Modul 5 Határon átnyúló együttműködés a képzési menedzsment területén OPENING OPtimized ENlargement TrainING Academy
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Kiadja Bécs város, MD-BD A kiadvány tartalmáért felel Bécs Városi Tanügyi Tanács Európa Irodája Dragana Lichtner, Franz Schimek & Stuart Simpson Modulkoordináció & szerkesztés Europaforum Wien Alexander Wolffhardt, Johannes Lutter Fordítás Básthy Orsolya Lektorálás Marlene Hutter Grafika neuwirthåsteinborn, www.nest.at Idegennyelvű fotókészlet Karin Enzinger, Artemiss Nyomda druckreif.at, Wien Bécs város, 2005 Minden jog fenntartva. Az OPENING projekt az Európai Bizottság Határon átnyúló kezdeményezések a csatlakozó országokkal határos EU-régiókban a helyi és regionális hatóságok között című program keretében nyújtott anyagi támogatásával valósult meg. Az ebben a jelentésben közölt tartalmak a projektben résztvevő partnerek nézeteit és nem az Európai Unió hivatalos véleményét tükrözik.
Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás Előszó 2 Európai kihívások a képzés területén 3 A Határon átnyúló együttműködés a képzési menedzsment területén című OPENING-modul célkitűzései és tevékenységei 5 Kiinduló helyzet és célkitűzések 5 Megvalósítás és tevékenységek 5 Adminisztráció az iskolákban és óvodákban című témakör 7 Az I. workshop célkitűzései és eredményei 7 Job Shadowing az iskolákban és óvodákban 8 Képzésgazdaságtan a CENTROPE régióban című témakör 13 A II. workshop célkitűzései és eredményei 13 Betekintés a Képzésgazdaságtan a CENTROPE régióban című workshop-ba 13 Határon átnyúló képzés és együttműködés az iskolai végzettségek összehasonlíthatósága című témakör 16 A III. workshop célkitűzései és eredményei 16 Betekintés a Határon átnyúló képzés és együttműködés az iskolai végzettségek összehasonlíthatósága című workshop-ba 16 Szolgáltató rész: a modulpartnerek elérhetőségei 20
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Előszó 2004. május 1-én, tíz új tagállam csatlakozásával megvalósult az Európai Unió eddigi legnagyobb és legmélyrehatóbb bővítése. A vasfüggöny egész kontinenst átszelő törésvonala begyógyult, és ma már összeköti azt a térséget, amit évtizedekig szétválasztott. Különösen a közép-európai térségben, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria találkozásánál indul fejlődésnek egy új európai központi régió a CENTROPE Középeurópa régió, amelyet nem csak a múltbéli kulturális közösség, hanem a jelen figyelemre méltó gazdasági dinamikája is jellemez. Az EU-bővítés különféle gazdasági, szociális és regionális hatásairól az elmúlt években részletes felmérések készültek. Az elkészült tanulmányok egyik legjelentősebb közös felismerése, hogy az átmeneti problémákat amelyek jelentkezése mindenekelőtt a határmenti régiókban prognosztizálható előrelátó, határon átnyúló együttműködéssel és intézkedésekkel közösen kell enyhíteni. A Bécs városa által kezdeményezett és az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósult OPENING projekttel határozott lépés történt a CENTROPE régióban már meglévő együttműködés intenzívebbé tételének, és különösen a régi és új tagállamok helyi és regionális szervei közötti konkrét együttműködéseken alapuló projektek és strukturált tapasztalatcserék előkészítésének irányában. Az OPENING munkája során nagy figyelmet fordítottunk a tartalmak sokszínűségére és a módszertani rugalmasságra. Összesen hét tematikus projektmodul került megvalósításra minden esetben más és más szereplőkkel, a célcsoportok által önállóan megfogalmazott, eltérő kérdésfelvetésekkel, valamint az egyes problémahelyzetekhez igazított módszerekkel. Ez a felmerülő problémákkal és lehetséges megoldási modellekkel szemben tanúsított nyitottság a projekt sikerességét döntően befolyásoló tényező volt. Ez a kézikönyv a Határon átnyúló együttműködés a képzési menedzsment területén című projektmodul eredményeit foglalja össze. A modullal illetve a témával foglalkozó szereplők és intézmények felsorolása a kézikönyv végén, a szolgáltató részben található meg. További részletes információkat, valamint az OPENING keretében megvalósuló többi projektmodulra vonatkozó áttekintést a www.opening-net.info honlap nyújt. Dr. Peter Pollak Bécs város, Magisztrátusvezetés Az alkotmány-szolgálati és EU-ügyekért felelős csoport vezetője Projektgazda Dr. Johannes Lutter Europaforum Wien Projektmenedzsment
Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 3 Európai kihívások a képzés területén A harmadik évezred elején, amikor az Európán belüli gazdasági és társadalmi kapcsolatok és összefonódások révén az egy államban, egy régióban, egy körülhatárolt lakóterületen való együttélés egyre nagyobb mértékben új, európai dimenzióval bővül, egyre növekvő jelentőséget nyer az iskolai képzés azon feladata, amelynek célja az összetartozás érzésének és a közép-európai régióban zajló együttműködésnek az elmélyítése és támogatása. Ausztriában és különösen Bécs városában az elmúlt évtizedeket döntő jelentőségű események határozták meg: 1989-ben a kelet felé történő nyitás, Ausztria csatlakozása az Európai Unióhoz 1995-ben, valamint az Európai Unió 2004-es kibővítése. Ezek a nagy politikai változások tartósan befolyást gyakorolnak együttélésünkre. Az emberi kapcsolatok már nem torpannak meg a nyelvi határok előtt, a szociális és gazdasági élet egyre növekvő mértékben támaszt igényt a nemzetközivé válásra. Ezen oknál fogva fejleszteni kell a diákokban azt a képességet, hogy a sajátjuknál jóval tágabb élettérben is képesek legyenek érvényesülni, valamint azt a beállítottságot, azokat az ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az európai unió polgárai közé tartozónak érezzék magukat, és ekként cselekedjenek. Ezért az európai dimenzió elmélyítése a képzési folyamat központi céljává válik és ugyanakkor iránymutató a jövőbeli fejlesztések szempontjából is. Ezt csak az iskolai képzési folyamat valamennyi területén végrehajtott konkrét lépésekkel lehet megvalósítani Bécs Város Tanügyi Tanácsa foglalkozni kezdett ezzel a kihívással és lényeges innovatív impulzusokat tett. Az összeurópai fejlődést reálisan felbecsülve, kelet és nyugat közötti képzési fordítókorongként intenzívebbé tette a nemzetközi kapcsolatok és tevékenységek felvételét, bővítését, elmélyítését valamint ápolását Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában fekvő szomszédos régiókkal. Különösen szeretnénk a CERNET (Central European Regional Network for Education Transfer = Középeurópai Regionális Hálózat a Képzési Tapasztalatcseréért) projektre utalni, amelyet Bécs Város Tanügyi Tanácsának Európa Irodája valósított meg 1996 és 2004 között. A projekt intenzív határon átnyúló képzési együttműködést valósított meg Dél- Morvaország (Brno), Pozsony és Győr-Moson-Sopron megye között. A program Bécs város egyik legnagyobb EU-projektjeként nagymértékű támogatásban részesült az INTERREG II A és IIIA EU-programokból.
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata A program során a következő célkitűzéseket határozták meg: a tapasztalatcsere támogatása a képzési folyamatban résztvevő valamennyi érintett között képzési szakértők, tanárok, és diákok mobilitásának fokozása szinteket és régiókat átfogó intézkedések az idegennyelv-oktatás továbbfejlesztése érdekében képzési hálózat kiépítése Közép-Európában a gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés támogatása képzési és továbbképzési programok segítségével új együttműködési modellek kifejlesztése általános és középiskolák számára és azok megvalósítása. a partnerrégiók közötti hálózat kiépítése új információs technológiák alkalmazásával innovatív képzési projektek kifejlesztése és megvalósítása ezen képzési tervek tudományos követése Összefoglalva megállapítható, hogy a kitűzött célok messzemenően teljesültek és a megszerzett knowhow is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a sikeres CERNET koncepció tovább folytatódik és bővül az eddigi CERNET régiókban az EdQ (Education Quality) nevű új EU-projekt, valamint a teljes európai térségben az EdGATE (Education Gate) projekt keretei között.
Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 5 A Határon átnyúló együttműködés a képzési menedzsment területén című OPENING-modul célkitűzései és tevékenységei Kiinduló helyzet és célkitűzések A határon átnyúló képzési együttműködés területén szerzett többéves tapasztalatokból kiindulva kiderült, hogy a tartalmi együttműködés gyakran korlátokba ütközik, mivel a képzési rendszerek struktúrái különbözőek, és csak feltételesen lehet összehasonlításokat végezni. Ezért a határon átnyúló képzési kínálatnak figyelembe kell vennie ezeket a különbözőségeket, hogy realisztikus megoldásokat kínálhasson. Ha viszont abból indulhatunk ki, hogy az összenövés folyamatában lévő CENTROPE régióban (Kelet- Ausztria, Dél-Morvaország, Nyugat-Szlovákia és Nyugat-Magyarország területén) a polgárok nagymértékű mobilitására lesz szükség, akkor a képzés területén is meg kell teremteni ennek feltételeit. A lakóhely ideiglenes változtatása miatt szükségessé váló váltás másik képzési rendszerbe a jövőben egyre kevésbé lesz szokatlan jelenség. Ezen oknál fogva egyrészt elő kell készíteni a diákokat az ilyen irányú mobilitásra, másrészt törekedni kellene az iskolai végzettségek összehasonlíthatóságára is. Ezért Bécs Város Tanügyi Tanácsának Európa Irodája foglalkozni kezdett a célirányos tapasztalatcsere lehetőségével az OPENING projekt keretében és kidolgozott egy ennek megfelelő modult Határon átnyúló együttműködés a képzési menedzsment területén címmel. A következő súlypontok kerültek meghatározásra: Iskolai adminisztráció Hogyan szervezik meg és adminisztrálják az iskolát? Képzésgazdaságtan Mennyibe kerül az iskola? Ki állja a költségeket? Iskolai képesítések Hogyan lehet iskolai képesítéseket összehasonlítani és kiegyenlíteni? A modul a CENTROPE régió regionális képzési döntéshozóit célozta meg, nekik kívánt lehetőséget nyújtani a felsorolt a témákban folytatott intenzív tapasztalatcserére. Munkacsoportok keretében kerülnek bemutatásra a különböző modellek, megfelelő összehasonlítások készülnek, és sor kerül a további együttműködési lehetőségek keresésére. Megvalósítás és tevékenységek A megnevezett súlypontokhoz kapcsolódóan a következő három tapasztalatcserére irányuló workshop került megrendezésre: Workshop I: Adminisztráció az iskolákban és óvodákban célcsoport: különböző iskolatípusok vezetői Workshop II: Képzésgazdaságtan a képzés gazdasági környezete a CENTROPE régióban célcsoport: döntéshozók a regionális iskolai adminisztráció területén Workshop III: Határon átnyúló képzés és együttműködés célcsoport: döntéshozók a regionális tanfelügyelők köréből, ill. a pedagógusok szakképzése és továbbképzése területén tevékenykedő szakértők.
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata A felsorolt tanácsadási workshop-ok mellett a job shadowing ( követés munka közben ) lehetőségét is biztosították a résztvevők számára. Lehetőséget kaptak arra, hogy a fent megnevezett régiók egyik képviselője egy-két napra egy másik régióban dolgozó kollégájának árnyékává váljon, első kézből nyerve így betekintést a másik partner feladataiba és felelősségi körébe. Az adott látogatónak a szerzett tapasztalatokról, valamint benyomásokról rövid beszámolót (Action Diary) kellett készítenie. Ez az ún. job shadowing mindenek előtt az iskolavezetők körében váltott ki nagy érdeklődést. A Határon átnyúló együttműködés a képzési menedzsment területén című modul a szakmai kompetenciák bővítése mellett alapvetően az interkulturális kompetenciákat is hivatott támogatni a képzési folyamat valamennyi szintjén. Ez általában különösen az idegen azaz a saját kultúrával ellentétes kultúrális sajátosságok felismerésére és kezelésére való képesség fejlesztéséhez járul hozzá.
Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 7 Adminisztráció az iskolákban és óvodákban című témakör Az I. workshop célkitűzései és eredményei (Körmöci Katalin, Győri Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Okatási Iroda, workshop koordinátor) Az Európai Unió kibővítésével a CENTROPE régió regionális képzési döntéshozóinak körében megfogalmazódott az az igény és kívánság, hogy közösen megbeszélést folytassanak különböző képzési témákkal kapcsolatban. Az OPENING programnak köszönhetően Magyarországon, Győrben 2004. október 11 és 12-én workshop-ot rendeztek Adminisztráció az iskolákban és óvodákban címmel. A tapasztalatcserére irányuló kétnapos workshopon 23 szakértő vett részt, elsősorban általános és középiskolák igazgatói, akik azzal a központi kérdéssel foglalkoztak, hogy hogyan működik az iskola? Első nap bemutatták és megvitatták a régiók képzési rendszereit, valamint az iskolák számos adminisztratív feladatát, aminek során a résztvevők sok közös vonást fedezhettek fel. A jelenlevők összehasonlítottak számos dokumentumot is, mint például az iskola felvételi- és hiányzási naplóját, a tájékozódási füzetet, a tanulói törzslapot, az osztálynaplót, tehát mindazokat a dokumentumokat, amelyek nélkül az iskola nem működhet. A második nap során a résztvevők két párhuzamosan működő munkacsoportban megbeszélhették a közös vonásokat, valamint a különbözőségeket és megszervezték a job shadowing -ot. A rendezvény végén bemutattak és megbeszéltek valamennyi eredményt. Az Adminisztráció az iskolákban és óvodákban témában megrendezett workshop sikeresnek bizonyult, annak ellenére, hogy a részletkérdések megvitatására viszonylag kevés idő állt rendelkezésre. Az OPENING-nek köszönhetően új partnerkapcsolatok születtek, amelyek már most nagyon jól működnek.
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Job Shadowing az iskolákban és óvodákban A workshop résztvevőinek lehetőséget biztosítottak az ún. job shadowing -ra, azaz alkalmat kínáltak arra, hogy a résztvevő régió egyik képviselője egy-két napra egy másik régióban tevékenykedő kollégájának árnyékába szegődjön és így betekinthessen a másik partner feladataiba és felelősségi köreibe. A mindenkori látogatónak rövid beszámolót (Action Diary) kellett készítenie a szerzett tapasztalatokról, valamint benyomásokról. Job Shadowing Action Diary (Hubert Denk, Hauptschule Illmitz, Burgenland a pozsonyi Zakladna Skola Gessayova-t és a znojmoi Zakladna Skola-t látogatta meg) Pozsonyban és Znojmoban vettem részt job shadowing programon feleségemmel, Henriette Denkkel közösen, aki a Wallerni Egyházi Óvoda óvodavezetője. Amíg a feleségem a két említett városban az óvodákat látogatta meg és az óvodákban zajló foglalkozásokon vett részt, addig én néhány óráig a pozsonyi és znojmoi középiskola igazgatóit kísérhettem munkájuk során és velük, valamint német nyelvű kollégákkal összehasonlítottuk az osztrák, cseh és szlovák igazgatók feladatait és munkaterületeit. Munkánk során a hangsúlyt az iskola működtetéséhez szükséges pénzügyi keretfeltételekre helyeztük, továbbá az igazgatók ezen a területen jelentkező feladataira és a rendelkezésükre álló lehetőségekre, azután elemeztük a bürokratikus előírásokat és feladatokat (űrlapokat és eljárásokat), az igazgató munkájának irodai munkatársak által történő támogatását az adminisztráció területén és a (kötelező) iskolarendszer alapvető helyzetét és alakulását az egyes országokban. 2004. november 8-án 9 óra 30-kor érkeztünk meg a pozsonyi iskolába, ahol Bohuslav Dilhof igazgató fogadott minket. Eduard Moik, a kittsee-i középiskola, azaz a szlovák középiskola testvériskolájának
Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 9 igazgatója elkísért minket a petrzalkai iskolába, mivel nem volt egyszerű megtalálni az odavezető utat. Bohuslav Dilhof igazgató azt is felajánlotta, hogy értünk jön a kittsee-i határátkelőhöz. A rendkívül baráti fogadtatást követően Dilhof igazgató elkísérte feleségemet a közeli óvodába, ahol munkához látott Olga Ferencikova igazgatónővel. A középiskolába visszaérve körbevezettek az iskolavezetés épülettraktusának irodáiban és bemutatták azt a két titkárnőt, aki különböző adminisztratív feladatokat lát el. Míg egyikük a személyzet bérezésével foglalkozik, addig a másik titkárnő a költségvetés megtervezéséért és kezeléséért felel. Az igazgató a két munkatársnő felettese és pedagógiai szempontból is ő viseli a felelősséget. A pozsonyi iskola vezetése alapvetően eltér az illmitz-i iskolai szervezettől. Míg Ausztriában az általános iskolai tanárok az adott tartománytól kapják a bérüket, és az általános iskola épületeit az iskola körzetéhez tartozó településeknek kell fenntartaniuk, addig a pozsonyi iskola messzemenően autonóm, bizonyos éves költségvetésben részesül, ami az iskolában tanuló diákok létszámához igazodik. Ebből kell fedezni az iskola teljes működését, a teljes személyzet (tanárok, irodai és konyhai dolgozók, valamint a takarító személyzet) bérköltségét és az épület fenntartási költségeit (javításokat, fűtést, áramot, stb.). Az igazgató tanárok alkalmazása esetén is messzemenően szélesebb hatáskörrel rendelkezik, mint Ausztriában. Ha tanárra van szükség, az igazgató saját maga választja ki az általa támasztott követelményeknek megfelelő munkatársat. A munkahely iránt érdeklődő tanárok az iskolaigazgatóhoz juttatják el pályázatukat. A pályázathoz erkölcsi bizonyítványt, szakmai önéletrajzot, orvosi igazolást és vizsgaigazolásokat kell csatolni. A tanárok elbocsátását is maga az igazgató teheti meg. A munkaviszonyt munkaszerződésben rögzítik (évente). Ez a munkaszerződés tartalmazza a bérezésről szóló megállapodást is, amely meghatározott bértáblák alapján történik. Az átlagos havi fizetés kb. 400 és 450 között van.
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Az igazgatónak lehetősége van viszont arra is, hogy havi prémiumot ítéljen oda a tanárnak, amennyiben ezt az iskola anyagi helyzete lehetővé teszi. A lehetőségek itt nagyon korlátozottak. Továbbá az osztályfőnökök osztályfőnöki pótlékban részesülnek. Ami az oktatást illeti, az iskolák autonóm módon változtathatják az órarendet. Minden diák ún. képzési utalványokat kap az államtól (75 SKK/hónap), amit délutáni tanfolyamokon lehet beváltani. Ezeket az utalványokat olyan iskolában is be lehet váltani, amit a diák iskolarendszerű képzés keretében nem látogat. A szóban forgó tanfolyamokat tartó tanár az illetékes minisztériumnál válthatja be a diákoktól kapott utalványokat, és így kapja meg a munkája után járó fizetést. Dilhof igazgató tájékoztatása szerint iskolájában az utalványok kb. 92% váltják be, vannak azonban olyan régiók is, ahol ez az érték jóval alacsonyabb, ami az adott régió szociális helyzetével is összefügg. A Dilhof igazgatóval és a középiskola néhány tanárával elfogyasztott közös vacsora után egy panzióban szálltunk meg, amelyet mindenek előtt egyetemisták és fiatal tanárok vesznek igénybe. Másnap, november 9-én az iskola igazgatói titkárságán elfogyasztott reggelit követően továbbindultunk Znojmo-ba. Miután útközben telefonon bejelentettük érkezésünket, Gabi Havliková már a szállodában várt minket. Zák Petr igazgató ezt a napot váratlan és halaszthatatlan elfoglaltsága miatt sajnos nem tudta velünk tölteni. Iskoláját bezárták és ő néhány napja munkanélküli volt; ebben az ügyben idézték be a Munkaügyi Központba. A program első pontja így számomra is Gabi Havliková óvodájának meglátogatása volt. Mivel Wallern községben az önkormányzat vezetésében is részt veszek, és így közvetett módon felelős vagyok óvodánk finanszírozásáért és fenntartásáért, különösen érdekes volt számomra, hogy betekinthettem egy cseh óvoda szervezetébe és finanszírozásába. Egy történelmi kolostorban tett látogatással, valamint az azt követő, a kolostor szomszédságában lévő vinotékában szervezett hazai borokat bemutató borkóstolóval ért véget az információkban gazdag nap. November 10-én már reggel 8 óra előtt értünk jött Gabi és Petr, hogy megkezdjük a munkát az óvodában és az iskolában. Mivel Petr iskoláját bezárták, alternatív lehetőségként egy a szálloda szomszédságában lévő középiskolába szervezett nekünk látogatást, amelyben a hangsúlyt a sport- és a zenei tevékenységre helyezték. Az iskola igazgatója, valamint németül kiválóan beszélő helyettese fogadott minket és körbevezetett az iskolában. Ennek során lehetőségem nyílt egy hosszabb beszélgetés keretében betekintést nyerni egy csehországi igazgató feladatkörébe. A helyzet alapvetően nagyon hasonló a Szlovákiában tapasztaltakhoz. Az iskolák autonóm módon működnek. Pénzügyi eszközeiket viszont két különböző forrásból kapják. Az iskoláknak szánt pénz egy része a minisztériumból érkezik a brünn-i tanügyi hivatalon, valamint az önkormányzatokon keresztül. Ezeknek a pénzeszközöknek a mértéke a tanulók számától függ és iskolai könyvekre, oktatási eszközökre, a tanításban részt nem vevő személyzet bérezésére, a tanárok bérezésére és továbbképzésére, stb. kell fordítani. A második pénzügyi forrás közvetlenül az önkormányzatoktól érkezik. Ezeket az eszközöket az épület fenntartására, fűtésre, áramra és hasonlóra biztosítják. Az igazgató felelős a költségvetési eszközökért és ő dönt azok felhasználásáról. A tanárok alkalmazása és bérezése hasonlóan történik, mint Szlovákiában. A fizetések viszont átlagosan kb. 30%-al magasabbak. Az igazgatók általában négy évre kapnak megbízást az önkormányzattól. A megbízást egy grémium adja. Ezen időszak után a grémiumnak új igazgatót kell kineveznie. Viszont az önkormányzat a hivatalban lévő igazgatót gyakran külön eljárás nélkül erősíti meg hivatalában.
Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 11 November 10-én délután, miután számos új ismerettel lettünk gazdagabbak, hazaindultunk. Job Shadowing Action Diary (Stanislav Papánek és Marta Šestáková, a Pozsonyi Imricha Karvaša Kereskedelmi Szakközépiskolából a Mosonmagyaróvári Szakközépiskolában tettek látogatást Győr-Moson-Sopron megyében) Programunk köszöntő beszélgetés, és a teljes iskolavezetés bemutatása tájékoztatás az iskoláról általános tájékoztató az iskolavezetés mindennapi munkájáról az általános iskola alsó és felső tagozatának megtekintése a szakképző iskola megtekintése a program zárása 2004. november 26. - 1. nap Szirányi Mária igazgatónő bemutatja munkatársait. Az általános iskolának, valamint a szakközépiskolának két igazgatóhelyettese van. Ezután bemutat két titkárnőt és az iskola további négy alkalmazottját. A szakközépiskola olyan iskola, amely több iskolatípust tartalmaz. Van itt egy kétnyelvű németmagyar általános iskola, a középiskolában nulladik évfolyam, amely évben intenzív német nyelvoktatás folyik. Van továbbá egy négyéves szakközépiskola vendéglátás és idegenforgalom szakiránnyal, amely érettségi vizsgával fejeződik be, valamint egy kétéves szakképző iskola, itt szakácsokat, cukrászokat és pincéreket képeznek. Két évvel ezelőtt az iskolához rendeltek még egy közeli általános iskolát is. Az iskolavezetés hétköznapi munkája nagyban hasonlít a miénkéhez: postai küldemények feldolgozása, a tanárokkal valamint az iskolával együttműködő különböző intézmények képviselőivel folytatott beszélgetések, aktuális iskolai problémák megoldása. A minden területen nagy gondossággal kidolgozott tanterv rendszeres ellenőrzése. Valamennyi új és aktuális feladatot a tanév során azonnal beépítik a tervbe. Az iskola az Oktatási Minisztériumtól és az önkormányzattól kap támogatást. Az utóbbi években sikerült az iskolavezetésnek több iskolai projekten részt venni és ezáltal további pénzügyi támogatásra szert tenni. Az iskola vezetői körbekísértek bennünket az iskola épületében. Különösen érdekes volt számunkra a kétnyelvű általános iskolában tett látogatás, ahol a második és harmadik osztályt figyelhettük meg számítógéppel támogatott német nyelvórán. A középiskola harmadikos tanulói bemutatták projektjüket, egy az iskolájukról készített videofilmet. Megtekintettük a nyelvi labort, valamint a számítógéptermeket is. 2004. november 27. - 2. nap A következő napon megtekintettük az iskola további termeit. Az intézmény új dolgozó helyiségeket kapott a szakács, cukrász és felszolgálás szakmák oktatásához. Az öltözők, mosdók, valamint a konyha és egy nagyon ízlésesen berendezett kis vendéglő és bár újonnan került berendezésre. Ezen a napon készítették elő a tanárok és szülők számára szervezett iskolabált, amelyen a tanulók bemutathatták mindazt, amit tanultak. Finom ételeket és pékárut készítettek és természetesen kitűnő volt a felszolgálás is. Rendkívül érdekes volt számunkra az ebben az iskolában tett látogatásunk. Mindkét fél kifejezésre juttatta azon kívánságát, hogy érdemes lenne további kölcsönös látogatásokat szervezni, hogy lehetővé tegyék közös programok megszervezését úgy a tanárok, mint a diákok számára. A földrajzi közelség miatt semmi sem akadályozhatja meg ezt a tervet.
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Job Shadowing Action Diary (Edith Jainschig, Reisnerstraße-i Általános Iskola, Bécs a Győri Fekete István Általános Iskolában és Óvodában tett látogatást, Győr-Moson-Sopron megye) 2004. november 22. - 1. nap Az iskola vezetője szertettel fogadott minket, azaz Johanna Kirchmayer kolléganőt, Eva Richlik kolléganőt és engem. Az idegenforgalmi szakképző iskola egyik diáklánya rövid városnézést szervezett számunkra. Ezután én meglátogattam a tizenkét évfolyamos iskolát, és két információkban nagyon gazdag napot töltöttem ott. Az iskola minden tekintetben (pénzügy, munkatársak kiválasztása, stb.) autonóm módon működik. Annak ellenére, hogy a finanszírozás (ami a tanulók létszáma alapján történik) a megye és az önkormányzat támogatásával valósul meg, szűkösek az anyagi eszközök és nagy odaadást igényel az iskolában tevékenykedők részéről. Az oktatás részben kétnyelvű (német és magyar) és már az óvodában lehetőség van angolul tanulni. A beszédproblémával, olvasási és helyesírási gondokkal küzdő gyerekek speciális támogatásban részesülnek. A helyspecifikus tanterv kötelező érvényű, és a tanárok és iskolavezetők számára kötelező a dokumentálás is (ez nagyon részletes és gyakorta sort kell rá keríteni mindenről írásban kell beszámolni). Az osztálylétszám és az iskolai kötelezettségek teljes mértékben összevethetők a bécsi előírásokkal. Az idegennyelv-oktatáshoz használt könyvek részben Németországból származnak, az oktatáshoz használt anyagokat pedig nagy lelkesedéssel dolgozó tanárok készítik saját kezűleg. Az iskola légköre nagyon pozitív. Nagymértékű érdeklődés mutatkozik a hátrányos helyzetű gyerekek integrációja iránt. Valóban szeretettel fogadott vendégek voltunk!
Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 13 Képzésgazdaságtan a CENTROPE régióban A II. workshop célkitűzései és eredményei (Johann Studencki, Bécs város tanügyi tanácsosa Kerületi Tanügyi Felügyelőség, workshop koordinátor) A 2004. november 22-23-án Bécsben megrendezett workshop-on a következő célok elérése érdekében dolgoztunk: a régiók különböző rendszereinek megismerése fogalmak tisztázása, körülhatárolása és meghatározása ésszerű struktúra kidolgozása, amelyből felismerhetőek a különböző és hasonló vonások az iskola költségeinek kérdéskörét áttekinteni nem csak gazdasági/pénzügyi szemszögből, hanem annak pedagógiai és szociális aspektusait is figyelembe véve Összefoglalóan megállapítható, hogy a forrásodaítélés, -kezelés és rendszerirányítás különböző rendszerei alapján nem lehetett megtalálni azt a közös nevezőt, amely a költségek területén ésszerű összehasonlítást tenne lehetővé. Mindez annak ellenére, hogy a workshop résztvevői a látszólag legegyszerűbb és legáttekinthetőbb területben, a 6-10 év közötti tanulók iskolájában állapodtak meg. A különböző rendszerek komplexitásának és adminisztrációjának megismerése minden résztvevő számára nagyon érdekes volt. Konkrét témák és központi kérdések mentén lehetett bemutatni a különböző rendszereket és rávilágítani a különbségekre. Betekintés a Képzésgazdaságtan a CENTROPE régióban című workshop-ba A résztvevők által kinyilvánított valamint feljegyzett elvárások meglehetősen eltérőek voltak. Tapasztalatok gyűjtése, a határon átnyúló együttműködés megszakítás nélküli folytatása, tapasztalatcsere más régiókból érkező kollégákkal, információk a tanfelügyelői rendszerről, a régió iskoláinak finanszírozásáról és gazdálkodásáról, betekintés a pénzügyi eszközök mértékébe, betekintés a szomszédos rendszerekbe, a különböző régiókból érkezett kollégák javaslatai. A csoporttagok megállapodnak abban, hogy egy raszter-modellt alkalmaznak a különböző régiókban
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata található általános iskolák összehasonlítása során felmerülő kérdésekre adott válaszok szemléltetésére. Magyarország Létezik egy törvény, amely kimondja, hogy átlagosan hány gyerek járhat egy osztályba. Az első osztályban 20 kötelező tanóra van és további két szabadon szétosztható tanóra. A hittan itt nem tartozik a kötelező órák közé. Magyarországon a tanév 185 tanítási napból áll, amiből ötöt az iskola autonóm módon kiadhat iskolaszüneti napként. Viszont fennáll az a kötelezettség, hogy ezeken a napokon alternatív programokat, mint pl. kirándulásokat, tanfolyamokat, stb. kell szervezni. A magyar iskolák számára létezik egy államilag meghatározott költségvetés, amelyből valamennyi költséget fedezni kell. Ezt a költségvetést az adott iskolában tanuló diákok száma alapján állapítják meg. Az iskola tanulónként évente meghatározott összeget kap. Amennyiben további pénzügyi támogatás iránti igény áll fenn, az iskolának az alábbi saját bevételi források közül kell választaniuk: szponzorok tantermek bérbeadása iskola alapítvány vállalatoktól kapott támogatás Ezenkívül megemlítették, hogy Magyarországon, ellentétben a workshop-on résztvevő többi régiókval, nagyon sok tizenkét osztályos iskola működik. Szlovákia Az iskolareformot célzó új törvény új kihívás elé állítja a felelős személyeket. Az iskolák, amelyek formájuktól és szervezetüktől függetlenül az államtól pontosan ugyanannyi pénzt kapnak, az idén 4%-kal kevesebb támogatásban részesültek, mint az elmúlt évben. Lehetőségük van viszont további pénzügyi támogatást igényelni azoktól az önkormányzatoktól, amelyekben működnek. A szlovákiai iskolákban következőképpen oszlanak meg a költségek: 70% oktató személyzet 15% üzemeltetési költségek 15% képzési költség
Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 15 Ha a hiányzó pénzt nem lehet alternatív pénzügyi források segítségével kiegészíteni, akkor az iskoláknak össze kell vonni egyes osztályokat és így kevesebb tanárt foglalkoztatva csökkenthetik a személyi jellegű kiadásaikat. Amennyiben ez sem segít, akkor néhányat akár be is kell zárni. Továbbá tájékoztattak arról, hogy Szlovákiában az iskolák igazgatói végzik a tanfelügyelői munkát, tehát nincs kívülről érkező ellenőrzés. Ausztria Alapvetően meg kell különböztetni a magasabb szintű iskolákat és az általános (kötelező) iskolákat. Az első csoporthoz tartozó iskolák finanszírozásáért kizárólag a szövetség (állam) felel, a második csoportba soroltakért a tartományok felelősek. A tanárok költségeit általában az állam viseli, az általános iskolai tanárok bérének kifizetéséért a tartományok felelősek, miközben ezeket a költségeket az állam bizonyos meghatározott kulcs alapján visszatéríti, tehát a tanárokat a tartományok alkalmazzák, ezt a jogot egyedül Bécsben kapta meg a Tanügyi Hatóság, azaz a Bécsi Tanügyi Tanács. Az egyes iskolák egy a tartomány által finanszírozott árukosárból szolgálhatják ki magukat, más forrásokból az iskolák közvetlenül nem kapnak pénzt. Ha felújítási munkálatokra kerül sor, akkor annak 90%-át Bécs önkormányzata, 10%-át pedig az a kerület állja, amelyikben az iskola található. Burgenlandban az iskola költségvetését Burgenland tartomány biztosítja, főleg a számítástechnikához kapcsolódó beszerzések, valamint a népcsoportoknak és kisebbségeknek nyújtott rendkívüli támogatások területén. Alsó-Ausztriáról nem lehetett egységes bemutatót tartani, mivel ott ez a rendszer településenként változik. Az eltérő rendszerek bemutatásán kívül téma volt a bruttó bérek közötti különbség is: Ausztria 1.500 (első évben pályakezdő tanárok esetében) Magyarország 408 Szlovákia 400-450
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Határon átnyúló képzés és együttműködés az iskolai végzettségek összehasonlíthatósága című témakör A III. workshop célkitűzései és eredményei (Stefan Szecsenyi, járási tanügyi tanácsos Neusiedl am See, workshop-koordinátor) Mint sok más európai polgár számára, úgy számomra is 2004. május 1. nem az Európai Unió kibővítésének, hanem Európa újjászületésének a napját jelentette. Összenőtt valami, ami összetartozik. Hiszen e történelmileg fontos esemény mögött az egyesült Európa eszméje mellett olyan népek közös múltja húzódik meg, amelyek kitartása és ereje révén egy fél generáció ideje alatt sikerült egy teljes történelmi korszak hátrányait pótolni, és teljesíteni ezáltal az Európai Unióba való belépés gazdasági és politikai feltételeit. Még ezen események idején a feletteseim megbízásából részt vehettem a Határon átnyúló együttműködés a képzési menedzsment területén című OPENING modul előkészítését célzó munkaértekezleten, amely 2004. december 2-3. között került megrendezésre a Fertő-tó melletti Podersdorfban. A professzionális projektmenedzsmentnek és a CENTROPE-régióból érkező kompetens projekt-partnereknek köszönhetően nagyon rövid időn belül elkészült egy projekt tervezet. Miután megbíztak a Határon átnyúló képzés és együttműködés az iskolai végzettségek összehasonlíthatósága című workshop megszervezésével és koordinálásával, hirtelen egy konkrét európai integrációs folyamat közepén találtam magam. A rendelkezésünkre álló információs és kommunikációs eszközök segítségével hamar meg tudtunk egyezni az értekezlet helyszínében, a tartalmakban és az egyes programpontokban. Közös munkánkat nyitott, sőt szívélyes egymáshoz való közeledés, a kérdések kiegyensúlyozott megvitatása és a részletek érdeklődéssel történő megvizsgálása jellemezte. Az egyes kérdésfelvetések megítélésében valamint a megoldások keresése során sok közös pont, és jónéhány érdekes eltérés is napvilágra került. Ahogy azt Konrád György magyar író és szociológus megfogalmazta, tényleg eléggé eltérőek vagyunk egymástól ahhoz, hogy érdeklődést tanúsítsunk mások iránt, és eléggé hasonlítunk egymáshoz, hogy lábunk alatt szilárd talajt érezzünk. Európa lehetne ez a közös szilárd talaj és a személyes tapasztalatcsere az az út, amely segít elkerülni a félreértéseket. A jobb megismerés és megértés a sikeres és eredményes együttműködés feltétele. Betekintés a Határon átnyúló képzés és együttműködés az iskolai végzettségek összehasonlíthatósága c. workshop-ba 2004. december 2. - 1. nap A résztvevők elfogadják Stefan Szecsenyi workshop koordinátor javaslatát, hogy egy első input-szakasz keretében rövid hozzászólásokban fogalmazzák meg gondolataikat a megállapodásnak megfelelő kerettémákkal kapcsolatban: tankötelezettség, ill. iskolalátogatási jogosultság általánosságban, (a szomszédos országból érkező) külföldi tanulók az egyes iskolarendszerekben a kisebbségi oktatás helyzete az egyes országokban a szomszédos országok nyelve az egyes rendszerekben általános alkalmazási követelmények tanárok esetében, ill. a végzettség elismertetésének útja az Európai Unió országaiból érkező pályázók esetében Már ebben a szakaszban voltak felszólalások, amelyek egyrészt sok párhuzamos vonásra derítettek fényt, másrészt a különbségek terén is tudatossá tették azt, hogy csak intenzívebb tapasztalatcsere révén lehet megelelőbb értékelést ill. jobb összehasonlítást elvégezni.
Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 17 Az első nap végén megterveztük a második nap programját. Ezt követően megállapodtunk abban, hogy két munkacsoportban a következő témákkal fogunk foglalkozni: 1. munkacsoport Tanulók az országok iskolai rendszerében: tankötelezettség, iskolalátogatási jogosultság, besorolás, végzettségek elismerése (diákoknál, tanároknál és szakmunkásoknál) moderátor: Fritz Luisser 2. munkacsoport Nyelvtanulás az egyes rendszerekben, tanári képesítés, különleges nyelvtanulási, ill. iskolaprojektek moderátor: Edith Mühlgaszner 2004. december 3. - 2. nap csoportmunka (az egyes rendszerek összehasonlítása, plakátok készítése a csoportbeszámolóhoz) csoportok beszámolója Az eredmények összefoglalása A résztvevők tájékoztatása szerint Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon az adott ország állampolgáraira vonatkozó tankötelezettség áll fenn, ez Ausztriában a huzamosabb ideig ott-tartózkodó gyerekekre is vonatkozik, függetlenül a tartózkodás jogcímétől. A tankötelezettség hatéves korban kezdődik és Magyarországon, valamint Szlovákiában 10 tanéven keresztül tart, miközben Szlovákiában a 10. tanévet felsőbb iskolában kell elvégezni. Csehországban és Ausztriában a tankötelezettség 9 tanév. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában az iskolaérettség hiánya esetén lehetőség van a visszamaradásra, Ausztriában azonban erre nincs lehetőség. Az iskolakezdési szakasz nagyon eltérő az egyes rendszerekben. Magyarországon tervezik egy kötelező utolsó óvodai év bevezetését; Szlovákiában és Csehországban az óvoda keretében már létezik ez a kötelező előkészítés az iskolakezdésre. Az osztrák résztvevők bemutatták a hároméves iskolabevezetési szakasz modellt, amely egy iskolaelőkészítő tantervnek megfelelően ad lehetőséget az iskola látogatására. Eltérően történik azoknak a gyermekek felvétele, akik már jártak iskolába külföldön: besorolási vizsga, vagy a bemutatott bizonyítvány honosítása után történik a besorolás. Az oktatási nyelv ismeretének hiánya esetén a besorolás általában a nyelvtudás alapján történik (az oktatási nyelv osztályozása nélkül), néha pedig úgy, hogy a nyelvoktatás területén alacsonyabb iskolai szintre történik a diák besorolásra. Úgy tűnik, hogy ebben a formában csak Ausztriában van arra lehetőség, hogy a diákot az elején egyéni tanrendű tanulóként vegyék fel és később, fokozatosan kapja meg a rendes tanuló státuszt. A tanári végzettségek elismerési folyamatával kapcsolatban arról számoltak be, hogy létezik a tanári végzettségeket illetően egy az egyenlő elbánásra vonatkozó alapvető jog az Európai Unióból származó tanárok számára, miközben átmeneti szabályozások vannak érvényben az új EU-tagállamok esetében és éppen az általános iskola területén nemzeti feltételeket is figyelembe kell venni, mint például a nyelv- ill. iskolajog ismeretével kapcsolatos követelmények. Szlovákiában és Csehországban a tanárokat egyetemeken képzik, míg Magyarországon az első szint számára tanárképző főiskolákon, a második szint számára pedig egyetemeken történik a képzés. Ausztriában az általános iskolai tanárok képzése tanítóképzőkön zajlik. Ami a nyelvtanulást illeti, sokféle modell létezik az egyes országokban. A magyar résztvevők a magyar iskolarendszerben zajló idegennyelv-oktatás különös fontosságáról, a német tannyelvű osztályok, egy kéttannyelvű általános iskola, valamint a középiskolákban működő kétnyelvű osztályok munkájáról számoltak be. A szlovák résztvevők az általános iskolák órarendjét elemezték, ahol az első négy osztályban nem jelenik meg az idegen nyelv, ötödikben egy idegen nyelv szerepel heti négy órában, hatodiktól kilencedik osztályig pedig heti három órában az órarendben.
Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata A nemzetiségi iskolákban az adott anyanyelven (magyar, ukrán, rutén, német, lengyel nyelven) folyik az oktatás; hetente egy óra áll rendelkezésre szlovák nyelvű szaktársalgásra. Léteznek azonban olyan iskolák is, amelyekben az anyanyelvet tantárgyként oktatják. Csehországból kéttannyelvű iskolákról (francia, ill. német nyelvvel), valamint emelt szintű nyelvoktatást kínáló iskolákról számoltak be, ahol spanyol, olasz, német vagy angol nyelvet lehet tanulni autonóm módon meghatározott heti óraszámban. A kisebbséghez tartozók (vietnámiak, romák, törökök) kiegészítő oktatásban részesülnek cseh valamint roma nyelvből, mint anyanyelvből, integrált vagy saját osztályokban. A résztvevők nagyon átfogó tájékoztatást kaptak a nyelvtanulás bécsi modelljeiről és az azok alapjául szolgáló koncepcióról: Az anyanyelv támogatása és megóvása, a köznyelv integráló módon történő elsajátítása és additív támogatási koncepció az egyéni nyelvi feltételek figyelembe vételével. Kiegészítő anyanyelvi oktatás a következő nyelveken áll rendelkezésre: török, bosnyák, horvát, szerb, lengyel, cseh és szlovák. A hagyományos külföldi tanterv alapján működő magán képzőintézmények, mint a Vienna International School vagy a LycŹe Francais de Vienne mellett léteznek kétnyelvű koncepciók angol, francia vagy olasz és török nyelvvel. ( VBS - Vienna Bilingual Schooling, FIP - Franćais intégré ą l'école primaire, SIB - Scuola elementare italiana bilingue, TIP - Türkće Ikidilli Proje). Különösen figyelemfelkeltőek a CERNET által kifejlesztett iskolai koncepciók, amelyekben az oktatás során az európai dimenzió adekvát átültetése mellett nagymértékben a diákok nyelvi képzésének fokozását célozzák meg. Az EPS (European Primary School) alsó tagozatos tanulói magasabb óraszámú angol nyelvoktatásban részesülnek. Ezen kívül alapszintű ismereteket szereznek egy további idegen nyelvből, ahol különös hangsúlyt kap a szlovák, cseh és magyar nyelv. Az EMS (European Middle School) és az EHS (European High School) elnevezésű iskolákban a bécsi, pozsonyi, brno-i és győri diákok közös tanterv alapján nyelvi irányultságú és Európa-orientált képzésben részesülnek. Az oktatás több tantárgyban kombinált módon zajlik, az angol, mint munkanyelv használatával az egyénileg létrehozott Európai tanulmányok nevű tantárgy keretében. Az idegen nyelvek alkalmazását ezekben az iskolamodellekben úgy ösztönzik, hogy a tanítás során az európai képzésre helyezik a hangsúlyt. A burgenlandi általános iskolákban az angol, helyenként a francia a kötelező tantárgy, miközben az általános iskolákban zajló nyelvoktatás általában integratív módon történik. Felső tagozatban lehetőség van a heti óraszámot autonóm módon meghatározni. Az egyes tantárgyak kétnyelvű (angol nyelvű) oktatása mellett a francia és olasz nyelvet szabadon választható tantárgyként, vagy pedig nem kötelező gyakorlási lehetőségként kínálják.