A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés: lényeges körülmény tekintetében, és tévedését a másik fél okozhatta, vagy felismerhette. Jogi kérdésben való tévedés általában nem releváns! Megtévesztés, fenyegetés; A megtámadható szerződések Megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadási határidő megkezdődik a tévedés, megtévesztés felismerésekor, a jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűnésekor, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor. 1
A megtámadható szerződések Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha azt a felek az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A foglaló: A szerződést biztosító mellékkötelezettségek a szerződés megkötésekor adott pénzösszeg, vagy más dolog; kétségtelenül tűnjön ki a szerződésből, hogy az foglalóként lett átadva; általában adásvételi szerződésekhez kötődik; nem teljesítés esetére eltérő jogkövetkezmények; 2
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek Teljesítés esetén a foglaló beleszámít a vételárba. A nem teljesítésért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen adja vissza. Ha a nem teljesítésért egyik fél sem felelős, vagy mindkettő felelős, a foglaló visszajár. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek A kötbér: A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. Csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. 3
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek új PTK a termékszavatosság körében tárgyalja Jótállás: bizonyítási teher (a hiba a teljesítés után keletkezett) a szerződés hibátlan teljesítéséért felelős félen. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban, vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell. A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek Jogvesztés kikötése: A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot, vagy kedvezményt, ami őt a szerződés alapján megilletné. 4
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek Zálogjog: pénzben meghatározható követelések biztosítására szolgál, nem teljesítés esetén a jogosult a zálogtárgyból kereshet kielégítést. Óvadék (kaució): valamely kötelezettség biztosítására nyújtott pénz, takarékbetétkönyv, vagy értékpapír. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnik, vagy a szavatossági, jótállási idő eltelt. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek A kezesség (új PTK a biztosítéki szerződések között tárgyalja): Háromoldalú jogviszony! Csak írásban lehet vállalni. A kezesi szerződés a jogosult és a kezes között jön létre - amennyiben a kötelezett nem teljesít, a kezes fog a jogosultnak helyette teljesíteni. Sortartó kezesség: követelhető, hogy először a kötelezettől, előző kezesektől hajtsa be a jogosult a követelést. Készfizető kezesség: nem áll az előző 5
A szerződések teljesítése A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, A szerződések teljesítése rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, 6
A szerződések teljesítése alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal. A teljesítés helye (új PTK nem tartalmazza az általános szabályok között) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik, a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. 7
A teljesítés helye Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeeső helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. A teljesítés helye Fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg. Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetőleg székhelye. 8
A teljesítés helye Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye - ha a jogosult más helyet nem jelöl meg - a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbejöttével történő teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. A teljesítés ideje Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva, bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. 9
A teljesítés ideje A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. A pénztartozás teljesítése Helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. 10
A szerződésszegés esetei Késedelem (jogosult, kötelezett) Hibás teljesítés (szavatossági jogokérvényesítésére ált. hat hónap, állat esetében hatvan nap áll rendelkezésre) Teljesítés lehetetlenné válása A teljesítés megtagadása Kötelezetti késedelem A késedelem az szolgáltatás időleges nem teljesítése. bekövetkezik ha A szerződésből, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési határnap, vagy határidő eredménytelenül eltelt; Vagy ha a jogosult a kötelezettet a teljesítésre felszólította és az eredménytelen maradt. 11
Objektív: A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei A jogosult továbbra is követelheti a teljesítést; Bizonyos esetben elállhat a szerződéstől (érdekmúlás, fix határidő, póthatáridő eredménytelen eltelte); Pénztartozás után kamat jár, akkor is ha eredetileg a követelés kamatmentes volt. Szubjektív (felróhatósághoz köthető) Kártérítéssel tartozik a kötelezett, ha a késedelem neki felróható. Mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja hogy nem felelős a késedelemért. 12
A jogosult késedelme Bekövetkezik: Ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést visszautasítja. Objektív: Jogkövetkezmények A jogosult továbbra is köteles a szerződésszerű magatartásra; A kötelezettet megilleti az a jog, hogy bírói letéttel teljesítsen; A kötelezett késedelme nem állhat be; A dolog a kötelezett felelős őrzése alá kerül; A kárveszély átszáll a jogosultra. 13
Szubjektív: Kártérítés, ha késedelem felróható Hibás teljesítés Materiális és jogi hibák Materiális hiba lehet minőségi, mennyiségi hiba, egészen más dolog szolgáltatása, használati utasítás stb szolgáltatásának elmulasztása. Jogi hiba: a jogosult nem szerzi meg azokat a jogokat, melyek őt a szerződés címén, vagy jogszabály alapján megilletnék. 14
Visszterhes szerződések esetén a hibás teljesítés szavatosságot vált ki. Ha a hibás teljesítés felróható, akkor felelősség is társul hozzá. A szavatosság A kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor rendelkezik a törvényes és a szerződésben kikötött jellemzőkkel. A szavatossági jogok akkor illetik meg a jogosultat, ha a hiba a szolgáltatáskor már megvan. Feltétlen helytállást eredményez. Kivéve ha a jogosult tudott a dolog hibájáról és azt nem kifogásolta Vagy ha a hiba olyan okból keletkezett, amely a szolgáltatás időpontjában, vagy az azt megelőző időben még nem állt fenn 15
Kijavítás Szavatossági jogok Ellenérték megfelelő csökkentése Csere (kivéve ha a javítás gyorsan és a dolog értékcsökkenése nélkül megoldható) Elállás (ha a teljesítéshez fűződő érdek megszűnt) Lehetetlenülés Ha szolgáltatás a szerződés megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető. Jogkövetkezmények: Objektív lehetetlenülés esetén a szerződés megszűnik. Kötelezettnek felróható lehetetlenülés esetén a jogosult kártérítést követelhet, elállhat a szerződéstől. Jogosultnak felróható lehetetlenülés esetén a kötelezett szabadul a teljesítés alól és követelheti az ellenszolgáltatást 16
A szerződés megszűnése Közös megegyezéssel megszüntetés, vagy felbontás; Elállás: a szerződés felbontását eredményező egyoldalú jognyilatkozat; Felmondás: a szerződést megszünteti. Hatálya lehet azonnali és nem azonnali is. Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett (confusio); A szerződés megszűnése A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve ha csak személyesen nyújtható szolgáltatásról volt szó. A jogosult halála csak akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas. 17
Az elévülés A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis. Az elévülés Mi a következmény: elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Segítség: ha menthető okból nem tudja érvényesíteni a jogosult a követelést, akkor ez alatt az idő alatt az elévülés nyugszik. Az elévülés megszakítja ha a kötelezett elismeri a tartozást, módosítják közösen a kötelmet, a bírósági eljárás, a követelés csődeljárásban történő bejelentése. 18
Az engedményezés A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Engedményező-Engedményes: alanyváltozás a jogosulti oldalon. Az engedményezés Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett. 19
A tartozásátvállalás (új Ptk különbséget tesz tartozásátvállalás, - elvállalás, teljesítésátvállalás között) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. Alanyváltozás a kötelezetti oldalon. A tartozásátvállalás Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be. 20