csillagászati részt tartalmaztak, melyekből ismét képet kaphatunk a korabeli ismeretek milyenségéről. A 18. század végén a fizika önállósodott, a csillagászat, és így a változók is, kikoptak ezekből a könyvekből. Ebben az időben megjelentek a magyar nyelvű ismeretterjesztő művek is, azonban rendszerint kevés információt tartalmaztak a változócsillagokról. 3
Munkám célja volt egyes fontos személyek életének és munkájának a lehető legalaposabb felderítése. Ilyen volt például a 17. század második felében a szebeni iskolaigazgató, majd városi lelkész, Jacob Schnitzler. Mivel disputációinak szerzősége a magyarországi irodalomban nem kellőképpen tisztázott, erre a kérdésre is kitértem. A 19. század második felében végre újjászületett a csillagászat Magyarországon, nagyrészt Konkoly Thege Miklósnak köszönhetően. Ebben az időben több, a változócsillagászat szempontjából fontos személy dolgozott hazánkban. Az ő életük és munkájuk megismerése szintén egy jelentős feladat. Egyikük, Szathmári Ákos, nagybecskereki majd kolozsvári gimnáziumi tanár, az első spektroszkópia könyvet adta ki magyarul. A német Friedrich Schwab otthon megkezdett észleléseit folytatta Kolozsvárra költözése után is, és elsőként publikált megfigyeléseket magyarul. Az ő életük nagyrészt ismeretlen volt (Németországban sem ismerték Schwabot), így ennek a lehető legalaposabb felderítése is egy fontos cél volt. Kövesligethy Radó jobban ismert hazánkban, de változócsillagászati munkássága már kevéssé. Elméleti kutatásai és megfigyelései is megérdemelték az alaposabb tanulmányozást. 2.2 Kutatásaim célja másrészt a változócsillagászat nemzetközi történetének tanulmányozása. Fontos volt tisztázni, mit is értettek a vizsgált időszak kezdetén (16. század) csillagon. Az 1572. évi új csillagot, és az ezután felfedezett hasonló objektumokat többféle módon próbálták magyarázni. Cél volt ezek megismerése és feldolgozása. A változók osztályozásának, katalógusaiknak történetét igyekeztem minél pontosabban megismerni. Fontos volt kiemelni egyes jelentős időszakokat a változócsillagászat történetében. Ilyen volt például a Pigott és Goodricke által fémjelzett első aranykor, vagy Argelander munkássága. Terveim közt szerepelt a változø csillagok irodalmi előfordulásának tanulmányozása. Ez egy feldolgozatlan terület (a Tycho-féle szupernóvát leszámítva). A megvizsgálandó művek között a szépirodalmon kívül szerepelnek asztrológiai pamfletek, a szibilla-jóslatok. A változócsillagászat a mai asztrofizika egyik dinamikusan fejlődő ága. Mindenképp furcsa, hogy nincs megírva története. Munkámmal ezt a hiányt szeretném pótolni. 3 A módszer A változócsillagászat történetét nyilvánvalóan a publikációk főleg nyomtatványok segítségével lehet megismerni. Igyekeztem minden egyes hivatkozott művet eredetiben elolvasni, mivel mások idézeteire hivatkozni sok esetben veszélyes. Az alábbi könyvtárak segítettek célom elérésében: MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet könyvtára, Országos Széchényi Könyvtár, Egyetemi 4
Könyvtár, British Library (London), Brukental Múzeum könyvtára (Nagyszeben), Teleki Téka (Marosvásárhely). Igen sokat segített az Internet is, sok fontos könyv elérhető elektronikus formában valamelyik portálon, mint pl. a Gallica (gallica.bnf.fr) vagy a firenzei Galileo könyvtár (bibdig.museogalileo.it/rd/bd). Ha ezek után se sikerült egy könyvet megszerezni, azt a lábjegyzetben minden egyes esetben jeleztem. Állításaimat igyekeztem a lehető legtöbbször elsődleges forrásokra hivatkozva, gyakran idézve is őket, alátámasztani. 4 Eredmények 1. Elsőként írtam egy összefoglalást a változócsillagászat magyarországi történetéről. [7] 2. Feldolgoztam három kevéssé ismert korai változócsillag-katalógus tartalmát, az ismeretlen változókat azonosítottam. [2] 3. Ismetettem az Ógyallán készült katalógusokat, vizsgáltam az elkészítés motivációját, módját, tartalmukat és nemzetközi hatásukat. [1, 10] 4. Részletesen foglalkoztam a kevéssé ismert 1886. évi feltételezett Androméda-ködbeli új csillag észleléssel. A kiskartali észlelőnapló bejegyzéseinek segítségével rámutattam, hogy valószínűleg téves megfigyelés volt. [3, 5] 5. Az előző pontban említett téves megfigyelés lehetséges okaként a periodikus új csillag elképzelést javasoltam, mely az 1572. évi új csillag és a Cyprianus Leovitius által említett objektumok feltűnése közötti nagyjából azonos intervallumon alapszik. [3, 5] 6. Az S Andromedae (az 1885. évi új csillag) kapcsán szóba került Jókai Mór A láthatatlan csillag c. elbeszélése, melyben a kortársak szerint Jókai megjósolta a csillag megjelenését. Az író nem tudta megmondani elbeszélésének forrását, ezt egy eddig ismeretlen olvasói levél segítségével sikerült megtalálni. [5] 7. A Magyarországon alig, Németországban egyáltalán nem ismert Friedrich Schwabnak kikutattam erdélyi életét (a németországi rész Prof. Peter Brosche munkája). [4, 6] 8. Megvizsgáltam változócsillagászati munkáját, különös tekintettel az erdélyi észlelésekre. Kimutattam, hogy a hivatkozások nagy száma szerint Schwab megbecsült tagja volt a korabeli csillagászati közösségnek. [4, 6] 9. A szintén ismeretlen Szathmári Ákos életét is vizsgáltam. Ő írta az első spektroszkópia könyvet magyarul. Ismertettem a csillagászati fejezet 5
változócsillagokra vonatkozó részét. Rámutattam, hogy kolozsvári tanári pályája során valószínűleg saját könyve alapján tanította a csillagászatot, mert a tanterve többet nyújt, mint a használt Abt Antal-féle fizikakönyv. [13] 10. Összeállítottam Szathmári részletes bibliográfiáját. [13] 11. Ismertettem Jacob Schnitzler erdélyi szász iskolaigazgató és szebeni városi pap életét és munkásságát. Megmutattam, hogy a csillagászat volt Schnitzler kedvenc témája. A wittenbergi hagyományokat követte általában, például a csillag definíciójában. A csillagok felosztásánál (közönségeskülönleges) is így járt el, de sokkal világosabb és tömörebb formában, mint egyéb publikációkban. Ismertettem további elképzeléseit az új csillagokkal kapcsolatban. [8] 12. A nagyszombati (és kassai) publikációk: könyvek és tézisek segítségével végigkövettem, hogyan változott a csillagokról való elképzelés a jezsuita egyetemen. [9] 13. Megtaláltam az első változócsillag-osztályozást (Johann Christoph Sturm, 1701). [11] 14. Megmutattam, milyen körülmények játszottak szerepet abban, hogy ez az osztályozás épp akkor és ott jelent meg, ahol ez megtörtént. [11] 15. Megtaláltam a csillag az őt tartalmazó gömbhéj sűrűbb része pszeudoarisztotelészi csillagdefiníció eredetét. [12] 16. Megvizsgáltam a Pécsi Egyetemi Beszédek csillagászati tartalmát, azok forrásait. [12] 17. Összehasonlítottam Kövesligethy Radó színészleléseit az α Ursae Majorisról az irodalomban talált adatokkal. Ezek alapján megegyezően a mai mérésekkel a színváltozás realitása megkérdőjelezhető. [7] 18. Ismertettem Kövesligethy Radó kevéssé ismert elméleti tevékenységét a csillagok színváltozásával és fényváltozásával kapcsolatban. 19. Kimutattam, hogy Kövesligethy Radó már az 1880-as évek elején felismerte a Ritter-féle pulzációelmélet jelenségét egyes csillagok fényváltozásának okaként. 5 Publikációk A tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények: 6
1. Zsoldos Endre 1992, The Ógyalla catalogues, in The Role of Miklós Konkoly Thege in the History of Astronomy in Hungary. Eds. M. Vargha, L. Patkós & I. Tóth. Budapest, pp. 57 61. 2. Zsoldos Endre 1994, Three early variable star catalogues, Journal for the History of Astronomy 25, 92 98. 3. Zsoldos Endre & Zsuzsa Lévay 1999, Novae over Kiskartal, Journal for the History of Astronomy 30, 225 230. 4. Zsoldos Endre 2001, Friedrich Schwab: variable stars and bugs in Transylvania, in 100 Years of Observational Astronomy and Astrophysics. Homage to Miklós Konkoly Thege (1842 1916). Eds. C. Sterken & J. B. Hearnshaw. Brussels, pp. 65 73. 5. Zsoldos Endre 2002, Kövesligethy Radó, Jókai Mór és az Andromédaköd, Aetas 17, 205 210. 6. Peter Brosche & Zsoldos Endre 2003, Zwischen Handwerk und Wissenschaft: Friedrich Schwab (1858 1931), in Beiträge zur Astronomiegeschichte, Band 6. Hrsg. Wolfgang R. Dick & Jürgen Hamel. Frankfurt am Main, pp. 182 219. 7. Zsoldos Endre 2004, The beginnings of variable star astronomy in Hungary, in The European Scientist: Symposium on the Era and Work of Franz Xaver von Zach (1754 1832). Ed. L. Balázs, P. Brosche, H. W. Duerbeck & E. Zsoldos. Frankfurt am Main, pp. 132 155. 8. Zsoldos Endre & Cristina Blaga 2006, Jacob Schnitzler Wittenbergben, Magyar Könyvszemle 122, 16 31. 9. Zsoldos Endre 2006, Nagyszombat és a csillagok, in A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Szerk. Petrovay Kristóf. Budapest, pp. 39 55. 10. Balázs Lajos, Vargha Magda & Zsoldos Endre 2008, Radó Kövesligethy s spectroscopic work, Journal of Astronomical History and Heritage 11, 124 133. 11. Zsoldos Endre 2010, Starting the classification: new and old stars, and sometimes comets, too, Journal for the History of Astronomy 41, 105 116. 12. Zsoldos Endre 2010, A Pécsi Egyetemi Beszédek csillagászati tartalmáról, Magyar Könyvszemle 126, 293 311. Egyéb magyar nyelvű, a tézisekben idézett közlemény: 7
13. Zsoldos Endre 2006, Az asztrofizika kezdetei Magyarországon: Szathmári Ákos (1855 1927),Természet Világa 137, 572 573. További tudományos közlemények: 14. Balázs Lajos, Vargha Magda & Zsoldos Endre 2009, The First 50 Years of Konkoly Observatory, in Cultural Heritage of Astronomical Observatories. From Classical Astronomy to Modern Astrophysics, Proceedings of the International ICOMOS Symposium in Hamburg, October 14 17, 2008. Ed. Gudrun Wolfschmidt. Berlin, pp. 151 163. 15. Farkas Gábor & Zsoldos Endre 2007, The new star of 1572 and Hungary, Journal for the History of Astronomy 38, 477 486. 16. Zsoldos Endre 1993, On the origin of the term RV-Tauri-type, The Observatory 113, 305 306. 17. Zsoldos Endre 2009, John Herschel, a Hold és Magyarország, Magyar Könyvszemle 125, 189 202. 18. Zsoldos Endre, Pócs Miklós & Szeidl Béla 2005, Problems of grave orientation in 10th 11th-century cemeteries in Hungary, in Cosmic Catastrophes. Proceedings of the European Society for Astronomy in Culture (SEAC), 2002, Tenth Annual Conference. Ed. M. Kõiva, I. Pustylnik & L. Vesik. Tartu, pp. 191 194. 19. Zsoldos Endre & Szeidl Béla 2002, The orientation of graves from the Period of the Hungarian Conquest, in Unwritten Messages from the Carpathian Basin. Ed. K. Barlai & I. Bognár-Kutzián. Budapest, pp. 45 49. 8
9