Szövegértés szövegalkotás. Gyakorlatias szövegértési feladatok. Tanulói munkafüzet

Szövegértés szövegalkotás Gyakorlatias szövegértési feladatok Tanulói munkafüzet

A kiadvány KHF/4258-16/2008 engedélyszámon 2008. 12. 11. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán lektor Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ Murányi Yvett szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna A tankönyvvé nyílvánítási eljárásban közreműködő szakértők tantárgypedagógiai szakértő tudományos-szakmai szakértő technológiai szakértő Marczinkó István Dr. Cserjés Katalin Zarubay Attila Murányi Yvett Arató László educatio kht., 2008 raktári szám: tömeg: terjedelem: H-ASZE1008 160 gramm 7 A/5 ív

gyakorlatias szövegértési feladatok Tanulói munkafüzet Fejlesztő Arató László

TARTALOM gyakorlatias szövegértési feladatok 5 1. feladatlap 7 2. feladatlap 9 3. feladatlap 12 4. feladatlap 15 5. feladatlap 17 6. feladatlap 20 7. feladatlap 23 8. feladatlap 28 9. feladatlap 30 10. feladatlap 32 11. feladatlap 34 12. feladatlap 36 13. feladatlap 38 14. feladatlap 40 15. feladatlap 42 16. feladatlap 44 17. feladatlap 46 18. feladatlap 47 19. feladatlap 49 20. feladatlap

G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 5 1. (...) Régóta folyik a vita arról, hogy Európa mai népessége kiktől származik: azoktól a vadászó-gyűjtögető modern emberektől, akik őseink, a Homo sapiensek közül mintegy 40 000 éve elsőként érkeztek Európába, vagy a később betelepülő földművesektől. L. L. Cavalli-Sforza genetikus szerint például a ma élő európaiak azoknak a földművelőknek a leszármazottai, akik a Közel-Keletről érkeztek a földművelés elterjedésével csaknem egy időben, 10 000 éve. 1. A legfrissebb DNS-vizsgálatok most pontot tettek a vita végére. Kiderült, hogy a valójában 10 000-7500 éve érkezett földműves népességnek csak nagyon kevés leszármazottja él ma Európában, s azok is inkább Közép-Európában. 2. A mainzi egyetemen a Joachim Burger professzor vezette kutatócsoport eredménye a szakembereket is meglepte. A kutatók az Európa közepéről származó tizenhat lelőhely ötvenhat egyedétől vett csontmaradványát vizsgálták. Huszonnégy egyedtől tudtak elemezhető mitokondriális DNS-mintát nyerni. 3. A csontmaradványok olyan kultúrák népeinek egyedeitől származtak, amelyek elődei találták ki a földművelést a mai Izrael, Jordánia és Szíria területén 12 000 évvel ezelőtt. Ezeket a közép-európai kultúrákat edényeik díszítése alapján nevezték el németországi vonaldíszes kerámia-, illetve alföldi vonaldíszes kerámiakultúrának. E népesség tagjai még olyan módon művelték a földet, amiként a közel-keleti termékeny félhold területein maradt rokonaik. Mivel régészetileg már egyértelműen bizonyították, hogy e csoport Európába érkezése után rendkívül gyorsan terjedt el kontinensünkön a földművelés ismerete és gyakorlata, a szakemberek arra számítottak, hogy a mai európai népesség nagy része is e fölművelőktől származik.. 4. A 24 egyedből hatnak, vagyis a vizsgált személyek 25 százalékának olyan genetikai sajátosságai voltak, amelyek szinte ismeretlenek a mai Európa más területein, és a többi is csak kevés hasonlóságot mutat. A szakemberek szerint a furcsa kettősség oka az lehetett, hogy egy viszonylag kis létszámú csoport érkezett Európába a rendkívüli tudással, amit azonnal átvettek az itt élők, ám a jövevényeknek inkább csak a tudását ismerték el, nemigen keveredtek velük. 5. Az új ismeret elterjedése kulturális és nem genetikai cserét jelentett. Mint gyakorlati tudás informálisan áradt szét Európában, nem jelentette azonban egyúttal az emberek valós mozgását is. 1. Tekintsd át a szöveget, majd határozd meg a cikk témáját, és ennek alapján adjál címet az írásnak. A kihagyott részekkel ne törődj!

6 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 2. A fenti kihagyásos szöveg figyelmes elolvasása után húzd alá azokat a részeket, amelyek választ adnak az alábbi kérdésekre! A kérdéseket röviden válaszold meg írásban! a) Mi a vita tárgya? b) Mi derült ki a 10 000 éve érkezett földműves népesség leszármazottainak számáról? c) Mi tett pontot a vita végére? d) (1) Honnan hozta a földműves népesség a földművelési kultúrát? (2) Miért lehetett azt gondolni, hogy a mai európai népesség nagy része is tőlük származik? e) Mivel magyarázható a földműves kultúra gyors elterjedése? 3. Találd meg az alábbi szövegrészek helyét a szövegben! Ha az 1. feladatot lelkiismeretesen elvégezted, az alábbi, kihagyott részek visszahelyezése nem okozhat gondot. A) A mitokondriális DNS az anyától öröklődik tovább szinte változatlan formában, ezért alkalmas arra, hogy egészen az ősökig kövessék visszafelé a genetikai nyomokat. B) Más szakértők viszont azt vallják, hogy az európaiak ősei a 40 000 éve érkezett vadászó-gyűjtögetők. C) Bevándorlásuk az itt élő többséget genetikailag nem érintette, annak ellenére sem, hogy életmódjuk gyökeresen megváltozott az új telepesek megérkezésekor. D) Valahogy úgy történt az egész, hogy érkezett egy kis létszámú csoport a Közel-Keletről Közép- Európába, ahol megtelepedtek, ám nem költöztek tovább. A körülöttük élők azonban átvették rendkívüli ismereteiket mondta el a professzor. E) Ám kiderült, hogy bár tudásuk gyorsan és széles körben terjedt el, maguk a csoport tagjai egy helyben maradtak, és nem keveredtek a korábban érkezettekkel.

G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 7 2. A birodalom és Marx visszavág Franciaországban Márton László író, aki harminc évig élt Párizsban, úgy véli, hogy a franciaországi zavargások egyik oka az úgynevezett második ipari forradalom. Az 1950-es években Észak-Afrikából, Algériából munkások érkeztek az autógyárakba, ahol három műszakban kellett dolgozni. A munkások családtagjai is jöttek, akiknek így már lakótelepeket kellett persze építeni. Mivel a külvárosokban csak a házak voltak, sem iskola, sem szórakozási lehetőség, egyre több szociális probléma alakult ki, amivel azonban senki nem foglalkozott húsz-harminc évig. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a második generáció tagjai már mind francia állampolgárok, mivel az országban születtek, és jogilag semmiben nem különböznek más franciáktól. Legtöbben muzulmán vallásúak. Ők elméletileg ugyanolyan franciák, mint a többiek, de kevésbé iskolázottak, így a munkaerőpiacon már eleve kisebb az esélyekkel indulnak. Az író véleménye az, hogy a franciák nagyon elkéstek a megoldással, hiszen a probléma eredetét legalább harminc éve ismerik. A szándék a megoldásra ugyan minden kormányban megvolt, csak éppen nem a kérdés súlyának megfelelően kezelték, hiszen ötmillió emberről van szó a hatvanmilliós Franciaországban. Rövid távú megoldás nincs mondja Márton László, mert most azokat a pénzeket adják vissza, amit néhány éve egyik napról a másikra elvettek. Ráadásul a karhatalom jelenléte csak olaj a tűzre, de egy állam természetesen azt sem tűrheti el, hogy egy éjszaka öt- hatszáz autót égessenek el, bölcsődéket, óvodákat gyújtsanak fel. A kormányon belüli feszültségek nyilván nem könnyítik meg a helyzetet, de nem Nicolas Sarkozy kissé elhamarkodott szavai szították föl a tűzet, mert az már égett magyarázta Márton László. A rádiók és a televíziók ugyan egy perc alatt elrepítették a zavargások hírét egész Európába, de véleménye szerint - nem kell tartani egy általános felkeléstől, már azért sem, mert szegény és kirekesztett emberek nem csak a muzulmánok között vannak. A Franciaországban gyújtogató fiatalok között sem csak muzulmán fiatalokat látni, a televízióban fehér, keresztény szegények képei is megjelennek. Míg a németországi utcai zavargások, autófelgyújtások a futottak még kategóriában szerepeltek a német hírműsorokban, addig a másfél hete zajló franciaországi autófelgyújtások a hírműsorok élén állnak. Ennek oka nagyon egyszerű: Németországban minden olyan jelenséget, ami az országon belüli társadalmi feszültséget jelzi, különösen, amely kisebbségeket is érint a tudósító tapasztalata szerint, kimondatlan, hivatalosan le nem fektetett konszenzus alapján rendkívüli érzékenységgel kezel, pártállástól függetlenül, sajtó és politikai elit. Németország nem engedheti meg magának, legalábbis ez ivódott bele a németekbe, hogy hátrányban érezhesse magát egy itt élő, itt tanuló, dolgozó ember csak azért, mert ősei nem németek voltak. Németország nem Franciaország mondják szociológusok és politikusok, mivel Franciaországban vannak gettók, Németországban pedig nincsenek, ráadásul itt bőségesen adnak a szociális javakból a külföldi származásúaknak, így tehát nem történhet meg, hogy szervezett formát ölt egy esetleges utcai zavargás. A németek azt a következtetést vonták le a francia zavargásokból, hogy még többet kell tenni a külföldi fiatalok integrálásáért, és még inkább el kell kerülni a munkahelyi és iskolai megkülönböztetéseket.

8 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m Döntsd el, melyik válasz a helyes! 1. A franciaországi zavargások kialakulásának fontos gyökere, A) hogy az 50-es években egy második ipari forradalom zajlott le. B) hogy a munkások Algériából jöttek, és három műszakban dolgoztak. C) hogy lakótelepeket építettek a családok elhelyezésére. D) hogy nem építettek iskolákat, és nem foglalkoztak a szociális problémákkal. 2. A második generáció tagjai a munkaerőpiacon hátrányban vannak, mert A) nem francia állampolgárok. B) muzulmán vallásúak. C) csak elvben franciák. D) kevéssé iskolázottak. 3. A problémákat nem lesz könnyű megoldani, mert A) a kormányban nincs meg a szándék a problémák megoldására. B) mert a gyújtogatásokat nem képesek megfékezni. C) mert sokáig nem foglalkoztak komolyan a problémával. D) mert a karhatalom összecsapott a gyújtogatókkal. 4. A németországi hasonló zavargások nem szerepelnek a vezető hírek között, mert A) a franciaországi zavargások a jelentősebbek. B) a kisebbségeket érintő feszültségeket a németek nagy érzékenységgel kezelik. C) Németországban nincsenek társadalmi feszültségek. D) a németek minden problémát gyorsan megoldanak. 5. Válaszd ki a legjobb megoldást! A fenti szövegben Márton László Franciaországban élő író A) tudósít a franciaországi eseményekről. B) elemzi a franciaországi eseményeket. C) tényeket közöl a franciaországi eseményekről. D) sajtóelemzést ad a franciaországi eseményekről.

G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 9 3. Adatok és tények A Világfigyelő Intézet szakértői éppen harminc éve elemzik a világot. Jelentésük a fogyasztói társadalom szempontjából vizsgálja a fenntartható fejlődést. Fő kérdései: Miért és hogyan fogyasztunk? Fogyasztóként hogyan hatunk az emberekre és az egész bolygóra? Egyrészt (V. Lebow szavaival) óriási mértékben termelő gazdaságunk azt kívánja, hogy a fogyasztás váljék életformánkká, másrészt a Földön 2,8 milliárd ember éppen csak vegetál napi nem egészen 2 dollárból. Az alábbi tények A világ helyzete, 2004 című kötetből valók (G. Gardner, E. Assadourian, R. Sarin). A túlfogyasztás és a túlnépesedés együttes hatása végzetes lehet, és a kettő közül az előbbi nehezebben kezelhető. Előrejelzések szerint a Föld népessége a XXI. század második felében tetőzni fog, majd csökkenni kezd, a fogyasztás azonban tovább növekszik. Az országok lakosságának azt a részét, amely évi 7000 dollárnál nagyobb jövedelemmel rendelkezik, a kutatók a fogyasztói osztályhoz sorolják. Nyugat-Európában ilyen magas (vagy alacsony, attól függ, honnan nézzük) a szegénységi küszöb, tehát a fogyasztói osztály a gazdagság tekintetében széles skálán mozog. De tagjaira jellemző, hogy televízióznak, telefonálnak, interneteznek, s az így közvetített gondolatokat magukévá teszik. A tagországok létszámát, régióbeli arányát táblázatban foglaltuk össze. Minél kevesebb régióba sorolják a Föld lakóit, annál több a vitatható átmeneti terület. A táblázatbeli régiók közül Magyarország valószínűleg az 5. csoportban van, annak élmezőnyében. (Ne feledjük: itt nem gazdagságról van szó, hanem a fogyasztói osztály arányáról.) R É G I Ó ( F Ö L D R A J Z I ÉS FEJLETT- SÉGI) A FOGYASZ- T Ó I O S Z T Á L Y L É T S Z Á M A, MILLIÓ FŐ A F O G Y A S Z T Ó I O S Z T Á L Y A R É G I Ó NÉPESSÉGÉNEK SZÁZALÉKÁBAN A RÉGIÓ FOGYASZ- T Ó I O S Z T Á L Y A A V I L Á G F O G Y A S Z T Ó I O S Z T Á L Y Á N A K SZÁZALÉKÁBAN USA és Kanada 271,4 85 16 Nyugat- Európa Kelet-Ázsia és Óceánia Dél-Amerika és a karibi országok Kelet-Európa, Közép-Ázsia 348,9 89 20 494,0 27 29 167,8 32 10 173,2 36 10 Dél-Ázsia 140,7 10 8 Ausztrália és Új-Zéland 19,8 84 1

10 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m Közel-Kelet és Észak-Afrika Afrika a Szaharától délre 78,0 25 4 34,2 5 2 A világ 1728,0 28 100 Ebből: az ipari országok Ebből: A a FEjlő- fejlődő országok 912,0 80 53 816,0 17 47 A fejlődő országok nagy fogyasztói csoportokat foglalnak magukban, s mint például Kína és India, a legnagyobb lehetőséggel rendelkeznek arra, hogy a fogyasztók arányát növeljék lakosságukon belül. Ha Ázsiában az autósok aránya elérné a világ átlagát, az 200 millió új gépkocsit jelentene a Földön. Az indiai gyorsétkeztetési ipar évente 40 százalékkal nő, pedig ehhez több energia szükséges. Nem helyes azonban, ha az ázsiai fogyasztás lehetséges növekedése miatti aggodalom eltereli a gazdag országok figyelmét saját reformjaik szükségességéről.

G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 11 A szöveg és a táblázat gondos tanulmányozásával döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e (I) vagy hamisak (H)! A hamis állítások esetén indokold döntésedet, és írd le a vonatkozó igaz állítást! (1) A Világfigyelő Intézet szerint a túlfogyasztás és túlnépesedés együttes hatása drámai következményekkel járhat. (2) A Föld népessége a XXI. század első felében már csökkenni fog. (3) A túlfogyasztást könnyebb visszafogni a túlnépesedéshez képest. (4) A fogyasztói osztály azokból áll, akiknek a jövedelme meghaladja az évi 7000 dollárt. (5) A táblázat az egyes régiók gazdagságát méri. (6) A táblázat tizenkét régiót sorol fel. (7) Az Egyesült Államokban és Kanadában tartoznak a legnagyobb százalékban a fogyasztói osztályhoz az ott élők számához viszonyítva. (8) A fogyasztói osztályhoz tartozók legnépesebb csoportja Kelet-Ázsia és Óceánia régiójában él. (9) Abban a csoportban, amelybe valószínűleg Magyarország is tartozik, a világ fogyasztói osztályának 10%-a található meg, ami kerekítve 173 millió embert jelent. (10) A fejlődő és az ipari országokban a fogyasztói osztályba tartozók létszáma közötti eltérés nem haladja meg a 20%-ot.

12 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 4. 1. A szövegértési feladat megkezdése előtt ismerkedjünk meg a hálózatkutató Barabási Albert Lászlóval, aki a hálózatok természetéről és jelenlétéről beszél! (...) Ha hálózatokról esik szó, elsősorban a világháló, az internet jut eszünkbe. Hol kereshetünk, találhatunk hálózatokat? Szinte bárhová nézünk, hálózatokkal találkozunk. Az egyik legközelebbi hálózat az emberi társadalom. E hálózat csomópontjait, az embereket az ismeretség köti össze egymással. Vajon hány lépésben érhetünk el e hálózat egyik tetszés szerinti pontjától a másikig? Egy ismerősünk ismerőséhez mindössze egyetlen láncszem vezet bennünket. A tibeti fennsíkon élő nomád pásztorhoz kicsit nehezebb eljutnunk. A számítások szerint hat lépésben bármely két ember között ismertségi kapcsolat teremthető. Karinthy Frigyes az 1929-ben megjelent Láncszemek című novellájában az ismerősöm ismerőse játékban ötben jelölte meg a szükséges közvetítők számát, intuitív alapon. Karinthy felismerte, hogy a világ nagyságát (kicsinységét) nem csupán kilométerekkel jellemezhetjük. Napjainkban, amikor az információ lényegében fénysebességgel terjed, az ilyen új mértékek például hány lépésben érhető el... komoly jelentőségre tettek szert. Az emberi kapcsolatok rendszerén túl sok más hálózatot ismerünk. Ezekben hány lépés kell ahhoz, hogy két távoli pontot összekössünk? Egy embernek legalább kétszáz, legfeljebb ötezer olyan ismerőse van, akinek a nevét is tudja. Két ember között említettem legfeljebb hat lépésben kapcsolat teremthető. Szervezetünk molekuláinak egy része csak néhány kémiai kapcsolatot épít ki társaival, mások több száz kapcsolattal kötődnek a többi molekulához. Három lépés elegendő ahhoz, hogy bármelyik két molekula kapcsolatba kerülhessen egymással. Ellenben a világháló tetszés szerinti két dokumentumát csak tizenkilenc lépésben tudjuk biztosan összekapcsolni. A lépések száma a hálózat szerkezetére jellemző, s egyáltalán nem biztos, hogy a lépésszám nő, ha a hálózat elemeinek a száma növekszik. Mindez matematikailag is megfogalmazható? A hálózatok matematikai megfelelőivel, a véletlen gráfokkal elsőként Erdős Pál és Rényi Alfréd foglalkozott. Bár véletlen gráffal leírható természetes hálózatot nem ismerünk, a hálózatok matematikáját Rényi és Erdős munkássága alapozta meg. Egykor a természetkutatók azt gondolták, hogy a megismeréshez vezető út az egyszerűsítésben keresendő. Szedd szét apró darabokra kutatásod tárgyát, bontsd a részeket mind kisebb egységekre, s a legkisebb alkotók tulajdonságait jól kiismerve kezdd el alulról felfelé az építkezést. Csakhogy a részek ezen a módon nem állnak össze egésszé, azaz amit feldaraboltunk, nem építhető újjá részeiből úgy, hogy a rendszer ne szenvedjen veszteségeket. Erre elsőként a kvantummechanika világított rá a XX. század elején. Ez a múlt század első felében még újszerű szemlélet tükröződik Werner Heisenbergnek, a kvantummechanika klasszikusának magyarul is megjelent könyvében, a Rész és egészben. A kvantummechanikában és a hálózatok elméletében az a felismerés a közös, hogy a részletek mind pontosabb meghatározásával az egészet nem fogjuk jobban megismerni.

G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 13 2. Az alábbi szöveg az autópályák és a repülőterek eltérő hálózatának leírásával kívánja illusztrálni a véletlen, illetve a skálafüggetlen hálózatok jellemzőit. A szöveg értő olvasása után tekintsd át a feladatban szereplő tíz állítást, és az állítások számait írd a táblázat megfelelő oszlopába, az üres sorba! A közúti térképen a városok a csomópontok és az őket öszszekötő utak a kapcsolatok. Ez eléggé egyenletes hálózat: minden nagyobb város legalább egy helyen kapcsolódik az autópályák rendszeréhez, és nincsen olyan város, amely autópályák százaihoz kapcsolódna. Így a legtöbb csomópont eléggé hasonló, és nagyjából azonos számú kapcsolata van. Ez az egységesség a véletlen hálózatok tulajdonsága. A repülési útvonalak térképe viszont jelentősen eltér az utak térképétől. Ebben a hálózatban a csomópontok a repülőterek, amelyeket közvetlen járatok kötnek össze. Ha megvizsgáljuk a térképeket, amelyeket a repülőgépek üléseinek hátuljába betett reptéri magazinokban találunk, akkor képtelenség nem észrevenni egy-két középpontot, olyanokat, mint Chicago, Denver vagy New York, ahonnan járatok indulnak majdnem minden amerikai repülőtérre. A repülőterek többsége pici, olyan csomópontok, amelyeket legfeljebb néhány járat kapcsol össze egy vagy több központtal. Így a közúti térképekkel ellentétben, ahol a csomópontok többsége egyenrangú, a légi útvonalak térképén néhány középpont kis repülőterek százait köti össze. Hasonlóképpen a hatványfüggvények matematikailag azt a tényt fogalmazzák meg, hogy a valódi hálózatokban a csomópontok többségének csak néhány kapcsolata van, és ez a számtalan kis csomópont együtt létezik néhány nagy középponttal, olyan csomópontokkal, amelyekhez szokatlanul nagyszámú kapcsolat tartozik. Az a néhány huzal, amely a kisebb csomópontokat egymáshoz kapcsolja, nem elég ahhoz, hogy biztosítsa a hálózat teljes összefüggőségét. Ezt a feladatot látják el a viszonylag ritka középpontok (vagy hubok), amelyek a valódi hálózatokat megóvják a széteséstől. A hatványtörvény szerinti eloszlás arra kényszerít bennünket, hogy teljesen lemondjunk a skála vagy a jellemző csomópont fogalmáról. A folytonos hierarchiában nincs egyetlen olyan csomópont sem, amit kiválaszthatnánk, és kijelenthetnénk, hogy arra az összes csomópont eléggé hasonlít. Ezekben a hálózatokban nincsen belső skála. Ezért skálafüggetlen hálózatként kezdtük emlegetni a hatványtörvény-eloszlású hálózatokat. Miután kiderült, hogy a természetben a legtöbb komplex hálózatra érvényes a hatványfüggvény-eloszlás, a skálafüggetlen hálózatok elnevezés gyorsan elterjedt a legtöbb olyan területen, ahol komplex hálózatok fordulnak elő. A hatványtörvények meglepő felfedezése azt jósolja, hogy minden skálafüggetlen hálózatban lesz néhány nagy középpont, amelyik a hálózat szerkezete szempontjából alapvető jelentőségű. Miután bebizonyosodott, hogy az egyes területek jelentős hálózatainak nagy része az internettől Hollywoodig és a szexuális hálóig skálafüggetlen, elfogadottá vált a középpontok létezése.

14 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m A V É L E T L E N H Á L Ó Z A T O K A T JELLEMZI ÉS ÍRJA LE A SKÁLAFÜGGETLEN HÁLÓZATO- KAT JELLEMZI ÉS ÍRJA LE (1) Ebben a hálózatban a középpontokat huboknak nevezzük. (2) A csomópontok kapcsolatainak száma közel azonos. (3) Így kapcsolódnak egymáshoz a repülőterek. (4) Létezik néhány csomópont, amelynek nagyon nagyszámú kapcsolata van. (5) A csomópontok hasonlítanak egymásra. (6) A világháló ilyen típusú hálózat. (7) Ilyen felépítést követnek az autópályák. (8) A csomópontok többségének kisszámú kapcsolata van. (9) A csomópontok elég hasonlók. (10) A kisszámú kapcsolattal rendelkező csomópontok többnyire a nagyszámú kapcsolattal rendelkező csomópontokon keresztül kerülnek érintkezésbe egymással.

G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 15 5. A holnap üzemanyagai: biobenzin és biodízel Az USA kukorica alapú etanoltermelése tavaly 30 százalékkal növekedett. Brazília évek óta világelső a cukornádból előállított etanol mennyiségét illetően. Kína lassú kezdést követően felépítette a világ legnagyobb bioetanolgyárát, és most hasonlót tervez építeni. Németország biodízel-termelése 40-50 százalékkal növekedett az elmúlt évben, Franciaország pedig azt tervezi, hogy 2007-re megtriplázza mindkét üzemanyagfajta termelését. Hogy miért? Az ok egyszerű: szó sincs arról, hogy ezen országok kormányai a környezetvédelem vagy a fenntartható fejlődés élharcosai lennének, ellenben elég egy pillantást vetni az ásványi kőolaj árának elmúlt években mutatott növekedésére és az előjelzésekre ahhoz, hogy máris megkapjuk a választ. Újabb olajválság küszöbén vagyunk? Az előrejelzések egybehangzóak. A CIBC World Markets 2005. áprilisi jelentése szerint az elkövetkezendő 5 évben a nyersolaj ára megkétszereződik. Eszerint 2010-re az olaj ára meghaladná a 73-as arab olajbojkott és a 79-es iráni forradalom kiváltotta olajválságok legmagasabb árait is, és ha igazak az előrejelzések a jelenlegi 55-ről 101 dollárra drágul egy hordó nyersolaj. Az okok ismertek: a gyorsan növekvő keresletet nem képes ellensúlyozni a lassan bővülő kínálat. Ezt a forgatókönyvet igazolandó, tavaly a világfogyasztás 3,4 százalékkal nőtt, ami jelentős ugrás az elmúlt 25 évben tapasztalt átlagos évi 1 százalékos növekedéshez képest. A növekmény 40 százaléka Kínának köszönhető. Az idén bolygónkon várhatóan 84 millió hordó lesz a napi nyersolajfogyasztás, ami 2010-re 96 millióra bővül(ne). Mivel ez idő alatt a maximális termelés előreláthatólag 87 millió hordó/nap alatt marad, hiány alakul ki, ami az árak radikális növekedését jelentheti. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, hatása életünk minden területén érezhető lesz, és persze egy csapásra megváltoztatná a bioüzemanyagok versenyképességét is. Elemzők szerint állami támogatás nélkül Európában 70 dollár hordónkénti nyersolajárnál, míg az Egyesült Államokban 50 dollár felett már megéri a bioetanol üzemanyagként való felhasználása, aminek elsődleges oka az alapanyagár jelentős különbsége. Így az USA kukoricatermelő államaiban és Brazíliában a biobenzin már ma is versenyképes mindenféle támogatás nélkül az ásványiból előállított üzemanyaggal szemben. 1. Olvasd el a cikket, majd húzd alá azokat a részeket, amelyek a feladatban szereplő állításokra utalnak! Ezek után a szöveggel összevetve döntsd el, hogy a feladat állításai igazak, hamisak vagy a szöveg nem tér ki az állításban szereplő tartalomra. Értelemszerűen használd a jelöléseket: IGAZ, HAMIS, NEM SZEREPEL! a) Brazília a legnagyobb etanoltermelő ország. b) Az USA kukorica alapú etanoltermelése a tavalyi 130%-a. c) A bioetanol és a biodízel előállításának célja a környezetszennyezés csökkentése. d) 2010-ben egy hordó nyersolaj ára az előrejelzések szerint száz dollár fölött lesz.

16 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m e) Az elmúlt 25 évben az éves fogyasztás növekedésének mértéke egyre nagyobb. f) A nyersolaj árának hatalmas növekedését az előrejelzések nyomán az okozza, hogy 2005 és 2010 között csökken az olajkitermelés mennyisége. g) Elemzők szerint az USA egész területén olcsóbb a kukoricából előállított biobenzin, mint a nyersolaj ára. h) Európában át fognak állni a biobenzin használatára, ha a hordónkénti nyersolajár meghaladja a 70 dollárt. 2. A hamis állításokat alakítsd át igaz állításokká! 3. A cikk szerzője adatokkal alátámasztva vázolja fel az üzemanyag-termelés és -felhasználás előre jelezhető változásait. Ugyanakkor egy-két helyen véleményt is formál. Szerinted melyek ezek a helyek, és mi a szerző véleménye? Írd le maximum 40 szóban!

G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 17 6. Ha felénk tartanának, elvontatnák a Földet fenyegető aszteroidákat Amerikai űrhajósok új tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a Föld pályáját aszteroida keresztezné: kiszámították, hogy a NASA készülő ionhajtóműves űrhajója leszállás nélkül, pusztán gravitációs erővel is képes lenne pár év alatt a Föld sugarának megfelelő távolsággal odébb vontatni egy 200 méter átmérőjű aszteroidát. Edward Lu és Stanley Love űrhajós, aki egyben tudományos fokozatokkal rendelkező kutató fizikus is, részletes tervet készített arra az esetre, ha egy Föld felé tartó aszteroidát el kellene téríteni pályájáról. Számításaikat a Nature amerikai tudományos folyóiratban ismertették. Már egy 200 méternél kisebb átmérőjű aszteroida becsapódása is súlyos katasztrófát okozna a Földön. A téma természetesen felkeltette a filmipar figyelmét, és a hollywoodi filmeken a hősök atombombával robbantották szét a hatalmas szikladarabot. A robbantásoknál azonban nem zárható ki, hogy egyes darabok mégis eltalálják a Földet, ezért a kutatók szelídebb módszert kerestek. Lu és munkatársai eredetileg arra gondoltak, hogy egy űrhajó leszállna az aszteroidára, és finoman odébb tolná. A NASA fejlesztés alatt álló új, atomreaktorral és ionhajtóművel felszerelt Prometheus űrhajója, melyet a Naprendszer peremének kutatására szántak, alkalmas is lenne erre a célra. A csekély gravitáció miatt viszont biztosan rögzíteni kellene a szerkezetet, ami nehézségekbe ütközik, ha szikla helyett jeges törmeléket találnak. Az aszteroidák gyakran sebesen forognak, ami nem könnyíti meg a helyzetet. Végül rájöttek, hogy nincs is szükség leszállásra egy elég nagy tárgy gravitációs vonzereje is elegendő lehet. Egy 200 méter átmérőjű aszteroida körül 50 méteres magasságban keringő 20 tonnás űrhajó 1 év alatt eléggé el tudná téríteni az aszteroidát, hogy az legalább a Föld sugarának megfelelő 7 ezer kilométerrel letérjen pályájáról. Az űrhajó működése nem lenne túl egyszerű. Például csak akkor használhatná ionsugár-hajtóművét, amikor a sugár nem ütközik bele az aszteroidába, hiszen azzal visszalökné azt. Az űrhajónak állandóan pályakorrekciókat is kellene végeznie, hogy ne szakadjon el az aszteroidától. A jelenlegi ismert és kipróbált technológiákkal megvalósítható terv egyetlen gyenge pontja, hogy feltételezi: évtizedekkel előre tudni lehet a veszélyről. Nagyobb aszteroidák esetén ez így is van, de az 500 méternél kisebb átmérőjű tárgyak jelenleg még sokáig észrevétlenek maradhatnak.

18 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 1. Olvasd el figyelmesen az aszteroidákról szóló szöveget! Olvasd el az alábbi állításokat is, és keresd meg a szövegben az ezekre vonatkozó helyeket! Döntsd el, hogy a szöveg alapján az állítások igazak-e vagy hamisak! a) Egy 200 méter átmérőnél kisebb aszteroida földi becsapódása nem okoz nagy katasztrófát a Földön. b) Az új eljárás ötlete és számításai két tudóstól származnak, akiknek nincsenek űrhajós tapasztalataik. c) Atombombával is fel lehet robbantani egy aszteroidát. d) Az ionhajtóműves űrhajó leszállása az aszteroidára semmiképp sem lehetséges. e) Az aszteroida körül keringő nagy tárgy gravitációs vonzereje képes megakadályozni a földi becsapódást. f) Az ionhajtóműves űrhajó a megfelelő paraméterek beállítása (súly, távolság, az aszteroida mérete stb.) mellett alkalmas lenne arra, hogy megfelelő távolságra tolja el az aszteroidát. g) A művelet végrehajtása során az űrhajó szabadon és káros következmények nélkül bármikor használhatná meghajtóművét. h) A cikk szerint gondot okoz az is, hogy a kisebb méretű, de veszélyes aszteroidákat nem tudjuk időben észlelni a terv megfelelő megvalósításához.

G y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k 19 2. Foglald össze a szöveg tartalmát az alábbi szempontok szerint! Az aszteroidák megsemmisítésének, eltérítésének technikai lehetőségei A megsemmisítés és eltérítés kockázatai, nehézségei Az aszteroidák előrejelzésének nehézségei A tömörítés 60-80 szóból állhat.

20 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 7. Hazánkban a reklámra legtöbbet költő iparágak között ez év első félévében dobogós lett a gépjárműipar és a gyógyhatású készítmények forgalmazói. 2005 első felében már közel 13%-os növekedés jellemezte a reklámpiacot. Előretörtek a bankok és a gyógyszergyártók, valamint az autóforgalmazó cégek. Az országos televíziók árbevétele átlagosan 14, a napilapoké 11, a folyóiratoké 7, a közterületi cégeké 9, a rádióké pedig 5%-kal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest. Továbbra is a távközlés multinacionális cégei költik a legtöbbet reklámra: az idén már több mint 23 milliárd forintot. A következő a sorban a gépjárműipar 20 milliárddal, ezt követik a gyógyhatású készítményeket-, vény nélkül kapható szereket forgalmazók 15 milliárddal és a bankok 14 milliárd feletti listaáras reklámköltséggel. A legnagyobb piaci kategóriák szinte mindegyike legalább 9%-kal magasabb reklámköltséget produkált az év első felében, mint tavaly, kivéve a tejtermék- és a szeszesital forgalmazókat, ezek reklámköltsége több mint 10%-kal csökkent. Mintegy 64%-kal, a legintenzívebben a bankok növelték reklámköltségeiket, közülük is elsősorban a K&H, a CIB és az Erste Bank. Ez a három pénzintézet már az év első felében annyit költött klaszszikus reklámokra, mint tavaly egész évben. A legtöbbet népszerűsített banki termék még mindig a lakáshitel, a második a megtakarítás, a harmadik a személyi kölcsön, de a K&H arculatválása miatt a banki imázshirdetésből is szokatlanul sok volt az idén. A szinte példátlan mértékű növekedés oka részben a médiapreferenciák változásában keresendő. A legtöbb pénzintézet kommunikációjában így az említett három, reklámcélokra legtöbbet költő bankéban is egyre népszerűbb lett a televíziós reklámlehetőségek igénybevétele, miközben a rádió és a folyóiratok népszerűsége csökken ezen a területen. A legnagyobb szereplőket tekintve ez alól csak a Budapest Bank és a Citibank jelent kivételt. Ők a napilapok és a közterület javára csoportosították át korábbi televíziós büdzséjük jelentős részét, de a Budapest Bank kommunikációjában az internet is komoly, 6%-os súlyt képvisel. Az internetes hirdetési lehetőség a többi bank számára is vonzó: 2005 első félévében tőlük származott a nagy site-ok és portálok bevételének mintegy 15%-a. Az év első felében a bankok végeztek az Internetes hirdetési rangsor élén, így megelőzték a 13-13%-os részesedéssel bíró autós és távközlési cégeket. A gyógyhatású készítmények, OTC termékek reklámköltése évek óta látványosan, 25-40%-kal nő, az idei év első felében pedig 45%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A kategória reklámköltésének mintegy 20%-át a vitaminok, 14%-át a fájdalomcsillapítók adják, míg a 2002-ben még igen jelentős, 21%-os részt képviselő köhögés elleni szerek részesedése ma már csak 12%. A bőrgyógyászati készítmények, fogyasztó tabletták és a dohányzás elleni szerek súlya viszont fokozatosan nő.