A járási hivatal okmányiroda által kezelt nyilvántartások: I. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI tv. 31. alapján: A járási hivatal, mint a nyilvántartás szerve köteles adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni. a) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját; b) az adatszolgáltatás idejét; c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját; d) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét; e) a szolgáltatott adatok körének megnevezését. A 31. (3) bekezdése alapján a polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. Ezt a jogosultságot a 24. -ban felsorolt szervek részére teljesített adatszolgáltatás tekintetében külön törvény korlátozhatja vagy kizárhatja. Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni. II. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI tv. 31. alapján: A járási hivatal nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmánynyilvántartások adataihoz hozzáférni. a) az érintett köztisztviselő természetes személyazonosító adatait; b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját A 31. (7) bekezdése alapján a járási hivatal az érintett köztisztviselő nevét, nyilvántartási kód számát és a b) pontban meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a központi szervvel. A nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni. III. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. tv. 32. alapján: A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet.
a) az adatigénylő nevét vagy megnevezését, lakóhelyének vagy székhelyének, telephelyének címét, továbbá az adatigénylő szerv nevében eljáró személy nevét vagy egyedi azonosítóját, b) a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás időpontját, c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját, d) az adatszolgáltatás alanyának nevét. A 32. (3) bekezdése alapján az érintett személy az adattovábbítási nyilvántartásból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. A (4) bekezdés alapján az adattovábbítási nyilvántartásba - ha törvény eltérően nem rendelkezik - feladatkörében betekinthet, abból adatot kérhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a közlekedésrendészetért felelős miniszter, az általa ellenőrzésre kijelölt köztisztviselő, a nyomozó hatóság és törvényben feljogosított szerv. A nyilvántartó az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli. IV. A bevételek beszedésének a rendjéről szóló Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormánymegbízott 70/2013. (IV.5) számú utasítás 1.2. pontja alapján: A kiszabott bírságokról a járási hivatalok külön nyilvántartást vezetnek: - az ügyirat számát - bírság megállapításának dátumát - bírság összegét - fizetésre kötelezett nevét, címét - fizetési határidőt - részletfizetés engedélyezését - befizetés összegét - a végrehajtási intézkedéseket. A jogerős bírság dokumentumait a járási hivatal három napon belül megküldi a Pénzügyi Főosztálynak, amennyiben fizetési kedvezmény következtében az eljárási bírság megváltozik, akkor azt haladéktalanul megküldi. Nyíregyháza, 2014. február 12. Márton Ferenc okmányirodai osztályvezető
A járási hivatal által kezelt nyilvántartások: I. A Szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/A. -a alapján: A járási hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. (74/2013.(IV.08.) számú Kormány megbízotti utasítás és az SZMSZ mellékelte alapján a WEBIKSZ programban) a) a jogosult és az adott ellátás megállapítása során e törvény rendelkezései alapján figyelembe vett más személy aa) természetes személyazonosító adatait, ab) belföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, ac) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét; b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását; c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat; d) a szociális ellátás da) megnevezését, db) jogcímét, dc) összegét, dd) megállapítására, megváltoztatására, megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó adatokat, de) megszűnésének vagy megszüntetésének jogcímét; e) a szociális ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontját; f) a szociális ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy főre jutó jövedelem összegét; g) a 3. (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozói jogcímen történő tartózkodás esetén a rokoni kapcsolatot; h) az ápolási díjra jogosult személy adóazonosító jelét; i) azt a tényt, hogy a jogosult részére az ellátás folyósítása a hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok szerint történik; j) az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét megállapító jogerős döntés esetén az érintett ellátás megnevezését és az ellátás megtérítendő összegét. A 18 18/B. -ban szabályozott nyilvántartásokból a 18/B. (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok kivételével a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, a kincstár, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban együtt: adatigénylésre jogosult szervek) részére, eseti megkeresésük alapján, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából
továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhető adatok. Az, akire a 18 18/B. -ban, a 20. -ban vagy a 20/C. -ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat természetes személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. A társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és - közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól 23/2013. (VI. 28.) NGM rendelet alapján: A hatóság a hiánytalan bejelentést tevő üzletszerű társasházkezelő vagy ingatlankezelő tevékenységet végző szolgáltatókról nyilvántartást vezet. A nyilvántartást szolgáltatási tevékenységenként elkülönítve kell vezetni: a) a társasházkezelő szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről, b) az ingatlankezelő szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2009. évi LXXVI. törvény szerint a szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az engedély megadásával egyidejűleg vagy a 14. b) pontja szerinti esetben a határidő lejártakor hivatalból nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a) a szolgáltató nevét, b) a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését, d) az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait, valamint e) az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön jogszabályban meghatározott adatokat. (3) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az adott szolgáltatási tevékenység tekintetében törli a nyilvántartásból azt a szolgáltatót, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult. A temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartást vezet. A nyilvántartást a temetkezési szolgáltatókról a telephely szerint illetékes járási hivatal vezeti. Nyíregyháza, 2014. február 13. Dr. Andrási Beáta hatósági osztályvezető
A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltendő kérdőív), az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az e törvény szerinti azonosító adatai; a közfeladatot ellátó szerv által - alaptevékenysége keretében - gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei A földhivatalokban alkalmazott adatbázisok neve: TAKAROS, DATR, FŐNYIR. Formátuma: ORACLE. Az adatkezelés célja: Az adatbázisok, mint hatósági nyilvántartások tartalmazzák a közhiteles ingatlannyilvántartást, térképi állományokat illetve a közhiteles földhasználati nyilvántartást. Az adatkezelés jogalapja: az ingatlan-nyilvántartásól szóló 1997. évi CXLI. törvény, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény. Az adatkezelés időtartama: folyamatos. Érintettek köre: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi ingatlana, illetve az ezekre vonatkozóan jogokkal, tényekkel rendelkező személyek. Adatok forrása: kérelmek, bejelentések, okiratok, korábbi térképek, természetbeni állapot felmérése. Nem alkalmazunk kérdőívet. Gyűjtött és feldolgozott adatok: a megye területén lévő ingatlanok jogszabályban meghatározott adatai, az ingatlanokra vonatkozó jogszabályban meghatározott jogok, tények, e jogok, tények jogosultjainak személyes adatai. Az adatokhoz jogszabályban meghatározott módon, dokumentált kérelemmel, betekintéssel, hiteles és nem hiteles másolat készítéssel, erre irányuló szerződés, illetve ügyfélkapu esetén internetes felületen lehet hozzáférni. Földhasználati adatszolgáltatás díja: 800,- Ft/oldal; adatszolgáltatás iránti kérelmet elutasító határozat elleni jogorvoslati eljárás díja 5000,-Ft 4400 Nyíregyháza, Báthori u. 13. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 130. Telefon: 42/523-200 Fax: 42/414-139 E-mail: nyiregyhaza@takarnet.hu Honlap: http://szabolcs.foldhivatal.hu
2 A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 6.250,-Ft összegű díjat kell fizetni. A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként az ügyfélkapun szolgáltatott hiteles tulajdonilapmásolatért 3.600,-Ft, a nem hiteles másolatért 1.000,-Ft elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100,-Ft díjat kell fizetni. Hiteles térképmásolat díja: 3.000,- Ft. A földmérési eljárásokban fizetendő díjak több körülménytől függenek, a díjakat a 63/1999. (VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet szabályozza. Egyéb adatszolgáltatás díjai: 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet tartalmazza. Nyíregyháza, 2014. február 5. Hacsáné Szűcs Anita járási földhivatal-vezető sk. Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala