Lejegyezte: Mátrai Diána Halász Péter: Hatalom, pénz, hírnév, szépség, szeretet MIT ÉRDEMEL AZ A BŰNÖS... Részlet Katona József Színház, Kamra 1994. szeptember 30. 20 óra Készítették: Halász Péter, Veress Anna, Lukáts Andor, Jeles András, Vajdai Vilmos, Valyuch Annamária Színpadon: Halász Péter Hollósi Frigyes Keszég László Kaszás Gergő Király Anna Lukáts Andor Marozsán Erika Rajnai Gitta Burkhart Siedhoff Szabó Győző Szirtes Ági Zenei szerkesztő: Vajdai Vilmos Fotó: Garas Dániel Videó: Káldor Edit Munkatársak: Budavári Réka, Fodor István, Nagy Lajos, Deme Jenő, Kása Gyula, Koloszár László, Balog István, Bárányi Ildikó, Tóth Judit Ékszert keresnek a pesti zálogházak Népszabadság, 1994. szeptember 30. 1
0.40 LUKÁTS Hogy van ez? ( ) Elhasználódott. Nézem az embereket, megváltoztak. Milyen szép is lehetne Egészségesek, okosak, gyorsak, Elmúlik minden. Az egész És a memóriám Túl jó gondolataid vannak. Ez is az enyém... ez is az enyém. Egészen megható. Tulajdonképpen irigylem azokat az embereket, akik, ha csak rövid időre is, de képesek megválni kedvenc tárgyaiktól. Mennyire tisztelem ezt a függetlenséget, ezt a képességet az elszakadásra. A hős katonát juttatja az eszembe, aki utolsó bevetésre indul, ki tudja, hogy az életet a halálra ráadásul kapja, s mint egy elzálogosítható tárgyat, nem tiszteli a költészetet. Hiszen, hogy Sanyi bácsit idézzem, a túlvilágra nem kofferrel megyünk. És itt vagyok én, nyomorult, akinek mindebből mi van? csak haszon, csak haszon, csak haszon. Szégyellem magam. Én vagyok a szegények vámszedője. Pedig ha tudnák, hogy mennyi melegség van bennem is, talán egy kicsivel több megértést tanúsítanának irányomban. Négymillió 302 ezer 622, 5 millió 265 ezer 524, 6 millió 940 ezer 330, 7 millió 327 ezer 240 - ez volt anyám kedvenc száma. 05.03 LUKÁTS Én vagyok a zálogos. Milyen ház ez? Zálogház. Milyen ház ez? Szegények háza. Milyen ház ez? Nyomorultak háza. Milyen ház ez? Milyen ház ez? A hamis háza. Milyen ház ez? Családi tragédiák háza. Milyen ház ez? háza. Milyen ház ez? Reménytelenség háza. A (...)-ok háza. Tanárok háza. Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezembe van? 06.28 KASZÁS A mi osztályunkban nagyon elharapózott a töltőtoll-lopás. A Beránkai töltőtolla tűnt el éppen. Erre a kémiatanárunk azt mondta, hogy ez már sok, és senkit nem engedett haza a hatodik óra után, mindenki ott maradt az osztályteremben. Igazi Sherlock Holmesként vezette a nyomozást. Végül a Kósa furulyájában találta meg a Beránkai töltőtollát. Megfújta a Kósa furulyáját, és az nem szólt, ekkor szétszedte a furulyát, ott volt benne a töltőtoll. Sok kihívás van. Új ablakokat hoztak, megláttam a Kaufmann Péter töltőtollát a padon, arra gondoltam, eltüntetem. Kiszedtem a friss gittet az ablakokból, és a Kaufmann Péter asztala alá, a saját asztala alá ragasztottam a töltőtollat. Két napot vártam, két nap után még mindig ott volt a toll, ekkor már biztonsággal kivihettem az iskolából. Innen elmentem a zálogoshoz, a tollat kiskoromra való tekintet nélkül átvette a zálogos. Ezen vettem egy pingpongütőt és ezt eladtam Kaufmann Péternek, feláron. Visszamentem a zálogoshoz, és habár ő nem akarta visszaadni a kiskorom miatt a tollat, de azzal fenyegetőztem, hogy hívom a rendőrséget, 2
különben is az apám kért meg, hogy visszaváltsam a tollát. Visszaadta, a maradék pénzből vettem egy pingpongütőt. 08.57 LUKÁTS ( ) Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezembe van? 14.01 HOLLÓSI Sanyika, figyelj rám! Nagyon nehéz nekem elmondanom neked a dolgot, figyelsz már? Nagyon nehéz elmondani nekem ezt a dolgot Találkoztam a házban egy kisgyerekkel. Ennek a kisgyereknek a papájának agytumora van. Olyan betegség, hogy nem tudja a lábát rendesen, csak húzni maga után. És közben nagyon fáj is. Figyelj már, Sanyi, légy szíves! Szóval az apja nem tud dolgozni. és van neki anyukája, az apukájának a felesége. Figyelj már, Sanyi, légy szíves, jó? Szeretnék. Nem jó a gyereknek Nem is olyan fiatalok már. A múltkor összefutottunk a gangon. Aztán szóba elegyedtünk. Ez akkor volt, amikor a táborban voltál. Aztán köszöntünk egymásnak. Sanyi, Sanya! Figyelj már egy pillanatra, légy szíves. És akkor szóba elegyedtünk, és meghívtak engem egy teára. Bemegyek hozzájuk A gyereknek semmije sincs, nincs szobája. Tévét se láttam. Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha ti együtt játszanátok. Ott van a kisgyerek, anyuka, apuka, és a gyerek azt mondta: A bácsinak is van gyereke, ugye? Tudod, játszhatnátok néha együtt - mondtam a gyereknek. Csak úgy rázta a fejét. Gyermekem, arra gondoltam, hogy mi lenne, ha egy hétre kölcsönadnád a pityegődet meg a kis Yamaha zongorát, akkor ő is megtanulna ezeken játszani, és akkor utána két hét múlva, mikor megkapom a fizetésemet, akkor együtt játszhatnátok. 17.30 LUKÁTS ( ) Ez is az enyém, ez is az enyém. 20.25 SZACSVAY A kötél már fel van akasztva. LUKÁTS ( ) Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? 27.40 HOLLÓSI Vége a vacsorának, jó éjszakát. A mama ne mozogjon! Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? 28.40 HOLLÓSI És nem tudtuk hova rakni. A szegények... Ez egy olyan speciális szakmai... ő tudja ezeket a dolgokat... A konyhában... A szobában van... És ha megy rá ez a... 33.11 Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? 37.29 Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? 42.40 Nem adom a hintaszéket, nem adom, nem adom. Mama, nyugton marad! Nem adom a hintaszéket, inkább a tányérokat. 3
Jól van, mama. Gyere ide, gyere ide....nem adom, mondom, hogy nem adom. ( ) 44.24 Mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? 63.45 A kurva anyádat. Menj az anyádba. Mondtam már, menj a kurva anyádba.... Így az illető... Aztán az egyik kedves tárgyam... És elérkeztem az éjszaka legszebb pillanatához. Felajánlottam, hogy... aztán írok neki. Aztán a nagyothalló készülék... Milyen jó, hogy... 65.02 KASZÁS Ez a 14785654432 telefon üzenetrögzítője. A sípszó után hagyjon üzenetet! Köszönöm. Halló, halló! Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királylány, annak volt egy testvére, egy királyfi. Úgy megszerették egymást, hogy gyerekük született. Halló, halló!... Halló, halló. Jött a király, haragosan. - Az én házamban több gyerek nem fér el. Fogott egy kosarat, kivitte a tengerre, beletette a kosárba a gyereket, ráhajtotta a fedelét, és vízre bocsátotta a kosarat a gyerekkel. Halló, halló. Arra jött egy halász. Meglátta a kosarat, halló, halló, arra gondolt, milyen jó lesz halfogásra. Kivitte a partra, ott aztán látja, hogy a kosárban gyerek van. Megsajnálta, hazavitte, és a feleségével gonddal felnevelte. Halló, halló. Gyorsan felcseperedett a fiú. Délceg, erős legény lett belőle. Elbúcsúzott édesapjától, édesanyjától, mert nem tudta, hogy nincs többé maradása. Mert tudta, halló, tudta, hogy nincs többé maradása. Útra kelt. Halló, halló. Egy útelágazásnál találkozott egy vak emberrel. Megkérdezte a vak embert: Mióta ülsz itt? A vak ember azt mondta, régóta. És mióta vagy vak? - kérdezte az ifjú? A vak ember azt mondta: Így születtem. Kértek már tőled tanácsot, hogy merre menjenek az útelágazásnál? Halló! Ha látnál, merre mennél? - Én mennék jobbra, balra, de középre nem. - Miért mondod ezt, jó ember? - Mert ha balra mennék, még tán a szememet is kiszúrnám. Mondta a vak ember. Nahát, ezen jót mulatott az ifjú legény, és elindult a középső úton. Halló, halló! Arra jött egy szekér. Halló! Paraszt, el az útból! Halász vagyok, nem paraszt! - válaszolta a fickó! Erre a kocsis odacsapott az ostorával. A fiú meg úgy feldühödött, hogy mérgében botjával rettenetes csapást mért a kocsis nyakába, hogy az ketté is hasadt. Halló, halló! Olyan büszkén érkezett a városba, hogy a királynő rögtön belé is szeretett, ahogy meglátta, és hozzá is ment feleségül. Halló, halló! Miért nem válaszolsz? Egyszer az ifjú király magányosan sétált a palotában, addig-addig sétált, míg rá nem 4
jött, hogy a tulajdon anyját vette feleségül. A bölcsek kimondták az ítéletet: el kell hagynia a várost. Visszatért a vakhoz, az útelágazáshoz. Mondtam, ne menj a középső úton, mert aki a bakon ült, a király, az volt az apád. És a feleséged volt az anyád. Azt rebesgetik, testvérek voltak. Megölted az apádat, bűnben éltél anyáddal. Erre a királyfi azt mondta: Te vak voltál, és láttad a helyes utat. Én, aki látó vagyok, csak szörnyűséget idéztem elő. Látni akarok, mint te. És ezzel kiszúrta saját szemét. Halló, halló! Most már látom a helyes utat. Látok, mindent látok, látom a sorsomat. Halló, halló! 5