Dr. Szatmáry-Antal Tamás: A TÁMOP 5.6.2 kiemelt projekt, Áldozatsegítı szolgáltatások fejlesztése-a Magyar Kriminológiai Társaság 2011. szeptember 30-ai konferenciáján elhangzott elıadás I. Bevezetés A társadalmi kohéziót erısítı bőnmegelızési és reintegrációs programok módszertani megalapozása címő kiemelt projekt 2008-ban kezdıdött és az elızetes tervek szerint 2012. április 15. napjáig tart a megvalósítási idıszak az Észak-magyarországi, az Északalföldi és a Dél-dunántúli régió 9 megyéjében. A projektgazda a Belügyminisztérium, a kiemelt projektet a Miskolci Egyetem, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja konzorciumi partnerként valósítja meg. A kiemelt projekt célja a társadalom perifériájára került, kirekesztıdı rétegek számára a társadalmi befogadás megalapozása a következı célterületekre fókuszálva: 1. Gyermek-és fiatalkori bőnözés csökkentése, megelızése 2. Bőncselekmények áldozatainak segítése, az áldozattá válás megelızése 3. Bőnelkövetık társadalmi és munkaerı-piaci visszailleszkedésének elısegítése A kiemelt projekt célcsoportja a fenti céloknak megfelelıen az érintett 3 régióban a bőnmegelızés, az áldozatsegítés és a reintegráció területén dolgozó szakemberek. A kialakítandó szolgáltatások tekintetében a célcsoport a bőncselekmények áldozatai, a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló fiatalkorúak és fiatal felnıttek, a büntetésvégrehajtási intézetbıl 1 éven belül szabadult vagy feltételesen szabadlábra bocsátott fiatalkorúak és fiatal felnıttek, a javítóintézetbıl ideiglenesen vagy véglegesen elbocsátottak, a 3 régió büntetés-végrehajtási intézeteiben a jogerısen kiszabott szabadságvesztés büntetést töltı elítélt és az elızetes letartóztatás alatt álló személy és a közérdekő munka büntetésre ítélt bőnelkövetık. A projekt szemlélete a helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet, amelynek célja, hogy a konfliktus elıtti eredeti állapot visszaálljon, amely az elkövetıket felelısségvállalásra, megbánásra ösztönzi, és amely az áldozatok igényeinek figyelembe vételével meghatározhatja a helyreállítás feltételeit. II. Az Áldozatsegítı szolgáltatások fejlesztése alprojekt tevékenységi elemei A hat különbözı alprojektre tagozódó kiemelt projekt egyik része az Áldozatsegítı szolgáltatások fejlesztése címő alprojekt, amelynek keretében az áldozatsegítı szolgálat minıségi fejlesztése, elérhetıségének javítása, a rendelkezésre álló segítségnyújtási lehetıségek bıvítése valósul meg a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével. Az alprojekt végrehajtása az alábbi három tevékenységi elem megvalósítására épül: 1. Pszichológiai segítségnyújtás rendszerének kialakítása az Észak-magyarországi régióban 2. A 24 órás telefonos diszpécserszolgálat kialakítása és mőködtetése az érintett 3 régiót lefedve
3. Az önkéntes hálózat kialakítása az érintett három régióra kiterjedıen Az alprojekt kliensi, közvetlen célcsoportját jelentik az érintett 3 régióban segítséget kérı áldozatok. Kivétel a pszichológiai segítségnyújtás elem, amely esetében kizárólag az Észak-magyarországi régióban segítséget kérı áldozatok tartoznak a célcsoportba. Az alprojekt közvetett célcsoportja- a szakemberek felkészítése tevékenység keretébenaz áldozatsegítésben, az áldozattá válás megelızésében résztvevı szakemberek és önkéntesek. II.1. Pszichológiai segítségnyújtás rendszerének kialakítása az Észak-magyarországi régióban A pszichológiai segítségnyújtás keretében a Nógrád, Heves és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Szolgálatok Áldozatsegítı Osztályainál segítséget kérı áldozatok kaphatnak lelki támogatást. Az áldozatok fogadása nem kötött a lakóhelyhez vagy a bőncselekmény elkövetési helyéhez, azaz bármely-a projektbe bevont-területi áldozatsegítı osztálytól kérhetnek segítséget. A pszichológus egyéni krízisintervenció keretében nyújt segítséget. Az egyéni krízisintervenció során a segítı a problémára, az áldozat problémamegoldó képességére koncentrál és az egyensúlyi állapot visszaállítását célozza. Igény esetén a pszichológus terápiás csoportot szervezhet, ha megfelelı számú (4-15 fı) azonos problémával küzdı áldozat kerül a pszichológus látókörébe, akkor felajánlhatja és megszervezheti a csoportos segítségnyújtást. II.2. A 24 órás telefonos diszpécser szolgálat kialakítása és mőködtetése az érintett 3 régiót lefedve A diszpécser szolgálat mőködése folyamatos, 24 órán keresztül hívható a hét bármely napján, hétvégén is. A hívások zöld számon-06-80-225-225- két ingyenesen hívható telefonvonalon érkeznek. A diszpécserszolgálat keretei között egy diszpécser folyamatosan, további egy diszpécser napi nyolc órában fogadja a hívásokat. A diszpécser tájékoztatást ad az áldozatnak a lehetséges segítségnyújtási formákról, ezek elérhetıségérıl, akár az áldozatsegítı rendszeren belül, akár a szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi ellátórendszerben. A tájékoztatás emellett kiterjed az áldozatok jogaira is. II.3. Önkéntes hálózat kialakítása az érintett három régióra kiterjedıen Az önkéntes rendszer keretében helybeli, kiképzett önkéntesek nyújtják az érdekérvényesítés körébe tartozó segítségnyújtási szolgáltatásokat az áldozatoknak: tájékoztatják a különbözı intézmények nyújtotta lehetıségekrıl, jogaikról; segítséget nyújtanak az ügyintézésben, egészségügyi ellátás igénybevételében; ezen túlmenıen feladatuk az alapvetı lelki segítségnyújtás, erkölcsi és érzelmi támasz biztosítása. Az önkéntesek mindezt olyan helyen és idıben teszik, amikor és ahol a jelenleg mőködı szolgáltatások nem elérhetık az áldozatok számára.
III. Megvalósítás Az alprojekt tevékenységi elemeinek megvalósítása-nem ugyanazon idıpontban-2010. december hónapjától kezdıdött meg a munkatársak kiválasztásával, felvételével és a hospitálási, betanulási idıszakokkal. A megvalósítás, megvalósulás a különbözı objektív és szubjektív tényezıknek betudhatóan az eredeti idıpontnál mintegy 3 hónappal késıbb kezdıdött, ezért a kiemelt projekt meghosszabbítása is várható. III.1. Megvalósítás- Pszichológiai segítségnyújtás A pszichológusok Nógrád és Heves megyében 2011. április hónapjától, míg Borsod megyében 2011. május hónapjától dolgoznak. 2011. szeptember 30. napjáig 70 fı ügyfél lelki problémáin segítettek a munkatársak az egyéni krízisintervenció keretében, terápiás csoport szervezésére eddig az idıpontig nem került sor. A krízishelyzetben lévık egyértelmő igénye a pszichológusi segítségnyújtásra elsısorban a traumához kapcsolódó feszültségeik kimondásához szükséges tér, bizalom és kapcsolat biztosítása, a támogató jelenlét nyújtása, a krízishelyzet feldolgozásának segítése a mélyebb életválság (esetleges testi és lelki betegségek) megelızéséhez. Több ügyfél az ügyintézésen kívül igényli, hogy kicsit bıvebben elmondhassa, ami vele történt, az ahhoz kapcsolódó érzéseit. Ez egy természetes igény, mert tapasztalható, hogy a stresszhelyzet minden esetben fennáll. Különösebb pszichológiai segítségnyújtást ık nem igényelnek, keretek ezekben az esetekben nem lettek meghatározva, mégis segítséget és némi megkönnyebbülést jelent számukra egy kötetlenebb beszélgetés, amit helyben meg lehet valósítani. Az bőncselekmények igazi áldozatainál az esetek többségében elegendı 1-3 ülés a bőncselekmény okozta feszültség oldására, az eddigi tapasztalatok szerint többet nem is igényelnek ezek a kliensek. Több ülés azoknál a klienseknél szükséges, akik esetében a bőncselekmény egy korábbi traumát is aktivizálhat, vagy aktuálisan, a bőncselekménytıl függetlenül is nehéz élethelyzetben vannak. Összességében az áldozatokkal való találkozás és velük történı közös munka során igény volt elsısorban arra, hogy valaki teljes figyelemmel és megértéssel hallgassa meg történetüket, érezze át a fájdalmukat és érzelmi fizikai biztonságot nyújtson. Ez az egyszeri találkozásokkor ugyanúgy jellemzı, mind a hosszabb együttlétet igénylı több üléses konzultációban vagy terápiás foglalkozásokban. Igény volt az indulatok kezelésére, amiket nem csak az elkövetı iránt, hanem az ügyintézık (rendırség, áldozatsegítık) irányába tápláltak. De arra is volt példa, hogy a saját hozzátartozójukkal való kommunikációhoz kértek segítséget, mivel a bőncselekmény megzavarta a kapcsolatukat és nem rendelkeztek sem kellı tudatossággal sem megfelelı nyelvezettel ahhoz, hogy az érthetetlennek vélt viselkedésváltozásokat értelmezni tudják. A megfelelı pszichológiai beavatkozással azonban elérték, hogy ne izolálódjanak, idegenedjenek el egymástól, hanem tudjanak nyíltan beszélni egymással és együtt gondolkodni a tennivalóikról. A pszichológusok eddigi munkája során bebizonyosodott és a területi Áldozatsegítı Osztályok jelzései alapján nyilvánvalóvá vált, hogy egy bizonyos áldozati kör önhibáján
kívül nem tudja igénybe venni a pszichológiai segítségnyújtást a megyeszékhelyeken található ügyfélfogadás során. Ez az áldozati kör nem tud beutazni (betegsége folytán, anyagiak hiányában, segítség nélküli nehézségek stb.) a megyeszékhelyeken található irodákba, ugyanakkor problémái nem oldódnak meg, sıt fokozódnak a megfelelı segítségnyújtás nélkül. Ezért szükségessé vált és a projekt keretében megvalósult, hogy a pszichológusok az Áldozatsegítı Osztály jelzése alapján egyéni krízisintervenciót tartsanak az áldozatok lakóhelyén található önkormányzatok hivatalos helyiségeiben továbbá havonta egy alkalommal a Megyei Kormányhivatalok Igazságügyi Szolgálata által szervezett kihelyezett ügyfélfogadáson fogadhassák az ügyfeleket. A kihelyezett ügyfélfogadásra az Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtási vagy Áldozatsegítési Osztályának jelzése alapján kerülhet sor a következı településeken: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Ózd, Sárospatak, Mezıcsát Nógrád megyében: Pásztó, Balassagyarmat, Rétság Heves megyében: Hatvan, Gyöngyös, Heves III. 2. Megvalósítás- Diszpécser szolgálat A szolgálat tevékenysége 2011. február 22-én indult és az eltelt idıszakban Magyarország teljes területérıl több mint 3500 beérkezı hívást fogadott a szolgálat. A miskolci központban 8 fı kormánytisztviselıként dolgozó diszpécser és egy fı szolgálatvezetı fogadja a hívásokat, a diszpécserek kifejezetten különbözı szakterületekrıl lettek kiválasztva, hogy az áldozatsegítı munkában egymásnak is tudjanak szakmai segítséget nyújtani. A diszpécserek képzése és szupervíziója a projekt elırehaladásával párhuzamosan folyamatos, a hívásokat a 2011. augusztus hónapban véglegesített új, elektronikus ügyfélnyilvántartó rendszerben (DIR) is rögzítik. A projekt 9 megyét érint, azonban a társadalmi egyenlıség biztosítása érdekében indokolt lenne a Diszpécser szolgálat bıvített szolgáltatását az ország teljes területére kiterjeszteni. Mindenekelıtt Pest megye igényel különös figyelmet, mivel a megyénkénti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy Pest megyébıl jelentıs számú hívás érkezik a szolgálathoz, amelynek valószínősíthetı oka, hogy országosan ebben a megyében a legtöbb az áldozat esetellátás. - A beérkezı hívások 54,9 %-a érdemi hívás, amely magába foglalja a konkrét ügyekhez nyújtott szakmai segítséget, tájékoztatást, és a jelzést. - A hívások alkalmával 29 esetben az Ást. 43. (2) bekezdése alapján került sor jelzésre, családon belüli erıszak, illetve kiskorú veszélyeztetettsége miatt, amely esetekrıl nem - vagy valószínőleg nem - szerzett volna tudomást a Gyámhatóság a Diszpécser szolgálat közremőködése nélkül. - A hívók több esetben is megelégedéssel fogadták a szolgálat tevékenységét, számos alkalommal került sor ezzel kapcsolatban pozitív visszajelzésre. - A hívók arra a kérdésre, hogy honnan értesültek a szolgálat telefonszámáról, többnyire azt a választ adták, hogy a rendırségi feljelentés során kaptak tájékoztatást a szolgálat zöld számáról, vagy a rádióból értesültek róla. A hívások számának mennyiségét jelentısen befolyásolja a zöld szám megismertetésével kapcsolatos kommunikációs tevékenység. Szükséges tehát a folyamatos kampány, mind a médiákon, mind pedig a társszerveken, intézményeken, civil szervezeteken keresztül.
A hívások megyénkénti megoszlásának diagramjai A hívásszámok alakulása a 9 kiemelt megyében 2011. február 22- szeptember 17. db 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Baranya B.-A.-Z. Hajdú-B. Heves Nógrád Somogy Sz.-Sz.- B. J.-N.-Sz. Tolna Hívásszámok alakulása a 9 kiemelt megyében (a hívók által megadott adatok alapján) Hívásszámok alakulása a projekt által nem támogatott megyékben 2011. február 22- szeptember 17. db 140 120 100 80 60 40 20 0 Bács-K. Békés Csongr. Fejér Győr- M.-S. Kom.-E. Pest Vas Veszpr. Zala Hívásszámok alakulása a projekt által nem támogatott megyékben (a hívók által megadott adatok alapján)
Megjegyzés: a táblázatokban megadott értékek nem egyeznek az összhívások számával, mert a hívók nem minden esetben hajlandóak adataikról nyilatkozni. Az adatok forrása: elızetes elektronikus hívásrögzítés (Avaya, Microsoft Office Excel táblázat) és a DIR program. A hívások hívástípusonkénti megoszlása A hívások hívástípusonkénti megoszlása 45% Érdemi hívások 55% Nem érdemi hívások Az adatok forrása: elızetes elektronikus hívásrögzítés (Avaya, Microsoft Office Excel táblázat) és a DIR program. A hívások nemek szerinti megoszlása A hívások nemek szerinti megoszlása (a hívók által megadott adatok alapján) 44% Nők 56% Férfiak Az adatok forrása: elızetes elektronikus hívásrögzítés (Avaya, Microsoft Office Excel táblázat) és a DIR program. III.3.Megvalósítás- Önkéntes hálózat
E tevékenységi elem megvalósítása két lépcsıben történt meg.elsı feladatként 2011.január hónaptól alkalmazásra került-kormánytisztviselıi jogviszonyban- mind a 9 megyében egy fı felsıfokú végzettséggel rendelekezı önkéntes szervezı. Az önkéntes szervezık feladata az önkéntesek toborzása, kiválasztása majd munkájuk koordinálása, segítése, az önkéntesek munkájával kapcsolatos adminisztráció végzése. A tevékenységi elem második lépcsıjében került sor az önkéntesek toborzására,kiválasztására.az önkéntesek alkalmazásának célja, hogy a bőncselekmények áldozatai olyan településeken és olyan idıszakokban is segítséghez juthassanak, ahol és amikor ez az alprojekt elıtti idıszakban nem volt megoldható. A projekt által érintett megyék valamennyi kistérségében 2 fı önkéntes került alkalmazásra, továbbá minden megyeszékhelyen 3 fı, tekintettel a megyeközpontok magasabb lakossági adataira. Önkéntesként olyan büntetlen elıélető személyek kerültek alkalmazásra, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek és vállalták az önkéntes szerzıdés megkötését a közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló 2005.évi LXXXVIII. Törvény rendelkezései alapján.a szerzıdéskötést követıen valamennyi önkéntes számára biztosította a projekt a megyei Áldozatsegítı Osztályokon való hospitálást továbbá képzésük, esetmegbeszéléseken való részvételük folyamatos az alprojekt elırehaladásának folyamatában. 2011.szeptember 30-ai állapot szerint 190 fı önkéntessel kötött szerzıdést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata,(KIMISZ) mint fogadó szervezet. Az új ügyfélnyilvántartó program elkészültét követıen-2011.augusztus 15-tılküldhetık az önkéntesek az áldozatokhoz, a 2011.október 19-ei adatok azt mutatják, hogy az önkéntesek 88 alkalommal tudtak eddig érdemi segítséget nyújtani. Az önkéntes hálózat kialakítása kapcsán a KIMISZ 14 együttmőködési megállapodást írt alá civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal az önkéntesek kölcsönös közvetítése és a közös népszerősítı, tájékoztató tevékenység témakörökben. IV. Kimenet: protokollok, módszertani leírások kidolgozása A projekt kiemelt célja, hogy a kísérleti program alapján olyan eljárásrendek, módszertani leírások készüljenek, amelyek késıbb alkalmasak az Áldozatsegítı Osztályok és az áldozatsegítés rendszerébe beépült további szakmai megvalósítók (önkéntes szervezık, diszpécserek, pszichológusok) általi alkalmazásra és különösen arra, hogy az áldozatsegítı szolgálat szervezeti fejlesztéséhez, az új segítségnyújtási elemek hosszú távú integrálásához támpontot nyújtsanak. Ezáltal a projekt során szerzett szakmai szempontok széles körben intézményesülhetnek a bőncselekmények áldozataival végzett szakmai munkában. Budapest, 2011.október 19. Dr.Szatmáry-Antal Tamás s.k. Áldozatsegítı alprojekt koordinátor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata