Mikro- és nanoelektronikai K+F Stratégia

Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform Mikro- és nanoelektronikai K+F Stratégia MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TERV 2010.

Mikro- és nanoelektronikai Kutatás-fejlesztési Stratégia MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TERV A dokumentum elkészítésében közreműködött a Laser Consult Műszaki - Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2010.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen stratégiai fejlesztési dokumentum célja, hogy a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat fejlesztéséhez olyan javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek a 2010-2020-as időszakban meghatározzák mind a tudományos, mind az ipari fejlődési irányokat. Alapját az IMNTP által 2009-ben elkészített ágazati piacfelmérés és a hazai mikro- és nanoelektronika K+F stratégiai terv jelenti, s a többi releváns hazai és közösségi stratégiai fejlesztési dokumentummal is koherens. Az integrált mikro- és nanoelektronikai ágazat az elektronikai ipar egy olyan része, ahol a nagy hozzáadott értékű, komoly szakértelmet igénylő tevékenységen van a hangsúly. Ezért ennek az ágazatnak a fejlesztése komparatív versenyelőnyt jelent. Jobbára elfogadott megközelítésmód, hogy a mikrotechnológia, a mikromegmunkálás mindig is nélkülözhetetlen része marad a nanotechnológia hasznosításának abban az értelemben, hogy a nano-méretskálát mikrotechnológiai közvetítéssel lehet csupán hozzáférhetővé tenni. Jelen tanulmány ezért a nanoanyagokra önállóan nem fókuszál, azok a fejlesztések elválaszthatatlan részét képzik Felmérések alapján egyértelmű, hogy a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat nemzetgazdasági jelentőségű, magas hozzáadott érték termelésre képes, számottevő tudományos bázissal rendelkezik, ami nemzetgazdaságilag - részben heterogén szerkezete miatt - azonban nehezen mutatható ki. A 2009-ben elkészült mikro- és nanoelektronikai kutatás-fejlesztési stratégia megfogalmazta azokat a fejlesztési irányokat, amelyek Magyarország számára biztosíthatják a versenyképességet. A stratégia három kiemelt kutatás-fejlesztési irány támogatását javasolja a teljes innovációs láncon keresztül az alapkutatástól a gyártásba vitelig: Mikro- és nanoelektronika a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért ideértve a bioérzékelőket és beavatkozókat az emberi testen belül és kívül, az egészségügyi, élelmiszer, a pénzügyi, személyi és közüzemi biztonságot és szabályozási kérdéseit is; a mobilitásért, szállításért, az energetikában és a környezet-védelemben a közlekedés, az energiatermelés biztonságosabbá, automatizáltabbá és környezetkímélőbbé tételére; tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek elsősorban IC tervezéshez, teszteléshez kapcsolódó eljárások, kiemelve a magyar csúcstechnológiai ágazatnak számító gyártásközi metrológiai eszközök fejlesztését. A teljes elektronikai ipar a hazai versenyszféra ipari termelése hozzáadott értékének közel 13%-át, a feldolgozóipar exportjának mintegy 35%-át adja, amivel a legnagyobb termelési ágazat. Ennek szerves része a mikro- és nanoelektronikai szektor, anely a legmagasabb hozzáadott értéket állítja elő magasan kvalifikált munkaerővel. Ennek a területnek a fejlesztését azonban össze kell hangolni az elektronikai szektor egyéb szereplőivel. Hangsúlyozni kell, hogy a Magyarországon termelési értékben döntő súlyt képviselő elektronikai szereléstechnika ugyanúgy csúcstechnológiai ipar mint a nanoelektronikai K+F terület, de eltérő sajátosságokkal rendelkezik. Míg előbbi nagyobb létszámban veszi fel a középfokú vagy a felsőfokú BSc képzésből kikerülő munkavállalókat, utóbbi nagyságrenddel több MSc és/vagy doktori képzésben részt vett alkalmazottat igényel. Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottság általános növelése egyértelműen az alacsonyabb képzettségűek intenzívebb bevonását jelenti a munkaerőpiacra. Az

elektronikai szektor folyamatos fejlődését, csak harmonizált mindkét speciális igényt kielégítő - intézkedésekkel lehet elősegíteni Tény, hogy a magyarországi környezetben dolgozó multinacionális elektronikai vállalatok többsége nem hazai fejlesztéseket használ fel, de anyacégük esetenként igen. A multinacionális vállalatok jellegüknél és méretüknél fogva a piacról és nem szubvenciókból élnek, saját maguk által termelt forrásból fizetik K+F törekvéseiket: kutatócsoportot tartanak fent, vagy vásárolnak ilyen jellegű fejlesztéseket. Ezzel szemben egy innovatív hazai kis-, vagy középvállalkozás, amely általában nehezebben teremti meg a fejlesztésének piacát és a kapcsolódó szolgáltatási hálózatot, jobban rá van utalva a hazai K+F lehetőségek alkalmazására. Jelen tanulmány ezért elsősorban a hazai és magyar (többségi) tulajdonú kis- és középvállalkozások versenyképességének támogatására helyezi a hangsúlyt, nemzetközi szintű K+F témák előtérbe helyezésével. Természetesen a hazai K+F szereplők örömmel várják a multinacionális cégek megkeresését és szolgátatás igénybevételét is. A fentiek figyelembevételével az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform jövőképe, hogy a K+F stratégia révén a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat minden szereplője nagy hozzáadott értéket képviselő fejlesztéseket fog megvalósítani, amelyek elsősorban a hazai KKV-k versenyképességét erősítik a multinacionális vállalatok mellett. Az ágazat szereplőinek összefogását a Platform menedzsment szervezet hivatott segíteni, amely tevékenységével az eddig elért, és a jövőbeni célok megvalósítását szolgálja. Az IMNTP víziója, hogy a közeljövőben létrehozható lesz egy olyan szervezet, amely képes az önfenntartásra, kezében tartja az ágazat fejlesztési intézkedéseit, s fenntartja azokat az eredményeket, amelyeket a Platform ért el működési időszakában. A K+F stratégia alapján definiáltuk a 2010-2020 közötti fontosabb fejlesztési terveket, amelyek ágazati prioritásokként, operatív célokként és fókuszált fejlesztési irányokként jelennek meg. A 2009-es piackutatás eredményei alapján azonosítottuk a szakmai prioritásokat (1-3.), amelyek a mikro- és nanoelektronikai K+F folyamatával kapcsolatosak és a horizontális prioritásokat (4-5.), amely az egész ágazatot átfogja. A szakmai prioritások megvalósításához számottevő anyagi befektetés, míg a horizontális prioritásokhoz leginkább humán erőforrás és szerényebb anyagi ráfordítás szükséges. Az IMNTP az alábbi fejlesztési irányokat javasolja 1. Mikro- és nanoelektronika a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért (safety) Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikrorendszerek fejlesztése Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben 2. Mikro- és nanoelektronika a mobilitásért, szállításért és az energetikában Biztonság-technikai (security) fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára Környezettudatos energetikai fejlesztések 3. Tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek a mikro- és nanoelektronika számára Méréstechnikai és analitikus laboratóriumi és eszközök és eljárások fejlesztése Komplex tervezési módszerek fejlesztése 4. Vállalkozásfejlesztés Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése

5. Tudástranszfer előmozdítása prioritás Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása A fókuszált fejlesztési irányok közül két olyan pilot projektet ragadtunk ki, amelyek a a mikro- és nanoelektronikai területen kiemelt szereppel rendelkezik, ezek kidolgozása részletesebb. A két pilot projekt a Gépjárművek futófelületébe integrált érzélelők fejlesztése és a Korszerű félvezető gyártástechnológiai kompetencia központ létrehozása. A K+F stratégia konkrét megvalósításához mindemellett olyan javaslatokat, gyakorlati tanácsokat, megállapításokat is összegyűjtöttünk, amelyeket érdemes szem előtt tartani, a projektek ütemezéséről, pénzügyi forrásairól, az oktatás, a tudástranszfer és hálózatosodás fejlesztéséről, a monitoring szükségességéről. A szakmai fejlesztési irányok közül -mivel a hozzáadott érték legnagyobb része itt realizálódik- a méréstechnológiai fejlesztéseket, továbbá hosszabb távon is az érzékelő (egészségügyi) alkalmazásokat, míg a horizontálisak közül már rövid távon is az oktatási és a szolgáltatás-fejlesztéssel kapcsolatosakat javasolt kiemelten kezelni és fejlesztésüket lehető leghamarabb elkezdeni.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAINAK ÁTTEKINTÉSE...1 1.2. MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKAI HELYZETKÉP...2 2. A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKAI PLATFORM STRATÉGIAI CÉLMÁTRIXÁNAK BEMUTATÁSA...5 3. A PRIORITÁSOK ÉS OPERATÍV CÉLOK BEMUTATÁSA...7 3.1. MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA A GYÓGYÁSZATBAN (DIAGNOSZTIKA ÉS TERÁPIA), EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSBEN ÉS A BIZTONSÁGÉRT (SAFETY) PRIORITÁS...7 3.1.1. Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikrorendszerek fejlesztése operatív cél...7 3.1.2. Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben...8 3.2. MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA A MOBILITÁSÉRT, SZÁLLÍTÁSÉRT ÉS AZ ENERGETIKÁBAN PRIORITÁS...9 3.2.1. Biztonságtechnikai fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára operatív cél...9 3.2.2. Környezettudatos energetikai fejlesztések operatív cél...9 3.3. TERVEZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK, BERENDEZÉSEK ÉS MŰSZEREK A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA SZÁMÁRA PRIORITÁS...10 3.3.1. Méréstechnikai és analitikus laboratóriumi és eszközök és eljárások fejlesztése operatív cél...10 3.3.2. Komplex tervezési módszerek fejlesztése operatív cél...11 3.4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS PRIORITÁS...12 3.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése operatív cél...12 3.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása operatív cél...13 3.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése operatív cél...13 3.5. TUDÁSTRANSZFER ELŐMOZDÍTÁSA PRIORITÁS...15 3.5.1. Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése operatív cél...15 3.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése operatív cél...16 3.5.3. A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása operatív cél...17 4. A FÓKUSZÁLT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK PROGRAMOZÁSA...18 4.1. MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA A GYÓGYÁSZATBAN (DIAGNOSZTIKA ÉS TERÁPIA), EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSBEN ÉS A BIZTONSÁGÉRT PRIORITÁS...18 4.1.1. Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikro rendszerek fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai...18 4.1.2. Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben operatív cél fókuszált fejlesztési irányai...23 4.2. MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA A MOBILITÁSÉRT, SZÁLLÍTÁSÉRT, AZ ENERGETIKÁBAN ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN PRIORITÁS...28 4.2.1. Biztonságtechnikai fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára fókuszált fejlesztési irányai...28 4.2.2. Környezettudatos energetikai fejlesztések fókuszált fejlesztési irányai...31

4.3. TERVEZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK, BERENDEZÉSEK ÉS MŰSZEREK A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKA SZÁMÁRA PRIORITÁS...32 4.3.1. Analitikus laboratóriumi eszközök fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai...32 4.3.2. Komplex tervezési módszerek fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai...34 4.4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS PRIORITÁS...37 4.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése fókuszált fejlesztési irányai...37 4.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása fókuszált fejlesztési irányai...39 4.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése fókuszált fejlesztési irányai...40 4.5. TUDÁSTRANSZFER ELŐMOZDÍTÁSA PRIORITÁS...42 4.5.1. Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése fókuszált fejlesztési irányai...42 4.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése fókuszált fejlesztési irányai...44 4.5.3. A mikrorendszerek területén elért tudományos eredmények elterjesztésének fokozása fókuszált fejlesztési irányai...46 5. MEGVALÓSÍTÁS...48 5.1. ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK...48 5.2. ÜTEMEZÉS...49 5.3. A FÓKUSZÁLT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK FONTOSSÁGI SORRENDJE...50 6. MONITORING...51 7. A KIVÁLASZTOTT PROJEKTEK RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA... 53 7.1. "A" PROJEKT RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA...53 7.2. "B" PROJEKT RÉSZLETES PROGRAMOZÁSA...55 8. A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKAI ÁGAZAT FEJLESZTÉSÉHEZ ÉS A PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETSÉGES PÉNZÜGYI FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE... 57 8.1. HAZAI FINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATI RENDSZEREK...57 8.2. NEMZETKÖZI ÉS EU-S FINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK...62 8.3. TŐKEBEFEKTETÉSI-, ÉS HITELLEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE...64 8.3.1. Kockázati tőke...64 8.3.2. Állami tőkefinanszírozási lehetőségek...66 8.3.3. Hitellehetőségek...67 9. A TECHNOLÓGIATRANSZFER NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYRENDSZERE...69

1. BEVEZETÉS 1.1. A Kutatás-fejlesztési stratégiai terv főbb megállapításainak áttekintése 1 Az EU Bizottság definíciója szerint a következő évtizedek fejlődését meghatározó kulcsfontosságú alaptechnológiák tudásintenzívek, és a kutatás-fejlesztés magas intenzitása, gyors innovációs ciklusok, nagy tőkekiadások és jól képzett munkaerő jellemzi őket. Ezek a kulcstechnológiák a nanotechnológia, a mikro- és nanoelektronika (ideértve a félvezetőket is), afotonika, a korszerű anyagok és a biotechnológia. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) 2008 márciusában jött lére az NKTH támogatásával, azzal a szándékkal hogy kutatás-fejlesztési stratégiai és megvalósíthatósági tanulmányt készítésen ezen kulcstechnológiai szakterületekre: vagyis az integrált mikro- és nanoelektronikára és a fotovillamos rendszerekre. A mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia készítésekor a Platform a következő célokat tűzte ki maga elé: a versenyképesség növelése; a hatékonyság növelése; a munkahelyek megtartása, számának növelése; unikális fejlesztések, specializálódás; nemzeti össztermék (GDP és még inkább a GNP) növelése. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform 2009 októberében készítette el a tudományág kutatás-fejlesztési stratégiáját. A stratégiában foglalt fontosabb prioritások alapján, és az Európai Unió irányelvei szerint a stratégia megvalósítási tervének elkészítése szükséges. Az IMNTP tevékenységét európai mintára, a European Nanoelectronics Initiative Advisory Council és Photovoltaic Technology Platform munkájához kapcsolódóan végzi. Célja, hogy elősegítse a hazai szereplők részvételét és a hazai ágazati K+F integrációját az európai kezdeményezésekbe. A Platform a stratégia elkészítése előtt piacfelmérést végzett a hazai ágazati szakértők körében, s a felmérés eredményei alapján készítette el K+F stratégiáját. A felmérésből kiderült, hogy a mikroés nanoelektronikai ipar nagy hozzáadott értékű, komoly helyi szakértelmet kívánó tevékenység, fejlesztése komparatív versenyelőnyt jelent a globális piacon. Jellegénél és volumenénél fogva a magyar gazdaság egyik kulcs ágazata, amely a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb tényezője lehet. A K+F stratégia híven tükrözi a piacfelmérés eredményeit, s rámutat, hogy Magyarország versenyképességének növelését nem a jelenlegi összeszerelés jellegű fejlesztések, hanem a nagy hozzáadott értéket jelentő saját fejlesztések jelentik, amit többek között az oktatás színvonalának drasztikus emelésével és világos kormányzati támogató politikával lehet elérni. Ezek a hazai szellemi potenciál felhasználásával növelik a hazai innovatív vállalkozások esélyét a világpiacon. Az ötletek gyors gyártásba vitelét magas szintű technológiatranszfer 1 A fejezet a Magyar mikro- és nanoelektronikai kutatás-fejlesztési stratégiai terv (2009-2020) alapján készült. 1

szolgáltatásokkal, az innovációt és spin-off cégeket pedig megfelelő támogatási rendszerrel kell segíteni. A hazai ágazati sajátosságokat alapul véve az IMNTP három kiemelt kutatás-fejlesztési irány fejlesztését javasolta: Mikro- és nanoelektronika a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért; a mobilitásért, szállításért, az energetikában és a környezet-védelemben; tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek. Jelen megvalósítási terv célja, hogy e három, nagyobb vonalakban definiált fejlesztési területhez rendeljen operatív célokat és fókuszált fejlesztési irányokat, amelyek konkrét fejlesztési javaslatokat tartalmaznak, a megvalósításukhoz szükséges erőforrások, időintervallum és felelősök meghatározásával. Európai Unió: 1.2. Mikro- és nanoelektronikai helyzetkép Európa a maga kutatás-fejlesztési hagyományával a világ félvezető komponens piacának mintegy 20%-át jelenti, és közel 10%-át a kapcsolódó anyagok és eszközök tekintetében. Egészségügyi, közlekedési, biztonsági, energia, kommunikációs alkalmazási területeken Európának piacvezető pozíciói vannak, a Philips (NXP), Nokia, Ericsson vezető cégek ezen a területen. A nanoelektronika nemzetközi piacán az európai ipari és akadémiai szervezetek nagy arányban képviseltetik magukat, EU-szinten fejlettnek tekinthető a mikro- és nanoelektronika fejlesztési intézményi háttere. Az ENIAC, az Európai Nanoelektronikai Technológia Platform célja, hogy garantálja Európa számára a lehető legkorábbi hozzáférést a legmodernebb integrált alkatrészekhez, a csúcstechnikai termékek és szolgáltatások alkalmazásához szükséges tervezési szaktudáshoz. Az ENIAC szerint ahhoz, hogy Európa a világ vezető hatalmává váljon K+F területén és fenntartsa a nagy hozzáadott értékű következő generációs termelést, szükséges: versenyképes ellátó lánc, megfelelő hátteret biztosítani képes kutatói és infrastrukturális hálózat, stratégiai együttműködések megfelelő szabályozási és gazdasági környezet versenyképes oktatási rendszer Magyarország: A hazai félvezető integrált áramköri fejlesztéseknek nagy hagyományai vannak, a fejlett anyagtudományi kutatásoknak köszönhetően. A kutatásokat leginkább meghatározó szervezet hazánkban a Mikroelektronikai Vállalat volt. Az üzemben az IC gyártás mellett világszínvonalú mérés- és híradástechnikai berendezéseket gyártottak, de a szelettechnológiai gyártócsarnok 1986- ban tisztázatlan körülmények között leégett. Ez az esemény befagyasztotta a további hazai fejlesztéseket is. Az üzem rehabilitációja nem történt meg, így a hazai mikroelektronikai gyártás és a kapcsolódó félvezető-fizika oktatás is jelentősen visszaesett. Ennek ellenére a műszergyártás és elektronika a hazai ipar második legexportképesebb ágazata volt évekig. Napjainkban is fontos szerepe van ezen ágazatnak, hiszen az elektronikai profilú vállalatok által termelt bruttó 2

Mikro- és nanoelektronikai K+F stratégia hozzáadott érték megoszlása 2007-ben 6,21%, míg a foglalkoztatottságot tekintve mindössze 4,14% volt. A KSH adatai szerint mikroelektronikával 2008-ban több, mint 3000 cég foglalkozott hazánkban. A munkavállalók több mint 70%-a 43 nagyvállalatnál dolgozik, miközben elmondató, a szektor vállalkozásainak közel 90%-a kisvállalkozásnak minősül. A járműelektronikai ipart kivéve minden ágazat főként budapesti székhellyel tevékenykedik. 2008ra az újonnan alapított K+F tevékenységet végző innovatív cégek (spin-offok) száma, 2000-hez képest megduplázódott. E tendenciák alapján világosan látszik, hogy jelenleg hazánkban még mindig a nagyvállalatok dominálnak az ágazatban, amelyek elsősorban élőmunka-intenzív tevékenységet folytatnak, főként az összeszerelés terén. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kisvállalatok aránya feltörekvőben van, ami alapot adhat a KKV-alapú innováció-vezérelt ágazati fejlesztéseknek. Az ágazat kiugrási pontjait jól szemlélteti egy SWOT elemzés, amelyből az erősségekre alapozva, s a lehetőségeket kihasználva valósulhat meg a tartós fejlődés. 1. Táblázat: A hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat SWOT elemzése Forrás: IMNTP [2009] alapján A mikro- és nanoelektronika jövője Magyarországon a kutatás-fejlesztésben rejlik, s a nagy hozzáadott értéket jelentő saját fejlesztések jelentik a kiemelkedés kulcsát. Az áttörés az oktatás színvonalának drasztikus emelésével és világos kormányzati támogató politikával történhetne meg. Az oktatás színvonalának emelése megállíthatná azt a tendenciát, amelyet hazánk a nanotechnológia terén az utóbbi néhány évben produkált: a nyilvánossá tett tudományos eredmények száma egyre kevesebb. Az integrált mikro- és nanorendszerek Platformjának elsődleges célja, hogy a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat versenyképességét növelje. A Platform olyan K+F stratégiát készített, amely megvalósítása legfőképpen a hazai KKV-k piaci pozíciójának javítását szolgálja, de az intézkedések egyaránt hozzájárulnak a kutatóhelyek, és a vállalati szféra fejlődéséhez. 3

A K+F stratégia megvalósítási terve az ágazat csaknem minden szervezetét megcélozza. A szerteágazó célrendszer megvalósításában és koordinálásában nagy segítséget nyújtana egy olyan szervezet, amely a K+F stratégia teljes időhorizontján át (2010-2020) működik. A menedzsment szervezet továbbá a Platform továbbélésében játszik nagy szerepet. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform víziója, hogy a K+F stratégia révén a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat minden szereplője nagy hozzáadott értéket képviselő fejlesztéseket fog megvalósítani, amelyek a hazai KKV-k versenyképességét erősíti a multinacionális vállalatok igényeinek figyelembe vétele mellett. Az ágazat szereplőinek összefogását a Platform menedzsment szervezet hivatott segíteni, amely az eddig elért, és a jövőben megvalósítandó célok megvalósítását szolgálja A K+F stratégia megvalósításának fő hajtóereje a résztvevő vállalatok és kutatóhelyek profitszerzési lehetőségeinek bővülése, amely ösztönzi az együttműködések kezdeményezését, a kutatási projektek indítását és a létrehozott eredmények hasznosítását. Az IMNTP az általa készített piacfelmérés alapján - javasolja az ágazat legsürgetőbb beavatkozási pontjaként a mérnök és természettudományos képzés (középfokú és szakoktatástól kezdődően) azonnali megreformálását, szintjének emelését, amely által Magyarország még mindig versenyképes lehet a nagy hozzáadott értékű K+F területen. A piacfelmérés megállapította, hogy ha a képzés javítására és a hazai innovációt hasznosító KKV-k helyzetbe-hozatalára nem születnek azonnali, rendszerszemléletű szabályozási és innovációtámogatási kormányzati lépések, továbbra is a külföldi befektetők munka-intenzív összeszerelő cégei fogják a magyar elektronikai ipart reprezentálni 2. 2 Forrás: IMNTP [2009]: Tanulmány a magyarországi mikro- és nanoelektronikai, valamint fotovillamos szektor kutatás-fejlesztési és innovációs elképzeléseiről, azok társadalmi és gazdasági hatásáról. 4

2. A MIKRO- ÉS NANOELEKTRONIKAI PLATFORM STRATÉGIAI CÉLMÁTRIXÁNAK BEMUTATÁSA A megvalósítási terv kidolgozásának módszertana: A megvalósítási terv tartalma illeszkedik a kutatás-fejlesztési tervben megfogalmazott fejlesztési javaslatokhoz. A stratégiai célmátrix egy átfogó cél elérését, azaz a hazai mikro- és nanoelektronikai ágazat versenyképességének növekedését tűzi ki célul. Ehhez a prioritások járulnak hozzá. A prioritásokat úgy határoztuk meg, hogy átfedésben legyen a K+F stratégia prioritásaival. A prioritások operatív célokra bomlanak, amelyek alkalmazási területenként foglalják össze a fejlesztéseket. A tényleges fejlesztési intézkedéseket a fókuszált fejlesztési irányok tartalmazzák, amelyeket a stratégiai menedzsment elvei alapján programoztunk le: fejlesztési célt, erőforrásokat, időintervallumot, és megvalósító szervezeteket jelöltünk ki hozzájuk. Jelen dokumentumban két részre osztottuk a prioritásokat: (A) Szakma-specifikus prioritások ("vertikális") (B) Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési célú prioritások ("horizontális") A stratégiai célmátrix elvén, a horizontális prioritások ás operatív célok minden egyes szakmaspecifikus prioritás, operatív cél eléréséhez hozzájárulnak, kiegészítik őket. Ezen felül a horizontális prioritások és operatív célok úgy lettek definiálva, hogy nemcsak a kutatás-fejlesztési stratégiában meghatározottakhoz illenek, hanem a két horizontális prioritás céljai egymást erősítik, szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A prioritások a Platform szereplőivel egyetértésben, javaslataik alapján lettek definiálva. Ennek megfelelően, a következőkben átfogóan, majd részletesen bemutatjuk a stratégiai célmátrixot: 5

6

3. A PRIORITÁSOK ÉS OPERATÍV CÉLOK BEMUTATÁSA 3.1. Mikro- és nanoelektronika a gyógyászatban (diagnosztika és terápia), egészség megőrzésben és a biztonságért (safety) prioritás Az elöregedő társadalom, az egészségbiztonság igényének egyre erősebb artikulálása olyan kutatások felé irányítja a figyelmet, amelyek kiszolgálják a fogyasztói, társadalmi igényeket. Ezen kutatások egy része az egészség megőrző és állapot-monitorozó rendszerek felé fókuszálnak, s magas technológiai színvonalat képviselő, hatékony, de ugyanakkor olcsó módszerek/eszközök kifejlesztésére irányulnak. 3.1.1. Bioszenzorok, bioeffektorok és ezekből integrált klinikai, laboratóriumi mikrorendszerek fejlesztése operatív cél Indokoltság: A betegségek korai felismerése az orvostudomány egy állandó kihívása. Az egészségügy és a biztonság témakörében megvalósuló fejlesztések így nagy szerepet kell, hogy kapjanak. E kihívást a bioszenzorok, bioeffektorok fejlesztésével meg lehet válaszolni, hiszen a fejlett bioszenzorok lehetővé teszik több betegség korai diagnosztizálását könnyen hozzáférhető biológiai minták (vér, nyál, stb.) "in vitro" elemzésével, vagy kívülről mérhető paraméterek "in vivo" felügyeletével. Jelentőségük abban áll, hogy a monitorozó rendszerek segítségével egyes betegségek már diagnosztizálhatóvá válnak a súlyos, életminőséget rontó tünetek megjelenése előtt és a megelőzést célzó beavatkozások időben megindíthatók. A költség-hatékony eszközök kifejlesztése segítheti ezen eljárások széleskörű elterjedését a mindennapi orvosi gyakorlatban. Elérendő célok: A bioszenzorok, bioeffektorok fejlesztése esetében a Platform célja, hogy fejlesztéseiket az orvosi diagnosztika hatékonyabbá tétele érdekében valósítsa meg. Olyan eljárások és szenzorok kidolgozása a cél, amelyek kis méretű integrált megoldásokkal a test felszínén illetve testen belül kémiai vagy biológiai jelek alapján detektálják az emberi szervek, szövetek paramétereit. Fókuszált fejlesztési irányok: Agyi mezőpotenciálok, testfelszíni és belső szervi sejttevékenység sok-csatornás elvezetésére alkalmas multi-elektród-rendszerek fejlesztése Táv-ellenőrzés és mérő-validáló és ellenőrző-karbantartó módszereknek a kialakítása Új szenzor-elveken és kiemelkedően szellemes ötleteken alapuló, méréstechnikai eszközök/eljárások kialakítása Multibioszenzorok és köréjük építhető µtas (micro Total Analysis System) megoldások fejlesztése Több lépéses bioreakciókon (pl. ELISA), kémiai vagy bioszenzor(ok)on alapuló elemzőrendszerek mintakezelési folyamataihoz kapcsolódó fejlesztések Folyamatosan üzemelő érzékelők, automatizált adattovábbító és adatfeldolgozó rendszerek fejlesztése a javított emberi életminőségért Komfortosan viselhető MEMS/mikroelektronikai alapú vezetéknélküli orvosbiológiai érzékelők/eszközök fejlesztése 7

3.1.2. Nanofunkcionalitás alkalmazása a biztonsági feladatokra tervezett integrált érzékelőkben Indokoltság: A nanotechnológia mára egy dinamikusan fejlődő tudományággá vált, és számos egészségügyi, ipari alkalmazása ismert. Az anyagok pontosan a nano-méret miatt megnövekedett határfelületeknek köszönhetően számos új tulajdonsággal rendelkeznek, melyekre alapozott technológiák új érzékelési feladatokat tesznek lehetővé. Itt, és a többi prioritásnál is hangsúlyozni kell, hogy az anyagtechnológiai fejlesztések és az analitika az integrált mikro- és nanotechnológiai fejlesztések elválaszthatatlan szerves részét képezik, de a fókusz az integrációval megvalósított nagy hozzáadott értékű terméken van. A személyes és környezeti biztonsági problémák jelenleg napi kérdések. Biztosítani kell az egészséges levegőhöz, vízhez és biztonságos élelmiszerhez való jogot. Továbbá szükséges gondoskodni a személyek biztonságáról akár az egészségügyi ellátó rendszerről (nyomon követés, orvosi eszközök) akár a biztonságos azonosítást és fizetést lehetővé tevő alkalmazásokról van szó. Ezek a rendszerek kritikusnak tekinthetők az életminőséget befolyásolják. Éppen ezért a kutatásokat mindenképpen követnie kell az ellenőrzési, biztonsági eljárások fejlesztésének, a szabályozási rendszerek kialakításával együtt pedig fejleszteni szükséges az engedélyezési eljárásokat is. Elérendő célok: Környezeti biztonság Fém, oxid, polimer tartalmú nanokompozitok kialakítása; Határfelületek fizikai, kémiai, biológiai funkcionalizálása, vizsgálata; Integrált érzékelők a környezeti paraméterek monitorozására (víz, levegő, föld) Személyes biztonság élelmiszerek gyártásásával, azonosításával és tárolásávalkapcsolatos eljárások biztonságos személyazonosítás és fizetés élő szövetbe implantált érzékelő és beavatkozó eszközök kompatibilitása Szabályozási és társadalmi kérdések nanobiztonsági eljárások és szabályozások megalkotása a nanobiztonság kockázatainak társadalmi kommunikációja Fókuszált fejlesztési irányok: Kémiai, biológiai, anyagszerkezeti és határfelületi tulajdonságok kutatása (különös tekintettel az élő szervezetbe implantált érzékelőkre) Nanokompozitok fejlesztése és minősítése a nanotechnológia eszköztárával Hamisítás elleni védelem (nyomdatechnika, védjegyek stb) Víz és levegőbiztonság Élelmiszerbiztonság Mikro-nanoanyagok és eszközök biztonságos alkalmazásával kapcsolatos szabályozási kérdések 8

3.2. Mikro- és nanoelektronika a mobilitásért, szállításért és az energetikában prioritás 3.2.1. Biztonságtechnikai fejlesztések a járműtechnológia és ipar számára operatív cél Indokoltság: Ma egy sokkal biztonságosabb világban élünk, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, mégis állandó az igény a biztonság növelésére életünk szinte minden vonatkozásában. A biztonság az információs társadalom egyik nagy kihívása, sok más alkalmazás és kapcsolódó szolgáltatás előfeltétele. A biztonságtechnika, mint az ENIAC kiemelt alkalmazási területe számos aspektusban kapcsolható a biztonsághoz: hamisítás elleni védelem, járműipari biztonság, ipari biztonságtechnika, vagy irányítástechnika. Elérendő célok: Komoly műszaki kihívás a bonyolult, heterogén rendszerek megbízhatóságának emelése, a meghibásodás lehetőségének minimalizálása a rendszer egész élettartama alatt, így ezen operatív cél megvalósítása növeli az biztonságtechnikai berendezések megbízhatóságát. Az operatív cél elsősorban a nagy teljesítőképességű, nagyhatékonyságú rendszerekre irányul, olyan alkalmazásokra, mint a járműelektronika fejlesztések (elektronikus monitorozása és szabályozás, vezeték nélküli és autonóm szenzorok, vezetősegítő biztonsági rendszerek, ütközés elkerülő elektronika) nyilvános infrastruktúra, szállítás, távközlés, speciális ipari technológiák (bánya, atomreaktor). Fókuszált fejlesztési irányok: Járműelektronikai fejlesztések (vezetéknélküli és biztonsági szabályozó rendszerek Irányítástechnika, ipari műszerezés, szabványos kimenőjelű távadók Ipari biztonságtechnikai fejlesztések (robbanásbiztos érzékelők) Nanoszekundumos tartományban működő jelgenerátor és feldolgozó rendszer 3.2.2. Környezettudatos energetikai fejlesztések operatív cél Indokoltság: Az operatív célban az energiatermelés környezeti kérdéseit nem részletezzük, mivel azt a fotovillamos kutatás-fejlesztési terv foglalja össze. Az operatív cél elsősorban a járműiparral és a környezettel kapcsolatos elektronikai fejlesztésekre irányul. A mobilitás és a biztonság egyre fokozódó társadalmi igény a jövő közlekedésével szemben. Az utak forgalma tovább növekszik, növekvő igény lesz többek között a biztonságra és kényelemre. Az autóipar jelentős szerepet tölt be Európában és hazánkban is (Európa összes nemzeti termékének 3%-át képviseli az EU járműipara), a járműelektronika egy dinamikusan fejlődő ágazat, ami a mikro és nanoelektronikai fejlesztések révén egyre hangsúlyosabb szerepet tölthetnek majd be a globális járműiparban elsősorban az üzemanyag csökkentés, CO 2 kibocsátás terén. Az energiatakarékossághoz kapcsolódó mikro- és nanotechnológiai fejlesztések nagyon komplexek, s megvalósításukhoz elengedhetetlen a nanoanyagok, kompozitok fejlesztése. Az operatív cél hozzájárul a természeti erőforrások és a környezet védelméhez, az elavult berendezések használata és az energiapazarlás megakadályozására irányul közvetett módon. Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az innovatív energia-hatékony termékek kifejlesztése 9

mind a járműipar, mind a biztonságtechnika terén, kutatást és fejlesztést kell végezni anyagtechnológiai területeken új félvezető anyagok (SiC, AlN vagy GaN), vékony szubsztrátumok, kompzitok stb területén is, melyek az integrált rendszer elemei lehetnek. Elérendő célok: Energetikai fejlesztések a közlekedésben: A motor hatásfokát, fogyasztását, Co2 kibocsátását csökkentő fejlesztések Elektromos járművek fejlesztése A világítástechnikában: Elektron-emisszió javítása kisülő-lámpák elektródjainál az nano-szerkezetű emissziós anyagokkal Nanostruktúrák létrehozása (fénykicsatolás javítására, thermopile alkalmazásra) áramforrásoknál Szilárdtest világítás és annak műszertechnikai fejlesztése, beleértve a nanofényporok kutatását a hatásfok és a színminőség további javítása Energia ellátásban szerepet játszó nanoszerkezetű anyagok fejlesztése Nanoanyagokból felépülő szupravezető kompozitok fejlesztése elektromos hálózatokban való alkalmazások céljára Kompozit rendszerek előállítása szupravezető nanoanyagokból és elektromosan vezetőkből, ún. szupravezető drótok. Fókuszált fejlesztési irányok: Energetikai fejlesztések a közlekedés számára Világtástechnikai fejlesztések (energiaoptimalizálás, termikus kérdések 3.3. Tervezési és ellenőrzési módszerek, berendezések és műszerek a mikro- és nanoelektronika számára prioritás A tervezési eszközök és módszerek prioritása összekapcsolódik a többi szakmai prioritással, hiszen mindegyik területhez háttér-infrastruktúrát biztosít. A tervezési és ellenőrzési módszerek fejlesztése az ún. lehetőségteremtő kulcstechnológiák közé tartozik, amelyek közvetlen társadalmi hatása a magasan képzett munkahelyek teremtésében és az innovatív KKV-k alakulásában jelentkezik. Közvetett hatása érinti az ENIAC SRA-ban azonosított összes fő alkalmazási hajtóerőt. 3.3.1. Méréstechnikai és analitikus laboratóriumi és eszközök és eljárások fejlesztése operatív cél Indokoltság: A gyártási folyamat háttértámogatás nélkül nem valósulhat meg, s ehhez a méréstechnika nélkülözhetetlen. A mikro- és nanoelektronikai metrológiai berendezéspiac erősen kompetitív piac, amely hozzájárul egyéb csúcstechnológiai iparágazatok fejlődéséhez is, mint például a gyógyászat és az autóipar. Összesen több mint 300 vállalat érintett közvetlenül és jelentősen a félvezetőkben. A kutatásfejlesztésben, tesztelésben és a gyártásban is így fontos, hogy 10

laboratóriumi és gyártási/gyártásközi mérő és minősítő eszközök, eljárások fejlesztése valósuljon meg, hiszen ez lehet az egyik húzóágazata a hazai mikro- és nanoelektronikának. A hazai mérőműszer-fejlesztő és gyártó szervezetek a világ élvonalba tartoznak, s ahhoz, hogy a mikro-és nanoelektronikai ágazat felzárkózzon Európához, és hazai húzóágazattá váljon, fontos a fejlesztéseket kiszolgáló, megalapozó eszközstruktúra megléte. Elérendő célok: A hazai mikro- és nanoelektronikai ágazatot kiszolgáló metrológiai és eszközbázis fejlesztése, amely megalapozhatja a hazai berendezéspiac nemzetközi versenyképességét. A mérőműszerek területén fejlesztendőek a következő fajták: at-line (gyártósor melletti) mérőműszerek a kereskedelmi eszközök gyártására nem használt, csupán folyamatellenőrzési céllal feldolgozott ún. monitor szeletek mérésére. Az at-line eszközöknek képesnek kell lenni nagy sebességgel teljes szeletek térképezésére. in-line (gyártósorba illesztett) mérőberendezések az éles eszközöket tartalmazó Siszeleteken kialakított teszt-területek rutinszerű mérésére, amelyeknek gyorsan azonosítania kell a néhányszor tíz mikron nagyságú tesztstruktúrákat, és ezeken elvégezni a megfelelő méréseket. Fókuszált fejlesztési irányok: Integrált optikai elvű laboratóriumi és minősítő berendezések fejlesztése (dielektriku minősítés, strukturált félvezető-szeletmérő rendszer) Egyéb roncsolásmentes analitikai módszer és berendezés fejlesztés (termikus, mágneses, mikrohullámú) Termékélettartam-vizsgálatok módszertanának kidolgozása nanoelektronikai eszközökre 3.3.2. Komplex tervezési módszerek fejlesztése operatív cél Indokoltság: A tervezési tszközök és módszerek fejlesztése főleg az innovációra és termelékenységre gyakorolt befolyásán keresztül éreztetik hatását. A TCAD platformok hatékony használata (berendezés-, folyamat-, eszköz- és áramköri szimuláció) 2007-ben 40%-os költségcsökkentésre vezetett a technológiafejlesztésben, amely a kutatásokat elősegíti. A nanotechnológia valamennyi fő alkalmazási területe (az energia, szállítás, egészség, kommunikáció és egyéb területek) igényli a nagy átbocsátóképességű adatfeldolgozást, csekély energiafogyasztást, különböző funkciók hatékony integrálását, nagy megbízhatóságot, amely minden tervezőnek kihívást jelent. Átfogó tervezőeszköz- és módszer-készlet kifejlesztésére van szüksége az európai iparnak. Tervezésben is a System on Chip (SoC) és a System in Package (SiP) integrációs megközelítés szükséges. A komlex módszereknek az integrált eszköz esetén a tervezésétől a verifikációig a prototípus-gyártásig terjedően az összes területet le kell fedniük, beleértve az eszközök felhasználásával épített műszereket is (mérő, vezérlő). Az eszközbe épített hozzáadott érték a végső felhasználást jelentő készülékben realizálódik, ami az egész terméklánc együttes értékelésében jelentkezik. Rendkívül nagy munkahely teremtő képessége van. Egy tervező fejlesztő mérnök állás további 5 munkahely teremtéséhez járul hozzá. 11

Elérendő célok: Mivel a megfelelő tervezési módszerek alkalmazása jelentősen növeli a gyártási hatékonyságot és csökkenti a piacra juttatási időt, s ezáltal hozzájárul az európai ipar versenyképességének növeléséhez, a Platform célja, hogy megbízható és kompakt modellek kifejlesztését valósítsa meg. A komplex tervezéshez termékorientált fejlesztési szemlélet is kell. Ilyennel rendelkezik pl. a Cadence is, melynek eljárásait alkalmazni lehet Fókuszált fejlesztési irányok: Különböző fizikai hatások együttes figyelembevétele a tervezés folyamata során FPGA tervezési módszerek Board tervezési módszerek SiP/SoC szimuláció és tervezés 3.4. Vállalkozásfejlesztés prioritás 3.4.1. Spin-off vállalkozások alapításának ösztönzése és inkubáció elősegítése operatív cél Indokoltság: A nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások alapítása és túlélési esélyeinek növelése kiemelten fontos azon a területen, ahol szükség van a versenyképes tudást létrehozó és alkalmazó KKV-kra. A mikro- és nanoelektronika területén az induló vállalkozásoknak meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek ösztönzik a cégek alapítását, hatékony fenntartását, ezáltal hozzájárulva a tudományterület és a vállalati szektor fejlődéséhez. A platform tudásbázisát alapul véve, meg kell alapozni azokat a keretfeltételeket, amelyek a spin-off vállalkozások létrejöttét ösztönzik. Ezen vállalkozás-típusok fontos mutatószámai a kutatói szféra üzleti szféra közötti együttműködések hatékonyságának, s a fejlett gazdaságokban igen nagy arányban hoznak létre spin-offokat. Mivel e cégek gyors növekedési potenciállal, és komoly értékteremtő képességgel bírnak, kiemelt célja a Platformnak, hogy ösztönözze létrehozásukat. Ezt pedig az inkubáció fejlesztésével hatékonyan lehet elérni, amely kiváló eszköze lehet a spin-offok ösztönzésének, így a Platform céljainak egyike az, hogy fejlessze a technológiai inkubációt. Mivel hazánkban jobbára csak tradicionális inkubátorok vannak, célunk, hogy a Platform olyan inkubációfejlesztési célt valósítson meg, amely a vállalkozásokat értéknövelő, innovációs szolgáltatásokkal segíti. Elérendő célok: Az operatív cél kettős haszonnal járhat, hiszen a meglévő, fiatal vállalkozások erősödéséhez vezet, másrészt a spin-off vállalkozások indítását ösztönözheti, ezáltal fejlődő, tőkeerős vállalkozások alapulhatnak a szektorban, elsőként ismeretátadás révén, majd konkrét szolgáltatásfejlesztés révén. Az inkubáció elősegítése arra irányul, hogy a meglévő inkubátorokat fejlesszék, szolgáltatásaikat kiterjesszék. Ezen intézkedések segítségével lehetővé válik, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező, de a kezdeti akadályokat nehezen kezelő vállalkozások megerősödjenek, magas minőségű szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Az inkubáció ösztönzése számos módon megvalósulhat, a vállalkozások életben tartásához és értékteremtő képességének növeléséhez történő hozzájárulás elsősorban az inkubátorban elérhető szolgáltatások minőségétől, specifikusságától, egyediségétől és piacképességétől függ. 12

Fókuszált fejlesztési irányok: Inkubációs program Üzleti angyal tevékenységgel és kockázati tőkebefektetéssel kapcsolatos információnyújtás 3.4.2. Kutatóhelyek és vállalkozások közötti együttműködés fokozása operatív cél Indokoltság: A tudományos eredmények létrehozása és alkalmazása nem jöhet létre úgy, hogy a tudományos és az üzleti szféra szereplői ne működjenek együtt. A két szféra közötti együttműködések hatékonyságának fokozása központi cél kell, hogy legyen a Platform számára, s mint horizontális operatív cél, hozzájárul minden szakma-specifikus, kutatás-fejlesztési cél eléréséhez. A kooperációk magas szintjének biztosítása azért fontos, mert a gazdaság minden aspektusában kedvező hatásokat érhet el, hiszen többek között az innovációk hatékonyabb létrehozásához, a képzési szerkezet (ezáltal a munkaerőpiac) kiegyensúlyozásához, a vállalatok keresletének megfelelő kutatások végzéséhez vezet. Mivel hazánkban hagyományosan gyenge a két szféra közötti együttműködési hajlandóság (s ez a mikro- és nanoelektronika területére is jellemző), olyan intézkedéseket kell megvalósítani, ami közvetlenül és közvetetten ösztönzi a vállalati-kutatói szféra együttműködését. Elérendő célok: A Platform a megvalósítandó intézkedésekkel el kívánja érni, hogy minél több közös (kutatóhelyi és vállalati) kutatási projekt és beruházás valósuljon meg. Az együttműködések számának és mélységének növelésével az ágazat szereplői hatékonyabban tudnak együtt fellépni a globális gazdaságban, és a kutatóhelyeken megtermelt tudás gyorsabban, könnyebben fog hasznosulni és üzleti alapra helyeződni. Az együttműködések fokozásának ki kell terjednie a formális és informális kapcsolatok mélyítésére is. Elsőként két- majd többoldalú együttműködések megvalósítását kell célozni, majd a hálózatok, klaszterek formálását. A közös fellépés a közösségi és hazai források könnyebb megszerzésére is alkalmas lehet. Mivel azonban a szervezetek együttműködési hajlandósága még gyerekcipőben jár, szükség van egy átfogó, koordináló szervezetre, amely hídként szolgál a két szféra között, s megkönnyíti kommunikációjukat. Fókuszált fejlesztési irányok: Ipari kapcsolattartó iroda létrehozása Kutatóhelyi- vállalati kutatási projektek indítása (szerződéses kutatás, közös pályázat) 3.4.3. Az iparág vállalatai közötti hálózatosodás ösztönzése operatív cél Indokoltság: A globalizáció bebizonyította, hogy az önálló vállalati, vagy kutatóhelyi kezdeményezések helyét egyértelműen a hálózatok és klaszterek veszik át, amelyek ezáltal biztosítják a mikro- és kisvállalkozások hatékony integrálódását a helyi és nemzetközi gazdaságba. A hálózatok a 13

hatékony működéshez és érdekérvényesítéshez szükséges méretgazdaságossági küszöb, és kritikus tömeg elérését is segítik. A hálózat, mint a vállalati együttműködések egy fajtája számos előnyt tud biztosítani a résztvevő vállalkozások számára: költségmegtakarítás, biztonság, erőforráskorlát kitágítása, kiegészítő fókuszált fejlesztési irányok fejlesztése, rugalmasság 3. A mikro- és nanoelektronika terén már megfigyelhetőek olyan kezdeményeződések, amelyek hálózatok kialakulását jelzik, azonban nem mindegy, hogy a hálózat milyen fajtája alakul ki (pl. eladó-vevő hálózat, vagy közös termelési hálózat). A Platform célja, hogy minél magasabb szintű együttműködés, hálózat jöjjön létre az iparág vállalkozásai között. A leghatékonyabban működő hálózatok létrejötte természetesen alulról kezdeményezett, azonban ebben az esetben egy integrátor (akár kutatóhely, akár vállalat, akár az állam) jelenléte fontos lehet, aki szervezi, koordinálja a hálózat kialakulását. Elérendő célok: A hálózatosodás segítségével a Platform el kívánja érni, hogy ne csak a Platformban részt vevő cégek, hanem a hazai érdekeltségű vállalkozások között meginduljon egyfajta együttműködési, kooperációs hajlandóság. Hazánkban sajnos ezt egészen az alapoktól kell elkezdeni, így már a felsőoktatásban hallgatók és a vállalkozások hálózatokról szóló ismereteit is bővíteni kell. Az ágazat vállalkozásainak innovativitásának, s versenyképességének növelése érdekében azoknak a csatornáknak a kialakítására van fokozottan szükség, amelyek lehetővé teszik a tudástranszfer folyamatát. Nemcsak az explicit tudás elterjesztésének elősegítése fontos, hanem a rejtett tudásé is. Ezt azonban csupán akkor valósulhat meg, ha a KKV-k közötti kapcsolatrendszer informális alapokon is megszilárdul, ugyanis a személyes kapcsolatok engedhetetlenek a rejtett tudás megismeréséhez és megértéséhez. Biztosítani kell meglévő hazai és nemzetközi hálózatokhoz történő csatlakozást, illetve új hálózat elindítását is. A szektor erős multidiszciplináris jellege miatt szoros együttműködés javasolt határterületi Platformokkal és Klaszterekkel. Ezek elsősorban a Biotechnológiai Nemzeti Technológia Platform Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform ARTEMIS-Magyarország Nemzeti Technológiai Platform Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform ERTRAC Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platform Az élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform Nemzeti Víztechnológiai Platform evita Nemzeti Technológiai Platform Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért Magyar Építésügyi Technológiai Platform Magyar Anyagtudományi és Nanotechnológiai Klaszter Pannon Autóipari Klaszter Pannon K+F+I+O Klaszter Országos Elektronikai Klaszter 3 Forrás: Imreh Sz. Lengyel I. [2002]: A kis- és középvállalkozások regionális hálózatainak főbb jellemzői. In Buzás N. Lengyel I. (szerk.) [2002]: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPRess, Szeged. 154-174. o. 14

A hatékonyabb érdekérvényesítés miatt pedig a hasonló profilú egyesületekkel, szervezetekkel kell szoros kapcsolatot ápolni, ilyenek a Magyarországi Elektronikai Társaság, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége Elektronikai Tagozata. Emellett az ágazat vállalatainak megismerkedéséhez, tapasztalatcseréjéhez fórumot kell biztosítani. Ehhez azonban a szükséges pénzügyi források biztosítását is meg kell oldani. Fókuszált fejlesztési irányok: Együttműködési készségek informális és intézményes fejlesztése Nemzetközi partnerség erősítése 3.5. Tudástranszfer előmozdítása prioritás 3.5.1. Technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése operatív cél Indokoltság: A technológiatranszfer folyamatok nemcsak a high-tech vállalkozások hazai és globális piacon történő megjelenéséhez elengedhetetlenek, hanem a kutatóhelyek és a vállalkozások közös kutatási projektjeihez is. A technológiatranszfer a globális gazdaságban a technológiák létrehozásához, átadásához, terjedéséhez, hasznosításához szükséges. A mikro- és nanoelektronika területén rengeteg innováció születik, amely zömében a fiatal, kisméretű, innovatív vállalkozásoknál realizálódik. Ezen találmányok fontosak az ágazat számára, s nem mindig adódik lehetőség üzleti hasznosításukra (akár hazánkban, akár külföldön). A megfelelő technológiatranszfer tevékenység által azonban a jó ötleteket, innovációkat üzletileg is sikeressé lehet tenni, s így a hazai gazdaság számára is hasznosak lesznek. A technológiák sikerességét sokszor gátolja, hogy nem rendelkeznek a megfelelő mennyiségű és minőségű ismeretekkel a vállalkozások és kutatóhelyek, s ez ahhoz vezet, hogy nem mindig a legoptimálisabb módszert alkalmazzák a technológiák hasznosításához. A találmányok üzleti hasznosításából fakadó anyagi hasznok mértéke nagymértékben függ a sikeres technológiatranszfer tevékenységtől is. Elérendő célok: A Platform a kutatás-fejlesztési stratégiában megfogalmazta azt az igényt, hogy a technológiatranszfer szolgáltatások alacsony szintje és nehéz elérhetősége miatt szükség van ezen típusú szolgáltatások fejlesztésére. Mivel magas szintű TT tevékenység jelenleg nem jellemző az ágazatban, így az alapoktól kezdve szükséges megerősíteni a TT szolgáltatásokat. Fontos, hogy a szolgáltatások igénybe vételének is meglegyen a kultúrája, amely hazánkban szintén alacsony szintet mutat. A Platform célja tehát, hogy magas szintű TT szolgáltatások létrejöttét támogassa, amelyekre a szervezeteknek valóban szüksége van. Amellett, hogy a technológiatranszfer szolgáltatásokat fejleszteni szükséges, biztosítani kell azt is, hogy a kutatóhelyek és a vállalkozások megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy milyen, eddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a technológiatranszferben. Fókuszált fejlesztési irányok: Technológiatranszfer tanácsadás biztosítása Innovációmenedzsment ismeretek oktatása vállalkozások és hallgatók számára 15

3.5.2. A tudományághoz kapcsolódó képzések elősegítése operatív cél Indokoltság: A szakterületi MSc. mérnökképzés bázisa a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszék, az Elektronikus Technológia Tanszék, valamint a BME Gyártástudomány és Technológia Tanszék. Fontos a szerepe a szakember-képzésben, elsősorban a kutatói utánpótlás biztosításában a BME Természettudományi Kar mérnök-fizikus képzésének is. Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara BSc. szinten ugyancsak kiemelt feladatot lát el. Újabban interdiszciplináris felsőoktatási szereplőként belépett a szakterület utánpótlás-képzésébe a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Műszaki Informatikai Kara, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara és a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Kara is. Általános probléma viszont a gyér jelentkezés az műszaki-természettudományos szakokra. A felsőoktatás jóval kevesebb szakembert, mérnököt bocsát ki, mint amennyire, és amilyenre szükség lenne, és a középfokú oktatás színvonala sem megfelelő a műszaki területeken. Igazodva az OECD és az EU ajánlásaihoz, Magyarországnak is fel kell zárkóznia a műszakitermészettudományos képzésben, és nemcsak az EU átlaghoz. A hazai gazdaság innováció-vezérelt fejlődésének egyik fontos akadályozója a műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők igen alacsony aránya. A műszaki és természettudományos képzettséggel végző hallgatók aránya (2002-ben 18%) jelentősen elmarad az EU 26,1%-os átlagától. Még rosszabb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a 20-29 éves korúak körében a matematika, műszaki és természettudományos szakokon végzett diplomások aránya mindössze 4,8%. A kedvezőtlen tendenciák mögött több tényező is áll, ezek közül ugyanakkor igen fontos szerepet tölt be az, hogy a középiskolás diákok egyrészt idegenkednek az műszakitermészettudományos területtől, másrészt nincsenek tisztában az itt végzettek az átlagosnál jobb elhelyezkedési lehetőségeivel. Az alapproblémára adott válasz igen sok elemből áll, amelyek között fontos szerepet tölt be e szakterület vonzerejének növelése, a magas szintű képzés és a versenyképes tudás elérhetősége. Elérendő célok: A Platform által készített piacfelmérés is egyértelműen alátámasztja, hogy a megerősített szakirányú mérnök-képzéssel hazánk versenyképes lehet a nagy hozzáadott értékű mikro- és nanoelektronikai szakterületen. A Platform célja így, hogy mind az alapfokú, mind a közép- és felsőfokú műszakitermészettudományos oktatás, illetve a szakterülethez szorosabban kapcsolódó oktatás fejlődjön, amelynek mutatószáma a magasabb számú és versenyképes tudású műszaki diplomás. Ezt már az alapfokú műszaki-természettudományos képzés színvonalának emelésével, a diákok érdeklődésének felkeltésével, specifikus oktatási anyagok készítésével, és demonstrációs rendszerek kiépítésével is el lehet érni. Fókuszált fejlesztési irányok: Felsőfokú és szakképzési tananyag és infrastruktúra-fejlesztés Középiskolák és műszaki-természettudományos felsőoktatási karok közötti kapcsolat erősítése nyílt napok, diákkutatási versenyek, iskolalátogatások szervezésével 16