Fenyők (sensu lato) GYMNOSPERMATOPHYTA. (Gymnospermae) törzs CONIFEROPHYTINA altörzs Cordaitopsida, Coniferopsida és Taxopsida osztályai



Hasonló dokumentumok
Szerkesztette Vizkievicz András. Vizsgakövetelmények

Nyitvatermők / Gymnospermatophyta törzs

Nyitvatermők Gymnospermatophyta

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre

Örökzöld növények. Törzses örökzöldek. Örökzöldek /földlabdás/ Latin név Magyar név Minőség Egységár

A nyitvatermők törzse

Nyitvatermők megfigyelése

Leples- vagy fedettmagvúak GYMNOSPERMATOPHYTA. (Gymnospermae) törzs CHLAMYDOSPERMOPHYTINA altörzs. GNETOPHYTA törzs

Euphyllophyta. Magvas növények és közvetlen rokonaik

Növényrendszertan. Moha és páfrány.

Nyitvatermők / Gymnospermatophyta törzs

VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest mikroszkópos szerkezete 1. A fenyők fateste

Mohaismeret 6. A Sphagnopsida, Andreaeaopsida és Takakiopsida osztály bemutatása

Cím: Éghajlattani tanszék honlapja oktatók Deák József Áron 3db link

Törzsátmérő. összesen (cm)

Mamutfenyő csemete ültetés

Az éghajlati övezetesség

Fenyők fák és cserjék magyar-szerb névszótára rövid ismertetővel

Az allergén gombaspórák mennyisége alacsony-közepes a levegőben.

Corylaceae mogyorófélék családja

Karácsony Év végi kedvezményes ajánlat cégeknek

AZ ATLASZ CÉDRUS (Cedrus atlantica Manetti) VIRÁGZÁSBIOLÓGIÁJA

Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar. Fényképezte és összeállította: Hangya Zoltán okl. Biológus, konzulens tanár

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Fahasznosítás Fenyők 2.

NÖVÉNYEK R.: PLANTAE

Melegkedvelő flóra elemek evolúciója

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)

1. FÖLD FELETTI / Epigeikus - a gyökér rögzíti a növényt, a sziklevél alatti szárrész megnyúlása felemeli a sziklevelet a talaj felé

Oladi Havasok Díszfaiskola KÖSZÖNTÔ TISZTELT VÁSÁRLÓNK!

Cedrus atlantica Atlasz cédrus

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

FAISKOLAI KISKERESKEDELMI ÁRJEGYZÉK PROFESSIONAL CATALOGUE PREISLISTE.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről

AKTUÁLIS POLLENHELYZET SZEKSZÁRDON ÉS KÖRNYÉKÉN HÉTEN

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI

1. Á L P P I Ó C 6. R A K A S Z 2. L Á K A S N Y A R A 7. Ö L T Ő S Ü V 3. K Ó S B A R E G E N I C 8. G Y A N E L E P

3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet.

Könyvismertetés. Kertészeti körökben már régóta érezték szükségét

Anyagok, eszközök: pékélesztő, víz, mikroszkóp, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő

KERTRENDEZÉS TERVEZET ÁPRILIS 27.

Nem tudhatom Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS

Ősnövények titkai. Dr. Erdei Boglárka. Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár

A levél Fő jellemzői:

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Egy Kínából származó új haszonfenyőfa

Hegyvidéki erdők életközössége

Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A hrsz. 095/1. A , 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.


Növényi szervek hajtásos növények gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. önfenntartó vegetatív

Harasztok Pteridophyta

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves


NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 8/1998.(II. 15.) számú. r e n d e l e t e

FAÓRIÁSOK ÉS FAMATUZSÁLEMEK MEGYEI BONTÁSBAN

2016 Ősz-2017 Tavasz Név Méret Ár/nettó

HODÁK FAISKOLA SZABADGYÖKERŰ DÍSZFÁK 2012 ŐSZ

AKTUÁLIS POLLENHELYZET SZEKSZÁRDON ÉS KÖRNYÉKÉN HÉTEN

A monszun szél és éghajlat

Témazáró dolgozat. A növények országa.

BUDAPESTI KÖZELKÉP PAJZSTETVEK VÁROSI KÖRNYEZETBEN FETYKÓ KINGA DR. SZITA ÉVA KONCZNÉ BENEDICTY ZSUZSANNA MTA ATK NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET

FEDEZD FEL A FÖLD KINCSEIT! Vojnits András. Az évszakok nyomában. Kossuth Kiadó

szükség esetén támasztékot igényel. Hosszú életű virágágyi dísznövény a nyári és az őszi virágágyba. Ideális vágott virág.

Orosháza jelentősebb zöldterületei

Zárvatermők. Alapsajátságok:

Törzs Zárvatermők. Osztály. Egyszikűek

Látogatásunk az orchideák birodalmában

Ugyan?! Tiszafabogyó. ...?! Nos, igen ritka. Ezen. Tiszafakunyhó,

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A reakciófa

Homokfásítás Dániában

Nagykövetségek March 13.

ÁRJEGYZÉK 2010 ŐSZ KONTÉNERES DÍSZFÁK

A védetté nyilvánítás célja

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 15/2009. (VI.23.) rendelete

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Orosháza város helyi védettségű építészeti értékei

Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Mohák Bryobionta

Zárvatermők törzse. A klíma további szárazodása következményeként másodlagosan szélbeporzás, egyivarú virág, csökevényes virágtakaró.

Kérjük, legyen Ön is segítségünkre A világ fenyôi c. könyv megjelentetésében...

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon

1. A tajga éghajlat: A hideg-mérsékelt öv éghajlata Az Északi-sarkkör környékén alakul ki, pl. Szibéria (Észak-Ázsia), Kanada (Észak-Amerika) Rövid,

A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill)

National Tree Week March 2nd-8th Trees Water Life

A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon

Vérszilva (Prunus cerasifera Woodii )

GLOBÁLIS JELENTŐSÉG PÁROLOGTATÁS NÖVÉNYEVŐK TÁPLÁLÉKA SZERVES- ANYAGOK O 2 OXIDATÍV LÉGKÖR AEROB SZERVEZETEK LÉGZÉSE TÁPLÁLÉKLÁNC (~HÁLÓZAT)

Növényrendszertan. Biológia BSc 2. félév

Méret (cm) MCS 2/ ősz MCS 1/ ősz 50 Ft 35 Ft 22 Ft - MCS 1/ tavasz 60 Ft 45 Ft 26 Ft 22 Ft

Az agostyáni arborétum telepítése és fejlesztési terve

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

polgármester A rendelet kihirdetése a mai napon a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

Tritikále (Triticale = Triticosecale. Wittmack.)

Átírás:

Fenyők (sensu lato) GYMNOSPERMATOPHYTA régebben: (Gymnospermae) törzs CONIFEROPHYTINA altörzs Cordaitopsida, Coniferopsida és Taxopsida osztályai ma: SPERMATOPHYTA klád PINOPHYTA törzs

Coniferales (Pinales) fenyők Ma élő 50-60 nemzetség mintegy 600 fajjal (ezzel a ma élő nyitvatermők leggazdagabb csoportja). Monopodiálisan elágazó fás növények tű- vagy pikkelylevelekkel (ritkán lomblevelekkel), az északi mérsékelt öv sok erdejében dominánsak, de gyakoriak a déli félgömb trópusi és mérsékelt övi területein is. Tűlevelű erdőink uralkodó fái, ritkán cserjéi (törpefenyves). Gyantajáratok, kollaterális nyílt edénnyaláb, vermes gödörkés sejtfalvastagodású tracheida. Általában örökzöldek (kevés lombhullató (Larix, Taxodium, Metasequoia). Tű- vagy pikkelylevél (széles levéllemez inkább szubtrópusokon-trópusokon). Egylakiaik, ritkábban kétlakiak (Juniperus, Podocarpus, Taxus, Cephalotaxus)

A porzólevelek murvalevél hónaljában ülő "virágot" (több ilyen együtt "virágzatot"), a termőlevelek "virágzatot" alkotnak (toboz). A porzós virág két pollenzsákot viselő, spirálisan álló rövid nyelű porzólevelekből áll. A pollennek két légzsákja van. Szélbeporzás. A fenyők toboza a nyitvatermő ősfák (Cordaitales) tobozából származtatható. A tobozban minden elfásodó termőpikkely a szintén elfásodó meddő- vagy fedőpikkely (fellevél) hónaljában (védelem) fejlődő redukált termős virágnak tekinthető. A meddővagy fedőpikkelyek látszólagos hiánya azt jelenti, hogy teljesen összeolvadt a termőpikkellyel. A magkezdemények száma az ősibbeknél még sok, fejlettebbeknél már csak kettő. A magkezdemény oldalállású, a mikropile a toboztengely felé néz. Néhány fajnál a magok a tobozban maradnak (erdőtűz).

Araucariaceae araukáriafélék Ősiek, a kihalt Voltziales-re vezethetők vissza: porzólevélen sok pollenzsák, széteső toboz. Széles alappal ízesülő, lapos tojásdad vagy lándzsás, hegyesedő leveleik vagy tű- illetve áralakú leveleik vannak. Déli félgömbön az egyenlítőig kiegyenlített éghajlat alatt. 40m-ig megnövő impozáns fák. Csillókoszorús spermatozoid HIBA. A termőpikkelyen 1 mag fejlődik. Araucaria araukária Agathis kaurifenyő Wollemia nobilis a Jura korszaktól ismert, 1994-ben találták meg Ausztrália egyetlen eldugott pontján.

Agathis kaurifenyő Ausztrália, Indomaláj-szk. Lomblevél, kopál-gyanta

Agathis australis New Zealand (called Tane Mahuta) 51m magas

Agathis robusta

Agathis robusta fiatal porzós toboz Agathis robusta fiatal női toboz

Agathis ovata

Araucaria araukária nevüket araukán indiánoktól. Ausztrália, Indomaláj-szk. és Dél-Am. Pollen nem légzsákos. Araucaria angustifolia

Araucaria mirabilis a Jura korszakból Araucaria alvarezee a Jura korszakból, Patagonia, Argentína

Araucaria excelsa = heterophylla szobafenyő az ausztráliai Norfolk-szigetekről.

Araucaria araucana és Nothofagus antarctica D-Am

A. araucana az Andokban erdészeti fafaj

Araucaria araucana porzós tobozok Araucaria araucana termős tobozok

Araucaria bidwillii bunya-bunya-fa

Podocarpaceae podokarpuszfélék 17 nemzetség, Podocarpus (lomblevél) és Phyllocladus (fillokládium) a déli féltekén (K-As, Austr, K-Afr, D-Am) gyakran nagytermetű fák (max. 60m). A termőpikkelyen 1 mag fejlődik. A porzólevélen sok pollenzsák. Phyllocladus trichomanoides Phyllocladus elterjedés (az adott területen előforduló fajok számával)

Phyllocladus asplenifolius Phyllocladus alpinus Phyllocladus toatoa

Podocarpus 80 faj (lomblevél)

Podocarpus elatus

Podocarpus macrophyllus

Podocarpus macrophyllus

Parasitaxus usta (=Podocarpus ustus) egyetlen parazita (szaprofita?) nyitvatermő (Új-Kaledónia)

Sciadopytiaceae ernyőfenyőfélék monotipikus Sciadopytis verticillata japán ernyőfenyő Dél-Japán (Honshu), 40m magas fa álörvösen álló levelekkel

Cephalotaxaceae cefalotaxuszfélék vagy ál-tiszafafélék Légcsík, tű- vagy pikkelylevél, K-As Cephalotaxus ál-tiszafa 6 faj, fésüsen álló levelek, a páros magkezdemények külső rétege elhúsosodik (nem arillus!) Cephalotaxus harringtoniana Cephalotaxus fortunei

Taxaceae tiszafafélék 5 nemzetség főleg az északi félgömbön, nincs gyantajárat, van mérgező taxin, színes húsos arillus (a hajtástengely kinövése). Kétlaki fák vagy cserjék kis, két sorban fésüsen álló tű-alakú levelekkel. Toboz erőteljes redukciójaként felfogható, hogy a magkezdemények a termős virág tengelyének csúcsán 1(-2)-ével. Porzós virágaik kis gomolyokban vagy magányosan, a pajzs alakú porzóleveleken 6-8 pollenzsák. Torreya Taxus baccata kemény és súlyos fája értékes, parkfa, atlanti-mediterrán Eu, Mo. pl. Szentgál. Torreya nagymagvútiszafa (É-Am és K-As) magköpeny teljes. A Torreya grandis kínai nagymagvútiszafa vagy óriás nagymagvútiszafa magja állítólag ehető (és ezért termesztik is), a Torreya nucifera japán nagymagvútiszafa vagy japán muskotályfenyő magjaiból főzéshez olajat sajtolnak. Amentotaxus barkástiszafa 4 faj K-As Egyfajos Austrotaxus spicata délitiszafa Új-Kaledónia, magjai szabadok (nincs magköpeny) Egyfajos Pseudotaxus chienii fehértiszafa csésze alakú magköpenye fehér, Kína, 4 m magas

Cupressaceae ciprusfélék (s.l. beleértik a Taxodiaceae mocsárciprusfélék taxonjait is) Felálló vagy heverő fák vagy cserjék, a Jura korszaktól ismeretesek. Leveleik általában szórtan (gyakran átellenesen 2 sorba rendeződve) vagy ritkábban örvökben álló tűlevelek illetve keresztben átellenesen álló pikkelylevelek. A csíranövényeken először azonban mindig tűlevél fejlődik, ami e levéltípus ősibb voltát jelzi (kertészeti retinospóra alakok). A tobozok ±kicsik, ami fás vagy elhúsosodott. A tobozpikkelyek állása ált. megegyezik a levelek állásával, rajtuk a felső (adaxiális) oldalon ált. több (1-20) magkezdemény. Tobozaik ±kicsik, kevés (általában szórtan vagy keresztben átellenes álló) tobozpikkellyel, máshol tobozbogyó (örvösen álló 3 pikkelylevél elhúsosodásával). Örvösen vagy átellenesen (nem spirálisan!) álló porzóleveleiken (2-)3-6 pollenzsák, a pollennek nincs légzsákja Chamaecyparis

Cupressaceae s.str. Más-más nemzetségeik az északi és a déli félgömbön: Cupressoideae alcsaládban az északi félgömb nemzetségei: Thuja, Calocedrus, Platycladus=Biota, Cupressus, Chamaecyparis, Juniperus, Tetraclinis articulata Spanyolo., Thujopsis dolobrata Japán. Callitroideae alcsaládban a déli félgömb nemzetségei: Fitzroya Chile és Argentína, Austrocedrus chilensis D-Am,?Libocedrus. Taxodiaceae mocsárciprusfélék (régebben sem mindig és a modern rendszerekben sem önálló család, hanem a Cupressaceae ciprusfélék család részeként tárgyalják) Reliktum jellegűek, ma már csak néhány, kevés fajszámú, rokonságilag és földrajzilag elkülönült nemzetség képviseli őket. Virágkoruk a krétában és a harmadkorban volt (fontos oligocén szénképzők). Európából ma teljesen hiányzanak (manapság USA, Mexikó és K-As, valamint egyetlen 1 nemzetség a déli féltekén).

Cunninghamia lanceolata kínai szúrósfenyő és C. konishii tajvani szúrósfenyő Cunninghamia Cunninghamia lanceolata

Cryptomeria japonica japánciprus vagy japán sarlósfenyő 20-40(-60-70!) m magas karcsú, tompa kúp alakú fa Japánban. Spirálisan álló széles alapból keskenyedő ár alakú tűlevelek. A tobozpikkelyek 20-30-asával, mindegyiken 4-6 feltűnő, tüskeszerű képlet. Erdészeti fafaj. (jobboldalon Cunninghamia)

Taiwania cryptomeroides et var. flousiana tajvanifenyő vagy csüngőfenyő Tajvan és Jünnan erdei, ma erdészeti max. 50m fa

Athrotaxis 3 faja Tasmánia hegyvidékén kis-közepes fák, fosszilisan elterjedt csoport volt Athrotaxis cupressoides

Monotipikus Glyptostrobus lineatus = pensilis kínai-mocsárciprus vagy vízifenyő cserje vagy kisebb fa patakok partján

Metasequoia glyptostroboides ősmammutfenyő lombhullató a fiatal hajtással együtt, levelei két szabályos sorban. Dél-Kína: Szecsuán 700-1500 m szurdoklejtők, patakmente. Fosszilisan régebben ismerték Amerikából is, de csak az 1940-es években fedezték fel.

Sequoia sempervirens tengerparti mammutfenyő 1824-ben írták le, É-Kalif és D-Oregon közötti keskeny pertvidéki sávban 1000m magasságig fordul elő. Gyorsabb növekedésű, örökzöld, tiszta állományokat alkot. Legmagasabb fa (max. 112m), törzsátmérője 4-5m. Egyes fáknak neve van. Életkoruk 1000-2000(-2500) év. Értékes fája miatt eléggé megritkították, ma élőhelyei nemzeti parkok (pl. Redwood NP)

Se-Quo-Yah (Se Quo Yah, Sequoyah, Sequaya vagy George Guess) Irokéz (cherokee) indián (1770-1843) Első indián ABC és írás.

Sequoiadendron giganteum hegyi mammutfenyő 1853-ban írták le, Kaliforniában nyugati Sierra Nevada 37-39 szélességi fok között 1500-2600m magasan. 100m alatti (max. 87m), de 8-12m törzsátmérő (kb 625t a törzs, 1000t az egész fa) (legnagyobb kékbálna 32m hosszú és 153t tömegű volt!). 60cm tűz- és rovarálló kéreg. Max. 3200(-3500) éves élőlények. Egyes fáknak neve van (General Grant, General Sherman). Más fafajokkal kevert állományokat alkot. Néhány mm hosszú, spirálisan álló örökzöld pikkelylevelei a hajtásra simulnak. Házépítésre írtották, mert fája termeszálló. Oligocénben hazánkban is. (Yosemite NP, Sequoia NP)

The President 1287.1 m3

Taxodium 3 fajjal (vagy máskor Taxodium distichum virginiai mocsárciprus 3 alfaja) É- Am és Kö-Am délkeleti részén, enyhe klímájú mocsaras területeken. Légzőgyökér (mocsár, ártér), lombhullató a fiatal hajtással együtt. T. ascencens T. distichum T. mucronatum

Taxodium

T. distichum

T. distichum

T. mucronatum spanyol (?) neve ahuehuete törzskerülete 54m, törzsátmérője 14-15m (többek szerint feltehetően több törzs összenövésével)

Abietaceae (Pinaceae) fenyőfélék (újabb rendszerekben alapi csoport!) Gyakran a tűlevelek nem hosszú, hanem rövid (vagy törpe) hajtásokon jelennek meg, csomókban határozottan kevés (2-5 Pinus) vagy határozatlan számban (Larix, Cedrus). A levelek keresztmetszete is jellemző (Picea rombusz, Pinus kör(cikk), Abies lapos). A levelek 5-9 év alatt cserélődnek. Porzólevél fonákán (abaxiális oldal) 2 pollenzsák, a pollenek légzsákosak (kivéve Larix, Pseudotsuga és egyes Tsuga fajok) Termős toboz meddő és termőpikkelyekből áll, felső (adaxiális) részén 2 visszafordult magkezdeményt visel. Magjuk gyakran szárnyas. 9-10 nemzetségük 250 faja az északi félgömbön (a sarkkörön túli poláris fahatáról délre Indonézia és Borneó-ig). 3. alcsalád (morfológiai bélyegek alapján)

1. alcsalád Pinoideae 2-3-5 tűje km-ben kör alakú, tövénél hüvellyel körülvéve törpehajtásokon. Tobozpikkely csúcsa felé szélesedik (pajzs-szerű apofízis és umbo). Pinus kb. 80-90 faj. Pinus aristata szálkásfenyő pacifikus É-Am magas hegységeiben 2100-3400m között a fahatárig (Colorado, Mexico, É-Arizona, D-Kalifornia). Letörpült, lassan növő példányok, legöregebb 4600 évnél idősebb. Elhaltakkal együtt 6-7000 évre visszamenőleg klímatörténeti adatok. 2. alcsalád Abietoideae tobozpikkely csúcsa nem szélesedik, ±lapos tűleveleik hosszú hajtásokon magányosan. Picea (rombusz-km levél, tobozpikkelyek maradók), Pseudotsuga (hosszú hegyes meddőpikkelyek), Tsuga, Abies (a levél talpacskával illeszkedik, a felálló szárú toboz érés után szétesik). 3. alcsalád Laricoideae vörösfenyőfélék sok levél rövid hajtások végén csomókban áll. (évekig) maradó tobozzal a lombhullató Larix vörösfenyő, széteső tobozzal a szintén lombhullató Pseudolarix=Chrysolarix ál-vörösfenyő és az örökzöld Cedrus cédrus (3-)4 fajjal. Cedrus atlantica atlasz-cédrus Algéria és Marokkó hamvaszöld, hosszú életű fák (2000-3000 év). Fájukat az ókor óta használják (nem megy bele a szú). Cedrus libani libanoni cédrus Libanonban és Törökországban 1300-2000m között, múmiakoporsó Cedrus brevifolia (máskor csak előző alfaja) Ciprus szigetén Cedrus deodara himalájai cédrus Ny-Himalája, Afganisztán. 2000-3000 évig is elél, a hinduk (egyik) szent fája.