SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

HÁMORI ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA TISZAFÜRED Ady E. út 4. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014

Tartalomjegyzék Bevezetés... 6 Általános rendelkezések... 6 1. A szervezeti és működési szabályzat célja... 6 2. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja... 6 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, megtekintése... 7 4. A szmsz felülvizsgálata... 9 5. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 9 I. Az intézmény általános jellemzői... 11 1. Az intézmény alapadatai:... 11 2. Az intézmény alaptevékenysége:... 11 3. Az intézmény működési területe:... 11 II. Az intézmény gazdálkodása... 12 III. Az intézmény vezetője, iskolavezetőség... 13 1. Az intézményvezető kiemelt feladatai:... 13 2. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:... 13 3. Az intézményvezetőt helyettesítheti:... 13 4. Az intézmény vezetése... 13 5. Az intézmény vezetősége... 14 6. A vezetőség funkciói:... 15 7. A vezetőség tagjainak az intézményben való tartózkodás rendje... 15 8. A vezetők helyettesítési rendje... 15 9. Intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultsága... 16 IV. Az intézmény szervezeti rendje... 17 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei... 17 2. Az intézmény szervezeti felépítése... 17 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 17 4. Az ellenőrzés alapja iskolánkban:... 17 5. Az ellenőrzés elvei:... 18 6. A pedagógiai ellenőrzés jellemzői... 18 7. A nevelés - oktatás színterei:... 18 8. Az ellenőrzés formai követelménye... 18 V. A közoktatási intézmény működési rendje... 19 1. A törvényes működés alapdokumentumai... 19 2. Az alapító okirat szakmai alapdokumentum... 19 3. A pedagógiai program... 19 4. Házirend... 19 5. További, az intézmény működését meghatározó dokumentumok:... 20 6. A képviselet és a kiadmányozás szabályai... 20 7. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 21 8. Az iskola bélyegzőinek használata... 21 VI. Az intézmény közösségei azok munkarendje... 23 2

1. Általános elvek... 23 2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje... 23 3. Diákközösségek... 23 4. A diákönkormányzat... 25 5. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fórumai... 25 5.1. A diákközgyűlés... 25 6. A szülői szervezet... 26 7. A szülői közösség... 26 8. A szülők szóbeli tájékoztatása... 26 9. A szülői értekezletek rendje:... 27 10. A szülők írásbeli tájékoztatása... 27 11. Az intézmény külső kapcsolatai... 27 11.1. A kapcsolattartás formái és módjai:... 28 11.2. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:... 28 12. A nevelőtestület és működési rendje... 28 12.1. A nevelőtestület döntési jogkörei:... 28 13. A nevelőtestület értekezletei... 29 13.1. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak:... 29 14. A nevelőtestület döntései... 29 15. A nevelőtestület munkaközösségei... 29 16. A munkaközösségek feladatai:... 30 17. A munkaközösség vezetők feladatai és jogai:... 30 18. A nevelőtestület feladatainak átruházása:... 31 18.1. A Fegyelmi Bizottság... 31 18.2. Mérési Bizottság... 31 19. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai... 32 VII. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok... 33 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 33 2. Az igazgató és helyetteseinek ellenőrzési feladatai:... 33 3. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai:... 33 4. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök... 34 4.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:... 34 VIII. Az intézmény munkarendje... 35 1. A pedagógusok munkaideje... 36 2. A tanév rendje... 37 3. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 39 4. Az óraközi szünetek... 40 5. Tanórán kívüli foglalkozások... 40 6. Sportkörök... 41 7. Az iskolai könyvtár... 41 8. Versenyek és bajnokságok... 41 9. Tanulmányi kirándulások... 41 10. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok... 42 11. Egyéb programok, rendezvények szervezése... 42 12. Tanfolyamok... 42 13. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje... 42 14. Tanulók jogállása... 42 15. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek... 43 16. Szakmai vizsgáztatás... 44 3

17. A tanuló távolmaradásának igazolása... 44 18. A tanulók elismerése... 44 a) Az írásos dicséretek formái:... 45 19. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 46 19.1 Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:... 46 19.2 A fegyelmi büntetés lehet... 47 19.3 Károkozás - kártérítés... 48 20. Az intézményre vonatkozó szabályok... 48 21. A látogatás rendje... 49 22. Az intézmény vállalkozási tevékenysége... 49 23. A helyiségek és berendezésük használati rendje... 49 24. A szaktermek használati rendje... 49 25. Karbantartás és kártérítés... 50 26. Az intézmény munkavédelmi irányítása:... 50 27. Munkavédelmi hatáskör megosztása... 50 28. A hagyományápolás... 51 29. Jelképek... 52 30. Az egészségügyi ellátás rendje... 52 31. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje... 53 32. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai... 53 33. A térítési díj és a tandíj fizetésének rendje... 53 IX. Intézményi védő, óvó előírások... 54 1. Az intézményvezető feladatai:... 54 2. Az iskola dolgozóinak feladata... 54 3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 55 4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok:... 55 5. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:.. 56 6. Egyéb kötelezettségek... 56 X. Rendkívüli események... 57 1. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:... 57 2. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:... 57 3. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. Esetén szükséges teendők... 57 4. Bombariadó terv... 58 4.1. A bomba bejelentést kapó tanár feladata:... 58 4.2. Az értesített vezető feladata:... 58 4.3. Levonulás a gyülekezőhelyre:... 59 XI. A tankönyvellátás rendje... 60 1. Az iskolai tankönyvellátás... 60 2. Tájékoztatási kötelezettség... 60 3. Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása... 60 4. Az ingyenes tankönyvellátás... 60 5. Igénybejelentés, a jogosultság igazolása... 61 6. A könyvtári állomány bővítése... 62 7. A tankönyvek beszerzése... 62 8. Tankönyvfelelős... 62 9. A tankönyvfelelős feladatai:... 63 10. Az tankönyvtámogatás felhasználása... 63 XII. Ifjúságvédelmi feladatok rendszere... 64 4

1. Kapcsolattartás:... 64 2. Anyagi támogatás:... 64 3. Pedagógiai eljárások a hátrányok leküzdésére... 64 4. Gyermekvédelmi hálózat igénybevétele:... 65 5. Pedagógiai eljárások:... 65 XIII. Záró rendelkezések (legitimációs záradékok)... 66 5

BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a HÁMORI ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 5350 Tiszafüred, Ady Endre u. 4. működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. (1) bekezdés] ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő szervezetet működtessen, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az intézmény vezetője további igazgatói utasításokat (belső szabályzatokat) készíthet. 2. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Nkt.) 25. (1) bekezdése szerint a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13/A. (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv szervezeti felépítését - e rendeletben és külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.. 6

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (a továbbiakban: rendelet) is fogalmaz meg előírásokat az SzMSz-re vonatkozóan. 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, megtekintése, A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (4) bekezdése alapján a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, az iskolai szülői munkaközösség továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a HÁZIREND nyilvános dokumentumok. Megtekintésükre az iskola honlapján http://www.hamori-tfured.sulinet.hu/ az igazgatói irodában, az iskolai könyvtárban van lehetőség. A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre - az iskola valamennyi alkalmazottjára (függetlenül attól, hogy közalkalmazotti vagy egyébjogviszony keretében foglalkoztatják), az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulókra és szüleikre, azok közösségeire, az iskola működésében érdekelt érdekképviseleti és egyéb szervezetekre, szervekre -, speciális esetekben az iskola épületébe belépő, ott tartózkodó valamennyi személyre, valamint az iskola által külső helyszínen szervezett rendezvények résztvevőire. Az SZMSZ-t módosítani kell, ha az abban foglaltak változtatása jogszabályváltozás, vagy egyéb ok miatt szükséges, valamint az elfogadásától számított harmadik év végéig felül kell vizsgálni. Az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokról és mindazon rendelkezésekről, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, a rendelet rendelkezik. A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) - a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) - a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet - a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet 7

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: - Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények - az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény - az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény - az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet - a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet - a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet - a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet - a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet - a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet - a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 8

- a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet - a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet - a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet - a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet - a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet - a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet - az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet - az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló - 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletaz oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 4. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, vagy a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz írásban kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 5. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. 9

A szervezeti és működési szabályzat 2014. október 01. lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. A szervezeti és működési szabályzatot nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánosságra hozatala (közzététele) tekintetében a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról rendelkezései az irányadók. A szervezeti és működési szabályzat egy példánya, és az I. fejezet 1. pontjában meghatározott dokumentumok megtalálhatók: - az igazgatói irodában, - az iskola titkárságán, - az iskolai könyvtárban, - az intézmény honlapján. A szervezeti és működési szabályzat fontos előírásait, ill. az intézmény alapdokumentumainak hozzáférhetőségét a beiratkozó tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. A házirendet valamennyi tanuló (illetve a korlátozottan cselekvőképes jogokkal rendelkező diákok esetén a szülők) beiratkozáskor, illetve annak lényeges változásakor egy-egy példányban megkapják. A szülői értekezleteken az intézmény működését meghatározó dokumentumokról a belépő tanulók szüleinek tájékoztatót tart az intézmény vezetője vagy annak megbízottja. 10

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény alapadatai: Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola Az intézmény székhelye, címe: 5350 Tiszafüred, Ady Endre út 4. - A közös igazgatású közoktatási intézmény tagozatai: - középiskola (szakközépiskolai és szakiskolai tagozattal), - általános műveltséget megalapozó, iskolarendszerű felnőttoktatási tagozat. - OM azonosítója: 036050 - Statisztikai számjel: 15577881-8532-322-16 - Az intézmény székhelyének telefonszáma: 06/59-351-768 - Fax száma: 06/59-351-768 - E-mail: iskola@hamori-tfured.sulinet.hu - Honlap: www.hamori-tfured.sulinet.hu 2. Az intézmény alaptevékenysége: Törvényben és a nevelési programjában meghatározott keretek között, az alapító okirat szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT - ALAPDOKUMENTUM A Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola alapító okirata a KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT alapító okiratának részét képezi. 3. Az intézmény működési területe: Magyarország közigazgatási területe. 11

II. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA Az intézmény gazdálkodása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki tankerülete által kiadott, a következőkben felsorolt rendelkezések, szabályzatok és utasítások alapján történik: 2/2013. (II.11.) szabályzat a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés eljárásrendjéről (KLIK) 2/2013. (1.15) KLIKE utasítása a kiadmányozási és helyettesítési rendről 3/2013. (II.11.) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ beszerzéseinek lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről 3/2013. (I.18.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fejlesztéseinek bonyolításával kapcsolatos eljárás rendjéről 110-7/2013/KIK/103 iktatószámú Tájékoztató a pénzügyi folyamatok eljárásrendjének végrehajtásáról 12

III. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE, ISKOLAVEZETŐSÉG 1. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelőtestület vezetése; - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. 2. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, - felelős: - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. - rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, - képviseli az intézményt. - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. 3. Az intézményvezetőt helyettesítheti: - távolléte esetén az igazgatóhelyettesek, akik helyettesítésük során az alkalmazottak munkaviszonyával kapcsolatos, illetve, nagy értékű beszerzésekre vonatkozó döntéseket nem hozhatnak. 4. Az intézmény vezetése 4.1. Az intézményvezető: Feladatait az igazgatóhelyettesek és a gazdasági ügyintéző közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető javaslata alapján a tankerület igazgató adja. A megbízás az intézményvezető megbízásának időtartamára érvényes. 4.2. Az igazgatóhelyettesek: A törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. 13

Jogállása: magasabb vezető beosztású Kinevezési és megbízási rendje: kinevezése és a vezetői megbízása a tankerület igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. Az igazgatóhelyettes főbb feladata: - A pedagógiai munka közvetlen irányítása, felügyelete, ellenőrzése, az iskola Pedagógiai Programja alapján - További feladatait az SZMSZ, illetve az SZMSZ mellékleteként készült szabályzatok, valamint részletes munkaköri leírása határozza meg. - Az igazgatóhelyetteseket távollétük során az igazgató által megbízott személy helyettesíti. 4.3. A gazdasági ügyintéző: Gazdasági szakirányú képesítéssel rendelkező személy lehet. Kinevezési és megbízási rendje: kinevezése a tankerület igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. A gazdasági ügyintéző főbb feladatai: - segíti az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását, - elősegíti a szakmai tevékenység tárgyi feltételeinek biztosítását, További feladatait az SZMSZ, illetve az SZMSZ mellékleteként készült szabályzatok, valamint részletes munkaköri leírása határozza meg. 4.4. A gazdasági dolgozó: Gazdasági szakirányú képesítéssel rendelkező személy lehet. Kinevezési és megbízási rendje: kinevezése a tankerület igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. A gazdasági dolgozó főbb feladatai: - A gazdasági ügyintéző napi tevékenységének segítése. - A készpénzbefizetések bevételezése, a leltári kartonok kezelése. További feladatait az SZMSZ, illetve az SZMSZ mellékleteként készült szabályzatok, valamint részletes munkaköri leírása határozza meg. A vezető-helyettesek valamint a gazdasági dolgozók a munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 5. Az intézmény vezetősége Konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. 14

Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató, - az igazgatóhelyettes /általános/, - az igazgatóhelyettes /szakmai/, - a gazdasági ügyintéző, - közalkalmazotti tanács elnöke, - a diákönkormányzat tanár vezetője, - a munkaközösség-vezetők minden olyan esetben, amikor területük a vezetőségi ülésen napirendre kerül. 6. A vezetőség funkciói: - A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint javaslatot tesznek azok megoldási módjára. - Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. - A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. - Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában hetente egyszer) megbeszélést tart, melyről szükség szerint - írásban emlékeztető feljegyzést készít. Az intézmény vezetés tagjai: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézményi ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét a belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. 7. A vezetőség tagjainak az intézményben való tartózkodás rendje Az iskola vezetőségi testülete: igazgató igazgatóhelyettesek Az iskola nyitvatartási idején belül tanítási napokon 7:30 és 16:00 óra között, az igazgató, helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. 8. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel, utólagos beszámolási kötelezettséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az ő távollétében az igazgatót a szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettesek besorolását a fenti kategóriákba az igazgató utasításban határozza meg, amelyet függelékként csatol az SZMSZhez, e módosításhoz nem kell a véleményezési eljárást lefolytatni. 15

Valamelyik igazgatóhelyettes akadályoztatása, vagy tartós távolléte esetén a másik látja el feladatát. Ha a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte miatt nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, akkor az alábbi helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel az iskola biztonságos működéséért: osztályfőnöki munkaközösség-vezető munkaközösség-vezetők 9. Intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultsága Az intézményvezető a feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIK utasításban foglaltak szerint gyakorolja. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés-igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: - személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; - pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. A munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásáról szóló 5/2013 (V.31.) KLIK utasítás 3. alapján átruházott hatáskörben az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak felett a következő esetek kivételével: - közalkalmazott kinevezése az engedélyezett státusz keretein belül (tankerületi igazgató által átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogkör), - a jogviszonynak a Kjt. 25. (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a)-d) és f) pontja, valamint felmentés jogcíme esetén a Kjt. 30. (4) bekezdés szerinti megszüntetése (tankerületi igazgató által átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogkörök), - az előző két pontban nem szabályozott kinevezések és jogviszony-megszüntetések (a KLIK elnöke által gyakorolt munkáltatói jogkörök). 16

IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei a) A Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola, belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a jogszabályi és a szakmai követelményeknek megfelelően. b) A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek: c) Az intézmény szervezeti egységei: (tagozat, részleg, tanműhely, gazdasági egység) - szakközépiskolai tagozat, - szakiskolai tagozat, - tanműhelyek, 2. Az intézmény szervezeti felépítése A közös igazgatású intézménytípusból fakadó szerteágazó képzési paletta miatti vezetői struktúra az átfedések megakadályozása miatt pontosan meghatározott a vezetésére vonatkozó szervezeti ábrában. (lásd: 1. sz. melléklet) 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a saját területéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek betartásáért, betartatásáért. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként előkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza az iskola éves munkatervének mellékleteként. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben az ellenőrzési tervben feltüntetett ellenőrzéstől el lehet térni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A tanári munka ellenőrzése mindig az igazgató és az ellenőrzött fél tudtával történhet. 4. Az ellenőrzés alapja iskolánkban: - a törvények betartása, dokumentumok megléte, formai és tartalmi szabályossága, - a szakmai tevékenység, az oktató-nevelő munka eredménye, - az intézmény elé tűzött feladatok összegzése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, 17

- a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések. 5. Az ellenőrzés elvei: - a tényszerűség és az objektivitás - a folytonosság és tervszerűség 6. A pedagógiai ellenőrzés jellemzői - Az intézmény vezetése részéről fontos, hogy a pedagógiai önállóságot tiszteletben tartsa. - A tanév rendjének megfelelően bizonyos feladatok egy-egy időszak köré csoportosulnak. A végeredményt a tanulók neveltségi és tudásszintje adja. A kívánalom szintje a pedagógiai programban rögzített követelményrendszer. 7. A nevelés - oktatás színterei: - a tanórák, - a gyakorlati foglalkozások, - a tanórán kívül: szakkörök, iskolai sportesemények, kulturális élet, stb. A legnagyobb szerepet a tanítási óra ellenőrzése kapja (amely lehet komplex, eseti, folyamatos, stb.). Fontos, hogy a tantestületen belül kialakuljon az önellenőrzési igény és képesség, amely egyrészt növeli a személyes felelősséget, másrészt hozzájárul a tapasztalatok cseréjéhez, egymás munkamódszerének megismeréséhez. 8. Az ellenőrzés formai követelménye Az ellenőrzés szempontjait és tapasztalatait írásban kell rögzíteni, amely nem titkos okmány, de a személyiségi jogokat figyelembe véve kezelendő. Fontos, hogy az érdekeltek ezt ismerjék a megjelölt feladatokkal együtt. Mindezek után a dolgozó számára feladat lehet: - az önképzés, - a szervezett továbbképzés, - a szakmai tapasztalatcsere, - a nagyobb aktivitás, - a munka megszervezése másképpen, - a lehetőségek nagyobb feltárása, - a külső-belső kapcsolat javítása, - az elégedettségi mérés ismétlése, - az állandó és permanens önértékelés, stb. A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásával kell nyilvánosságra hozni! 18

V. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: - alapító okirat alapdokumentum, - pedagógiai (foglalkozási) program, - éves munkaterv, - szervezeti és működési szabályzat és melléklete, - a működéssel és a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok, - iskolai házirend, - továbbképzési program - beiskolázási terv. 2. Az alapító okirat szakmai alapdokumentum A köznevelési törvény 21. 2.) bekezdése rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat (szakmai alapdokumentum ) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 3. A pedagógiai program a) A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. b) Az iskola pedagógiai programjának tartalmát a köznevelési törvény 26. -a határozza meg. c) Az iskola nevelési programjának része az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja. Az iskola egészségnevelési programja tartalmazza az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét tartalmazza a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 4. Házirend Az iskola házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a közoktatási törvényben és a jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola házirendje többek között megállapítja 19

- az iskolai munkarendet, - a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, - az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, - az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, - szabályozza a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét. A házirendet az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. 5. További, az intézmény működését meghatározó dokumentumok: A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet 1.. (2-3) értelmében, a rendelet 1.. (1) meghatározott feladatok végrehajtására az intézmény vezetője középtávú, 5 évre szóló továbbképzési programot, annak végrehajtására egy tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. Az egyéb dokumentumok: az önálló szabályzatok, igazgatói utasítások, kétoldalú megállapodások megtalálhatók az iskola titkárságán, illetve a gazdasági irodában. 6. A képviselet és a kiadmányozás szabályai A hatályos jogszabályoknak megfelelően az iskola igazgatója képviseli az intézményt. A kiadmányozás a hatályos jogszabályoknak és a KLIK-elnök utasításainak jelenleg a 4/2013. (IV.19.) szabályzatnak megfelelően történik. a) Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. b) Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. c) Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: - az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) - az irat iktatószáma - az ügyintéző neve d) A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: - az irat tárgya - az esetleges hivatkozási szám - a mellékletek száma e) A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 20

f) A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Baloldalon A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti. 7. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: elektronikus nyomtatvány, - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. A MaYoR elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább napi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Az adatokról napi mentést kell készíteni a szervertől független önálló adathordozóra. Félévkor az elektronikus naplóból ki kell nyomtatni a bizonyítványt, s beragasztani a tanulók ellenőrzőjébe. Tanév végén ki kell nyomtatni haladási és értékelő naplókat, amelyeket szaktanárok aláírásukkal hitelesítenek, s az irattárba kerülnek eltárolásra. Iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben ki kell nyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot. 8. Az iskola bélyegzőinek használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: 21

- az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, - Gazdasági dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, - az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, - az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, naplóba, bizonyítványba valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 22

VI. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI AZOK MUNKARENDJE 1. Általános elvek a) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. b) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. c) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. d) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. e) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje a) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. b) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. c) Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munka-közösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. d) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelv, matematika, testnevelés, informatika, szakmacsoportos alapozó, technika órák stb.). 3. Diákközösségek e) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 23

f) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. g) Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. h) Ha a diákkör, az iskola területén működik előzetes kérelem alapján, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, - a felügyelő pedagógus nevét, i) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal. j) Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év április hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. - Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. - A diákközgyűlés az iskolai, diákönkormányzat döntése alapján küldöttközgyűlésként is megszervezhető. - Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. - A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. - A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. - Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 24

4. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. a) A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. b) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, c) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. 5. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fórumai - Diákközgyűlés - Osztálygyűlés - Képviselet iskolavezetőségi, nevelőtestületi értekezleten - Képviselet az osztály szülői értekezleten. (meghívás esetén a diákönkormányzat érdekképviselője útján) 5.1. A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az iskolai diákönkormányzat döntése alapján küldöttközgyűlésként is megszervezhető. A küldöttközgyűlés a diákok képviselőiből áll. 25

A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni, a faliújságra ki kell függeszteni. Az ülésen jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai. A közgyűlés előtt legalább 3 nappal írásban jutatja el az igazgatóhoz a napirendi pontokat. Az igazgatót és a kérdésekkel érintett tanárokat a diákönkormányzat hívja meg a diákközgyűlésre. A meghívás nem utasítható vissza. A diákgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 6. A szülői szervezet A köznevelésről szóló törvény 73. (1) értelmében az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Felépítésére a linearitás jellemző: valamennyi osztályban szülői értekezleten megválasztják azt a 2-3 fős testületet, amely az osztály szülői munkaközössége lesz. Közülük delegálnak - a szülők választása vagy önkéntes jelentkezése alapján - az iskolai szülői munkaközösségbe képviseleti szinten. Ez az Iskolai Szülői Munkaközösség, amelyben általában 3-5 szülő dolgozik. 7. A szülői közösség a) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. b) A Szülői Munkaközösség az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. c) A Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről d) A tanév rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is. Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértése is szükséges. 8. A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 26

9. A szülői értekezletek rendje: a) Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. b) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. c) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 10. A szülők írásbeli tájékoztatása a) Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A tájékoztatás a digitális naplón keresztül történik, melyhez minden szülőnek a saját gyermekéhez belépési jelszava van. b) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az digitális naplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. c) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi a digitálisnapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. d) Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. 11. Az intézmény külső kapcsolatai Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 27

11.1. A kapcsolattartás formái és módjai: - osztály-szülői értekezlet - egyéni fogadóórák - összevont fogadóórák - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, 11.2. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval, - a város közoktatási intézményeivel, - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - nevelési tanácsadó szolgálattal, - a családsegítő központtal, - a történelmi egyházak szervezeteivel, - egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel, - sportegyesületekkel, - vállalatokkal. 12. A nevelőtestület és működési rendje A köznevelésről szóló törvény 70. (1) értelmében, a nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 12.1. A nevelőtestület döntési jogkörei: - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, 28

- az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 13. A nevelőtestület értekezletei - Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. - A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. - A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 13.1. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet - tavaszi nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet, Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 14. A nevelőtestület döntései - A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. - Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. - A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 15. A nevelőtestület munkaközösségei Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - osztályfőnöki munkaközösség - humán munkaközösség - reál munkaközösség 29

- természetismereti munkaközösség - szakmai munkaközösség - szolgáltató munkaközösség A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 16. A munkaközösségek feladatai: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - segít összeállítani és ellenőrzi a vizsgák (felvételi-, érettségi-, szakmai,- különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, - keresi és előkészíti, és sikeres pályázat esetén lebonyolítja a pályázatokat - keresi, előkészíti és lebonyolítja a tanulmányi versenyeket. - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - összeállítja az oktatáshoz szükséges tankönyvlistát, - aktívan részt vesznek a Hámori Napok rendezvénysorozat előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában A munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. 17. A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: - irányítják a munkaközösség tevékenységét, felelősek a szakmai munkáért, értekezleteket hívnak össze, bemutató foglalkozásokat szerveznek, - elbírálják és jóváhagyásra javasolják a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, - ellenőrzik a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményeznek az intézményvezető felé, - összeállítják a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - beszámolnak a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, 30

- kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - összeállítják az intézmény számára az érettségi és szakmai vizsgák szóbeli feladat- és tételsorait, kidolgozzák az értékelési útmutatókat, - a tankönyvlista alapján javaslatot tesznek a következő tanév tankönyvrendelésére, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. - irányítják a munkaközösség tagjait a Hámori Napok rendezvénysorozat előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában 18. A nevelőtestület feladatainak átruházása: - A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy időszakosan bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. - A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: 18.1. A Fegyelmi Bizottság A Fegyelmi Bizottságot a nevelőtestület minden fegyelmi eljárás megindításakor külön bízza meg. Feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása, - tárgyilagos döntés meghozása, Tagjai: - az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - a fegyelmi ügyben független pedagógus, - gyermek és ifjúságvédelmi felelős - a diákönkormányzat képviselője 18.2. Mérési Bizottság Feladata: - bemeneti mérés, a tanulók tudásszintjének 9 évfolyamon korrekt mérése és értékelése, Tagjai: - Mérésügyi-szakvizsgával rendelkező szaktanár. - Megválasztott tagok 31

19. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai a) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, - a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. 32

VII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelők tanórai és tanórán kívüli tevékenységét, nevelő-oktató munkájuk tartalmi és formai elemeinek ellenőrzését az igazgató, a helyettesek és a munkaközösség-vezetők végzik, az Iskola Minőségirányítási Program mellékleteként elfogadott A középiskolai tanári teljesítmény értékelése szabályzatban megfogalmazottak alapján. 2. Az igazgató és helyetteseinek ellenőrzési feladatai: - a jogi szabályozásban, oktatási dokumentumokban foglaltak betartása, - a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtása, - a nevelő-oktató munka színvonala, a tanórák eredményessége, - az iskolában tanított tantárgyak, egyéb foglalkozások tantervei, tanmenetei, - a tanulók értékelése, szóbeli és írásbeli feleletinek száma, - anyakönyvek, naplók és egyéb dokumentumok folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, - a nyilvántartások, statisztikák, értékelések az adminisztráció pontos vezetése, - a nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők pontos betartása, - a tanítási órán kívüli tevékenységek színvonala, hatékonysága, - a tanóra védelmének érvényesülése, tanóra összhangja a tanmenettel, - a házirend, az iskolai rend és fegyelem betartása, - a nevelők munkafegyelme, - az iskolai tulajdont károsító események, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartása, - a vagyonvédelem figyelemmel kísérése, - a takarékos anyag- és energiafelhasználás. 3. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai: - a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre történő színvonalas elvégzése, - a nevelők szakmai tevékenysége, - a tanmenetek, - a tanulók dolgozatai, munkafüzete, - a tanulók teljesítménye, - a szaktantermek, szertárak ellátottsága, használata, rendje. A nevelők munkájának ellenőrzésekor a tapasztaltakat az elfogadott A középiskolai tanári teljesítmény értékelése szabályzatban megfogalmazottak alapján értékelik, elemzik. A tanév során a dokumentációk, a tervek végrehajtásának ellenőrzése folyamatos, a tanórák látogatása évenként egy-egy alkalommal minden nevelőt érint. Az új nevelők ismerkedő látogatása tanév elején megtörténik. Problémák felmerülése esetén a látogatások ismétlődnek. 33

4. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az általános igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg lehetőleg a 9. évfolyamtól az. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. 4.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismernie kell tanítványait, - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógy-testnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs), - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a tovább a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt), - saját hatáskörében indokolt esetben évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, - gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, - részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, - nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít, - figyelemmel kíséri és irányítja a tanulók pályaválasztását, szükség - esetén jellemzést készít róluk. 34

VIII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. a) Az intézmény tanítási időtől független hivatalos munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 7,30 órától 16,00 óráig, Pénteken: 7,30 órától 16,00 óráig tart. b) A technikai dolgozók munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 6,00 órától 9,00 óráig, illetve 14,00 órától 19,00 óráig, Pénteken: 6,00 órától 9,00 óráig, illetve 14,00 órától 19,00 óráig tart. c) adminisztratív és ügyviteli dolgozók munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 7,30 órától 16,00 óráig, Pénteken: 7,30 órától 16,00 óráig tart. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje - a kötelező órákból, - a nevelő-oktató munkából, - adminisztratív feladatok ellátásából, - a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. 35

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a igazgató engedélyezi, és az igazgatóhelyettes dokumentálja. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. 1. A pedagógusok munkaideje A teljes állású pedagógusok munkaideje heti 40 óra, ebből a kötött munkaidő 32 óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22-26 óra. A részfoglalkozású pedagógusok munkaideje arányosan kevesebb. A pedagógus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében (22-26 órában) tanórai és egyéb foglalkozásokat tart. A tanórai foglalkozásokat a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. Az egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely lehet - szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, - sportkör, tömegsport foglalkozás, - egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, - egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, - tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, - pályaválasztást segítő foglalkozás, - közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, - diák-önkormányzati foglalkozás, - felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság valamint - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás. A pedagógus a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében (azaz a heti 32 óra 22-26 óra feletti részében) a következő feladatokat végezheti el: - foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, - az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, - a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, - eseti helyettesítés, - a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 36

- a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, - osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, - pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, - a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, - munkaközösség-vezetés, - az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, - környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, - a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt fél órával jelezni kell az intézmény vezetőjének, vagy valamelyik vezető-helyettesnek. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a helyettesítendő tananyagot elérhetővé tenni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Óracserére és tanórák elhagyására csak előzetes igazgatói engedély esetén kerülhet sor. Az iskolán kívül tartott tanítási órát a szervező tanár bejelenti az igazgatónak vagy helyettesének. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a igazgatóhelyettes állapítja meg és az intézményvezető hagyja jóvá. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a igazgatóhelyettest kell értesíteniük. A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi HÁZIREND határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 2. A tanév rendje a) A tanév általában szeptember hó 01. napjától a következő év augusztus hó 31-ig, a szorgalmi idő június hó 15-ig tart, az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét, a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. b) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: 37

- a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, szakképesítő-, érettségi-) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét c) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten az alábbiakról dönt: - a nevelő oktató munka lényeges tartalmi változásairól, - (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól) - az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, - a vizsgák rendjéről, - a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, - az éves munkaterv jóváhagyásáról, - a házirend módosításáról, - beiskolázási tervről. d) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező. e) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása (felvételi, érettségi, helyi, képesítő). A vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni. f) A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait (házirend) ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban. Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7 30 órától 18 30 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8 00 órától 16 00 óráig tart. g) A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. 38

h) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. i) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: - a napi tanítási idő: 8.00-től 15.30-ig tart, - indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, - az elméleti tanítási órák időtartama: 45 perc, - az elméleti oktatásban az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik, - a gyakorlati foglalkozások időtartama 60 perc. - a gyakorlati foglalkozások reggel 8.00 perckor kezdődnek és 15.30 percig tartanak j) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. k) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: - szerződés szabályozza (pl. termek bérbeadása), - érettségi találkozókon a felügyeletet az igazgató jelöli ki. 3. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola főépületére, a nemzeti színű zászló, lehetőség szerint az uniós elhelyezése kötelező. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a házirend rendelkezik. a) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató, ill. a vezető helyettesek engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet 39

4. Az óraközi szünetek Az óraközi szünetek időtartama 5-20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. A 20 perces óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára ebédidőt is jelent. Az étkezés ideje 12,00 és 14,15 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény félévente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: - Reggel 7,30 órától 14,15 óráig, az ügyeleti rend szerint beosztott pedagógus, - délután a foglalkozást tartó pedagógus, - rendezvényeken a kijelölt pedagógus(ok) vagy egyéb közalkalmazott látja el a tanulók felügyeletét. 5. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását - a tanulók közössége, - a szülői szervezetek, - a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 40

6. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. Az intézményben a következő szakágak működnek: - Kosárlabda - Labdarúgás - Röplabda - Kézilabda 7. Az iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Az iskola, iskolai könyvtárként a vele közös épületben lévő Városi Könyvtárat használja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete és a Tiszafüred Város Polgármesteri Hivatal által kötött megállapodás értelmében. 8. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a munkaközösségvezető irányítja. 9. Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek fő célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni a általános igazgatóhelyettesnek, engedélyezéséről az igazgatóság dönt. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: - a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit - költségkímélő megoldást kell választani, - a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről az osztályfőnök javaslatára az igazgatóság mérlegelési jogkörben dönt. 41

A kiránduláshoz osztályonként, 21 fő felett legalább két fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani. 10. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: a) Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény az igazgató engedélye szükséges. b) Kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. c) Csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. d) A külföldre utazáshoz a tanuló szüleinek írásos beleegyező nyilatkozata szükséges, mely tartalmazza az utazással kapcsolatos költségek vállalását, valamint a tanuló külföldi tartózkodás idejére a biztosítási költségek befizetését igazoló nyilatkozatot. 11. Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 12. Tanfolyamok Igény esetén az iskola vállalkozási formában tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonként előre térítési díjat kell fizetni. 13. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje - Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. - A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. - Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. - A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt és írásban megbízott hitoktató végzi. 14. Tanulók jogállása A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. 42

Az iskola a körzeti feladatok ellátásán túlmenően a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. Azonos típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Az intézményben a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat, az érettségi vizsgát, valamint a szakképesítő vizsgákat a Nemzeti Alaptantervre épülő központi vizsgakövetelmények, továbbá az OKJ vizsgakövetelményei szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az érettségi vizsgaszabályzatok illetve a szakképesítő vizsgákra vonatkozó törvények határozzák meg. 15. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek a) Állami vizsgák: - Érettségi vizsga - Szakmai vizsga - Szint vizsga Szabályozzák: - 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet, - 277/1999.(XII.22.) Korm. rendelet 26. -a, - 16/2000.(II.11.) Korm. rendelet, - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről - az adott tanév rendje, - 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól. b) Tanulmányok alatti vizsgák: - osztályozó, - különbözeti, - javító, - beszámoltató. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. c) Helyi tantervi vizsgák: - az intézmény pedagógiai programja tartalmazza - a vizsgák konkrét időpontja a Munkarendben. d) A helyi vizsgák: - tantárgyi szintfelmérő, - kis-érettségi, - próba érettségi, - záróvizsga, 43

- alapozó vizsga, - szakmai alapozó vizsga. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató írja alá. A köznevelésről szóló törvény 46. (6) m) pontja alapján (6) A tanuló joga különösen, hogy kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 16. Szakmai vizsgáztatás A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló dokumentum alapján. 17. A tanuló távolmaradásának igazolása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként egybefüggő három tanítási napig, vagy három, egy napot nem meghaladó szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként egy napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán felmutatott írásos igazgatói vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt, hitelt érdemlően igazolja. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem fogadja el. A tanórákról való késést a digitális naplóban perc pontosan kell beírni. A késések 45 percenként 1-1 igazolatlan órát jelentenek. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. Többszöri igazolatlan mulasztás esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezhetik. 18. A tanulók elismerése Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: - tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, 44

- eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. a) Az írásos dicséretek formái: - tanári, szakoktatói, nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatóhelyettesi dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni. A kiváló eredményt elért, valamint az iskolai szinten kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók bizonyítványosztáskor, illetve a végzős diákok a ballagási ünnepélyen veszik át. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. 45

19. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézményvezetőnek, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 19.1 Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége 46

- a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézményvezető tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza - az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése - ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti - az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon - az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá - az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása - az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. - a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 19.2 A fegyelmi büntetés lehet - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; - kizárás az iskolából. - Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév 47

folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. - Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt osztályozó vizsgát tegyen. - Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, illetőleg a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. - A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. - A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. - A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézményvezető, vagy az iskola fegyelmi bizottsága határozza meg. - A tanulók kártérítési felelőssége. 19.3 Károkozás - kártérítés A kártérítés mértéke: - gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át, - szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. 20. Az intézményre vonatkozó szabályok Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás igazgatóhelyettes feladata. A bezárt termek kulcsát a tanári szobában elhelyezett kulcstartón kell elhelyezni. 48

A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár, vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a technikai dolgozók, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt. 21. A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak portás kellő tájékozódása után, az iskolavezetés valamelyik tagjának értesítése, és a tőle kapott belépési engedély után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. 22. Az intézmény vállalkozási tevékenysége A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából vállalkozási tevékenységet nem folytat, kihasználatlan kapacitása bérbeadás útján való hasznosítására lehetőség van. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását a gazdasági ügyintéző javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével az intézményvezető dönt a fenntartó véleményének kikérése után. 23. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. 24. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz 49

Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az kiviteli engedély csak az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya az igazgató-helyettesnél marad. 25. Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a műszaki igazgatóhelyettes felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gazdasági vezetőhelyettes, valamint a műszaki igazgató-helyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartóknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a műszaki igazgatóhelyettes tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. 26. Az intézmény munkavédelmi irányítása: A biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért az intézményvezetője felelős. A munkavédelemről szóló törvény és a más jogszabályok ide utalnak, továbbá azokat a követelményeket, amelyeket a jogszabály ugyan nem utal kifejezetten a munkavédelmi szabályzatban és a munkavédelmi kockázat vállalásában, de szabályozásuk az intézet sajátosságai miatt szükséges és indokolt, mind ezeket az intézet egészére megosztva irányítja és ellenőrzi. Távolléte esetén az intézmény általános igazgatóhelyettese felelős. 27. Munkavédelmi hatáskör megosztása Igazgató Általános igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes A fent megnevezett vezetők felelősek a területükért, és az irányításuk alá beosztott dolgozók és tanulók biztonságos munkavégzéséért. 50

- A pedagógusok felelősek a felügyeletük alatt álló tanulók biztonságáért, melyet részletesen a munkaköri, munkavédelmi hatáskör tartalmaz (tantervi és délutáni órákon a szaktanár, a szünetekben az ügyeletes pedagógus). - Az intézmény pedagógusainak kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek. - A tanév kezdetekor az osztályfőnöknek, ismertetni kell a tanulók által követendő magatartási szabályokat és az intézmény területén rejlő általános veszélyforrásokat - A szaktanároknak (testnevelés, rajz, számítástechnika, kémia, fizika, szakmai gyakorlat, műszaki mérések, stb.) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a speciális laboratóriumi, műhely, tornaterem, illetve egyéb veszélyforrásokat rejtő osztálytermek (szaktantermek, előadótermek, konyha, stb.) használatára, igénybevételére vonatkozó előírásokat és követelményeket. - Iskolán kívüli rendezvények (kirándulás, színházlátogatás, stb.) előtt balesetvédelmi oktatást kell tartani a tanulók számára. - A balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet (munkavédelmi naplót) kell készíteni, melyet a résztvevők aláírásukkal igazolnak. 28. A hagyományápolás Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: - Tanévnyitó ünnepély, - Október 6-a, - Október 23-a, - A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja február 25., - 1848. március 15-e, - Holokauszt áldozatainak emléknapja április 16., - Ballagás - Tanévzáró ünnepély. Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények: - Hámori-napok rendezvénysorozat. Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: - Diáknap. Az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével és a diáktanács közreműködésével a tanulók igényeik figyelembevételével a tanulók állítják össze. 51

Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása minden pedagógusnak kötelessége. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. A város által szervezett nemzeti ünnepeinken a tantestület és a tanulóifjúság méltóképpen képviseli az iskolát. 29. Jelképek Az intézmény címerének lenyomata: Az intézmény zászlójának leírása: Piros-fehér-zöld selyemzászló, közepén a koronás címerrel Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses lehetőleg fehér ing illetve blúz, valamint sötét, az alkalomhoz illő ünneplő ruhában kell megjelenni. 30. Az egészségügyi ellátás rendje Az iskola egészségügyi ellátását a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról jogszabályban megfogalmazottak szerint kerül megszervezésre. A Kuthy Elek Városi Egészségügyi Intézmény a rendelési idő alatt orvosi ellátást biztosít azoknak a tanulóknak és alkalmazottaknak a részére, akik a tanítási idő alatt 8.00-16.00 közötti időszakban betegszenek meg, illetve éri munkahelyi baleset. A hét egy napján az iskola egy helyiségében védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése, - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint: - a gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. - alkalmassági vizsgálatok elvégzése - közegészségügyi és járványügyi feladatok - elsősegélynyújtás - részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. - színlátás és látásélesség vizsgálat, - hallásvizsgálat - tüdőszűrés megszervezése, 52