VÉDETT NÖVÉNYEK A CSERHÁT DOMBVIDÉKEN.

Farkas József Szikszó, Deák f. u. 54. 3800 VÉDETT NÖVÉNYEK A CSERHÁT DOMBVIDÉKEN. Abstracts Protected plants of the Cserehát Hills. Results of floristical data collections of protected plants from Cserehát Hills - parts belonging to Hungary - were discussed. One of the results is, that the protected plants written by earlier authors, for example Fritillaria meleagris and Polygonum bistorta were revised. On the other hand, the first data of protected plants were given from the parts of Cserehát Hills south from Rakaca Valley. This land is an agricultural area with small spots of original flora. Probably a new popu1ation of the endemic Onosma tornensis Jáv. was found at a north-west part of region Szent János kő-hill about ten kilometers from its well-known original area, Other field examinations shall be carried out because this data is not yet totally evident. A Cserehát donbvidék az Északi középhegységben a Hernád, Sajó, és a Bódva folyók, valamint a szlovák határ által határolt dombvidék. A terület botanikai feldolgozása hiányos, s az eddigi adatok szinte teljesen a Rakaca patak völgyére korlátozódtak. Simon (1992) szerint a területen a következő védett növények élnek: Plantago schwarzenbergiana, Szendrőládnál az Iris aphylla subsp. hungarica, és a Chrysanthemum serotinum, Rakacaszendnél a Trollius europaeus, valamint az Utricularia australis és az U. Bremii az Észak-Csereháton. Emliti még Simon a Fritillaria meleagrist, és a Pulmonaria angustifolia-t. Csapody (1982) az Iris aphylla subsp. hungarica mellett a Fritillaria meleagrist, és a Polygonum bistorta-t említi. Hortobágyi (1970) tankönyveben utalás történik a Phlomis tuberosa dél-csereháti előfordulására. Egyébként Borbás (1896) Kassa környékén (a vidék már nem része a Cserehátnak, de az északi határán terül el) a következő, ma már védett növények előfordulásáról tudósít: Gentiana cruciata, Dianthus collinus, Iris sibirica, Orehis ustulata, Amygdalus nana, Echium russicum, Onosma arenarium. A Cserehát, nyilván erőteljesen kulturtáj jellege miatt soha nem volt a botanikai tanulmányok kedvelt célpontja. Jakucs (1961) a következőket hja róla "Egyhangúan homogén mocsárrétjeit és magassásosait a Rakaca völgyében megjelenő két ritkább növény, a kockás lilom és a kigyógyökerü keserüfű megjelenése élénkíti. Jakucs (1952, 1954 /a,b) alapján a Cserehátról a következő védett növények ismertek: - Pedicularis palustris, Eriophorum angustifolium, E. latifolium, a Bódva árterületéről. - Linum flavum Bódvalenkéről, Orehis morio Pusztaradványból. - Fritillaria meleagris a Rakaca völgyéből Szászfa és Rakaca között. - Polygonum bistorta Büttösnél - Iris pumila, Saxifraga paniculata, Dorycnium germanicum, Thalictrum foetidum, Erysimum odoratum, Pulsatilla slavica, P.holubyana az Esztramos hegyen. B. Sütő és Mtsai. (1987) ugyanitt megtalálták a fenti növényeket azzal az eltéréssel, hogy a kökörcsineket ap. grandis képviselte, illetve a védett növények listája a következőkkel bővült: Centaurea triumfettii subsp. axillaris, Dictamnus albus, Sempervivum marmoreum. Nem találták

meg a Dorycnium germanicum-ot. Nagy és Papp(1992 a,b) a Rakaca völgy felső szakaszán az Alchemilla monticola, Achillea ptarmica, és a Carex canescens előfordulásaról tudósit. Penksza és Salamon (1997) az Északi Csereháton, nedves réteket és száraz gyepeket vizsgáltak. A következő védett fajok előfordulásait emlitik meg: A Carex hartmannii, Viszló és Pamlény között, forráslápon, Lathyrus palustris Bódvalenkénél, Onosma tornensis, Szent János kő, Echium russicum Rakaca és Rakacaszend közötti gyepekben. Carduus collinus ugyanezen a termőhelyen, Orehis tridentata a Lassú híd mellett Rakcaszend és Meszes között. A P.H. Természetvédelmi B.t. (1997) a Tornaszentjakab körüli dombok fás legelőin a védett Lycopodium clavatum és a Pyrola minor elöfordulásait tartja figyelemre méltónak. Egyetemi szakdolgozat említi Szamticska mellett az Inula sadlerana előfordúlását. A Hernád völgy növénytársulásait Lakatos (1967)dolgozta fel, ugyanezen terület rétjeiről és legelőiről Farkas (1975) irt szakdolgozatot. Anyag és módszer Az alábbi munka a Cserehát egészére kiterjed, kivéve a Szalonnai karsztot, de csak a védett növények feijegyzésére szoritkozik. Ha mégis feljegyzésre került más jelentősebb faj, azt is közlöm. A térképvázlatokra mind az 58 védett növény előfordulási helyeit bejelőltem. Az 5. ábrán számok jelzik az értékesebb társulások helyeit. A gyüjtés 1992 és 1997 között történt. Eredmények 1. Pulsatilla grandis Wender (1. ábra)a következő pontokon fordul elő: - Ongai földvárak, Onga községtől nyugatra, szántóföldekkel kötülvéve.jelenlétét már Lakatos (1967) is leírta, Pulsatilla-Festucetum sulcatae társulásban. Azóta erős gyomosodás mellett Stipa capillata és Chrysopogon gryllus jelenlétében ma is nő. - A Rakaca patak völgyében Rakaca és Rakacaszend között, a patakot kisérő sziklafalak -száraz gyepeiben. A fenti gyepekből a következő fajok kerültek még elő: Stipa sp. Centaurea trumfettii, Echium russicum, Carduus collinus, Linum flavum, Dianthus carthusianum, Dianthus deltoides, Melica transsylvanica, Anthernis tinctoria, Geranum sanguineum, Hypochoeris maculata, Trifotium rubens, Chamecytisus albus, Trinia ramosissima, Dictamnus albus, Innia ensifolia, Cytisus hirsutus, Anthericum racemosum, Inula conyza, Lathyrus latifolius, Jovibara hírta, Melampyrum pratense subsp. oligocladum, Ornithogalum pyramidale. - Szent János kő.a Sas patak völgyének jobb partján, Hidvégardó község határában magasodó meredek mészkő szikla száraz sztyepp és sziklagyepeiben. Ugyanitt nő még az: Onosma tornensis, Lactuca perennis, Campanula sibirica, Linum austriacum, Dianthus carthusianorum, Erysimum odoratum, Allium flavum, Jovibara hirta, Polygala major, Asplenium trichomanes, Asplenium ruta-muraria, Silene otites, Bupleurum longifolium, Anthericum racemosum, Rosa pendulina, Quercus virgiliana, Sideris montana, Poa badensis, Campanula sibirica.

- Jóna hegy. Szalonna község közigazgatási terül etén, arakaca viztározó északi partján emelkedik. A következő növények társaságában nő: Adonos vernalis, Linum flavum, Polygaia major, Centaurea triumfettii, Lathyrus sylvestris, Geranium sanguineum, Anthyllis vulneraria, Chamecytisus albus, Echium russicum, Stipa sp., Iris aphylla subsp. hungarica, Dictamnus albus, Stipa capillata, Inula ensifolia, Carduus collinus, Sisymbrium strictissimum, Senecio integrifolius, Geranium sanguineum, Muscari comosum, Dianthus pontedeare, Inula hirta, Filipendula vulgaris. 2. Pulsatilla montana Rchb, Hangács község közigazgatási területen, a Kereszt patak déli ágának forrásterűletén él. A legelő egy behatárolt pontján számos védett növény társaságában él. Ezek a következők: Adonis vernalis, Echium russicum, Phlomis tuberosa, Plantago schwarzenbergiana, gentaurea trumfettií, Vinca herbacea, Ornithogalum pyramidale, Orehis morio.biztosan nőnek még a legelőn a következő növények: Aster linosyris, Rumex acetoselia, Erophila verna, Helianthemum ovatum, Silene otites. 3. Clematis integrifolia L. (1. ábra) A következő helyeken nő: - A Hernád völgye Onga és Csobád közötti szakaszán sok helyen, így réteken, legelőkön, vasút menti árkok gyepében, általában Phlomis tuberosa, Dianthus collinus, és Senecio doria jelenlétében. - A Sajó völgy Amót-Boldva közötti szakaszán sokfelé, 'réteken, legelőkön, utszéleken, és a Kis-Sajó new vízfolyást követő gyepekben, Dianthus collinus esetenként Phlomis tuberosa kiséretében. - A Vadász patak völgyében Homrogd térségében két ponton, Senecio doria illetve Dianthus collinus kiséretében. Legészakibb előfordulási helyét, egy rétet Homrogd községtől mintegy 2 kilométerre északra 1996 során kiszántották. - Alsóvadásztói nyugatra a domb gerineén fekvő legelőn néhány tő nő Phlomis tuberosa, Orehis morio, Muscari botryoides, Potentilla arenaria, Ficaria verna mellett. - Előfordul a Szikszótól nyugatra fekvő dombok elvadult szőlő ültetvényeinek helyén. 4. Adonis vernalis L. (l.ábra) A Cserehát egyik gyakori védett növénye. A Sajósenye- Edelény-Szendrőlád vonalon a dombvidék nyugati peremén szinte minden gyepes területen, legelőn tömegesen nő. Hasonló a helyzet a Hangács és Damak felé tartó völgyekben is. Legelőkön nő Alsóvadász, Homrogd, Monaj Kázsmárk és Tomor mellett (ez utóbbi jó része 2-3 éve megsemmisült, szeméttelep épités miatt). Sziklagyepben található Irota és Rakaca egykori kőbányáinak területén. Száraz gyepben nő a Szalonna melletti Jóna hegyen, és Szakácsinál. Az Irota melletti sziklagyepben Stipa capillata, Teucrium chamedris, Sanguisorba minor, és Campanula sibirica is n ő. 5. Aquilegia vulguris L. (1. ábra) Debréte község temetője mellett valószinűleg elvadulva nő. Szemere és Pusztaradvány között, a műút menti akácosokban néhány tőre bukkantam 1997 nyarán.

6. Amygdalus nana L. (Lábra) A törpemandula szőlők határmezsgyéin virul Szikszó, Aszaló, Homrogd, és Kupa határában. Főleg Vinc a herbacea, és Phlomis tuberosa társaságában, kisebb állományok maradtak fenn. Lakatos Endre szóbeli közlése alapján régebben Szikszón tömegesen nőtt, de ma alig van. A homrogdi lelőhely egy legelő határmezsgyéjén van. A legelőn a következő fajok fordulnak még elő: Omithogalum pyramidale, Phlomis tubertosa, Adonis vernalis. Egy kis lápfolton Lythrum hyssopifolia is nő. Ez utóbbi faj hasonló termőhelyen Hegymeg és Szikszó mellett is nő. 7. Jovibara hirta (Juls.) (1. ábra) ARakaca és a Sas patakok völgyében mészkősziklákon néhol tömegesen nő. 8. Pamassia palustns L. (1. ábra) Forráslápban nő néhány szál a Rakaca patak forrásvidékén, Szemerénél. A következő fajok találhatók még itt: Achillea ptarmica, Polygonum bistorta, FritilIaria meleagris, Dactylorhiza majalis, Salix aurita, Thelypteris palustris, Eriophorum latifolium, Geranium pratense, Hypericum tetrapterum, Lysimachia vulgaris, Potentilla erecta, Succisa palustris, Euphorbia stricta, Selium carviflora, Cirsium palustre, Scutellaria galericulata, Carex tomentosa, Carex lepidocarpa, Carex flava, Poa palustris, Salix cinerea bokorfüzes közelében. A lápon a Climatium hungaria mohafaj is él (Simon Tibor határozta meg). 9. Dlctamnus albus L. (1. ábra) Többféle társulásban is megjelenik. - Aszaló községtől délnyugatra cseres tölgyes szélén nagy tömegben virul. - Alsóvadász és Boldva között cseres tölgyesben szálanként nő, Polygenatum odoratum, Galium odoratum, Campanula rotundifolia, Melissa officinalis mellett. - Hegymeg és Damak között is cseres tölgyesben nő. Előfordul a közelében: Dianthus pontedere, Adonis vernalis, Convallaria majalis, Potentilla alba, Galium odoratum, Visearia vulgaris. - Szakácsi határában felhagyott szőlők hatánnezsgyéjében virit. A közeli gyepekben Orehis morio és Dianthus deltoides nő. - Sziklagyepben található Szendrőlád és Edelény között, a vasuti töltés közelében, az Iris aphylla subsp. hungarica lelőhelyének szomszédságában, a következő fajok kiséretében: Chrysopogon gryllus, Omithogalum pyramidale, Echium russicum, Adonis vernalis, Centaurea triumfettii, Linum tenuifolium, Teucrium montanum, Vicia hirsuta, Lathyrus sylvaticus, Caucalis platycarpos. - Rakaca község mellett a 2. pontban leirt társulásban nő. - Szalonna határában a Jóna hegyen hatalmas állománya található. 10. Polygaia major 1. Jacq. (2. ábra) A Cserehát északi részének következő helyein fordul elő: - Szemerénél zártkert (gyümölcsös) gyepében.. - A Szent János kő sziklagyepeiben, néhány tő. - A közeli becskeházai kőbánya gyepeiben, Linum flavum, és Centaurea triumfettii mellett. - A Jóna hegyen, Szalonna mellett. Állománya itt a legerősebb. lj. Linum flavum L. (2. ábra) Az Északi Cserehát három pontján nő: - A becskeházi kőbányánál.

- Rakaca-Rakacaszend között. - AJ óna hegyen. 12. Linum hirsutum L (2. ábra) Nagy tömegben nő Rakaca és Rakacaszend között, száraz gyepekben. 13. Linum tenuifolium L. (2. ábra) A Szendrőlád és Edelény közötti sziklagyepben, és Edelény -Ládbesenyő között ugyancsak sziklagyepben kis állományai vannak. 14. Gentiana crutiata. L. (2. ábra) Rakaca és Meszes községek között három völgyben (Tó völgy, Debrétei patak völgye, Éger völgy) nő. Hernádpetri határában a Kavicsos dombon kisebb állománya található. 15. Vinca herbacea Wet K (2.ábra) A Déli Csereháton a következő helyeken található: - Szőlők határmezsgyéjén nő Szikszó, Aszaló, Kázsmárk, Forró és Monaj határában, esetenként Amygdalus nana, Phlomis tuberosa, Pimpinella major, Campanula bononiensis, Campanula glomerata, Campanula cervica, Potentilla recta, Vinca minor, Melica altissima mellett. - Kisebb állomány nő a hangácsi legelőn. ~Cseres tölgyes szegélyén nő Sajóvámos határában (Rednek erdő), Corydalis cava, Dianthus collinus, Acer tataricum, Pulmonaria mollissima mellett. 16. Onosma tornensis Jáv. (2. ábra) A Szent János kő sziklagyepében 10-12 tőre találtunkrá, Az azonosítást Simon Tibor végezte. Penksza és Salamon (1997) szerint tudatos telepités eredményeként került ide. 17. Echium russicum Gmel. (2. ábra) A következő pontokon nő: - A hangácsi legelőn erős állománya virit. - Sziklagyepben és száraz gyepekben több ponton is nő Szendrőlád és Edelény között. - A Rakaca völgy száraz gyepeiben. - A Jóna hegyen. - Balajt község Edelény felé eső vége előtt, az országut mellett, száraz gyepben igen nagy állomány található, Omithogalum pyramidale, Chamaecytisus albus, Adonis vernalis, Filipendula vulgaris, Salvia pratensis, Salvia austriaca, Orobanche alba, Silene multifloora Ranunculus polyanthemos, Trinia galauca, Inula ensifolia, Aster linosyris, Artemisia pontica társaságában. 18. Phlomis tuberosa L (2. ábra) A Cserehát déli részein igen gyakori, de a Rakaca völgyében és attól északra nem fordul elő. A két fő előfordulási helye rétek-legelők és határmezsgyék. Az utóbbiak út és vasút menti árkok gyepei islehetnek. A növény a következő települések közigazgatási területéről került elő, esetenként több pontról is: Amót, Onga, Sajópálfala, Szikszó, Alsóvadász, Aszaló, Sajóvámos, Boldva, Rásonysápberencs, Kázsmárk, Selyeb, Halmaj, lrota, Nyésta, Gesztely, Felsővadász, Alsógagy, Homrogd, Monaj, Edelény, Ziliz, Hangács, Lak, Novajidrány, Hernádszurdok, Méra, Miskolc, Gadna, Hegymeg, Szalaszend, Garadna, Ládbesenyő. Az egyik Irota melletti előfordulási hely közelében a szórványos előfordulású gyom Anthirrium orontium is nő.

19. Plantago schwarzenbergtana Schur. (2. ábra) Két előfordulási helye vált ismertté, ezek a hangácsi legelő, és egy 2-3 kilóméterrel délre fekvő másik legelő. Mindkét helyen patakok forrásvidékén, nedves helyen nő. 20. Thlaspi jankae Kern. (3. ábra) A tarsóka a dombvidék következő pontjain nő: - Gesztely, a Hernád folyó közelében, árokparti gyepben Phlomis tuberosa és Dianthus collinus mellett. - Felsőzsolca, legelő a 3. számú főút mentén. - Szikszó, kaszálórét a Hernád folyó közelében. A terület száraz és nedves gyepek foltjaiból áll. Farkas (1975) 158 növényfajt irt le innen, és az itt élő fajokat Lakatos (1967) is ismertette. ÉI itt: Iris sibirica, Leucojum aestivum, C1ematis integrifolia, Phlomis tuberosa. Előfordul még: Gratiola officinalis, Sanguisorba officinalis, Salvia austriaca, Eryngium planum, Senecio doria. 21. Erysimum odortuum Ehrh. (3. ábra) A Szent János kő sziklagyepeiben nő. 22. Inula helenium L; (3. ábra) A szikszói Frank hegy egy kaszáló rétjén nagyobb állománya él. Termőhelyét eredetileg Lakatos E. találta meg. Néhány szál nő Szakácsinál, a Vadász patakot követő nedves réten. A közeli Esztrázs völgyben nagyobb állománya is nő. Aszikszói termőhelye közelében a ritka gyomnövény Abutilon theophrasti nő. 23. Inula germanica L. (3. ábra) Szikszótól délre egy kis vasut menti réten él. 24. Achillea ptarmica L. (3. ábra) Lápréteken található Szemerénél a Rakaca patak forrásvidékén, és a Tornaszentjakab mellett, a Sas patak mentén. Az ellőző kisebb, az utóbbi állomány nagyobb. A Tornaszentjakab méllett elterülő terjedelmes lápréteken A Sas patak nem, vagy alig szabályozatt mederben folyik. Előfordulnak még itt a következő növények: Fritillaria meleagris, Gentiana pneumonanthe, Eriophorum latifolium, Lythrum hyssopifolia, Succisa pratensis, Succisella inflexa, Cnidium dubium. 25. Carduus collinus. W. et K. Sziklagyepekben él Rakaca és Rakacaszend között, valamint a Jóna hegyen Szalonnánál. 26. Centaurea triumfettii Ali. (3. ábra) Öt helyen találtam rá: - Szendrőlád és Edelény között, sziklagyepekben. - A hangácsi legelőn. - A Rakaca völgy sziklagyepeiben. - A becskeházai kőbányánál. - A Jóna hegyen. 27. Orthilia secunda L. (3. ábra) Lakatos E. talált rá Aszaló határában, ültetett fenyvesben, a 9. pontban emlitett Dictamnus albus termőhelyének közelében. Virágot nem hoz. 28. Pyrola rotundifolia L. (3. ábra) A Rakaca patak forrásvidékének közelében, ültetett erdeifenyővel elegyes cseres tölgyesben nő. 29. Dianthus deltoides L. (3. ábra) Réteken, legelőkön, erdőszéleken sokfelé nő a Galvács- Fáj vonaltól északra. Büttös mellett hófehér szinváltozata is előfordul.

30. Dianthus collinus W. et K. (3. ábra) Termőhelye megegyezik a 3. pontban leirtakkal, a következő eltérésekkel: - Nem nő az Alsóvadásztói nyugatra fekvő legelőn. - Néhol óriási tömegben nő Szikszó-Sajóvámos térségében, felhagyott szőlők gyepeiben, illetve kaszált gyümölcsösok aljnövényzetében. - Nő legelőn, Abaujdevecser határában. 31 PolygQnum bistorta L. (4. ábra) ARakaca és a Sas patakok mentén a következő helyeken nő: - ARakaca patok forrásvidékén, Szemerénél. - A Litkai patak torkolatánál, Fritillaria meleagris és Iris sibirica mellett. - Kisebb állományát jelezte Lakatos E. Büttös és Krasznokvajda között, egy apró patakparti kaszálón. Ezt az adatot nem ellenőriztem. - A Janka patak torkolatánál, Szászfa és Rakaca községek között, Fritillaria meleagris és Galium boreale mellett. - Az ugynevezett Gulybán kápolna közelében, az előző lelőhelytől alig 1kilométerre. A termőhely közelében Veronica longifolia nő. - HidvégardónáI, lápréten. Helyi lakosok közlése szerint a Fritllaria meleagris itt is nő. Ennek ellenőrzésére nem volt alkalmam. - Hatalmas állománya nő Tornaszentjakabnál, a Sas patokot kisérő lápréteken. Jakucs (l954/b) minden valószinőség szerint a Litkai patak torkolatánál levő állományt találta meg. 32. Fritillaria meleagris. L. (4. ábra), Az előző pontban felsorolt tennőhelyek mindegyikén megtalálható. Mindemellett a Rakaca patak mentén még négy helyen találtamrá. Ezek a következők: - A forrásvidék és a Litkai patak torkolata között két ponton, ahol a Rakaca patakba apró vizfolyasok torkolnak. - Pamlény község déli végén néhány szál nőtt 1995-ben. - A Viszlói patak völgyében, a torkolattól mintegy 1 kilóméterre. 33. Lilium martagon L. 4. ábra) Három termőhelyét ismertem meg: - A Rednek erdő Sajóvámos határában. Az erdő elgyomosodott, és néhány szál nő Corydalis cava, Galium odoratum, Asarum europeum mellett. Itt, és a többi csereháti cseres tölgyesben igen gyakori még a Galium aparine, Urtica dioica, Geranium robertianum, Fragaria vesca, Symphytum tuberosum, Stellaria holostea, Cynanchum vincetoxicum, Ligustrum vulgare, Crategus monogyna, Crategus oxyacantha. - Irota mellett a Homolykút erdőrészben, igen sok Primula veris mellett. - Szendrő és Galvács között, gyertyános tölgyesben, a következő fajok társaságában: Neottia nidus-avis, Galeobdolon luteum, Stellaria holostea, Convallaria majalis, Dentaria bulbifera, Asplenium trichomanes. 34. Ornithogalum pyramidale L. (4. ábra) Észak-déli irányban Abod-Ziliz, nyugat-keleti irányban az Edelény-Baktakék tengelyek mentén száraz gyepekben, útszéleken igen gyakori. A következő települések határában biztosan nő: Legelőn Ziliz, Hangács, Homrogd, Monaj, Hegymeg, Baktakék, Kázsmárk. Gagyvendégi. Árokparton található műutak mentén Balajt, Ládbesenyő, Tomor és Alsóvadász településeknél. A hegymegi lelőhely közelében Phlomis tuberosa és Origanum vulgare kiséretében található.

35. Muscari botryoides. Mill. (4. ábra) A 3. pontban emlitett alsóvadászi legelőn nagy számban virit. A településen még népi neve is van, "fürtös ibolya". 36. Leucojum aestivum L. (4. ábra) A 20. pontban emlitett Hernád menti réten, Szikszónál apró állománya nő. 37. Iris spuria L. (4.ábra) Néhány tő nő Halmaj község északi végén legelőn, és vasút menti árokban. A közelicsobádí legelőn Viola elatior, Iris pseudacorus, LotU5-siliquosus, Melandrium viscosum, Fragaria viridis, Salvia austriaca nő. 38. Iris sibirica. L. (4. ábra) Folyók és patakok árterén többfelé feltünik. - Néhány tő nő Szikszónál a 20. pontban emlitett Hernád közeli réten. - A fenti lelőhelytől 4-5 kilométerre északra, Aszaló határában nedves kaszáló réten nagyobb állománya nő. - A Kis-sajó new vizfolyás közelében, Sajósenye és Boldva között nagy állomány virul. - A Rakaca patak forrásánál nagy foltban nő. A tennőhelyre Salamon Gábor (Aggteleki Nemzeti Park) hivta fel a figyelmet. - ARakaca patok mentén, a Litkai patak torkolatánál. - Keresztéte és Szászfa között. - Kány községtől délre. 39. Epipactis helleborine L.(Cr.) (4. ábra) A Hernád völgy ültetett nyárfásaiban több helyen is rátaláltam. Ezek a következők: - Novajidrány, a Hernád hidtói északra az árvizvédelmi töltésen. - Kiskinizs, a Hernád hidtói délre elterülő nyárfásban. - Szikszó, a Bársonyos csatornát követő nyárfásban. Nő még a lelőhelyen Lotus siliquosus, és Gratiola officinalis. - Ócsanálos, a Vadász patak hidjától délre lévő ültetett erdőben. A fenti lelőhelyeken nagy valószinüséggel valamelyik Epipactis kisfaj is él. 40. Platanhtera bifolia L. (5. ábra) Cseres tölgyesekben nő Keresztéte és Hernádszurdok.mellett. Ez utóbbi helyen nő még: Chrysanthemum corymbosum, Polypodium vulgare, Digitalis grandiflora. Vizfolyás mentén található az Eqisetum telmateja, Angelíca sylvestris, Sonchus palustris. Az erdőszéli legelő gyepében Prunella laciniata, Dianthus anneria, Dianthus deltoides, Potentilla recta, Lathyrus nissolia, Astragalus cicer, Dianthus carthusianorum található. Nő a Platanthera bilofia száraz gyepben, Rakaca és Rakacaszend között. A ritkább fajnak számító Sonchus palustris egyébként A Cserehát középső részein, a Vadász és a Vasonca és a Bélus patakokat kisérő magassásásokban több helyen is feltűnik. Edelény és Abod között is nő. 41. Neottia nidus-avis (L.) Rich. (5. ábra) A Szendrő és Galvács közötti erdőkben, és Litka mellett találtam rá. 42. Epipactis atrorubens (BojJ.) Bess. (5.ábra) A Sas patak mentén a Peres és a Ruda tetők Sziklagyepeiben nő. A patak közeli magassásosban a Petasites hybridus is feltűnik.

43. Orehis morio L. (5. ábra) Legelőkön, gyepekben, erdőszéleken sokfelé feltünik. Ezek a következők: Alsóvadászi legelő (3, pont), hangácsi legelö,(2. pont) Abod, Lak, Irota, Büttös, Perecse, Tomaszentjakab körüli legelők. A perec sei legelőn Antennaria dioica is található. Egy Galvács melletti legelőn Dianthus deltoides és Prunella laciniata valamint egy kis vizfolyás mentén Epilobium tetragonum, Veronica beccabunga, és Hypericum tetrapterum mellett található. Legelőn nő Szemere és Pusztaradvány között. Ez nem azonos aj akucs (1954/b) által emlitett területtel. Kiséretében előfordul még: Dianthus deltoides, Arabidopsis thaliana, Lathyrus nissolia, és a nedves részeken Sonchus palustris. 44. Orehis purpurea Huds. (5. ábra) Néhány szál nő aszikszói Frankhegyen. felhagyott szőlőben. 45. Dactylorhizafuschii subsp. Sooiana Boros (5. ábra) Büttös község határában, a szlovák határ közelében forrásláp mellett szép állománya nő. Található még itt: Cirsium palustre, Scutellaria hastifolia, Vinca sepium, Lysimachia punctata, és Salix einetea bokorfüzes. 46. Stipa sp. (5. ábra) Rakaca és Rakacaszend között egy sziklagyepben kisebb, a Meszes melletti Jóna hegyen nagyobb állománya nő, Stipa capillata közelében. 47. Lindernia procumbens (krock.) Borb. (5. ábra) Perkupa és Dobódél települések között, a Bódva folyó egy kiöntésében nagy állományát láttam 1996-ban, Gratiola officinalis mellett. 48. Eriophorum latifolium Hoppe (5. ábra) Szemerénél a Rakaca forrásvidékén, és a tornaszentjakabi lápréteken nő. 49. Thelypteris palustris Schmidel (5. ábra) A Rakaca patak forrásvidékén található kisebb állománya. 50. Dactylorhiza maialis (Rchb.) Hunt et Summerh. (5. ábra) A Rakaca patak forrásvidékén szép állománya virul. 51. Salix aurita L: (5. ábra) A rakaca patak forrásvidékén találkeztam vele. 52. Genttana pneumonanthe L. (5. ábra) A tomaszentjakabi láprétek egy pontján nö. 53. Chamaecytisus albus Hacq: (5. ábra) Száraz gyepekben fordul elő Rakaca és Rakacaszend között, a meszesi Jóna hegyen, és Balajtnál, az Echium russicum lelőhelyén. 54. fris aphilla subsp. hungarica W. et K. (5. ábra) A meszesi Jóna hegyen szép állománya virul. Az előfordulásara Salamon Gábor (Aggteleki Nemzeti Park) hívta fel a figyelmemet. 55. Gymnadenia conopsea (L.) R.Br. (5. ábra) Rakaca és Rakacaszend között bozótosodó gyepben nő. 56. Sesleria sadleriana Janka (5. ábra) A Sas patak völgyében a Ruda tető északi sziklagyepeiben nő. Van még a termőhelyen Waldsteinia geoides és Sedum maximum is. 57. Rosa pendulina L. (5. ábra) A Szent János kőn egy bokor biztosan nő.

58.0rchis laxiflora Lam. (5. ábra) Hidvégardó és Bódvalenke között lápréten nő, Calamagrostis canescens és Veronica scutellata mellett. Abod, Szén völgy. 59. Agrostemma githago. Abod. Buzaföldek. 60. Prunella grandiflora. Kis-Somos hegy. 61. A luuárfolyák holtágainak növényzete. A Cserehát peremének határfolyóinál fontosabb gyökerező és lebegő hinár társulások a következő helyeken alakultak ki: - Kis Sajó.Boldva és Felsőzsolca települések között található vizfolyás. Jellemzője a Nuphar lutea és a Sagittaria sagíttifolia. Felsőzsolcánál egy közeli kavicsbánya tó vizében a Hydrocharis morsus-ranae is feltünik. -Hernád holtág, Ócsanálos. Potamogeton crispus, Sagittaria sagittifolia, Utricularia vulgaris, Lemna trisu1ca, Polygonum amphibium. A vízparton nőnek: Lysimachia vulgaris, Myosotis palustris, Plantago major subsp. winterii, Veronica anagallis-aquatica, Potentilla supina, Dichostylis michelina, Vicia lathyroides, Omithogalum umbrellatum, Ranunculus sceleratus, Scutellaria galericulata, - Ináncs, Csíkos. Ez a vizes terület a Bélus patak holtágszerű álióvize. Hinárnövényei Lemna gibba, Nuphar lutea, Sagittaria sagittifolia. A környező nádasban és magassásosban Rumex hydrolapathum, Myosotis palustris, Lysimachia vulgaris, Senecio nemorensis található. A közeli szántóföldön Kixia spuri a, a réteken Senecio doria él. Következtetések. A dolgozatban a Cserehát teljes hazai területéről (kivéve a Szalonnai karszt) történt adatgyüjtés eredményei kerültek feldolgozásra. Az eddig leirt védett növények többségének jelenléte igazolást nyert. Első alkalommal közöl florisztikai adatokat a Rakaca völgytől délre eső területekről. Ez jórészt kulturtáj, de apróbb foltokban fennmaradt az eredeti flóra néhány képviselője. Jelen dolgozatban mintegy 60 védett növény előfordulását sorolom fel, mivel ezekkel magarn is találkoztam. Az irodalmi adatok között mintegy 19 egyéb védett növény adatait emlitettern meg. Azaz a Csereháton 79 védett növény előfordulása vált eddig ismertté. Irodalomjegyzék. Borbás, V. (1896) Abauj-Torna vármegye flórája. In: Magyarország megyéi és városai. Abauj-Torna vármegye és Kassa. Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Bp., pp.: 439-446 B.Sütő I., K. Vámosí A, Orbán S., Suba, J., Takács, B..(1987) Az Esztramos hegy bányászattól érintetlen gereineének florisztikai viszonya. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis XVIII/2. Biológia pp.:35-50. Eger Csapody, I. (1982) Védett növényeink. Gondolat, Bp., pp:374 Farkas, J. (1975) Rétek és legelők egyes ökológiai jellemzőinek összehasonlító vizsgálata a Hernád ártéren. Szakdolgozat, EL TE, TTK, Növényrendszertani és Ökológia Tanszék,

pp:75 Hortobágyi, T. Szerk, (1970) Növénytan 2. Tankönyvkiadó, Bp., pp:682 Jakucs, P. (1961) Az Északi -Középhegység keleti felének növényzete. Földr. Ért. 10: 376-378 Jakucs,.P. (1952) Újabb adatok a Tornai Karszt flórájához, tekintettel a xeroterm elemekre. Ann: Biol. Univ. Hung. 1:245-260. Jakucs, P. (1954/a) 3. Florisztikai adatok a Tornai Karsztról. Botanikai 45:255-257 Közlemények, Jakucs, P. (1954/b) Új adatok a Tornense flórájához. Ann. Univ. Biol. Hung. 2: 235-243 Lakatos, E. (1967) A Szerenesi szigethegység és a határos Hernád völgy növénytársulásai. Doktori értekezés, ELTE, TTK, Növényrendszertani és Ökológia Tanszék. Nagy, M.., Papp, M. (1995/a) Az Alchemilla monticola Opiz új előfordulása a Csereháton. Botanikai Közlemények 79:29-35 Nagy M., Papp M. (1995/b) ARakaca forrásvidékének növényzete. Calandrella (megjelenés alatt). Penszka, K., Salamon, G. (1997) Adatok a Cserehát a Bódva völgy és a Rakacai völgymedence flórájahoz. Kitaibelia 2:33-37 P.H. Természetvédelmi Rt. (1997) A tornaszentjakabi Sas völgy és környékének természeti értékei. "Nem védett területek természeti értékeéinek teltárása'' című pályázat 1995 évi dij... nyertes műveinek ismertetése. KTM Természetvédelmi Hivatala. pp.: 19-20 Simon, T. (1992) A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Bp., pp: 892