Vas Megyei Igazgatósága VAS MEGYE AGRÁRGAZDASÁGA 2013

Vas Megyei Igazgatósága VAS MEGYE AGRÁRGAZDASÁGA 2013 1

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megye adottságai... 3 Támogatás-igénylések... 5 Szántóföldi növénytermesztés... 8 Szőlő- és gyümölcstermesztés... 10 Dísznövénytermesztés... 12 Állattenyésztés... 13 Erdőgazdálkodás... 15 Vadgazdálkodás... 16 Szakképzés... 18 2

Bevezetés Az 1970-es években a Római Klub kidolgozta a világgazdaság fejlődési modelljét. A jövőben az életszínvonal fenyegető zuhanását vetítették előre azzal összefüggésben, hogy a népesség és a termelés beleütközik a Föld és a természeti környezet lehetőségeinek határaiba. Az elméletet azóta sok bírálat érte. Az akkor rendelkezésre álló adatokból határozták meg a Föld tartalékait, nyersanyagait. Időközben újabb és újabb kőolaj és földgázmezőket tártak fel, fejlődött a technika és a technológia, a gazdaság, ha megtorpanásokkal is, de növekszik. Ennek ellenére a Római Klub megállapításai sok tekintetben időszerűek. A világ fenntartható fejlődését sok minden veszélyezteti. A népesség a modern születésszabályozás ellenére rohamosan nő és olyan új veszélyek jelentek meg, amire a 70-es években még nem is gondolhattak. A tudósok által megfogalmazott fenntartható gazdasági növekedés korlátait nem ismerjük. Azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy az emberiség fennmaradásának kulcstényezője az élelmiszerek (és egyéb más nyersanyagok) megfelelő minőségű és mennyiségű biztosítása. Ebben az agrárgazdaságnak kulcsszerepe van, ami a jövőben egyre inkább felértékeli az ágazatot. Egyet kell értenünk azzal a megállapítással, hogy a GDP-hez való viszonylag szerény hozzájáruláson messze túlmutat az agrárium jelentősége. A megye adottságai A megye természetföldrajzi viszonyai sokszínűek, változatosak. A megye észak-keleti részét elfoglaló termékeny Kisalföldi tájtól, valamint Rába völgyétől kezdődően a rosszabb termőhelyi adottságokat jelentő dombvidéktől (Vas-Zalai hegyhát) egészen a középhegységig (Kőszegi-hegység) - ahol elsősorban erdők díszlenek - sok minden előfordul. Klimatikus szempontból az országos átlagnál humidabb terület, ami a klímaváltozás miatti, elsősorban a vegetációs időszakot érintő aszályosság növekedése miatt kedvező. A legnagyobb folyón a Rábán kívül, nagyszámú állandó, illetve időszakos természetes vízfolyás is található a területen. A tudósok és politikusok által sokszor emlegetett fenntartható fejődést mind a természeti adottságokra, mind a folyamatokra értelmeznünk kell. A megye természeti adottságai az agrárgazdálkodás számára alapvetően kedvezőek, a fenntartható fejlődés lehetősége gondos gazdálkodással a megye területén adott. Vas megye földterülete 2011. évi statisztika alapján összesen 325 323 hektár volt, ebből termőterület 258 803 hektár (1. táblázat). A terület nagy része szántóként kerül hasznosításra, melynek nagysága 2000 óta folyamatosan csökken. A tendenciának látszólag ellentmond, hogy a korábbi évekhez képest 2013-ban nagyobb területre adtak be a gazdálkodók támogatásigénylést, de ezek a területek eddig is művelésben tartott területek voltak, amelyek azonban méretüknél fogva nem érték el a támogatási alsó határt (1 ha). Nem csak a szántóterületekre, hanem minden hasznosítási irányra igaz az erdő és a halastó kivételével hogy csökken a terület. A gyepterületek csökkenése az állatállomány csökkenésével hozható összefüggésbe, a szőlőterületek csökkenésének oka pedig nagyrészt a piaci helyzet bizonytalanná válásában, illetve az újratelepítési jogok engedélyeztetésében rejlik. A terület csökkenések okaként jelentkeznek ami egyébként gazdasági szempontból örvendetes - a zöldmezős beruházások. Az így kieső területek egy része a mezőgazdasági termelésből is kiesik (útépítések, ipartelepek létesítése). Egy nagyobb részük azonban csak más művelési ágba kerül át (erdőtelepítések, gyepterületek feltörése). 3

A földterület művelési ág szerint, május 31. [hektár] 1. táblázat Művelési ág 2000 2008 2009 2010 2011 Szántó 154 790 151 579 151 813 147 244 145 790 Konyhakert 2 552 2 828 2 828 2 828 2 828 Gyümölcsös 2 534 1 826 1 813 1 813 1 808 Szőlő 1 297 947 991 991 994 Gyep 22 157 22 324 23 012 15 833 13 144 Mezőgazdasági terület 183 330 179 504 180 457 168 709 164 564 Erdő 91 454 93 668 93 665 93 895 93 838 Nádas 322 203 501 348 348 Halastó 5 44 41 41 53 Termőterület 275 111 273 419 274 664 262 993 258 803 Művelés alól kivett terület 53 312 53 608 52 784 64 455 66 520 Összesen 328 423 327 027 327 448 327 448 325 323 *forrás: KSH A termőterületet 10504 vállalkozás műveli (2. táblázat), melyek nagy része egyéni vállalkozás. Az egyéni vállalkozások között szerepelnek az őstermelők is. A megyében kiadott őstermelői igazolványokból 1000-1500 igazolványt már nem használ a birtokosa, tehát az aktív egyéni vállalkozások száma alacsonyabb. Vállalkozások megoszlása működési forma szerint 2. táblázat Ebből Gazdasági ág Összesen egyéni kft. rt. szövetkezet bt. gazdaság Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 10 504 297 8 33 69 10 041 *forrás: KSH A használt földterület mérete alapján a gazdaságok erős szórást mutatnak. A megyében az átlagos birtokméret 39,25 ha (támogatásigénylés adatai alapján). Gazdasági társaságok esetében a 20-50 ha közötti terület a jellemző. Egyéni gazdaságok esetében a jellemzően használt földterület 20-30 ha között van. Az országos adattól némileg eltér Vas megyében a gazdaságok megoszlása, az aprófalvas településszerkezet és az őstermelők - a lakosság lélekszámához viszonyított - magas száma miatt az átlagosan használt földterület nagysága 5-10 ha. A megyében jelenleg mintegy 4500 érvényes őstermelői igazolvánnyal rendelkező gazdálkodó van, de ez a szám az érvényesítések elhúzódása miatt folyamatosan növekszik. A gazdálkodóknál közel 8000 őstermelői igazolvány van kinn, melyeknek cseréje és érvényesítése egész évre elhúzódó feladat. A termelők között a megyében 530 családi gazdaság van, az általuk használt földterület 37455 ha. A mintegy tízezer gazdaság 3134 főt foglalkoztatott 2011-ben (3. táblázat). Ez a szám nem tartalmazza az idénymunkások számát és a ledolgozott munkaidőt, valamint a segítő 4

családtagok számát sem. Az őstermelők jelentős része nem főállású, tevékenységét kiegészítésként, mellékállásban végzi. Foglalkoztatottak száma, fő 3. táblázat Gazdasági ág 2008 2009 2010 2011 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3 400 3 246 2 963 3 134 *forrás: KSH Foglalkoztatottak száma, munkaidő megoszlása szerint, fő Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat *forrás: KSH Teljes munkaidőben foglalkoztatott ebből nő Nem teljes munkaidőben foglalkoztatott 4. táblázat Összesen 2 762 546 372 3 134 A munkavállalók túlnyomó részét gazdasági társaságok és szövetkezetek foglalkoztatják. Az önfoglalkoztatás az egyéni gazdaságokra jellemző. Támogatás-igénylések A termőterületből mintegy 150 ezer hektárra igényelnek a gazdálkodók területalapú támogatást, mely a legnagyobb volumenű támogatási formát jelenti a mezőgazdaságból élők számára (5. táblázat). A kérelmek 84 %-át a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsadói és a Nébih Földművelésügyi Igazgatóság falugazdászai adták be. A területalapú támogatásokon kívül egyéb, szintén területnagyság után igényelhető támogatások is vannak (Kedvezőtlen Adottságú Térségek támogatása, Natura 2000 területek támogatása), melyek éves szinten 290 millió forintnyi összeget hoznak a megyébe. Az állatjóléti, állatlétszám alapú, erdészeti és egyéb mezőgazdasági támogatások jelentős összegűek, évi 29-30 milliárd forintot jelentenek megyei szinten. Kiemelendő az Agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások összege, ami várhatóan az új KAP időszakban tovább növekedik. Az öt éves kötelezettséget jelentő vállalás a megyében mindössze 175 gazdálkodót érint, ennek ellenére 1,2 milliárd forint az éves, kifizetésre kerülő támogatási rész. (5. táblázat) Fontos tétel a nem termelő beruházások utáni kifizetések összege, nem nagysága, hanem jelentősége miatt: olyan fejlesztéseket tett lehetővé, melyekre a gazdálkodóknak támogatás nélkül kevéssé lett volna lehetőségük (pl. ültetvények füvesítése). A TOP-UP támogatások, azaz a nemzeti kiegészítő támogatások egyre kisebb részarányt képviselnek, legjelentősebb közülük a cukortámogatás, amelyet a korábbi cukorrépatermesztők kapnak, illetve a szerkezetátalakítási támogatások, melyeknek célja a feldolgozottság növelése. 5

Támogatási összegek, támogatott területek nagysága 5. táblázat Jóváhagyott terület - ha Jóváhagyott összeg - Ft Kérelmek száma - db Vas összesen 536 713,26 29 600 320 893 13 647 EMVA 94 995,19 3 981 968 941 1 903 I. tengely 27,32 76 480 205 6 Energiaültetvény 3,79 0 1 Energia ültetvények 2010 3,79 0 1 Gyümölcs ültetvénykorszerűsítés 16,26 22 233 248 1 Gyümölcs ültetvénykorszerűsítés 2011 16,26 22 233 248 1 Kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése 7,27 23 847 222 1 Kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése 2012 7,27 23 847 222 1 Kertészeti ültetvénykorszerűsítés 0,00 30 399 735 3 Kertészeti ültetvénykorszerűsítés 2011 0,00 30 399 735 3 II. tengely 87 883,06 3 828 659 194 1 133 Agrárerdészet 6,38 1 114 617 1 Agrárerdészeti rendszerek 2011 6,38 1 114 617 1 EKV 0,00 6 279 252 9 EKV 2010 0,00 3 178 247 2 EKV 2011 0,00 0 3 EKV 2012 0,00 3 101 005 4 EMVA AKG 75 272,57 3 614 831 757 531 EMVA AKG 2010 24 985,82 1 129 704 495 181 EMVA AKG 2011 25 282,91 1 239 821 649 176 EMVA AKG 2012 25 003,84 1 245 305 613 174 Erdészeti potenciál 25,70 1 331 550 2 Erdészeti potenciál 2010 25,70 1 331 550 2 Erdő NTB 0,00 20 714 076 5 Erdő NTB 2010 0,00 13 860 567 2 Erdő NTB 2011 0,00 6 853 509 1 Erdő NTB 2012 0,00 0 2 KAT 12 076,90 115 403 299 496 Kedvezőtlen adottságú terület támogatás 2010 4 340,25 38 422 298 189 Kedvezőtlen adottságú terület támogatás 2011 4 480,36 47 407 922 164 Kedvezőtlen adottságú terület támogatás 2012 3 256,29 29 573 079 143 MgTE 330,26 41 427 029 77 MGTE 2010 112,82 25 045 490 22 MGTE 2011 106,34 16 381 539 25 MGTE 2012 111,10 0 30 6

NTB 171,25 27 557 614 12 NTB 2010 61,84 9 876 269 3 NTB 2011 109,41 17 681 345 8 NTB 2012 0,00 0 1 III. tengely 7 084,81 76 829 542 764 Natura 2000 7 084,81 76 829 542 764 Natura 2000 2010 2 122,39 21 581 278 132 Natura 2000 2011 2 489,90 27 989 544 150 Natura 2000 2012 2 472,52 27 258 720 147 Natura 2000 erdő 2012 0,00 0 335 TERA 441 718,07 25 618 351 952 11 744 Kérődző szerkezetátalakítás 0,00 0 319 Kérődző szerkezetátalakítás 0,00 0 319 Mezőgazdasági biztosítás 0,00 0 151 Mezőgazdasági biztosítás 2012 0,00 0 151 MGTE 0,00 42 398 188 90 MGTE 2010 0,00 22 606 901 30 MGTE 2011 0,00 19 791 287 30 SAPS 440 675,04 23 861 297 083 10 838 SAPS 2010 145 900,11 6 749 607 061 3 610 SAPS 2011 145 728,40 8 269 404 140 3 603 SAPS 2012 149 046,53 8 842 285 882 3 625 TOP-UP 1 043,03 1 714 656 681 346 TOP-UP 2010 428,55 553 886 873 102 Cukor 2010 0,00 527 875 620 51 Héjas gyümölcsök 2010 243,17 4 140 074 42 Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítás 2010 185,38 21 871 179 8 Zöldség-gyümölcs 2010 0,00 0 1 TOP-UP 2011 430,67 601 968 695 114 Cukor 2011 0,00 574 698 020 62 Héjas gyümölcsök 2011 242,59 4 297 151 42 Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítás 2011 188,08 22 973 524 9 Zöldség-gyümölcs 2011 0,00 0 1 TOP-UP 2012 183,81 558 801 113 130 Bogyós gyümölcs 2012 0,00 0 3 Cukor 2012 0,00 555 403 975 62 Héjas gyümölcsök 2012 183,81 3 397 138 42 Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítás 2012 0,00 0 22 Zöldség-gyümölcs 2012 0,00 0 1 Összesen 536 713,26 29 600 320 893 13 647 Forrás: NAK adatgyűjtés 7

Szántóföldi növénytermesztés Az utóbbi évek mezőgazdasági tevékenységének egyik sikerágazata. Az EU támogatások, a viszonylag magas terményárak, a megyében még elviselhető méretű aszály miatt a növénytermesztés jövedelmezősége az utóbbi években jónak mondható. A művelési ágak közül a legnagyobb volument a szántóföldi növénytermesztés jelenti. A KAP-reform (cukorkvóták bevezetése), az állatállomány csökkenése és a piaci kereslet (különösen a biodízel és bioetanol alapanyagok kereslete) a korábban megszokott sok növényre alapozott termelési szerkezetet felborította, alapvetően a négy-öt növénnyel dolgozó vetésforgót (napraforgó-kalászos-kukorica-repce) alkalmazza a legtöbb gazdaság. Emellett kisebbnagyobb területen kiegészítő növényeket is termelnek, de ezek gazdasági volumene nem jelentős. A betakarított területek nagysága évről-évre változik (6. táblázat). Az ingadozást a vis major esetek, a gazdasági éven belüli átminősítések okozzák. A szántóföldi zöldségtermesztés a megyében nem jelentős, sem a talajadottságok, sem a klímaviszonyok nem kedveznek, a néhány alföldi megyére jellemző tradíciók is hiányoznak. A humidabb klíma, az országos átlagnál kötöttebb és jobb vízgazdálkodású talajok miatt a 2012-es aszályos év Vas megyét kevésbé viselte meg. Sávokban, foltokban, de többször is érkezett a növények számára utolsó pillanatban csapadék. Az idei év az eddigi tapasztalatok alapján csapadékosnak ígérkezik. Az átlagos évi 600-700 mm csapadékmennyiségtől több éven keresztül elmaradt a megyei átlag (7. táblázat). Változó intenzitással eddig mintegy 400 mm csapadék érkezett, ami a talajok nedvességgel való feltöltése szempontjából kedvező, azonban a koncentráltsága miatt rontja a talajszerkezetet és nehezen művelhetővé teszi a kötöttebb talajokat. A nagy mennyiségű tavaszi eső nehézkessé teszi a talajmunkák elvégzését és a növényvédelmi tevékenységet is jelentősen korlátozza. Így a vis major esetek okozta terméskiesésen felül számolni kell a növényvédelmi problémák okozta terméskieséssel is. Betakarított területek nagysága, ha 6. táblázat Növény 2001 2005. 2006 2010. 2009 2010 2011 2012* Országos évek átlaga búza 38 287 36 830 35 038 36 795 39 271 38903 1063000 kukorica 30 764 31 522 32 340 32 829 28 190 29274 1190000 őszi árpa 7 652 6 576 6 505 6 345 6 041 5423 276000 tavaszi árpa 14 561 10 220 9 779 10 645 11 151 10165 n.a. rozs 1 268 997 1 023 741 660 607 35000 zab 2 908 1 926 1 794 1 979 1 254 1008 53000 triticale 5 190 4 996 4 011 5 350 2 962 3412 n.a. Burgonya 681 403 305 166 149 85 25000 Borsó 265 133 41 170 210 143 n.a. Szójabab 947 1 429 1 059 2 974 2 837 2225 n.a. Napraforgó 6 076 8 822 8 222 10 742 10 013 7312 607000 Repce 5 159 14 814 15 258 18 110 17 659 20344 167000 Cukorrépa 4 195 1 816 567 610 476 605 17000 Silókukorica 5 589 6 658 5 494 5 526 5 940 5613 n.a. 137 582 136 759 130 332 *becsült adat, a teljes adatsor még nem áll rendelkezésre Forrás: KSH Betakarított terület összesen 143 406 140 177-8

Lehullott csapadék, szeles napok száma Év, hónap Lehullott csapadék, mm Csapadékos napok száma 7. táblázat Szeles napok száma, szélsebesség>=10 m/s Szombathely Szentgotthárd Szombathely Szentgotthárd Szombathely Szentgotthárd 2000 544 622 78 84 174 100 2007 603 853 131 131 151 89 2008 692 710 136 148 138 98 2009 616 918 151 148 130 90 2010 738 945 144 152 139 81 2011 525 676 107 105 113 72 Forrás: KSH A szántóföldi növénytermesztés átlagai jól tükrözik a csapadékmennyiség és a napsütéses napok számának alakulását (8. táblázat). A mezőgazdaság kitettsége, a hosszú megtérülési idő, a nehezen kiszámítható piaci viszonyok mind nehezítik a gazdák helyzetét. Ezen az Agrárgazdasági Kamara szakmai tanácsadással (támogatások, növényvédelem, technológiák, stb) és képzésekkel próbál segíteni. A kockázati tényezők közül keveset lehet befolyásolni, de szakmai alapokon nyugvó fajtaválasztással, termesztéstechnológiával, tápanyag-utánpótlással és vízgazdálkodással enyhíteni lehet hatásukat. Szántóföldi növénytermesztés termésátlagai 8. táblázat 2001 2006 országos Megnevezés 2005. 2010. 2009 2010 2011 2012* átlag évek átlaga 2012 Búza 3 750 4 450 4 500 4 600 4 490 4012 3740 Kukorica 5 250 6 570 7 340 7 060 7 150 5311 3980 Őszi árpa 3 250 3 990 3 300 4 440 4 270 3871 3610 Tavaszi árpa 3 190 3 550 3 040 4 290 4 070 3604 n.a. Rozs 2 970 3 720 4 030 4 060 3 090 3109 2240 Zab 2 410 2 570 2 590 3 380 2 570 2999 2660 Triticale 3 220 3 290 2 530 3 220 3 970 3216 n.a. Burgonya 13 810 15 950 15 450 11 350 16 320 10835 20270 Borsó 2 050 2 360 1 220 2 320 2 130 1860 n.a. Szójabab 1 650 2 210 2 360 2 280 2 150 1894 n.a. Napraforgómag 2 210 2 430 2 510 2 400 2 600 1996 2150 Repcemag 2 170 2 580 2 500 2 490 2 350 2614 2400 Cukorrépa 38 620 43 470 50 380 55 910 55 800 18806 44100 Silókukorica 22 990 20 670 25 070 22 810 26 580 n.a. n.a. Csalamádé 6 500 6 680 11 540 14 900 19 270 n.a. n.a. Lucernaszéna 4 480 4 800 5 040 4 800 4 700 n.a. n.a. Vöröshere-széna 3 060 3 460 2 640 3 390 3 630 n.a. n.a. *becsült adat, a teljes adatsor még nem áll rendelkezésre Forrás: KSH Az értékesítési árak (9. táblázat) a tavalyi terméskiesést némiképp ellentételezték, így a gazdálkodók a kedvezőtlen helyzet ellenére is nyereséges évet zártak. 9

Értékesítési átlagárak, malmi búza: Év malmi búza augusztusi tőzsdei átlagára, Ft/t 2010 40587 2011 48330 2012 64621 Forrás: www.bet.hu 9. táblázat Az inputanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő-szer) árának növekedése sok gazdánál problémákat okoz. A jelentősen megnövekedett műtrágyaárak miatt csökkent a felhasználás, illetve eltolódott a talajélet és ellátottság szempontjából káros N-hatóanyag túlsúly felé. A N- hatóanyagú műtrágyák savanyítják a talajt, ez Vas megye kötött-középkötött, nagyrészt savanyú erdőtalajain olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el, melynek kezelése, visszafordítása, az elsavanyodott talajok szerkezetének és termőképessségének visszaállítása jelentős forrásokat igényel a jövőben. A cukorgyártás megszűnésével a megye gazdálkodói már nem, vagy ésszerűtlenül magas áron jutnak hozzá a legkézenfekvőbb javítóanyaghoz, a mésziszaphoz. A gazdálkodás jövedelmezőségét erősen befolyásolja az is, hogy jelentős a bérelt területeken gazdálkodók aránya, akiknek a bérleti díjak fizetése minden évben költséget jelent. 2012. évben a súlyozott átlagos földbérleti díj a megyében 27690 Ft/ha volt (Tesztüzemi rendszer adata), de a megyében extrém magas földbérleti díjakról is van információ. (2006-ban az átlagos földbérleti díj 10460 Ft/ha volt, azaz 7 év alatt több, mint a duplájára, 264 százalékkal emelkedett a bérleti díj) Az állatállomány csökkenésével a szervestrágya használata jelentősen visszaesett. Szőlő- és gyümölcstermesztés Vas megyében szőlő művelési ágban csaknem 1000 ha termőföld van nyilvántartásba véve (10. táblázat). Szőlő bor közigazgatási szempontjából a borvidéki területeken belül a Ság-hegy, Kissomlyó a Somlyói Borvidék településeihez, Bérbaltavár, Nagytilaj a Zalai Borvidék településeihez, Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes borvidéki településként, továbbá még 85 Vas megyei település szőlőkataszteren belüli területe tartozik a Soproni Borvidék illetékességi területébe. Új telepítés az elmúlt évben nem volt, fajtaváltás 4-5 ha-on. Kivágás elsősorban a felhagyott területeken történt 5-6 ha nagyságrendben. Problémát jelent elsősorban a kisparcellás területeken a jogszabályt ellenére kivitelezett akác telepítések ügye (jogszabályi előírás szerinti hegyközségi hozzájárulás nélkül létesülnek akác fásítások, erdők). Ezzel sok kistermelő munkáját nehezítik, vagy több esetben teszik lehetetlenné a szőlőtermesztést. Esetenként jelentős vadkár keletkezik az ültetvényekben, szőlőtőke, támberendezés- károsítás, vagy az érett termés megsemmisítése révén. Fajtaösszetétel: fehér szőlő 12 %. kék szőlő 88 %. Átlagos mustkinyerés: 70 %. Átlagos értékesítési ár (ÁFA nélkül): Folyóbor (kannás, műanyag palack) 350 450 Ft/l. Palackos 800-1500 Ft/palack. 10

Értékesítés: közvetlen fogyasztónak, üzletnek, kereskedőnek (értékesítési gond a kistermelőknél nem jellemzó, nagyobb vállalkozás esetén jelentős marketing munka szükséges). A termelésszerkezet átalakulásával a szőlő- és bor ágazatban tevékenykedők nagyon lassú fejlődését lehet tapasztalni. (Forrás: Kőszeg és Környéke- Vaskeresztes és Környéke Hegyközség) Szőlőterület, termésátlag 10. táblázat Megnevezés 2001 2005. 2006 2010. 2009 2010 2011 évek átlaga Szőlőterület, ha 1 062 984 989 991 991 Termésmennyiség, t 8 648 7 694 10 555 3 568 4 142 Termésátlag, kg/ha 8 150 8 330 11 110 3 760 4 360 Forrás: KSH Gyümölcsösként a megyében 1800 ha van nyilvántartva, ez a szám lassan, de folyamatosan csökken, mivel az elöregedett ültetvényeket nem minden esetben telepítik újra, annak magas költsége miatt. A termésátlagokat (11. táblázat) jelentősen befolyásolja az időjárás, a tavaszi fagyok, a virágzás-terméskötés időszakában tapasztalható időjárás, majd az aszály, ami a tavalyi évben jelentősen korlátozta a tevékenység eredményességét. Az idei évben a szokatlan tavaszi időjárás, a gyümölcsösök és más haszonnövények virágzásának egyidőben történő tömeges jelentkezése, a rossz terméskötés jelzi a nehézségeket. Gyümölcsösök termésátlaga, ha 11. táblázat Gyümölcs 2001 2006 2009 2010 2011 2005. 2010. évek átlaga Alma 8 626 8 977 10 063 5 396 8 925 Körte 378 842 803 951 569 Cseresznye 117 240 239 503 174 Meggy 225 467 366 376 395 Szilva és 320 572 543 686 700 ringlószilva Kajszi 21 85 31 172 29 Őszibarack 10 104 26 241 22 Ribiszke 90 93 85 85 76 Dió 328 86 95 128 138 Egyéb 215 559 738 498 394 Összesen 10 328 12 026 12 989 9 036 11 422 Forrás: KSH A felvásárlási árak (12. táblázat) emelkedtek az elmúlt években, azonban az alacsony termésátlag és a gyenge minőség következtében a jövedelmezőség nem nőtt a gazdálkodóknál. 11

Gyümölcsök felvásárlási átlagára, Ft/kg Év Alma Körte Cseresz -nye Meggy Szilva 2009 12,9 50,50 194,9 60,7 53,2 74,2 50,3 119 2010 33,00 76 236 106 60 139 56 152 2011 38,00 66 225 225 63 146 52 237 Forrás: AKI Sárgabarack Őszibarack 12. táblázat Szelídgesztenye Dísznövénytermesztés Vas megyében komoly hagyománya van a dísznövények termesztésének. Az ország dísznövény-előállításának mintegy 25-30 %-át adja a megye. A gazdasági válság azonban itt különösen éreztette hatását: 2009-2010 évben a termelők 20-30 százalékos árbevétel visszaesést voltak kénytelenek elviselni, miközben az input költségek ennek arányában nem csökkentek. Az ágazat húzóereje az export, ami a termelés 40-60 %-ának jelent piacot. A szabadföldi termesztés 460 hektáron, az üvegházi virágtermesztés 60000 négyzetméteren történik. Az ágazaton belül lassú, de folyamatos átrendeződés érzékelhető: a kis, 5 ha alatti területtel rendelkezők feladják a tevékenységet, a közepes, 5-30 ha közötti területeken gazdálkodók pedig megerősödnek, technológiát fejlesztenek. (Forrás: Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete) 12

Állattenyésztés Az állattenyésztés napjainkban a szűkebb értelemben vett agrárgazdálkodás egyik ellentmondásokkal teli ágazata. A tevékenységgel kapcsolatosan ki kell emelni a 2012. év csapadékszegény időjárását. Ami a növénytermesztésben előny - a magas terményárak - az az állattenyésztés inputjaként csökkenti a jövedelmezőséget. A júniusra aszályossá váló időjárás komoly takarmányozási gondokat okozott az állattartóknak, egyrészről takarmány-ár emelkedést és takarmányhiányt, másrészről terméscsökkenést okozva. Ez a probléma az állatlétszámokban nem látszik megjelenni, mivel a statisztikák létszámnövekedést mutatnak (13. táblázat). Ugyanakkor a létszámnövekedés jelentős részét nem a tényleges növekedés, hanem sokszor túltartás, az eddigi zömmel exportpiacok beszűkülése okozza (húsmarha törökországi exportjának leállása, juh olaszországi szállításainak elmaradása). A húsmarha átlagos felvásárlási ára 520,2 Ft/kg volt 2012-ben, ami nem, vagy alig fedezi a ráfordításokat. Állatállomány dec.1-én, ezer darab 13. táblázat Megnevezés 2000 2008 2009 2010 2011 2012* Szarvasmarha 37 27 27 27 25 27 Ebből: tehén 18 13 13 12 13 14 Sertés 85 46 38 35 35 35 Ebből: anyakoca 5 3 3 2 2 2,5 Juh 5 3 3 4 4 4,3 Kecske 1 2 2 2 2 n. a. Ló 2 0 1 1 1 n. a. Tyúkféle 1 432 1 038 1 317 1 045 999 n. a. Ebből: tojó 374 299 329 283 276 n. a. Kacsa 3 3 4 5 11 n. a. Lúd 1 1 1 2 3 n. a. Pulyka 1 025 1 100 784 982 719 700 Házinyúl 56 15 15 13 9 n. a. Vágógalamb 2 6 13 3 1 n. a. Méhcsalád 13 10 11 16 16 n. a. *becsült adatok Forrás: KSH A megyében 46 nagy létszámú szarvasmarha-telep van, a 2012. december 31-i állatlétszám: 221839 db volt. Ezt a számot egészíti ki a kis létszámú (háztáji) állattartás (14. táblázat). Tenyészsertés-telep 9 van a megyében, a kocalétszám 2352, hízósertés-telep: 8. A háztáji állattartás létszámaival kiegészítve a hízóállomány 30-32 ezer sertés. Szarvasmarha állomány, 2012. dec., db 14. táblázat Tehén Üsző 1 év felett Hízó Nagylétszámú 11357 4655 5827 állattartó telepek Kislétszámú 2342 746 2363 (háztáji) Összesen 13699 5401 8190 Forrás: NÉBIH 13

A tejtermelő szarvasmarha-állományok egyedszáma emelkedett, ennek megfelelően a kifejt tej mennyisége is nőtt (3 %-nyi emelkedés), de még így is elmarad a 2000-2010 közötti átlagtermeléstől (15. táblázat). Az extratej értékesítési átlagára 2012-ben 88 Ft/liter volt, jelenleg 90 Ft az átlagár. Mivel egy liter tej előállításának önköltsége a jelenlegi terményárakat figyelembe véve 100 forint körül alakul, ahhoz, hogy a tejelő állományok fenntartása jövedelmező legyen, az ágazatnak támogatásra van szüksége. A tevékenység fenntartásának a folyamatos agrárműködés finanszírozásában és hangsúlyosan alacsony képzettségű, vidéki munkahelyek megtartásában van komoly jelentősége. Vágóállat és állati termék termelése, t 15. táblázat Megnevezés 2000 2008 2009 2010 2011 Vágómarha, t 5 832 2 893 2 613 2 967 2 885 Vágósertés, t 11 771 8 655 6 338 6 440 6 288 Kifejt tehéntej, ezer l 82 166 64 273 69 871 66 040 62 715 Tyúktojás, ezer db 82 112 63 460 58 567 60 502 59 785 Forrás: KSH A vágósertések felvásárlási ára emelkedett 2012-ben, ennek megfelelően a vágósertés termelői ára 388 Ft/kg volt. A rentábilis hízósertés előállítást ugyanakkor a magas önköltség kérdőjelezi meg. A vágósertés átvételével foglalkozó üzemek krízishelyzetben vannak, így a termelőknek is nehézségekkel kell megküzdeniük. Csökken a hízóba állítási kedv. A bizonytalanság miatt a sertéslétszám várhatóan csökkenni fog. A versenyképesség helyreállítása érdekében technológiai korszerűsítésekre, új genetikai vonalak tenyésztésbe vonására lenne szükség megfelelő támogatások mellett. Az árutojás-termelő gazdaságok a tavalyi évben technológiai korszerűsítési követelményekkel és egyéb állatjóléti előírásoknak való megfelelési követelmények miatt ráfordítás növekedéssel szembesülhettek. A teljesítendő feltételek beruházási ráfordításai a tojás átlagárának kis mértékű emelkedése és a termelés növekedésének (volumenváltozás) köszönhetően kezdenek megtérülni. A tojás éves értékesítési átlagára 22,6 Ft/db volt. 2011-ben 29 telep 1.205ezer darab pulykát, 66 telep 4.733ezer húscsirkét bocsátott ki (forrás: Nébih). A megyei feldolgozóüzemek krízishelyzetével összefüggő felvásárlási problémák megjelenése komoly létszámcsökkenést eredményezhet, annak ellenére, hogy a gazdálkodók a termelés megszüntetését nem, csak volumencsökkentést terveznek. A méhészet az az állattenyésztési ág, amely egyre kiemeltebb figyelmet kap. Vas megyében az országos átlaghoz hasonlítva valamivel alacsonyabb mind a méhészek és a tulajdonukban lévő méhcsaládok száma is. A hobbi méhészeket (15-nél kisebb családszámmal rendelkezőket) is beleszámítva 520 fő körüli, akik évi 25.000 26.000 méhcsaláddal dolgoznak. Az egy méhészetben tartott méhcsaládok száma nagyon eltérő, 2 dbtól 534 db között szóródik. Az egy családra jutó méztermés átlagban megyénkben 25-40 kg/év. A tavalyi év aszályos időjárása kedvezőtlenül hatott a későnyári mézelő növények nektártermelésére. Az idei évben későn érkező tavasz, a különböző növények egyidőben történő virágzása csökkentette a méhek beporzási lehetőségét, a gyümölcsösök terméskötése ezért is gyengébb. (Forrás: Országos Méhészeti Egyesület) 14

Erdőgazdálkodás Magyarország erdőterülete az elmúlt mintegy 80 évben fokozatosan emelkedő ütemben gyarapodott. Köszönhető ez a nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak, melyek eredményeként az 1921-ben még alig több mint 1 millió hektár erdőterületünk ma már csaknem eléri a 2 millió hektárt. Az erdőgazdálkodási célt szolgáló területek kiterjedése pedig meghaladja a 2 millió hektárt. Ennek mintegy 5%-a, 97065 ha-al Vas megye területén található. A megye 50.087 ha állami erdőterülettel rendelkezik, amelyen 23 szervezet gazdálkodik. A magán tulajdonú erdők aránya 48 %, amely az egyéb erdőgazdasági célt szolgáló területekkel együtt 46 589 ha-t tesz ki, ahol a bejegyzett gazdálkodók száma közelíti a 3200-at. (16. táblázat) Ez utóbbi adat jól rámutat a magán erdőgazdálkodás egyik nehézségére, a viszonylagos kicsi gazdálkodási méretre, mihez egy hosszú (esetenként több, mint 100 év) termelési ciklus társul. Sajnos a magán erdőterületeken belül még mindig magas, 9812 ha a kezeletlen erdőterületek mennyisége. Pozitív ösztönzéssel, a szakirányítói munka kibővítésével, támogatásával lehet a jövőben az arányt javítani. Erdőgazdálkodási területadatok, ha Megnevezés 2005 2008 2009 2010 2011 2012 16. táblázat Erdőtervezett terület összesen 96351,40 97101,54 97122,43 96996,88 97104,14 97065,48 Kezelt erdőterület 81385,23 84819,59 85860,20 86255,47 86787,21 87253,04 Kezeletlen erdőterület 14966,17 12281,95 11262,23 10741,41 10316,93 9812,44 TI ha (érintett) 1270,70 1032,31 1031,06 1020,53 1067,11 1067,37 TI m3 19331 14210 13666 15067 15537 14974 Gyérítés ha (érintett) 2384,98 2646,58 3302,07 3095,69 3151,60 3320,79 Gyérítés m3 93287 103037 111696 136865 127053 137042 Véghasználat ha (redukált) 667,03 745,42 772,37 847,54 832,80 840,57 Véghasználat m3 207279 230233 250871 262418 264611 254535 Egészségügyi ha (redukált) 330,76 147,50 30,68 15,18 21,32 9,39 Egészségügyi m3 177476 103347 47349 26828 27280 15083 Egyéb termelés m3 3444 8346 3373 1125 2814 4851 Fakitermelés Összesen 500817 459173 426955 442303 437295 426485 Sikeres első erdősítés 821,93 619,21 750,95 457,93 462,09 706,21 Üres terület 147,21 132,74 128,12 181,53 138,63 195,30 Kötelezettség alá vont terület 5640,19 5252,78 5251,23 5735,45 5941,78 6289,92 Befejezett erdősítés 981,80 628,97 818,01 575,99 642,75 652,88 Erdősítési hátralék 26,3 33,52 44,94 11,29 28,76 40,84 Forrás: NÉBIH 15

Erdőfelújítási kötelezettség alá vont terület (a fakitermelés után, ahol jelenleg erdőfelújítási tevékenység folyik) 6290 ha, ami a vas megyei erdőterület 7%-át jelenti. Ez megfelel a fafaj, korosztály és állomány viszonyoknak. Befejezett erdősítés a 2011/2012-es tenyészeti évben 653 ha volt. Az erdősítési hátralék nem számottevő. A bejelentett fakitermelések során mintegy bruttó 432 ezer m3 faanyagot vágtak ki. Ennek 59 %-át véghasználatból, 32%-át gyérítésekből, 3-4%%-át tisztításból és egészségügyi termelésekből nyerték ki a gazdálkodók. A készletgondozó használat és a szálalás továbbra sem jelentős. A fakitermelés egésze az egészségügyi termelések az évtized közepéhez viszonyított csökkenése okán is csökkent. Ez az egészségi állapot javulását is jelzi, illetve a károsításban legérzékenyebben érintett lucfenyő térvesztését is mutatja. A megye területéről sajnos ez a fafaj lassan eltűnik. Gazdasági szempontból a megye erdőgazdálkodása stabil. A globálisan megnövekedett nyersanyag iránti igény az utóbbi időben felfelé hajtotta a faárakat. A bioenergetikai célú faanyag felhasználás robbanásszerű növekedése, a 2000-es évek elején még nehezen eladható tűzifa árát több, mint a kétszeresére emelte. A közeli felvevő piacok, a megnövekedett árak, a megye jó erdőállomány szerkezete stabil hátteret jelent a gazdálkodásnak. Az aszálykárok elmúltával gazdaságilag az egyik legstabilabb időszak az elmúl húsz évben a jelenlegi. Problémát a magán erdőgazdálkodásban az elaprózott, nehezen kezelhető tulajdonosi szerkezet, és az időszakos működés miatt fellépő forráshiány jelenti. A Natura 2000-es területek támogatása ebben a szektorban részben kompenzálja a megnövekedett társadalmi elvárások miatti természetvédelmi korlátozások miatti hozamkiesést, illetve költségnövekedést. Az erdőre a legnagyobb veszélyt világviszonylatban is és nemzeti szinten is a szegénység és a bizonytalanság jelenti, mert mindkettő a hosszú távra való gondolkodás ellen hat. Éppen ezért került az Európai Unióban a vidékfejlesztési programok közé számos erdészeti célkitűzés és elem, mert felismerésre került, hogy a vidékfejlesztés keretében van lehetőség az erdőket veszélyeztető olyan tényezők, mint a viszonylagos elmaradottság, a rossz vagy helytelen földhasználat, erőforrások túlhasználata, az infrastruktúra hiányosságai, az élhető környezet hiánya, stb. felszámolására. A jövőben is kívánatos az erdő, a földhasznosítás és a vidékfejlesztés kapcsolatának és összhangjának fenntartása mind a politika, mind a megvalósítás szintjén, mert így biztosítható az erdőre közvetlenül és közvetve ható legfontosabb tevékenységek koordinálása. Meg kell említeni az erdő- és vadgazdálkodás és mezőgazdálkodás elkerülhetetlen ellenérdekeltségét, ami a megyében lokálisan továbbra is problémát okoz, mivel a magas vadlétszám akadályát képezi az erdők felújításának, illetve természetes felújulásának, de egyes agrártermények termelhetőségét is kérdésessé teheti. Emiatt legtöbbször csak kerítés mögött újítható fel az erdő, illetve védhető meg a mezőgazdasági termény. Ez az agrárium szereplőinek jelentős többletköltséget jelent és az erdei élőhelyek beszűkülését okozza, mivel a kerítésen kívül maradt területeken a vadállomány károsítása fokozottan jelentkezik. Ez a helyzet csak az érintett mező-, erdő- és vadgazdálkodók együttműködésével kezelhető. Vadgazdálkodás A megye 289.279 ha nettó vadászterülettel rendelkezik. Ennek 33%-a erdő, ami a nagyvad egyik legfontosabb élőhelye. Az adottságok miatt a nagyvadgazdálkodás a meghatározó a 16

területen. A megye 54 vadgazdálkodási egységén 31 vadásztársaság, 10 földtulajdonosi közösség és 13 gazdasági társaság gazdálkodik. Országos jelenség a nagyvadállomány növekedése, mely alól Vas megye sem kivétel. A kilövési adatok alapján (17. táblázat) megállapítható, hogy elsősorban a gímszarvas és a vaddisznó állománya nő, amiből a legjelentősebb mezőgazdasági kárt okozó vaddisznó létszámának erőteljes növekedése érdemel különös figyelmet. A vadászati hatóság minden lehetséges eszközzel igyekszik a vaddisznó túlszaporodását megelőzni. A kilövési tervszámok korlátlan emelését minden esetben engedélyezi, különleges rendelkezésképp e vadnál vadkármegelőzés céljából az éjszakai lámpahasználat is megengedett. A túlszaporodott vaddisznó állomány komoly állategészségügyi kockázatot is rejthet, ami az állattenyésztésre is visszahathat. A túlszaporodott gímszarvas állomány a megye egyes területén lokálisan okoz gondot, de a megye nagy részén még kezelhető szinten van. A vadkárok növekedése nemcsak és kizárólag a vadállomány terhére írható. Egyrészt a vad kiszorul természetes élőhelyéről, az erdőből, (turizmus, gombaszedés, lovaglás, kerékpározás, kvadozás stb.) és a viszonylag nyugodtabb, művelt mezőgazdasági területeken koncentrálódik. Másrészt megnövekedett mind az erdőgazdasági, mind a mezőgazdasági területeken a kerítéssel elzárt területek aránya. Ez azt eredményezi, hogy azokon a területeken, amelyek nincsenek bekerítve, megnő a vadkár veszélye, hiszen ugyanakkora vadállomány kisebb területen koncentrálódik. Terítékadatok Vas megyében 17. táblázat Év 2001-2005 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 átlag gím 4123 3079 3265 3130 3082 3722 4567 4479 dám 100 75 95 174 161 144 189 192 őz 4137 3833 5031 5303 5250 5126 5231 4989 muflon 29 18 27 20 21 20 22 13 vaddisznó 5734 4150 6077 6697 7943 8704 9064 10990 Forrás: NÉBIH A vadgazdálkodás éves árbevétele 853,8 millió forint, ráfordítása 820,2 millió forintot tett ki 2011/2012-es vadászati évben (forrás: OMVK Vas megyei Területi Szervezete). Ez eltörpül a növénytermesztés/erdőgazdálkodás adatai mellet, de ehhez képest elmúlt időszaki a 355,7 millió forint mezőgazdasági és 19,5 millió forint erdei vadkár mégis jelentős, aminek a rendezése vitás, kompromisszumokkal teli nehéz feladat (18. táblázat). A vadkárok forintban kifejezett növekedése nem abszolút mérőszám, mivel az emelkedésben a terményárak változása, valamint a termelési struktúra változása is szerepet játszik. (forrás: OMVK Vas megyei Területi Szervezete) Vadkár, eft 18. táblázat Év 2001-2005 2006/07 2007/08 2008/09 2009/2010 2010/11 2011/12 2012/13 átlaga erdei vadkár 17431 3920 3086 8397 11890 17088 6835 19516 mezőgazdasági 257376 146034 188191 164071 185409 251493 310933 355747 vadkár Forrás: NÉBIH 17

Szakképzés A megyében működő mezőgazdasági oktatási intézmények mindegyike létszámproblémákkal küzd: a csökkenő gyerekszám és a szakma kevéssé népszerű volta miatt a beiskolázás egyre nehezebb. Az ipar területén megszokott és jól működő tanulószerződéses rendszer Vas megyében nem működik, az elmúlt három év alatt információink szerint nem kötöttek ilyen szerződést. Az évközi és nyári gyakorlatok elvégzéséhez elegendő az együttműködési megállapodás, így a gazdák nem látják értelmét a tanulószerződés megkötésének. Egyre nagyobb jelentőséget kap azonban a megyében a mezőgazdasághoz kapcsolódó felnőttképzés. A változó gazdasági környezet és jogszabályi háttér egyre több gazdálkodót kényszerít rá, hogy továbbképezze magát, akár OKJ-s végzettséget (mg. vállalkozó, aranykalászos gazda, mg. gépkezelő stb.), akár iskolarendszerű képzésen kívüli (növényvédőszer felhasználó) végzettséget szerezzen. Éves szinten jelentős létszám, 4-500 gazdálkodó tesz szert felnőttképzés keretében új ismeretekre. Szombathely, 2013. június 12. Dr. Póczik István elnök 18