A genetikailag módosított növények termesztésének környezeti kérdései

Hasonló dokumentumok
Transzgénikus növények előállítása

TRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA

Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens. Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály január 28.

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

módosított, akkor meg az a baj

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Gelencsér Tímea. Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei. Készítette: Budapest, 2004

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9.

Rovarrezisztens GM-fajták és termesztésük előnyei, kockázatai

Heszky László Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme?

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar. Tahyné Kovács Ágnes:

Transzgénikus állatok előállítása

A transzgénikus (GM) fajták termesztésbiztonsági kockázatai (2): rizikótényezők a technológia egyes fázisaiban

A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály

Szeretettel köszöntöm. Az osli. Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár. minden résztvevőjét

4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai

Precíziós nemesítés Kulcs az agrárinnovációhoz Szerkesztők: Balázs Ervin és Dudits Dénes Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2017.

A GMO-mentes jelölés Magyarországon

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

A transzgén és funkciói

Genetika 2. előadás. Bevezető

Génmódosítás: bioszféra

O I A GMO-növényekről tárgyilagosan

GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEK ALKALMAZÁSÁNAK VÉLT, ÉS/VAGY VALÓS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

Transzgénikus (GM) fajták termesztésének tapasztalatai az Egyesült Államokban

Kromoszómák, Gének centromer

A géntechnológia kutatási és fejlesztési hiányosságaira visszavezethető veszélyek és kockázatok

NÖVÉNYVÉDELEM. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

GM-fajta előállítása szabadalomvásárlással

A géntechnológia szabályozása

Gén technológia a mezőgazdaságban

Többgénes transzgénikus (GM) fajták előállítása

A gazdasági növények genetikai módosításának tudományos jelentősége és stratégiái

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A modern biotechnológia növénynemesítési eljárásai mindenkor megfelelnek a kötelező gondosság elvének?

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. P8_TA(2016)0388 A géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek engedélyének megújítása

GMO = genetikailag módosított organizmusok. 1. Gének megváltoztatása. Gének megváltoztatása. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár

Növényvédelmi Tudományos Napok 2014

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

Tudománytörténeti visszatekintés

Johann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat

GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN

Cry-génekre alapozott rovarrezisztens génkonstrukciók a világon és az EU-ban

HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT

A preventív vakcináció lényege :

R. W. Allard (1996) Nemesítési haladás

Nemesítési haladás. Főbb trendek a növénynemesítésben. R. W. Allard (1996) Genetikai elszegényedés és a hasznos gének akkumulációja.

A genetikai módosítás növényekben, jelenlegi helyzet, vizsgálati módszerek

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL

A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A géntechnológia szabályozása

Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen TÁMOP B-11/2/KMR Növényi alapanyag termelés biztonsága alprogram

A GMO-k szép új világa (?)

2. évf /2. szám

Peszticidek helyett biológiai növényvédő szerek

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei

II. Géntechnológia növény- és környezetvédelem szimpózium az 52. Növényvédelmi Tudományos Napok szatellit rendezvénye

PRECÍZIÓS GÉN- ÉS GENOMSZERKESZTÉS AZ ÉLHETŐBB VILÁGÉRT a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása

9. Hogyan valósul meg a növények védelme Magyarországon? A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai.

GOP

Bioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer

A búza termőterülete és termésátlaga között a Világon

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére

A GM növények világméretű elterjedése millió ha ( )

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Géntechnológia a mezőgazdaságban

Mi értünk génmódosítás alatt?

27 országban 18 millió gazdálkodó választotta a genetikailag módosított növényeket 2013-ban; 5 millió hektárral nőtt a globális vetésterület

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait

A GM-élelmiszerekre vonatkozó véleményünk sertésen és lazacon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

42 million infections worldwide

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

Kétszikű ill. kertészeti növényfajokon folytatott kísérletek. Dohány Burgonya Alma Nyárfa Szőlő Szegfű Repce Lucerna

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

Szeretettel köszöntjük. a III. Parlamenti Nyílt napok a géntechnológiai úton módosított szervezetekrőla

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

Természetes szelekció és adaptáció

Transzgénikus hímsterilitás és hibrid-előállítás

Átírás:

A genetikailag módosított növények termesztésének környezeti kérdései Készítette: Guttyán Piroska Környezettan BSc Témavezető: Dr. Pethő Ágnes NÉBIH növényvédő szer engedélyeztetési szakértő Konzulens: Dr. Szabó Mária ELTE egyetemi tanár

Története 10 000 éve nemesítés (Egyiptom, 4000 éves fajtatenyésztett kutyák) Gregor Johann Mendel (1822-1884) 28 000 borsónövény Thomas Hunt Morgan (1866-1945) Drosophila ecetmuslicák Friedrich Miesher (1844-1895) felfedezte a nukleinsavat 1953 F. Crick és J. Watson DNS szerkezete 1960 szabályozó régiók, gének kivágása 1972 Paul Berg és mtsai. bakteriális gének emlőssejtekbe 2003 Humán Genom Program 1986 első GM-növények

Mi a GMO? A genetikailag módosított élőlény (GMO: genetically modified organism) előállításakor öröklődő megváltoztatás történik oly módon, hogy az ivarsejtekre is kiterjed a módosítás, általában a petesejt genetikai anyagát módosítják. A növényi géntechnológia során a növények sejtjeinek, vagy a sejtorganellumok genetikai programjának módosítása történik, majd az így kialakított képességek felhasználása.

Előállítása I. A ciszgénikus növények: a bejuttatott gén azonos fajból, vagy pedig egy rokon fajból származik. Transzgénikus növények: a bejuttatott gén egy rendszertani értelemben akár távoli fajból is származhat. Transzgén: az a géntechnológiai úton előállított programcsomag, melyet géntranszfer technikával az adott célsejtbe juttatnak. A transzgén két génből áll: abból a génből, mely az adott tulajdonságot kódolja, illetve egy markergénből. (Heszky: Agrofórum, 2011/7)

Előállítása II. Közvetett géntranszfer Más élőlény (Agrobacterium tumefaciens) felhasználása. Sérülés fenolvegyületek virulencia gének beindítása. Ti-plazmidból kivágódik egy szakasz T-DNS, két végén határszekvenciák növény sejtmagjába jut. Kutatók kivágják a határszekvenciák közti gént, és beültetnek egy másikat. Ezt a baktériumban felszaporítják. (Heszky: Agrofórum, 2011/8)

Előállítása III. Közvetlen géntranszfer A transzgént ilyenkor maga az ember juttatja be a növényi sejtbe, elsősorban részecskebombázással. Mikroszkópikus részecskék (1-2 µm) arany, esetleg wolfrám, ehhez ragasztják a DNS-t. Hatékonyság alacsony. (Heszky: Agrofórum, 2011/8)

Hagyományos nemesítés és géntechnológia Fenotípus genotípus Genotípus fenotípus Alapvetően a hagyományos és a géntechnológiai nemesítés két dologban különbözik egymástól: a hagyományos nemesítés során gének tízezrei keverednek egymással, míg a géntechnológia során egy olykor több ismert gént visznek be. a bevitt gén bármilyen fajból származhat, sőt akár lehet mesterséges is. A GM-fajták nem új fajták.

Elterjedésük napjainkban (Clive James 2014) 28 ország. 181,5 millió hektár. Egyesült Államok 73,1 millió ha, Brazília 42,2 millió ha, Argentína 24,3 millió ha, India 11,6 millió ha, Kanada 11,6 millió ha Az Európai Unióban 143 016 ha. A mezőnyt Spanyolország vezeti 131 538 hektárnyi Bt-kukoricával. 2013-hoz képest az összes vetésterület 3%-kal csökkent.

Termesztéssel kapcsolatos problémák (Heszky, Agrofórum, 2012/26) Tudásunk hiánya DNS Géntranszfer-módszerek kifogásolása Génáramlás Rezisztens fajok Szuperkártevők Nem célzott szervezetek pusztulása

Génáramlás Biológiai génáramlás és génmegszökés Pollen 0,9% felett GM besorolás Olajrepce 40 féle rokon Védő- és őrzősávok Hímsteril transzgénikus vonalak Fizikai génáramlás és génmegszökés Betakarítás Szállítás A bevitt gén által számunkra fontos tulajdonságokat kapnak a növények, de ezek a természetben rendszerint nem előnyösek.

Káros-e a Bt-toxin más élőlényekre? Bacillus thuringiensis toxintermelő képesség (Bt-toxin) rovarrezisztens növények. Nagyon specifikus, bizonyos rovarrendek tagjaira káros. 1999, toxintartalmú pollen más növényeken, pompás királylepke dózist nem pontosították. 2004 Darvas és mtsai. 187 lepkefaj, 30 kukoricatábláknál, ebből 9 a pollenszóródás idején. Kis felületű, sima levélre nem tapad a pollen. Nagy csalán levelei nagyok, szőrösek, megtapad a pollen. További vizsgálatokat igényel.

Káros-e a Bt-toxin más élőlényekre? Szent István Egyetem 2001-2003, kukoricatábla ízeltlábúegyüttese. Bíró és mtsai, 2005, rizoszféra mikroorganizmusai. Mikorrhiza gombák kolonizáció-csökkenése eleinte, de később kiegyenlítődött. Megjelenik-e a nektárban a Bt-toxin? 1992, transzgénikus gyapot. Méhek populációit csökkenti? Méhpusztulások olyan területeken is, ahol nincs GM-növény. Attól, hogy a toxint egy élő GM-szervezettel állíttatunk elő, még nem lehet veszélyesebb, mint a növényvédelmi céllal előállított mesterséges méreganyag. A toxin-termelő GM-növények gyakorlatilag biológiai növényvédő szereket előállító szervezeteknek tekinthetők, melyeknek a humán- és környezet-egészségügyi kockázatait a növényvédő szerekhez hasonlóan kellene értékelni.

Az élőlények alkalmazkodnak. Glifozát-tűrő gyomok 1996, Ausztrália. Szelektálja a növényeket rezisztencia. Nem a GM-növények a kiváltóokai, de felgyorsítják a folyamatot. Glifozát: toxikus a kétéltűekre, mutagén és teratogén gyanús. Szuperkártevők Rezisztens rovarok 2002, Amerika. Cry-toxinok variálása. 2001, kísérlet, a lárvákat MON 810-es kukorica levélőrleményével etették: 3 nemzedék után már nő a túlélők száma bábok tömege csökken, de a tizedik generációban már jelentős a rezisztencia, mely később is megmarad. Nem az a kérdés, kialakul-e rezisztencia, hanem inkább az, miként lehetne késleltetni.

Előnyök I. Magasabb terméshozam Egymilliárd ember éhezik. Szükség van a GM-növényekre? Alternatívák: 1. Aratás utáni veszteségek mérséklése Trópusi országokban a legnagyobb a veszteség. 2. Kevesebb húst fogyasztása Gabona 60%-a állatoknak energiatartalom 10%-a jut hozzánk. 3. Más élőlények fogyasztása? Több mint 1,5 millió faj a világon (40 millió) körülbelül 150 növényfaj, ebből 3 faj adja a növényi kalória és fehérjeigény 60%-át. A művelhető földterületek már nem sokáig növelhetőek (sivatagosodás, urbanizáció, szárazságok).

Előnyök II. Szárazságtűrő GM-fajok. Gombafertőzések visszaszorulása mikotoxin-szennyezés 90%-kal alacsonyabb: rovarkártétel híján nem tudnak bejutni a növénybe. 1999: magas béta-karotin tartalmú aranyrizs (A-vitamin), folynak kísérletek banánnal is. Naponta 6000 ember hal meg, évente félmillióan vakulnak meg A-vitamin hiány miatt. Eleinte 6 µg/g, most már viszont 32 µg/g béta-karotin, 72g aranyrizs fedezné egy gyermek napi szükségletének felét. Forgalomba nem került nehéz előállítani a sokféle vonalat, illetve a környezetvédők ellenzik (2013, Fülöp-szigetek szántóföldi kísérleteinek megsemmisítése). 2015: vasat és cinket tartalmazó rizst fejlesztettek ki (mikro-tápelem hiány). 2011: Spanyolország, gluténmentes búza.

Előnyök III. Gyógyszertermesztés ehető vakcinák: Aktív immunizálás: elölt kórokozók. Felszaporításuk drága. GM: nem a kórokozót tartalmazná a növény, hanem annak valamely alegységét, mely a kórokozónak egy fehérjéje, amit a szervezet antigénként ismer fel, és ellene elkezd antitestet termelni. Nyálkahártyán szívódnak fel. 2012, Egyesült Államok: sárgarépasejtbe ültettek be enzimet kódoló gént Gaucher-kór tüneteit így enyhítik.

Előnyök IV. Erdészet: Brazília, 3,5 millió ha eukaliptusz. GM-eukaliptusz: gén a lúdfűből gyorsabb növekedés, 7 év helyett 5. 12%-kal több CO 2 felvétel. Szabadföldi kísérletek 8 éve. Hawaii papaya 1990, gyűrűs foltosság vírusa, majdnem kipusztultak. Vírusrezisztens papaya mára visszaszorult a vírus. Fejlesztés alatt álló fajták: GM-szárazságtűrő növények - CO 2 megkötés növelése. Biomassza energia, bioüzemanyag cellulózból.

Szabályozás Európában egy növény: MON 810 molyrezisztens kukoricahibrid. Elővigyázatosság elve: a lehetséges kockázatokból indulnak ki, akár van rá bizonyíték, akár nincs. A Magyar Alaptörvény XX. cikkelyében az alábbi olvasható: (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. Ugyanakkor az EU által engedélyezett 42 féle GM-élelmiszer- és takarmánynövényből származó termékek ugyanakkor behozhatók az országba.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!