1/2011. (IV.4.) BK vélemény

Hasonló dokumentumok
1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).

(az egyesület nevét beírni!) EGYESÜLET BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1

1. A Szerencsejáték Zrt., mint adatkezelő adatai

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

I. A bíróságok végrehajtói irodájának ügyforgalmi adatai Törvényszék

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté

ÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről

6/2015. (X.5.) OBH Elnöki ajánlás. Távközlési hálózat útján lefolytatott távmeghallgatásról és távtolmácsolásról a. civilisztikai eljárásokban

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk /2014/3.

Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása

Elnöki ügyvitel szabályai

Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017. (III. 31.) önkormányzati rendelete a meningococcus fertőzés ellen biztosított védőoltásról

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának

Adatkezelési tájékoztató

21. (1) A Kjtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő sal egészül ki:

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK RENDJÉRŐL. Tartalomjegyzék

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

A GÉPIPART TÁMOGATÓ EGYESÜLET BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 208. május 25. napjától

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

SZABÁLYZATOT. A szabályzat célja

Az előadás tartalmi felépítése

1/2017. (I.19.) SZÁMÚ POLGÁRMESTERI ÉS JEGYZŐI EGYÜTTES UTASÍTÁS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

Az Ákr. alapvető rendelkezései. Dr. Balogh-Békesi Nóra egyetemi docens NKE ÁKK Lőrinc Lajos Közigazgatási Jogi Intézet

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003

H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P

A személyes adatok kezelésére a Szolgáltató akkor jogosult, ha

A végrehajtási eljárás

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.

Panaszkezelési Szabályzat. Medicover Egészségközpont Zrt.

Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye. Megállapodás szociális étkezés i génybevételéről

Tárgy: Az ABI /2011/H. számú határozat módosítása HATÁROZAT

MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez

Tájékoztatás a személyes adatoknak az Európa Parlament és a Tanács (EU) 2016/679-es rendeletével összhangban történő kezeléséről és védelméről

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének. 2/2018. (III. 29.) OBH utasítása

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az igazságügyi és rendészeti miniszter. /2006. (..) IRM rendelete

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

A Társaság ezúton teszi közzé adatkezelési elveit, amelyet magára nézve kötelező erővel ismer el.

Adatvédelmi nyilatkozat

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete. 9/1995. (VII.28.) számú. Önkormányzati rendelete

Adatvédelmi tájékoztató ügyfelek részére a szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben kezelt személyes adatokra vonatkozóan

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Szabálysértési eljárás

2017. évi CLI. törvény tartalma

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A keresettel/viszontkeresettel/beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem nyomtatvány

Az eljárás tagozódása

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

AppeninnCredit Hitelezési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Panaszkezelési Szabályzat

ÁRGUS-SECURITY KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról. h a t á r o z a t o t:

Bevezetés Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. A Szabályzat célja

Adatkezelési tájékoztató

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Általános rendelkezések 1..

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

HATÁROZAT Ft, azaz Kettőszázezer forint

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ. Személy- és vagyonőrök 40 órás képzése

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!


2004. évi XCII. törvény. a választási eljárásról szóló évi C. törvény módosításáról1

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések

Adatvédelmi tájékoztató

A közjegyzői nemperes eljárások

MÓRÁGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás

A szakmai követelménymodul tartalma:

Átírás:

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését, akkor a tanú neve helyett a személyi adatait tartalmazó zárt borítékon kell megjelölni az azonosítására szolgáló sorszámot. Ugyanezt a tanút mindig ugyanazon sorszámmal szükséges jelölni, azonosítani (Be. 96. (1) bekezdés). I n d o k o l á s 1994. évi XCII. törvény 3. -a,amely 1973. évi I. törvény számos rendelkezését módosította, az alábbi indokolással iktatta be a törvényi módosításokat: Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv (a továbbiakban: Egyezmény) 1992. november 5-én a Magyar Köztársaságra nézve hatályba lépett. Az Egyezmény megerősítése azt a kötelezettséget rója a Magyar Köztársaság törvényhozására és jogalkalmazó szerveire, hogy gondoskodjanak a magyar jog és az Európai Emberi Jogi Bizottságnak és Bíróságnak az Egyezmény rendelkezéseit alkalmazó és értelmező gyakorlatának összhangjáról. Az Egyezménnyel való összhang esetenként jogalkotás nélkül, a jogalkalmazás megváltoztatásával is megteremthető. Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol az Egyezménynek megfelelő joggyakorlat csak törvényhozás útján, a hatályos jogszabályok módosításával, illetve kiegészítésével alakítható ki. A Javaslat mindenek előtt ezeket a szükséges módosításokat és kiegészítéseket tartalmazza. A Javaslatban szerepelnek ugyanakkor olyan rendelkezések is, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban az Egyezmény előírásaival. Ezek a rendelkezések az 1973. évi I. tv. (a továbbiakban: Be.) előírásait a már hatályba lépett egyéb jogszabályokhoz igazítják és felszámolják a gyakorlatban esetenként megfigyelhető következetlenséget, bizonytalanságot. Felvételüket az Egyezménnyel való összhangot biztosítani hivatott Javaslatba az indokolja, hogy valamennyi kapcsolódik az Egyezményben biztosított valamely emberi joghoz.

- 2 - A Be. 63. -ának rendelkezéseit az alábbiak szerint módosította. A Be. 63. -a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki: (5) A hatóság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az (1) bekezdésben írt személyi adatait - a nevén kívül - az ügy iratainál elkülönítve, zártan kezeljék. Ebben az esetben az ügy egyéb irataiban a tanú zártan kezelt adatait csak a hatóságnak az ügyben eljáró tagja tekintheti meg. (6) Ha a hatóság elrendeli a tanú személyi adatainak zártan történő kezelését, a hatóság a kihallgatás kezdetén a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg. Az első szabályozás értelmében a zárt adatkezelés nem foglalja magában a tanú nevének anonimitását. Arra adott lehetőséget a törvényalkotó, hogy a tanú személyi adatai ne kerüljenek nyilvánosságra. A zárt adatkezelés azonban nem kötelező erejű, hanem a bíróság mérlegelésétől függ, hogy biztosítja-e a jogosult számára. Ezt követően az 1998. évi LXXXVIII. Tv. 8. -a módosította a Be. 63. -ának (5) bekezdését és 1999. március 1 napjával a fenti szabályozás az alábbiak szerint változott: (5) A hatóság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az (1) bekezdésben felsorolt személyi adatait - a nevén kívül - elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság tekintheti meg. Az elkülönített, zártan kezelt iratról az iratok között olyan másolatot kell elhelyezni, amely a tanú zártan kezelt adatait nem tartalmazza. Ekkor már a törvényalkotó azt is rögzítette, hogy kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. A 2003. július 1. napjától hatályba lépő 1998. évi XIX. tv. a tanú személyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó szabályozást az alábbiak szerint modifikálta: A tanú személyi adatainak zárt kezelése 96. (1) A tanú, illetve az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hivatalból elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait [85. (2) bek.] - a nevén kívül - elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. (2) Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság tagja a tanú személyazonosságát az azonosítására alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg. Az új Büntetőeljárási törvény beiktatta a tanú érdekében eljáró ügyvéd fogalmát és így ezen eljárási résztvevő számára is lehetővé tette, hogy a tanú személyi adatainak zárt kezelését kérje.

- 3 - A szabályozás változatlan abban a tekintetben, hogy csak kivételesen engedi meg, hogy a tanú nevének zárt kezelése megvalósuljon. A 2002. évi I. törvény, pedig az alábbiak szerint módosította a tanú személyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó szabályokat. 96. (1) A tanú, illetőleg az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hivatalból elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait [85. (2) bek.] - a nevén kívül - az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. (2) Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, ettől kezdve a) az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé, b) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, c) a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor. (3) A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza. Ez a szabályozás 2010. XII. 31.-ig volt hatályban. Az Alkotmánybíróság a 104/2010. (VI. 10.) AB határozatban az alábbi rendelkezést hozta: Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alkotmány 59. (1) bekezdésében meghatározott, a személyes adatok védelméhez való jognak megfelelően a büntetőeljárásban a tanúnak - a tanúvédelmi rendszeren belül érvényesülő - információs önrendelkezési joga körébe tartozik, hogy személyi adatainak zárt kezelését kérje. Nincs olyan alkotmányos indok vagy cél, amely miatt a nyomozó hatóságot, az ügyészt, valamint a bíróságot fel kell arra jogosítani, hogy - vizsgálva a tanú fenyegetettségének objektív alapjait és mérlegelve a teljesíthetőséget - a kérelmet megtagadja. Erre tekintettel a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 96. (1) bekezdése alkotmányellenes, így azt az Alkotmánybíróság 2010. december 31. napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság határozatában a tanú információs önrendelkezési jogának érvényre juttatása miatt semmisítette meg a Be. 96. (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a törvényalkotónak is módosítania kellett a Be. 96. -ra vonatkozó szabályozást.

- 4-2011. január 1. napjától az alábbi szabályozás hatályos: A tanú személyi adatainak zárt kezelése 96. (1) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait [85. (2) bekezdés] 1 az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. Az új, jelenleg hatályos szabályozás értelmében már nem egy törvényi, a hatóság hatáskörébe tartozó mérlegelési lehetőség a tanú személyi adatai zárt kezelésének az elrendelése. Abban az esetben, ha azt a tanú kéri vagy az érdekében eljáró ügyvéd kéri, akkor mindkét eljárási résztvevő kérelmére a hatóságnak el kell rendelnie a tanú személyi adatainak zárt kezelését. A szabályozás másik újdonsága, hogy a zárt adatkezelés egyben a tanú nevének az anonimitását is jelenti. Ezt a megállapítást támasztja alá a 2010. évi CLI. törvény 24. -hoz fűzött indokolás is. A 24. -hoz A törvény a 104/2010. (VI. 10.) AB határozatban foglaltaknak megfelelően úgy rendelkezik, hogy erre vonatkozó kérelem esetén az eljáró bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság a tanú személyi adatainak (ide értve nevét is) zárt kezelését köteles elrendelni, azt nem mérlegelheti. A Be. 85. (2) bekezdése értelmében a tanú személyi adatai magában foglalja a tanú: - nevét - a születési idejét és helyét, - anyja nevét, - a lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, - a foglalkozását, - a személyazonosító okmány számát is. A nyelvtani és visszautaló, rendszertani értelmezés egybevetése alapján megállapítható, hogy 2011. január 1.-jét követően, amennyiben a tanú kihallgatására

- 5 - kerül sor és a tanú vagy a tanú érdekében eljáró ügyvéd a tanú személyi adatainak a zárt kezelését kéri, akkor annak elrendelése egyrészt kötelező, másrészt ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a tanú neve sem tüntethető fel, hanem sorszámmal kell ellátni a tanúkat. Az adatkezelésre az eljárási törvény, illetve annak végrehajtását szolgáló 14/2002.(VIII.1.) IM rendelet 41. -a állapítja meg az alábbiak szerint. A TANÚ VÉDELMÉNEK ÜGYVITELI SZABÁLYAI A tanú személyi adatainak zárt kezelése 41. (1) A tanú zártan kezelendő adatait, valamint a zárt adatot tartalmazó iratot az iratborítóban lévő iratok között személyenként elkülönített, zárt, lepecsételt és a bíróság körbélyegző lenyomatával ellátott borítékban kell elhelyezni. Az iratborítón, a zárt adatot tartalmazó borítékon és a lajstromban fel kell tüntetni a zárt adatkezelés tényét. (2) A zárt adatot tartalmazó iratról olyan másolatot kell készíteni és az iratok között elhelyezni, amely nem tartalmazza a zárt adatot. A zárt adat megismerésére nem jogosult személy részére felvilágosítás céljára (8-12. ) ezt a másolatot kell felhasználni; az iratbetekintés során a zárt adatot tartalmazó borítékot az iratok közül ki kell emelni. (3) A zárt adatot tartalmazó borítékot a bíró, a jogorvoslati kérelmet elbíráló bíró vagy a bírói utasítást teljesítő személy nyithatja fel, ha az adat megismerése eljárási cselekmény foganatosításához szükséges. A zárt adat megismerésére jogosult más személy kérésére a bíró vagy az iroda nyitja fel a borítékot. A felnyitás tényét, okát és időpontját a zárt adatot tartalmazó borítékra fel kell jegyezni, és a továbbiakban az (1) bekezdés szerint kell eljárni. Kérdésként merül fel, hogy amennyiben a tanú a tárgyaláson 2011. január 1-jét követően a személyi adatainak zárt kezelését kéri a bíróságtól, azonban korábban nem élt ezzel a lehetőséggel, akkor miként szükséges a bíróságnak e törvényi rendelkezésnek eleget tenni. A 2010. évi CLXI. törvény egyáltalán nem tartalmaz átmeneti rendelkezést a fenti módosításokra vonatkozóan. A Be. 605. (2) bekezdése értelmében pedig a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a törvény másként szabályozza. A Be. 96. (1) bekezdését az Alkotmánybíróság a 104/2010. (VI.10.) számú határozatával 2010. december 31. napjával megsemmisítette, így álláspontom szerint, ha 2011. január 1-jét követően kéri a tanú a személyi adatainak a zárt kezelését, akkor visszamenőleg nem kell eleget tenni a zárt adatkezelés új szabályainak, vagyis a nyomozati, az első- és a másodfokú eljárás során keletkezett személyi adatokat (tanú)

- 6 - nem kell zártan kezelni. A büntetőeljárási törvény rendelkezéseit ugyanis eltérő szabályozás hiányában ex nunc kell alkalmazni. Budapest, 2011. április 4. Dr. Czine Ágnes