Transzkultúrális igények az ápolás folyamatában Tanulási útmutató
1. modul Betegjogok és az egészségügyi dolgozók felelőssége Bevezetés A modul célja A modul központjában a betegjogok és a betegek kötelezettségei szerepelnek. A modul célja, hogy a képzésben résztvevő ismerje a betegjogokra vonatkozó aktuális jogszabályokat, ezeket a mindennapi ellátás során, készségszinten alkalmazni tudja. Ismerje a személyes felelősségét, mint az egészségügyi ellátó team szereplője. Ismerje és készségszinten alkalmazza a panaszkivizsgálás módját, a minőségbiztosítási szempontok betartása mellett. A tanulást, és a képzés sikeres elvégzését segíti elő a tanulási útmutató és tananyag. Ez tartalmazza a feldolgozás módszereit, egy tanulási ütemtervet, mely segíti a megfelelő felkészülést. A tananyag 3 tanulási egységből áll. Minden egységben található a témához kapcsolódó fogalmak gyűjteménye, illetve az önellenőrző kérdések, illetve egyéni tanulási feladatok. Minden tananyag egységhez ajánlott irodalomjegyzék tartozik. Tanulási ütemterv Téma 1. tanulási egység: Betegek jogai és kötelezettségei 2. tanulási egység: Az egészségügyi dolgozók felelőssége 3. tanulási egység: Panaszkivizsgálás Beküldendő feladat: A kiválasztott betegjogi kérdés több szempontú bemutatása Javasolt egyéni felkészülési óraszám 4 óra 3 óra 3 óra Beküldési határidő A fenti időbeosztás betartása segít az egyéni tanulásban és az optimális idő ráfordításban.
1. tanulási egység Betegjogok és kötelességek Fogalom meghatározás: beteg: az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására Betegjogok: 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog minden betegnek joga van az állapotának megfelelő mértékű egészségügyi ellátás igénybevételéhez 2. Az emberi méltósághoz való jog az egészségügyi ellátások során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, kizárólag csak a szükséges beavatkozások végezhetők el rajta, illetve csak indokolt ideig és mértékben korlátozható jogaiban 3. A kapcsolattartás joga az ellátó intézmény házirendjében leírtak szerint, a betegtársak jogainak tiszteletben tartásával, és az ellátás zavartalanságának biztosítása mellett minden betegnek joga van a hozzátartozókkal való kapcsolattartáshoz 4. Az intézmény elhagyásának joga mások testi épségének megóvása mellett minden beteg szabadon elhagyhatja a gyógyintézetet
5. A tájékoztatáshoz való jog minden betegnek joga van ahhoz, hogy egyéniesített formában teljes körű tájékoztatásban részesítsék 6. Az önrendelkezéshez való jog minden betegnek joga van ahhoz, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen, és ebben a jogában csak a törvény által meghatározott esetekben és módokban korlátozzák 7. Az ellátás visszautasításának joga ha az mások testi épségét és életét nem veszélyezteti, a beteg visszautasíthatja az ellátását 8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga minden betegnek joga van a róla készült teljes egészségügyi dokumentáció megtekintéséhez, megismeréséhez, de csak a rá vonatkozó részeket illetően 9. Az orvosi titoktartáshoz való jog minden betegnek joga, hogy az ellátásában részt vevő személyek a beteg ellátása során megismert egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosult személyek részére adják ki A betegek kötelességei: 1. A beteg mikor igénybe veszi az egészségügyi ellátó rendszer bármely komponensét köteles tiszteletben tartani annak a szolgáltatónak a működési rendjét és vonatkozó jogszabályi előírásokat. 2. A beteg az egészségügyi állapotának megfelelően köteles együttműködni az ellátásában résztvevő egészségügyi személyzettel, tájékoztatni őket az egészségi állapotát érintő és befolyásoló tényezőkről. A rendeletben meghatározott fertőző betegségek esetén köteles megnevezni azon személyeket, akiket megfertőzhetett, vagy a betegséget megkaphatta. 3. Köteles tájékoztatni az ellátókat korábbi jogi nyilatkozatairól mely az ellátását befolyásolhatja. 4. Köteles a kezelésre vonatkozó rendelkezéseket betartani. 5. Köteles a gyógyintézet házirendjét betartani. 6. A jogszabály által előírt térítési díjat, vagy a jogszabály alapján a szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni. 7. A jogszabályban meghatározott személyes adatait hitelt érdemlően igazolni. 8. Tiszteletben kell tartani más betegek jogait. 9. A beteg jogai gyakorlása közben nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait. 10. A betegjogok gyakorlásának módját- a törvényi keretek között- a szolgáltató működési rendje szabályozza, ezt a betegnek tiszteletben kell tartania
Kötelező irodalom: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1 -tól 27 -ig tartó szakasza. Ajánlott irodalom: Köbli Anikó: Aszklépiosztól a betegjogokig (Szépíróműhely, 2009) szerk.: Kismarton Judit, Vasváry Artúrné: Jogaink betegségben egészségben (Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület, Magyar Rákellenes Liga, 2004) Beadandó feladat: Válasszon az alábbi témákból egyet, és foglaljon állást a kérdésben ellene és mellette is. Témák: Eutanázia Pozitív és negatív eugenika Abortusz Klónozás Kényszergyógykezelés Kényszerítő eszközök alkalmazása Őssejtkezelés Betegtájékoztatás (kritikus v. végstádiumú betegnél) Életmentő kezelések elutasítása Szervátültetés A beadandó feladat kritériumai: Word dokumentum Calibri betűtípus, 12-es betűméret, 1,15-ös sorköz beállítással minimum 10.000 karakter (szóközzel) maximum 30.000 karakter (szóközzel)
2. tanulási egység Az egészségügyi dolgozók felelőssége Fogalom meghatározás: egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy Az egészségügyi dolgozók kötelezettségei és jogai 1. az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége: minden egészségügyi dolgozó köteles a hozzáforduló beteget saját kompetencia határain belül szakszerűen ellátni, illetve szakszerű ellátásáról gondoskodni, továbbá sürgős esetben minden egészségügyi dolgozó helytől és időtől függetlenül, de az adott körülményektől és lehetőségektől függően köteles elsősegélyt nyújtani 2. vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása: az egészségügyi dolgozó saját kompetenciájának és felkészültségének, valamint a hatályos (jog)szabályoknak megfelelően szabadon választhatja meg az alkalmazandó diagnosztikus, illetve terápiás módszert 3. az ellátás megtagadásának joga: az egészségügyi dolgozónak jogában áll a hozzáforduló beteg ellátását megtagadni bizonyos esetekben, amelyeket részletesen az Eütv. 131-133. -a ír le 4. tájékoztatási kötelezettség: a kezelőorvos ismereteinek megfelelően, ugyanakkor körültekintően köteles betegét tájékoztatni állapotáról, valamint a lehetséges kezelési módokról, amennyiben erről a cselekvőképes beteg joga szerint nem mondott le 5. dokumentációs kötelezettség: az egészségügyi dolgozók kötelesek a beteg ellátása során az előírt dokumentációkat így az ápolási dokumentációt is pontosan, szakszerűen és a valóságnak megfelelően vezetni 6. titoktartási kötelezettség: az egészségügyi dolgozót titoktartás kötelezi minden, a betegellátás során tudomására jutott információt illetően, amennyiben e kötelezettség alól a beteg, vagy egyéb jogszabály a dolgozót fel nem menti
7. az egészségügyi dolgozók védelme: az egészségügyi dolgozó az Eütv.-ben meghatározott esetekben közfeladatot ellátó személynek kijáró jogokban részesül 8. a szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség: minden egészségügyi dolgozónak joga és kötelezettsége is egyben szakmai szempontból naprakésznek lenni Az egészségügy etikai szempontjai Az egészségügyben a kezdetektől vannak etikai szabályok. Az etika egyrészről íratlan szabályok, más részről az írott elvárások elemeiből tevődik össze. Az írott szabályokat az úgynevezett etikai kódexek tartalmazzák. Az orvosi etikai kódex Az etikai kódex célja: Meghatározni az orvosi szakma hivatásrendi szabályait Rögzíteni a hivatás gyakorlásának erkölcsi normáit Őrködni az orvosi hivatás tisztasága felett, növelni erkölcsi színvonalát Védelmezni a hivatásuknak megfelelő magatartást tanúsító orvosokat és elmarasztalni azokat, akik a szakmai vagy etikai szabályokat megszegik Meghatározni a testületek működésének etikai normáit, erősíteni az orvosok identitástudatát Rögzíteni az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során a betegekkel és munkatársakkal való kapcsolat és együttműködés etikai szabályait Az ápolói etikai kódex A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódexének célját az alábbiakban határozták meg: Az Etikai Kódex célja, hogy a Kamara tagjai részére meghatározza azt az egészségügyi szakdolgozói tevékenységben követendő egységes magatartásformát, melyet a tagok magukra nézve kötelezőnek fogadnak el annak érdekében, hogy az önkéntes szabálykövetéssel biztosítható legyen az egészségügyi szakdolgozó, illetve tevékenységén keresztül az egészségügyi szakdolgozói kar megbecsülése, valamint az egészségügy többi dolgozójával és az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevőkkel való együttműködés a betegek, hozzátartozóik és a magyar egészségügy érdekében. Kötelező irodalom: 1997. évi CLIV. törvény 125 -tól 140 -ig Ajánlott irodalom: A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe MOK, 2005 A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódexe és Etikai Eljárási Szabályzata MESZK, Budapest, 2004 Dr. Kismarton Judit Dr. Vasváry Artúrné (szerk.): Praktizáló orvosok jogai és kötelezettségei (Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület, Magyar Rákellenes Liga, Budapest, 2005) Önellenőrző kérdések Ismertesse az ápolói etikai kódex főbb szempontjait!
3. tanulási egység Panaszkivizsgálás Fogalom meghatározás: Panaszjog: A beteg törvény által biztosított azon joga, mely biztosítja, hogy panaszával az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatóhoz, illetve fenntartóhoz forduljon. Panasz: A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más- így különösen bírósági, államigazgatási- eljárás hatálya alá. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha és a nevelőszülő, valamint a testvér Hozzátartozó: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa Minden intézménynek a minőségbiztosítási szempontrendszert is figyelemben tartva a panaszkivizsgálásokról szabályzattal kell rendelkeznie. A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni. A szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni, hogy a beteg a panasz kivizsgálása érdekében más szervhez is fordulhat. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók tevékenysége felett, a beteg panaszával közvetlenül fordulhat a területileg illetékes kistérségi intézethez. A panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni. Ezen szabályzatban ki kell térni a következőkre: Hatáskör, illetékesség Tájékoztatás A részletes szabályozás- a bejelentőre nézve - a szolgáltatóra nézve - a szóban előadott és az írásban benyújtott panasz A panaszkivizsgálás befejezése Felelősségi szintek meghatározása Nyomtatványok
Betegjogi képviselő Melyek a betegjogi képviselő jogai és kötelezettségei? A betegjogi képviselő - az egészségügyi ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult: 1. az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni; 2. a vonatkozó iratokba betekinteni; 3. az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni. A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni Miből áll a betegjogi képviselő tevékenysége? A betegjogi képviselő az egészségügyi törvényben foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, valamint segíti őket jogaik megismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: 1. segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében; 2. segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti a panasz kivizsgálását; 3. a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató intézmény (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget; 4. rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál. A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás alapján és annak keretei között járhat el. A betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni az intézmény vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni.
A betegjogi képviselők tevékenységük során különös figyelmet fordítanak: 1. az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmiszociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek betegjogi védelmére; valamint 2. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra. E követelmény megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során meghatalmazás alapján képviseli a beteget. Kötelező irodalom 1997. évi CLIV. törvény 30. -tól 34. -ig Ajánlott irodalom: Kórházak panaszkezelési szabályzata pl.: www.kk.pte.hu- Panaszbejelentések kivizsgálásának szabályzata www.tapolcakorhaz.hu- Panaszkivizsgálási szabályzat Önellenőrző kérdések Sorolja fel a betegjogi képviselő jogait és kötelességeit! Határozza meg a panasz fogalmát! Milyen szempontokat kell, hogy tartalmazzon a panaszkivizsgálás szabályzata?