Gyakorlati lépések, melyekkel kilábalhatunk az energiaválságból Energiahatékonysági elvek alkalmazása az EU tagállamokban Támogatja:*
Impresszum A füzetet kiadta az Energiahatékonysági-Szemle projekt Koordinálta: EUFORES a.i.s.b.l. European Forum for Renewable Energy Sources Renewable Energy House Rue d Arlon 63 65 B-1040 Brüsszel, Belgium Dr. Jan Geiss Lucia Bezáková A National Energy Efficiency Action Plans (NEEAP Nemzeti Energiahatékonysági Akciótervek) áttekintése és részletes elemzése, valamint energiahatékonysági szakértők vizsgálatai és interjúi alapján Wuppertal Institute GmbH Dr. Ralf Schüle Thomas Madry Vera Aydin Jonas Fischer Jan Kaselofsky Thorsten Koska Carolin Schäfer-Sparenberg Lena Tholen Ecofys Germany GmbH Daniel Becker Nikolas Bader Doris Johnsen Együttműködésben az alábbiakkal: Christiane Egger (O.Ö. Energiesparverband) Reinhold Priewasser (University of Linz) Michaela Kloiber (University of Linz) Lucia Bezáková (EUFORES) Nils Borg (eceee) Dominique Bourges (FEDARENE) Peter Schilken (Energy Cities) Brüsszel, Wuppertal, Köln, Berlin, Linz, 2013. február *Ennek a füzetnek a tartalmáért kizárólag a szerzőket terheli felelősség. A tartalom nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Sem az European Association for Creativity & Innovation sem az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az itt található információk bárminemű felhasználása vonatkozásában. Forrás oldal 1: creativ collection/ccvision Grafika: www.digitale-gestaltung.de 2
Előszó Sok európai állampolgár még nem ismerte fel teljes mértékben az energiahatékonyság fontosságát. megújuló energiákkal együtt az energiahatékonyság három kulcsfontosságú témát jelöl ki: éghajlatvédelem, energiabiztonság és az európai ipar számára a technológiai vezető szerep lehetőségeinek biztosítása. Claude Turmes EUFORES Elnök Az Európai Parlament képviselője Fiona Hall EUFORES Elnökhelyettes Az Európai Parlament képviselője A tudás, az innováció és a fenntarthatóság a XXI. századi európai stratégiák alapelemei. Ebben a vonatkozásban az EU elkötelezett, hogy erőforrás-hatékony Európa épüljön a megújuló energiaforrások, a modern közlekedési ágazat, az energia-hatékony épületek és termékek valamint a zöld technológiák segítségével. Az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című dokumentumban az Európai Bizottság a fenntartható energiaágazatnak egyértelmű szerepet ad. A Bizottság meglátása szerint hozzávetőlegesen 600 000 új munkahelyet jelent, ha sikerül a megújuló energiának 20 %-os részesedést nyerni 2020-ra, a 20%-os energiahatékonysági céllal együtt pedig mintegy 1 millió új munkahely jöhet létre. Az Energiahatékonysági-Szemle projekt azzal a céllal került elindításra, hogy támogassa azon Energetikai Szolgáltatási Irányelv folyamatainak alkalmazását, amely a tagállamok számára Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterv benyújtását írja elő. Ez az EU tagállamok egységes energiahatékonysági politikai csomagja felé tett első lépés. Az Energetikai Szolgáltatási Irányelv azonban néhány nyilvánvaló felépítésbeli hiányossággal terhelt, mint például az egységes számítási módszertan hiánya, vagy a jelentési sablon kérdése, illetve adós maradt egy valóban ambiciózus energiatakarékossági célkitűzéssel is. Mindezért egy új irányelv az Energiahatékonysági Irányelv került elfogadásra 2012-ben, ami a tagállamokat intézkedések megtételére kötelezi. Az Energiahatékonysági-Szemle projekt figyelemmel kísérte az EU tagállamok által elkészített első két akcióterv alkalmazást, és kutatások valamint széles körű elemzések útján összegyűjtötte az értékes energiahatékonysági elvek alkalmazására vonatkozó visszajelzéseket. Anni Podimata EUFORES Elnökhelyettes Az Európai Parlament alelnöke Most tanulmányoznunk kell az Energetikai Szolgáltatási Irányelv alkalmazása kapcsán felismert tanulságokat, s ezeket kamatoztatnunk kell az új Energiahatékonysági Irányelv végrehajtása során. 3
Az Energiahatékonysági Szemle projekt A 2010. szeptemberétől 2013. augusztusig működő Energiahatékonysági-Szemle projekt (EEW) célja, hogy előmozdítsa az Energetikai Szolgáltatási Irányelv és az Energiahatékonysági Irányelv alkalmazását. A projekt három fő elemből áll: az alapvető hálózatok (nemzeti és Európai Parlamenti képviselők, köztisztviselők, regionális és helyi hálózatok, polgármesterek, szakértők, szervezetek, ipar, stb.) beindítása és tanácsadás biztosítása adatgyűjtés kutatások, kérdőívek és alapelvek áttekintése alapján információterjesztési tevékenységek (például eligazítások, konferenciák, kiadványok). Számos, eltérő háttérrel rendelkező szervezet hálózat szervezetek (EUFORES, eceee, Fedarene, Energy Cities), alkalmazott kutatási intézetek (Wuppertal Institute, Ecofys) és végrehajtó szervezetek (Upper Austrian Energy Agency) dolgozik együtt a célok elérése érdekében. A projekt fő pilléreit a (2011-ben elkészített) második Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterv értékelése, a szakértői kutatások és az összes EU-tagállam szakértőivel folytatott mélyinterjúk adják. Ezeknek a munkálatoknak a célja az egyes országok jelenlegi nemzeti energiahatékonysági elképzeléseinek erősségeit és gyengéit kiemelni, az energiapolitikai elvek és azok alkalmazásának hiányosságait feltárni és a további lehetséges mozgásteret felkutatni. A projektről és céljairól, valamint a bevont szereplőkről, az EEW honlapján talál további információkat (www. energy-efficiency-watch.org). Ez a füzet az EEW projekt tevékenységnek két fő eredményét mutatja: A Nemzeti Energiahatékonysági Akciótervek (NEEAP-ok) szűrése Az Ecofys és a Wuppertal Institute szakértői elemezték a tagállamok általános kormányzati energiahatékonysági keretrendszerét és a különböző ágazatokra vonatkozó energiapolitikát (társadalmi, közlekedési, épület, eszköz, ipar és harmadfokú ágazatok). A nemzeti politikai csomagok minőségét az ágazati legjobb gyakorlatra alapozott optimális politikai csomaghoz viszonyították. Energiahatékonysági-Szemle szakértői kutatás: Mennyiségi kutatás 2011. év során (655 kitöltött kérdőív). Mélyinterjúk, amelyek 2012. április és szeptember között készültek tagállamonként legalább három szakértővel. 4
Forrás: PhotoDisc Sok kihívásnak egyszerre megfelelni Az energiahatékonyság nagyszerű lehetőséget jelent arra, hogy a XXI. századi Európát érő fő kihívások közül többet is egyszerre kezeljünk. Az energiahatékonyság magába foglalja: a klímaváltozás elleni küzdelmet, a biztonságos energiaellátást úgy, hogy ne legyen szükség fosszilis tüzelőanyagok importjára, az energiaárak kordában tartását a háztartásokban és a vállalkozásoknál egyaránt, a hatékony technológiák exportja által a világ technológiai szolgáltatójává válást. A technológiai lehetőségek és a hozzáállás megváltozása lehetővé teszi az elsődleges és végső energiaszükséglet jelentős csökkentését 2020-ig. A Fraunhofer ISI számítása szerint az alap forgatókönyvekhez képest 2050-ig az elsődleges energiaszükséglet 67%-kal mérsékelhető. A Fraunhofer ISI becslése szerint a megtakarítási lehetőségek 92%-a költséghatékonyan végrehajt-ható, vagyis az élettartam költségek figyelembe-vételével majdnem minden energiahatékony megoldás többet takarít meg, mint amennyibe kerül. Ennek a kutatásnak a következtetései alapján az összes lehetséges megtakarítás pénzügyi értéke 2050-ben meghaladja a 2005-ös számítások szerinti 500 milliárd eurót. Energiahatékonyságon alapuló energiamegtakarítási lehetőségek ágazatonként; Forrás: Fraunhofer-ISI (2012) Az energiahatékonysági intézkedések hozzájárulása az éghajlat védelméhez az Európai Unióban 2050-ig millió tonna olajegyenérték elsődleges energiahordozó Átszámított megtakarítás A közlekedésben elérhető megtakarítás Az iparban elérhető megtakarítás A szolgáltatási ágazatban elérhető megtakarítás A háztartásokban elérhető megtakarítás Közlekedés Ipar Szolgáltatási ágazat Háztartások 5
Forrás: Rainer Sturm/pixelio.de a keskenyebb út Az Energiahatékonysági Irányelvet (EED, 2012/27/EU) 2012- ben fogadta el az Európai Parlament és a Tanács. Ez az irányelv az Energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló (ESD, 2006/32/EC), 2006. májusában hatályba lépett dokumentum módosítási javaslataként jelent meg. Az EED újabb lépés a tagállamok energiahatékonysági tevékenységének további szabályozása és koordinációja irányában. Az EED jogi kötelezettségeket fogalmaz meg és ezáltal speciális intézkedéseket határoz meg a különböző, energiafogyasztó ágazatok számára. Az EED többek között elvárja a tagállamoktól, hogy hosszú távú stratégiát alkossanak az épületállomány felújítására, 2014-től kezdődően évente a központi kormányzás tulajdonában lévő középületek teljes alapterületének 3%-át átalakítsa, a zöld beszerzésekre vonatkozó előírásokat foganatosítsanak, energiahatékonysági kötelezettségi tervet hozzanak létre, növeljék az okos mérők használatának részarányát. Az ESD előírta a tagállamoknak, hogy alkossanak Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterveket (NEEAP), amelyben megjelenítik az alkalmazott energiahatékonysági politikát és annak várt hatását. A tagállamoknak a második NEEAP-ot 2011 júniusáig kellett elkészíteniük. Az Energiahatékonysági-Szemle projekt feladata volt e tervek tartalmának elemzése. Bár az EED egyértelműen előrelépést jelent, az Energiahatékonysági-Szemle projekt eredményei azt mutatták, hogy a jelenleg alkalmazott politikai lépések messze nem elégségesek. Mégha az EED a várakozásoknak megfelelően sikeresen alkalmazásra kerül is, fennáll annak a kockázata, hogy az Európai Unió nem fogja tudni elérni a 2020-ra tervezett energiahatékonysági célokat. Ráadásul abban sem lehetünk biztosak, hogy az EED teljes terjedelmében végrehajtásra kerül, mert a NEEAP-ok elemzése és a társuló kutatások rámutattak, hogy gyakran jelentkeznek alkalmazási hiányosságok. Mindez ismét felhívja a figyelmet arra, hogy gondolkodásmód váltásra van szükség: az energiahatékonyságra túl gyakran tekintünk teherként, ahelyett, hogy lehetőséget látnánk benne. Ez a felfogás vezet oda, hogy a döntéshozók részéről kevés erőfeszítés mutatkozik és sok a betöltetlen űr az energiahatékonysági politikákban. A bevezetett intézkedések a bennük rejlő lehetőségekhez képest gyakran túlságosan visszafogottak. Ugyanakkor, hogy pozitív végszót kaphassunk: ez azt is jelenti, hogy rengeteg lehetőség van még az energiahatékonysági politikák terén, továbbá a NEEAP-ok is ígéretes megközelítéseket mutatnak fel. 6
Politikai csomagok a végfelhasználók számára Politikai csomagok az energetikai szolgáltatásokat és intézkedéseket nyújtók számára Információ pl. tájékoztató kampányok, címkézés, bizonyítványok, felmérések Szabályozás pl. épületek és eszközök energetikai szabványai Képzés és minőségbiztosítás Piaci alapú eszközök és szolgáltatások pl. energiateljesítmény szerződések Támogatás és finanszírozás pl. épületek áttervezéséhez nyújtott támogatás, hatékony technológiákba történő befektetés Tanácsadás és konzultáció pl. építészeti tanácsadás Hálózatok és önkéntes megállapodások MA források biztosítását és az infrastruktúra alkalmazását segítő keretek pl. alapok, kötelezettségi rendszerek Intézményi intézkedések pl. energiaügynökségek Egy optimális politikai csomag tartalmi elemei Ágazati politikai csomagok tervezése Az energiahatékonysági lehetőségek nagy szelete gazdaságos. Mégis az energiahatékonyság korlátai akadályozzák ezek megvalósulását. A fő akadályok a következők: A motiváció és az információkhoz való hozzáférés hiánya (sokba kerül kideríteni, hogy mi a leginkább energiahatékony megoldás, ráadásul az energiahatékonyság csak egy tényező a beszerzési döntéshozatalban). Pénzügyi megszorítások (az energiahatékonyságba történő tőkebefektetés egyes befektetők számára költséges vagy nem kedvelt). Ösztönzési kettősség (az energiahatékonysági beruházások haszonélvezői egyes esetekben nem ugyanazok, mint akik fizetnek érte). Kockázati ellenérzések (az energiahatékonysági befektetések a hosszú megtérülési idő miatt nagy bizonytalanságot jelentenek a lehetséges befektetők számára). A kutatások megmutatták, hogy az energiahatékonysági elképzelések akkor a legsikeresebbek, ha több különböző politikai eszköz kombinációja jelenik meg az átfogó ágazati politikai csomagokban. Például az építőiparban a végfelhasználók és továbbadók, a háztartások és az intézményi befektetők egyaránt legyenek címzettjei e csomagoknak. A felső ábra mutatja az ilyen politikai csomagok tartalmi elemeit, amelyeknek együttműködve kell minden említett akadályt elgördíteniük. Két egymást kiegészítő politikai csomagtípust lehet megkülönböztetni: I. A végfelhasználóknak szánt politikai csomagokat, amelyek a fogyasztók energiahatékonysági lehetőségekről történő tájékoztatását tűzik ki célul, tanácsot adnak, pénzügyi segítséget nyújtanak és szabályozó szabványokat alkotnak. II. A szolgáltatói oldalt célzó politikai csomagok például mérnökök, építészek és mesteremberek képzésével, a fehér bizonyítványi rendszerhez hasonló piaci alapú eszközök bevezetésével, az energetikai szolgáltatásokra vonatkozó keretszabályok lefektetésével, forrásbiztosítással és a kapcsolati hálózatok kialakulásának elősegítésével. A politikai koordinációt és az energiahatékony-ság népszerűsítését segítő intézmények (pl. energiaügynökségek) támogatják ezeket az intézkedéseket. Mind ez a füzet, mind pedig a 27 országról szóló jelentés melyek szintén az EEW keretében készültek számtalan ötletet tartalmaz a jó intézkedések tervezésére. A döntéshozók most már használhatják az érintett tagállam energiahatékonysági politikájáról szóló értékelésünket, és ösztönzést kaphatnak országuk politikai csomagjainak fejlesztésére, egyes intéz-kedések bevezetése vagy átalakítása révén. 7
Forrás: Katharina Wieland Müller /pixelio.de Átfogó kormányzati keretrendszerek Az ágazati politikákat egy kormányzati rendszerrel kell átfogni, amely felerősíti hatásukat. Egy eszményi átfogó kormányzati rendszer az alábbi elemeket tartalmazza: Energiaügynökségek, amelyek a tevékenységek és intézkedések kezdeményezői és összehan-golói, valamint közvetítői szerepet játszanak. Energiahatékonysági kötelezett-ségek vagy fehér bizonyítvány rendszerek, amelyek az energiafelhasználás terén bizonyos elérendő takarékossági szintet határoznak meg. Energiahatékonysági védnöksé-gek vagy alapok, amelyek az energiahatékonysági beruházásokhoz pénzügyi segítséget nyújtanak. Kedvező keretszabályok az energetikai szolgáltatóknak. Az energetikai szolgáltatók elősegítik az energiahatékonysági beruházásokat, mert az előzetes beruházások költsége harmadik félnél jelenik meg és az energiamegtakarítás értékéből megtérül. Részvételt igénylő folyamatok, amelyek segítségével az érintettek helyzete figyelembe vehető. A szakértői kutatás eredményei: Amikor az egyes tagállamoknak a nemzeti energiahatékonysági politika fejlesztését érintő általános érdekeltségét próbáltuk feltárni, jelentős különbségeket tapasztaltuk. A következő három tagállam bizonyult a legelkötelezettebbnek: Dánia, Luxemburg és Finnország. A szakértőket megkérdeztük mely tagállamok érték el a legjelentősebb eredményeket az elmúlt három évben (a kiindulási szinttől függetlenül). A szakértők Észtországot, Finnországot és Máltát emelték ki. Jó gyakorlati példa: Dánia A nagyra törő energiahatékonysági célok elérése érdekében Dánia számos átfogó intézkedést hozott. A Dán Energaiügynökség az ország energiahatékonysági politikáinak legjelentősebb koordinátora és végrehajtója, ennek megfelelően széles hatáskörrel ruházták fel. A dániai energetikai vállalatoknak részt kell vállalniuk az energiahatékonysági célok elérésében, ezt egy energiatakarékossági kötelezettség biztosítja. Ezen felül az energiatakarékossági védnökség, a Center for Energibesparelser, állami támogatást nyújt a háztartások, a közintézmények és a vállalkozások energiahatékonyságának növeléséhez. Ezek az intézkedések kiegészülnek például a fosszilis energiahordozókra kivetett adótételekkel. 8
Politikai elvek térképe Hosszú távú (2050) célok és stratégiák Koordináció/Finanszírozás Energia-ügynökségek Energetikai szolgál-tatók Horizontális in-tézkedések Egy optimális átfogó kormányzati keretrendszer kritikus pillérei Átfogó kormányzati keretrendszerek Jó gyakorlati példa: Franciaország Jó példának tekinthető az átfogó kormányzati keretrendszer tervezésének vonatkozásában Franciaország. Hosszú távú stratégiát dolgoztak ki a társadalom különféle szereplőivel, pl. civil szervezetekkel, munkaadókkal, közösségekkel és településekkel együttműködésben. Ez biztosítja a célok széleskörű elfogadottságát. A francia nemzeti energiaügynökség (ADEME) fontos szerepet játszik a koordinációban és az energiahatékonyságot fejlesztő intézkedések elősegítésében. Franciaország 2005-ben elfogadott egy Energiahatékonyság Elismerési rendszert (EEC). Ez kötelezi az energiafogyasztókat, hogy takarékossági intézkedéseket tegyenek. Az energiateljesítményi szerződések alkalmazását is bátorítják. Ennek keretében egy energetikai szolgáltató vállalattól várják el, hogy energiamegtakarítást érjen el, cserébe az ezáltal keletkező pénzügyi megtakarításból részesedik. Ezek a politikai lépések horizontális intézkedésekkel is kiegészülnek, pl. az új energetikai technológiák kutatásának és fejlesztésének finanszírozásával. Az energiamegtakarítás felülről számolt mértékét kiegészítve a francia kormány kidolgozott egy eszközt az energiamegtakarítás egyéni, alulról történő intézkedések szerinti becslésére. Jó gyakorlati példa: Bulgária Közép és Kelet Európában a bolgár energiahatékonysági gyakorlat jó példának nevezhető. A Bulgáriában elfogadott energetikai stratégia szerint a cél az elsődleges energiafelhasználást 2020-ra a 2005-ös érték felére csökkenteni. Bulgáriában kidolgozásra került a nemzeti energiahatékonysági stratégia, amely az EU által elvártnál is nagyratörőbb célokat fogalmaz meg. Az energiahatékonysági politikai döntésekbe különböző érintetti köröket vontak be, így például a nemzeti toronyházátalakítási programba a települési önkormányzatokat. Bulgáriában nemzeti és helyi szinten is működnek energiaügynökségek. A beruházások elősegítésére energiahatékonysági alapot hoztak létre. Az energiamegtakarítást támogató környezetet alakítottak ki (például a megtakarítás számításának meghatározása, a leghosszabb megtérülési időszak meghatározása) és egy garancia-alap pénzügyi kereteket is biztosít. A bolgár kormányzat által kidolgozott horizontális intézkedések között önkéntes megállapodások szerepelnek az iparági vállalatok között. Ellenőrzési szempontból Bulgária alkalmazza a fentről és a lentről történő számítási módszert is. 9
Forrás: Schmuttel /pixelio.de Állami szektor Az állami szektor az energiahatékonysági politika fontos szereplője, nemcsak azért mert maga is jelentős energiafogyasztó, hanem azért is, mert feladata a példamutatás. Az állami szektort az EED a középületek felújítása és a zöld közbeszerzési gyakorlat témáján keresztül szólítja meg. Jó gyakorlati példa: Középületek Finnországot jó példaként lehet kiemelni, mert energiahatékonysági politikájában megcélozza a középületeket is. A finn intézkedések között szerepel a Helyi kormányzati energiahatékonysági megállapodások cím, amelyben a szerződő települések energiafogyasztási felmérésekre és energiatakarékossági beruházásokra kérhetnek pénzügyi támogatást. A finn politikai csomag szigorú minimum-követelményeket támaszt a központi kormányzat tulajdonában lévő átala-kított és új épületek energiateljesítményére vonatkozóan egyaránt. A szakértői kutatás eredményei: A legtöbb tagállamban nem az állami szektort tekintik a politikai hiányosságokkal leginkább érintettnek. Természetes módon sok szakértő fejlődést ismert fel ebben a szektorban a tagállamában. Csak a 27 tagállami szakértő 15%-a tekintette az állami szektort a politikai hiányosságokkal leginkább érintettnek. Az állami szektort a politikai hiányosságokkal leginkább érintettnek fogadták el a következő országokban: Cseh Köztársaság, Görögország, Olaszország, Lengyelország. Jó gyakorlati példa: Zöld közbeszerzések A holland kormány különféle intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a közbeszerzési döntések a fenntarthatóság feltételének megfelelően szülessenek, amely intézkedéseket több mint 45 termékkörben fektették le. A fenntartható közbeszerzéseket az Közbeszerzési Szakértői Központ (PIANOo) támogatja és segíti. A PIANOo hasznos információkat tesz közzé és a hálózatépítést is elősegíti. 2015-re minden kormányzati ügynökségnek és köztestületnek meg kell felelnie a fenntartható közbeszerzési feltételeknek. A holland kormány a fenntartható közbeszerzések által elérhető megtakarítás potenciálját 50 TWh fölé becsüli. 10
Forrás: Siegfried Springer / pixelio.de Épületek Mivel az épületek az Európai Unió összes energiafogyasztásának több mint 40%-ért felelősek, az épületek energiahatékonysága kritikus mérföldkő az energiahatékony Európa felé vezető úton. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv 2010-ben átdolgozásra került és ma nagyívű minimum értékeket határoz meg az új építésű és átépített épületeknél. Mindazonáltal a tagállamok által bevezetett intézkedések hatékonysága és célkitűzései eltérőek. De azért a jó gyakorlati eredmények a fejlődés lehetőségeit példázzák. A szakértői kutatás eredményei: A kutatás szerint a lakóépületek ügye a politikai szempontból második leginkább elhanyagolt terület. A lakóépületek az első helyen szerepelnek a politikai hiányosságokkal érintett területek sorában Cipruson, Franciaországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Svédországban. Jó gyakorlati példa: Kombinált politikai lépések Németország az építményekre vonatkozó kiegyensúlyozott politikai csomag szempontjából jó példa. A csomag többek között szövetségi szintű törvényekbe foglaltan tartalmazza az új építésű és az átépített épületek energiateljesítményre vonatkozó és rendszeresen szigorított minimális elvárásokat. Az energiahatékonyságot ezen felül azzal próbálják javítani, hogy a fűtésben a megújuló energiahordozók használatára buzdítanak. A szabványokat nem teljesítő épületek szanálására pénzügyi segítség áll rendelkezésre támogatás és kedvezményes hitel formájában. Az energetikai felmérés is támogatott. Bár vannak előírások az energiatanúsítványok vonatkozásában, ezek további szigorításra szorulnak. Jó gyakorlati példa: Energiateljesítményi minimum-elvárások (MEPS) Az épületek energiahatékonysága régóta prioritás a dán energetikai politikában. Dánia jó gyakorlati példának nevezhető a MEPS szempontjából. A MEPS rendszeresen szigorításra kerül és a következő időszakok szabványait sok évvel előre meghatározzák. A minimum-elvárásokat szigorúbb, önkéntes szabványok egészítik ki. Dánia már nagyon hamar alkalmazta az Energiateljesítmény Tanúsítványt is. 11
Tájékoztatási eszközök Szemléltető projektek Más kötelező jogcímek (pl. okos tértervezés) Gazdasági ösztönzők (pl. adókedvezmények) A szakemberek okta-tása és képzése Energetikai minimumkövetelmények felál-lítása és azok betartatása Pénzügyi eszközök (pl. kedvezményes hitelek, támogatások) Energiateljesítmény Tanúsítványok Energetikai tanácsadás és felmérés Az épületek energiahatékonyságának növelését célzó, átfogó politikai csomagok elemei Épületek Jó gyakorlati példa: Észtország Az épületek energiahatékonyságát növelő politikai lépések vonatkozásában Észtország a kelet és közép-európai térség egyik éllovasa. 2008 óta vannak érvényben az új épületekre és jelentősebb átalakításokra vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelmények, melyek még szigorodni fognak. Az eladó vagy kiadó épületekre Energiateljesítmény Tanúsítványt kell kiadni. A jelentősebb átépítések elősegítése érdekében Észtország támogatott hitelprogramot indított. Az apartmanházak felújításához nyújtott támogatás elérheti a teljes bekerülés 35%-át. A felújításokra felvett hitelek után fizetett kamat az adóköteles jövedelemből leírható. Az energiafelmérés is támogatott. Számtalan oktatást és képzést terveznek az érintett szakemberek részére. A célcsoport az építészek, mérnökök és építőmunkások köre. Észtországban az alkalmazott vagy tervezett kutatási és fejlesztési projektek között szerepel több alacsony energiaigényű középület felépítése is. Jó gyakorlati példa: Egyesült Királyság Az angol kormány felismeri az energetikai lehetőségek kiaknázásának fontosságát a meglévő épületek és az új építésűek esetében egyaránt. Energetikai minimumkövetelmények vannak érvényben. 2016-tól az új lakóépületeknek meg kell felelniük a zéró széndioxid-kibocsátási szabványnak. Az energiahatékonysági fejlesztésekhez pénzügyi segítség is biztosított. A brit politikai csomag egyik megkülönböztetett jellemzője az üzemanyagszegénység különös megítélése. Azokban a háztartásokban, ahol a bevételek több mint 10%-át fordítják fűtésre, a Warm Front nevű rendszer támogatja az energiahatékonysági intézkedéseket, pl. hatékonyabb fűtés, jobb hőszigetelés és huzatmentes szigetelés kiépítését. Az angol kormány elfogadta a Green Deal nevű új piaci keretrendszert, amely az épületekkel kapcsolatos takarékossági intézkedések megvalósításának fontos segítője. Ebben a rendszerben az energetikai szolgáltatók hatékonysági fejlesztéseket ajánlhatnak az ingatlantulajdonosoknak, ami nem jelent kiadást a fogyasztóknak, mert a megtakarított energia értékével kerül visszafizetésre. 12
Forrás: Maggy W./ pixelio.de Eszközök, berendezések Az Európai Unió energiahatékonysági cé-ljainak elérésben fontos szerepet játszanak a hatékony energiahasznosítású beren-dezések. Az EU két fontos irányelvet is ki-adott a berendezések energia-hatékonyságának javítása érdekében. Az energiát felhasználó vagy az energiafel-használással kapcsolatos termékekre vonat-kozóan az Ecodesign Irányelv lefektette a kötelező minimum szabványok jogi alapját. A 2010-ben módosított Energetikai Címkézési Irányelv az ilyen termékek ha-tékonyságát feltüntető címkézést ír elő. Mindezek ellenére a NEEAP értékelése alapján az egyes tagországok nemzeti stra-tégiája ebben az ágazatban még határozott fejlesztést kíván. A szakértői kutatás eredményei: A szakértők többsége több és több in-tézkedést követel az eszközök és ber-endezések vonatkozásában - különösen az Európai Unió részéről. A szakértők 87%-a szigorúbb minimum szabványokat tart szükségesnek az eszközök és berendezések vonat-kozásában. A szakértők 83%-a a kötelező címkézés kiterjesztését szorgalmazza. Jó gyakorlati példa: Energetikai címkézés: Jó gyakorlati példa: Klima:aktiv: A Klima:aktiv-val Ausztria egy olyan pro-gramot vezetett be, amely az ener-giahatékony berendezések kínálatának bővítésére és beszerzésére ösztönöz. A program keretében különböző kampányo-kat szerveznek (például az Osztrák Klímavédelmi Díj). Ezen felül a Klima:aktiv online eszközöket is működtet és a közvéleményt formáló projektetket hajt végre diákokkal. A Klima:aktiv tevékenységeit kiegészíti a topproduk-te.at honlap, amely a vásárlókat a leginkább energiahatékony beren-dezésekről tájékoztatja. Hollandia kiegészítő intézkedéseket vezetett be az Európai Energetikai Címkézési Irányelv hatásának erősítése érdekében és ilyen összefüggésben példamutatónak értékelhető. Ezek között a kiegészítő intézkedések között szerepel a EnergieWeter.nl honlap, amely a fo-gyasztókat tájékoztatja a különböző beren-dezések élettartamra vonatkoztatott áráról és ezáltal az energiahatékonyabbak beszerzésére ösztönöz. A MilieuCentraal egy független, energiahatékony berendezésekre vonatkozó is-mereteket terjesztő szervezet. Honlapjukon a különböző berendezések és azok címkéi talá-lhatók meg. A MilieuCentraal ügyféltájékoztató szolgálatot is üzemeltet, ahol a vásárlók feltehetik az energiahatékonysággal és megújuló energiahordozókkal összefüggő kérdéseiket. 13
Forrás: PhotoDisc Ipari és szolgáltatási ágazat Az ipart főleg a Kibocsátási Kereskedelmi Rendszerrel célozzák meg. A pénzügyi válság miatt azonban eddig még nem bontakozott ki ennek ösztönző hatása az energiahatékonysági beruházások esetében. Ezért az ilyen beruházások kiegészítő nemzeti politikai intézkedésekre szorulnak. A vállalkozások a versenyképesség fenntartása miatti aggodalmukból adódóan idegenkednek a kötelező intézkedések megtételétől, ami kihívást jelent a politikai intézkedések tervezésében. A ma érvényben lévő politikai elveket elégtelennek kell minősítenünk. Ugyanakkor a jövőbe mutató, jó példák is akadnak. A szakértői kutatás eredményei: Néhány szakértő szerint az ipari és a szolgáltatási ágazatban tapasztalhatók a legjelentősebb stratégiai hiányosságok. Az ipari és a szolgáltatási ágazat az alábbi országokban mutat legjelentősebb stratégiai hiányosságokat: Cseh Köztársaság, Finnország, Hollandia, Észtország és Románia. Jó gyakorlati példa: Széndioxid kibocsátási állásfoglalás Az Egyesült Királyság kötelező kibocsátási kereskedelemi rendszert épített ki az olyan, évente 6,000 MWh-nál többet fogyasztó vállalatoknak, amelyek nem tagjai az Európai Emissziókereskedelmi Rendszernek. Ezt a rendszert hívják Széndioxid kibocsátási állásfoglalásnak (CRC), amelynek célja az energiahatékonysági beruházások ösztönzése pénzügyi segítség biztosításával. Így hivatott a vállalatokat az energiafogyasztás vizsgálatára és energiatakarékos megoldási lehetőségek feltárására késztetni. Mivel az CRC-t csak 2010-ben vezették be, a rendszer befolyásoló hatása még alapos vizsgálatok tárgyát képezi. Jó gyakorlati példa: PFE Svédország az energiahatékonysági beruházások ösztönzése érdekében bevezette az Energiahatékonyság növelő program az energiaigényes iparágakban (PFE) nevű programot. A vállakozások önkéntes szerződéseket köthetnek a Svéd Energiaügynökséggel, és amennyiben elérik az elvárt szintet, mentesülhetnek az energetikai adó megfizetése alól. A vállalatok egyedi intézkedéseket hoznak, például energiamenedzsment rendszert vezetnek be, valamint beruházásaiknál, igénykezelésükben és beszerzési döntéseikben figyelembe veszik az energia-hatékonyságot. 14
Forrás: Rainer Sturm /pixelio.de Közlekedési ágazat Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-áért a közlekedés tehető felelőssé Európában. Mindezek ellenére a közlekedés energiahatékonyságát javító intézkedések fejletlenek. A jelenlegi EU irányelvek főleg a magánközlekedésre összpontosítanak. Mindeközben a szállítmányozási ágazat energiahatékonysága nem kap elég hangsúlyt. Egy ideálisnak nevezhető közlekedési ágazati politikai csomagnak a Kerüld az utazást - Válts közlekedési eszközt - Növeld az üzemanyag-hatékonyságot (ASI) megközelítés szerint kellene elkészülnie. Ehhez képest a mai politikai stratégiák egyoldalúak, csak az üzemanyaghatékonyságot és a kisebb széndioxid kibocsátást ösztönzik. Kevés politikai csomag nevezhető példamutatónak a széles körű ASI megközelítés szempontjából. Az energiahatékony közlekedési beruházásokat támogató intézkedések sokszínűek. Megfelelő tervezéssel lehet pl. az utazás elkerülését elősegíteni. Például az átgondolt térbeli tervezés csökkentheti az utazási igényeket. Rendeleti szintű eszközökkel elérhető az utazások visszaszorulása és az üzemanyaghatékonyság javulása is. Az általános sebességkorlátozások és a gépkocsik közbeszerzésére vonatkozó előírások is ide tartoznak. A gazdasági ösztönzés és a tájékoztatás is része az ASI megközelítés alkalmazásának. A szakértői kutatás eredményei: Az egész Unióban jellemző, hogy a közlekedési ágazatban vannak a legjelentősebb energiapolitikai hiányosságok. A közlekedési ágazat egyértelműen a legjelentősebb energiapolitikai hiányosságokkal küzdő ágazat a következő országokban: AT, BE, BG, DK, FI, DE, HU, IE, LU, MT, NL, PT, RO, SI, ES, SE, GB. Jó gyakorlati példa: Változó utazási szokások Az Egyesült Királyság különböző intézkedéseket foganatosít a fenntarthatóbb közlekedési módok választásának elősegítésére. Ezek között szerepel a Helyi Fenntartható Közlekedési Alap, amely 560 millió fonttal támogatja a helyi hatóságokat, hogy fenntarthatóbb közlekedési módokat alkalmazzanak. Minden helyi közlekedési hatóság pályázhat. Az elvárás az, hogy különféle intézkedési csomagokat dolgozzanak ki, szoros együttműködésben a településekkel és helyi érintettekkel. Egy szakértői fórum és a közlekedési részleg írja ki az ajánlatokat. A Helyi Fenntartható Közlekedési Alap által konkrétan támogatott tevékenységek között szerepelhet a gyaloglás és a kerékpározás fejlesztése, környezetkímélőbb közlekedési módokra váltás előtérbe helyezés, jobb közlekedési menedzsment lehetővé tétele vagy ezek kombinációja. 15
Tervezési eszközök Gazdasági ösztönzők Ügyes térbeli tervezés A gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése A közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Forgalomcsillapítás Menedzsment rendszer (ellenőrzés, információ, parkolóhely-útvonalak) Üzemanyag gazdaságossági szab-ványok/jármű CO 2 - kibocsátási szabványok Sebességkorlátozás Üzemanyag minőségi szabványok Alacsony kibocsátási zónák/korlátozott behajtási területek Magántulajdonú személyautók parkolási támogatásának korláto-zása Kötelezettség jellegű intézkedé-sek K+F támogatás A fenntartható közlekedést célzó magán vagy állami K+F tevéken-ységek támogatása: Üzemanyagok Járművek Közlekedési módok, stb. A járműadóztatás reformja: CO 2 -függő regiszt-rációs adó CO 2 -függő üzemanyagadó Közösségi közlekedés támogatása Ingázási kedvezmények eltörlése Pénzügyi ösztönzők az alternatív üzem-anyagok és technológiák használata érdekében Mobilitás-menedzsment ajánlatok (üzleti céllal, helyi hatóságoknak, stb.) Mobilitási tanácsadás a közlkedőknek Információs és imázskampányok a fen-ntartható közlekedés népszerűsítésére Járműcímkézés (A-tól G-ig terjedő skálán) Mobilitási képzés iskolákban, válla-latoknál, stb. Információ, tanács, oktatás Az ideális politikai csomag alkotóelemei a közlekedési ágazatban Közlekedési ágazat Jó gyakorlati példa: Közösségi közlekedés A szlovén kormány különböző intézkedésekkel igyekszik növelni a közösségi közlekedés versenyképességét. Egy különösen újszerű megközelítés alapján a közlekedési hatóságokat az utaskilométerek maximalizálására ösztönzik. Mindezt azzal érik el, hogy a támogatásokat utaskilométer és nem a jármű által megtett kilométer alapján számolják. A környezetbarátabb közlekedési módra váltást ösztönzik még a közösségi közlekedésben a menetrendek összehangolásával, a hozzáférhetőség fejlesztésével, a gyakoriság, a pontosság és az átlagsebesség növelésével, valamint a közlekedési eszközök közötti átszállást biztosító megállókkal és a parkolási díjak növelésével. Szlovénia támogatta az alacsonyabb kibocsátású, pl. sűrített földgázzal üzemelő buszok vásárlását. Az ingázók közösségi közlekedésre ösztönzése érdekében támogatják a munkavállalók jegyvásárlását. Jó gyakorlati példa: Politikai csomag Finnország olyan politikai csomagot vezetett be a közlekedési ágazatban, amely az eszközök teljes körét felsorakoztatja az energiahatékonyság előmozdítása érdekében. A politikai csomag átfogó célja a környezetbarát közlekedési módra történő rávezetés a közösségi közlekedés, a gyaloglás és a kerékpározás vonzóvá tételével. Finnország a kötelezettségeket jelentő intézkedéseket is használja. Ezek között szerepel az általános sebességkorlátozás és a kötelező keréknyomás ellenőrzés évente kétszer. A gépkocsik adójának mértéke az adott jármű kibocsátásától függ. A közösségi közlekedés kiterjesztését pénzügyileg támogatják, például az elsőbbségi buszsávok kialakításának támogatásával és kedvezményes jegyekkel. Különböző intézkedések segítik a megfelelő tájékoztatást. Ennek érdekében a sofőrök tananyagában szerepelnek az energiahatékony vezetésre vonatkozó ismeretek. 16
Forrás: Hartmuth Bendig / pixelio.de Az előttünk álló út Az Európai Unió fő energiahatékonysági irányelvét átdolgozták és kitűzött céljaiban megerősítették. Különösen az Energiahatékonysági Irányelvet (2012/27/EU), az Épületek Energiahatékonyságáról szóló irányelvet (2010/31/ EU), az Energiacímkézési Irányelvet (2010/30/EU) és a környezetbarát tervezésről szóló irányelvet (2009/125/ EC) kell megemlíteni itt. Az időközben kiadott fontos EU jogszabályok közé tartozik a gumiabroncsok címkézéséről szóló rendelet (1222/2009) és a tiszta és energiatakarékos közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelv (2009/33/EC). Bár mindez egyértelmű előrehaladást jelent, de a NEEAP-ok értékelése és a szakértői kutatás feltárta, hogy a nemzeti politikák célkitűzésükben és alkalmasságukban eltérnek egymástól, ami sajnálatos, különösen ha az energiahatékonyság lehetőségei adottak. Az európai irányelveket az egyes országok erősen eltérő hatékonysággal és minőségben foglalják bele a nemzeti jogszabályokba. A harmonizáció és integráció magasabb foka javíthatná az európai energiahatékonysági politikák általános megítélését. A mai állapot a tagállamok eltérő energiahtékonysági helyzetével magyarázható. Egyesek aktívan próbálják megragadni az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket, míg mások még az energiahatékonyság növelését célzó kötelező intézkedéseket is terhesnek ítélik a fogyasztók és az üzleti élet szempontjából, s ezért ezek lehetőség szerinti elkerülésére bíztatnak. Az önrendelkezésű energiahatékonysági fejlesztésekhez mért éven- kénti további 1% energiamegtakarítás céljának elérése érdekében célratörőbb és elszántabb megközelítés szükséges. Különösen annak fényében, hogy az évenkénti további 2% energiamegtakarítás is még költséghatékony lenne. Most az igazgatás és a döntéshozatal résztvevői a kulcsszereplők, akik felismerik annak szükségességét, hogy az energiahatékonyság javítása érdekében egyre több és jobb intézkedés szülessen. Jó példákat nem csak ebben a füzetben talál, hanem a 27 országot elemző jelentésben és a Nemzeti Energiahatékonysági Akciótervekben. A kitartó munkához bíztatásul álljon itt néhány tény: Az energiahatékonyság segít az éghajlatváltozás mérséklésében; Az energiahatékonyság biztonságos energiaellátást biztosít a választópolgárainak, és megszünteti az import-függőséget; Az energiahatékonyság csökkenti a választópolgárait érintő energiaárakat; Az energiahatékonyság fejlesztése a jövő technológiáinak fejlesztését jelenti. 17
EUFORES - Európai Fórum a Megújuló Energiaforrásokról Az Energiahatékonysági Szemle projekt koordinátora Az Európai Parlament képviselői a Fenntartható Energia Jövőjéért Mi az EUFORES és mit is akar elérni? Az EUFORES egy európai pártközi parlamentáris hálózat, melyben az Európai Parlament képviselői és a 27 tagállam nemzeti parlamentjének képviselői vesznek részt. számtalan nem parlamenti képviselő támogató taggal is rendelkezik. 1995-ben jött létre független, non-profit szervezetként; a megújuló energa és az energiahatéko-nyság előmozdításának fő kezdeményezője. célja a két említett terület fejlesztésének támogatása az Eupai Unióban és a legsikeresebb gyakorlati példák koherens politikákba történő átültetésének előmozdítása. felismeri a megújuló energia és az energiahtékonyság közötti kapcsolat fontosságát, mint a fenn-tartható fejlődés kulcsfontosságú alapelvét. keresi az információáramlás lehetőségeit az európai és a nemzeti parlamenti képviselők, valamint a képviselők és a érintettek között. Mit tesz az EUFORES? Az EUFORES egyre terjeszti átfogó pártközi parlamenti hálózatát, amely összeköttetést teremt az Európai és a 27 nemzeti parlament fenntartható energetikai kérdésekkel foglalkozó képviselői között. a tudomány, az ipar és a közélet legfontosabb szereplőit magához vonzza, s ezzel a kommunikáció új csatornáit nyitja meg. különböző rendezvényeket szervez (például parlamentközi találkozókat, parlamenti műhelyeket, MEP munkareggeliket, tanácsadótestületi találkozókat) amelyek a nézőpontok megvitatására adnak alkalmat. politikai és tudományos tanácsokat ad, a legfontosabb ismeretek terjesztésével. segíti az EU jogszabályok nézőpontjának megváltoztatását, törvénykezési javaslatok támogatásával. sokféle projektet irányít, az EU szabályozás nemzeti szintű átvételének támogatására. További információért kérem látogassa meg a következő honlapot: www.eufores.org 18
A füzet elektronikus változata megtalálható az Energiahatékonysági Szemle honlapján: www.energy-efficiency-watch.org Forrás: Európai Parlament 19
Legfontosabb publikációk Kutatási jelentés: Energiahatékonysági politikák előrehaladása az EU tagállamaiban - szakértői megközelítés 27 országjelentés Az Energiahatékonysági Szemle minden eredményét tartalmazó összefoglaló jelentés megtalálható az Energiahatékonysági Szemle honlapján: www.energy-efficiency-watch.org Kapcsolat: EUFORES a.i.s.b.l. European Forum for Renewable Energy Sources Dr. Jan Geiss Renewable Energy House Rue d Arlon 63 65 B-1040 Brussels, Belgium Tel.: +32 (0) 25 46 19 48 Fax: +32 (0) 25 46 19 34 eufores@eufores.org http://www.energy-efficiency-watch.org Wuppertal Institute Dr. Ralf Schüle ralf.schuele@wupperinst.org A projekt arany fokozatú támogatói A projekt ezüst fokozatú támogatói