MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 19/2010. (VI. 2.) sz. rendelete. Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervérıl

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 19/2010. (VI. 2.) sz. rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervérıl Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 35. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét. évre e rendelet 1. sz. melléklete szerint állapítja meg. 2. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejőleg a települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatáról szóló 20/2007. (V.17.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti. M i s k o l c, 2010. május 27. Dr. Mihalecz Péter s.k. jegyzı Káli Sándor s.k. polgármester

1. sz. melléklet MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Zöld Akció Egyesület Miskolc, 2009. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1 A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI... 5 1.1 TERVEZÉSI ALAPADATOK... 5 1.1.1 Tervezési szint... 5 1.1.2 A HHT készítıjének adatai... 5 1.1.3 Az érintett Önkormányzat adatai... 6 1.1.4 A terv készítése során figyelembe vett fenntarthatósági elvek... 6 1.1.5 Miskolc rövid bemutatása... 6 1.2 A TERVEZÉS ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 7 1.2.1 A helyi hulladékgazdálkodási terv... 7 1.2.2 Kapcsolódás a TSZH Fejlesztési Stratégiájához... 8 1.3 TERMINOLÓGIA... 10 2 KORÁBBI TERVEK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE...10 2.1 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK... 10 2.2 TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK... 12 2.3 A KÖRNYEZET VÉDELMÉT ÉRINTİ ÁTFOGÓ INTÉZKEDÉSEK... 12 3 A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZİ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE...13 3.1 A KELETKEZİ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE... 14 3.1.1 Nem veszélyes hulladékok... 14 3.1.1.1 Települési szilárd hulladékok... 14 3.1.1.2 Települési folyékony hulladék... 18 3.1.1.3 Kommunális szennyvíziszap... 20 3.1.1.4 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok... 20 3.1.2 kiemelten kezelendı veszélyes hulladékáramok...20 3.1.2.1 Hulladékolajok... 22 3.1.2.2 Akkumulátorok, elemek... 23 3.1.2.3 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (HEEB)... 24 3.1.2.4 Kiselejtezett gépjármővek... 25 3.1.2.5 Egészségügyi hulladékok... 25 3.1.2.6 Állati eredető hulladékok... 26 3.1.2.7 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik... 27 3.1.2.8 Azbeszt... 27 3.1.2.9 Egyéb veszélyes hulladékok... 28 3.1.3 Csomagolási hulladékok... 28 3.2 A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE (TONNA)... 29 3.2.1 Nem veszélyes hulladékok... 29 3.2.2 A területen felhalmozott, kiemelten kezelendı hulladékáramok... 30 3.2.3 Csomagolási hulladékok... 30 3.3 A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE 31 3.3.1 Nem veszélyes hulladékok... 31 3.3.1.1 Települési szilárd hulladék... 31 3.3.1.2 Települési folyékony hulladék... 31 3.3.1.3 Kommunális szennyvíziszap... 31 3.3.2 A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok... 31 3.3.2.1 Hulladékolajok... 32 3.3.2.2 Akkumulátorok és szárazelemek... 32 3.3.2.3 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések... 32 3.3.2.4 Kiselejtezett gépjármővek... 32 3.3.2.5 Egészségügyi hulladékok... 32 2

3.3.2.6 Állati eredető hulladékok... 33 3.3.2.7 Csomagolási hulladékok... 33 3.3.2.8 Egyéb hulladékok... 33 3.4 A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA... 33 3.4.1 TSZH, TFH, szennyvíziszap és inert hulladékok... 33 3.4.2 Veszélyes hulladékok... 34 3.4.3 Csomagolási hulladék... 34 3.4.4 A területen jelenleg kezelésre nem kerülı hulladékok... 35 4 A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETİ MŐSZAKI KÖVETELMÉNYEK...35 4.1 A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŐSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELİÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE... 35 4.2 A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRİ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI VAGY EGYEDI MŐSZAKI KÖVETELMÉNYEK, BELSİ MŐSZAKI ELİÍRÁSOK RÖVID LEÍRÁSA... 36 5 AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK36 5.1 AZ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEKTİL ELTÉRİ, EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA... 36 6 A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELİTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK...38 6.1 HULLADÉKOK GYŐJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA... 38 6.1.1 A területen engedéllyel mőködı győjtı-szállító szervezetek bemutatása... 38 Miskolc városában 2008-ig a települési folyékony hulladék szippantására kijelölt közszolgáltató cég, melynek fı profilját a víz- és csatornarendszerek karbantartása, ellenırzése és felülvizsgálata határozza meg. A tevékenységet 2009. július 1.-tıl a MiVíz Kft. megbízásából az Energie AG Miskolc Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. látja el.... 40 6.1.2 A felhalmozott hulladékok tárolását végzı vállalkozások... 44 6.1.3 A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése... 44 6.1.3.1 Települési szilárd hulladékok kezelése... 44 6.1.3.2 Települési folyékony hulladék kezelése... 44 6.1.4 Rekultiválást ill. fejlesztést igénylı kezelıtelepek... 45 6.2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELİÍRTAKON TÚL ISMERTETENDİ TÉNYEZİK... 46 6.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen... 46 6.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkezı biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebbıl a lerakásra kerülı mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelıkapacitás és a késıbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése... 48 6.3 A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL ÉS SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE... 49 7 AZ ELÉRENDİ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA...50 7.1 A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŐZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDİSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZİ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE... 50 7.1.1 A képzıdı hulladék mennyiségének várható alakulása a tervezési területen... 51 7.1.1.1 Nem veszélyes hulladékok... 51 7.1.1.2 Szelektíven győjtött veszélyes és csomagolási hulladékok... 53 7.1.2 Csökkentési célok... 57 7.2 HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŐZÉSEK TERVEZÉSE... 58 7.2.1 Megelızés... 59 7.2.2 Hasznosítás... 60 7.2.3 Ártalmatlanítás... 63 7.3 HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŐZÉSEI... 65 Törölt: 39 Törölt: 43 Törölt: 43 Törölt: 43 Törölt: 43 Törölt: 44 Törölt: 45 Törölt: 45 Törölt: 47 Törölt: 48 Törölt: 49 Törölt: 49 Törölt: 50 Törölt: 50 Törölt: 52 Törölt: 56 Törölt: 57 Törölt: 58 Törölt: 59 Törölt: 62 Törölt: 64

8 A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM ÉS ANNAK KÖLTSÉGEI...65 8.1 A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK RACIONALIZÁLÁSÁT ELİSEGÍTİ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA... 65 8.1.1 A hulladékhasznosítás környezetvédelmileg megfelelı és gazdaságilag megvalósítható célkitőzéseinek elérését szolgáló intézkedések, fejlesztések... 65 8.1.1.1 Megelızés és környezettudatosság fejlesztése... 65 8.1.1.2 Települési szilárd hulladék kezelésének fejlesztése... 67 8.1.1.3 TFH és szennyvíziszapok kezelésének fejlesztése... 69 8.1.2 Illegális kezelı, lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának a feladatai... 70 8.2 TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK ÜTEMTERVE ÉS FORRÁSIGÉNYE... 71 8.2.1 Általános érvényő hulladékgazdálkodási intézkedések... 71 8.2.2 Környezettudatosság fejlesztését célzó intézkedések... 72 8.2.3 A TSZH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések... 74 8.2.4 A TFH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések... 75 8.2.5 Egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésével kapcsolatos intézkedések... 76 8.2.6 Hulladéklerakóra kerülı, biológiailag lebomló szervesanyagok csökkentését célzó intézkedések. 77 8.3 MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA... 78 8.3.1 Települési szilárd hulladék kezelés... 78 8.3.2 Települési folyékony hulladékok... 79 8.3.3 Egyéb, kiemelt hulladékáramok... 80 Törölt: 64 Törölt: 64 Törölt: 64 Törölt: 64 Törölt: 66 Törölt: 68 Törölt: 69 Törölt: 70 Törölt: 70 Törölt: 71 Törölt: 73 Törölt: 74 Törölt: 75 Törölt: 76 Törölt: 77 Törölt: 77 Törölt: 78 Törölt: 79

Köszönetnyilvánítás A Terv készítıi köszönetet mondanak mindazon intézményeknek és személyeknek, akik adatokkal, hasznos információkkal és tanácsokkal segítették a tervezési folyamatot. Külön köszönet illeti a Terv elkészítésében segítséget adó Inno-Log Nonprofit Kft. munkatársait. 1 A tervkészítés általános adatai 1.1 Tervezési alapadatok 1.1.1 Tervezési szint Jelen tervezés célja a 2009-2014. közötti idıszakra Miskolc város helyi hulladékgazdálkodási tervének összeállítása és a tervben foglalt célkitőzések teljesülésének elemzése, illetve ez alapján további javaslatok megfogalmazása. A helyi hulladékgazdálkodási terv az országos és területi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célkitőzésekkel, feladatokkal és a település rendezési tervévvel összhangban kerül kidolgozásra. A helyi terv a települési hulladékok körében értelmezhetı, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkezı hulladékokkal foglalkozik. A HHT a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelıen elemzi Miskolc közigazgatási területén a hulladékképzıdés és -kezelés helyzetét és határozza meg a 2014-ig terjedı idıszakban elérendı célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. A tervezés bázisát a 2008. évi alapadatok jelentik, amiket az érintett területen mőködı gazdálkodó szervezetek és hatóságok által biztosítottak rendelkezésre. Miskolc Megyei Jogú Város Építési és Környezetvédelmi Osztálya Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. Mivíz Kft. AVE Miskolc Kft. Zöld Akció Egyesület Ökológiai Intézet Alapítvány Zöld Kapcsolat Egyesület Hulladék Munkaszövetség Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága Kanal Technik Kft. Energie AG Miskolc Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt. 1.1.2 A HHT készítıjének adatai Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a tervet 2009. novemberében készítette: Név: Zöld Akció Egyesület Cím: 3525 Miskolc, Kossuth Lajos u. 13. Projektfelelıs: Demeter Zoltán 5

1.1.3 Az érintett Önkormányzat adatai Név: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Cím: 3525 Miskolc, Városház tér 8. A település statisztikai azonosítószáma: 30456 Tervezés idıtartama: 2009-2014. Tervezés báziséve: 2008. 1.1.4 A terv készítése során figyelembe vett fenntarthatósági elvek A HHT alapvetı célkitőzése, hogy a fenntartható fejlıdés alappillérei (környezeti, gazdasági, mőszaki, társadalmi) helyi szinten is érvényesüljenek a hulladékgazdálkodás területén. A környezeti szempontból a hangsúlyt a környezeti terhelésnek megfelelı prioritás szerint a megelızésre, újrahasználatra való elıkészítésre, újrafeldolgozásra, egyéb (pl. energetikai) hasznosításra és végül az ártalmatlanításra helyezi. Az intézkedések elsıdleges célja, hogy a hulladékgazdálkodás az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül történjen. Gazdasági szempontból is a megelızésen van a hangsúly, mivel az ártalmatlanítás és a fellépı környezeti terhelés elhárítása költségesebb megoldást jelent. Mőszaki szempontok alapján az alkalmazott eljárások figyelembe vétele az elérhetı legjobb technikák 314/2005. (XII. 25.) Kr.) alapján. Társadalmi szempontok alapján a hulladékgazdálkodás alapvetı társadalmi igény, amit közszolgáltatás keretében végeznek, így annak költségeit a lakosság is viseli. A terv készítésekor a 2000. évi XLIII. törvényben felsorolt hulladékgazdálkodási alapelvek kerültek figyelembevételre. 1.1.5 Miskolc rövid bemutatása Miskolc az Északi középhegység legfontosabb helyén, az ún. Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különbözı tájegységek találkozópontja is. A város körül körcikkszerően találkoznak egymással: a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye. Miskolc Budapest és Debrecen után az ország harmadik legnépesebb városa: lakónépessége 2008. év végén 170 234 fı volt. A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, a Hejı és a Sajó völgyében, változó természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. Miskolc területe 236,7 km2, ebbıl az 58,02 km2-es belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. A város a csökkenı népességszám ellenére is a sőrőbben lakott megyeszékhelyek közé tartozik. 2008-ban egy km2-en átlagosan 719 fı élt. A lakosságszám alakulására a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt befolyást gyakorolt. Ezek következtében az elmúlt évtizedben több mint 15 ezer fıvel csökkent a város lakosainak száma 1. Terület: 236,68 km 2 A város hosszúsága (K-Ny): 27,5 km Lakónépesség: 170 234 fı Szélessége (É-D): 10 km Népsőrőség: 719 fı/km 2 Lakásállomány: 75 747 db Miskolc város hulladékgazdálkodási szempontból fontosabb adatait mutatja be a 1.1-1. Táblázat. Törölt: 1. 1 KSH Miskolc a Kultúra magyar városa, 2008. 6

1.1-1. Táblázat: Miskolc város 2008-as évi hulladékgazdálkodási szempontból fontosabb, elérhetı statisztikai adatai 2008.* Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) 5476 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) 657,9 Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) 9623 Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db, 74299 (98,09%) ill. %) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km) 546,9 * elızetes adatok Forrás: KSH, 2009. A gazdaság jellemzése Miskolc Megyei Jogú városban 2008. év végén 9875 nyilvántartott álláskeresı élt, 341-gyel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 51%-a férfi. A tartósan állás nélküliek (180 napon túl nyilvántartott álláskeresık) aránya 62%. A városban minden száz munkát keresıbıl 78 fizikai foglalkozású, 8 pedig pályakezdı. 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált vállalkozások közel harmada, ezen belül az egyéni vállalkozások egynegyede és a társas vállalkozások 47%-a Miskolcra koncentrálódott. A regisztrált társas vállalkozások döntı többsége 10 fıt vagy annál kevesebbet foglalkoztató vállalkozás volt. A megyeszékhelyen a regisztrált vállalkozások száma egy év alatt 1,6%-kal emelkedett. 2007-ben 12 512 miskolci székhelyő vállalkozás mőködött, melynek 55%-a társas-, 45%-a egyéni vállalkozás volt. Az országos tendenciának megfelelıen Miskolcon az utóbbi években sorra nyitották kapuikat a bevásárlóközpontok. A város kereskedelmi palettáján egyszerre vannak jelen fıleg a város peremén épült üzletközpontok és a hagyományos kiskereskedelmi egységek. Miskolcon bıvült a kereskedelmi üzletek száma, 2008. év végén számuk megközelítette a 3100-at, melynek 23%-a élelmiszer szaküzlet és élelmiszer jellegő üzlet, szintén 23%-a egyéb, iparcikk-szaküzlet, 13%-a ruházati bolt, valamint 8% feletti a jármőüzletek- és üzemanyagtelepek részaránya. Az egyéni vállalkozás által mőködtetett üzletek hányada közel egynegyedet tett ki. A kiskereskedelmi hálózat bıvülése ellenére a tízezer lakosra jutó üzletek száma alapján Tatabányát követıen a második legkevésbé ellátott megyeszékhely Miskolc. Ugyanakkor e beruházásokhoz kötıdıen is jelentısen nıtt a települési szilárd és egyéb hulladék mennyisége (pl. csomagolóanyagok, reklámanyagok, veszélyes hulladékok). 1.2 A tervezés általános jogszabályi háttere 1.2.1 A helyi hulladékgazdálkodási terv A helyi hulladékgazdálkodási terv követi az Országos és Területi Hulladékgazdálkodási Tervek felépítését, valamint a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit szabályozó 126/2003 (VIII. 15.) Kormányrendeletet. Emellett hasznosítja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által összeállított Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez címő dokumentumot is. A helyi szabályozás terén a terv összhangban áll a Miskolc Megyei Jogú Város III- 100/95.543/2006. sz. települési környezetvédelmi programjában foglalt célkitőzésekkel, illetve a város településrendezési tervében szereplı hulladékgazdálkodási elképzelésekkel is. A terv kialakításánál a következı fı szempontok érvényesültek: 7

A Miskolc város gesztorságával elindult, ISPA programból finanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása (szelektív győjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás). A hulladék keletkezésének megelızését szolgáló lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés elısegítése. A nagy számú illegálisan lerakott vagy elhagyott hulladék tervszerő felszámolása és megfelelı kezelése. A terv tartalmazza a közszolgáltató által begyőjtésre kerülı települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékból szelektíven győjthetı frakciók (papír, üveg, PET) kezelését különös tekintettel az önkormányzat felelısségi körébe tartozó veszélyes hulladékok és a kiemelten kezelt csomagolási hulladékokra egyaránt. Az OHT-ban és a THT-ban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban Miskolc 2004-ben elkészítette a 2004-2008. évre szóló Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét, melyet a Közgyőlés 23/2004 (VII.6.) számú helyi rendeletként el is fogadott. A tervkészítés a területen lévı, illetve mőködı regionális ill. helyi hatóságok, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, valamint környezetvédelmi társadalmi szervezetek képviselıinek bevonásával történt. A HGT 37. (1) alapján a különbözı szintő hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. Sajnos ez a kötelezettség sem az OHT, sem a területi tervek esetében nem teljesült 2007. márciusáig. (Az OHT I. felülvizsgálatára összevontan az OHT II- kidolgozása során került sor.). Mindezek ellenére Miskolc városa 2007-ben a törvényi kötelezettségének eleget téve elkészítette a HHT 2 éves felülvizsgálatát. 1.2.2 Kapcsolódás a TSZH Fejlesztési Stratégiájához A 2007-es felülvizsgálattal egyidejőleg készítette el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Települési szilárd hulladékgazdálkodás (TSZH) fejlesztési stratégiáját a 2007-2016 közötti idıszakra. Ez alapján a települési szilárd hulladék gazdálkodás önkormányzati szinten is közvetve, vagy közvetlenül kezelhetı feladatai a következık (dılt betővel szedettek az EUkötelezettségbıl adódó feladatok): Megelızés: az összes települési szilárd hulladék képzıdésének 2000. évi szinten tartása (a települési szilárd hulladék képzıdésében a növekedés a GDP növekedési rátájának felét ne érje el). a lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztése. A TSZH képzıdésének mérséklése, megelızése érdekében célul tőzi ki a házi és a helyi komposztálás elterjesztését, a szükséges eszközök beszerzésének támogatását, valamint a fogyasztói szokások megváltoztatását célzó szemléletformáló, oktató-képzı és ismeretterjesztı tevékenység bıvítését, ebbe a társadalmi szervezetek és az oktatási intézmények bevonását. Miskolcon hasonlóképp az országos tapasztalatokhoz évrıl évre nı a begyőjtésre kerülı települési szilárd hulladék térfogata, elsısorban az egyre könnyebb szerkezető csomagolóanyagok terjedése és a fogyasztás centrikus életmód miatt. A tapasztalatok alapján 2008-ig nem teljesült a 2000. év mennyiségi szintre való csökkentés. 8

Hasznosítás: a települési szilárd hulladék 50%-ának hasznosítása 2013. végéig a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag 2 tartalmának a 1999/31/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az 1995. évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített biohulladék és papír-hulladék begyőjtésének, illetve hasznosításának és elıkezelésének komposztálás, MBH, biogáz-elıállítás stb. fejlesztésével) 3 a csomagolási hulladékok 60%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2012-re (ebbıl legalább 20% a lakossági közszolgáltatás keretében, a gyártói felelısség alapján mőködı rendszerekkel és a gyártók (forgalmazók) termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekkel integrálva) 4 a háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak 4 kg/fı/év mennyiségben történı begyőjtése (nagyrészt a gyártói felelısség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve) a gumiabroncs-hulladék lerakásának teljes tilalma (2006-tól) és visszavételi kötelezettség bevezetése 2013-ig (nagyrészt a gyártói felelısség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve) Az ólomakkumulátorok 2013-ra 95% fölötti elkülönített begyőjtésének a biztosítása (nagyrészt a gyártói felelısség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak 2013-ra legalább 25%-os begyőjtése az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyőjtését is a lakossági és az önkormányzati építési-bontási hulladékok elkülönített begyőjtésének és feldolgozásának fejlesztése a szelektív győjtés eszközeinek biztosítása a lakosság legalább 80%-a részére 2013. végére. 2 A biológiailag lebomló szerves anyag kifejezést a továbbiakban szerves hulladéknak nevezzük. Mivel a szerves hulladék magában foglalja a papír-hulladékot is, ezért a továbbiakban a biohulladéknak nevezzük a papír-hulladékot nem tartalmazó, illetve a papír-hulladék elkülönítését követıen fennmaradó szerves hulladékot. 3 A hulladéklerakásáról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre kell a lerakásra kerülı települési hulladék biológiailag lebontható részét ütemezetten csökkenteni, az 1995-ben képzıdött mennyiséghez képest 25, 50, illetve 65% arányban. 4 A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv elıírta, hogy a tagországok legkésıbb 2001-ben a csomagolási hulladék legalább 50%-ának hasznosítását valósítsák meg, oly módon, hogy a hulladék legalább 25%-a anyagában hasznosuljon, ezen belül pedig a papír, az üveg, a fém és a mőanyag csomagolási anyagok anyagában történı hasznosítása egyaránt legalább 15% legyen. Magyarország a Csatlakozási Szerzıdésben ezen arányok teljesítésére 2005 végéig kapott átmeneti mentességet. A 2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelv szerint a csomagolási hulladék legalább 60%-át kell hasznosítani, oly módon, hogy a hulladék legalább 55%-a anyagában hasznosuljon. 9

Biztonságos ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladék lerakási arányának 50%-ra csökkentése 2013. végére, a lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítı településihulladék-lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása; az állami, illetve önkormányzati felelısségi körbe tartozó állati hulladék begyőjtı és kezelı rendszerek fejlesztése, a korszerőtlen, nem megfelelı kezelı-létesítmények (dögkutak, dögtemetık) megszüntetése; egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédı szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyőjtésének fejlesztése. 1.3 Terminológia Jelen hulladékgazdálkodási tervben használt alapfogalmak alatt a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvényben szereplı definíciók az irányadók. Emellett a terv számos helyen rövidítéseket tartalmaz, melyek értelmezései az alábbiak: TSZH - Települési Szilárd Hulladék TFH - Települési Folyékony Hulladék OHT - Országos hulladékgazdálkodási Terv THT - Területi Hulladékgazdálkodási Terv HHT - Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Hgt. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról HIR Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer ÉmiKöFe - Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Jelen HHT-ben használt, de a hulladékgazdálkodási törvényben nem definiált fogalmak: MBH - Mechnikai-Biológiai Hulladékkezelés Olyan vegyes háztartási hulladék kezelésére alkalmazott eljárásokat takar, amelyek a hulladék egyes alkotórészeit eltávolítják, másokat biológiai eljárásokkal kezelnek, így stabilizálva a kimeneten megjelenı hulladékot, vagy alkalmassá téve azt további felhasználásra. Látható, hogy az MBH nem egy adott technológia, sem egy konkrét megoldás, hanem egy elnevezés, ami számos mechanikai és biológiai alapfolyamatokból, különbözı célok elérésére összeépített technológiákat takar. 2 Korábbi tervek teljesülésének értékelése 2.1 Települési Szilárd Hulladék Hulladék-megelızési intézkedések A civil kezdeményezésre 2005-ben létrejött hulladék-kommandó tevékenysége során a illegális hulladéklerakások feltérképezésén, a tetten ért elkövetık felelısségre vonásán kívül környezeti tudatformáló tevékenységet is kifejt. A potenciális talajszennyezési veszélyt jelentı illegális hulladéklerakások megelızése érdekében tájékoztató, figyelemfelhívó szórólapokat készített. A köztisztaság, közterületi rend fenntartása és javítása érdekében a Közterületfelügyelet 2008-ban is fokozott ellenırzı tevékenységet fejtett ki. A szabálysértések túlnyomó része a közterületek tisztántartásával volt kapcsolatos. 10

Lakossági tudatformálás keretében a környezetvédelmi szempontú napokon (Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap, stb.) felhívások, tájékoztatók készültek a lakosság számára. Hulladékkezelési intézkedések A konténeres szemétszállítás, valamint a kézi takarítás során összesen mintegy 1800 tonna kevert kommunális hulladék, valamint 2400 tonna inert hulladék került elszállításra a lerakó helyekre 2008-ban. A munkát a Városgazda Kht. közcélú dolgozók bevonásával végezte. A takarítandó felület 225 000 m² közterület, amely a tömegközlekedési útvonalak mentén található, 10 m-es határon kívül elhelyezkedı járdaszakaszokat, valamint a terek burkolt felületeit tartalmazza. A kézi takarítás feladatkörébe tartozik továbbá 416 db buszmegálló folyamatos takarítása és a közterületi hulladékgyőjtık ürítése, a hulladék elszállítása, lerakón történı elhelyezése. Az illegális hulladéklerakók felszámolását az év során folyamatosan végezte a Városgazda Kht.. 2008-ban a Polgármesteri Hivatallal közösen felmérték a városban található összes lerakót. Önkormányzati tulajdonban lévı területen összesen 2183 tonna hulladék volt. Ebbıl a mennyiségbıl az erre a célra felhasználható keretbıl 900 tonna kevert települési hulladékot, illetve építıipari bontási hulladékot szállítottak és helyeztek el lerakóhelyen. Három lakossági hulladékudvar is kiépült a városban A városi komposztálási programban rögzített célok idıarányosan teljesültek Komposztkeretek kerültek kiosztásra városszerte és kísérleti jelleggel megvalósult a háztartásoknál keletkezı zöldhulladékok begyőjtése és komposztálása, alacsony részvételi hajlandósággal a lakosság részérıl. 2008-ban összesen 400 komposztkeret került kiosztásra Miskolcon. Elkészült a városi bemutató komposztkert (Avasi Arborétum területén). Néhány iskolában és óvodában komposztáló rekeszek kerültek elhelyezésre, amely elsıdleges funkciójukon túl környezeti nevelési célokat is szolgálnak. Rekultivációs intézkedések Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Program (2000/HU/16/P/PE/004 ISPA/KA) keretén belül 19 hulladéklerakó rekultivációjára került, melybıl 4 db felszámolt, vagy helyben rekultivált hulladéklerakó Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén található. Ezek: o Martintelepi lerakó (felszámolásra került) 0163/39, 0163/59-68 hrsz. KTJ: 101 897 023 utógondozási kötelezés 17386-1/2008 ÉMI-KTVF határozatban; o Muszkás oldali lerakó (felszámolásra került) 71022 hrsz. KTJ: 101 897 089 utógondozási kötelezés 17387-1/2008 ÉMI-KTVF határozatban; o Vologda úti lerakó (felszámolásra került) 20150 hrsz. KTJ: 101 895 100 utógondozási kötelezés 17388-1/2008 ÉMI-KTVF határozatban; o Bogáncs úti központi lerakó (helyben történı rekultivációval) 0156/4-5, 0156/7 hrsz. KTJ: 100 266 064 utógondozási kötelezés 14442-1/2008 ÉMI- KTVF határozatban. 11

2.2 Települési folyékony hulladékok A TFH-val foglalkozó fejezetekben a csatornahálózatba nem kerülı szennyvizek mellett a közcsatorna-hálózaton elvezetett szennyvizeket is bemutatjuk, tekintettel arra, hogy a jelentısebb mennyiséget ez utóbbi képezi, amellett kezelésükre ugyanazon technológia alkalmazásával kerül sor. Hulladékmegelızı intézkedések A takarékos vízhasználat lehetıségeirıl, alternatíváiról tájékoztató szórólapokat készített Miskolc városa a lakosság számára. A terjesztést a nagyobb tudatformáló hatás érdekében az iskolákon keresztül oldották meg. A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozás ösztönzése a már ellátott területeken a talajterhelési díj rendszeres, következetes alkalmazásával történik. Figyelemfelhívó kampányok és tájékoztató szórólapok lakossági terjesztése a takarékos vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás mértékének csökkentése érdekében. Hulladékkezelési intézkedések A vízszennyezı felszíni hulladékok eltávolítására az Önkormányzat az évente rendelkezésre álló anyagi források mértékében folyamatosan tesz intézkedéseket. Sajnálatos módon az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozására hatásos megoldást találni ez idáig nem sikerült. A Miskolci Központi Szennyvíztisztító telep tisztítási folyamatának III. fokozatára, a keletkezı szennyvíziszap energetikai hasznosítására, valamint a városi ellátatlan területek szennyvízhálózatának kiépítésére pályázat került benyújtásra a KEOP 1.2.0 programhoz. 2.3 A környezet védelmét érintı átfogó intézkedések A TSZH és települési szennyvizeket egyaránt érintı intézkedések is történtek az elmúlt években, amelyek célja a helyi környezetvédelmi ipar és teljesítmény fokozása: A környezetvédelmi ipar helyi meghonosításának elısegítése érdekében létrehozásra került az Észak-Magyarországi Regionális Környezetipari Klaszter, mely ösztönzı, koordináló tevékenységet fejt ki a kérdéskörben. Elkészült Miskolc 2005-2011. idıszakra szóló Környezetvédelmi Programja Elkészült Miskolc környezeti állapotát részletesen elemzı tanulmány 2009-ben Elkészült Miskolc helyi hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata 2007-ben. 12

3 A tervezési területen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete A fejezetben bemutatott hulladékáramok és azok mennyiségeinek felmérésével kapcsolatban néhány szót érdemes szólni az adatok forrásával és és megbízhatóságával kapcsolatban. A HIR-ben tárolt adatok a mód.164/2003.(x. 18.) Korm. rendelet alapján adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások önbevallásából származnak. A HIR-ben lévı, jelenleg rendelkezésre álló lekérdezési algoritmusokból eredıen ezek az adatok az alábbi korlátokkal bírnak 5. Az adatszolgáltatási kötelezettség a csak bizonyos peremfeltételek teljesülése esetén kötelezı, függetlenül attól, hogy a halmazba tartozó termelık (így pl. orvosi rendelık, gyógyszertárak stb.) összességükben képviselhetnek számottevı volument. Az adatszolgáltatási kötelezettség termelık esetében az alábbi esetekben áll fenn: a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 fıt, vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, vagy a nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, vagy a nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot. A különbség kezelésére kialakított statisztikai korrekció a település szintő lekérdezések esetében még nem alkalmazható. Miskolc város közigazgatási területére vonatkozóan csak azon hulladékok esetében nyerhetık korrekt adatok, melyek a termelıi adatszolgáltatásban szerepelnek. Azon hulladékok esetében, ahol a keletkezésre a begyőjtık, ill. a kezelık adatszolgáltatását kell használni jelentıs az adatszolgáltatási mentességet élvezı kör száma -, ott a megadott adatok a településen telephellyel rendelkezı vállalkozások tevékenységére és begyőjtési körzeteire jellemzıek, és nem a közigazgatási határon belül keletkezett mennyiségekre. Ezekben az esetekben a közölt adatok nagyobbak, mint az adott településhez közvetlenül köthetı mennyiségek. A tervezésnél ezen adatok a tartalmuk által hordozott információ birtokában természetesen használhatók, hiszen ezek a hulladékáramok a közigazgatási területen többségükben fizikálisan is megjelennek, függetlenül azok eredetétıl. Ezek a hulladékáramok az alábbiak: települési folyékony hulladékok, építési és bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok, növényvédıszer hulladék, és növényvédıszerrel szennyezett csomagólóeszköz hulladék, kiselejtezett gépjármővek, gumiabroncs. A kezelt hulladék áramok lekérdezésénél rendszer nem képes figyelembe venni a készletmozgásokat. 2008 évben Miskolc Megyei jogú város közigazgatási területérıl beérkezett adatszolgáltatások alapján termelık esetében 472 db telephely, a hulladékkezelık esetében 51 db telephely adatai kerültek rögzítésre. 5 Az ÉmiKöFe tájékoztatása alapján 13

A fentebb felsorolt megkötések a HIR-bıl származó adatok esetén érvényesek, jelen HHT-ban azonban más forrásból származó adatok is szerepelnek, az azokra vonatkozó megjegyzések és feltételek feltüntetésével együtt. 3.1 A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége 3.1.1 Nem veszélyes hulladékok A hulladékgazdálkodás megfelelı, reális tervezéséhez, a hulladék kezelésének, forgalmának nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladék mennyiségének, minıségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak minél pontosabb ismerete. Szükséges továbbá a hulladék termelıinek és kezelıinek pontos, méréseken alapuló jogszabályban rögzített adattartalmú nyilvántartása és adatszolgáltatása, valamint a szolgáltatott adatok feldolgozására alkalmas eszközrendszer és személyi állomány. Tekintettel arra, hogy jelenleg ezen feltételek nem állnak teljes körően rendelkezésre, illetve az adatok csak részben, a közszolgáltatást végzı cégek és az ehhez kapcsolódó kezelı létesítmények nyilvántartási adatain alapulnak, így a hulladékkategóriára vonatkozó adatok, megállapítások tájékoztató jellegőek. 3.1.1.1 Települési szilárd hulladékok Az országos szintnek megfelelıen a települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2007 között kismértékben emelkedett. Ennek hátterében a fogyasztói szokások általában kedvezıtlen változása, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatás bıvülése (a közszolgáltatás kötelezıvé tétele, a begyőjtésbe bevont lakások számának növekedése, üdülıterületekre történı kiterjesztés) áll. Lépések történtek a többször használható csomagolások alkalmazásának ösztönzésére, jogszabályok segítik a betétdíjas termékek forgalmazását; mindezek ellenére a betétdíjas forgalmazás jelentısen visszaesett 6. Az országos TSZH Stratégia alapján a fogyasztás kismértékő bıvülését bizonyos mértékben kompenzálni tudta a fogyasztói szokások kedvezı, bár minimális változása, de döntı szerepet játszott a hulladék tömeg/térfogat arányának további változása a könnyő összetevık további növekedése révén. Ez a tendencia várhatóan a következı években is folytatódni fog. A keletkezı TSZH mennyiségére a az OHT II tervezetében szereplı adatok alapján 2010-2011 idıszakban kismértékő (<1%) csökkenés prognosztizálható, majd ezt követıen 2014-ig hasonló arányú növekedés fog bekövetkezni. A Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 megállapítása szerint az EU tagországokra jellemzı fogyasztási minták, és piaci magatartások gyors átvételével, a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott lépést. Magyarországon az elmúlt idıszakban folyamatosan nıtt a képzıdı, és ezzel párhuzamosan a növekvı hasznosítási arányok ellenére a lerakásra kerülı települési szilárd hulladék mennyisége. Ez utóbbi a hulladékhasznosítás hiányos infrastrukturális feltételeinek tudható be. 6 Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. tervezet 14

A TSZH mennyisége A feltüntetett mennyiségek a KSH település-statisztikai adatainak lekérdezése során kapott eredmények.. Ennek fényében látható, hogy a Miskolcon begyőjtésre kerülı TSZH mennyisége 321 kg/fı/év, ami a hazai 310-360 kg/fı/év átlag alsó tartományába esik., viszont az elızı évhez képest a gyarapodás 2,2%-os.. Miskolcon a TSZH begyőjtés aránya jónak mondható, a háztartások 97,04%-át lefedve (2008-as KSH adat), ami a megyei, sıt régiós átlagot is meghaladja. 2008-ban a begyőjtött összes mennyiség 54 645 t, amibıl 37 872 t lakosságtól származott (3.1-2. Táblázat). 3.1-2. Táblázat: Miskolc fıbb hulladékgazdálkodási adatai 2007-2008. 2007. év 2008. év* Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) 54 074,7 54 645,1 - Ebbıl lakosságtól elszállított mennyiség (tonna) 37 058,3 37 872 Lakosságtól szelektíven begyőjtött (tonna) 1 401,3 Összes elszállított települési szilárd hulladék lakosonként (kg/fı) 316,0 321,0 Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma (db. ill. %) 75 029 (99,47%) 73 508 (97,04%) Forrás: KSH A TSZH összetétele A begyőjtött vegyes települési szilárd hulladék (TSZH) anyagféleségenkénti összetétele az elmúlt egy évtizedben szintén nem változott lényegesen. A biológiailag lebomló szerves hulladék aránya az AVE Miskolc Kft. mérései alapján 38% körüli, amelynek mintegy 1/3-át (a teljes mennyiség 13 14%-a) teszi ki a papírhulladék. A Miskolcon keletkezı TSZH összetételére vonatkozó adatokat a 3-1. ábra mutatja be. Törölt: 3. Törölt: 3- Szerves 24,33% Egyéb 42,55% Textil 2,10% Fém 2,63% Üveg 3,11% Mőanyag 11,88% Papír 13,40% 3-1. ábra: A Hejıpapi Regionális lerakóba szállított települési szilárd hulladék összetevık szerinti átlagos megoszlása (forrás: AVE Miskolc Kft.) Az eredményeket a korábbi Miskolcon begyőjtött TSZH-ok analízisének eredményeivel összevetve megállapítható, hogy a mőanyagok aránya jelentısen megnıtt, még a szerves és textilhulladékoké jelentısen lecsökkent. 15

A TSZH győjtésének módjai Vegyes győjtés Miskolcon összesen 73,5 ezer háztartást kiszolgáló kommunális hulladékgyőjtı konténer van az AVE Miskolc Kft. kezelésében, amit az övezettıl (bérházas, családi házas) függıen hetente egyszer, ill. kétszer (illetve igény szerint gyakrabban) ürítenek. Miskolcon vegyes TSZH-ot az AVE Miskolc Kft. győjt. A vegyes győjtés során jelentkezı problémák az alábbiak: Sok hulladékgyőjtı konténer mellett jelentkezik az illegálisan elhelyezett többlethulladék. Annak ellenére, hogy a lehetıség adott a lakosság számára a többlethulladék elszállítására. (A kommunális többlethulladékot az erre a célra alkalmazandó piros színő, még a zöldhulladékot a fehér színő zsákban helyezhette el a lakos, melyet az ürítés alkalmával szállítanak el az AVE Kft. munkatársai.) A guberálás sajnos jelentısnek mondható, ami közegészségügyi és esztétikai szempontból is aggályos. Ennek megakadályozására már lehetıség van a hulladékgyőjtı konténerek körbekerítésére és kulccsal történı elzárására. Szelektív hulladékgyőjtés Szelektív győjtıszigetek A szelektív hulladékgyőjtés a háztartásokban, intézményekben és kereskedelmi egységeknél keletkezı csomagolási és egyéb hulladékok anyagfajtánként történı külön győjtését jelenti. Miskolcon jelenleg 113 db szelektív győjtısziget áll a lakosság rendelkezésére. A győjtıszigetek kihelyezésére 2003. májusától kezdıdıen került sor iskolák, óvodák, közintézmények, kereskedelmi egységek, nagyforgalmú parkolók és csomópontok közelében. A szigeteken jellemzıen 4 db konténer található, ebbıl 2 db a mőanyagpalackok (egyenként 2,5m 3 ), 1 db a papír (2,5m 3 ) és 1 db az üvegpalackok (1,5 m 3 ) győjtésére.. Tesztürítéseket végezve elemezték a lakosság által szelektíven győjtött hulladék tisztaságát és megállapításra került, hogy pl. a PET palackok vonatkozásában kimondottan nagy tisztaságú a hulladék. 2008-ban a lakosságtól szelektíven begyőjtött frakciók mennyisége az alábbiak szerint alakult (forrás: AVE Miskolc Kft.): Papír: 780,36 t Üveg: 357,62 t Mőanyag: 263,3 t A szelektív hulladékgyőjtés során jelentkezı problémák: Jelentıs problémát okoz, hogy a lakosság a szelektív szigetek mellé helyezi el egyéb jellegő hulladékait is, ami 2008-ban 77 tonnát tett ki. A szelektív szigetek rongálása (2008-ban 4 db győjtıedényt gyújtottak fel és számos edényzetet firkáltak össze). Megjegyzendı, hogy a közterületi zöldhulladékok az AVE Kft. Hejıpapi, valamint a Speciál-Transz Kft. miskolci komposzt-telepén kerültek komposztálásra. 16

Hulladékudvarok Miskolcon jelenleg 3 hulladékudvar áll a lakosság rendelkezésére, ahol a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 56/2001. (XII. 12.) sz., valamint az 5/2002 (X.29.) sz. KvVM rendeletek elıírásaiban meghatározott mennyiség erejéig, ingyen elhelyezheti az alábbi hulladékfajtákat: Települési szilárd hulladékok hasznosítható összetevıi (pl. hulladékká vált csomagolóanyagok, mőanyag, papír, karton, üveg, fém, stb.) Háztartási mőszaki hulladékok (TV, hőtıszekrény, mosógép, stb.) Veszélyes lakossági hulladékok (gyógyszerhulladékok, fénycsövek, festékdobozok, elemek, akkumulátorok) Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok (pl.: gallyak, nyesedékek, lomb, stb.) Nagydarabos lomhulladékok (bútorok) Gumiabroncs Építési, bontási törmelék (tégla, beton, mosdó, csempe, vakolat, stb.) 2008-as évben a miskolci hulladékudvarokban 1712 t hulladékot szállítottak be. A begyőjtött hulladékok frakciónkénti mennyiségeit a 3.1-3. Táblázat mutatja be: Törölt: 3. 3.1-3. Táblázat: a miskolci hulladékudvarokba beszállított hulladékok és azok mennyisége 2008-ban Begyőjtött tömeg Megnevezés EWC kód (tonna) Papír és karton csomagolási hulladékok 150101 68,14 Mőanyag csomagolási hulladékok 150102 0,28 Üveg csomagolási hulladékok 150107 2,336 Kiselejtezett elektromos berendezések 200136 56,336 Vas és acél 170405 19,334 Fémek 200140 103,787 Termékként tovább nem használható gumiabroncsok 160103 40,924 Biológiailag lebomló hulladékok 200201 229,757 Lom hulladék 200307 340,096 Beton, tégla, cserép és kerámia 170107 847,21 Étolaj és zsír 200125 0,458 Alumínium 170402 3,735 Vörösréz, bronz, sárgaréz 170401 0,074 Összesen: 1712,467 Lomtalanítás Miskolcon minden évben két alkalommal, rendszerint tavasszal és ısszel van lakossági lomtalanítási akció. Ennek során a kommunális hulladékgyőjtı edényzetek mellé helyezhetıek el az olyan nagymérető, lommá vált háztartási tárgyak, berendezések, amik egyébként a kommunális hulladékgyőjtı konténerbe méretük miatt egyébként nem (pl. bútorok). Kivételt a kommunális, veszélyes és zöldhulladékok képeznek. Az AVE Miskolc Kft. 2008-ban 340,1 tonna hulladékot győjtött be a lomtalanítás során a lakossági hulladékudvarokon keresztül, ami lerakással került ártalmatlanításra. A KSH 17

adatok szerint, az Észak-magyarországi régióban lomtalanítás során keletkezett hulladékok mennyiségét figyelembe véve - a lakos szám alapján arányosítva - Miskolcon mintegy 850 tonna hulladék válhatott lommá 2008-ban. A lomtalanítástól eltérı, de jellege miatt ide sorolható a Karácsonyi Ünnepeket követı fenyıfagyőjtési akció is. Az így keletkezett zöldhulladék aprítást követıen hasznosításra kerül. A lomtalanítás során problémát a lomizás jelensége okoz: a tájékoztatás ellenére a lakosság veszélyes hulladékot (gumiabroncs, elektronikai hulladék, stb.) helyez ki és a kihelyezett, ırizetlen hulladékokat szétbontják, aminek révén az azokban lévı veszélyes anyagok könnyen a környezetbe kerülhetnek (pl. televíziók, monitorok képcsövének szétzúzása során a talajba kerülı foszfor és potenciális ólomszennyezés, vagy kondenzátorokban lévı szennyezıanyagok), az utcaképet rontó megjelenésérıl már nem is beszélve. 3.1.1.2 Települési folyékony hulladék A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. d). Csıvezetéken beérkezı szennyvizek A települési szennyvízkezelésrıl szóló EU 91/271 EK direktíva valamennyi tagországa számára meghatározta a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos minimális követelményrendszert. Ehhez igazodva Magyarország is elkészítette a 2015 évi célállapotot figyelembevevı Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programját, melyet a 25/2002 Korm. rendelet deklarált. Eszerint 2015. év végéig az ország lakosságának csatornaellátottsági szintje el kell érje a 87%-ot. Ebbıl a szempontból Miskolc helyi szinten már most teljesíti ezt a határt. A jelenlegi helyzet felmérése során azonban figyelembe vételre került a csatornahálózaton a szennyvízkezelı telepre érkezı mennyiségeket is. Ennek alapján 2008-ban a miskolci szennyvíztisztító telepre a csatornahálózaton érkezett szennyvizek mennyisége 13.841 ezer m3 (KSH). A MIVÍZ Kft. adatai alapján ennek a mennyiségnek közel 8%-a, ami Miskolc közigazgatási területén kívülrıl érkezett. A teljes beérkezett szennyvízmennyiség biológiai fokozattal ellátott rendszeren keresztül került tisztításra (3.1-4. Táblázat). 3.1-4. Táblázat: a miskolci kommunális szennyvizek összefoglaló adatai 2007-2008. 2007. év 2008. év* Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) 13419 13840,8 - Ebbıl háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3) 5452 5182 Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) 13419 13840,8 Külsı szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék (1000 m3) 9 12,4 Az összes tisztított szennyvízbıl, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3) 13428 13853,2 Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db ill. %) 67666 (89,71%) 67982 (89,75%) Forrás: KSH Törölt: 3. 18

Miskolc és a környezı települések kommunális szennyvizeinek a kezelését a Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen végzik, amelynek átlagos tisztítási hatásfoka az alábbi 7 : KOI: 90,8% BOI: 95,7% Összes lebegıanyag: 90,5% Foszfor: 61,2% Összes nitrogén: 56,5% Átlagos összetétel A miskolci Központi Szennyvíztisztító telepére csıvezetéken beérkezı szennyvizek átlagos összetétele a MIVÍZ Kft. tájékoztatása szerint az alábbi (3.1-5. Táblázat): 3.1-5. Táblázat: a miskolci központi szennyvíztisztító telepre csatornán beérkezı kommunális szennyvizek átlagos összetétele BOI 5 Jellemzı KOI cr Összes nitrogén Összes foszfor Összes lebegıanyag Mennyiség 414 mg/l 785 mg/l 56 mg/l 9,8 mg/l 382 mg/l ph 8,1 Forrás: MIVÍZ Kft. Tengelyen érkezı szennyvizek A külsı szolgáltatóktól közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított szippantott szennyvíz mennyisége 2008-ban 12.400 m 3, amely a kiszolgált területet tekintve kevésnek mondható, annak ellenére, hogy a megelızı évhez képest növekedés volt tapasztalható (3.1-6. Táblázat). 3.1-6. Táblázat: a miskolci központi szennyvíztisztító telepre tengelyen beérkezı települési folyékony hulladékok mennyisége 2007-2008. 2007. év 2008. év* Külsı szolgáltatótól közvetlenül a telepre 9 12,4 szállított folyékony hulladék (1000 m3) Forrás: KSH Bár Miskolc csatornázottsága jónak mondható, számos háztartásból és ingatlanról azonban csak szippantójármővel (tengelyen) történik a települési folyékony hulladék elszállítása. A 2008-as adatok alapján ez 3,9 ezer m 3 mennyiséget jelent, még 8,5 ezer m 3 pedig Miskolc közigazgatási területén kívülrıl érkezik a telepre, ami a statisztikai adatok alapján 32.646 fıt jelent. A tengelyen beérkezı települési folyékony hulladék összetétele jelentısen eltér a csıvezetéken érkezıtıl, tekintve, hogy hosszú állási idı után kerül elszállításra, ami az állási idıtıl függıen betöményedik. Emiatt az összetételbeli ingadozásuk is szignifikánsnak mondható. Ennek ellenére az alábbi, átlagos összetétellel jellemezhetı: KOIcr 2 500 mg/l ph 7,5 Törölt: 3. Törölt: 3. 7 Tájékoztató Miskolc város környezeti állapotáról - 2009 19

3.1.1.3 Kommunális szennyvíziszap 2008-ban a Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen összesen 19.597 m 3 víztelenített iszap került kiszállításra. A kommunális szennyvíztisztító-telepeken keletkezı iszapok átlagos összetételére jellemzı a magas szervasanyag-tartalom (77,7%), még a maradék rész ásványi anyag (23,3%). A szennyvíziszapot 2008-ban a Remondis Kft. szállította el a kétpói hulladéklerakó komposztáló telepére. 3.1.1.4 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Miskolc területén becslések szerint az illegális lerakásra kerülı mennyiséget is beleértve hozzávetılegesen évi 150.000 tonna építési-bontási hulladék keletkezik, melybıl kb. 50.000 tonna föld és kövek. Az ÉmiKöFe tájékoztatása alapján, a HIR-ben nyilvántartott mennyiség mindössze 43.000 t, a 3. fejezet elején bemutatott feltételek miatt. A keletkezı építési bontási hulladék becsült összetételét a lerakott hulladékok adatai alapján a 3.1-7. Táblázat mutatja be. 3.1-7. Táblázat: a Miskolcon keletkezı építési és bontási hulladékok átlagos összetétele frakció arány beton 15-18% tégla 4-6% cserép és kerámia 1-2% beton, tégla és kerámia keveréke 10-12% föld és kövek 10-12% üveg 2% fa 1% gipsz alapú építıanyag 1% vegyes 50-55% Forrás: Miskolc környezeti állapota 2008. jelentés Az AVE Miskolc Kft. 2008-ban Miskolc közigazgatási területén összesen 10,086 ezer tonna, a MIK Zrt. pedig 1,843 ezer tonna építési és bontási hulladékot szállított el Miskolcról (összesen 11,929 ezer t). A város területén keletkezı építési-bontási hulladékok hasznosításának kezdetét jelentette az AVE Miskolc Kft. Sajószigeti úti inert hulladékkezelı telepének megnyitása, 9.900 t/év kapacitással. A telephelyen a beérkezı hulladékokat, azok átvizsgálását követıen átválogatják, majd törı-osztályozó gépsorral aprítják, osztályozzák. Az így nyert elıkezelt hulladékokat a terület rendezett feltöltésére használják. A kiválogatott, nem hasznosítható hulladékfrakciók - mőanyagok, szennyezett fahulladékok, szigetelıanyagok stb. - EU szintő ártalmatlanításáról gondoskodnak. A technológia során nyert anyagokat jelenleg területfeltöltésre alkalmazzák. Megjegyzendı, hogy a város területén több vállalkozás rendelkezik terület-feltöltésre vonatkozó hulladék-kezelési engedéllyel, melynek birtokában inert hulladékokat fogadnak elhelyezésre. (pl. Bogáncs Green Kft, Lyukószén Kft,) Ezen vállalkozások által fogadott inert hulladékok mennyiségérıl pontos információ nem áll rendelkezésre. Törölt: 3 Törölt: 3. 3.1.2 kiemelten kezelendı veszélyes hulladékáramok Az önkormányzat felelısségi körébe kevés fajta és kis mennyiségő kiemelten kezelendı, elkülönítetten győjtött veszélyes hulladék tartozik. Ide sorolandó az önkormányzati érdekeltségbe tartozó Miskolc Városi Közlekedési ZRt.-hez (MVK ZRt.), valamint a Miskolci Ingatlankezelı Zrt-hez (MIK ZRt.) kötıdı veszélyes hulladékok (olajok és olajos hulladékok, 20