4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt Képviselő Asszony! Az Ön által Hogyan alakult a Munkaerőpiaca Alap által támogatott képzésben résztvevők száma 2005 óta és mennyire volt eredményes a képzés a munkaerőpiaca reintegráció szempontjából?" címmel, K/1934. számon benyújtott írásbeli kérdésére az alábbiak szerint válaszolok. A munkaerő-piaci képzés kiemelkedő szerepet tölt be a munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztathatóság javításában. A gazdaság munkaerő-igényéhez igazodó kompetenciák és szakképesítések megszerzésével javul a támogatásban részesülők munkaerő-piaci pozíciója, elhelyezkedési esélyük növekszik. Az egész életen át tartó tanulás széles körű elterjesztésével célunk az, hogy a munkavállalók képessé váljanak a gazdaság gyorsan változó igényeihez történő alkalmazkodásra, foglalkoztathatóságuk megőrzésére. Különösen fontos feladatunk a hátrányos helyzetű rétegek (p1. : tartós álláskeresők, romák, csökkent munkaképességűek stb.) képzési támogatása speciális programok kidolgozásával. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint 2006. első 11 hónapjában az előző évinél többen, összesen 41,1 ezren vettek részt munkaerő-piaci képzésben. A résztvevők döntő többsége - 71 %-a - M szerinti szakképzést szerzett, míg mintegy 12%-uk nyelvi képzésben részesült. A részletes statisztikai adatokat a melléklet tartalmazza. A munkavállalók képzési támogatására a Munkaerőpiaca Alap mellett az Európai Unió Strukturális Alapjai állnak rendelkezésre. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP 1.1.) intézkedése keretében a megyei munkaügyi központok által kidolgozott munkaerő-piaca programokban elsősorban a hátrányos helyzetű munkanélküliek vesznek részt. Ezekben a programokban meghatározó szerepet kap a felzárkóztató és a munkaerő-piaci k támogatása. A munkanélküliség megelőzése és Levétcínt: 1064 Budapest, Alko Telefon : 473-8177, Fax : 302- Email cím: kiss.pc Internet: wm y.szmm_,.,. :_
kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-piacról kiszorult inaktív népesség munkaerő-piacra történő visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, valamint az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét. 2006-ban a megyei munkaügyi központok a programterveikben országosan összesen 25 ezer fő bevonását tervezték, mintegy 28,9 milliárd forint forrás felhasználásával. A 2006. Ill. negyedévi beszámoló szerint a programba bevont létszám meghaladta a 32 ezer főt. A HEFOP 3.4.1. keretében a vállalkozások munkahelyi it támogató pályázat keretében több mint 2000 pályázat érkezett be, mintegy 29 milliárd forint támogatási igénnyel. A mintegy 1000 nyertes pályázó, több mint 12 milliárd forintos támogatásból, megközelítőleg 40.000 fő képzését tudja megvalósítani. A HEFOP 3.5.3. keretében mintegy 4 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett Lépj egyet előre" programba - 2007. január 24-i állapot szerint - 27 737 fő jelentkezett, ebből 10 677 fő kapott támogatást. A Munkarerőpiaci Alapból a felnőttképzési célú keret terhére az elmúlt három évben a felnőttképzési célú támogatásokból kre a következő összegeket fordítottuk : Kimutatás az MPA FCK - felnőttképzési célú támogatásokról Időszak Támogatás összege (ezer Ft) 2004. 768 790 2005. 3 469 114 2006. 2 557 421 Összesen : 6 795 325 A támogatások révén 2004-ben mintegy 4 ezer fő, 2005-ben 15 ezer fő, 2006-ban becsülten mintegy 15 ezer fő valósult meg. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat több mint egy évtizede folyamatosan vizsgálja az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságát a résztvevők munkapiaci státusának nyomon követésével. A munkaerő-piaci képzést befejezők elhelyezkedési arányai a tanfolyamok befejezését követő 3 hónap elteltével az elmúlt években közel azonos értéket, általában 40-45 %-ot mutattak. Korábbi reprezentatív felmérések adatai szerint a tanfolyam befejezését követő egy év elteltével az elhelyezkedési arányok azonban viszonylag jelentős mértékben, 55-60 %- ra növekednek. Az elhelyezkedési esélyek javulása mellett figyelembe kell venni a munkaerőpiaca k azon pozitív hatását, hogy aktivizálja az egyéneket, és mindenképpen megnöveli munkaerő-piaci értéküket, illetve perspektivikus munkavállalásuk, vagy vállalkozóvá válásuk lehetőségeit. Az elmúlt években a képzési programok fontos részévé vált az öninformációs tréning és álláskeresési technikák oktatása. Az ÁFSZ az összegyűlt tapasztalatok elemzése alapján a munkaerő-piaci k hatékonyságának növelését fontos szempontnak tekinti. A munkaügyi központoknak kiadott módszertani ajánlásokban az FSZH az eszközök hatékonyságának javítására tesz javaslatokat. Ilyen többek között a munkaerő-piaci igények megbízhatóbb előrejelzése, a tanfolyami szakirányok körültekintő megválasztása és a kre bekerülő személyek pályakorrekciójának szakszerű támogatása, illetve a résztvevői kör gondos kiválasztása. A probléma azonban ennél természetesen sokkal összetettebb, mivel a ket követő rövid 2
távon érvényesülő elhelyezkedési arányok a munkaerő-kereslet alakulásával, a gazdaság növekedési ütemével is szoros összefüggést mutatnak. A foglalkoztatási törvény 2007. január 1-i hatállyal történő módosítása többek között érintette a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat is. A munkaerő-piaci k hatékonyságának növelését és a képzésben való részvétel ösztönzését célozza a keresetpótló juttatás összegének megemelése. A folyósítás feltétele, hogy a tanfolyam legalább a heti húsz órát elérő időtartamú legyen. A Kormány nemcsak a munkaerő-piaci k hatékonyságának növelésére törekszik, hanem elő kívánja segíteni az oktatás és a szakképzés általános hatékonyságának javítását. Ennek érdekében a felnőttképzés mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium irányítása alá került a szakképzés tartalmi irányítása is. A szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztése keretében új térségi integrált szakképző központok (TISZK) kialakítására kerül sor. A munkaerő-piaci igények és a képzés közötti kapcsolat erősítésére az elmúlt időszakban is több kormányzati intézkedés történt. A felsőoktatási törvény módosítása intézményi kötelezettséggé tette a pályakövetés bevezetését a végzett hallgatók körében, ami az intézmények minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszerének részét képezi. A szaktárcák, gazdasági kamarák és az érintett szakmai szervezetek bevonásával készült szakképzés-fejlesztési stratégia szintén tartalmaz a pályakezdők életútjának nyomon követésével kapcsolatos feladatokat. Olyan szakképzési rendszer működtetésének megteremtése a cél, amely - folyamatosan figyelemmel kísérve és értékelve a vállalati munkaerő-igényeket - alkalmazkodni tud a munkaerőpiac változásaihoz, és a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani a szükséges szakmai kompetenciákat. Budapest, 2007. február f s 3
Melléklet A Munkaerő-piaci Alapból támogatott képzésben résztvevőkre vonatkozó statisztikai adatokat a következő táblázatok tartalmazzák : Időszak Munkaerő-piaci képzésben résztvevők érintett létszáma, fő 2004 2005 2006 január 31580 13893 19809 február 32352 13750 19995 március 31562 13076 20773 április 28259 11990 18325 május 26875 12453 17386 június 22744 13235 14810 július 16514 10860 11192 augusztus 12768 9946 9149 szeptember 13698 12624 11127 október 15466 16520 14143 november 15501 17846 16040 december 14861 21025 * 1-11 hónapok havi átlaga Munkaerő-piaci képzésben résztvevők havi átlaglétszáma, fő 15481 10223 11615 2438 1615 1319 ÖSSZESEN 17919 11838 12934 * A 2006. évi terv alapján Munkaerő-piaci képzésben résztvevők egy főre jutó támogatási összege, ezer R Ajánlott képzés 180 180 178,8 Elfogadott képzés 110 130 90,5 4
Követéskor munkaviszonyban állók aránya, 2003 2004 2005 Ajánlott képzés 43,2 45,5 43,8 Elfogadott képzés 46,0 45,6 51,4 44,4 45,5 46,2 94,1 92,1 90, 4 * 1-11 hónapok adatai alapján Munkaerő-piaci képzésben résztvevők aránya az aktív foglalkoztatási eszközökben résztvevők között Képzés összesen 27,5 19,8 24,1 Munkaerő-piaci képzésben résztvevők megoszlása, 87,5 88,9 92,4 12, S 11,1 7 6 Megj : A megyei munkaügyi központok 2007. évi forrásfelosztási javaslatai alapján a munkaerőpiaca képzésben résztvevők tervezett aránya országosan 22,7%. * 1-11 hónapok havi átlaga Munkaerő-piaci képzésben résztvevő álláskeresők érintett létszáma a képzés típusa szerint, fő OKJ képzés 39431 28326 29294 Nem OKJ képzés 7721 5641 7092 Nyelvi képzés 5277 4901 4720 ÖSSZESEN 52429 38868 41106 5