SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készült: Csepreg, 2013. I. rész: Jogszabályi háttér

1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja a) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b) A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1993. évi LXXV. tv. a szakképzésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1992. évi XXXIII. tv. - közalkalmazotti 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1994. évi 11. (IV. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 150/2012.(VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról 1993.évi 7/1993. (XII.30.) MÜM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 26/2001. évi (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről működéséről 1993.évi 8/1993. (XII.30.) MÜM rendelet az iskola rendszerű szakképzés megszervezésére 1993.évi 11/1993 (XII.20.) MKM rendelet a pedagógusok kötelező óraszámáról, illetve a törvények és rendeletek módosításai 217/1998.sz. Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 23/2004. sz. OM rendelet, valamint az intézményi működésre vonatkozó önkormányzati rendeletek A Társadalmi Megújulás Operatív program támogatásával megvalósult, A munkaerőpiaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével című, TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-001 számú pályázati projekt alapelvei, célkitűzései, követelményei, mód szertani megközelítései. 2

2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása a) A Nádasdy Tamás Szakközépiskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. év június hónap 13. napján az alábbi módon fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. b) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartónak egyidejűleg megküldjük. 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. b) A szervezeti és működési szabályzat fenti jóváhagyási időponttal lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. II. rész: Az intézmény általános jellemzői az Alapító Okiratban foglaltak alapján A jelenleg hatályos alapító okirat - okiratszám:ix-09/30 610/2012 - kelte: 2012. augusztus 31. - jóváhagyta: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter 1. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái, jogosítványai a) Az intézmény neve: Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény címe (székhelye): 9735 Csepreg, Rákóczi u. 13-15. OM azonosító: 036735 b) Az intézmény típusa: Közös igazgatású többcélú nevelési-oktatási intézmény: szakközépiskola, szakiskola és kollégium 3

alapfeladata: - Középfokú szakközépiskolai nevelés és oktatás négy évfolyamon, annak befejezését követően - az 5., illetve 6. szakképzési évfolyamon közgazdasági, informatikai és kereskedelem-marketing szakképzés ellátása. - Középfokú szakiskolai képzés 9-11. évfolyamon - Kollégiumi ellátás biztosítás 5 illetve 6 évfolyamon. speciális képzési formák: - közgazdasági szakmacsoportban = pénzügyi-számviteli ügyintéző = vállalkozási és bérügyintéző - informatikai szakmacsoportban = gazdasági informatikus = szoftverfejlesztő = számítógépszerelő, -karbantartó - kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportban = logisztikai ügyintéző műszaki = szerszámkészítő c) Az intézmény jogosítványai: érettségi bizonyítvány kiadása szakmai képesítő bizonyítvány kiadása 2. A közoktatási intézmény jogállása és képviselete a) Az intézmény részben önálló jogi személy. Alapítója (létesítője): Vas megye Tanácsa VB (1962) Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest Szalay u. 10-14 Alapító jogokat gyakorló szerv neve, székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Irányító szerv neve és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. A költségvetési szerv középirányító szerve, neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 9700 Szombathely, Kossuth u 11 A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: részben önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: 4

hosszú bélyegző: Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 9735 Csepreg, Rákóczi u. 13-15. Tel/Fax: 94/565-040 körbélyegző: Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csepreg Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - igazgató, - igazgatóhelyettes, - iskolatitkár, - gazdálkodási előadó (munkatárs) b) A közoktatási intézmény képviselője a köznevelési törvény 68. paragrafusa szerint kinevezett intézményvezető. 3. Az intézményi gazdálkodás helyzete A szervezeti és működési szabályzat kiegészítése a gazdálkodással, működéssel, pénzügyi és számviteli feladatokkal kapcsolatos rendelkezésekről. a.) Alapító okirat kelte, száma okiratszám: IX-09/30 610/2012 kelte: 2012. augusztus 31. b.) Intézmény alaptevékenységei Állami feladatként ellátandó 470002 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 5

853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása c.) Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat d.) A felsorolt feladatok forrásai - az alapfeladatok ellátását legnagyobb részben intézményfinanszírozás szolgálja - szakmai tevékenység ellátást szolgáló működési és fejlesztési célú átvett pénzeszközök - kollégium eseti bérbeadásából származó bérleti díjbevétel - egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevételek - egyéb bevételek (kártérítés, készletértékesítés stb.) e.) Intézmény szervezeti felépítése A Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium szervezeti felépítése A nevelési-oktatási intézmény vezetője az igazgató - vezeti a nevelőtestületet, feladatai még: - nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése, - döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, - személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - érdekképviseleti szervekkel és diákmozgalommal való együttműködés, - nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése Az igazgató közvetlen munkatársai - általános igazgatóhelyettes szaktanárok közvetlen felettese - kollégiumvezető kollégiumi nevelők közvetlen felettese Szakmai feladat ellátását biztosító oktatási egységek - Közgazdasági, Kereskedelem-marketing, üzleti admininsztráció - Informatikai Szakközépiskola - Kollégiumi egység - Gazdasági szervezet; gazdasági, pénzügyi, vagyonkezelési, üzemeltetési feladatokat ellátó szervezet 6

III. rész: A közoktatási intézmény vezetése 1. Az intézmény felelős vezetője a) A közoktatási intézmény vezetője a felelős - a köznevelési törvény 69. paragrafusa alapján - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekinte-tében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. b) A helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató huzamosabb távolléte esetén annak első számú, teljes jogkörrel felruházott helyettesítője. Együttes akadályoztatásuk esetén a másik igazgatóhelyettes látja el a helyettesi feladatokat. 2. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: - a nevelőtestület vezetése, - a nevelő- és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű meg-szervezése és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - az iskolaszékkel, a munkahelyi érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködések, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. 3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - a helyettesei = az általános igazgatóhelyettes = a kollégiumvezető - a gyakorlati oktatásvezető - az iskolatitkár 7

Az általános igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre, 5 évre szól. A szaktanárok közvetlen felettese. A kollégiumvezető megbízását az igazgató adja, amely határozott időre 5 évre szól. A kollégiumi nevelők közvetlen felettese. A gyakorlati oktatásvezető az intézményvezető beosztású dolgozója, az igazgató közvetlen beosztott munkatársa, a szakmai gyakorlati oktatók közvetlen felettese, a közgazdasági, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció illetve az informatikai a szakterületnek megfelelően. A belső tanműhelyi és a külső (vállalati) gyakorlatok megszervezése és felügyelete szintén az ő feladata. A kötelező nyári gyakorlatok kivitelezéséért és lebonyolításáért is ő felel. Az iskolatitkár az intézményi ügyintézéseket az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak szerint ellátja. b) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. IV. rész: Az intézmény szervezeti rendje 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei a) A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozták meg a szervezeti egységek. b) Az intézmény szervezeti (működési) egységei és az élükön álló felelős beosztású vezetők: - oktatási egység: általános igazgatóhelyettes - gazdasági egység: - kollégiumi egység: kollégiumvezető 8

2. A gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének meghatározása A pénzügyi, gazdálkodási munkatárs feladatai: - Az intézmény operatív gazdálkodásán belül fő feladata a főkönyvi könyvelés illetve az érvényesítés. E mellett végzi az intézmény házipénztárának kezelését. Feladatait az igazgató irányításával látja el. - A kettős könyvvitelben a gazdasági műveleteket folyamatosan, megszakítás nélkül, időrendben rögzíti és összesíti. Ellátja a részben önálló intézmény pénzügyigazdasági feladatait, ellátja a főkönyvi könyvelést, érvényesítést. A gazdasági műveleteket, így az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat, az előirányzat változásokat, a teljesített kiadásokat és bevételeket folyamatosan keletkezésük sorrendjében tartja nyilván. (Részletesen a munkaköri leírásban) Ügyviteli munkatárs legfontosabb feladatai: - analitikus nyilvántartások vezetése, az ingatlanvagyon kataszter könyvelése, szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, bejövő számlák nyilvántartása, az általános forgalmi adó nyilvántartása. - Az analitikus nyilvántartások közül legfontosabb feladata az immateriális javak, tárgyi eszközök, gépjárművek, és készletek nyilvántartása, melyeket a gazdasági vezető által kiállított állományba vételi bizonylat alapján illetve beérkezett számlák alapján a számítógépes program segítségével látja el. - Negyedévente feladást készít a főkönyvi könyvelés részére. 9

3. Az intézmény szervezeti vázrajza Szülői munkaközösség Diákönkormányzati képviselet SZM összekötő tanár IGAZGATÓ Közalkalmazotti tanács Munkavédelmi felelős Szakszervezeti képviselet Tűzvédelmi felelős Szabadidő szervező Ált. igazgatóhely. Gyak.okt.v. Kollégiumvezető Gazdálkodási előadó Ofő munkaköz. vez. Gyak.vez.tanárok Iskolatitkár Fűtő-karbantartó Takarítók Gyermek és ifj. ref. Gyak.ell.tanárok Rendszergazda Pályavál. felelős Könyvtáros Munköz. vezetők Hivatalsegéd DSK vez. tanára Tanárok Főhivatású nevelők

V. rész: A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: - alapító okirat - pedagógiai (foglalkozási) program - éves munkaterv - jelen Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei (házirend, belső szabályzatok, igazgatói utasítások) - kollektív szerződés - közalkalmazotti szabályzat 2. Alapító okirat A köznevelési törvény 21. paragrafusa rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat (jogosító okirat) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 3. A pedagógiai (foglalkozási) program a) A közoktatási intézmény pedagógiai (foglalkozási) programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A köznevelési törvény 3. paragrafusa biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 26. paragrafus ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkoztatási programjáról. b) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: - az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, a tv. 6. paragrafusában (érettségi) meghatározottak megvalósításának módozatait, - az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, a tehetség, képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, - a szakmai programot. - az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit, c) A nevelőtestület átal elfogadott pedagógiai programot az intézményvezető hagyja jóvá.

4. Az éves munkaterv a) Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. b) Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 5. A további intézményi működést meghatározó dokumentumok A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. VI. rész: Az intézmény munkarendje 1. A közalkalmazottak munkarendje a) A közoktatásban alkalmazottak körét a köznevelési törvény 61. paragrafusa, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 66. paragrafus rögzíti. b) A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza az 2012. évi I. törvény (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. törvénnyel (a közalkalmazottak jogállásáról). 2. A vezetők munkarendje Az igazgató és helyetteseinek hivatalos munkaideje hétfőtől csütörtökig 7 30-1600, pénteken 730-1330 óráig tart. Az igazgató távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes, ha ő is akadályoztatva van, a másik igazgatóhelyettes az intézményben kell, hogy tartózkodjon. 3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje 12

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (általános igazgatóhelyettes, kollégiumvezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 4. Pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény 62. és 63. paragrafusa rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza (1992. XXXIII. tv. 55. és 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 7-8. ). b) A Köznevelési törvény 62. paragrafus 5.- 6. pontja szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c) A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az általános igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításával az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. d) A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára az előrehaladást. e) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. f) A tantervi anyagokban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. g) A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felül - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők 13

javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az érvényes terhelés. 5. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelezettségeit, valamint a tanulók házi munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az általános igazgatóhelyettes feladata. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével (Köznevelési törvény 25. paragrafus) A tanulók munkarendjét tartalmazó házirend az SZMSZ 2. számú melléklete. 6. Tanév helyi rendje a) A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási és szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák (alap, érettségi, szakmai) követik. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól), - az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjairól, - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, - a vizsgák rendjéről, - a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, - az éves munkaterv jóváhagyásáról, - a házirend módosításáról. c) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. d) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézményi vizsgáztatás ( felvételi, érettségi, szakmai, minősítő, képesítő ). A vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. e) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait (házirend) ki kell függeszteni az épület bejáratánál a lépcsőházban. 14

7. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Tantárgytömbösítés esetén ettől el lehet térni, órákat össze lehet vonni. Az első tanítási óra 7 55-kor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. (Az üzemi gyakorlatok időrendje a szakképzésről szóló törvény 38. paragrafusa alapján - külön megállapodásokban kerül meghatározásra.) c) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d) Az óraközi szünetek időtartama 10 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók dolgozatírás esetén, illetve ha a szakmai gyakorlat vagy a tantárgytömbösítés ezt indokolja. e) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt nap tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. 8. Az intézményekben tartózkodás rendje a) Az intézmény nyitvatartása: Szorgalmi időben reggel 5 óra 30 perctől a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 20 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - ha nincs rendezvény - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek alapján. b) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem álló személyek - vagyonbiztonsági okok miatt - csak hivatalos ügy intézése érdekében, egyéb esetekben pedig igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak. c) A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, vagy az igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati-oktatásvezető és szakoktató engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 15

Az iskolában tartózkodás további rendjét a házirend szabályozza. 9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a) Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Ünnepeken az épület lobogózása a hivatalsegéd feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energia-felhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. b) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel illetve engedéllyel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában, illetve a bejáró tanulók a legközelebbi autóbusz indulásáig. c) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni az igazgató tudtával és a helyiség leltáráért felelős engedélyével lehet. d) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott géptermeket, szertárakat, az előadói termet zárni kell. 10. A gyakorló területek munkarendje a) Az évközi szakmai gyakorlatok a heti órarendbe illeszkednek. A gyakorlat külső gyakorlóhelyen is ebben az időpontban kerül megszervezésre. A felügyeletet, a foglalkozás irányítását szaktanár biztosítja. b) A nyári összefüggő szakmai gyakorlatot a tanulók lakhelyükön, vagy ahhoz közeli cégnél teljesítik. A napi 6 órás munkaidő az adott cég munkarendjéhez igazodik. A felügyeletet, a munka- és balesetvédelmi szabályok betartását a munkahely biztosítja. c) A gyakorlatok megszervezése a gyakorlati oktatásvezetők feladata. 11. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - és az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt. A bárbeadást végül az illetékes tankerület igazgató engedélyezi. 12. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet 16

előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 12.1 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. A Mayor elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább napi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni egy összesítő lapon. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 17

13. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket lépteti életbe az intézmény. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5. Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. 6. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 7. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 18

VII. rész: Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 1. Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület - a köznevelési 70. paragrafusa alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató és a nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. b) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület jogkörei: Döntési jogkörei: a)- a pedagógiai program és módosításának elfogadása, b)- a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, c)- az éves munkaterv elfogadása, d)- az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása e)- a továbbképzési program elfogadása, f)- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, g)- a házirend elfogadása h)- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, i)- a tanulók fegyelmi ügyeiben, j)- az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k)- a jogszabályban meghatározott más ügyekben. Az óraadó a nevelőtestület jogkörébe tartozó ügyekben a h) és i) pontjába tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. Véleményezési jogkör: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 2. A nevelőtestület értekezletei a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet. 19

b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 25 %-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3 -a jelen van. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére illetve eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre. A szakmai munkaközösségekre a munkaközösségvezető választásának jogkörét ruházza át. A diákönkormányzatra egyes jogköreinek gyakorlását nem ruházza át. 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a) A Köznevelési törvény 71. (1) értelmében, a nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. Az intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség tevékenységét, a szakmai területet irányító igazgatóhelyettessel együtt határozza meg az éves munkatervben. b) Az intézmény szakmai munkaközösségeinek a nevelőtestület által átruházott jogkörei: - A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választhatnak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. - A tantárgyfelosztás elfogadása előtti, és a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. 20

6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a) A szakmai munkaközösségek feladatai: - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint eredmények kihirdetését, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók isme-retszintjét, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, - összeállítják az intézmény számára az érettségi vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. b) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, - munkaközösségi értekezletet tart, segíti a szakirodalom felhasználását, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, - képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetése felé, és az iskolán kívül, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére, - állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje a) A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes ellenőrző munkája mellett a szakmai munkaközösség-vezetők is végeznek ilyen irányú tevékenységet az előző pontban leírtak szerint. 21

b.) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató - az igazgatóhelyettes, a gyakorlati-oktatásvezető, munkaközösség vezetők, - a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatásvezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás, illetve az éves programrészletek megvalósulásának megbeszélése és értékelése. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatásvezető ellenőrzi a nevelőtestület tagjainak tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyakkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. VIII. rész: Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. 2. Alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll (SZMSZ VII. fejezete, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat). 3. A szülői munkaközösség a) A köznevelési törvény 73. paragrafusa rendelkezik a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről és az intézményi tanácsról. Ennek alapján az iskolában és a kollégiumban a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány). b) Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMK elnök, vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskolavezetéshez. 22

c) Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. A szülői közösség részére a Köznevelési törvény 72. paragrafus 5. bekezdésében adott felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a következő jogokat biztosítja: A szülő joga különösen, hogy: a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze iskolaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, szülői munkaközösség a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon. 4. A diákönkormányzat A köznevelési törvény 48. paragrafusa rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. a) A diákkörök A törvény alapján "az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezése - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre". b) A diákönkormányzat működési rendje "A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá". Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ 3. számú mellékletét képezi. Véleményét a jogszabályban meghatározottak szerint ki kell kérni az SZMSZ rendelkezéseinek elfogadása előtt. c) Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendben meghatározottak szerint választott iskolai bizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskolavezetés és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. 23

Megbízását az igazgatótól kapja határozott időre. (5 évre) A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az iskolavezetéshez. d) A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódótájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által választott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azaz bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. 5. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége - megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, - küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt. 6. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismernie kell tanítványait, - az intézmény pedagógiai elve szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel, - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rend-szeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt), - saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulóinak, igazolja a gyerekek hiányzását, - gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, 24

- tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, - részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, - nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. 7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságján ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). Az iskola rendszeresen megújuló honlapot működtet, melyen bárki által ingyenesen felhasználható módon, teljes körűen közzé kell tenni az iskolai alapdokumentumokat, az éves munkatervet és az intézmény saját innovációjának megvalósítását. 8. A szülők tájékoztatásának formái a) A köznevelési törvény 37., 62, és 72. paragrafusának megfelelően az iskola a tanév során - szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) - rendszeres írásbeli tájékoztatót ad (a tanulók tájékoztató füzetében) - lehetővé teszi a szülők számára az e-naplón keresztül gyermekeik előmenetelének megtekintését b) Szülői értekezletek Az iskola tanévenként három szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására. c) A szülői fogadóórák A három szülői értekezlet előtt egy órával. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett tanárral. d) Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztály e-naplóba beírni és a tanuló tájékoztató füzetébe történő beírást ellenőrizni. 25