TÉMAVÁZLAT. Munkahely Címe: 1118 Budapest, Ménesi út 5.

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Prof. Dr. Máthé Gábor CSc. Neve: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar E-mail címe: Munkahely Címe: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Munkaköre: Telefonszáma: Neve: Állam- és társadalom Kutatási terület Vezetője: Egedy Gergely KUTATÁSI TÉMA CÍME: A magyar közjog forrásai (XIX-XX. század) A témaválasztás indoklása: (Előzmények, aktualitás, stb.) Az alkotmányjogi relevanciával bíró jogforrások elemző-kritikai feltárása. A sarkalatos törvény a magyar jogfejlődésben. Célkitűzések: A nemzetközi elvárásoknak megfelelve a hazai polgári kori közjogi chrestomatia összeállítása. Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: Jogszabályok, levéltári források, szakirodalom alapján rendszertani értékelés. Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: A nemzetközi kutatási eredményhez illeszkedés (l.pl. a német közjogi forrásgyűjteményt) A pályázó témavezetőnek a témakörben megkezdett kutatási eredményét tanúsító, legutóbbi 10 éves releváns publikációinak bibliográfiai tételei: MTMT Kutatandó ajánlott irodalom Budapest, 2014.01.24. kutatási területvezető.. témahírdető

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Prof. Dr. Máthé Gábor CSc. Neve: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar E-mail címe: Munkahely Címe: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Munkaköre: Telefonszáma: Neve: Állam- és társadalom Kutatási terület Vezetője: Egedy Gergely KUTATÁSI TÉMA CÍME: A kisebb súlyú vegyes jogellenes cselekményekre vonatkozó szabályozási koncepciók A témaválasztás indoklása: (Előzmények, aktualitás, stb.) A szabálysértési jogterület felülvizsgálata. Célkitűzések: Az elterelési és visszaterelési elmélet értékelése. Új kodifikációs modell vázlata. Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: A hazai és a nemzetközi irodalom kritikai feldolgozása, a praxis feltérképezése. Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: A kétszáz éves jogalkotási tradíció felülvizsgálatával újkori elbírálási módozatok kidolgozása. A közigazgatási büntetőjog továbbfejlesztése. A pályázó témavezetőnek a témakörben megkezdett kutatási eredményét tanúsító, legutóbbi 10 éves releváns publikációinak bibliográfiai tételei: MTMT Kutatandó ajánlott irodalom Budapest, 2014.01.24. kutatási területvezető.. témahírdető

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Dr. Barna Attila Ph.D. Neve: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar E-mail címe: barna.attila@uni-nke.hu Neve: Állam- és közigazgatás-történet Munkahely Címe: 1083 Budapest Ludovika tér 2. Munkaköre: egyetemi docens Telefonszáma: 20-290 Kutatási terület Vezetője: Prof. Dr. Horváth Attila KUTATÁSI TÉMA CÍME: A magyar közigazgatás szerkezete, működése és jogi rendje a Habsburgok Birodalmában (a magyar tanács a helytartó a helyhatóság nemesi vármegye). A témaválasztás indoklása: A rendiség korszaka nem alkotta meg az ország minden polgáráról egyre több szerepkörben gondoskodó modern közigazgatást. Ennek megteremtése Európa keleti felében az abszolutista berendezkedéshez, legfőképpen Mária Terézia császárnő és fia II. József uralkodásához köthető. A Habsburg uralkodók nagy elszántsággal láttak hozzá, hogy a soknemzetiségű és sokszínű birodalmat és annak közigazgatását a modern államtani elvekkel összhangban egységesítsék, megreformálják, valamint takarékosabbá tegyék és megtisztítsák mindenfajta rendi maradványtól, illetve a korrupciótól. Nagy gondot fordítottak a szakképzett hivatalnokréteg felállítására és a meglévő tisztviselők megismerésére, alkalmasságuk, jellemük meghatározására. A 18. században a magyar politikai gondolkodók a vármegye rendszerre úgy tekintettek, mint az országot igazgató, védelmező sok-sok önálló, egymástól is független tartományra. Ezek gyakran racionális rendezési elvek és szempontrendszer nélkül történelmileg alakultak ki eltérő területi méretekkel, lakosságszámmal, logikátlanul kijelölt határokkal, a növekvő lakosságszámmal és a megfelelő hatásköri szintek meghatározottságának hiányában a feladatrendszerrel nehezen birkózó nemesi tisztségviselői karral. A Magyar Királyság intézményrendszerének központi és középszintű elemei, a 18. század második felében az abszolút uralkodók reformjainak célkeresztjébe kerültek. A hazai közigazgatást érintő radikális reform-folyamat, a magyar társadalom és közélet minden rétegét megmozgatta, későbbiekben pedig hatással volt a reformkor, majd a dualizmus szinte minden fontos kérdéskörére és közéleti vitájára.

Célkitűzések: A kurzus keretében a doktori iskolai hallgatók megismerkedhetnek a magyar állam- és közigazgatás-történet 18-19. századi intézményrendszerével, sajátos fejlődési tendenciáival és alapintézményeivel. A Habsburg uralkodók és az udvari kancellária által kidolgozott tervezetek tanulmányozásán, a közigazgatás és az igazságszolgáltatási intézményrendszer változásain keresztül alkalom nyílik, a reformkori politikai küzdelmek alapját képező magyar és európai fogalomhasználat, és rendszerszemlélet elsajátítására, a közigazgatási kultúra közvetítésére. A 18-19. századi változások nyomon követése, megfelelő alapot nyújt a modern közigazgatás alapjainak, állandó tendenciáinak mélyebb megismeréséhez. Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: A kutatószemináriumi rendszerben, az oktatói előadások és a heti konzultációk alkalmat adnak a közigazgatás-történet módszerének és gyakorlatának megismerésére. A témakör lehetőséget ad a választott téma feldolgozása során mind a szervezet-történet, eszmetörténet és az összehasonlító módszer alkalmazására. Követelmény a hallgatók által részéről egy önálló dolgozat elkészítése, amely lehetőség szerint igazodik a hallgató doktori témájához. Módszerek: a kutatási terület hangsúlyt fektet az adott témakör történeti forrásokra támaszkodó kidolgozására, különösen: forráselemzés, levéltári források gyűjtése (elsősorban: megyei levéltárak és MNL OL/abszolutizmuskori gyűjtemények). Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: A már kutatott és publikált források mellett, nagy hangsúlyt kapnak a levéltári és a korabeli sajtóban megjelent híradások és tudományos publikációk, amelyek a sokszor általánosításoktól szenvedő, és számos feltáratlan területtel rendelkező terület jobb megismerését célozzák, igazodva annak igazgatás-specifikus témaköreihez (rendeleti kormányzás; közigazgatási büntetőjog; igazgatásrendészet). A hallgatók doktori iskolai témaválasztásához igazodó témák részletes feldolgozása, részét képezi a doktori dolgozat megírásának.

A pályázó témavezetőnek a témakörben megkezdett kutatási eredményét tanúsító, legutóbbi 10 éves releváns publikációinak bibliográfiai tételei: Az állam elleni bűncselekmények szabályozása a 19. századi Magyarországon, különös tekintettel a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi 5. törvénycikk előzményeire és megalkotására Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2015., 315 p. A büntetőjog története In: Horváth Attila (szerk.) Magyar állam- és jogtörténet. 664 p. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. pp. 505-556. Bene ambula! Gondolatok Magyarország Alaptörvényének bevezető rendelkezéseiről KÖZSZOLGÁLAT: KÖZIGAZGATÁSI MAGAZIN 1:(2) pp. 16-17. (2011) A felvilágosodás nyugat-európai képviselői és a felségsértés bűntettének fogalma In: Szoboszlai-Kiss Katalin, Deli Gergely (szerk.), Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Győr: Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2013. pp. 39-47. A gonosz tanácsadók megbüntetésétől a miniszteri felelősségig: Hűtlen tanácsosok és a nemzetsértés tényállása a magyar büntetőkódex-tervezetekben In: Máthé Gábor, Mezey Barna (szerk.), Ünnepi tanulmányok Révész T. Mihály 65. születésnapja tiszteletére. 507 p. Budapest: Gondolat; ELTE ÁJK, 2010. pp. 9-36. (Bibliotecha Iuridica. Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának tudományos kiadványai. Libri Amicorum; 38.) Törekvések a politikai bűncselekmények rendezésére Magyarországon a 18. század végén, és az 1795. évi büntetőtörvénykönyv tervezete JOG ÁLLAM POLITIKA: JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 2:(2) pp. 73-97. (2010) Verwaltungs- und Strafrechtsreformen von Joseph II. in den ungarischen Komitaten In: Jerouschek G., Rüping H., Mezey B. (szerk.) Strafverfolgung und Staatsraison - Deutsch-ungarische Beiträge zur Strafrechtsgeschichte - Rothenburger Gespräche zur Strafrechtsgeschichte, Band 6,. Giessen: Psychosozial-Verlag, 2009. pp. 89-120. A császár szolgálati útra ment - Kulcsár Krisztina: II. József utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban 1768-1773 címmel a Doktori mestermunkák sorozatban megjelent doktori értekezésének ismertetése JOGTÖRTÉNETI SZEMLE 8:(2) pp. 91-93. (2006) Der wahre Diener des Staates Verwaltungsreformen von Joseph II. in den ungarischen Komitaten RECHTSGESCHICHTLICHE VORTRÄGE 43: pp. 3-19. (2006) Kísérlet a magyar vármegyerendszer átalakítására II. József közigazgatási és büntetőjogi reformjai a magyarországi vármegyékben In: Mezey Barna, Révész T Mihály (szerk.) Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére. 684 p. Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. pp. 77-96.

Kutatandó ajánlott irodalom Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. századvégi Magyarországon. 1664-1685, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. Benda Kálmán: A Habsburg-abszolutizmus és a rendi ellenállás a XVI.-XVII. században Budapest, Történelmi Szemle 1975. Benda Kálmán: A Habsburg-abszolutizmus és a rendi ellenállás a 17. század elején, In A nemzeti hivatástudat nyomában, Szerk.: Lukáts János Budapest 2004. Berzeviczy Albert: Az absolutizmus kora Magyarországon 1949-1865. I. Budapest, 1922. Béli Gábor: Magyar jogtörténet A tradicionális jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 1999. Bibó István - Pajkossy Gábor: Az 1790/91: 67. c. és az 1825/27: 8., 9., 15. tc. alapján létrejött rendszeres regnikoláris bizottságok kiadványainak bibliográfiája, Kézirat - Országgyűlési Könyvtár, Budapest, 1977. Hajdu Lajos: Adalékok a jozefinizmus magyarországi jogi reformtörekvéseinek értékeléséhez, in: Jogtörténeti Tanulmányok, Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára, Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, 1980. Hajdu Lajos: II. József közigazgatási reformjai Magyarországon Budapest, 1982. Hajdu Lajos: A közjó szolgálatában, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1983. Hajdu Lajos: Adalékok a jozefinizmus magyarországi jogi reformtörekvéseinek értékeléséhez, in: Jogtörténeti Tanulmányok, Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára, Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, 1980. Hajdu Lajos: II. József közigazgatási reformjai Magyarországon Budapest, 1982. Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke, Századok 1923. Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai 1790-1795., Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1926. Stipta István: Törekvések a vármegyék polgári átalakulására. Tervezetek, javaslatok, törvények, Budapest 1995. Stipta István: Az abszolutizmus állama, Rubicon 1997/8, In Rubicon-Archívum 1990-2001 - CD-ROM Budapest, 2017. január 11.... kutatási területvezető témahirdető

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Dr. habil. Takács Albert CSc Neve: NKE Közigazgatás-tudományi Kar E-mail címe: albert.takacs@uni-nke.hu Munkahely Címe: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Munkaköre: főiskolai tanár Telefonszáma: Neve: Közjog és közigazgatás Kutatási terület Vezetője:Prof. Dr. Patyi András KUTATÁSI TÉMA CÍME: Hagyomány és fejlődés az alkotmányos eszmék történetében A témaválasztás indoklása: (Előzmények, aktualitás, stb.) Az alkotmányozás nem egyszerű technikai művelet, hanem kulturális jelenség. Ennek megfelelően eszmék mozgatják. Eszméinket nem készen kapjuk, hanem választjuk azokat. Az eszme azonos történetével. A kutatási téma azokat a politikai és filozófiai eszméket állítja középpontba, amelyek közvetlen vagy közvetett alkalmazása az alkotmányozási folyamattól elválaszthatatlan. Olyan absztrakt kategóriák, mint a jogállam, a demokrácia, a szabadság, a szuverenitás, a társadalmi szerződés, a nép alapvetően befolyásolják az alkotmányozás tartalmát. Az alkotmányos fogalmak mai értelme nem választható el múltjuktól. Az eszmék az alkotmány értelmezésében is döntő szerepet játszanak. Végső soron az alkotmány értelmezési séma. Lehetőségeinek megértése és politikai gyakorlattá tétele nem nélkülözheti az eszmei alapok tisztázását. Célkitűzések: A téma kutatása alátámasztja a pozitív alkotmányjog megértését és egyben az összehasonlító alkotmányjog számára is módszertani bázis kínál. Az eszmetörténetnek különös jelentősége van az alkotmányjogi kategóriák értelmezésében. Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: A téma kutatásának alapvető módszere a jogi hermeneutika. Azon a filozófiai alapon nyugszik, amelyet Hans Georg Gadamer fektetett le és Karl Larenz, valamint Wolfgang Fikentscher alkalmazott a jogtudományra.

Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: A kutatás eredményeként az alkotmányjog alapfogalmainak differenciált és igazolható jelentéséhez jutunk. Ennek politikai, jogi és oktatási jelentősége kézenfekvő. A pályázó témavezetőnek a témakörben megkezdett kutatási eredményét tanúsító, legutóbbi 10 éves releváns publikációinak bibliográfiai tételei: A hatalommegosztás elve az alkotmányos értékek rendszerében. Pro Publico Bono, 2011. évi 1. különszám; A felvilágosodás és az alkotmány eszméje. Jogtörténeti Szemle, 2011. évi 2. szám; A föderalista értekezések alkotmányelmélete és az amerikai alkotmány születése. In: Gárdos-Orosz Fruzsina Szente Zoltán (szerk.): Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon. Budapest: NKE-KTK, 2014. Kutatandó ajánlott irodalom Platón, Arisztotelész, Ciceró, Machiavelli, Hobbes, Locke, Montesquieu, Kelsen szövegei. Budapest, 2014. szeptember 1.... kutatási területvezető.. témahirdető

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Dr. Bodó Barna docens, a Sapientia t. professzora Neve: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem E-mail címe: bodobarna1@gmail.com Munkahely Címe: Kolozsvár/Cluj-Napoca, Tordai út /Cl. Turzii 4. Romania Munkaköre: docens, szakkoordinátor Telefonszáma: +40-727-441647 Kutatási terület Neve: Állam- és közigazgatástörténet Vezetője: Prof. dr. Horváth Attila KUTATÁSI TÉMA CÍME: Erdély és külön a Székelyföld közigazgatás-története; az erdélyi városok igazgatása és az etnikai törésvonalak A témaválasztás indoklása: (Előzmények, aktualitás, stb.) A közös közigazgatási tér kialakítása illetve léte az Európai Unió számára kiemelten fontos kérdés, hiszen ez egyik alapfeltétele annak, hogy a közös európai politikák implementációja megtörténhessen. Európa országainak közigazgatási hagyományai eltérőek, a modern államok között jelentős eltérések léteznek a közigazgatás strukturális megoldásait illetően. Pl. Magyarország területi struktúrája már a 13. században bonyolulttá vált, aminek egyik oka a feudális jellegű kapcsolat- és kiváltságrendszer, a másik pedig a kiváltságos területek léte (jászok, kunok, székelyek, szászok stb.) A székelyek mai Székelyföldre történő betelepedése a 12. század közepétől kezdődött és a század végére befejeződött. Megtörtént a terület nemzetségek (hadcsoportok) szerinti fölosztása, ez az azonnali hadrafoghatóság szempontjából volt meghatározó, az alapját a tízes rendszerű településhálózat jelentette. Ettől alapvetően különbözik Románia közigazgatása. A várostörténet által feltárt hagyomány is modernizációs potenciálként kezelhető. Európa régióiban partikuláris városi jogrendszerek jöttek létre, a város a vidék felé mind több funkciót teljesített. A történelmi Magyarországon és Közép-Európa több településén (pl. Kolozsvár, Temesvár) a helyi etnikai közösségek külön-külön szerepet kaptak a városvezetésben, ez a hagyomány fontos akkor, amikor a közös Európára gondolunk. A középkori városi önkormányzat sok eleme (partikuláris intézmények, a korporációs rendszer) fontosak lehetnek a mai közigazgatás megoldáskeresései közepette. A 19. századi (többnyire) liberális államépítés országról országra, de olykor régiónként is különbözött. Az eltérő hagyományok feltárása és elemzése, az esetlegesen létező regionális, kisebbségi hagyományok számba vétele és értékelése egyrészt megmutatja, hogy az egyes államok milyen utat jártak be közigazgatási rendszerük kialakításában és ebben a kisebbségi hagyományok játszottak-e valamilyen szerepet. Ebben a kontextusban válik fontossá Erdély és külön Székelyföld közigazgatás-története.

Célkitűzések: Feltárásra várnak olyan kérdések, mint: - az államépítés hagyományai és a közigazgatási hagyományok; modellek kialakulása az európai térségben; - az EU-s országok közigazgatása: előzmények, hagyomány, sajátosságok (kisebbségek), EU-s közigazgatási tér; - a közigazgatási modellek keveredése és belső feszültségei a kelet-közép-európai országokban (kiemelten olyan országokban, amelyek több történelmi régió egyesítése során jöttek létre, illetve ahol találkozott a francia és a német közigazgatási hagyomány és olykor feszültséget gerjesztet a bizánci nyomvonalon alakuló igazgatástechnikai racionalizmussal; - önkormányzati modellek, helyi közigazgatás, konszociáció és oszloposodás, a konszociáció korai példái; a helyi önkormányzati jog modernizációjának európai modelljei: - a magyar modernizáció és a hosszú 19. század ; - a közép- és kelet-európai városi jog és a dekoncentráció. Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: Adatgyűjtés, szakirodalom elemzés, dokumentumelemzés (kvantitatív, kvalitatív), történeti elemzés, összehasonlító elemzés, esetek feldolgozása, konceptualizálás, értelmezés. Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: Közép-Kelet-Európa regionális/városi közigazgatási hagyományainak feltárása, összehasonlító értelmezése, kontextualizálása. Az EU közigazgatás és Közép-Kelet-Európa közigazgatási hagyományainak komparatív elemzése, a létező modellek hatása az EU-közigazgatásra, új modellek megalkotása. Tézisek, javaslatok megfogalmazása EU-s közigazgatás konvergenciáját illetően.

A pályázó témavezetőnek a témakörben megkezdett kutatási eredményét tanúsító, legutóbbi 10 éves releváns publikációinak bibliográfiai tételei: 1. Regionalizmus és közigazgatás Romániában, In: Rácz Szilárd (szerk.): Regionális átalakulás a Kárpát-medencében, Magyar Regionális Tudományi Társaság, Pécs, 2006. p. 276-289. 2. A regionalizmus diszkurzív megjelenítése (társszerző: Bakk Miklós), In: Bodó Barna (szerk.), Romániai Magyar Évkönyv 2006, Marineasa Kiadó Temesvár, 2007, pp. 144-153. ISBN978-973-631-363-9 3. Regionalizmus és közigazgatás Romániában, In: Bodó Barna (szerk.): Európai Unió és regionális politika (szerk.), 2008, Scientia Kiadó Kolozsvár, ISBN 978-973-1970-03-5, 109-124 old. 4. Kistérségek a politika és a közigazgatás szorításában. In: Cseke Péter (szerk.): Kistérségek nagy remények?, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2009. ISBN 978-973-1960-08-1, 293-314 old. 5. Határtérség és együttműködés, In: Soós E.- Fejes Zs. (szerk.): Régió a hármashatár mentén, Szegedi Tudományegyetem, 2010, ISBN 978-963-306-024-7, pp. 94-103. 6. Deconstructing a Region: the Banat/Bánság (társzerző Szász A.Z.) in Horváth István Tonk Márton (eds.) Minority Politics within the Europe of Regions, Scientia, 2011, pp. 329-351. ISBN 978-973-1970-57-8 7. Régió és politika, In: Magyar Kisebbség, 2003/1. 8. Autonómia-paradoxonok, In: Magyar Kisebbség, 2004/1-2. p.67-73. ISSN 1224-2292 9. Regionalism as political litmus In Minorities Research nr. 14, 2012, pp.127-143. ISSN 1585-860X 10. A székelyföldi autonómia mozgásterei, Kisebbségkutatás, 2016/3. pp. 7-41. ISSN 1215-2684 Kutatandó ajánlott irodalom 1. Szamel Katalin-Balázs István-Gajduschek György-Koi Gyula (szerk.) Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása, Budapest:Complex Kiadó, 2011. 2. Berényi Sándor: Az európai közigazgatási rendszerek intézményei (Autonómiák és önkormányzatok), Budapest: Rejtjel Kiadó, 2003. 3. Ficzere Lajos (szerk.): Magyar közigazgatási jog. Általános rész. Budapest. Osiris, 2001. 4. Prof. Dr. Eberhard Schmidt-Assmann, Az európai közigazgatás együttműködési és alá-fölérendeltségi modellje, Európai Jog, 2003/3. 5. Alberto J. Gil Ibanez: A Közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása; A nemzeti és az Európai Közigazgatások szerepe. Budapest: Osiris Kiadó, 2000. 6. Lőrincz Lajos, Európai integráció magyar közigazgatás, Magyar Közigazgatás, 1998. július, 403. 7. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok. Virtuóz Kiadó 2001. 8. Horváth Gyula Illés Iván Pálné Kovács Ilona Perger Éva: Régiók és regionális közigazgatás Európában, Pécs-Csíkszereda, 2013. 9. Pál-Antal Sándor: Székely önkormányzat-történet, Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2002. 10. Bakk Miklós: Aszimmetrikus megoldások az Európai Unió tagállamainak területiközigazgatási rendszerében, http://www.mensura.ro/iras/aszimmetrikus_megoldasok_az_europai_unio_tagalla mainak_teruleti-kozigazgatasi_rendszereben Budapest, 2017.jan.10.

. kutatási területvezető.. témahirdető

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Dr. Bodó Barna docens, a Sapientia t. professzora Neve: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem E-mail címe: bodobarna1@gmail.com Munkahely Címe: Kolozsvár/Cluj-Napoca, Tordai út /Cl. Turzii 4. Romania Munkaköre: docens, szakkoordinátor Telefonszáma: +40-727-441647 Kutatási terület Neve: Állam- és közigazgatástörténet Vezetője: Prof. dr. Horváth Attila KUTATÁSI TÉMA CÍME: Nemzetépítés és regionalizmus

A témaválasztás indoklása: (Előzmények, aktualitás, stb.) Az államépítés és a nemzetépítés kifejezések egymást részben átfedő, ugyanakkor jelentős mértékben eltérő folyamatokra utalnak. A részleges átfedés okán fogalmi zűrzavar jött létre, és ez bizonyos szakirodalomban is megfigyelhető. Az állam javakat és szolgáltatásokat biztosító territoriális entitás, amely az általa nyújtott intézményi keretek között kihat a területén történő eseményekre, folyamatokra. A nemzetet elképzelt, konstruált közösségnek tekintjük, a nemzeti identitás közös történelmi területhez, közös kultúrához, nyelvhez, hagyományokhoz, közös nemzeti gazdasághoz és jogrendszerhez kötődik. Az államépítés az intézményi adottságokra koncentrál, és nem a társadalmon belül meglévő lelki kötődések erősítésére. Az államépítés materiális folyamat, és nem a társadalom kognitív jellemzőin keresztül lehet vizsgálni. Európában az államépítés főleg a kontinens nyugati felén történetileg megelőlegezte a nemzetépítést. A nemzetté fejlődésnek két fő típusa attól függ, hogy az államépítés és a nemzetépítés szakaszai hogyan kapcsolódnak össze. Angliában, Franciaországban, Spanyolországban, Svédországban (ide sorolható Lengyelország is) a kora újkori állam egy etnikus kultúra dominanciája alatt fejlődött ki. Vagyis az államépítés alapozta meg a modernitás azon történeti fordulópontját, amellyel az állam által már korábban összerakott társadalom civil társadalommá alakult át, és megalapozhatta az egyenlő polgárok közösségének létrehozását. Közép- és Kelet- Európában jórészt külső eredetű uralkodó osztály gyakorolta a hatalmat olyan etnikai csoportok fölött, amelyek összefüggő területen éltek, de nem volt saját nemességük, vagyis feudális társadalmuknak nem volt saját vertikuma. Az államépítés ezért ritkán jelentett nemzetépítést. Közép-Kelet-Európa több országában a nemzetállamot a többségi nemzet államával azonosítják. Nem tesznek különbséget a nemzet politikai és kulturális értelmezése között. Mindmáig az államépítést tekintik elsődleges, olykor egyedüli célnak. Felmerül a kérdés, hogy ezekben az országokban a kortárs politikai és alkotmányjogi reformokra milyen célok jegyében kerül sor. Ez ott válik elsőrendűen fontossá, ahol az országban nemzeti kisebbségek is élnek és KKE minden országa ilyen. A nemzeti kisebbségi közösségek építését nemcsak a központi politika szorítja háttérbe, hanem demográfiai, geopolitikai tényezők is. A kisebbségi (magyar) közösségek építésének ellenében hat, hogy a KKE-i országok nem veszik figyelembe a területi struktúrák alakításában az etnikai (kisebbségi) érdekeket; a kompakt kisebbségi régiók is a többségi területekkel közös régiókat alkotnak; ugyanakkor jelen van ezen térségekben a dezintegráció, megosztottság, szétfejlődés, a kétnyelvűség, a kettős kötődés, de az asszimiláció vagy adaptáció is. Kutatási célkitűzések: A regionális, kisebbségi közösségépítés kerete és meghatározó tényezői KKE országaiban. KKE országainak identitáspolitikái, a határokon túli közösségeikkel kapcsolatos politikái. A kistérségi kapcsolatok és hagyományok miként kapcsolódnak helyi térség- és közösségfejlesztési politikákhoz? A kettős kötődés és a helyi kulturális politikák. A szórványosodás, regionalizáció az autonómiaprogramok és demográfiai, közigazgatási, politikai hatásaik. Kisebbségi közösségek intézményfejlesztései.

Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: Adatgyűjtés, szakirodalom elemzés, dokumentumelemzés (kvantitatív, kvalitatív), történeti elemzés, összehasonlító elemzés, esetek feldolgozása, konceptualizálás, értelmezés. Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: Közép-Kelet-Európa országaiban az államépítés és nemzetépítés közötti viszony feltárása és értelmezése. A kettős európai államépítési hagyomány és az EU-s közigazgatás alakulása. A kisebbségi nemzeti közösségek építkezésének összehasonlító vizsgálata, közös jegyek keresése. KKE országainak közigazgatási reformjai és a kisebbségi közösségek érdekérvényesítő lehetőségei. A térségi, határon átnyúló kapcsolatok és a kisebbségi közösségi építkezés vizsgálata. Az autonómia, mint kisebbségi közösségépítési célkitűzés esélyei. A pályázó témavezetőnek a témakörben megkezdett kutatási eredményét tanúsító, legutóbbi 10 éves releváns publikációinak bibliográfiai tételei: 11. Monuments of Public Art and the Intercultural Dialogue. The Case of the Austrian Military Monument in Timisoara. In: Path to Belonging. Constructing Local Identity in Banat by Means of Monuments, Cultural Heritage and Historiography (ed. Vasile Docea), Nomos Verlagsgesellschaft Baden-Baden Germany, 2016. pp. 29-49. 12. Szórványról másként. In Szigetek szórványok a Kárpát-medencében és Észak- Amerikában, (szerk. Cseke Péter), Korunk Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2016. pp.37-57. 13. Kisebbségi hídszerep többségi nacionalizmus. A magyar nemzetpolitika buktatói. In Együttgondolkodás nemzetstratégiáról és nemzetpolitikáról. (Szerkesztők: Duray Miklós, Garaczi Imre, Péti Márton, Szalóky-Hoffmann Csilla, Szász Jenő), Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest, 2016, pp. 115-121. 14. A birtokbavétel lépcsőfokai In Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015 (A fesztiváljelenség) (szerk. Bodó Barna, társszerkesztők Szabó Lilla, Széman Rózsa), Kiadó Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016, pp.7-30. 15. Civil szerepek és a kisebbségi lét. In Fricz Tamás e.a. (szerk.): Civilitika, Budapest: Méry Ratio Kiadó, 2016. pp. 159-186. 16. Kisebbségi magyar fiatalok identitásváltozatai, In Szabó A.-Bauer B.-Pillók P. Mozaik 2011 Magyar fiatalok a Kárpát-medencében, Belvedere Meridionale, Szeged-Budapest, 2013, pp.199-246. 17. Az identitás tükörcserepei, In: Bánsági magyar óvodák (szerk. Bodó Barna), 2013, Szórvány Alapítvány Temesvár, pp. 36-64. 18. Az asszimiláció jelenségvilága, in Balog I. e.a. (szerk.) A szociológia szemüvegén keresztül, Belvedere Meridionale Kiadó Szeged, 2012. pp. 40-58. 19. Szórvány és közpolitika, In: Kisebbségkutatás, 2015/3. pp.102-129. 20. Erdélyi magyar civil tudomány, In: Civil Szemle, 2014/3. pp.7-26.

Kutatandó ajánlott irodalom 1. Charles Tilly (ed.): Citizenship, Identity and Social History. Cambridge University Press, Cambridge, 1996. 2. Hans Kohn: Western and Eastern Nationalism. In: Nationalism (szerk. John Hutchinson Anthony D. Smith). Oxford: Oxford University Press, 1994. 162 165. o. 3. Csergő Zsuzsa Goldgeier, James M. (2004): Nationalist Strategies and European Integration. In: Kántor Majtényi Ieda Vízi Halász (eds.): The Hungarian Status Law: Nation Building and/or Minority Protection. Slavic Eurasian Studies nr.4. Hokkaido University, Sapporo 4. Daniele Conversi: A nacionalizmuselmélet három irányzata. REGIO, 1998/3. 37 55. o. 5. Dénes Iván Zoltán (szerk.): Szabadság és nemzet. Gondolat, Bp., 1993 6. Michael Mann: A demokrácia sötét oldala. Az etnikai és politikai tisztogatás modern hagyománya. REGIO, 2003/1 7. Rogers Brubaker: A nemzet mint intézményesült forma, gyakorlati kategória, esetleges esemény. In: Nacionalizmuselméletek: szöveggyűjtemény (szerk. Kántor Zoltán). Budapest: Rejtjel, 2004. 390. o. 8. Constantin Iordachi: Állampolgárság és nemzeti identitás Romániában. REGIO 2000/3. 9. Kántor Zoltán: A nemzet kérdése a nemzetközi porondon, Külügyi Szemle 2008 nyár 10. Halász Iván: A nemzetfogalom nyelvi-kulturális elemei a modern kelet- és közép-európai demokratikus alkotmányokban. In: Halász Iván, Majtényi Balázs, Szarka László (szerk.): Ami összeköt? Státustörvények közel és távol Budapest: Gondolat Kiadó, 2004. 27 41. o. 11. Irina Culic: State Building and Constitution Writing in Central and Eastern Europe after 1989. REGIO: Minorities, Politics, Society, 2003/1. 38 58. o. 12. Kántor Zoltán: Kisebbségi nemzetépítés a romániai magyarság mint nemzetépítő kisebbség. REGIO, 2000/3. 219 241. o. 13. Bakk Miklós: Politikai közösség és identitás, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2008 14. Politikai versus kulturális nemzet, összeállítás a REGIO 2002/4. számában Budapest, 2017. jan. 10.. kutatási területvezető.. témahirdető

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Prof. Dr. Patyi András (PhD, habil.) Neve: Nemzeti Közszolgálati Egyetem E-mail címe: patyi.andras@uni-nke.hu Neve: Munkahely Címe: 1083 Ludovika tér 2. Kutatási terület Vezetője: Munkaköre: egyetemi tanár Telefonszáma: +3614329150 KUTATÁSI TÉMA CÍME: A közigazgatási jogdogmatika bármely kérdése A témaválasztás indoklása: (Előzmények, aktualitás, stb.) A közigazgatási jogdogmatika területén több olyan, önálló tudományos értekezés tárgyát képező kérdés van, amelyek vizsgálata feldolgozásra vár. Ezen kérdések tudományos vizsgálata egyszerre elméleti jellegű munkák, de rendelkeznek azokkal a sajátosságokkal is, amelyek a gyakorlati alkalmazáshoz szükségesek. A jelentkező személyes érdeklődésére bízva ilyen téma lehet a közigazgatási aktustan, a jogviszonyok vizsgálata, a jogalanyiság és jogi személyiség kérdésköre, az érvényesség, hatályosság, hatáskör, felelősség, funkciók és feladatok alapkérdések komplex vizsgálata. Célkitűzések: önálló alkalmazható tudományos eredmények közigazgatás-tudományi dogmatikai alapkutatások a gyakorlatban is alkalmazható alapkutatási eredmények. Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: A tudományos munkához szükséges elemző, dogmatikai, összehasonlító módszerek alkalmazása. A statisztikai eredmények felhasználása és értékelése A témakörhöz kapcsolódó jogszabályok, irodalmak tanulmányozása és a főbb tézisek felállítása után konferenciákon való részvétel, részeredmények publikálása, megvitatása.

Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: A kutatás várható eredménye a közigazgatás-tudományi kérdéseket komplex módon feldolgozó, értékelő a jövőbeni szabályozási koncepciók (de lege ferenda) előkészítése során felhasználható alapkutatási eredmények előállítása. Egyes speciális kérdésekben alkalmazható modellek kidolgozása.

A pályázó témavezetőnek a témakörben megkezdett kutatási eredményét tanúsító, legutóbbi 10 éves releváns publikációinak bibliográfiai tételei: Patyi András: Gondolatok a magyar helyi önkormányzati rendszer általános szabályairól In: Szoboszlai-Kiss Katalin, Deli Gergely (szerk.) Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Győr: Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2013. 379-395. (ISBN:978-615-5298-08-0) Patyi András: A közigazgatási aktustan alapkérdései In: Patyi András, Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog: az Alaptörvény rendszerében. 351 p. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2012. pp. 197-227.( Institutiones juris; Dialóg Campus tankönyvek; Dialóg Campus szakkönyvek) (ISBN:978-963-9950-86-3) Patyi András Közigazgatási tevékenységfajták, szervezetrendszer és igazgatás In: Patyi András, Varga Zs. András Általános közigazgatási jog: az Alaptörvény rendszerében. 351 p. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2012. pp. 173-196. (Institutiones juris; Dialóg Campus tankönyvek; Dialóg Campus szakkönyvek) (ISBN:978-963-9950-86-3) Patyi András: A közigazgatási jogviszonyok In: Patyi András, Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog: az Alaptörvény rendszerében. 351 p. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2012. pp. 243-254. (Institutiones juris; Dialóg Campus tankönyvek; Dialóg Campus szakkönyvek) (ISBN:978-963-9950-86-3) Patyi András: Közigazgatás, alkotmány, bíráskodás Győr: Universitas-Győr Kht., 2011. 271 p. (ISBN:978-963-9819-60-3) Patyi András: Gondolatok a közigazgatási aktusfogalom egyes alkotmányjogi és dogmatikai elemeiről In: Fazekas Marianna, Nagy Marianna (szerk.) Tanulmányok Berényi Sándor tiszteletére. 488 p. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2010. pp. 329-350. Bibliotheca iuridica.libri amicorum, ISSN 1587-1509; 34.) (ISBN:978 963 312 006 4) Patyi András: A jogi személyiség egyes kérdései a közigazgatási szervezetben: létezike, s ha igen, micsoda a közigazgatási jogi jogi személyiség? In: Csefkó Ferenc, Fábián Adrián (szerk.) A közigazgatási szervezetrendszer átalakítási kísérletei. 127 p. Pécs: Jövő Közigazgatásáért Alapítvány, 2009. pp. 58-75. (ISBN:978-963-06-6937-5) Patyi András: A közigazgatási aktustan alapkérdései In: Patyi András, Varga Zs. András Általános közigazgatási jog. 398 p. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2009. pp. 199-233.(Institutiones Juris) (ISBN:978 963 9950 16 0) Patyi András: A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök; az önkormányzati működés In: Patyi András, Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. 398 p. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2009. pp. 326-344. (Institutiones Juris) (ISBN:978 963 9950 16 0) Patyi András: A köztestületek és a köztestületi szervek In: Patyi András, Varga Zs. András Általános közigazgatási jog. 398 p. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2009. pp. 375-380. (Institutiones Juris) (ISBN:978 963 9950 16 0)

Kutatandó ajánlott irodalom - a témával kapcsolatos hatályos jogszabályok és jogalkalmazói döntések - az egyes résztémával, kutatási területtel foglalkozó korábbi és aktuális szakirodalom, különösen: - Berényi Sándor: A közigazgatási aktus in: Fazekas Marianna Ficzere Lajos (szerk.): Magyar közigazgatási jog általános rész. Osiris Budapest, 2005. - Kilényi Géza: A közigazgatási szervek jogi személyiségének problémái Magyar Közigazgatás 2006/8. 449-468. - Mahendra P. Singh: German Administrative Law in common Law Perspective Berlin, Heidelberg, New York, Barcelona, Hong Kong, London, Mailand, Paris, Tokio, Spriner 2001. - Sárközy Tamás: Szervezetek megszemélyesítés a jogban. Kis modern jogdogmatika. Állam- és Jogtudomány 2008/1. 3-15. - Szontagh Vilmos: A közigazgatási jogtudomány tankönyve Első kötet: Jogtudományos alapvetés Debrecen Tudományegyetemi Nyomda, 1948. Budapest, 201... kutatási területvezető.. témahirdető

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Prof. Dr. Patyi András ( PhD, habil.) Neve: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Munkahely Címe: 1083 Budapest Ludovika tér 2. Munkaköre: egyetemi tanár E-mail címe: patyi.andras@uni-nke.hu Neve: Közjog és közigazgatás Telefonszáma: +3614329150 Kutatási terület Vezetője: Prof. Dr. Patyi András KUTATÁSI TÉMA CÍME: A közigazgatás ellenőrzése és kontrollja, a közjogi bíráskodás kötelékei A témaválasztás indoklása: (Előzmények, aktualitás, stb.) A közigazgatási bírói jogvédelem interdiszciplináris terület, hiszen történetileg kialakult rendszerei és azok tanulságai önálló kutatási területként vizsgálhatóak, emellett a bírói döntések közigazgatási aktusokkal összefüggő problémái szintén fontos területet képeznek. A közigazgatási bíráskodással összefüggésben az olyan alapkérdéseknek a kutatására és feldolgozására kerülhet sor, melyek egyrészt a közigazgatási döntések elleni bírói jogvédelem közös európai alapjogi (az Európai Emberi Jogi Konvenció és a kapcsolódó esetjog, valamint az Európa Tanács ajánlásai) megalapozásával függenek össze, másrészt a bírói jogvédelem jellegét vizsgálják. Célkitűzések: dogmatikai feldolgozása az elmúlt időszak változásainak a gyakorlatban is alkalmazható alapkutatási eredmények. olyan áttekintő, probléma feltáró alapkutatások véghezvitele, amely további speciális témakörök feldolgozásának alapjául szolgál. Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: A tudományos munkához szükséges elemző, dogmatikai, összehasonlító módszerek alkalmazása. A témakörhöz kapcsolódó jogszabályok, irodalmak tanulmányozása és a főbb tézisek felállítása után konferenciákon való részvétel, részeredmények publikálása, megvitatása.

Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: A kutatás várható végeredménye a közigazgatás ellenőrzésének, a közjogi bíráskodás helyzetértékelésének és jövőbeli javaslatok (de lege ferenda) előkésztése során felhasználható alapkutatási következtetések előállítása. Egyes speciális kérdésekben a gyakorlatban alkalmazható modellek kidolgozása.

A pályázó témavezetőnek a témakörben megkezdett kutatási eredményét tanúsító, legutóbbi 10 éves releváns publikációinak bibliográfiai tételei: Patyi András Administrative justice in Hungary In: Smuk Péter (szerk.) The Transformation of the Hungarian Legal System 2010-2013. 473 p. Budapest: Complex Wolters Kluwer; Széchenyi István University, 2013. pp. 145-154. (ISBN:9789632953434) Patyi András The Courts and the Judiciary In: Schanda Balázs, Varga Zs András, Csink Lóránt (szerk.) The basic law of Hungary: A First Commentary. 350 p. Dublin: Clarus Press, 2012. pp. 169-190. ISBN:978-1-905536-45-0) Patyi András A bírósági felülvizsgálat és a közigazgatási per alapjai a hatósági eljárásjogban In: Patyi András (szerk.) Hatósági eljárásjog a közigazgatásban. 654 p. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2012. pp. 471-496. (ISBN:978-963- 9950-87-0) Patyi András Közigazgatási bíráskodás de constitutione ferenda In: Gerencsér Balázs, Takács Péter (szerk.) Ratio legis, ratio iuris: ünnepi tanulmányok Tamás András tiszteletére 70. születésnapja alkalmából = liber amicorum : studia A. Tamás septuagenario dedicata. 600 p. Budapest: Szent István Társulat, 2011. pp. 234-247.(Xenia, ISSN 2061-9227 ; Bibliotheca iuridica, ISSN 1587-1509; 39.) (ISBN:978-963-277-257-8) Patyi András Közigazgatás, alkotmány, bíráskodás Győr: Universitas-Győr Kht., 2011. 271 p. (ISBN:978-963-9819-60-3) Patyi András A bírói kontroll kihívásai JOG ÁLLAM POLITIKA : JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 3:(Klsz) pp. 53-62. (2011) Patyi András Protecting the Constitution (The Characteristics of Constitutional and Judicial Review in Hungary 1990-2010) Passau: Schenk Verlag, 2011. 63 p. (ISBN:978-3-939337-86-7) Patyi András A közigazgatási bíráskodás és a közigazgatás külső ellenőrzése In: Fazekas Marianna (szerk.) A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma: 80 éve jött létre a budapesti jogi karon a Magyar Közigazgatástudományi Intézet. 214 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2011.06.10-2011.06.11. Budapest: Gondolat, 2011. pp. 183-197. (ISBN:9789636933746) Patyi András A közigazgatási bíráskodás alkotmányos hátterének eredete és jelentése In: Balogh Elemér, Homoki-Nagy Mária (szerk.) Emlékkönyv Dr. Ruszoly József egyetemi tanár 70. születésnapjára. 1018 p. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2010. pp. 653-670. (Acta Universitatis Szegediensis, ISSN 0324-6523. Acta Juridica et Politica, ISSN 0563-0606; Tom.73. fasc. 1-64.) (ISBN:978-963-9927-20-9) Patyi András A közigazgatási bíráskodás a (2) bekezdés magyarázata In: Jakab András (szerk.) Az Alkotmány kommentárja I-II. 3007 p. Budapest: Századvég Kiadó, 2009. pp. 1756-1787. (ISBN:978-963-7340-161) Patyi András Szervezet és hatáskör alapkérdései közigazgatási bíráskodásunk hatályos rendszerében JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 57:(3) pp. 125-144. (2002)

Kutatandó ajánlott irodalom - a témával kapcsolatos hatályos jogszabályok és jogalkalmazói döntések - az egyes résztémával, kutatási területtel foglalkozó korábbi és aktuális szakirodalom, különösen: - Martonyi János: A közigazgatási bíráskodás és legújabbkori fejlődése Budapest 1932. - Patyi András: Közigazgatási bíráskodásunk modelljei: Tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodásról Logod Bt. Budapest, 2002. - Rozsnyai Krisztina: A közigazgatási bíráskodás Prokrusztész-ágyban ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010. - ifj. Trócsányi László: Milyen közigazgatási bíráskodást? KJK Budapest 1992. Budapest, 201... kutatási területvezető.. témahirdető

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Kis Norbert PhD Neve: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Munkahely Címe: Hungária krt 9-11. Munkaköre: főiskolai tanár E-mail címe: kis.norbert@uni-nke.hu Neve: Közjog Kutatási terület Vezetője: Prof. Patyi András Telefonszáma: 30-4002267 KUTATÁSI TÉMA CÍME: Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitikák A témaválasztás indoklása: (Előzmények, aktualitás, stb.) A közigazgatás büntetőhatalma, a közigazgatás hatáskörébe adott represszív szankciórendszer számos rendszertani, alkotmányossági és jogpolitikai problémával terhelt terület. Ennek növekvő jelentőséget ad az a trend, amely a közigazgatási büntetőeszközök súlyának, kiterjedésének expanzióját mutatja. Az expanzió a magyar jogérvényesítés szintjén is jelen van, de számos európai ország, az Európai Unió adminisztratív szankcióinak, sőt az ENSZ által alkalmazott egyéni adminisztratív büntetőszankciók 2001-től fejlődő rendszerében is megnyilvánul. A büntetőhatalom a legalitás alkotmányos keretei között, az igazságszolgáltatás monopóliumaként fejlődött az európai jogi kultúrában. A közigazgatás jogérvényesítési eszköztárában a büntetőszankciók megjelenése és bővülése a hatékonyság és a célszerűség elvei mentén fejlődött. A kriminálpolitika szintén felismerte az alternatív büntetés lehetőségét a közigazgatási szankcionálásban. Sok tekintetben tisztázatlan maradt azonban milyen jogelvi és dogmatikai feltételekkel működhet a közigazgatási represszió, a közigazgatás büntetőjoga. Míg a büntetőjog alkotmányos elvei kikristályosodtak, a közigazgatási büntetések kevés figyelmet kaptak. A közigazgatási repressziót megfelelően kezelő következetes és átfogó szankciópolitikát alig találunk a jogpolitikai megoldásokban. A rendészet elmélete és a büntetőjog tudománya csak kis részben tekinti rendszertani elemének a közigazgatási büntetőhatalom kérdéseit. A kutatás arra tesz kísérletet, hogy komplex megközelítésben elhelyezze a tudomány rendszertanában és a jogági struktúrában a közigazgatási repressziót. Ehhez fontos értékelni a szabálysértési jog 2012-től megújult szerepét és jogelveit is. A közigazgatási büntetőhatalom helye egyes európai országok jogrendszerében, az EU jogérvényesítésében olyan komparatív szempontokat ad, amelyeket a jogelvi, alkotmányossági és rendszertani válaszkísérletek nem hagyhatnak figyelmen kívül

Célkitűzések: A közigazgatási büntetőhatalom alkotmányossági és jogpolitikai dilemmáit átfogóan elemző monográfia és habilitációs munka elkészítése. A közigazgatási szankciók szabályozásával kapcsolatos de lege ferenda javaslatokat megalapozó tudományos alapozás. Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: Komplex történeti, jogpolitikai, alapjogi, jogdogmatikai, jogalkotási, joghatékonysági és nemzetközi jogösszehasonlító megközelítés. Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: A közigazgatási büntetőhatalom jogállami, alkotmányossági kritériumai. Egy komplex szankciópolitikai szemlélet a jogpolitikában és a jogalkotásban. A szankcióalkotás és szankcióalkalmazás jogdogmatikai modellezése. A hazai szabályozás kritikája alapján de lege ferenda kodifikációs javaslatok a koherens és alkotmányos szabályozásra a közigazgatási szankciók területén.

A pályázó témavezetőnek a témakörben megkezdett kutatási eredményét tanúsító, legutóbbi 10 éves releváns publikációinak bibliográfiai tételei: 1. Kis Norbert, Hollán Miklós: Büntetőjog, Dialóg Campus K., 2013. 2. Kis Norbert - Nagy Mariann: Európai közigazgatási büntetőjog, HVG-Orac, Budapest, 2007. Kis Norbert - Máthé G.: European Administrative Penal Law. Budapest, BCE, 2004. 3. Kis Norbert: Szupranacionális közigazgatási szankciók az EU-ban, In: Kondorosi F, Ligeti K (szerk.) Az európai büntetőjog kézikönyve, Handbook of The European Penal Law, Budapest Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008. pp. 373-398. (ISBN: 978-963-9722-31-6) 4. Kis Norbert: How to Return the Supranational Administrative-type Counterterrorist Sanctions to the Criminal Justice System?, Nouvelle Études Pénales, Proceedings of the AIDP regional Conference, 2010 No. 22., 107-119. 5. Kis Norbert, Gellér Balázs, Polt Péter National report on the principle of Ne bis in idem International Review of Penal Law/ Revue Internationale de Droit Pénal 75:(1) pp. 989-1007. (2004) 6. Kis Norbert, Papp László: A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény magyarázata Budapest: Magyar Hivatalos Közlönyk., 2007. 503 p. (Közlöny könyvek 1787-9795)(ISBN:978-963-9722-26-2) 7. Kis Norbert: A szervezetekkel szembeni közigazgatási represszió felelősségtani problémái de lege ferenda: Közjogi tanulmányok Lőrincz Lajos 70. születésnapja tiszteletére. 453 p. Budapest: Aula Kiadó, 2006. pp. 185-197. (ISBN:963-503-348-6) 8. Kis Norbert: Megérett az idő arra, hogy a közigazgatási büntetőjogot megcsináljuk! 288-308.Mezey Barna, Révész T. Mihály (szerk.)ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletérebudapest: Gondolat, 2006. 684 p. (Libri amicorum, 1587-1509; 25.) (ISBN:963 9610 84 4) 9. Kis Norbert, Deres Petronella Kis Norbert (szerk) A Szabálysértési kormányrendelet magyarázata Budapest: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2005. 600 p. 10. Kis Norbert: A la recherche des droits fondamentaux de la défense In: Gellér Balázs (szerk.) Békés Imre ünnepi kötet. 414 p. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2000. pp. 254-280. (Bibliotheca iuridica. Libri amicorum, ISSN 1587-1509; 1.) (ISBN:963-463-429-X)

Kutatandó ajánlott irodalom Macrory B: Making sanctions More Effective, Macrory Review, Better Regulation Executive, Final report, 2006. De Moor Van Vught: Administrative Sanctions int he EU Law, REAL, 2012/5. vol. 5-41. The system of administrative and penal sanctions in the Member States of the European Communities Vol. I. National Reports ed. ACSC-EEC-EAEC, Brussels-Luxembourg, 1994, 98.. Angyal Pál: A közigazgatási jogellenesség büntetőjogi értékelése, Criminal law-based assessment of administrative offences, MTA. Budapest, 1931. Ashworth A.: The value of strict liability in. Criminal Law Review 1969. 5-18. Bittó Márta: A magyar szabálysértési jog és az Emberi Jogok Európai Egyezménye, The Hungarian Contravention Law and the ECHR, in: Állam és Jogtudomány. 1991/23. 155-174. De Bresson, J: Inflation des lois pénales et législation ou réglementations techniques, Revue de Science Criminelle, 1985 p. 241. M. Delmas-Marty: Punir sans juger. De la répression administrative au droit administratif penal, Paris, 1992. M. Delmas-Marty, C. Teitgen-Colly: Vers un droit administrati penal? In The system of administrative and penal sanctions in the Member States of the European Communities Vol. I. National Reports ed. ACSC-EEC-EAEC, Brussels-Luxembourg, 1994. J. Golschmidt: Das Verwaltungstrafrecht, Berlin 1902. Kántás Péter: Adalékok a közigazgatás szankciórendszeréhez in. Belügyi Szemle 5/2003:45-65. Kis Norbert: Szupranacionális közigazgatási szankciók az EU-ban, Supranational Administrative Sanctions in Mourgeon, J.: La répression administrative, LGDJ, 1966. Picard E.: La notion de police administrative, LGDJ, 1984. G. Richardson: Strict Liability for Regulatory Crime in. Crim. L. R. 1987 294-306. Torma András: A közigazgatási szankció helye és szerepe az EU jogában in. OLAF. 2005. 153-177. The Convention on the Protection of the European Communities Financial Interests (97/C 191/01) Recommendation No. R (91) 1 of the Committee of Ministers to Member States, Council of Europe The Resolution of the 14th INTERNATIONAL CONGRESS OF AIDP (1989) Nagy Marianna: Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához, ELTE Budapest, 2010. Budapest, 201... kutatási területvezető.. témahírdető

TÉMAVÁZLAT Témavezető neve (tud. fok.): Dr Bódi Stefánia PhD. egyetemi docens Neve: Dr. Bódi Stefánia Munkahely Címe: XI. Bp., Ménesi út 5. NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézet Munkaköre: egyetemi docens, főállású oktató E-mail címe: bodi.stefania@uni-nke.hu Neve: Jogtudomány Kutatási terület Telefonszáma: 432.9000/20-182 Vezetője: Prof. Dr. Patyi András, Prof. Dr Papp Tekla KUTATÁSI TÉMA CÍME: Az emberi jogok hazai jogvédelmi mechanizmusai; az elsőgenerációs alapjogok nemzetközi és hazai védelme A témaválasztás indoklása: (Előzmények, aktualitás, stb.) Az emberi jogok témaköre rendkívül tág, ezért a hallgatónak ezen téma keretében lehetősége van behatárolni kutatási témáját. A kutatás és a témavezetővel való konzultáció rendkívül sok ismeretanyagot közvetít, melyek ismerete a közszolgálat iránt érdeklődők számára elengedhetetlen. Az ismeretanyagba tartoznak a személyes szabadságjogok és a politikai jogok, a gazdasági-szociális jogok, és az ún. harmadik generációs jogok, az egyes jogcsoportok attól függően kerülnek részletes elemzésre, hogy a doktorandusz hallgató kutatási témájához melyik illeszkedik legjobban. Az emberi jogok újra és újra aktualitást nyer, így a megújulás és a változások nyomon követése elemi fontosságú feladatunk. A tárgy elsajátítása hozzájárul az általános műveltség fejlesztéséhez, mobilizálható tudást ad a társadalmi élet több területén, magas színvonalú ismeretanyagot közvetít. A hazai jogvédelmi intézményeken és a jogcsoportokon kívül a nemzetközi jogvédő szervekre vonatkozóan is információt kap a hallgató, pl. betekintést nyer az Emberi Jogok Európai Bíróságának működésébe. A témavezető ebben a témában 2001 óta publikál, a témaválasztásnak ez is egyik indoka.

Célkitűzések: Megismertetni a hallgatókkal az alapvető emberi-állampolgári jogokat, azok kialakulását és eszmetörténeti hátterét, és azok hazai szabályozását. A kutatási téma az általános műveltség növelése mellett hozzásegítheti a hallgatót, hogy eligazodjon az emberi jogok hazai, nemzetközi és uniós jogvédelmi rendszerében. A kutatás során a doktorandusz elsajátítja, hogyan kell különbséget tenni az egyes nemzetközi fórumok hatásköreit illetően, orientációt kap azzal kapcsolatban, hogyan tudja az egyén ezeket a jogorvoslati fórumokat igénybe venni. Sajnálatos módon az említett jogvédelmi rendszerekkel kapcsolatos ismeretek gyakran összemosódnak a hallgatók tanulmányai során, és ez a kutatás kiváló lehetőség arra, hogy az alapvető hatásköri szabályok tisztázásával, és a tényleges jogvédelmi profil bemutatásával járuljanak hozzá a tisztánlátáshoz. Az elkészült doktori disszertáció a leendő olvasókat segítheti ebben. Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: A kutatást elsősorban hazai és nemzetközi forrásanyagok gyűjtése segíti, valamint a témakörben a témavezető és több oktató által meghirdetett a témakör jobb megértését segítő kurzusának felvétele. Természetesen helyszíni látogatások, interjúk is elképzelhetőek a kutatás során, gyakorlati szakemberekkel, alkotmánybírókkal, jogvédő szervekkel való kapcsolatfelvétel útján. Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: Olyan doktori disszertáció elkészülése a cél, amely jól hasznosítható lesz a későbbiekben a témakör iránt érdeklődő olvasók számára és lehetőleg hiánypótló valamilyen tekintetben. Természetesen az elérendő eredmények nagyban függnek a választott témakörtől. Célunk magyar és idegennyelvű publikációk készítése, konferenciákon való részvétel.