2015 Hagia Sophia Barkó Dávid AT4YUH 0 2015.11.20.
Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 Történelmi háttér... 3 Az Hagia Sophia leírása... 5 Hagia Sophia napjainkban... 7 Hivatkozások... 8 1
Bevezetés Az Hagia Sophia jelentése szóról szóra fordítva, Szent Bölcsesség. Választásom elsősorban személyes indíttatású, ugyanis Törökországban tett kirándulásom egyik meghatározó élménye volt az épületben tett látogatásom. Mind idáig nem jártam olyan épületben, legyen ókori vagy modern kori, ami ennyire megfogott volna. Centrális szerkezete, kivitelezése és történelme is teljes mértékig egyedi, nem összehasonlítható más épületekkel. Törökország legnagyobb nevezetessége, s méltán nevezhetjük Isztambul büszkeségének. Szerencsésnek mondható az, kinek élete során lehetősége nyílik arra, hogy az Hagia Sophia-t személyesen is megcsodálhassa. 2
Történelmi háttér Az Hagia Sophia Törökországban, Isztambul történelmi negyedében található, az épület a bizánci birodalom öröksége, hajdani ortodox templom. A Bizánci Birodalom a világ máig ismert, talán legstabilabb államalakulata volt, kialakulását a IV. század elejére tehetjük. Ekkor Isztambulban, az egykori Konstantinápolyban trónra lépő császárok a kereszténység hatalmas térhódítása miatt, nagyszabású és hatalmas épületek, kolostorok, templomok és az Hagia Sophia székesegyház ékesítették a város képét. Az első nagy templom építése 360-ban befejeződött az akkor még Konstantinápolynak nevezett Isztambul szívében. Az akkori rómaiak úgy hitték, hogy a császárok haláluk után istenekké válnak. Konstantinápoly, Új Róma-ként keresztény császára is Istentől nyerte hatalmát, ezzel magyarázható a bizánci művészetben megjelenő merev hierarchia. Eredeti helyén egy pogány templom volt. 404-ben történt megsemmisülése után Theodosius császár építtette újjá, ám több mint száz év múlva egy felkelés során ismét lerombolták a bazilikát, melyet I. Justinianus, ki az első új típusú uralkodó volt, az alapoktól újjáépíttette a székesegyházat. 3
A bizánci építészet, mint annyi művészeti ág forrása az antik görög és római kultúra volt. A székesegyház a bizánci birodalom egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatást és pompát sugárzó építménye volt. Az Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhely körülbelül ezer éven át. A XIII. században a keresztesek kifosztották és átalakították római katolikus templommá. 1453-ban Konstantinápoly elesett, az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. 500 éven át az Hagia Sophia volt Konstantinápoly fő mecsete és egyben az iszlám építészet egyik fő ösztönzője. Az ortodox kereszténység egyik legjellemzőbb szent-ábrázolási formája az ikon, mely képet, képmást jelent. Az ikonábrázolásnak szigorú szabályoknak kellett megfelelni, így a festészet ezen ágán nem vehető észre művészeti fejlődés, mindvégig kötött formáknak felelnek meg. A VIII. században folyt vallási-politikai vitában fontos szerepet játszott az ikonok, képmások szemléleti módja. V. Constantinus császár azt vallotta, hogy a kép azonos az ábrázoltjaival, Istent ábrázolni pedig nem lehetséges, a képtisztelet bálványimádáshoz vezet, mely tiltandó. Ezzel szemben a képtisztelők úgy gondolták, hogy a képek csak közvetítő szimbólumok, nem imádás, sokkal inkább a tisztelet tárgyai. Az iszlám művészetében is fellelhető a képellenesség. Hagyományuk szerint nem ábrázolhattak élőlényeket, ez az egyik fő oka annak, hogy díszítőművészetüket fejlesztették elsősorban. Az Hagia Sophia törökök általi átalakítása során, a templom mozaikjait bevakolták. Az 1900-as években múzeummá alakították, az épületen napjainkban is folynak a restaurálási folyamatok, és sokszor kerülnek felszínre újabb keresztény freskók, képek és ikonok. 4
Az Hagia Sophia leírása A római építészet talán legkiemelkedőbb teljesítménye a beton, amely elősegítette a kupola építését. A félgömb boltozat megépítése bonyolult feladat, de ezzel a megoldással lehetőség nyílt hatalmas terek lefedésére. A Pantheon kupolája, a legnagyobb egységes belső tér, amit az emberiség eddig lefedni tudott. Az Hagia Sophia centrális térrendszerű, alaprajza egy egyenlő szárú, görög kereszt. A fél és negyedgömbök lépcsőzetes csökkenését figyelhetjük meg, a négyzet alaprajzon ún. csegelyek, háromszögletű gömbfelületek közvetítésével emelkedő hatalmas 33 m átmérőjű kupolát két alacsony félkupola fogja közre, mely tovább növeli a már egyébként is hatalmas belsőteret. A főkupola és a két félkupola terhét négy hatalmas pillér viseli, melyekhez a bejárat illetve két-két kisebb pillér járul. A fő tartópilléreket, melyek legfőképp kívülről láthatóak, homokkő hasábokból készítették, habarcs nélkül, ón kötőelemekkel illesztették össze. Az épület kívülről igen instabilnak tűnik, ez főként a többszörös kupolamegoldásnak köszönhető. Két mellékhajószerű körüljáró szegélyezi a kupolateret, földszintjén faragott fejezetű, árkádos oszlopsorral, emeletén ugyancsak oszlopos nyílású emporiumokkal (karzatokkal), mely a nők tartózkodási helye. Számos félkörös nyíláson át áramlik be a fény mely megtörve elénk tárja a monumentális tér hatását. Ezen építészet történetében és építészeti stílusában szinte nincs olyan kupola, kupolás szerkezetű építmény, melyet szerkezete révén ne lehetne, vagy nem akarták volna céltudatosan kapcsolatba hozni a föld fölött uralkodó mennybolt gondolatával. Ezen felül az ablakoknak nemcsak érzékeltetés szintű feladatuk van, statikailag is fontos szerepet játszanak, haránttámaszként funkcionálnak. 5
Konstantinápoly eleste után, 1453-ban, mikor mecsetté alakították, négy minaretet építettek köré, mely tökéletesen példázza, hogyan válhat egy keresztény székesegyház az iszlám építészet egyik fontos példájává. Alapterületét tekintve az Hagia Sophia XII. század végéig a legnagyobb egyházi építménynek számított 7570 m 2 -vel. Az épületet 5 év alatt építették meg, s tartva a tűzesetektől, nem alkalmaztak fát az építés során. A Hagia Sophia belső tere és az épület külseje közt éles az ellentét. Míg a székesegyház belső terében minden olyan díszítés fellelhető, mely a bizánci idők fénykorára jellemző. Az összes földszinti kisebb oszlop más templomokból származnak, a padlózatot és a falakat főként márvány borítja, különböző színekben, melyet a falakon különböző színű keretekbe is foglaltak. Ezzel ellentétben a Hagia Sophia kívülről dísztelen, egyszerű, nagy tömegű épület hatását kelti, szinte nyomasztó a hatása. Ezt a kontrasztot tudatosan tervezték így, miszerint a tökéletesség belülről fakad. Belépéskor áthaladunk a székesegyház fő, bronzkapuján, mely az előtérbe vezet. Innen továbbjuthatunk két bejáraton keresztül az előcsarnokba. Az egyik ajtó fölött egy olyan mozaik található, melyet még a török hódítók sem fedtek le. A kép három alakot ábrázol; Máriát a gyermek Jézussal, Konstantin császárt a város makettjével illetve a templom építőjét, I. Justinianus császárt az Hagia Sophia kicsinyített másával a kezében. Az ezen kívül található mozaikokat mind lefedték a törökök, ezek közül többet már felfedeztek, s ez a folyamat még mindig tart. 6
Hagia Sophia napjainkban A bizánci építészet nyugat felé is kihatással volt, legfőképp Itália északi részére. Hasonlóan templomokat építettek a VI. század idején (pl.: ravennai San Vitale templom), centrális elrendezéssel és kupolával, az Hagia Sophia-hoz hasonlóan. Az Hagia Sophia mozaikjainak nagy része mind a mai napig vakolattal fedett, és az épület karbantartása is folyamatban van. 1985- ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította a templomot, melynek köszönhetően a templom nagyobb hibáit (törött ablakok, beázás, tetőt) kijavították ám a teljes restaurálás még mindig nem fejeződött be. A turisztikai látogatottságnak köszönhetően az épület rejtett kincseit folyamatosan kutatják, vizsgálják. A történelmi remekmű honlapján tökéletesen nyomon követhetőek az újonnan tett felfedezések. Az Hagia Sophia nemcsak a keresztény templomoknak, de az iszlám mecseteknek is méltó példaképe, elődje, bámulatos épület, mely magában hordozza korának összes elemét és tudását, s kupolás szerkezete napjainkban is elismert építészeti remekmű. 7
Hivatkozások Beke, L. (1985.). Műalkotások elemzése. Budapest: Tankönyvkiadó. Bergendi, R. (dátum nélk.). Műalkotások elemzése. Etédi, A. (dátum nélk.). Látnivalók Isztambulban: a Hagia Sophia. Forrás: utazom.com: https://utazom.com/torokorszag/isztambul/latnivalok-isztambulban/a-hagia-sophiaazaz-isteni-bolcsesseg-a-vallasok-halojaban Hagia Sophia - az isteni bölcsesség temploma Isztambulban. (2007). Forrás: kihagy6atlan.hu: http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/hagiasophiaazistenibolcsessegte mplomaisztambulban/ Hagia Sophia Museum. (dátum nélk.). Forrás: http://ayasofyamuzesi.gov.tr/en Sophia, H. (2015). Hagia Sophia Istanbul. Forrás: http://www.hagiasophia.com/ 8