Szlavisztika alapszak Tantárgyi programok



Hasonló dokumentumok
ANGLISZTIKA. Oldal 1

SZLAVISZTIKA BA HÁLÓ NAPPALI KÉPZÉS

SZLAVISZTIKA BA LEVELEZİ KÉPZÉS

SZLAVISZTIKA BA HÁLÓ NAPPALI KÉPZÉS

SZLAVISZTIKA BA LEVELEZİ KÉPZÉS

BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév)

Szlavisztika (horvát) (BA) SLHSANB1 képzési terv. Kód: SLHSANB1. Kreditkövetelmény PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV

szeptemberétől

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

amerikanisztika szeptemberétől Tantárgyfelelős tanszék ANB G 2 AN Dr. Ajtay-Horváth Magda _ X

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK

Felvétele. 2 K 5 2 k BBLSZ90100 I SZO. 2 K 5 2 k I OL

specializáció mintatanterve kreatív írás szeptemberétől

Szlavisztika (orosz) (BA) SLOSANB1 képzési terv. Kód: SLOSANB1. Kreditkövetelmény. Módszer. Értékelés. Felelős PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

A tanári szak neve: német nyelv és kultúra tanára (középiskola, 12 félév) 2018-tól. Féléves óraszám Heti óraszám. Ajánlott félév.

KT jóváhagyta Követelmény. Ajánlott félév. Heti óraszám. óraszám. Félévi. típusa

Követelmény. Kreditpont. típusa. 2 K k BBNSZ90100 I PO SZO. 2 K k I RS OL

Német nyelv és kultúra tanára mintatanterve (általános iskolai tanár, 10 félév) Heti óraszám. Féléves Beszámolási kötelezettség

magyar (BA)-BTK XXX-MAGTANB2/ képzési terv

Heti kontakt óraszám. Félévi Kredit Tantárgyfelelős oktató neve intézet kódja Ea. Gy Informatika AIB G 2 MI Dr.

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

SYLLABUS. DF DD DS DC megnevezése X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter

Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete 2016/2017-es tanév őszi félév

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde

Érvényes: 2015/2016. tanévtől. Angol nyelv és kultúra tanára. TNA v 3. TNA é 3. TNA 2210 *TNA v 3

ME BTK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM RÖVID CIKLUSÚ TANÁRKÉPZÉS. Mintatanterv

Az orosz nyelv és irodalom szak kredit alapú szakmai tanterve a 2008/2009. tanévtől, felmenő rendszerben

Alapozó ismeretek A tanegység Köv. Tanóra Előfeltétel Kredit

A tanári szak neve: francia nyelv és kultúra tanára (12 félév, átfedéssel) Kötelezőség Kredit. Értékelés Típus. óraszám Heti.

KÖVETELMÉNYEK. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 (elmélet)

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.

Félévi óraszám Ajánlott félév. Követelmény. Heti óraszám. Felvétel típusa. Kreditpont. Felvétele. típusa

A B-ANG-O-N-E kódú, Angol nyelv és kultúra tanára szak mintatanterve

BA Magyar szak I. évfolyam

MAGYARTANÁR Általános iskolai tanárképzés. MAGYARTANÁR Általános iskolai tanárképzés

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV

Szlavisztika BA Horvát szakirány - Szakfelelős: Dr. Szabó Tünde egyetemi docens

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak

HELYI TANTERV. Nyelvtan

ME BTK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM RÖVID CIKLUSÚ TANÁRKÉPZÉS Mintatanterv

A tanári szak neve: francia nyelv és kultúra tanára (12 félév, átfedés nélkül) Kötelezőség Kredit. Értékelés Típus. óraszám Heti.

megnevezése: Anglisztika alapszak Az oklevélben szereplő szakképzettség Anglisztika alapszakos bölcsész Levelező Tagozat: Alapozó ismeretek

Felvétele. 2 K k BBNSZ90100 I SZO. 2 K k I OL

Tárgyfelvétel. Tárgy kredit. típusa

TARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam

A tanári szak neve: olasz nyelv és kultúra tanára (átfedéssel, 11 félév) Félévi óraszám. Ajánlott félév. Heti óraszám

TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG

Érvényes: 2016/2017. tanévtől. Magyartanár

2016-tól felvett hallgatóknak

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

Osztatlan némettanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

2015-től felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

MAGYARTANÁR Általános iskolai tanárképzés

Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév

MSc SZINTŰ MŰSZAKI SZAKFORDÍTÓ KÉPZÉS

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Informatikus könyvtáros alapszak Tantárgyi programok

Irodalom. II. A Biblia 4. A Biblia jellemzői Szereplők és történetek a Bibliából (Bibliai kislexikon című rész a füzetből)

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Tantárgyi követelmény

2018-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

MAGYAR TÉTELEK. Témakör: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. KÖTELEZŐ SZERZŐK Tétel: Petőfi Sándor tájlírája

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

BA Magyar szak I. évfolyam

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

Germanisztika alapszak - német szakirány mintatanterve szeptemberétől

TANTÁRGYLEÍRÁSOK. Bevezetés az orosz nyelvészeti tanulmányokba Tantárgy kódja OR 1202 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 + 0

GERMANISZTIKA ALAPSZAK (BA) MINTATANTERVE NÉMET szakirány Germanisztika fakultatív modul NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2014/2015.

Szak megnevezése: Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Tagozat: Anglisztika alapszak. Anglisztika alapszakos bölcsész Nappali

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

ME BTK MAGYAR SZAKOS ALAPKÉPZÉS (BA) Mintatanterv

KÖVETELMÉNYEK. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 (elmélet)

ROMANISZTIKA ALAPSZAK (BA) MINTATANTERVE. OLASZ szakirány. NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2013/2014. tanévtől

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány. a 2015-tól fölvett hallgatóknak

Osztatlan, közös képzés, nappali I. évfolyam

TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák

Osztatlan német nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Orsolya egyetemi docens. egyetemi docens dr. Beretzky Ágnes egyetemi docens dr. Sárosdyné dr. Szabó Judit egyetemi docens. Szabó Judit egyetemi docens

KÖVETELMÉNYEK. A nyelvi szintek grammatikája

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

Átírás:

Tantárgy neve: Bevezetés a filozófiába (Filozófiatörténet) Kredit: 2 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 2 Szeminárium i jegy A tantárgy bevezetést nyújt az európai filozófiai gondolkodás néhány kiemelkedően fontos területének fogalmi- és problémavilágába. Bemutatja a metafizika, az ismeretelmélet, a történelemfilozófia és a politikai filozófia főbb témaköreit, s vázlatosan áttekinti a felsorolt filozófiai diszciplínákban történetileg változó formákban megfogalmazódó legjellegzetesebb kérdésfeltevéseket és válaszkísérleteket. Steiger K. Filozófia (Tankönyv). Holnap K. Bp.1997. Steiger K. Bevezetés a filozófiába (Szöveggyűjtemény) Holnap K. 1992. Warburton, R. Bevezetés a filozófiába. Kossuth Kk. Bp. 2000. Collingwood, R. G. A történelem eszméje Gondolat K. Bp. 1987. Politikai filozófiák enciklopédiája. Kossuth Kk. Bp. 1995. Huoranszky F. (szerk.) Modern politikai filozófia. Osiris Láthatatlan Kollégium Bp. 1998. Tantárgyfelelős: Tallár Ferenc Oktatók: Tallár Ferenc

Tantárgy neve: Társadalmi ismeretek (Bevezetés a szociológiába) Kredit: 2 Félév: 1 Heti óraszám: 1 Szeminárium i jegy A kurzus célja, hogy a hallgatókat bevezesse a szociológia alapfogalmaiba, összefüggésrendszerébe, gondolkodásmódjába. Felöleli a társadalmi struktúra, a szegénység, a kisebbségszociológia, családszociológia, a deviancia, valamint az életmód-szociológia kérdéseit. Átfogó képet kapnak a hallgatók a kutatásmódszertan jelentőségéről, megismerik az empirikus kategóriák összefüggéseit, a kutatás fázisait, módszereit. A kutatásmódszertani kérdések megértése érdekében rövid episztemológiai áttekintést is kapnak, hogy elhelyezhessék a különböző kutatási megközelítéseket, s áttekintésük is legyen a módszerek változásiról. Kötelező olvasmányok: Giddens: Elszabadult világ Perfekt K. Bp. 2000. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Osiris K. Bp. 2001. E. Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi K. Bp. 1995. T. May: Social Research: Issues, Methods and Process 2nd ed. Open University Press, 1997. Tantárgyfelelős: Miszlivetz Ferenc Oktatók: Velics Gabriella

Tantárgy neve: Kommunikáció (Kommunikációelméletek) Kredit: 2 Félév: 1 Heti óraszám: 2 Szeminárium i jegy A tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a kommunikáció jelenségéről kialakult elméleteket, tisztába legyenek azzal, milyen nézőpontokon keresztül lehet a kommunikáció jelenségét megközelíteni. Ahhoz, hogy a kommunikáció jelenségszférájának határai kijelölhetőek legyenek, három a szerkezeti, a funkcionális, valamint a kutatási hagyományok perspektívájának figyelembevétele szükséges. Kötelező irodalom Béres István Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Bp. Osiris, 1999. Fassler, Manfred: Was ist Kommunikation? München: Fink, 1997 Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Bp. 2001. Harmat Horányi Özséb: Kommunikáció I-II. Bp. 2003. General Press McQuai, Denis: Tömegkommunikáció. Bp. 2003. Osiris (megjelenés előtt) Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció, Typotex, Budapest, 2004. Tantárgyfelelős: Horányi Özséb Oktató: Horányi Özséb

Tantárgy neve: Informatika (Bevezetés az információtechnológiába) Kredit: 1 Félév: 1 Heti óraszám: 1 Óratípus: Előadás Szeminárium x Értékelés: Kollokvium i jegy x A cél, hogy a hallgatók ismerjék: a személyi számítógépek legfontosabb részegységeit; egy grafikus rendszerprogram felhasználói szintű használatát, az adattárolás elemeit; egy szövegszerkesztő program alapszolgáltatásait; az Internet alapszolgáltatásait (e-mail, www). Az oktatás gyakorlatorientált módon zajlik. A projektmódszer szellemében több összefüggő, komplex feladaton keresztül sajátítják el a hallgatók az egyes részterületek (alkalmazások) készségszintű alkalmazását. Az elméleti ismeretek feldolgozása egy WEB alapú oktatóanyag segítségével történik. Kötelező olvasmányok: Pétery Kristóf: Táblázatkezelés Excel 2002 [Kossuth Kiadó 2002] Dr. Kovácsné Cohner Judit, Dr. kovács Tivadar, Ozsváth Miklós: Adatkezelés az MS ACCESS 2000 alkalmazásával [ComputerBooks 2003] Gerő Judit: PowerPoint 2000 Prezentáció készítése mesterfokon [ComputerBooks 2001] Tantárgyfelelős: Balogh Imre Oktatók: Balogh Imre

Tantárgy neve: Könyvtárismeret Kredit: 1 Félév: 1 Heti óraszám: 1 Óratípus: Előadás Szeminárium x Értékelés: Kollokvium i jegy x Cél, hogy a hallgatók megismerjék a tanulmányaikhoz és a majdani tudományos kutatásban való részvételükhöz szükséges olyan információkat, amelyeket a könyvtárak és más tájékoztatási intézmények nyújtanak. Szerezzék meg az ezek hatékony használatához szükséges legalapvetőbb jártasságokat és készségeket. Tematika: Az információ szerepe a tanulásban, kutatásban, korunk társadalmában. Könyvtártípusok és feladataik. Dokumentumtípusok, a dokumentumok felosztása különböző szempontok szerint. A könyvtári katalógusok és funkciójuk. A BDF könyvtár számítógépes katalógusának működése. Számítógépek a könyvtárban. A bibliográfiák és fajtáik. Információforrások az Interneten. Referáló és teljes szövegű online szakirodalmi adatbázisok. Adatgyűjtés, bibliográfia, hivatkozások. Információgyűjtés az Internetről. Kötelező olvasmányok: Csermely Péter et al.: Kutatás és közlés a természettudományokban. Budapest: Osiris, 1999. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat, 1991. Farkas Éva: Bevezetés a könyvtári információkeresés technikájába. http:/old.bdtf.hu/konyvtar/feva/ Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. Budapest: Krónika Nova, 2002. Ungváry Rudolf: A tartalom szerinti információkeresés az interneten. 1. rész. Indexelőszolgáltatások. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 47. évf., 2000., 1. sz., 3-19. 2. rész. Internetkatalógusok. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 47. évf., 2000., 2.sz., 55-67. Tantárgyfelelős: Koltay Tibor Oktatók: Barták Balázs

Tantárgy neve: Bevezetés a nyelvtudományba Kredit: 1 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 2 Szeminárium i jegy A nyelvtudomány tárgya, feladata. A nyelv fogalma, szerepe. A nyelv, a beszéd és a gondolkodás összefüggései. A nyelv és a nyelvhasználat aspektusai, ezek kutatásmódszertani vetületei. Kötelező olvasmányok: Fodor I. Mire jó a nyelvtudomány? Gondolat Kiadó, Bp., 1968. Kenesei I. (szerk.) A nyelv és a nyelvek. Corvina Kiadó, Bp., 2000. Telegdi Zs. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Tankönyvkiadó, Bp., 1977. H. Bottyánfy É., Horváth M., Korompay K., D. Mátai M. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Tankönyvkiadó, Bp., 1976. Tolcsvai Nagy G. szerk. Nyelvi fogalmak kisszótára. Bp., 2000. Tantárgyfelelős: Vörös Ferenc Oktatók: Vörös Ferenc

Tantárgy neve: Bevezetés az irodalomtudományba Kredit: 1 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 2 Szeminárium i jegy Az előadás célja az, hogy a hallgatók középiskolában szerzett irodalomtörténeti ismereteit és műismeretét az irodalomelmélet elmélyítésével szemléleti egységbe vonja. Egyszerre mutassa meg az irodalom kommunikációs funkcióját és esztétikai minőségét, s ezzel segítse a szövegek befogadásában, egyszersmind az esztétikai igényesség kialakításában. Az előadás többek közt az irodalmi jelenség vizsgálatának tudományelméleti alapjaival ismerteti meg a hallgatókat, foglalkozik az irodalom általános és ágazatesztétikai kérdéseivel, illetve az irodalmiság alaki és megformáltságbeli sajátosságaival. Kötelező olvasmányok: Szerdahelyi I. Irodalomelmélet mindenkinek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996. Vilcsek B. Az irodalomtudomány provokációja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995. Szemiotika és irodalomtudomány. Szerk. Kanyó Z. JATE Kiadó, Szeged, 1990. Bevezetés az irodalomelméletbe. Szerk. Dobos I. Bp., 1995. Tantárgyfelelős: Czetter Ibolya Oktatók: Czetter Ibolya

Tantárgy neve: Bevezetés a szláv nyelvtudományba Kredit: 3 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 1 Szeminárium i jegy A tantárgy célja azoknak a nyelvi, kulturális alapfogalmaknak a megismertetése, amelyek szerepet játszottak a szláv nyelvek kialakulásában, fejlődésében. A szláv nyelvtudomány legfontosabb alapfogalmainak, vizsgálati módszereinek megismerése. Főbb témakörök: A szláv nyelvek helye az indoeurópai nyelvcsaládban. A szláv nyelvek osztályozása. A szláv írásbeliség kialakulása. Az ősszláv nyelv rekonstrukciója, legfontosabb fonetikai, morfológiai sajátosságai és változásai. A magyar és külföldi szlavisztika (ezen belül kroatisztika, szlovenisztika és russzisztika) kiemelkedő képviselőinek megismerése. H. Tóth I. Bevezetés a szláv nyelvtudományba. Szombathely-Szeged, 2004. Horálek, K. Bevezetés a szláv nyelvtudományba. Budapest, 1967. Bihari J., H. Tóth I. Bevezetés a russzisztikába. Budapest, 1988. H. Tóth I. Rövid összehasonlító szláv nyelvtan. I. rész. Hangtan, alaktan. Szeged, 1999. Tantárgyfelelős: Gadányi Károly Oktatók: Gadányi Károly

Tantárgy neve: Szláv nyelvtörténet Kredit: 3 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 1 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A tantárgy célja az ószláv nyelv mint a szlavisztikában kiemelkedő szerepet játszó első szláv kultikus és irodalmi nyelv megismerése. Főbb témakörök: A szláv nyelvek eredete, az indoeurópai, balti-szláv, ősszláv korszak, az ősszláv nyelv felbomlása. Az ószláv nyelv fogalma. Az ószláv nyelv nyelvészeti, írástörténeti, történeti és kultúrtörténeti jelentősége, hang- és alaktani rendszerének általános jellemzői, nyelvemlékei. Baleczky E., Hollós A. Ószláv nyelv. Bp., 1968. H. Tóth I. Bevezetés a szláv nyelvtudományba. Szeged, 1995. Baleczky E. Szöveggyűjtemény az orosz nyelv történetének tanulmányozásához. Bp., 1963. Бондалетов В. Д., Самсонов Н. Г., Самсонова Л. Н. Старославянский язык. (feladatgyűjtemény), М., 2000. Старославянский словарь. М., 1994. Moguš, M. Povjest hrvatskoga književnoga jezika. Globus, Zagreb, 1995. Tantárgyfelelős: Nyomárkay István Oktatók: Nyomárkay István, Márcziné Nyíri Márta

Tantárgy neve: A szláv civilizáció alapjai Kredit: 3/3 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 1/1 Szeminárium i jegy A tantárgy célja az, hogy megismertesse a hallgatókat a horvát, az orosz és a szlovén történelem legkiemelkedőbb eseményeivel, a három ország földrajzával, gazdaságának legjellemzőbb vonásaival, a külföldiek számára is vonzó turisztikai és kulturális vonatkozásokkal (a horvát és a szlovén tengerpart római kori emlékei, a Velebit-hegység ökoturizmusa, a szlovén cseppkőbarlangok és síparadicsomok, Moszkva, Szentpétrvár és a régi orosz városok [Vlagyimír, Szúzdal ] műemlékei, múzeumai). Ismerkedés a három szláv ország művészettörténetének legkiemelkedőbb alkotásaival. Ivančević, R. Umjetničko blago Hrvatske, Motovun, Zagreb, 1993. Oroszország. (Országismeret). Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok, 1997. Россия от а до я. Популярный иллюстрированный словарь. М., 1998. Русская икона XIV-XVI веков, Л-д, 1988. Illustrirana zgodovina Slovencev. Ljubljana, 2000. Tantárgyfelelős: Nyomárkay István Oktatók: Nyomárkay István, Márcziné Nyíri Márta

Tantárgy neve: Másik szláv nyelv Kredit: 3/3 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 2/2 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A tantárgy célja, hogy a szláv nyelvszakos hallgatók kötelezően választható formában megismerkedjenek egy másik szláv nyelv (horvát, orosz, szlovén) nyelvtanának alapjaival, szókészletének a mindennapi életben leggyakrabban használt elemeivel. Azoknak az alapvető kommunikatív kompetenciáknak a megszerzése, amelyek alkalmassá teszik a hallgatókat a nyelv használatára alapfokon, illetve lehetővé teszik számukra tudásuk további elmélyítését. Živković-Mandić, J. Horvát nyelv alapfokon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Barac-Kostrenčić, V., Kovačićek, M., Lovašić, S., Vignjević, D. Učimo hrvatski 1. Udžbenik, Radna Bilježnica. Zagreb, 1999. Székely A., Székely Ny. Шаг за шагом. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Köllő M., Osipova, I., Vujovits, I. Здравствуйте! 1. IHB, 1987. Osipova, I., Köllő M. Здравствуйте! 2. IHB Color, 1999. Mukics F. Szlovén nyelvkönyv. Szombathely, 1997. Markovič, A., Škapin, D., Rigler Šilc, K., Kajič Kmetič, Š. Slovenska beseda v živo. Ljubljana, 2002. Tantárgyfelelős: Zádrovich Bernadett Oktatók: Zádrovich Bernadett, Zlatan Mrakužić, Merkliné Doncsecz Ibolya

Tantárgy neve: Bevezetés a szláv irodalmak tanulmányozásába Kredit: 3/3 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 1/1 Szeminárium i jegy A tantárgy célja, hogy a hallgatók középiskolában szerzett irodalomtörténeti és műismeretét, az irodalomelmélet elmélyítésével szemléleti egységbe vonja. Egyszerre mutassa meg az irodalom kommunikációs funkcióját és esztétikai minőségét, s ezzel segítsen a klasszikus és kortárs (horvát, orosz, szlovén) irodalom szövegeinek befogadásában, egyszersmind az esztétikai igényesség kialakításában. Solar, M. Teorija književnosti. Školska knjiga, Zagreb, 1991. Kovács A. Bevezetés az orosz irodalomtudományba. Poétikai tanulmánygyűjtemény. Budapest, 1991. Iglói E., Jagusztin L. Введение в анализ литературных произведений. Budapest, 1992. Лотман, Ю.М. Лекции по структуральной поэтике. Москва, 1994. Мифологический словарь. Смоленск, 2000. Kos, J. Očrt literarne teorije, DZS, Ljubljana, 1996. Tantárgyfelelős: Mojszejenko Ljudmila Oktatók: Bölcs Matild, Miran Štuhec

Tantárgy neve: A szláv irodalmak helye a világirodalomban Kredit: 5/5 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 2/2 i jegy x A hallgatóknak meg kell ismerniük a klasszikus modernség virágkorától a későmodernig ívelő korszak művészeti irányzatait világirodalmi háttérrel. A hallgatók ismerjék meg a műnemeket, az egyes irodalmi műfajok legfontosabb sajátosságait, megismerkedjenek a komplex műelemzés folyamatának egyes fázisaival. Az olvasott művek nyelvi, stilisztikai, esztétikai interpretációja során fejlesszék nyelvi kifejező és szubjektív véleményalkotó képességüket. Sajátítsák el az irodalomelméleti fogalmak horvát, orosz, szlovén nyelvű szakszókincsét, a művek ábrázolási-kifejezési módját mint sajátos kommunikációs jelrendszert értelmezzék. Bitti, V. Pojmovnik suvremene književne i kulturne teorije. Matica hrvatska, Zagreb, 2000. Lukács I. Térközök. ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, Budapest, 2004. D.Zöldhelyi Zs., Bergné Török É., Légrády V. Orosz írók magyar szemmel II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. Вострецова, Т.К. Век XX... Книга текстов для чтения, пересказа, изложения. Издательство МГУ, Москва, 2000. Kristó Nagy István: A világirodalom története. I-II. kötet. Budapest, Trezor Kiadó, 1993. Tantárgyfelelős: Mojszejenko Ljudmila Oktatók: Bölcs Matild, Bernjak Elizabeta, Varga Virág

Tantárgy neve: Irodalmi és nyelvi kapcsolatok Kredit: 4/4 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 2/2 Szeminárium i jegy A tantárgy célja: betekintés a sok évszázadra visszamenő magyar-szláv irodalmi és nyelvi kapcsolatok történetébe. Főbb témakörök: A régi orosz krónikák magyar vonatkozásai. Horvát, orosz, szlovén irodalmi művek magyarul, magyar művek horvát, orosz, szlovén fordításban. A magyar nyelv szókincsének szláv eredetű szavai. A magyar nyelv szláv elemeinek történelmi és földrajzi okai, kutatása (legnevesebb kutatók és alapművek megismertetése). Magyar-szláv nyelvi kapcsolatok a határmenti régiókban. Gyűjtőmunka végzése. Őskrónika (részletek.) In.: Iglói E., Misley P. Régi orosz széppróza. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. Fried I. Irodalomtörténések Kelet-Közép-Európában. Ister, Budapest, 1999. Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk. Balázs J., Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Hadrovics L. Jövevényszó-vizsgálatok Bp. 1965, Kniezsa I. A magyar nyelv szláv jövevényszavai 1-2. Bp. 1955., 1974. Tantárgyfelelős: Bernjak Elizabeta Oktatók: Bölcs Matild, Márcziné Nyíri Márta

Tantárgy neve: Történelmi és kulturális kapcsolatok Kredit: 4/4 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 2/2 Szeminárium i jegy A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a több évszázados magyar-szláv történelmi kapcsolatok néhány kiemelkedő eseményével. Pl.: Cirill és Metód életének és működésének pannóniai vonatkozásaival. Magyar-keleti szláv kapcsolatok az Árpád-házi királyok idején, horvát-magyar kapcsolatok a dualizmus korában (törökellenes harcok a Zrínyiek és Frangepánok idején), Mátyás király és a szlovének. A horvát, az orosz és a szlovén kultúra találkozási pontjai (zene, festészet, építészet, szobrászat, filmművészet). H. Tóth I. Cirill-Konstantin és Metód élete. Bevezetés a szláv kultúrtörténetbe. Szeged, 1991. Ivančević, R. Umjetničko blago Hrvatske, Motovun, Zagreb, 1993. Dimitrijević, K. Naiva u Jugoslaviji. Grafički zavod, Beograd, 1979. Illustrirana zgodovina Slovencev. Ljubljana, 2000. Mátyás király konferencia. Maribor, 1994. Tantárgyfelelős: Gadányi Károly Oktatók: Bernjak Elizabeta, Bölcs Matild

Tantárgy neve: Beszédgyakorlatok Kredit: 2/2/2/3/3/3 Félévek száma: 6 Heti óraszám: 2/2/2/2/2/2 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x Az alapvetően kommunikációközpontú tantárgy célja a horvát és a szlovén nyelv középszintű elsajátítása és a kommunikatív kompetenciák megszilárdítása. A beszéd és szövegértés mellett főként a horvát és a szlovén nyelvű beszéd és kisebb mértékben az íráskészség fejlesztése a feladat. Ennek eszközei a szókincsbővítés, valamint a grammatikai, stilisztikai és retorikai tudatosság kialakítása. Cél az általános társalgási témakörök mellett a beszélt és írott nyelvi diskurzusok elemzése rövidebb terjedelmű szövegmutatványok segítségével. Anić, V. Veliki rječnik hrvatskoga jezika. Novi liber, Zagreb, 2003. Barešić, J. Dobro došli 1, 2. Sova, Zagreb, 2000., 1998. Slovenska zvrstna besedila, Ljubljana, 1981. Na pragu besedila, Ljubljana, 2002. Tantárgyfelelős: Mrakužić Zlatan Oktatók: Mersich Zsuzsanna, Merkliné Doncsecz Ibolya

Tantárgy neve: Nyelvtani gyakorlatok Kredit: 2/2/2/3/3/3 Félévek száma: 6 Heti óraszám: 1/1/2/2/2/2 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A tantárgy célja a horvát és a szlovén nyelvvel kapcsolatos alapvető nyelvtani ismeretek kialakítása, a korábbi nyelvtani ismeretek áttekintése, kiegészítése és készségszintre fejlesztése, valamint a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása. A tantárgy a következő témaköröket foglalja magába: a horvát, a szlovén nyelv szófaji rendszere és jellemzői, a főnév, melléknév, számnév és névmás egyeztetési kérdései. Az esetek használata. Igeidők és igeszemlélet. A horvát mondattan gyakorlati áttekintése. Raguž, D. Praktična hrvatska gramatika. Medicinska naklada, Zagreb, 1997. Težak S., Babić S. Gramatika hrvatskoga jezika. Školska knjiga, Zagreb, 1992. Žagar, F. Slovenska slovnica in jezikovna vadnica, Maribor 1988. Slovenski pravopis. Ljubljana, 2001. Tantárgyfelelős: Barics Ernő Oktatók: Skaperné Embersics Erzsébet, Mersich Zsuzsanna

Tantárgy neve: Kiejtés és helyesírás Kredit: 2/2 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 1/1 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A horvát és a szlovén magánhangzó- és mássalhangzórendszer sajátosságai. Az írásban és a kiejtésben jelentkező különbségek hangsúlyozása. A helyesírás alapvető ismeretei. A horvát és a szlovén írás, a magán- és a mássalhangzók írása, a kis és nagy kezdőbetűk, az idegen köznevek és tulajdonnevek írása. Az elválasztás és az írásjelek. Kötelező olvasmányok: Babić, S., Finka, B., Moguš, M. Hrvatski pravopis. Školska knjiga, Zagreb, 1996. Lončarić, M., Bičanić, A. Priručnik za pravilno pisanje. Profil, Zagreb, 2000. Toporišič, J. Slovenska slovnica, Maribor, 2000. Slovenski pravopis, Ljubljana, 2001. Tantárgyfelelős: Barics Ernő Oktatók: Merkliné Doncsecz Ibolya, Mersich Zsuzsanna

Tantárgy neve: Nyelvfejlesztés Kredit: 2/2/2/2/2/2 Félévek száma: 6 Heti óraszám: 2/2/2/2/1/1 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A tantárgy célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, a hallgatók szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének kialakítása, fejlesztése, az idegen nyelven történő problémamegoldás elsajátítása, a mindennapi élethelyzetekkel kapcsolatos lexikai egységek megismertetése és használata a legkülönbözőbb témák alapján: Ismerkedés, bemutatkozás. Család, rokonsági kapcsolatok, gyereknevelés. Életrajz. Lakás, lakóhely. Munka, pályaválasztás. Egészség, betegbiztosítás. Képzés, oktatás. Az idegen nyelvek tanulása. Vásárlás élelmiszerboltban, áruházban, piacon. Étkezés otthon, étteremben. Az orosz és magyar konyha specialitásai. Életmód, életforma. Szolgáltatások. Mindennapi élet, napirend. Közlekedés, időjárás. Posta, hírközlés. Információáramlás, számítógép, internet, elektronikus posta, sajtó, média. A szabadidő eltöltése: mozi, színház, TV, koncert, könyvtár. Turizmus, utazás, természetjárás. Sport. Híres orosz városok: Moszkva, Szentpétervár, stb. Az ember külső és belső tulajdonságai. Mindennapi problémáink, stb. Székely A., Székely Ny. Шаг за шагом. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Osipova, I., Köllő M. Здравствуйте! 2-3. IHB Color, 1999. Répási Györgyné, Németh Gyuláné. Orosz nyelvkönyv haladóknak. Bessenyei György Kiadó, Nyíregyháza, 1994. Légrády V., Rónai G. Заговорим по-русски! Orosz társalgási kézikönyv I-II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Костина, И.С., Александрова Н.Н., Александрова Т.И., Богословская Е.Б., Перспектива. Санкт-Петербург, «Златоуст», 1997. Tantárgyfelelős: Zádrovich Bernadett Oktatók: Márcziné Nyíri Márta, Bozsuk Izabella

Tantárgy neve: Társalgás Kredit: 1/1/1/2 Félévek száma: 4 Heti óraszám: 1/1/1/1 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A tantárgy célja a szabad szóbeli kommunikációs készségek kialakítása és fejlesztése, az orosz nyelvi etikett sajátosságainak megismerése, fordulatainak használata. A nyelvi elemek alkalmazása monológokban, dialógusokban és többszereplős élethelyzetekben. A vitákban való részvétel sajátosságainak megismerése, gyakorlása szoros összefüggésben a Nyelvfejlesztés c. tantárgy témáival kapcsolatosan megismert nyelvi anyaggal. Légrády V., Rónai G. Заговорим по-русски! Orosz társalgási kézikönyv I-II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Formanovszkaja, N., Szepes, E. Orosz beszédetikett. Tankönyvkiadó, 1986. Степанова, Е.С., Чеботарев, П.Г, Интенсивный курс русского языка «Темп 1». Москва, «Русский язык», 1982. Рассудова, О.П., Степанова, Е. Интенсивный курс русского языка «Темп 2». Москва, «Русский язык», 1979. Tantárgyfelelős: Zádrovich Bernadett Oktatók: Mojszejenko Ljudmila, Bozsuk Izabella

Tantárgy neve: i orosz nyelvtan Táregykódok: Kredit: 2/2/2/2 Félévek száma: 4 Heti óraszám: 1/1/1/1 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A tantárgy célja a nyelvi tudatosság, a kommunikatív kompetenciák fejlesztése, az o- rosz nyelvvel kapcsolatos alapvető nyelvtani ismeretek kialakítása, a hallgatók korábbi nyelvtani ismereteinek áttekintése, rendszerezése, bővítése, készségszintre fejlesztése, valamint a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása szóban és írásban. Olyan szintű nyelvi tudatosság elérése, amelyek képessé teszik a hallgatót a később tanulmányozandó gyakorlati és elméleti tantárgyak megfelelő szintű elsajátítására. Főbb témakörök: Az orosz szófajok jellemzői, paradigmái, beszédben történő alkalmazása, mondatbeli funkciói. Az igei és névszói paradigmák problémás esetei. A főnevek, melléknevek és számnevek egyeztetési kérdései. Az esetek használata. Igeidő és igeszemlélet. Az igék nyelvhasználati nehézségei. A vonzat. A magyartól eltérő vonzatok Igeképzés. Igekötős igék. Az igealak. Mozgást jelentő igekötő nélküli és igekötős igék. Igenevek képzése, használata. Jelzői és határozói viszonyok. Cselekvő, szenvedő, személytelen szerkesztésmód. A műveltetés kifejezése. Lexiko-szemantikai csoportok használata. Az orosz mondattan gyakorlati áttekintése. Az alany és állítmány egyeztetése. Tagadás. Egyenes és függő beszéd. Az összetett mondat. Az alárendelt és mellérendelt összetett mondatok. Аникина, М.Н. Леcтница. Издательство «Русский язык», Москва, 2002. Хавронина, С. Широченская А. Русский язык в упражнениях. Издательство «Русский язык», Москва, 1999. Hartman, Horvát, Kun. Orosz nyelvtan gyakorlatokkal. Bp., 1988. Кокорина, С. Арбатская, Е.Д., Гайдуков, В.Г. Немного грамматики, но каждый день. Москва, 1995. Vujovits I., Dancz P. Это надо знать. Orosz nyelvtani gyakorlókönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Tantárgyfelelős: Zádrovich Bernadett Oktatók: Márcziné Nyíri Márta

Tantárgy neve: Szövegértés Kredit: 1, 2/2 Félévek száma: 1, 2 Heti óraszám: 1, 1/1 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A tantárgy célja az olvasott és hallott szövegek megértésének fejlesztése a hallgatók által önállóan olvasott, felolvasott, és különböző hanghordozók segítségével megszólaltatott hangzó anyagok segítségével. A tantárgy oktatásában nagy szerepet játszik a fokozatosság elve, a különböző szövegtípusok megértésének készségszintre emelése. Rövid elbeszélések, újságcikkek, a mindennapi életben előforduló hivatalos okmányok, űrlapok, stb. szövegének értelmezése, olvasása. Böngészés az orosz nyelvű honlapokon. Havronyina, Sz. Beszéljünk oroszul. Értésfejlesztő szövegek. (hangkazetta) Dr. Halász Lászlóné, Paár Ferencné. Az orosz nyelvvizsga ábécéje. (hangkazetta) Dr. Halász Lászlóné, Paár Ferencné. Ez hallatlan. Értésfejlesztő szövegek. (hangkazetta) Dr. Horváthné, Tenkeiné. До свидания, ласточки!, Orosz hallásértési és szövegértési gyakorlatok (hangkazetta) Tantárgyfelelős: Zádrovich Bernadett Oktatók: Zádrovich Bernadett

Tantárgy neve: Fordítási gyakorlatok Kredit: 2/2/2/2 Félévek száma: 4 Heti óraszám: 1/1/2/2 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A hallgatók a tantárgy keretein belül megismerkednek az orosz és a magyar nyelv közötti legfőbb grammatikai és lexikai különbségekkel: pl.: mondatok és birtokos szerkezetek szórendjével, fordítási nehézségeivel, a gyakoribb beszédfordulatok és szókapcsolatok célnyelvi ekvivalenseivel. Egyszerűbb szövegeket elemeznek, tanfordításokat végeznek mindkét nyelvre. Klaudy K. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Scholastica, Budapest, 1997. Gáldi L., Uzonyi P. Magyar-orosz és Orosz-magyar szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. Kugler K. Sajtónyelvi szótár. Scriptum Kiadó, Szeged, 1996. Gyömörey E., Nyikulina, N. Orosz-magyar nyelvi kalauz. Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest, 2001. Tantárgyfelelős: Jankovics Mária Oktatók: Márcziné Nyíri Márta

Tantárgy neve: Regionális horvát/szlovén kultúra Kredit: 2/2/2/3/3/3 Félévek száma: 6 Heti óraszám: 2/2/2/2/2/2 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A nemzeti kisebbségi kultúrák sajátosságai, kétnyelvűség a kultúrában és az irodalomban, multikulturalizmus. A nyugat-magyarországi horvátok kultúrája és irodalma a XX. században. A legjelentősebb alkotók élete és munkássága. Benčić, Nikola: Književnost gradišćanskih Hrvata, Zagreb, 2000. Blažetin, Stjepan: Književnost Hrvata u Mađarskoj od 1918. do danas, Osijek, 1998. Nyomárkay István: Kroatističke studije, Zagreb, 2000. Zora Tavčar: Slovenci za danes v zdomstovni emigraciji. Trst, 1998. J.Žitnik (ur.): Slovenska izseljenska književnost, I-III. Ljubljana, 1999. Tantárgyfelelős: Nyomárkay István Oktatók: Bölcs Matild, Merkliné Doncsecz Ibolya

Tantárgy neve: Regionális horvát/szlovén nyelv Kredit: 2/2 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 1/1 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A Nyugat-Magyarországi régió horvát, szlovén dialektusainak főbb csoportjai, nyelvi sajátosságai, kialakulásuk okai, jellemzői, valamint elhelyezkedésük. Kötelező olvasmányok: M.Lončarić: Kaj-jučer i danas. Čakovec, 1990. M.Moguš: Čakavsko narječje. Fonologija. Zagreb, 1977. Josip Lisac: Hrvatski dijalekti i jezična povijest. Matica hrvatska, Zagreb, 1996. Tine Logar: Slovenska narečja. Ljubljana, 1993. Zinka Zorko: Prekmursko narečje v Porabju na Madžarskem, SSJLK, Ljubljana, 1989. Tantárgyfelelős: Barics Ernő Oktatók: Mersich Zsuzsanna, Skaperné Embersics Erzsébet

Tantárgy neve: Horvát civilizáció Kredit: 2/1 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 1/1 i jegy x A tantárgy célja a horvát civilizáció három kölcsönösen összefüggő tematikus egységének bemutatása. Az első egység Horvátország történetével ismerteti meg a hallgatókat a kezdetektől napjainkig. A második egység Horvátország földrajzát dolgozza fel (régiók, városok, gazdaság, lakosság, turizmus). A harmadik egység rövid művészettörténeti áttekintés, a Horvátország területén létrehozott (építészeti, festészeti, szobrászati) műalkotások elemzése. Agičić D., et al. Povijest i zamljopis Hrvatske, NK Dr. Feletar, Zagreb, 2000. Ivančević, R. Umjetničko blago Hrvatske, Motovun, Zagreb, 1993. Macan, T. Hrvatska povijest, MH, Zagreb, 2004. Rapacka, J. Leksikon hrvatskih tradicija, MH, Zagreb, 2002. Tantárgyfelelős: Zlatan Mrakužić Oktatók: Zlatan Mrakužić

Tantárgy neve: Horvát irodalomtörténet Kredit: 3/3/2 Félévek száma: 3 Heti óraszám: 1/2/1 i jegy x A horvát népköltészet általános vonásai, a középkor irodalmi kifejezésformái. A reneszánsz dráma, Držić vázlatos hatástörténete. A barokk eposz (Gundulić, Zrinski). A horvát romantika lírikusai (Preradović, Vraz). A realista regény (Gjalski, Novak, Kovačić, Kozarac). A modernizmus korának meghatározó költője (Matoš). A Krležakorszak. Nemzedékek és életművek 1945 után. A mai horvát dráma. Bölcs, M. Antologija hrvatske književnosti. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Brašić, V. Terne novije hrvatske književnosti, Zagreb, 2001. Jelčić, D. Povijest hrvatske književnosti, P.I.P. Zagreb, 1997. Leksikon hrvatskih pisaca, Školska knjiga, Zagreb, 2000. Nemec, K. Povijest hrvatskog romana, Znanje, Zagreb, 2000. Tantárgyfelelős: Bölcs Matild Oktatók: Bölcs Matild

Tantárgy neve: A mai horvát nyelv Kredit: 3/3/2 Félévek száma: 3 Heti óraszám: 2/2/1 i jegy x A tantárgy célja, hogy a hallgatót bevezesse a horvát nyelv rendszerébe és arról átfogó ismereteket nyújtson. A hallgatónak alkalma nyílik megismerkedni a horvát fonetika, valamint a horvát szóképzés, flexió és mondattan kérdéseivel. A tantárgy a következő témakörökkel foglalkozik részletesen: a horvát nyelv hangállománya, a szóképzés főbb típusai, a deriváció eszközei, az igék és igenevek képzésének szabályai, az igeaspektus, a flexió helye a morfológián belül, a horvát deklinációs rendszer, a horvát konjugáció típusai, a mondattan tárgya, mondatelemzési stratégiák, az alanyi és állítmányi csoport, az egyszerű és összetett mondatok fajtái, osztályozásuk, a mellérendelő és az összetett alárendelő mondatok és típusaik. Babić, Z. Fonetika i fonologija hrvatskoga jezika. Školska knjiga, 1995. Raguž, D. Praktična hrvatska gramatika. Medicinska naklada, Zagreb, 1997. Katičić, R. Sintaksa hrvatskoga književnog jezika. HAZU, Zagreb, 1997. Težak, S., Babić, S. Gramatika hrvatskoga jezika. Školska knjiga, Zagreb, 1992. Silić, J. Morfologija hrvatskoga jezika. Školska knjiga, Zagreb, 1997. Tantárgyfelelős: Barics Ernő Oktatók: Zlatan Mrakužić

Tantárgy neve: A magyarországi horvátok irodalma Kredit: 2 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 1 Szeminárium i jegy A tantárgy a magyarországi horvátok irodalmának jellemző irányait, tendenciáit ismerteti meg a hallgatókkal. Tárgyalja a legmarkánsabb 20. századi szerzőket és azok műveit. A nemzedék mint a korszakolás kategóriája (Horvat, Meršić-Miloradić, Petreš, Karagić). Beszédmódok (Pužanov) és műnemek. Hagyomány és innováció (Dekić, Blažetin, Gujaš, Karagić). Az ifjúsági regény (Blažetin, Horvat). Regionalizmus és tájnyelv (Šinković, Tišler). Benčić, N. Književnost Gradišćanskih Hrvata, DHK, Zagreb, 2000. Blažetin, S. Književnost Hrvata u Mađarskoj od 1918. do danas. Knjižnica Naotradicija, Osijek, 1998. Gdje nestaje glas? (szerk.: Milošević, P.). Poduzeće za izdavanje udžbenika, Budapest, 1984. Tantárgyfelelős: Bölcs Matild Oktatók: Bölcs Matild

Tantárgy neve: A magyarországi horvátok nyelvjárásai Kredit: 1 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 1 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A hallgatók ismerjék meg a horvát dialektus-csoportok főbb sajátosságait, területi elhelyezkedéseit az anyaországban, kialakulásuk okait. Részletesen ismerjék meg a magyarországi horvátok nyelvjárási sajátosságait, jellegzetességeit. Moguš, M. Čakavsko narječje. fonologija. Zagreb, 1977. Ivić, P. Dijalektologija srpskohrvatskoga jezika. Matica srpska, Novi Sad, 1985. Neweklowsky, G. Die kroatischen Dialekte des Burgenlandes und der angrenzeden Gebiete. Wien, 1978. Lisac, J. Hrvatski dijalekti i govori štokavskog narječja i hrvatski govori torlačkog narječja. Golden marketing, Zagreb, 2003. Lončarić, M. Kaj-jučer i danas. Tiskarsko-izdavački zavod Zrinski, Čakovec, 1990. Tantárgyfelelős: Barics Ernő Oktatók: Mersich Zsuzsanna

Tantárgy neve: Orosz kultúra Kredit: 2/3 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 1/1 Szeminárium i jegy A tantárgy célja, hogy megvilágítsa az orosz kultúra néhány nagy korszakát. Tárgyalásra kerülnek: A Kijevi Oroszország (XI-XIII. sz.) kultúrájának fénykora. Az orosz kultúra újjászületése (építészet, ikonfestészet). Rettegett Iván korának orosz kultúrája. Feofan Grek, Andrej Rubljov stb. munkássága. Oroszország kultúrája a péteri reformok után. A XIX. sz. orosz kultúra világhírű képviselői az irodalomban (Turgenyev, Dosztojevszkij, Csehov), a zenében (Glinka, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov), a festészetben és szobrászatban (Brjullov, Repin, Szurikov, Levitan, Ajvazovszkij, Trubeckoj és mások). A XX. sz-i orosz avantgard fogalma, specifikus jegyei, kiemelkedő képviselői az. irodalomban (Blok, Gumiljov, Ahmatova, Cvetajeva), festészetben (Shagall, Malevics, Kandinszkij, Rodcsenko), a zenében (Sztravinszkij, Rahmanyinov, Prokofjev, Sosztakovics, Hacsaturján, Saljapin), az építészetben (Tatlin, Melnyikov, Vesznyin), és a filmművészetben (Ejzenstein, Pudovkin, a Vasziljev testvérek, Vertov és mások). Хайнади З. Культура как память. Главы из истории русской культуры. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Россия от а до я. Популярный иллюстрированный словарь. М., 1998. Литература и культура Древней Руси. Словарь-справочник. Москва, 1994. Jankovics M.: Прошлое, настоящее и будущее I-III. Szombathely, 2003-2004. Font M., Krausz T., Niederhauser E., Szvák Gy. Oroszország története. Budapest, 2001. Tantárgyfelelős: Mojszejenko Viktor Oktatók: Jankovics Mária

Tantárgy neve: Orosz irodalom Kredit: 3/3/2 Félévek száma: 3 Heti óraszám: 2/2/1 i jegy x A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az orosz írásbeliség és irodalmi hagyomány legkiemelkedőbb szakaszaival a kezdetektől napjainkig: A régi orosz krónikák mint a XI-XIV. sz-i írásbeliség sajátos emlékei. Ének Igor hadáról mint a régi orosz költészet emléke. A XVII. sz-i irodalmi hagyomány: Avvakum protopópa élete. A XVIII. sz-i orosz irodalom (klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika). A XIX. sz-i orosz klasszikus költészet és próza (Puskin, Turgenyev), az orosz regény (Tolsztoj, Dosztojevszkij), az orosz dráma (Osztrovszkij, Csehov). A XX. sz. eleji modernizmus (Blok, Gumiljov, Ahmatova, Cvetajeva, Mandelstam). Nobel-díjas orosz költők és írók. Каман Э. Устное поэтическое творчество русского народа. Будапешт, 1989. Iglói E., Misley P. Régi orosz széppróza. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig. Szerk.: Zöldhelyi Zs. Budapest, 1997. Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig. Szerk.: Hetényi Zs.. Budapest, 2002. Силард Л. Русская литература конца XIX начала XX века (1890-1917). Том 1, Tankönyvkiadó, Будапешт, 1981. Tantárgyfelelős: Mojszejenko Ljudmila Oktatók: Mojszejenko Ljudmila

Tantárgy neve: Mai orosz nyelv Kredit: 3/3/3 Félévek száma: 3 Heti óraszám: 1/2/2 i jegy x A tantárgy tanulmányozásának célja az orosz nyelv hangtanának, alaktanának és mondattanának rövid elméleti áttekintése. Főbb témakörök: A fonetika fogalma, tárgya. Az orosz magán- és mássalhangzók rendszere. A beszédhangok vizsgálatának aspektusai. A redukció. Az orosz mássalhangzók kombinatórikus változásai. Az intonációs típusok. Az orosz helyesírás alapelvei. Az orosz grafika és helyesírás fontosabb szabályai. A szóalaktan. A szóelemek felosztása, fajtái. Az orosz nyelv szófajai. A szófajok jellemzői. Az alaktani kategóriák. Az ige fogalma és alakjai, mondatbeli szerepe. Személyragozott alakok. Igenevek. Személytelen igealakok. Igeidők. Igemódok. Igeszemlélet. Tárgyas-tárgyatlan igék. Az igealak (cselekvő, szenvedő, visszaható igealakok). A névszók fajtái, fogalmuk, morfológiai kategóriái, mondatban betöltött szerepük. A melléknevek rövid és teljes alakjainak jellemzői, használatuk. A határozószó. A melléknevek és határozószók fokozása. A segédszófajok. A mondattani leírás központi egysége az egyszerű mondat, de bemutatásra kerül a szintaktikai egységek (szószerkezetek, mondatok, összetett mondatok, valamint a szöveg) szerkezete, jelentése, rendeltetése, használata és hierarchiája is. Az összetett mondat fejezetben a különböző típusú összetett mondatok bemutatására kerül sor. Антонова Д.Н. Щетинина М.И., Фонетика. «Русский язык» 1982. Bolla K. A beszéd és hangzási jellemzői. Egyetemi Fonetikai Füzetek, Budapest, 1992. Пете И. Морфология русского языка в сопоставлении с венгерским. Будапешт, 1988. Болла К., Палл Э., Папп Ф, Курс современного русского языка. Bp., 1977. Грамматика русского языка Т. I. Москва, 1980. Пете И. Синтаксис русского языка для венгерских студентов-русистов. Будапешт, 1991. Tantárgyfelelős: Mojszejenko Viktor Oktatók: Márcziné Nyíri Márta, Zádrovich Bernadett

Tantárgy neve: Szlovén civilizáció Kredit: 2/1 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 1/1 i jegy x Szlovénia története a kezdetektől napjainkig. Az első szlovén államalakulat Samo fejedelem vezetése alatt. A szlovén tartományok kialakulása az osztrák királyság alatt. A Cilleiek szerepe a szlovén történelemben. A szlovén irodalmi nyelv kialakulása, az első bibliafordítás, a szlovén nyelv első nyelvtana. A parasztfelkelések és a törökök hódítása. Az egyesült Szlovénia eszméje és az első táborok. Szlovénia szerepe az első világháborúban a határontúli szlovénség. Szlovének az első jugosztláviában. A második világháború utáni Szlovénia. Az önálló szlovén állam megalakulása. Az ószlovén kultúrától a mai szlovén kultúráig: szépirodalom, képzőművészet, zene, színház, film. A szlovén reáliák. Grafenauer, B. Zgodovina Slovencev I. Ljubljana, 1979. Melik, N. Na pragu tretjega tisočletja. MD, 1987. Ilustrirana zgodovina Slovencev. Ljubljana, 2000. Tantárgyfelelős: Miran Štuhec Oktatók: Bernjak Elizabeta

Tantárgy neve: Szlovén irodalomtörténet Kredit: 3/3/2 Félévek száma: 3 Heti óraszám: 1/2/1 i jegy x Az irodalomtörténet oktatásának feladata, hogy a hallgatók áttekintő képet kapjanak a szak irodalmáról, korszakokról, a meghatározó alkotókról és művekről, speciálisan a hungarológiai szempont érvényesítésével, azaz a komparatisztika (szláv-magyar, magyar-szláv kölcsönhatások) módszerével. A középkor irodalma. A humanizmus, a reneszánsz és a barokk: központok, műfajok, poétika. a XVIII. század irodalma. A régi szlovén irodalom összehasonlító vizsgálatok tükrében. A szlovén latinizmus története. A szlovén kultúra és civilizáció. Az illirizmustól napjainkig: korszakolás, irodalmi élet, írók, költők. Irodalomkritika és esszé. Kidrič, F. Zgodovina slovenskega slovstva od začetkov do Zoisove smrti. SM, 1929-38, str. 1-16. Pogačnik, J. Slovstvo v srednjem veku. ZSS, I. Obzorja, 1968, str. 7-93. Pogačnik, J. Starejše slovensko slovstvo. 1990. Paternu, B. France Prešeren in njegovo pesniško delo, 1-2. MK, 1976-77. Paternu, B. Obdobja in slogi v slovenski književnosti: Študije. MK, 1989. 41-90. Tantárgyfelelős: Miran Štuhec Oktatók: Bernjak Elizabeta

Tantárgy neve: A mai szlovén nyelv Kredit: 3/3/2 Félévek száma: 3 Heti óraszám: 2/2/1 i jegy x Fonetikai és fonológiai alapismeretek. A szlovén nyelv fonetikai és fonológiai rendszerének elméleti és gyakorlati ismerete, a hangtani változások és fonémák összevetése a szlovén és magyar nyelvben. A szlovén nyelv morfológiai rendszerének elméleti és gyakorlati ismerete, a szlovén standard nyelv névszói ragozási paradigmáiban végbemenő változások, valamint a szlovén nyelv szóképzési rendszerének elméleti és gyakorlati elsajátítása. A szlovén nyelv mondattanával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek. Az egyszerű mondat szintaxisa. Az összetett mondat szintaxisa, alá- és mellérendelés. Toporišič, J. Slovenska slovnica. Maribor, Obzorja, 1976, 1984, 2000 Toporišič, J. Enciklopedija slovenskega jezika. CZ, Ljubljana, 1992 Slovenski pravopis. Založba ZRC, Ljubljana, 2001 Vidovič-Muha, A. Slovensko skladenjsko besedotvorje ob primerih zloženk. ZIFF, Partizanska knjiga, 1988 Toporišič, J. Nova slovenska skladnja, DZS, 1982. Tantárgyfelelős: Bernjak Elizabeta Oktatók: Skaperné Embersics Erzsébet

Tantárgy neve: Határon túli szlovén irodalom Kredit: 2 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 1 Szeminárium i jegy A határon túli és kivándorolt szlovén alkotók irodalmi műveinek megismerése. A képzés rámutat a szlovén és más irodalmak kapcsolatára.az olaszországi szlovénség irodalmi tevékenysége (M. Kravos, M. Košuta, B. Pahor, A. Rebula); a karinthiai szlovénség irodalmi tevékenysége (J. Messner, A. Kokot, E. Prunč, F. Lipuš); a rábavidéki szlovénség irodalmi tevékenysége (I. Barber, K. Holec). Pogačnik, J. Slovensko zamejsko in zdomsko slovstvo. Trst, 1972. Tavčar, Z. Slovenci za danes v zdomstovni emigraciji. Trst, 1998. Žitnik, J. (ur.): Slovenska izseljenska književnost, I-III. Ljubljana, 1999. Tantárgyfelelős: Bernjak Elizabeta Oktatók: Merkliné Doncsecz Ibolya

Tantárgy neve: A magyarországi szlovének nyelvjárása Kredit: 1 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 1 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A szlovén nyelvjárási tagoltság ismertetése, a nyelvjáráscsoportok bemutatása. A pannon nyelvjáráscsoport jellegzetességei. A muravidéki és a rábavidéki dialektus sajátosságai. A magyarországi szlovén tájszólás felosztása, jellegzetessége. Nyelvjárási szövegek elemzése. A magyarországi szlovén tájszólás rögzítése és elemzése. Logar, T. Slovenska narečja, Ljubljana, 1993. Zorko, Z. Prekmursko narečje v Porabju na Madžarskem, Maribor, 2001. Barber, I. Trnova paut, Szombathely, 1999. Tantárgyfelelős: Bernjak Elizabeta Oktatók: Skaperné Embersics Erzsébet

Tantárgy neve: Nyelvészeti szakszeminárium Kredit: 3/3/3/3, 2/2/2 Félévek száma: 4, 3 Heti óraszám: 2/2/2/1, 1/2/2 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x A tantárgy célja, hogy a hallgatók felkészültségének függvényében elmélyítse ismerekeiket a horvát, az orosz és a szlovén nyelv grammatikájának és szókészletének nehezebben befogadható területein. Ilyenek lehetnek pl. az igeszemléleti párok, a hasonló jelentésű igék (főnevek, melléknevek, határozószók stb.) használata, problematikus névmások, a hely, idő, mennyiségi, oksági viszonyok kifejezése, stb. Težak, S., Babić, S. Gramatika hrvatskoga jezika, Školska knjiga, Zagreb, 1992. Raguž, D. Praktična hrvatska gramatika. Medicinska naklada, Zagreb, 1997. Toporišič, J. Slovenska slovnica, Maribor, 2000. Ясаи Л. Лекции по глагольному виду. Nemzeti tankönyvkiadó, Bp., 1993. Pete I. Az orosz nyelv alaktana 1-2. Szeged, 1995. Tantárgyfelelős: Mojszejenko Viktor Oktatók: Mersich Zsuzsanna, Skaperné Embersics Erzsébet

Tantárgy neve: Irodalmi szakszeminárium Kredit: 3/3/3/3, 2/2/2/2 Félévek száma: 4 Heti óraszám: 2/2/2/1, 1/2/2/2 Óratípus: Előadás Értékelés: Kollokvium i jegy x Kiválasztott irodalmi témák elmélyítése, értékelése, elemzése különböző szövegbefogadó és szövegalkotási szempontok alapján. Az irodalmi mű értéke. Értékelés, értelmezés, leírás. A horvát, az orosz és a szlovén metrikus rendszer jellegzetességei. A horvát, az orosz, a szlovén regény a romantikától napjainkig. A horvát, az orosz, a szlovén dráma jellegzetességei. A 20. század eleji modernizmus képviselői. A kortárs horvát, orosz, szlovén irodalom műfaji sajátosságai. Bitti, V. Pojmovnik suvremene književne i kulturne novije, Matica hrvatske, Zagreb, 2000. Pavličić, P. Moderna hrvatska lirika, Matica hrvatska, Zagreb, 1999. Kos, J., Virk, T. Svet književnosti 1-2., 3. Maribor, 2002. Струве, Г. Русская литература в изгнании. Париж-Москва, 1996. Курицын, Вяч. Русский литературный постмодернизм. Москва, 2000. Tantárgyfelelős: Mojszejenko Ljudmila Oktatók: Zlatan Mrakužić, Bernjak Elizabeta

Tantárgy neve: Bevezetés a fordítás elméletébe és gyakorlatába Kredit: 3/3/3/3, 4/5/3 Félévek száma: 4, 3 Heti óraszám: 2/2/2/2, 1/2/2 i jegy x A tantárgy legfőbb célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a fordításelméleti alapfogalmakat, a fordítás során alkalmazott legfontosabb lexikai és grammatikai átváltási műveleteket. A tananyag legfontosabb összetevője az idegen nyelvről magyarra fordítás során leggyakrabban előforduló fordítási problémák elemzése, a problémás szerkezetek fordításainak vizsgálata. A megismert átváltási műveletek fordítás közben történő felismerése, tudatos alkalmazása, illetve ugyanazon forrásnyelvi mű több lehetséges célnyelvi fordításának elemzése. A szemináriumi, de főként az otthoni munka szerves része a nyomtatott szövegek horvátról, oroszról, szlovénről magyarra fordítása. Klaudy K. Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest, Scholastica, 1987. Klaudy K. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest, Scholastica, 1987. Cs. Jónás E. Fordításelméleti szöveggyűjtemény. Nyíregyháza, Bessenyei Gy. könyvkiadó, 1997. Gyömörey E., Nyikulina N. Orosz-magyar nyelvi kalauz. Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest, 2001. Užarević, J. Prema teoriji pjesničkog prevođenja. Zagreb, 1994. Tantárgyfelelős: Jankovics Mária Oktatók: Bölcs Matild, Bernjak Elizabeta

Tantárgy neve: Nyelvi kapcsolatok Kredit: 2/2 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 1/1 Szeminárium i jegy A tantárgy célja megvizsgálni a horvát-magyar, a szlovén-magyar nyelvi kapcsolatok eredetét és hatását a kétnyelvűség kialakulására, továbbá a nyelvi dominancia hatását az interferencia jelenségekre. Filipović, R. Teorija jezika u kontaktu. Uvod u lingvistiku jezičnih dodira. Zagreb, 2/1985. Hadrovics L. A magar nyelv kelet-közép-európai szellemi rokonsága. 7-46. In: Nyelvünk a Duna tájon. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Nyomárkay I. A magyar és a szerbhorvát nyelv kapcsolata. 291-350. In. Nyelvünk a Duna tájon. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Weinreich, U. Jeziki v stiku. (Ljubljana, München), 1977. Bernjak, E. Jezikovnosistemski razlogi interferenčnih pojavov v slovenskomadžarskem jezikovnem stiku. Szombathely, 1999. Tantárgyfelelős: Nyomárkay István Oktatók: Merkliné Doncsecz Ibolya, Nyomárkay István

Tantárgy neve: Irodalmi kapcsolatok Kredit: 2/2 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 1/1 Szeminárium i jegy A hallgatók ismerjék meg a horvát, a szlovén és a magyar irodalom kölcsönhatásait a népköltészettől napjainkig. A horvát, a szlovén és a magyar irodalom kölcsönös recepcióját. Ismerjék meg a legjelentősebb életműveket, a kiválasztott irodalmi alkotásokat, szövegbefogadó és szövegalkotási szempontok alapján. Flaker, A. Književne vedute, Zagreb, 1999. Lőkös I. Nemzettudat, nyelv és irodalom. Kisebbségkutatás Könyvek, Budapest, 2002. Póth I. Stazama prijateljstva, Budapest, 1994. Heka, L. Hrvatsko-mađarski povijesni kalendar, Croatica, Budapest, 2001. Lukács I. Jezikovni in književni stiki od Košiča do danes. Budimpešta, 1998. Tantárgyfelelős: Bölcs Matild Oktatók: Miran Štuhec, Bölcs Matild

Tantárgy neve: Horvát népismeret Kredit: 3/3 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 2/2 i jegy x A népismeret kurzus célja források felhasználásával a közösséggé válás jellemző jegyeinek bemutatása. Az anyaország és a hazai horvátság kapcsolatának feltárása. Ismerje meg a hallgató a horvát anyanyelvű lakosság települési szokásait, a települések struktúráját, a kézműipari termékek jellemzőit, lakóhelye népviseletét, a zene és a tánc szerepét az ünnepek szokásrendszerében. Értékelje a jogszabályi forrásanyagot. Heka, L. Narodopis, Croatica, Budapest, 2001. Franković, Đ. Narodopis, Croatica, Budapest, 2001. Pogledi, a magyarországi horvátok kulturális és társadalmi folyóirata, Pécs, Budapest. Vuk, M. Jačke Gradišćanskih Hrvata u Mađarskog. Tankönyvkiadó, 1991. Franković, Đ. Drvo nasred Podravine, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. Tantárgyfelelős: Bölcs Matild Oktatók: Bölcs Matild

Tantárgy neve: Nyelvi országismeret Kredit: 4/4 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 2/2 i jegy x A tantárgy keretében a hallgatók megismerik az orosz nép történelmi múltjának és jelenének legfontosabb eseményeit, jelesebb ünnepeit, hagyományait és szokásait, az orosz népi díszítőművészetet. Megismerkednek Oroszország térképével, legfontosabb ősi városaival, történelmi nevezetességeivel, múzeumaival. Bepillantást nyerhetnek a 21. századi orosz városi és falusi emberek életébe. Megvitathatják napjaink legaktuálisabb kérdéseit: az orosz és a magyar ifjúság problémáit, a nagyvárosok gondjait, találkozhatnak a környezet- és természetvédelemmel, valamint az ember és a tudomány kapcsolatával, összefüggő kérdésekkel. Резниченко В. Россия от а до я. М., 1998. Мунчаев, Устинов. История России. (Учебник для вузов). Норма-Инфра, Москва, 1998. Янкович М. Прошлое, настоящее и будущее. I-III. BDF, Szombathely, 2003-2004. Кемень Чабане, Тромбиташ Э., Русское страноведение. Budapest, 1996. Veraksa T. V. Ismerkedés Oroszországgal. Szeged, 1996. Tantárgyfelelős: Jankovics Mária Oktatók: Jankovics Mária

Tantárgy neve: Szociolingvisztika Kredit: 3 Félévek száma: 1 Heti óraszám: 1 Szeminárium i jegy A tantárgy célja, hogy bemutassa a nyelv szociolingvisztikai megközelítésének sajátosságait, érzékeltesse e tudományos diszciplina és a tiszta nyelvészet különbségeit. Bemutatásra kerülnek a szociolingvisztika forrásai, tárgya, fő fogalmai, valamint a szociolingvisztika kompetenciájába tartozó legtipikusabb problémák. A hallgatók megismerkednek a vizsgálati módszerekkel és a szociolingvisztika XX. század végéig kialakult irányzataival. Журавлёв В.К. Внешние и внутренние факторы языковой эволюции. М., 1982. Дешериев Ю.Д, Социальная лингвистика. Москва, 1977. Филин Ф.П. Происхождение русского укpаинского и белорусского языков. М., 1972. Tantárgyfelelős: Mojszejenko Viktor Oktatók: Mojszejenko Viktor

Tantárgy neve: Kontrasztív nyelvészet Kredit: 5/5 Félévek száma: 2 Heti óraszám: 2/2 i jegy x A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a különböző interlingvális módszereket, a nyelvek morfológiai típusait, ezek jellegzetességeit. Bemutatja a magyar mint anyanyelv segítő, illetve gátló hatását a hallgatók által tanult idegen nyelv elsajátításának folyamatában. Ismerteti az idegen nyelven elkövetett hibák megjósolhatóságának és kiküszöbölésének lehetőségeit a nyelvek megütköztetésével. Megismerteti az idegen nyelvek tanulásakor fellépő fő hibaforrásokat, valamint rávilágít egy sajátos problémára: miként okozhat interferenciát a világ nyelvenként különböző szemantikai leképezése. Főbb témakörök: A két nyelv hang- és alaktani jelenségeinek egybevető elemzése, különös tekintettel a különbözőségekre. Nyelvtani kategóriák a magyarban és az oroszban. A határozottság kifejezési lehetőségei a két nyelvben. Eltérő igevonzatok. Lexikai kapcsolódási lehetőségek a két nyelvben. Az oroszt idegen nyelvként tanuló magyarok tipikus hibái. Orosz-magyar lexikai párhuzamok: russzicizmusok a magyarban, hungarizmusok az oroszban. A két nyelv mondatszerkesztési, helyesírási, átírási problémáinak egybevető áttekintése. Дежё Л. Типологическая характеристика русской грамматики в сопоставлении с венгерским. Будапешт, 1983. Пете И. Морфология русского языка в сопоставлении с венгерским, Будапешт, 1988. Пете И. Синтаксис русского языка для венгерских студентов-русистов. Будапешт, 1991. Hadrovics L. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Budapest, 1969. Шалга А. Венгерский язык в зеркале русского языка. Будапешт, 1984. Tantárgyfelelős: Nyomárkay István Oktatók: Jankovics Mária, Márcziné Nyíri Márta