Diplomás pályakövetési adatok 2011 Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály
Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor Szerkesztők: Garai Orsolya, Veroszta Zsuzsanna Szerzők: Tanulmányok: Veroszta Zsuzsanna Módszertani összefoglalók: Kiss László, Veroszta Zsuzsanna Minden jog fenntartva Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2013. Szöveggondozás, előkészítés: PC-Szabóság Kft., Nyerges Andrea Tördelés: Professional Publishing Hungary Kft. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. ISSN: 2064-096X Nyomás és kötés: Printer-Partner Kft.
Tartalom Frissdiplomások 2011 Kutatási zárótanulmány........................................................... 5 Módszertani összefoglaló....................................................... 55 Kutatási kérdőív................................................................. 65 Hallgatók 2011 Kutatási zárótanulmány......................................................... 91 Módszertani összefoglaló...................................................... 113 Kutatási kérdőív................................................................ 121
Frissdiplomások 2011 Kutatási zárótanulmány
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 7 TarTalomJEGYZÉK Ábrák jegyzéke..................................................................... 8 A kutatásról Az adatok forrása................................................................ 11 Főbb megállapítások............................................................. 12 Tanulmányi életút................................................................ 15 Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között Az abszolutórium és a diplomaszerzés közötti időszak kitolódása............. 18 Munkatapasztalat a diplomázás előtt........................................... 20 Az első munkahely............................................................... 22 Külföldi tapasztalatok A nyelvismeret................................................................... 26 Külföldi tanulmányok........................................................... 27 Külföldi munkavállalás.......................................................... 28 A frissdiplomás munkahely A munkáltató tulajdonviszonyai................................................ 29 A frissdiplomás munka Munkanélküliség................................................................ 33 A foglalkoztatás formái.......................................................... 34 Illeszkedés....................................................................... 36 Mellékállás....................................................................... 38 Frissdiplomások jövedelme..................................................... 39 Elégedettség....................................................................... 54
8 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ÁBrÁK JEGYZÉKE 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása.................................. 11 1. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút.............................................. 16 2. ábra. A felsőoktatásban maradtak jelenlegi képzési formája.................... 16 3. ábra. A felsőfokú képzésben résztvevők aránya az egyes képzési formák végzettjei között.................................................... 17 4. ábra. Az MSc-részvételt tervezők aránya az egyes képzési formák végzettjei között............................................................ 17 5. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya..................................................... 18 6. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint..................................................... 19 7. ábra. A diplomázás késlekedése a nyelvvizsga hiánya miatt.................... 20 8. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés........................... 21 9. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők munkarend szerinti bontásban............................... 21 10. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban.......................... 21 11. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban........... 23 12. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve bontásban.............. 24 13. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban..................................................... 24 14. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban................................................ 25 15. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?................ 26 16. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében......................... 27 17. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken....................................... 27 18. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési formákon........................................ 28 19. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése.............................. 29
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 9 20. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén...... 29 21. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek munkahelyén képzési területi bontásban................................................ 30 22. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén............................................................. 30 23. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban........................................ 31 24. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma................................ 32 25. ábra. A külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban................ 32 26. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza........................... 33 27. ábra. A munkanélküliek aránya képzési területi bontásban................... 34 28. ábra. A munkaviszony formája.................................................. 35 29. ábra. A foglalkoztatás típusa.................................................... 35 30. ábra. A foglalkoztatás típusa képzési területenként........................... 36 31. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez......... 37 32. ábra. A végzettség szintjének illeszkedése a munkához képzési területek szerint....................................................... 37 33. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzettség képzési formája szerint..................................... 38 34. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban....... 39 35. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban........................................................ 40 2. táblázat. Az 1 3 éve végzettek havi nettó átlagjövedelme az 50 legnagyobb létszámú szakon........................................................ 41 36. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban........................................................ 44 37. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban........................................................ 44 38. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a tanulmányok munkarendje szerinti bontásban......................................... 45 39. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban............................................. 46 40. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban............................................... 47
10 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 41. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1.................................. 48 42. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban............................................. 48 43. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2................................. 49 44. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban............................ 49 45. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban..................... 50 46. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban............... 50 47. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban..................................................................51 48. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken................................. 52 49. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban.................... 52 50. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival...................... 53 51. ábra. A munka egyes aspektusaival teljesen elégedetlenek aránya............ 54
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 11 a KUTaTÁSrÓl Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2011 tavaszán 31 felsőoktatási intézmény egymással szinkronban gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. E nagyszabású vállalkozás révén immár második éve áll össze egy rendkívül gazdag és értékes adatállomány a hazai frissdiplomások munkaerőpiaci fogadtatásáról, kilépéséről, képzési és foglalkoztatási stratégiáiról. A programban részt vevő intézmények a 2008-ban és a 2010-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos DPR-adatbázis az intézményi megkeresésre válaszoló végzettek adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 18,16 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 20 453 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján Intézmény Esetszám Százalék ANNYE 3 0 AVKF 199 1 ÁVF 133 0,7 BCE 853 4,2 BGF 616 3 BKF 351 1,7 BME 945 4,6 DE 1 585 7,7 EJF 144 0,7 EKF 931 4,6 ELTE 3 090 15,1 KE 536 2,6 KF 261 1,3
12 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Intézmény Esetszám Százalék KJF 42 0,2 ME 1 017 5 MOME 120 0,6 MÜTF 170 0,8 NYF 548 2,7 NYME 748 3,7 OE 513 2,5 PE 318 1,6 PPKE 900 4,4 PTE 1 887 9,2 SE 447 2,2 SZE 706 3,5 SZF 223 1,1 SZIE 699 3,4 SZTE 1 879 9,2 WJLF 74 0,4 ZMNE 245 1,2 ZSKF 270 1,3 Összesen 20 453 100,0 Főbb megállapítások A kutatás alapsokaságát a 2008-ban, illetve a 2010-ben a felsőoktatás alapképzésein abszolutóriumot szerzett végzettek alkotják. Ezt a kört kereste meg online kérdőívvel a DPR-programban részt vevő 31 felsőoktatási intézmény. A több mint 20 ezer fős adatbázis eredményeinek, adatsorainak részletes közlése előtt a frissdiplomások körében zajlott 2011-es pályakövetési kutatás eredményeiből három fontos megállapítást emelünk ki.
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 13 Folytonos az átmenet Az egyik ilyen lényeges értelmezési keret a frissdiplomás munkaerő-piaci kilépés folytonosságának hangsúlyozása. Jól látható, hogy a felsőoktatásból kikerülő végzettek nagy része a szó klasszikus értelmében nem feltétlenül tekinthető frissdiplomásnak, hiszen már a felsőoktatási évek alatt erős összefonódásban él a munkaerőpiac világával. Ezt a folytonosságot jól mutatja, hogy a végzettek egyharmada már felsőoktatási tanulmányai alatt is alapvetően dolgozónak tekintette magát, és csak kétharmaduk gondolt úgy magára az egyetemi/főiskolai évek alatt, mint főfoglalkozású diákra. A diploma megszerzése előtt (akár tanulmányai során, akár azt is megelőzően) a válaszadók több mint ötven százaléka kipróbálta már magát a munka világában, ha nem is a saját tanult szakterületén. Kimondottan a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalatról a felsőoktatás éveiben ennél is többen, 60 százaléknyian számoltak be. A képzés és a munka világának összecsúszását, a határok elmosódását jól mutatja, hogy az abszolutórium megszerzésekor a végzettek 41 százaléka már rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Ez a magas átlag nyilvánvalóan a nem nappali munkarendben tanulók válaszaiból adódik, akik körében (esti, levelező és távoktatásos munkarendben) 85 százalék feletti az abszolutóriumszerzéskor főállásban dolgozók aránya. Ugyanakkor a nappali tagozatosok között mért 16,2 százalékos foglalkoztatottarány sem tekinthető elhanyagolhatónak. Ahogy az átmenet, a felsőoktatásból történő kilépés nem egyértelmű választóvonal, a felsőfokú tanulmányok sem egy egyszeri pontként értelmezhetőek a tanulmányi életútban. A kutatás két meghatározott végzettévfolyamot érintett, ám a diploma szerzését gyakran előzték meg vagy követték további felsőfokú tanulmányok. A végzettek majd 20 százaléka már diplomásként kezdte el a vizsgált szakon tanulmányait, és kb. 10 százalékuk a vizsgált tanulmányok alatt vagy az azt követő időszakban szerzett másik diplomát is. További 18 százalék a 2010-es évfolyamban 22,7 százalék a felsőoktatásban maradtak aránya. Ezekben az esetekben döntően a mesterképzésekbe történt átlépés, és főleg a BA-/BSc-képzések egykori hallgatói érintettek. Éles jövedelmi különbségek A végzettek munkaerő-piaci helyzetének szintén lényeges tapasztalata a frissdiplomások közt meglévő rendkívül nagy jövedelmi különbség. A vizsgálat során a foglalkoztatottaktól az utolsó, fizetési szempontból átlagosnak tekinthető hónap havi nettó átlagjövedelmének megadását kértük. Az adatok kezelése során már az első lépésben nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyarországon szerzett jövedelmeknek a teljes átlagtól mért elkülönült kezelése indokolt. A külföldi munkával szerzett jövedelmek bizonyos pályákon (főként az orvos- és egészségtudományin) és bizonyos ágazatokban (főként a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás területén) nagyon nagy mértékben emelnek a frissdiplomás jövedelemátlagokon. A nagy
14 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y különbségek a frissdiplomás pálya számos egyéb aspektusában is dominálnak. Képzési területi bontásban kiugró a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi és jogi pályák végzettjeinek bérelőnye. A munkaerő-piaci részvétel időtartama úgyszintén fontos tényező a jövedelmek alakulásában. A 2008-ban diplomázók (akik két évvel többet tölthettek a munka világában diplomásként) átlagosan közel 20 ezer forinttal keresnek többet frissebben kilépett társaiknál. A legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között 90 ezer forintos az átlagjövedelem különbsége (információ-kommunikáció, illetve oktatás). A Magyarországon foglalkoztatottak esetében a magánszféra vállalatainál dolgozó frissdiplomások bérelőnye közel 40 ezer forint az állami tulajdonú cégek dolgozóihoz képest. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások a teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél átlagosan 66 ezer forinttal (!) keresnek többet, mint a teljesen magyar tulajdonú foglalkoztatók munkavállalói (nyilvánvalóan az állami alkalmazók teljes köre ide sorolódik). A nagy jövedelmi különbségek némileg pozitívabb oldalát azok a szempontok alkotják, ahol a jövedelemtöbblet nagyobb tanulmányok alatti háttérbefektetéssel hozható összefüggésbe. Ide sorolható a diplomázás előtti külföldi tanulmányok jelentős jövedelemnövelő szerepe, vagy a végzettség előtti szakmai munkatapasztalat-szerzés munkaerő-piaci megtérülése. Nagyon is aggasztóak ugyanakkor a jövedelmi eltérések az olyan adottságok, meghatározottságok mentén, mint a válaszadó neme vagy a szülők képzési háttere. A Magyarországon foglalkoztatottak körében a nők és a férfiak között mért jövedelmi különbségek mértéke drámaian nagy, meghaladja a 40 ezer (!) forintot. Ez a különbség képzési területi bontásban sem tűnik el, pusztán a mértéke változik. Szintén differenciáló erőnek tűnik a jövedelmi adatok alakulására a szülők legmagasabb iskolai végzettsége. Minél képzettebb a szülő, annál nagyobb átlagjövedelmet jelzett vissza a frissdiplomás. Ha egy képzési szisztéma hatásait e szempontból (az egyenlőtlenségek csökkentése vs. átörökítése) értelmezzük, a kapott eredmények nem adnak okot elégedettségre. Diplomát szerezni érdemes A diplomások körében zajlott kutatás harmadik, legfontosabb megállapításaként azt a korábbi kutatásokban is megerősített tézist erősítjük meg, amely szerint ma Magyarországon továbbra is érdemes diplomát szerezni. A diploma egyfelől határozott jövedelemtöbbletet, másfelől pozitív foglalkoztatási esélyeket jelent (csökkenti a munkanélküliség, növeli a foglalkoztatottá válás esélyét). Az abszolutórium után munkát keresők egyharmada lényegében azonnal, egy hónapon belül álláshoz jutott. Az átlagos álláskeresési idő a sikeres álláskeresők körében 3,4 hónap. Leggyorsabban az orvos- és egészségtudományi diplomások találtak munkát végzés után, a leghosszabb átlagos munkakeresési idővel a műszaki és az agrár területeken kellett számolni. A frissdiplomások körében tapasztalható munkanél-
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 15 küliség mérésekor a vizsgált időszakban a KSH által közölt országos 10,6 százalékos munkanélküliségi rátához képest 8 százalékos munkanélküliséget találtunk (amely nemcsak a regisztrált, hanem az öndefiníción alapuló munkanélküliséget is magában foglalja). Képzési területi bontásban a művészeti, az agrár és a társadalomtudományi képzési területek végzettköre mutatja a legmagasabb, tíz százalék fölötti munkanélküliségi rátát. A legkisebb arányban az informatika, a gazdaságtudomány, a jogi és igazgatási, valamint az orvos- és egészségtudományi terület végzettjei jeleztek vissza munkanélküliséget. A végzés éve alapján itt is a 2010-ben végzettek helyzete mutatkozik nehezebbnek. (Ők a 8 százalék körüli átlagot meghaladó mértékben, 10,2 százalékban voltak munkanélküliek a megkérdezés időpontjában.) A jövedelmek feltárása során az önbevalláson alapuló adatok szerint a frissdiplomások átlagjövedelme 159 790 forint. A jövedelmi kérdést külön vizsgálva a nem külföldön dolgozók körében ennél alacsonyabb, 148 710 forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként: a KSH által 2011-ben mért (2011. január novemberi) átlag jövedelmi adatok nemzetgazdasági szinten 140 000 forintos nettó havi keresetet mutatnak. A diploma tehát egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerőpiacon. TaNUlmÁNYI ÉlETÚT A megkeresés alapját képező csoport a 2008-ban és a 2010-ben abszolutóriumot szerzettek köre a szó klasszikus értelmében nem feltétlenül tekinthető frissdiplomásnak. Láthatjuk majd, hogy a felsőoktatási évek alatt egyes hallgatói csoportok milyen erős összefonódásban vannak a munkaerőpiac, a munka világával. Ahogy az átmenet, a felsőoktatásból történő kilépés nem egyértelmű választóvonal tehát, a felsőfokú tanulmányok sem egy egyszeri pontként értelmezhetőek a tanulmányi életútban. A kutatás során mindig ahhoz a végzettséghez viszonyítottunk, amelyet a megkérdezett a vizsgált években (2008-ban vagy 2010-ben) szerzett. Jól látható azonban, hogy ez a diploma sok esetben a tanulmányi életútnak csak egy köztes állomását jelentette. Ezt megelőzően, ezt követően, vagy akár ezzel párhuzamosan is sokszínű a mintája a tanulmányok kombinációjának, amelyek ideális esetben a maguk speciális mintázataiban, tipikus irányaiban vizsgálhatóak. Most egy ennél felületesebb, összegző képet alkotva is láthatjuk azért, hogy a végzettek közel 20 százaléka már diplomásként kezdte el a vizsgált szakon a tanulmányait. Körülbelül 11 százalékuk a vizsgált tanulmányok alatt, vagy az azt követő időszakban szerzett másik diplomát is (ők tehát alapvetően párhuzamosan végeztek több képzést), míg 18,4 százalékuk a megkereséskor is a felsőoktatás hallgatója volt. Ez az arány nyilvánvalóan jóval magasabb (22,7 százalékos) a frissebben, 2010-ben végzettek között, míg a 2008-as évfolyam körében 13 százalékot ér el.
16 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 1. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút Az egyes képzéseken részt vettek aránya (%) 10,80% 18,40% 19,70% A továbbiakban a 2010-es végzett évfolyamra fókuszálva (akik körében a tanulmányok folytatása jobban mérhető, hiszen a 2008-ban végzettek akkori diplomájuk óta elvégezhettek akár egy újabb, pl. mesterképzést is) vizsgáljuk a felsőoktatási tanulmányok folytatólagosságának tendenciáit. A megkérdezéskor felsőfokú képzésben részt vevő 22,7 százalék (2355 fő) majd kétharmada (64 százaléka) a mesterképzésbe lépett át. Minden tizedik felsőoktatásban maradó 2010-ben diplomázott válaszadó doktori képzésben folytatja tanulmányait. 2. ábra. A felsőoktatásban maradtak jelenlegi képzési formája A 2010-ben abszolutóriumot szerzettek körében (esetszám, %) N = 2343 7; 0% 48; 2% 64; 3% 145; 6% 236; 10% 89; 4% 46; 2% BA/BSc 219; 9% MA/MSc Egységes és osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) Egyetemi - hagyományos képzés 1489; 64% F iskolai - hagyományos képzés Doktori képzés; PhD, DLA Fels fokú szakképzés Szakirányú továbbképzés Kiegészít, diplomás képzés, egyéb A következő ábra fordítva teszi fel a felsőfokú tanulmányok folytatására vonatkozó kérdést: Mely képzési területekre jellemző leginkább a tanulmányok bővítése, a felsőoktatásban maradás? Az ismét csak a 2010-es évfolyamra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy alapvetően a bachelorképzések diplomásai körében jellemző a további tanulás. Körükben majdnem minden harmadik végzettet még a felsőoktatásban találjuk egy évvel a diplomaszerzés után.
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 17 3. ábra. A felsőfokú képzésben részt vevők aránya az egyes képzési formák végzettjei között A 2010-ben abszolutóriumot szerzettek körében (%) N = 10 007 13,80% Hagyományos egyetemi képzés 16,00% Egységes, osztatlan képzés 14,20% MA/MSc 16,30% BA/BSc 31,9% Láthattuk, hogy a 2010-ben végzettek egynegyede egy évvel a végzés után is a felsőoktatásban maradt. Vizsgálatunkat a többiekre, a felsőoktatásból kilépettekre tágítva, érdemes áttekintenünk az esetleges mesterképzési terveket. Összességében nagyon nagy arányú, 47 százalékos a mesterképzési tervekkel rendelkező frissdiplomások aránya. Ezt a magas rátát főleg de nem kizárólag! a BA-/BSc-végzettséget szerzettek adják, hiszen körükben 56 százalékos a felsőoktatásból már kilépettek, ám MA-/MSc-képzésben újabb tanulmányokat tervezők aránya. Tőlük alig maradnak el tanulmányi motivációikat tekintve a főiskolai diplomát szerzettek. 4. ábra. Az MSc-részvételt tervezők aránya az egyes képzési formák végzettjei között A 2010-ben végzett, jelenleg felsőfokú tanulmányokat nem folytatók körében (%) N = 7593 BA/BSc 56,20% 50,70% Egyetemi hagyományos k épzés 39,10% Egységes, osztatlan 29,10% Összesen 47,00%
18 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ÁTmENET a FElSŐoKTaTÁS ÉS a munka- ErŐPIaC KÖZÖTT Az abszolutórium és a diplomaszerzés közötti időszak kitolódása A frissdiplomás életpálya vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a felsőoktatásból a munkaerőpiacra történő átmenet feltárása. Ezen időszak gyakori problémája a magyar rendszerben az abszolutórium megszerzése és a tényleges diplomaszerzés közötti időtartam kitolódása. A DPR-kutatások jórészt épp e probléma feltárása miatt alapulnak az abszolutóriumszerzés és nem a diplomaszerzés definícióján, hiszen így tudjuk elérni és vizsgálni azt a csoportot, amelyet e probléma érint. A végzettek jelentős része kutatásunk szerint 31,4 százaléka jelezte, hogy az abszolutórium megszerzése után később szerzett csak diplomát. Az átlagnál nagyobb e jelenség előfordulása a bölcsészettudományi, természettudományi, jogi és igazgatási, művészeti és társadalomtudományi végzettek körében. 5. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya (%) N = 19 585 Agrár képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés Társadalomtudomány képzési terület Összesen 32,60% 38,00% 34,80% 27,10% 33,20% 28,50% 33,70% 20,10% 27,50% 29,00% 33,40% 23,80% 31,70%
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 19 Az esetek felében ez azt jelenti, hogy a végzett még a megkérdezés idején sem szerezte meg a végzettségét hivatalosan is igazoló diplomát. Ez a húszezres mintában összesen több mint háromezer főt érintő probléma. 6. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint Az abszolutórium után késve diplomázottak körében (esetszám, %) N = 6340 295; 5% 891; 14% 3174; 50% 241; 4% 611; 9% 1127; 18% 1 3 hónap 4 6 hónap 7 12 hónap 13 24 hónap 2 évnél több id ala Még nem szereztem meg A késedelem alapvető oka a diplomához szükséges nyelvvizsga hiánya. Az időeltolódással szerzett (vagy emiatt még meg sem kapott) diplomák 72 százalékának esetében ez áll a probléma hátterében. A nyelvvizsgaprobléma mint az időeltolódás kiváltó oka átlagon felüli gyakoriságú a pedagógusképzés, a művészeti, az agrár és a gazdaságtudományi képzési területeken. Ugyanakkor ez a kitolódott időtartam a jogi, az informatikai és a bölcsészettudományi képzési területek végzettjeinél az esetek felében más, nem a hitelesített nyelvtudással összefüggő okokra vezethető vissza.
20 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 7. ábra. A diplomázás késlekedése a nyelvvizsga hiánya miatt Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 6175 Agrár képzési terület 88,70% 53,70% Gazdaságtudományok képzési terület 85,20% 59,30% Jogi és igazgatási képzési terület 45,80% 76,50% 82,50% Orvos- és egészségtudomány képzési terület 74,50% Pedagógusképzés 91,00% 74,70% Társadalomtudomány képzési terület 77,30% 75,20% Összesen 72,60% Munkatapasztalat a diplomázás előtt A felsőfokú képzések kitolódása, sokszínű mintázata mellett a felsőoktatási kibocsátás, átmenet megragadását a munka világával kialakított kapcsolatok sokfélesége is árnyalja. A végzettekre korántsem tekinthetünk úgy, mint akiknek a tanulmányok után éles váltással immár a munkaerőpiacon kell helytállniuk. Egyfelől, mint láttuk, sokan újabb szálakkal kötődnek a felsőoktatáshoz, másfelől pedig a felsőoktatási tanulmányok időszaka alatt sokan elkezdték kiépíteni a munkaerő-piaci kapcsolódási pontjaikat is. Ezt a folytonosságot jól mutatja, hogy szubjektív megítélésen alapulva a végzettek egyharmada már felsőoktatási tanulmányai alatt is alapvetően dolgozónak tekintette magát, és csak kétharmaduk gondolt úgy magára az egyetemi/főiskolai évek alatt, mint főfoglalkozású diákra. A diploma megszerzése előtt (akár tanulmányai során, akár azt is megelőzően) a válaszadók több mint ötven százaléka kipróbálta már magát a munka világában, nem saját tanult szakterületén. Kimondottan a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalatról a felsőoktatás éveiben ennél is többen, 60 százaléknyian számoltak be.
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 21 8. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés Az egyes munkaerő-piaci tapasztalatszerzési formák gyakorisága a végzettek körében (%) 57,80% 54,60% 60,80% 32,20% A képzés és a munka világának összecsúszását, a határok elmosódását jól mutatja, hogy az abszolutórium megszerzésekor a végzettek 41 százaléka már rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Ez a magas átlag nyilvánvalóan a nem nappali munkarendben tanulók válaszaiból adódik, akik körében (esti, levelező és távoktatásos munkarendben) 85 százalék feletti az abszolutóriumszerzéskor főállásban dolgozók aránya. Ugyanakkor a nappali tagozatosok között mért 16,2 százalékos foglalkoztatottarány sem tekinthető elhanyagolhatónak, főként ha mérlegeljük, hogy ez az arány kizárólag a teljes idejű, főállású munkaviszonyt jelenti, amelyet nem növel a mellékállás, részmunka, alkalmi munkavégzés stb. aránya. 9. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők munkarend szerinti bontásban (%) N = 19 967 Távoktatás 95,90% 86,90% 87,30% Nappali 16,20% Összesen 41,10%
22 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Összességében a tanulmányok melletti főállású munkavállalás a sporttudomány, a pedagógusképzés és a jogi és igazgatási képzési területeken haladja meg az átlagot, és az orvosi, a művészeti és az agrár képzéseken jóval ritkább nyilvánvalóan összefüggésben a nem nappali munkarendben tanulók arányával. 10. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban (%) N = 19 384 Agrár képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés Társadalomtudomány képzési terület Összesen 30,70% 39,40% 44,60% 43,90% 49,00% 36,40% 30,10% 27,00% 57,40% 57,20% 42,20% 21,80% 41,10% Az első munkahely A diplomaszerzéskor nem foglalkoztatott többiek egy része, mint láttuk, a felsőoktatásban maradt, másik része azonban frissdiplomás munkakeresőként kilépett a munkaerőpiacra. Összesen a végzettek 46,4 százaléka élte meg azt a szituációt, hogy frissen megszerzett diplomájával (abszolutóriummal) rögtön meg kellett kezdenie a munkakeresést. A kutatás során törekedtünk ennek a keresési fázisnak a feltárására is. Ennek az abszolutórium után közvetlenül munkát kereső csoportnak a tagjai az álláskeresés során átlagosan 28,29 munkáltatónál próbálkoztak, kb. ennyi önéletrajzot küldtek el, ennyi kapcsolatfelvételt kezdeményeztek. Ehhez képest a ténylegesen megvalósult kapcsolatfelvételek száma (amikor a jelentkezést munkáltatói visszajelzés követte) 5,07 volt. Ezek az átlagok természetesen nagyon eltérőek az egyes képzési területeken. A legtöbb próbálkozásról, kapcso-
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 23 latfelvétel kezdeményezéséről a művészeti, gazdaságtudományi, természet-, bölcsészet- és társadalomtudományi frissdiplomások számoltak be. Úgy tűnik, az orvos- és egészségtudományi végzettséggel van erre a legkisebb mértékben szükség. A jogi és igazgatási, a műszaki és az informatikai végzettségek területén láthatjuk azt a jelenséget, hogy az átlagnál kevesebb elküldött önéletrajz átlag feletti megvalósult interjúszámmal párosul. 11. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében (átlag) N = 11 309; 11 176 Agrár képzési terület Gazdaságtudományok k épzési terület 4,93 5,24 6,88 31,50 33,57 36,03 4,54 18,54 Jogi és igazgatási k épzési terület 4,91 4,39 22,77 21,55 5,97 38,80 3,03 11,82 Pedagógusképzés 3,84 3,54 20,80 23,61 Társadalomtudomány k épzési terület 5,47 4,66 35,15 34,06
24 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Úgy tűnik, hogy a 2008 és 2010 között eltelt időszakban némileg nehezült a pályakezdő diplomások és a munkáltatók egymásra találása. A 2008-ban végzettek között kevesebb kapcsolatfelvétel és kissé kevesebb interjúalkalom vezetett az első diplomás állás megtalálásához. 12. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében (átlag) N = 8851; 8953 4,98 A munkakeresés során összesen kb. hányszor 23,58 hívták be állásinterjúra, 5,15 32,03 kapcsolatot? A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál Az abszolutórium utáni munkakeresés az esetek döntő többségében (80 százalékában) sikerrel járt. Sőt, a munkakeresők egyharmada lényegében azonnal, egy hónapon belül álláshoz jutott. Az átlagos álláskeresési idő mindezek alapján a sikeres álláskeresők körében 3,4 hónap, és itt is jól látszik a 2008-as végzett évfolyam kedvezőbb helyzete. 13. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében (a kereséssel töltött hónapok átlaga) N = 6988 2010-2008- 3,21 3,57
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 25 Az álláskeresés időtartama képzési területenként is változó: a leggyorsabban az orvos- és egészségtudományi diplomások találtak munkát végzés után. A leghosszabb átlagos munkakeresési idővel a műszaki és az agrár területeken kellett számolni. 14. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében (a kereséssel töltött hónapok átlaga) N = 7110 Agrár képzési terület 3,91 3,32 Gazdaságtudományok képzési terület 3,38 3,28 Jogi és igazgatási képzési terület 3,50 3,86 Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés 3,04 3,29 3,47 3,59 Társadalomtudomány képzési terület 3,22 3,29 Összesen 3,41 Az első diplomás munkához jutás (azok a munkák tehát, amelyeket a frissdiplomások közvetlenül az abszolutórium utáni álláskeresés révén találtak) többnyire álláshirdetés (36 százalék), vagy a munkáltató közvetlenebb megkeresése (jellemzően az önéletrajz elküldése, 17 százalék) révén valósult meg. A személyes ismeretség szerepe is nagyon nagynak, 22 százalékosnak mutatkozik (minden ötödik keresésben ez segített).
26 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 15. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében (esetszám, %) N = 7085 Álláshirdetésre jelentkeze 1583; 22% 329; 5% 2530; 36% Munkáltatónál jelentkeze, pl. elküldte önéletrajzát Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorla helyén alkalmazták 322; 4% 635; 9% 1241; 17% Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén 251; 4% Egyéb személyes ismeretség révén 58; 1% 137; 2% Egyéb módon A végzettek válaszaiból ezekről a munkákról azt is tudhatjuk, hogy az esetek több mint 20 százalékában egyáltalán nem kapcsolódtak a tanulmányok szakterületéhez. Ez a tendencia a művészeti területekről kikerülőket különösen jellemzi, míg a jogi és igazgatási, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudományi diplomák esetében már az első munkahely esetén is erős az illeszkedés. KÜlFÖlDI TaPaSZTalaToK A nyelvismeret A diploma megszerzéséhez a nyelvvizsga megléte a magyar képzési szisztémában kötelező feltétel. Ebből adódóan az abszolutóriumot szerzettek többségének (akit nem érint a fentiekben elemzett nyelvvizsgaprobléma a diplomaszerzésben) magától értetődően van nyelvvizsgája. Érdekes lehet azonban az egyes ismert nyelvek gyakoriságának alakulása a frissdiplomások körében. Ha mindenkit számba veszünk, aki bármilyen szintű nyelvtudásról nyilatkozott, azt látjuk, hogy a frissdiplomások körében az angol nyelv egyértelműen dominál, közel 93 százalékuk jelezte, hogy tud angolul. A német nyelvet (bármilyen szinten) ismerők aránya 72 százalékos. A többi felkínált nyelv (orosz, francia, olasz, spanyol) ismerete 20 százalék alatti a végzettek körében.
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 27 16. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében Az egyes nyelveket ismerők aránya 92,90% 72,00% 18,80% 17,60% 14,70% 11,00% Külföldi tanulmányok A frissdiplomások 11,2 százaléka jelezte, hogy vizsgált felsőfokú tanulmányai alatt tanult külföldön. Ez az arány átlag feletti a művészeti és a bölcsészettudományi képzési területek egykori hallgatói között, ugyanakkor a külföldi tanulás az átlagnál jóval ritkább a sporttudomány, a pedagógusképzés és az informatika területein. 17. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken (%) N = 19 479 Agrár képzési terület 9,20% 16,60% Gazdaságtudományok képzési terület 12,00% 6,70% Jogi és igazgatási képzési terület 12,80% 9,10% 22,20% Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés 5,20% 10,80% 5,30% Társadalomtudomány képzési terület 11,00% 9,60% Összesen 11,20%
28 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y A felsőfokú képzés alatti külföldi tanulmányok erősebben kötődnek az egységes/osztatlan képzésekhez és a hagyományos egyetemi képzési formához. (Látnunk kell azonban, hogy e képzési formában sok túlfutó hallgató is van a végzettek között, akik épp az eseteges külföldi tanulmányok miatt hosszabbították meg képzési ciklusukat.) A BA-/BSc-diplomát szerzettek között mindössze 6,8 százalékos a külföldön tanulók aránya. A külföldi tanulmányokkal töltött időtartam átlagos hossza (az egyes tanulmányokat összeadva) 8,14 hónap. A tanulmányok finanszírozása az esetek 57 százalékában (részben) a Tempus/Erasmus program révén valósult meg, de a családi/egyéni ráfordítás súlya sem csekély, 41 százalékos gyakoriságú. 18. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési formákon (%) N = 19 482 5,5% Hagyományos egyetemi képzés Egységes, osztatlan képzés MA-/MSc-képzés BA-/BSc-képzés 20,3% 18,5% 12,7% 6,8% Külföldi munkavállalás Míg a külföldi tanulmányok esetében a felsőfokú tanulmányi időszakot vizsgáltuk, addig a külföldi munkavállalás kapcsán a diplomaszerzés óta lezajlott eseményekre fókuszáltunk. Az abszolutórium megszerzése után a végzettek 8,4 százaléka dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Az esetek többségében (71 százalékban) egy alkalomról van szó, 15 százalék két külföldi munkavállalásról számolt be. (A külföldi munkaalkalmak átlagos száma így 1,77, a munkavégzés átlagos időtartama 9,79 hónap. A frissdiplomás külföldi munkavállalás átlag alatti a pedagógusképzés, a jogi és igazgatási és a társadalomtudományi képzési területeken, gyakori, 10 százalék feletti ugyanakkor a művészeti, a műszaki, az orvos- és egészségtudományi és az informatikai területeken végzettek között. A tanulmányok utáni külföldi munkavállalás az esetek egyharmadában egyáltalán nem a diploma szakterületéhez kapcsolódó szakmai munka. Különösen így van ez a társadalom- vagy a bölcsészettudomány területen végzettek esetén a közülük külföldön munkát vállalók gyakrabban végeznek olyan munkát, amely nem illeszkedik végzettségükhöz.
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 29 19. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében (esetszám, %) N = 1651 Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? 595; 36% 441; 27% 615; 37% Igen, teljes mértékben Részben Nem a FrISSDIPlomÁS munkahely A munkáltató tulajdonviszonyai Az aktuálisan, a megkereséskor foglalkoztatott végzetteket vizsgálva azt találtuk, hogy a frissdiplomások több mint fele, 53 százaléka helyezkedett el a magánszféra területén. Az állami/önkormányzati szféra 42 százalékukat foglalkoztatja. 20. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén Az aktív végzettek körében (esetszám, %) N = 15 841 8405; 53% 6644; 42% Teljes mértékben állami/önkormányza tulajdonú Részben állami, részben magántulajdonú Teljes mértékben magántulajdonú 792; 5%
30 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Inkább a közszféra számára kibocsátó képzési területek a pedagógus-, az orvosés egészségügyi, valamint a jogi és igazgatási képzések. Ugyanakkor az informatikai, a műszaki vagy a gazdaságtudományi területekről kikerülő frissdiplomások az átlagnál gyakrabban helyezkednek el a magánszféra vállalatainál. 21. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek munkahelyén képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 368 Agrár képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés Társadalomtudomány képzési terület Összesen 34,4% 4,1% 45,0% 5,1% 22,6% 4,6% 20,8% 1,8% 62,9% 22,1% 5,2% 46,0% 5,8% 65,5% 73,5% 54,2% 5,6% 48,3% 6,1% 54,7% 6,0% 41,8% 5,0% 61,6% 49,9% 72,8% 77,4% 2,2% 34,9% 72,7% 48,1% 10,3% 4,9% 40,2% 45,6% 39,2% 53,2% 24,2% 21,6% Részben állami, r észben magántulajdonú Teljes mértékben magántulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél az aktív végzettek 22 százaléka dolgozik, a többség 70 százalék teljes mértékben magyar tulajdonú cégek alkalmazottja. 22. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén Az aktív végzettek körében (esetszám, %) N = 15 772 3 464; 22% 1 296; 8% 11 012; 70% Teljes mértékben magyar tulajdonú Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 31 A külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya három képzési terület műszaki, informatikai és gazdasági esetében haladja meg az országos átlagot. 23. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 301 Agrár képzési terület 16,24% 20,53% Gazdaságtudományok képzési terület 35,28% 34,38% Jogi és igazgatási képzési terület 7,56% 34,82% 11,29% Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés 5,78% 13,27% 6,75% Társadalomtudomány képzési terület 14,41% 18,13% Összesen 22,21% Összesen legalább 1000 főt foglalkoztató vállalatoknál a frissdiplomások 24 százaléka dolgozik. Ez esetben a teljes vállalati létszám megadását kértük, tehát e körbe mind a nagy állami intézmények, mind a multinacionális cégek beletartozhatnak. A leggyakoribb cégméret az 50 249 foglalkoztatotti létszámú.
32 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 24. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma Az aktív végzettek körében (esetszám, %) N = 15 846 A teljes (legnagyobb) munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített létszáma. 334; 2% 1 937; 12% 3 883; 24% 2 325; 15% 3 922; 25% 3 444; 22% Önfoglalkoztató vagyok 2 9 f 10 49 f 50 249 f 250 999 f 1000 f, vagy afölö A megkeresés időpontjában a végzettek 5,4 százaléka dolgozott külföldön. Ez az arány egészen 9,1 százalékig szökik fel az orvos- és egészségtudományi végzettséggel rendelkezők körében. Alig jellemzi viszont a pedagógus- és a jogi pályák végzettjeit. 25. ábra. A külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 364 Agrár képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés Társadalomtudomány képzési terület Összesen 4,6% 6,7% 5,6% 5,8% 1,9% 6,0% 6,9% 9,1% 2,7% 4,50% 4,50% 7,60% 5,50%
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 33 a FrISSDIPlomÁS munka Munkanélküliség A frissdiplomások körében tapasztalható munkanélküliség mérésekor viszonyítási alapként a KSH 2011. szeptember/novemberi állapotra vonatkozó gyorstájékoztatásának 1 adatait vettük alapul. Eszerint a vizsgált időszakban az országos munkanélküliségi ráta 10,6 százalékos volt. A 25 54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak között ez az arány országos szinten 9,7 százalékos volt. A 2011 tavaszán nyarán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 8 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók. Ez a már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb ráta egyértelműen jelzi a diploma munkaerő-piaci megóvó hatását. 26. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza (Esetszám, %) N = 19 881 362; 2% 443; 2% 1 491; 8% 1 791; 9% 879; 4% 251; 1% Alkalmazo Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó, (szellemi szabad, egyéni vállalkozó) Vállalkozó Munkanélküli 14 664; 74% Nappali tagozaton tanuló diák Gyesen, gyeden (gyeten) van Háztartásbeli, egyéb inak v (eltarto ) Képzési területi bontásban a művészeti, az agrár és a társadalomtudományi képzési területek végzettköre mutatja a legmagasabb, 10 százalék fölötti munkanélküliségi rátát. Legkisebb arányban az informatika, a gazdaságtudomány, a jogi és igazgatási, valamint az orvos- és egészségtudományi területek végzettjei jeleztek vissza munkanélküliségről. 1 Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztató. Foglalkoztatottság és munkanélküliség. 2012. január 5. www.ksh.hu
34 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 27. ábra. A munkanélküliek aránya képzési területi bontásban (%) N = 19 278 Agrár képzési terület 11,4% 9,5% Gazdaságtudományok képzési terület 5,6% 3,9% Jogi és igazgatási képzési terület 5,7% 6,7% 12,2% Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés 4,9% 7,4% 4,4% Társadalomtudomány képzési terület 11,7% 9,3% Összesen 7,5% A végzés éve alapján itt is a 2010-ben végzettek helyzete mutatkozik nehezebbnek. Ők a 8 százalék körüli átlagot meghaladó mértékben, 10,2 százalékban voltak munkanélküliek a megkérdezés időpontjában, míg a 2008-as végzettévfolyam körében mindössze 4,3 százalékot mértünk. A magukat munkanélkülinek definiálók átlagosan 8,28 hónapja nem foglalkoztatottak, és döntő többségük (94 százalékuk) aktívan keres munkát. A foglalkoztatás formái Mint fentebb láthattuk, a végzettek döntő többsége (74 százaléka) aktuális fő munkaerő-piaci státuszát tekintve alkalmazott. Nyilvánvaló, hogy a megkereséskor dolgozók aránya ennél magasabb, hiszen ide sorolhatók egyfelől a vállalkozók is, másfelől mindazok, akik jelzett fő státuszuk (gyesen, gyeden lévők, tanulók) mellett dolgoznak is. Ez az arány 83,2 százalékos, és a megkeresés további szakaszaiban ezen az alapsokaságon vizsgálhattuk a végzett munka, a jövedelem, vagy az elégedettség alakulását.
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 35 A foglalkoztatottak körében a többség (79 százalék) állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik. A határozott idejű munkaviszonyban állók aránya 18 százalékos. 28. ábra. A munkaviszony formája A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 16 016 540; 3% 2 844; 18% 12 631; 79% Állandó jelleg és határozatlan idej Határozo idej Alkalmi, vagy megbízás jelleg A foglalkoztatás típusát tekintve a közalkalmazotti, köztisztviselői vagy kormánytisztviselői jogviszony az esetek 36 százalékában fordul elő. Az átlagnál lényegesen nagyobb arányt a pedagógusképzés, az orvos- és egészségtudományi, valamint a jogi és igazgatási képzési területek diplomásai között mértünk. Az e szakterületeken végzettek több mint fele helyezkedett el az előbbi típusú státuszokban. 29. ábra. A foglalkoztatás típusa A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 16 006 9 129; 57% 5 754; 36% Köz sztvisel, közalkalmazo, kormány sztvisel ( Állami, önkormányza vállalat alkalmazo ja 1 122; 7% Más helyen dolgozik
36 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 30. ábra. A foglalkoztatás típusa képzési területenként A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 511 Agrár képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés Társadalomtudomány képzési terület Összesen 23,6% 9,3% 67,1% 39,8% 6,4% 53,8% 16,8% 5,9% 77,2% 15,6% 5,3% 79,1% 56,9% 5,3% 37,8% 13,5% 9,6% 76,9% 40,5% 5,3% 54,2% 57,0% 10,5% 71,3% 51,9% 7,3% 44,3% 5,3% 45,8% 9,3% 35,8% 7,0% 32,5% 6,4% 22,3% 40,7% 50,4% 44,9% 57,2% Más helyen dolgozik Illeszkedés A végzett munka és a felsőfokú tanulmányok illeszkedésének vizsgálata során több szempontot is figyelembe vettünk. Vizsgáltuk egyfelől a tanulmányok szakterülete és a munka közötti horizontális illeszkedést, másfelől pedig a tanulmányok szintje és a munka által igényelt végzettségszint közötti vertikális egyezést, vagy annak hiányát. Mindemellett az illeszkedés egy tágabb értelmezéséhez igazodva arra is kitértünk, hogy a dolgozó végzettek milyen mértékben használják jelenlegi munkájukban a tanulmányaik alatt elsajátított tudást, megszerzett képességeket. E tekintetben a végzettek 10,9 százaléka értékelte úgy, hogy a felsőoktatásban megszerzett tudást, készségeket egyáltalán nem tudja hasznosítani a munkaerőpiacon. A fentebb definiált horizontális illeszkedés esetében a végzettek 21 százalékánál találkozhatunk pályaelhagyással, azzal a jelenséggel tehát, amikor a végzett munka egyáltalán nem illeszkedik a tanulmányok szakterületéhez. Ezzel a jelenséggel az átlagnál nagyobb arányban a bölcsészet- és a társadalomtudomány, valamint a természettudomány és az agrárképzés végzettjei körében találkozhatunk.
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 37 31. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 15 888 2 466; 15% 911; 6% 2 732; 17% 9 780; 62% Csak a saját (kérd ív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 32. ábra. A végzettség szintjének illeszkedése a munkához képzési területek szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 409 Agrár képzési terület 11,4% 58,1% 24,4% 6,1% Bölcsészettudomány képzési terület 14,9% 50,4% 24,7% 10,0% Gazdaságtudományok képzési terület 11,1% 69,5% 12,9% 6,5% Informatika képzési terület 22,1% 68,0% 7,2% 2,7% Jogi és igazgatási képzési terület 26,0% 61,8% 10,2% 2,0% Műszaki képzési terület 16,0% 69,1% 11,4% 3,4% Művészet képzési terület 23,2% 53,7% 15,8% 7,4% Orvos- és egészségtudomány képzési terület 37,8% 55,0% 4,5% 2,7% Pedagógusképzés 21,3% 61,3% 13,4% 4,0% Sporttudomány képzési terület 11,7% 62,0% 21,7% 4,6% Társadalomtudomány képzési terület 8,8% 61,0% 22,4% 7,8% Természettudomány képzési terület 20,1% 52,3% 20,4% 7,2% Összesen 17,0% 61,6% 15,6% 5,8% Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület
38 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y A vertikális illeszkedés (a munka megfelelése a tanulmányok szintjéhez) az esetek 18,5 százalékában egyértelműen sérül: a végzettek ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy munkájuk nem igényel felsőfokú végzettséget. Képzési területi bontásban ezzel a jelenséggel átlag feletti arányban találkozunk az agrár-, a művészeti, a bölcsészet- és a társadalomtudományi képzés végzettjei között, de a gazdaságtudományok területén is 20 százalék fölötti arányt mutat a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya. 33. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzettség képzési formája szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 431 Agrár képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés Társadalomtudomány képzési terület Összesen 26,2% 23,4% 20,8% 10,2% 12,0% 14,9% 23,1% 14,6% 15,5% 24,4% 23,0% 19,4% 18,7% Mellékállás A munkaerőpiacon aktív végzettek 15,6 százaléka jelezte, hogy főállása mellett mellékállásban is dolgozik. Ez a jövedelem-kiegészítési forma fokozottan jellemzi a művészeti és a sporttudományi területek frissdiplomásait. A végzettek visszajelzései szerint a mellékállás az esetek egynegyedében nem szakterületen végzett munkát jelent, és közel egyharmadában felsőfokú végzettséget sem igényel (illeszkedése tehát mindkét szempontból rosszabb, mint a fő munkaviszonyokban végzett munkáké).
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 39 34. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 366 Agrár képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés Társadalomtudomány képzési terület Összesen 14,8% 21,1% 10,3% 14,3% 6,1% 11,5% 30,1% 22,2% 19,7% 29,5% 17,9% 15,8% 15,6% FrISSDIPlomÁSoK JÖVEDElmE A frissdiplomás jövedelmek feltárása során a foglalkoztatottak körében a legutóbbi, jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap főállásból származó havi nettó jövedelmének megadását kértük. Ezen önbevalláson alapuló adatok szerint a frissdiplomások átlagjövedelme 159 790 forint. A jövedelmi kérdést külön vizsgálva a nem külföldön dolgozók körében ennél alacsonyabb, 148 710 forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként: a KSH által 2011-ben mért (2011. január novemberi) átlag jövedelmi adatok 2 nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nélkül) 140 000 forintos nettó havi keresetet mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 181 600 forint volt. Egyfelől tehát a diploma (ezzel összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerőpiacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny idővel vélhetőleg fokozatosan nő. Az egyes végzettcsoportok esetében többnyire érdemes külön vizsgálni a teljes átlagjövedelem és a Magyarországon szerzett fizetési átlagok különbségét. Bár a külföldön dolgozók 5 százalék körüli aránya nem teszi lehetővé, hogy önmagában a külföldön munkát vállalók jövedelmének megoszlásait feltárjuk, leválasztásuk a teljes jövedelmi szintről abban mindenképpen informatív, hogy beszédesen rendezi át a kereseti sorrendeket. 2 Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztató. Foglalkoztatottság Létszám és kereset a nemzetgazdaságban. 2012. január 20. www.ksh.hu
40 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Képzési területi bontásban például jól látszik, hogy átlag feletti jövedelmeket a műszaki, az informatikai, a gazdaságtudományi és a jogi pályák végzettjei között mérhetünk. A hazai és a teljes jövedelmi átlagok összevetése azonban azt is mutatja, hogy két pálya az orvos- és egészségtudományi, valamint az informatikai külföldi munkavégzés esetén nagyon nagy jövedelemtöbbletet eredményez. 35. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 315; 12 533 Agrár képzési terület 139,41 134,14 140,16 131,62 Gazdaságtudományok képzési terület 181,16 172,11 224,27 199,06 Jogi és igazgatási képzési terület 159,72 154,42 193,09 176,81 Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés 131,01 114,52 122,79 118,50 116,05 130,68 126,98 156,88 Társadalomtudomány képzési terület 136,15 129,09 139,57 126,64 Szakos bontásban vizsgálva mindezt jól látszik, hogy az informatikai, mérnöki és gazdasági szakokon végzettek hazai jövedelmüket tekintve is átlag feletti keresetekkel bírnak, amelyet a külföldi munkából származó bérek hozzászámítása jelentősen tovább növel. Az összjövedelmekre vonatkozó szórások nagysága azonban
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 41 jól kiemeli, hogy az orvostudományi szakokon (akár osztatlanként, akár egyetemi képzésként rögzítette az intézmény) drámai különbségek vannak a magyarországi jövedelmek és a külföldi keresetekkel növelt átlagértékek között. Konkrétan, az adatok alapján egy kezdő orvos átlagosan 209 ezer forint körül keres, ám ha kizárólag a hazai fizetésekre szűkítjük a vizsgálatot, mindössze 117 ezer forintos átlagot kapunk (a táblázatban kiemelve). 2. táblázat. Az 1 3 éve végzettek havi nettó átlagjövedelme az 50 legnagyobb létszámú szakon A Magyarországon munkát vállalók, illetve az összes végzett körében Intézmény neve Műszaki informatikai (egyetemi) Villamosmérnöki (egyetemi) Magyarországon dolgozó végzettek Átlag (ezer Ft) Szórás Átlag (ezer Ft) Összes végzett Szórás Esetszám Esetszám 264,13 101,944 120 301,41 172,053 132 242,83 65,208 74 280,17 148,997 82 Gépészmérnöki (egyetemi) 207,75 58,029 106 256,01 150,692 124 Villamosmérnöki (főiskolai) 206,09 89,791 94 213,52 100,359 100 Műszaki menedzser (főiskolai) 196,70 124,072 106 196,70 124,072 106 Gépészmérnöki (főiskolai) 194,72 81,853 88 197,13 92,556 95 Műszaki menedzser (egyetemi) 194,71 77,338 67 209,99 104,903 71 Gazdálkodási (egyetemi) 184,96 116,939 232 196,92 136,789 245 Mérnök informatikus (BA/BSc) 175,46 95,485 138 197,32 141,038 149 Villamosmérnöki (BA/BSc) 173,89 80,670 90 180,12 90,874 95 Gépészmérnöki (BA/BSc) 171,85 102,015 101 173,62 103,217 105 Közgazdász-gazdálkodási (egyetemi) 168,63 69,022 188 177,97 93,959 198 Jogász (egyetemi) 163,01 87,430 383 172,75 113,311 397 Gazdálkodási (főiskolai) 162,62 78,032 310 167,06 86,454 319 Pénzügyi (főiskolai) 162,58 63,770 119 164,38 65,755 120 Kereskedelmi (főiskolai) 162,41 56,840 83 172,79 73,225 89
42 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Intézmény neve Magyarországon dolgozó végzettek Átlag (ezer Ft) Szórás Átlag (ezer Ft) Összes végzett Szórás Esetszám Esetszám Építőmérnöki (egyetemi) 162,31 44,287 87 198,95 134,994 98 Személyügyi szervező (főiskolai) Kereskedelem és marketing (BA/BSc) 157,41 74,886 93 161,64 77,070 96 156,95 108,208 103 159,22 107,303 108 Kommunikáció (főiskolai) 156,85 81,964 70 165,19 99,752 76 Pénzügy és számvitel (BA/BSc) Nemzetközi gazdálkodás (BA/BSc) Idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) 155,08 105,789 181 157,80 106,860 186 152,83 57,263 77 177,21 117,738 86 151,40 56,920 69 155,82 59,231 72 Jogász (osztatlan) 150,06 88,883 185 151,61 90,411 188 Gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) Kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) Német nyelv és irodalom (egyetemi) Gazdasági agrármérnöki (egyetemi) 147,54 84,152 293 155,03 91,180 308 145,62 110,731 76 151,15 110,952 86 141,19 69,190 82 148,83 75,605 92 140,25 49,411 79 158,12 123,330 83 Ápoló (főiskolai) 136,02 89,445 76 141,19 92,069 79 Magyar nyelv és irodalom (egyetemi) Angol nyelv és irodalom (egyetemi) 134,74 112,102 163 148,11 131,885 175 132,47 59,037 133 158,95 104,508 152 Óvodapedagógus (BA/BSc) 132,02 161,923 90 132,22 158,705 94 Szociológia (egyetemi) 128,98 50,458 83 142,13 87,363 88 Művelődésszervező (főiskolai) Turizmus-vendéglátás (BA/BSc) 128,40 62,715 194 132,41 68,927 214 127,16 48,681 97 146,18 73,407 109 Gyógypedagógia (főiskolai) 125,07 123,898 160 127,46 124,636 165 Általános szociális munkás (főiskolai) 118,25 93,135 83 125,54 91,833 106
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 43 Intézmény neve Magyarországon dolgozó végzettek Átlag (ezer Ft) Szórás Átlag (ezer Ft) Összes végzett Szórás Esetszám Esetszám Történelem (egyetemi) 118,09 44,399 123 119,15 45,120 126 Pszichológia (egyetemi) 117,82 37,385 102 135,86 113,096 109 Általános orvos (osztatlan) 117,79 37,070 110 207,66 205,563 133 Andragógia (BA/BSc) 116,59 61,774 89 125,43 78,092 99 Általános orvostudományi (egyetemi) Informatikus könyvtáros (főiskolai) 116,49 28,796 92 209,35 209,069 113 115,67 39,335 77 115,67 39,335 77 Gyógypedagógia (BA/BSc) 114,46 85,391 132 114,63 85,061 133 Szociálpedagógus (főiskolai) 112,16 32,443 184 117,12 55,170 190 Tanító (BA/BSc) 110,38 102,680 76 111,33 100,926 80 Szociális munka (BA/BSc) 109,48 34,056 101 109,04 34,214 103 Tanító (főiskolai) 99,60 72,573 181 104,68 81,054 186 Gyógytornász (főiskolai) 99,54 46,416 68 117,33 80,954 77 Óvodapedagógus (főiskolai) 97,55 23,856 134 100,86 35,684 138 Az egyes képzési formákon szerzett diplomák között mind a hazai, mind az öszszesített jövedelmi adatok a hagyományos egyetemi képzéseken végzettek bérelőnyét mutatják. Gondolnunk kell azonban itt arra, hogy e képzési forma végzettjei nagyobb arányban kerülnek ki a 2008-as végzett évfolyamból, és a munkaerőpiacon eltöltött két évvel hosszabb idő mint majd látni fogjuk pozitívan hat a jövedelmekre. Úgy tűnik, hogy a 148 ezres hazai jövedelmi átlaghoz képest ezen kívül az MA-/MSc- és az osztatlan képzések végzettjei is kedvezőbb keresettel rendelkeznek. A legalacsonyabb átlagkereseteket a BA-/BSc-végzettek körében mértük, amelyek (nyilván itt is számolnunk kell az időeltolódás hatásával) nem érik el a főiskolai diplomához társuló kereseti szinteket.
44 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 36. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 311; 12 529 Egyetemi - hagyományos képzés MA/MSc 179,95 161,66 161,83 153,42 Egységes, osztatlan képzés BA/BSc Összesen 145,49 149,80 144,18 143,67 136,55 159,74 148,48 181,17 A munkaerő-piaci részvétel időtartama úgyszintén fontos tényező a jövedelmek alakulásában. A 2008-ban diplomázók (akik két évvel többet tölthettek a munka világában diplomásként) átlagosan közel 20 ezer forinttal keresnek többet frissebben kilépett társaiknál. 37. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 212; 12 438 2010-2008- 171,99 158,52 148,48 140,01 Összesen 160,46 149,42
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 45 Ugyancsak számíthat a munkaerőpiacon eltöltött idő hatása a jövedelmekre, hiszen a kereseti átlagok épp azon tagozatok (távoktatás, nappali, esti) végzettjei körében magasabbak, akik már a felsőoktatási évek alatt is többnyire dolgoztak. 38. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a tanulmányok munkarendje szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 666; 12 870 Nappali 157,70 142,74 179,02 169,64 158,53 154,41 Távoktatás 195,56 190,04 Összesen 159,76 148,72 A havi nettó bérjövedelem alakulása a foglalkoztatott beosztása szerint szinte tökéletesen illeszkedik a hierarchikusság lépcsőfokaihoz. A magasabb munkahelyi pozíció tehát mérhető bérelőnnyel jár.
46 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 39. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 323; 11 627 243,74 238,46 207,09 201,39 203,27 186,65 155,78 145,34 124,05 107,79 A jövedelmek ágazati megoszlásának elemzése során egyfelől arra kell tekintettel lennünk, hogy e kategorizálás a hivatalos (KSH által alkalmazott) keretekhez illeszkedik, és megoszlása a válaszadók (gyakran problémás) önbesorolásán alapul. A kérdőívben az önbesorolási nehézségeket példák megadásával igyekeztünk enyhíteni, de még így is 9 százalék körül alakult az egyéb, tehát a válaszadó által nem besorolhatónak érzett válaszok aránya. A másik kiemelendő szempont, hogy az ágazat esetében mindig a foglalkoztató profiljának megadását kérjük így természetes, hogy a cég ágazata nem feltétlenül fedi le a válaszadó által végzett munka ágazati jellegét (pl. adminisztratív vagy szolgáltató munka egy ipari termelő, feldolgozó cégnél). Az adatok ettől függetlenül jól elkülöníthető képet adnak az egyes gazdasági szektorokban jellemző frissdiplomás jövedelmekről. A különböző ágazatokban mért jövedelmek alakulása azt mutatja, hogy a legjobban fizető gazdasági szektorok az információ-kommunikáció, a pénzügyi-biztosítási tevékenység, a villamosenergia-, a gáz-, gőzellátás, a légkondicionálás. Jóval átlag feletti jövedelmeket mutat a szállítás-raktározás, a feldolgozóipar, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek is. Az egészségügy, a művészet és az oktatás területén a legalacsonyabbak az átlagkeresetek. Ágazati bontásban érdemes külön kiemelnünk a szálláshely-szolgáltatást, amelyről eddig képzésként a gazdaságtudományok képzési területbe olvadva nem mutatkozott meg a hazai jövedelmi szintek jelentős eltérése a teljes, külföldön szerzett jövedelmeket is magában foglaló átlaggal szemben.
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 47 40. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 497; 12 721 Inform ci, kommunik ci PŽnzŸgyi, biztos t si tevžkenysžg Villamosenergia, g z- Sz ll t s, rakt roz s Feldolgoz ipar EgyŽb szolg ltat s hulladžkgazd lkod s Sz ll shely-szolg ltat s, vendžgl t s Hum n-egžszsžgÿgyi, szoci lis ell t s Oktat s 217,58 203,63 195,58 187,09 205,81 183,01 183,18 175,75 185,55 173,00 173,11 159,26 175,91 158,44 175,25 157,50 157,24 154,27 149,99 146,50 154,00 145,71 145,36 136,61 134,12 131,99 179,49 125,21 145,02 121,36 130,50 119,48 118,26 114,44 A Magyarországon foglalkoztatottak esetében a foglalkoztató tulajdonviszonyai szerinti átlagjövedelmek a magánszféra vállalatainál dolgozó frissdiplomások bérelőnyét mutatják.
48 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 41. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1. A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 813 129,32 Részben állami, részben magántulajdonú 147,49 Teljes mértékben magántulajdonú 166,25 Összesen 148,70 Az állami szférában foglalkoztatottak esetében még részletesebben azt is láthatjuk, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti, kormánytisztviselői jogviszony alacsonyabb átlagfizetéssel jár, mint az állami vagy önkormányzati szféra vállalatainál létesített munkaviszony. 42. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 867 140,89 127,75 Más helyen dolgozik 165,16 Összesen 148,77 A magánszférában mért, a közszféránál lényegesen magasabb átlagjövedelmek közti eltérések tovább szélesednek, amennyiben a munkáltató hazai vagy külföldi tulajdonviszonyát vizsgáljuk. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások a
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 49 teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél átlagosan 66 ezer forinttal (!) keresnek többet, mint a teljesen magyar tulajdonú foglalkoztatók munkavállalói (nyilvánvalóan az állami alkalmazók teljes köre ide sorolódik). 43. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2. A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 780 Teljes mértékben magyar tulajdonú 133,54 Részben magyar tulajdonú 170,68 Teljes mértékben külföldi tulajdonú 199,53 Összesen 148,61 Jól látszik a jövedelmi lépcső a vállalati létszám esetében is. Jellemzően (az önfoglalkoztatást kivéve) az átlagos jövedelmi szintek a vállalatmérettel párhuzamosan növekednek. 44. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatottlétszáma szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 828 Önfoglalkoztató 156,38 2 10 50 250 123,02 132,26 140,86 159,31 178,12 Összesen 148,79
50 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Az egyéni befektetések későbbi fizetésre gyakorolt hatásának vizsgálata során a diplomázást megelőző külföldi tanulmányokat, valamint a munkaerő-piaci gyakorlatot emeltük be az elemzésbe. Előbbi szempont a külföldi tanulmányok esetében jól látszik a későbbi keresetre gyakorolt egyértelműen pozitív hatás, amely a Magyarországon foglalkoztatottak körében is 20 ezer forintos átlagjövedelem-növekedésben nyilvánul meg. (Természetesen itt sem tiszta hatásról van szó. Mindezt számos egyéb háttértényező, pl. szakterületi, demográfiai struktúrák is befolyásolják.) 45. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 658; 12 862 166,28 198,34 154,93 146,73 Összesen 159,88 148,78 A másik, tanulmányok alatti befektetésként értelmezhető tevékenység a szakmai munkavégzés, tapasztalatszerzés már a diploma előtti időszakban. Nyilvánvaló, hogy itt is több tényező mosódik össze (pl. életkor, munkarend, képzési szint különbségei), de a jövedelmi átlagokból jól látszik a szakmai munkatapasztalat szerepe a frissdiplomás jövedelmek alakulásában. 46. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 800 munkatapasztalatot 156,09 munkatapasztalatot 135,74
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 51 A diplomázás előtti befektetések területe mellett szükséges kitérnünk az olyan nem módosítható adottságok jövedelemalakító szerepére is, mint a nemek közötti eltérések, vagy a származási háttér meghatározó szerepe. A Magyarországon foglalkoztatottak körében a nők és férfiak között mért jövedelmi különbségek mértéke drámaian nagy, meghaladja a 40 ezer (!) forintot. E mögött is feltételezhetünk természetesen strukturális, pl. képzési területi hatásokat, de ha ebben a bontásban vizsgáljuk is az adatokat, a két nem átlagjövedelme közti különbség nem tűnik el, esetleg csak a mértéke mutat némi csökkenést (például a művészet, a pedagógia, a bölcsészet- vagy a társadalomtudomány területein). 47. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 845 133,01 175,92 48. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 11 739 250 200 150 100 219,43 208,89 200,61 182,48 188,84 185,82 171,54 157,34 161,22 144,85 144,98 149,59 133,83 138,68 145,5 148,47 153,8 130,56 136,76 137,31 119,98 126,48 125,17 110,29 114,89 123,2 50 0 Agrár képzési terület terület Gazdaságtudományok képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés terület Társadalomtudomány képzési terület terület Összesen
52 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Szintén differenciáló erőnek tűnik a jövedelmi adatok alakulására a szülők legmagasabb iskolai végzettsége. Minél képzettebb a szülő, annál nagyobb átlagjövedelmet jelzett vissza a frissdiplomás. E rendezett hierarchia a mögöttes tartalom figyelembevételével egyáltalán nem mondható pozitív vagy biztató képnek. 49. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 805; 12 785 Egyetem, tudományos fokozat 160,80 161,57 151,85 154,88 Gimnázium Szakközépiskola, technikum 149,32 147,41 145,38 148,09 141,42 140,07 Legfeljebb 8 általános 145,71 145,05
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 53 ElÉGEDETTSÉG A frissdiplomás visszajelzések talán leginkább szubjektív területe a munkával való elégedettség alakulása. Évről évre látható tendencia, hogy a végzettek legkevésbé a jövedelmükkel és karrierlehetőségeikkel, leginkább pedig munkájuk tartalmával és személyi körülményeivel elégedettek. Ez mind az egyes aspektusok értékelésére adható átlagpontok összevetéséből, mind a teljesen elégedetlenek arányát vizsgálva jól látszik. 50. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival A foglalkoztatottak körében (1 4-ig adható pontszámok átlagai) A munka összességét tekintve A munka tárgyi körülményei A munka személyi körülményei 2,95 3,01 3,09 2,50 2,78 2,72 A munka szakmai, tartalmi része 3,12 51. ábra. A munka egyes aspektusaival teljesen elégedetlenek aránya A foglalkoztatottak körében (Az 1 4-ig tartó értékelő skálán az 1-es <teljes mértékben elégedetlen> értéket választók aránya) A munka összességét tekintve A munka tárgyi körülményei A munka személyi körülményei 2,90% 4,80% 4,60% 15,60% 9,90% 11,00% A munka szakmai, tartalmi része 4,60%
Frissdiplomások 2011 Módszertani összefoglaló
56 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 M Ó D S Z E R T A N I Ö S S Z E F O G L A L Ó Az adatfelvétel módszertana A Diplomás Pályakövető Rendszer 2011-es adatfelvételére 2011 első félévében (február június) került sor. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az alapsokaság a 2008-ban és a 2010-ben abszolutóriumot szerzettek teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap- és mesterképzések végzettjeit. 3 Az adatfelvételt a Diplomás Pályakövető Rendszer országos programjában részt vevő 31 felsőoktatási intézmény végezte a saját végzettjeikről rendelkezésükre álló belső címlisták alapján. Az online megkeresésre beérkezett anonim válaszokat a felsőoktatási intézmények gyűjtik és kezelik, majd az ezekből összeálló interfészspecifikáció alapján egységesített szerkezetű intézményi adatbázisokat az Educatio Nonprofit Kft. egyesíti, tisztítja és súlyozza. A súlyozáshoz szükséges alapsokaságra vonatkozó statisztikai adatokat szintén az intézmények állítják öszsze egységes adatsablon alapján. A kutatás kérdőíve a végzetteknek küldött e-mailben található linken érhető el, a kitöltés online felületen történik. A végzettek által megadott adatokat az intézmény anonim módon kezeli. A kérdőívek egy egységes szerkezetben, kötelezően lekérdezendő központi blokk mellett intézményspecifikus kérdésekkel is bővülhetnek, azonban az országos adatbázis kizárólag a közös kérdőívelemek egységes szerkezetű adattartalmát foglalja magában. A kérdőívek kitöltése során a válaszok egy részét (abszolutórium éve, képzési terület, képzési szint) a megkeresés alapjául szolgáló adatbázis felhasználásával az intézmények adják meg, ezzel biztosítva az adatok érvényességét. A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői A végzettek körében végzett online kérdőíves megkeresés a programban részt vevő felsőoktatási intézményekben 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzettek teljes körére kiterjedt az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, osztatlan, illetve alap- és mesterképzések. Az intézményi adatszolgáltatás alapján az alapsokaság létszáma 100 785 fő. Az adatfelvételek (önkéntes válaszadás) révén összeállt adatbázis elemszáma 20 453 fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 20,29 százalékot ér el. Az alapsokaság és a minta a súlyképző változók mentén a következő megoszlásokat mutatja: 3 Ez a pályázati kötelezettségvállalás függvényében kiterjedhet a felsőfokú szakképzések, a doktori képzések és a szakirányú továbbképzések végzettjeire is, ám ezeket az adatokat az országos adatbázis nem összesíti.
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 M Ó D S Z E R T A N I Ö S S Z E F O G L A L Ó 57 1. táblázat. Képzési terület szerinti illeszkedés Mintaarány Alappopulációs arány Súlyok Agrár képzési terület 4,10 5,50 1,341463415 Bölcsészettudomány képzési terület 18,6 18,1 0,97311828 Gazdaságtudományok képzési terület 19,5 22,1 1,133333333 Informatika képzési terület 5,3 4,6 0,867924528 Jogi és igazgatási képzési terület 5,9 6,5 1,101694915 Műszaki képzési terület 11,1 11,5 1,036036036 Művészet képzési terület 1,8 1,5 0,833333333 Művészetközvetítés képzési terület 0,3 0,1 0,333333333 Nemzetvédelmi és katonai képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület 0,8 0,003 0,00375 5,6 6,4 1,142857143 Pedagógusképzés képzési terület 8,5 8,4 0,988235294 Sporttudomány képzési terület 1,9 2,8 1,473684211 Társadalomtudomány képzési terület 9,2 6,8 0,739130435 Természettudomány képzési terület 7,2 5,5 0,763888889 Összesen 100,0 100,0 Képzési területi átlagsúly 0,9094
58 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 M Ó D S Z E R T A N I Ö S S Z E F O G L A L Ó 2. táblázat. Munkarend szerinti illeszkedés Mintaarány Alappopulációs arány Súlyok Nappali munkarend 66,4 66,2 0,997 Egyéb munkarend 33,6 33,8 1,006 Összesen 100,0 100,0 3. táblázat. Nemek szerinti illeszkedés Mintaarány Alappopulációs arány Súlyok F é r fi 33,9 36,3 1,07079646 Nő 66,1 63,7 0,963691377 Összesen 100,0 100,0 4. táblázat. A végzés éve szerinti illeszkedés Mintaarány Alappopulációs arány Súlyok 2008 39,2 46,2 1,178571429 2010 60,8 53,8 0,884868421 Összesen 100,0 100,0 A súlyozási eljárás A súlyozási eljárást a fenti négy változó mentén végeztük el. A végzettség képzési területe: agrár/bölcsészettudomány/gazdaságtudományok/informatika/jogi és igazgatási/műszaki/művészet és művészetközvetítés/ nemzetvédelmi és katonai/orvos- és egészségtudomány/pedagógusképzés/sporttudomány/társadalomtudomány/természettudomány. Az eljáráshoz definiáltuk a nagy képzési területeket, amelyeknek alappopuláción belüli aránya meghaladja a négy százalékot, illetve a kis képzési területeket, amelyeknek aránya az alappopuláción belül egyenként nem éri el a négy százalékot. Ezen kisebb képzési területek (művészeti, művészetközvetítési, sporttudományi, nemzetvédelmi és katonai) súlyozása során az alacsony elemszám miatt az alábbiak szerint jártunk el:
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 M Ó D S Z E R T A N I Ö S S Z E F O G L A L Ó 59 egyfelől összevontuk a művészeti és művészetközvetítési képzési területek adatait, másfelől a három érintett képzési terület közül kettő (az összevont művészet és művészetközvetítési, valamint a sporttudományi) esetében további két súlyképző változó bevonásától eltekintettünk e területek adatai tehát csak képzési területi és végzés éve szerinti súlyukat képviselik a súlyozott adatbázisban, nemek és munkarend szerint nem reprezentatívak. A nemzetvédelmi és katonai képzési terület esetében a rendkívül csekély számú adat miatt a súlyozástól eltekintettünk (1-es súllyal szerepel). A végzettség munkarendje: nappali/egyéb Az elvégzett tanulmányok munkarendjét kétértékű változóval jelöltük, ahol a nappali tagozat mellett az egyéb kategória foglalja magában a levelező, esti és távoktatás munkarendben szerzett végzettségeket. A válaszadó neme:f é r fi / n ő Az abszolutóriumszerzés éve: 2008/2010 Mindezek alapján a súlyozási eljárásban az egyes súlyozási kategóriák esetében az alábbi súlyokkal dolgoztunk. (A hiányzó paraméterekkel bíró esetek 1-es súlyt kaptak.) A súlyozási eljárás és az elemszámtartó korrekció elvégzése után az adatbázis a végzés éve, képzési területe, munkarendje és a végzett neme szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. A súlyváltozó az alábbi paraméterekkel írható le:
60 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 M Ó D S Z E R T A N I Ö S S Z E F O G L A L Ó 5. táblázat. A súlyok alakulása az egyes súlyozási kategóriákban Súlyozási kategória: végzés éve/képzési terület/munkarend/neme Súly 2008/agrár/nappali/férfi 1,291176 2008/agrár/nappali/nő 1,27535877862595 2008/agrár/egyéb/férfi 2,24863529411765 2008/agrár/egyéb/nő 1,55032592592593 2008/bölcsészettudomány/nappali/férfi 1,39185205479452 2008/bölcsészettudomány/nappali/nő 1,20256856187291 2008/bölcsészettudomány/egyéb/férfi 1,44814358974359 2008/bölcsészettudomány/egyéb/nő 1,42320220994475 2008/gazdaságtudomány/nappali/férfi 1,362 2008/gazdaságtudomány/nappali/nő 1,29721794500724 2008/gazdaságtudomány/egyéb/férfi 1,50299837398374 2008/gazdaságtudomány/egyéb/nő 0,978965931863727 2008/informatika/nappali/férfi 1,02404315352697 2008/informatika/nappali/nő 1,15820444444444 2008/informatika/egyéb/férfi 1,50845161290323 2008/informatika/egyéb/nő 0,246038709677419 2008/jogi és igazgatási/nappali/férfi 0,995262337662338 2008/jogi és igazgatási/nappali/nő 0,899828 2008/jogi és igazgatási/egyéb/férfi 1,60054237288136 2008/jogi és igazgatási/egyéb/nő 1,2290101010101 2008/műszaki/nappali/férfi 1,09301924686192 2008/műszaki/nappali/nő 1,10746229508197 2008/műszaki/egyéb/férfi 0,94171476793249 2008/műszaki/egyéb/nő 1,29871515151515 2008/művészeti és művészetközvetítő 1,02662580645161 2008/orvos- és egészségtudományi/nappali/férfi 1,65042352941176
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 M Ó D S Z E R T A N I Ö S S Z E F O G L A L Ó 61 Súlyozási kategória: végzés éve/képzési terület/munkarend/neme Súly 2008/orvos- és egészségtudományi/nappali/nő 1,25878290598291 2008/orvos- és egészségtudományi/egyéb/férfi 0,802066666666667 2008/orvos- és egészségtudományi/egyéb/nő 1,02132932330827 2008/pedagógusképzés/nappali/férfi 1,75925 2008/pedagógusképzés/nappali/nő 1,05576577946768 2008/pedagógusképzés/egyéb/férfi 1,4528 2008/pedagógusképzés/egyéb/nő 1,30727947019868 2008/sporttudomány 1,49143829787234 2008/társadalomtudomány/nappali/férfi 1,11931636363636 2008/társadalomtudomány/nappali/nő 0,8626 2008/társadalomtudomány/egyéb/férfi 1,169504 2008/társadalomtudomány/egyéb/nő 0,780671264367816 2008/természettudomány/nappali/férfi 0,95819837398374 2008/természettudomány/nappali/nő 0,877733333333333 2008/természettudomány/egyéb/férfi 1,91815 2008/természettudomány/egyéb/nő 1,23615438596491 2010/agrár/nappali/férfi 1,32050860927152 2010/agrár/nappali/nő 1,06294311926606 2010/agrár/egyéb/férfi 1,29321212121212 2010/agrár/egyéb/nő 0,838661818181818 2010/bölcsészettudomány/nappali/férfi 0,933870391061453 2010/bölcsészettudomány/nappali/nő 0,802970149253731 2010/bölcsészettudomány/egyéb/férfi 0,984227160493827 2010/bölcsészettudomány/egyéb/nő 0,862455873015873 2010/gazdaságtudomány/nappali/férfi 1,17152481203008 2010/gazdaságtudomány/nappali/nő 0,935790567853706
62 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 M Ó D S Z E R T A N I Ö S S Z E F O G L A L Ó Súlyozási kategória: végzés éve/képzési terület/munkarend/neme Súly 2010/gazdaságtudomány/egyéb/férfi 1,17350379746835 2010/gazdaságtudomány/egyéb/nő 0,973329336188437 2010/informatika/nappali/férfi 0,743253828306265 2010/informatika/nappali/nő 0,473457142857143 2010/informatika/egyéb/férfi 0,82855 2010/informatika/egyéb/nő 0,4313 2010/jogi és igazgatási/nappali/férfi 1,01292444444444 2010/jogi és igazgatási/nappali/nő 0,866261290322581 2010/jogi és igazgatási/egyéb/férfi 1,15539710144928 2010/jogi és igazgatási/egyéb/nő 0,983257657657658 2010/műszaki/nappali/férfi 0,916845845272206 2010/műszaki/nappali/nő 0,914643902439024 2010/műszaki/egyéb/férfi 0,742155251141553 2010/műszaki/egyéb/nő 0,883236363636364 2010/művészeti és művészetközvetítő 0,692306513409962 2010/orvos- és egészségtudományi/nappali/férfi 1,53849887640449 2010/orvos- és egészségtudományi/nappali/nő 0,930760533333333 2010/orvos- és egészségtudományi/egyéb/férfi 1,06166153846154 2010/orvos- és egészségtudományi/egyéb/nő 0,755814084507042 2010/pedagógusképzés/nappali/férfi 0,888542857142857 2010/pedagógusképzés/nappali/nő 0,738220118343195 2010/pedagógusképzés/egyéb/férfi 1,30509866666667 2010/pedagógusképzés/egyéb/nő 1,07830880829016 2010/sporttudomány 1,54477922077922 2010/társadalomtudomány/nappali/férfi 0,7945 2010/társadalomtudomány/nappali/nő 0,767300900900901
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 M Ó D S Z E R T A N I Ö S S Z E F O G L A L Ó 63 Súlyozási kategória: végzés éve/képzési terület/munkarend/neme Súly 2010/társadalomtudomány/egyéb/férfi 0,720478260869565 2010/társadalomtudomány/egyéb/nő 0,609222346368715 2010/természettudomány/nappali/férfi 0,678556373937677 2010/természettudomány/nappali/nő 0,65561306122449 2010/természettudomány/egyéb/férfi 0,610836363636364 2010/természettudomány/egyéb/nő 0,541870967741936 Hiányzó súlyozási paraméterek 1 6. táblázat. A súlyváltozó paraméterei Esetszám 20 453 Mean 1,071 Median 0,9792 Std. Deviation 0,23679 Variance 0,056 Range 2,00 Minimum 0,25 Maximum 2,25
Frissdiplomások 2011 Kutatási kérdőív
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 67 Kedves egykori hallgatónk! Intézményünk diplomás pályakövetési kutatása kapcsán kerestük meg Önt. Az alábbiakban az Ön diplomázás utáni pályájára, tanulmányaira vonatkozóan tennénk fel kérdéseket annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan boldogulnak végzettjeink a munka világában. A vizsgálat eredményei számunkra munkánk eredményességét tükrözik vissza, mostani hallgatóink számára pedig tájékoztatást adhatnak arról, mire számíthatnak tanulmányaik befejeztével. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra! Útmutató a kitöltéshez Kérdőívünk az Ön által [2008-ban/2010-ben] a [ ] intézményben megszerzett abszolutóriumra vonatkozik. Hacsak külön az ellenkezőjét nem kérjük, a kérdésekre mindig e végzettségére vonatkozóan válaszoljon! Ha esetleg [2008-ban/2010-ben] több képzésen is szerzett abszolutóriumot, akkor arra vonatkoztatva várjuk válaszait, amelyet Ön saját szakmai fejlődését tekintve fontosabbnak (főszakjának) érez. Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük, a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg.
68 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 1. Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői Kérjük, amennyiben ebben az évben több szakon is szerzett abszolutóriumot az intézményben, az alábbi kérdésekre következetesen az Ön számára fontosabbnak tartott végzettségére vonatkoztatva válaszoljon! 1.1. Az intézmény melyik karán végzett? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!).... 1.2. Milyen szakon végzett ebben az intézményben? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!).... 1.2.1. Képzési terület: [1 -] Agrár [2 -] Bölcsészettudomány [3 -] Gazdaságtudományok [4 -] Informatika [5 -] Jogi és igazgatási [6 -] Műszaki [7 -] Művészet [8 -] Művészetközvetítés [9 -] Nemzetvédelmi és katonai [10 -] Orvos- és egészségtudomány [11 -] Pedagógusképzés [12 -] Sporttudomány [13 -] Társadalomtudomány [14 -] Természettudomány 1.2.2. Képzési forma: [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés [4 -] Egyetemi hagyományos képzés [5 -] Főiskolai hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 69 1.2.3. A végzés (abszolutórium) éve: [1 -] 2008 [2 -] 2010 1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? [1 -] Nappali [2 -] Esti [3 -] Levelező [4 -] Távoktatás 1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? [1 -] Államilag támogatott [2 -] Költségtérítéses [3 -] Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban 1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? [1 -] Elégséges [2 -] Közepes [3 -] Jó [4 -] Jeles, kiváló 1.6. Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb vagy rosszabb volt? [1 -] Sokkal rosszabb volt, mint a többieké [2 -] Valamivel rosszabb volt, mint a többieké [3 -] Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké [4 -] Valamivel jobb volt, mint a többieké [5 -] Sokkal jobb volt, mint a többieké 1.7. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel!).. félév
70 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? [1 -] Igen [2 -] Nem 1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? [1 -] 1 3 [2 -] 4 6 [3 -] 7 12 [4 -] 13 24 [5 -] 2 évnél több idő alatt [6 -] Még nem szereztem meg 1.8.2. Mi (volt) a késedelem oka? [1 -] Nyelvvizsga hiánya [2 -] Adminisztratív okból érdemes volt várni a diplomázással [3 -] Egyéb ok: 1.8.3. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? [1 -] Igen [2 -] Nem [3 -] Már akkor is dolgoztam 1.8.4. Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? [1 -] Egyáltalán nem okozott problémát [2 -] Kismértékben problémának éreztem [3 -] Nagy problémát jelentett 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? [2 -] Nem [1 -] Igen 1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? [1 -] Igen [2 -] Nem
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 71 2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? [2 -] Nem [1 -] Igen 2.1.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi hagyományos képzés [5 -] Főiskolai hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés 2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? [2 -] Nem [1 -] Igen 2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi hagyományos képzés [5 -] Főiskolai hagyományos képzés
72 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V [6 -] Doktori képzés PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? [2 -] Nem [1 -] Igen 2.3.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi hagyományos képzés [5 -] Főiskolai hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 2.4. Tervez-e (további) részvételt MA-/MSc-képzésben? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1 = nem ismeri, 5 = nagyon jól ismeri, 0 = anyanyelve.)
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 73 Nem ismeri Nagyon jól ismeri Anyanyelve 2.5.1. Angol 1 2 3 4 5 0 2.5.2. Német 1 2 3 4 5 0 2.5.3. Francia 1 2 3 4 5 0 2.5.4. Olasz 1 2 3 4 5 0 2.5.5. Spanyol 1 2 3 4 5 0 2.5.6. Orosz 1 2 3 4 5 0 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem [1 -] Igen 2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal 2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal
74 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 2.6.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? 2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! (Több választ is megjelölhet!) Tempus/Erasmus ösztöndíj [1 -] Igen [2 -] Nem A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja [1 -] Igen [2 -] Nem Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat [1 -] Igen [2 -] Nem Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj [1 -] Igen [2 -] Nem Saját/családi finanszírozás [1 -] Igen [2 -] Nem Egyéb forrásból [1 -] Igen [2 -] Nem 2.6.5. Milyen országokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel!. 2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? [2 -] Nem [1 -] Igen 2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.8. Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) 2.8.1. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? [1 -] Igen [2 -] Nem
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 75 2.8.2. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.9. Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) 2.9.1. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.9.2. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.10. Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön... 2.10.1. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.10.2. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? [1 -] Igen [2 -] Nem
76 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? [1 -] Főfoglalkozású diáknak [2 -] Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? [2 -] Nem [1 -] Igen 3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! [1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda, állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén [7 -] Korábbi munkakapcsolat révén [8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb: 3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt [2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 77 3.2.4. Ön ekkor (az abszolutórium megszerzésekor) jellemzően minek tekintette magát? [1 -] Főfoglalkozású diáknak [2 -] Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? [2 -] Nem, mert már akkor is dolgoztam [3 -] Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem [4 -] Nem, egyéb okból: [1 -] Igen 3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/jelentkezett állásért? (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, jelentkezés hirdetésekre stb.) Kérjük, számmal adja meg!. 3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Kérjük, számmal adja meg!. 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? [3 -] Még nem találtam UGRÁS A 4. KÉRDÉSCSOPORTRA [1 -] Azonnal, egy hónapon belül találtam UGRÁS A 3.3.4.-RE [2 -] Keresés után találtam 3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját?
78 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! [1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda, állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén [7 -] Korábbi munkakapcsolat révén [8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb: 3.3.5. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt [2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 79 4. Munkaerő-piaci életút 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele! [1 -] Még sosem dolgoztam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal 4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon! [2 -] Nem [1 -] Igen 4.2.1. Összesen hány ilyen munkanélküli időszak volt? Kérjük, számmal adja meg!. 4.2.2. Összeadva, ezek a munkanélküliként töltött időszakok hány hónapig tartottak? Kérjük, számmal adja meg!. 4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? [1 -] Igen [2 -] Nem
80 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [1 -] Igen [2 -] Nem 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem [1 -] Igen 4.4.1. Összesen hány alkalommal? Kérjük, számmal adja meg!. 4.4.2. Összesen hány hónapig dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően?. 4.4.3. Milyen országokban dolgozott? Kérjük, sorolja fel!. 4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? [1 -] Igen, teljes mértékben [2 -] Részben [3 -] Nem
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 81 5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! [1 -] Alkalmazott UGRÁS AZ 5.1.1.-RE [2 -] Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) [3 -] Vállalkozó [4 -] Munkanélküli UGRÁS AZ 5.1.4.1.-RE [5 -] Nappali tagozaton tanuló diák [6 -] Gyesen, gyeden (gyeten) van UGRÁS AZ 5.1.6.-RA [7 -] Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? [1 -] Felső vezető [2 -] Középvezető [3 -] Alsó vezető [4 -] Beosztott diplomás [5 -] Beosztott, nem diplomás foglalkozás 5.1.4.1. Hány hónapja munkanélküli? 5.1.4.2. Keres-e munkát? [1 -] Igen [2 -] Nem 5.1.6. Rendelkezik főállású munkahellyel? [1 -] Igen [2 -] Nem 5.2. Jelenleg dolgozik Ön? [1 -] Jelenleg (is) dolgozik [2 -] Sose dolgozott [3 -] Most nem dolgozik, de már volt munkahelye UGRÁS A 7. KÉRDÉSCSOPORTRA
82 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg! 5.3. Az Ön fő munkaviszonya: [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű [2 -] Határozott idejű [3 -] Alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) 5.4. Ön : [1 -] Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) [2 -] Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja [3 -] Más helyen dolgozik 5.5. Mi jelenlegi foglalkozásának, munkakörének megnevezése? Kérjük, ügyeljen arra, hogy a megnevezésből munkájának szakmai jellege kiderüljön. Ha az Ön munkaköre például tanácsadó, rendszerszervező, ügyintéző, asszisztens, államigazgatási előadó, osztályvezető stb., akkor jelölje meg, mely területen dolgozik. Például: számviteli tanácsadó, számítástechnikai rendszerszervező, pénzügyi ügyintéző, marketingasszisztens, igazgatási osztály jogi előadója, polgármesteri hivatal egészségügyi osztály vezetője stb.... 5.6. Hány hónapja tölti be ezt a munkakört a mostani munkahelyén?... 5.7. Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)?...
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 83 5.8. Hány alkalmazottja/beosztottja van? [1-] Nincs alkalmazottja/beosztottja [2 -] 1 9 alkalmazott/beosztott [3 -] 10 vagy több alkalmazott/beosztott 5.9. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? [1 -] Egyáltalán nem [2 -] Kevéssé [3 -] Közepes mértékben [4 -] Nagymértékben [5 -] Teljes mértékben 5.10. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 5.11. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/ma-/msc-végzettség [4 -] Főiskolai diploma/ba-/bsc-végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 5.12. Milyen jellegű munkahelyen dolgozik Ön? Kérjük, a munkahely típusának megadásakor olyan általános kategóriákban gondolkodjon, mint pl. bank, iskola, ipari termelő cég, biztosítótársaság stb....
84 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 5.13. Az Ön munkahelye : [1 -] Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú [2 -] Részben állami, részben magántulajdonú [3 -] Teljes mértékben magántulajdonú 5.14. Az Ön munkahelye : [1 -] Teljes mértékben magyar tulajdonú [2 -] Részben magyar tulajdonú [3 -] Teljes mértékben külföldi tulajdonú 5.15. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Kérjük, a teljes legnagyobb munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephelylyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát! [1 -] Önfoglalkoztató vagyok [2 -] 2 9 fő [3 -] 10 49 fő [4 -] 50 249 fő [5 -] 250 999 fő [6 -] 1000 fő vagy afölött 5.16. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! [1 -] Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat [2 -] Bányászat, kőfejtés [3 -] Feldolgozóipar (pl. élelmiszer; ruházat; építőanyag-, szerszám-, gépgyártás; gyógyszergyártás; elektronikai eszközök, járművek gyártása; fafeldolgozás) [4 -] Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, kereskedelme) [5 -] Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, -kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés [6 -] Építőipar [7 -] Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek esetében a javítás, karbantartás is)
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 85 [8 -] Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) [9 -] Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás [10 -] Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, műsorgyártás) [11 -] Pénzügyi, biztosítási tevékenység [12 -] Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) [13 -] Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti szakértői tevékenység, műszaki tanácsadás, tudományos kutatás) [14 -] Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz-, illetve munkaerő-kölcsönzés, biztonsági szolgáltatás, üzemeltetés, takarítás, adminisztráció, rendezvényszervezés) [15 -] Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás [16 -] Oktatás [17 -] Humán-egészségügyi, szociális ellátás [18 -] Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) [19 -] Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás, tisztítás, fodrászat) [20 -] Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra [21 -] Egyéb: 5.17. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem UGRÁS AZ 5.17.1.-RE UGRÁS AZ 5.17.2.-RE 5.17.1. Kérjük, adja meg az ország nevét:. 5.17.2. Meg tudná adni munkahelye irányítószámát? [1 -] Igen [2 -] Nem UGRÁS AZ 5.17.2.1.-RE UGRÁS AZ 5.17.2.2.-RE
86 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 5.17.2.1. Kérjük, adja meg a település irányítószámát:.. 5.17.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét:.. 5.18. A főállású munkaidő, illetve kereset szempontjából az előző hónap egy átlagos, normál hónap volt? [1 -] Igen [2 -] Nem 5.18.1. Mennyi volt az előző hónapban/az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!)... nettó, ezer Ft/hónap 5.18.2. Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző hónapban? Ha ez nem a szokásos hónap volt, akkor utolsó szokásos hónapban hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén?... havi munkaóra 5.19. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? [2 -] Nem UGRÁS A 6. KÉRDÉSCSOPORTRA [1 -] Igen 5.19.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 87 5.19.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/ma-/msc-végzettség [4 -] Főiskolai diploma/ba-/bsc-végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 5.19.3. Másodállásából/mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető normál keresetű hónapnak, kérjük, a legutóbbi normál keresetű hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg!)... nettó, ezer Ft/hónap 5.19.4. Másodállásban/mellékállásban hány munkaórát dolgozott az előző hónapban? (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető szokásos hónapnak, kérjük, a legutóbbi szokásos hónapra jellemző heti munkaórát adja meg!)... havi munkaóra 6. Elégedettség 6.1. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? Teljesen elégedetlen Elégedetlen Elégedett Teljesen elégedett 6.1.1. A munka szakmai, tartalmi része 1 2 3 4 6.1.2. Szakmai előmenetel, karrierépítés 1 2 3 4 6.1.3. Szakmai presztízs 1 2 3 4 6.1.4. Jövedelem, juttatások 1 2 3 4 6.1.5. A munka személyi körülményei 1 2 3 4 6.1.6. A munka tárgyi körülményei 1 2 3 4 6.1.7. A munka összességét tekintve 1 2 3 4
88 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 7. Személyes adatok 7.1. Az Ön neme? [1 -] Férfi [2 -] Nő 7.2. Melyik évben született Ön?... 7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? [1 -] Egyedülálló [2 -] Házas [3 -] Elvált [4 -] Özvegy 7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? [2 -] Nincs [1 -] Van UGRÁS A 7.4.1.RE 7.4.1. Hány 18 év alatti gyermeke van?. 7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön van? [1 -] Igen UGRÁS A 7.5.1.-RE [2 -] Nem UGRÁS A 7.5.2.-RE 7.5.1. Kérjük, adja meg az ország nevét:. 7.5.2. Meg tudná adni a település irányítószámát? [1 -] Igen UGRÁS A 7.5.2.1.-RE [2 -] Nem UGRÁS A 7.5.2.2.-RE
F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 89 7.5.2.1. Az irányítószám:.. 7.5.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét:.. 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!) [1 -] Igen [2 -] Nem UGRÁS A 7.6.1.-RE UGRÁS A 7.6.2.-RE 7.6.1. Kérjük, adja meg az ország nevét:. 7.6.2. Meg tudná adni lakhelye irányítószámát? [1 -] Igen UGRÁS A 7.6.2.1.-RE [2 -] Nem UGRÁS A 7.6.2.2.-RE 7.6.2.1. Az irányítószám:.. 7.6.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét:.. 7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? [1 -] Gimnázium hagyományos 4 osztályos [2 -] 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, két tannyelvű gimnázium [3 -] Szakközépiskola [4 -] Egyéb
90 F R I S S D I P L O M Á S O K 2 011 K U T A T Á S I K É R D Ő Í V 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt 7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt 7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Az átlagosnál sokkal jobb [2 -] Az átlagosnál valamivel jobb [3 -] Nagyjából átlagos [4 -] Az átlagosnál valamivel rosszabb [5 -] Az átlagosnál sokkal rosszabb 7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük, a szülő és nagyszülői körre gondoljon! [1 -] Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag [2 -] Igen, csak a szülők között [3 -] Igen, csak a nagyszülők között [4 -] Nincsen
Hallgatók 2011 Kutatási zárótanulmány
92 H A L L G A T Ó K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y TarTalomJEGYZÉK Ábrák jegyzéke.................................................................... 93 A kutatásról....................................................................... 95 Az adatok forrása................................................................ 95 Főbb megállapítások............................................................. 96 Tanulmányok..................................................................... 98 Képzési háttér.................................................................... 98 Képzési tervek.................................................................. 100 Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás......................................... 102 Nyelvismeret.................................................................... 102 Külföldi tanulmányok.......................................................... 103 A munka világa................................................................... 105 Tanulmányok melletti munkavállalás......................................... 105 A végzett munka jellemzői..................................................... 107
H A L L G A T Ó K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 93 ÁBrÁK JEGYZÉKE 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása.................................. 95 1. ábra. Képzési forma............................................................... 98 2. ábra. A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként....................................................... 99 3. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája...................... 99 4. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között......................................... 100 5. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben (képzési forma szerint)...... 101 6. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben (képzési terület szerint)..... 102 7. ábra. Nyelvismeret............................................................... 103 8. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként.... 104 9. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési formánként.......105 10. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai......................... 105 11. ábra. Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint........................ 106 12. ábra. Hallgatói öndefiníció..................................................... 107 13. ábra. Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként.......................... 107 14. ábra. Dolgozó hallgatók képzési területi aránya............................... 108 15. ábra. A munkaviszony jellege.................................................. 109 16. ábra. A munkaviszony jellege munkarendenként............................. 109 17. ábra. A munkaviszony jellege képzési formánként............................ 110 18. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása............. 111 19. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként........................................................ 111 20. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési formánként...................................................... 112 21. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési területenként.................................................... 113
H A L L G A T Ó K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 95 a KUTaTÁSrÓl Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) évente folytatott intézményi kutatásai a frissdiplomások mellett az aktív hallgatók teljes körére is kiterjednek. Ennek keretében 2011 tavaszán 31 felsőoktatási intézmény kereste meg hallgatóit online kérdőív segítségével, és a beérkezett intézményi adatokból épült fel a Diplomás Pályakövető Rendszer országos hallgatói adatbázisa. A programban részt vevő intézmények a 2011-ben aktív státuszban lévő hallgatóikat keresték meg az online kérdőívekkel. Az országos hallgatói adatbázis Hallgatók 2011 néven az intézményi megkeresésre válaszoló hallgatók adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 19,44 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 45 949 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján Intézmény Esetszám Százalék ÁVF 648 1,4 AVKF 246 0,5 BGF 1 282 2,8 BKF 600 1,3 BME 2 927 6,4 DE 2 477 5,4 EJF 206 0,4 ELTE 4 918 10,7 EKF 1 977 4,3 KE 652 1,4 KF 779 1,7 KJF 893 1,9
96 H A L L G A T Ó K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Intézmény Esetszám Százalék MOME 188 0,4 ME 1 566 3,4 MÜTF 336 0,7 PPKE 3 280 7,1 PTE 3 308 7,2 SE 1 874 4,1 SZE 4 669 10,2 SZTE 4 456 9,7 SZIE 2 771 6,0 SZF 287 0,6 PE 801 1,7 WJLF 125 0,3 ZMNE 598 1,3 ZSKF 600 1,3 NYME 732 1,6 OE 2 753 6,0 Összesen 45 949 100,0 Főbb megállapítások A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer hallgatói kutatásában 31 hazai felsőoktatási intézmény kereste meg a 2011-ben aktív státuszban lévő hallgatóit, online kérdőívek segítségével. A vizsgálat kérdései a tanulmányi életútra, annak nemzetközi komponenseire és a munka világához való kapcsolódásukra vonatkoztak. A felsőoktatási képzési szintek közötti kapcsolatok jól mutatják, hogy a kétciklusú rendszernek megfelelően a felsőoktatáson belüli tanulmányi továbbhaladást a bachelor/master átmenet uralja, a hagyományos főiskolai vagy egyetemi képzések hallgatóinak aránya a pár évvel ezelőtt tapasztalt hasonló nagyságrendhez képest jelentősen lecsökkent. Az MA-/MSc-képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA-/BSc-diploma dominál a mesterszakos hallgatók több mint fele alapszakon végzett. Nagyarányú, egyharmados emellett a főiskolai
H A L L G A T Ó K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 97 diploma szerepe is az MA-/MSc-képzések hallgatói között. A mesterképzés felfutását érzékelteti, hogy a mostani bachelorhallgatók kétharmada és a még főiskolai képzésben lévőknek is több mint a fele tervezi a tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. A mesterképzési tervek az átlagnál nagyobb arányban kötődnek a természet-, a bölcsészet- és a társadalomtudományi, valamint a művészeti területek hallgatóihoz. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete mondható leggyakoribbnak, 91 százalékos ismertséggel. Német nyelvismerettel a hallgatók 61 százaléka bír; az orosz, spanyol, olasz, francia nyelvek ismertsége 10-10 százalék körüli. A német nyelv ismerete legnagyobb a jogi és a gazdaságtudományi területeken, a francia, olasz és spanyol nyelvtudás leginkább a művészeti és a bölcsészettudományi hallgatókhoz kötődik. A hallgatók 5,6 százaléka számolt be külföldi tanulmányokról a felsőfokú képzés ideje alatt, leggyakrabban Tempus/Erasmus támogatással. Arányuk az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, a műszaki és az informatikai területeken. Képzési formák szerint bontva a hallgatókat úgy tűnik, hogy a hagyományos egyetemi képzések kedveznek leginkább a külföldi tanulmányoknak. A BA-/BSc-szakok hallgatóinak helyzete a nemzetközi mobilitás tekintetében kedvezőtlenebb az átlagnál. Ez a tendencia nagy tömegeket érintve összességében erősen csökkenti a mobil felsőoktatási hallgatók arányát. A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 43 százalékosnak mutatkozott. Ezen belül az esti, levelező vagy távoktatásos munkarendeken tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka dolgozik, míg a nappali tagozatosok esetében egynegyednyi a munkát is vállalók aránya. A tanulmányok melletti munkavállalás a leggyakoribb a képzési rendszer második lépcsőjén, az MA-/MSc-képzésben, és az egységes/osztatlan képzés tűnik olyannak, amely leginkább a felsőoktatáshoz köti a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok alatt. Szakterületi bontásban a leginkább munkaközelinek a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szakok mutatkoznak. Utóbbi esetében tekintettel kell lennünk a mesterképzési hallgatók átlagnál lényegesen nagyobb arányára. A természettudomány és az egészségügy/orvostudomány területeinek hallgatói azonban az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz. A munkaviszony típusa nyilvánvalóan nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatói között. A nem nappali tagozatos hallgatók döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi munkákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. Összességében a hallgatók 70 százaléka végez valamilyen szakterület-releváns munkát, a végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók, illetve a BSc-képzéseken tanulók körében a leggyengébb. E kapcsolódás leginkább az informatikai és a művészeti területen, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében jellemző.
98 H A L L G A T Ó K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y TaNUlmÁNYoK Képzési háttér A felsőfokú tanulmányok feltérképezése során elsősorban a felsőoktatási szintek közötti kapcsolatokat vizsgáltuk. Az eredmények jól mutatják, hogy a kétciklusú rendszernek megfelelően a felsőoktatáson belüli tanulmányi továbbhaladást a bachelor/master átmenet uralja. A hagyományos főiskolai vagy egyetemi képzések hallgatóinak aránya a pár évvel ezelőtt tapasztalt hasonló nagyságrendhez képest jelentősen lecsökkent. Ezek a korábbi képzési formák immár főként képzési előzményként, a képzési életút egy korábbi állomásaként jelennek meg a felsőoktatási vizsgálatokban és a hallgatók tanulmányaiban. A hallgatók döntő többsége (69 százalék) a lineáris képzési rendszer BA-/BSc-képzésein tanul. Ezen alapszakos hallgatók mellett még ugyancsak a nem diplomára épülő alapképzésben tanul a hallgatók 20 százaléka: felük a kétciklusú rendszerben is fennmaradt egységes és osztatlan képzéseken (jogi, orvosi szakok), felük a korábbi szisztémából a rendszerben maradt hagyományos főiskolai vagy egyetemi szakokon. A mesterképzésen részt vevő hallgatók a válaszadók 11 százalékát teszik ki. A kutatás nem terjedt ki a diplomát igénylő olyan képzési formákra, mint a szakirányú továbbképzések, a diplomás képzések, de az olyan, diplomát nem nyújtó képzésekre sem, mint a felsőfokú szakképzés. 1. ábra. Képzési forma (esetszám, %) N = 45 318 BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés Egyetemi - hagyományos képzés F iskolai - hagyományos képzés 4 533; 10% 2 815; 6% 1 995; 4% 4 831; 11% 31 144; 69% A felsőoktatás mai rendszerében finanszírozási és strukturális okokból egyaránt ritkák a párhuzamosan végzett tanulmányok. Összességében a hallgatók 6 százaléka tanul párhuzamosan más szakon is. (Ez esetben a megkeresés során a számára fontosabbat kellett alapul vennie a kitöltéskor.) A párhuzamosan több szakon is tanulók
H A L L G A T Ó K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 99 aránya a pedagógus- és a bölcsészképzési szakok hallgatói körében a legnagyobb, meghaladja a 16 százalékot. Az agrár, az informatika, a műszaki és a gazdaságtudományi képzések hallgatói jellemzően csak egy szakot végeznek párhuzamosan. 2. ábra. A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként (%) N = 44 855 Agrár képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés Társadalomtudomány képzési terület Összesen 2,80% 16,60% 3,50% 2,90% 5,20% 2,10% 8,60% 4,10% 16,80% 7,40% 5,70% 7,10% 6,10% Korábbi felsőfokú tanulmányokról azonban jóval többen számolnak be. Itt a felsőfokú végzettséget feltételező MA-/MSc-képzések nyilván döntően meghatározzák az arányokat, hiszen a már diplomával rendelkezők aránya a mesterképzéseken nyilvánvalóan teljes körűnek vehető (noha nem minden hallgató tüntette ezt fel). Így a válaszadók 20,6 százalékának van már felsőfokú végzettsége, többnyire hagyományos főiskolai vagy BA-/BSc-képzésekről. 3. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája A felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatók körében (esetszám, %) N = 9114 BA/BSc 1 278; 14% 3 296; 36% MA/MSc Egységes és osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) Egyetemi - hagyományos képzés F iskolai - hagyományos képzés Fels fokú szakképzés 3 073; 34% 146; 2% 1 096; 12% 225; 2%
100 H A L L G A T Ó K 2 011 K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Az MA-/MSc-képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA-/BSc-diploma dominál. A mesterszakos hallgatók több mint fele alapszakon végzett. Nagyarányú emellett a főiskolai diploma szerepe is: az MA-/MSc-képzések hallgatói között egyharmados a főiskolai diploma aránya. 4. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között Az MA-/MSc-hallgatók körében (esetszám, %) N = 4104 1 466; 36% BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Egyetemi - hagyományos képzés F iskolai - hagyományos képzés 2 205; 54% 312; 8% 16; 0% 105; 2% Képzési tervek A felsőfokú képzési rendszer második lépcsőjének számító MA-/MSc-képzéseken jelenleg a hallgatók mintegy 10 százaléka tanul. A mesterképzés, mint láthattuk, alapvetően a BA-/BSc-fokozatot szerzettek, kisebb részben a hagyományos főiskolai diplomával rendelkezők köréből táplálódik. A mesterképzés felfutóban lévő volumenét érzékelteti, hogy a mostani bachelorhallgatók kétharmada és a még főiskolai képzésben lévőknek is több mint a fele tervezi a tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. Nyilvánvalóan ez a tervezett továbbtanulási arány döntően a nagy tömegeket magában foglaló BA-/BSc-képzések hallgatóinak esetében fontos különösen.